22.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/10

(1)

A Tanács a 2022/95/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára. Egy hatályvesztési és időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 658/2002/EK rendelettel (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára. Egy további hatályvesztési és időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 661/2008/EK rendelettel (4) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára. Egy újabb hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság a 999/2014/EU végrehajtási rendelettel (5) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára.

(2)

A Bizottság a 2008/577/EK határozattal (6) (a továbbiakban: határozat) árra vonatkozó kötelezettségvállalást (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) fogadott el többek között a JSC Acron és a JSC Dorogobuzh orosz gyártóktól (az Acron holdingvállalat tagjai, a továbbiakban együttesen: Acron) az e vállalatok által gyártott és az első független uniós vevőnek értékesített ammónium-nitrát behozatalára vonatkozóan.

(3)

Ugyanezzel a határozattal a Bizottság kötelezettségvállalást fogadott el az ukrajnai Open Joint Stock Company (OJSC) Azot Cherkassy vállalat részéről is. Az Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó intézkedések 2012. június 17-én hatályukat vesztették (7), ezért a kapcsolódó kötelezettségvállalás ugyanazon a napon szintén hatályát vesztette.

(4)

A Bizottság az említett határozattal kötelezettségvállalást fogadott el az EuroChem csoporttól is. A Bizottság a kötelezettségvállalás kivitelezhetetlensége miatt a 2012/629/EU határozattal (8) visszavonta az EuroChem csoport által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását.

(5)

Az Acrontól elfogadott kötelezettségvállalás három elemből áll: 1. a minimálárak indexálása a nyilvános nemzetközi árfolyamok szerint, 2. egy mennyiségi felső határ és 3. annak vállalása, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékeket nem értékesíti ugyanazoknak a vevőknek az Európai Unióban, amelyeknek egyéb termékeket is értékesít, néhány olyan termék kivételével, amelyekre az Acron meghatározott árképzési rendszerek alkalmazását vállalta.

(6)

A 2008/577/EK határozat (14) preambulumbekezdése szerint a kötelezettségvállalás elfogadásakor az Acron értékesítési struktúrája olyan volt, hogy a Bizottság korlátozottnak ítélte a kötelezettségvállalás kijátszásának kockázatát.

(7)

Az Acron 2012 májusában abbéli szándékáról tájékoztatta a Bizottságot, hogy egy unióbeli vegyipari vállalatban tervez részesedést szerezni. Az Acron 2012 augusztusában arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy megváltozott a vállalati struktúrája, nevezetesen kisebbségi részesedést szerzett ebben az unióbeli vegyipari vállalatban, továbbá jelezte, hogy ez a vállalati változás a kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából nem jár következményekkel. Az Acron által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok értékelését követően a Bizottság kezdetben nem találta úgy, hogy az Acron vállalati struktúrájának szóban forgó megváltozása hatással lenne a kötelezettségvállalásra. Ugyanakkor a Bizottság birtokába jutott újabb bizonyítékok azt mutatják, hogy az Acron hiányos információkat nyújtott be, amikor eredetileg struktúrájának megváltozásáról tájékoztatta a Bizottságot. Mindenekelőtt elmulasztotta közölni a Bizottsággal, hogy a szóban forgó uniós gyártó nemcsak vegyipari termékeket, hanem műtrágyákat, és azon belül ammónium-nitrátot is előállít és értékesít. Továbbá a Bizottság számára jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az Acron részesedése tovább nőtt azóta, hogy arról a Bizottságot 2012 augusztusában értesítette.

(8)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésére álló bizonyítékok lehetséges vonzatait, és arra a következtetésre jutott, hogy nagy a keresztkompenzáció kockázata. Ha az unióbeli műtrágyagyártó és -értékesítő létesítmény, amelyben az Acron részesedést szerzett, ugyanazoknak a vevőknek értékesíti bármelyik termékét, mint az Acron, az ezen ügyletekben alkalmazott árakat meg lehet úgy állapítani, hogy azok ellensúlyozzák a kötelezettségvállalás által érintett minimális importárat. Egy ilyen jellegű kompenzációt azonban nem lehetne nyomonkövetési tevékenységek révén azonosítani, mivel a nyilvánosság számára semmilyen forrásból nem hozzáférhető azon termékek többségének árszerkezete, amelyeket az a műtrágyagyártó és -értékesítő létesítmény gyárt, amelyben az Acron részesedést szerzett. Ennélfogva nem lehet megvizsgálni, hogy a vevők által fizetett árak összhangban állnak-e a termékek értékével, vagy egy esetleges árkedvezményt tartalmaznak, hogy ellensúlyozzák azokat az ügyleteket, amelyek esetében be kell tartani a kötelezettségvállalás által előírt minimális importárat. Következésképpen a kötelezettségvállalás nyomon követése kivitelezhetetlen és megvalósíthatatlan lenne.

(9)

A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta az Acront, és bejelentette, hogy a (7) és a (8) preambulumbekezdésben vázolt körülmények miatt a kötelezettségvállalás visszavonását tartja szükségesnek. Az Acron lehetőséget kapott észrevételei megtételére.

(10)

Az Acron írásbeli beadványokat nyújtott be, és lehetőséget kapott a meghallgatásra. A tájékoztatóra válaszul az Acron megismételte az akkor benyújtott érveit, amikor első ízben tájékoztatást kapott arról, hogy az uniós műtrágyagyártóban való részesedése összeegyeztethetetlen a kötelezettségvállalással. Ezekkel az érvekkel a tájékoztató és ez a rendelet is foglalkozik.

(11)

Számos fél juttatott el írásbeli beadványt a Bizottsághoz az Acron álláspontjának támogatására (e felek azonban nem szerepeltek a Bizottság általi nyilvánosságra hozatal és észrevételezési felkérés címzettjei között). Az említett felek azt állították, hogy nem bonyolítottak keresztkompenzációs ügyleteket az Acronnal. Ezek az állítások azonban önmagukban nem zárják ki a keresztkompenzáció kockázatát. Mindazonáltal a Bizottság állandó gyakorlata az, hogy nem fogad el árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, ha nagy a keresztkompenzáció kockázata, függetlenül attól, hogy valóban sor került-e keresztkompenzációra.

(12)

Az Acron azt állította, hogy jóhiszeműen járt el, amikor a kapcsolatban álló fél meghatározásával összhangban és a kötelezettségvállalás 5.14. szakaszának értelmében a vállalati struktúrájában bekövetkezett néhány változásról tájékoztatta a Bizottságot.

(13)

Emellett az Acron azt is állította, hogy az uniós vállalatba befektető pénzügyi befektetőként kell rá tekinteni, és hogy részesedése csak korlátozott döntéshozatali jogosultságokat ruház az Acronra, így nem biztosít az uniós versenyjogi szabályok értelmében vett ellenőrzést az uniós vállalat felett.

(14)

Az Acron hangsúlyozta, hogy az uniós jog és a nemzeti versenyjogi szabályok nem teszik lehetővé, hogy versenytársaival az Unióban vagy másutt bizalmas üzleti adatokat cseréljenek, vagy összehangolják az értékesítéseket, jóllehet az bármiféle keresztkompenzáció esetén elengedhetetlen lenne.

(15)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Acron érveit az alábbi okok miatt el kell utasítani.

(16)

Egyfelől az Acron által felajánlott kötelezettségvállalás meghatározza a kapcsolatban álló fél fogalmát. A kötelezettségvállalás 1. szakaszának előírása szerint egy másik vállalatban való 5 %-os vagy annál nagyobb részesedés már elegendő ahhoz, hogy egy vállalat kapcsolatban álló félnek minősüljön; ez az a referenciaérték, amelyet a kötelezettségvállalás nyomonkövethetőségének és kivitelezhetőségének értékelésekor figyelembe kell venni.

(17)

Emellett a Bizottság megismétli a (8) preambulumbekezdésben a keresztkompenzációval kapcsolatban említett problémákat. Ezenkívül az sem zárható ki, hogy egyes (a kötelezettségvállalás árindexálási mechanizmusának alapját képező) árajánlatokat befolyásolnák a kapcsolatban álló unióbeli gyártó értékesítései.

(18)

Maga az Acron is elismerte, hogy az uniós gyártóban való részesedés a keresztkompenzáció kockázatának fennállását vélelmezi, jóllehet az megcáfolható. A kötelezettségvállalás nyomonkövethetőségének és kivitelezhetőségének értékelése szempontjából nem relevánsak a (nemzeti vagy uniós) versenyjogon alapuló azon megfontolások, miszerint elméletileg nem áll az Acron érdekében ez a magatartás. Az ilyen megfontolások önmagukban nem zárják ki a keresztkompenzáció kockázatát.

(19)

Az Acron azt állította, hogy a keresztkompenzáció nem szolgálja sem a saját, sem a vele kapcsolatban álló uniós gyártó kereskedelmi érdekeit. Ez az állítás önmagában nem zárja ki a keresztkompenzáció kockázatát, méghozzá azért nem, mert a kereskedelmi érdek fogalmát nem lehet abszolút értelemben értékelni. Továbbá a Bizottság értékelése szerint nem zárhatók ki a keresztkompenzációra irányuló ösztönzők, hiszen mind a kapcsolatban álló uniós gyártó, mind az Acron potenciálisan ugyanazoknak a vevőknek értékesíti az Unióban az ammónium-nitráttól eltérő egyéb termékeket. Kivitelezhetetlen, ha nem egyenesen lehetetlen lenne az ilyen értékesítéseket az Unión belül nyomon követni. Ezzel összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy az Acron és a vele kapcsolatban álló uniós vállalatcsoportok struktúrája összetett. Ezért az ammónium-nitrát vagy egyéb termékek ugyanazoknak a vevőknek történő értékesítése révén nagy a keresztkompenzáció kockázata.

(20)

Másfelől az unióbeli gyártót nem lehet nyomonkövetési tevékenységek alá vonni, hiszen – mivel az alaprendelet 8. cikke szerint kötelezettségvállalást kizárólag exportőrök ajánlhatnak fel – nem lehet a kötelezettség részes fele.

(21)

Harmadsorban, még ha az uniós gyártó a részes fele is lehetne a kötelezettségvállalásnak – jóllehet nem ez a helyzet –, egy ilyen kötelezettségvállalás nyomon követése a (8) és (19) preambulumbekezdésben foglaltak szerint kivitelezhetetlen lenne.

(22)

Ezért a Bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Arcon vállalati struktúrájának megváltozását követően nagy a keresztkompenzáció kockázata, és az Acrontól elfogadott kötelezettségvállalás kivitelezhetetlenné válik, ezért azt vissza kell vonni.

(23)

Végezetül az Acron egy kiegészítő nyomonkövetési mechanizmus végrehajtását javasolta a kötelezettségvállalás keretében. Az Acron konkrétan arra tett ajánlatot, hogy rendszeresen ellátja a Bizottságot a két vállaltcsoport közötti pénzforgalomról készült könyvvizsgálói jelentéssel. Ugyanakkor ez az új mechanizmus még összetettebbé és nehézkesebbé tenné a kötelezettségvállalás nyomon követését, és nem szüntetné meg a keresztkompenzációval kapcsolatban azonosított kockázatokat és problémákat.

(24)

Az Acron által előadott érvek egyike sem olyan jellegű, hogy megváltoztatná a Bizottság azzal kapcsolatos értékelését, hogy a kötelezettségvállalás nyomon követése kivitelezhetetlenné vált.

(25)

Ezért az alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdésével és a kötelezettségvállalásnak a Bizottságot a kötelezettségvállalás elfogadásának egyoldalú visszavonására felhatalmazó, vonatkozó szakaszaival összhangban a Bizottság úgy határozott, hogy vissza kell vonni az Acron által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását, a 2008/577/EK bizottsági határozatot pedig hatályon kell helyezni. Ennek megfelelően a 999/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámot kell alkalmazni az Acron (TARIC-kiegészítő kód: A532) által gyártott érintett termék behozatalára,