MELLÉKLET

HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK BEJEGYZÉSE IRÁNTI KÉRELEM

A Tanács 2006. március 20-i 509/2006/EK rendelete a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről (1)

„HEUMILCH”/„HAYMILK”/„LATTE FIENO”/„LAIT DE FOIN”/„LECHE DE HENO”

EK-szám: AT-TSG-0007-01035 – 2012.8.27.

1.   A kérelmező csoportosulás neve és címe

Név	:	ARGE Heumilch Österreich
Cím	:	Grabenweg 68, A-6020 Innsbruck
Tel.	:	0043 (0)512345245
E-mail cím	:	office@heumilch.at

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Ausztria

3.   Termékleírás

3.1.   Bejegyzendő elnevezés(ek)

„Heumilch” (de); „Haymilk” (en); „Latte fieno” (it); „Lait de foin” (fr); „Leche de heno” (es)

3.2.   Az elnevezés:

☐	önmagában különleges

☒	a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer különleges tulajdonságát fejezi ki

A silómentes tej (szénatej) előállítása a tejtermelés legősibb formája. A silómentes tej hagyományos, fenntartható tejgazdaságokban tartott állatok teje. A silómentes tej hagyományos és más tejektől eltérő jellege abban áll, hogy előállítása során – csakúgy, mint tejtermelés legősibb formájában – nem alkalmaznak erjesztett takarmányokat. A 1960-as évektől kezdve a mezőgazdasági technológia iparosodása és gépesítése következtében a tejtermelésben is egyre inkább a silótakarmányok

(erjesztett takarmányok) kerültek előtérbe, és így háttérbe szorult a zöldtakarmány alkalmazása. A vonatkozó rendelkezések a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatokra és takarmányokra vonatkozó tilalmat is tartalmaznak. A takarmányozás az évszakoknak megfelelő: az állatok a „zöldtakarmányozási” időszakban friss füvet és fűnemű növényeket, részben szénát, továbbá a 3.6. pontban említett engedélyezett takarmányokat, a téli takarmányozási időszakban pedig szénát és részben a 3.6. pontban említett engedélyezett takarmányokat kapnak.

3.3.   Igényli-e a kérelmező az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján az elnevezés fenntartását?

☒	Bejegyzés az elnevezés fenntartásával

☐	Bejegyzés az elnevezés fenntartása nélkül

3.4.   A termék típusa

1.4. osztály: Egyéb állati eredetű termékek

3.5.   Annak a mezőgazdasági terméknek vagy élelmiszernek a leírása, amelyre a 3.1. pontban feltüntetett elnevezés vonatkozik

A hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő tehéntej.

3.6.   Annak az előállítási módnak a leírása, amelynek alapján a 3.1. pontban feltüntetett elnevezésű mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert előállítják

A silómentes tejet hagyományos termelési feltételek között, a silómentes tej előállítására vonatkozó osztrák előírásoknak (Heumilchregulativ) megfelelően állítják elő. A silómentes tej különlegessége az erjesztett takarmányokra (silótakarmányokra), valamint a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatokra és takarmányokra vonatkozó tilalomból fakad.

„Heumilchregulativ” (a silómentes tej előállítására vonatkozó osztrák előírások)

A silómentes tej anyaállatokból kifejt tej, amelyet olyan tejtermelők állítanak elő, akik kötelezettséget vállaltak a következő feltételek betartására. A silómentes tej hagyományos jellegének megőrzése érdekében a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatok és takarmányok nem használhatók.

A mezőgazdasági üzem egészében a silómentes tej előállítására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell mezőgazdasági tevékenységet végezni.

a)	A mezőgazdasági üzem ugyanakkor felosztható egymástól egyértelműen elkülönülő termelési egységekre, amelyek közül nem mindegyiket irányítanak az említett szabályok szerint. A termelési egységeket termelési ágak alapján kell egymástól elkülöníteni.

b)

Amennyiben az a) pont alapján az üzem nem minden egységében folytatnak a silómentes tej-előállítási szabályoknak megfelelő gazdálkodást, a gazdálkodónak a silómentes tej-előállításhoz használt állatokat el kell különítenie a más egységekben használt állatoktól, és az elkülönítésről megfelelő módon nyilvántartást kell vezetnie.

Engedélyezett takarmányok

—	A takarmányozás a „zöldtakarmányozási” időszakban friss fűvel, hüvelyes növényekkel és fűnemű növényekkel, a téli takarmányozási időszakban szénával történik.

—	A következő növények kiegészítő szálastakarmánynak minősülnek és felhasználásuk engedélyezett: zöldrepce, zöldkukorica, zöldrozs és takarmányrépa, valamint széna-, lucerna- és kukoricapellet és hasonló takarmányok.

—	Az évi takarmányadag szárazanyag-tartalmának legalább 75 százalékban szálastakarmányból kell származnia.

—	A gabonafélék közül a búza, az árpa, a zab, a tritikálé, a rozs és a kukorica a kereskedelemben szokásos formában, illetve ásványi anyagokkal kiegészített keverék formájában (pl. korpa, pellet) engedélyezett.

—	A takarmány tartalmazhat lóbabot, takarmányborsót, olajnövények termését és extrahált daráját, valamint olajpogácsát.

Tiltott takarmányok

—	Nem használhatók takarmányozásra silótakarmányok (erjesztett takarmányok), nedves széna és erjesztett széna.

—

Nem használhatók takarmányozásra sörfőzdékből, pálinkafőzdékből, mustüzemekből származó melléktermékek, egyéb élelmiszer-ipari melléktermékek – például nedves sörtönköly vagy nedves répaszelet – kivéve: a cukorgyártás melléktermékeként kapott szárított répaszelet és melasz, valamint a gabonafeldolgozásból származó fehérjetakarmány száraz állapotban.

—	A tejelő állatok nem kaphatnak áztatott takarmányt.

—	Nem használhatók takarmányozásra állati eredetű termékek (tej, tejsavó, húsliszt stb.), kivéve a tejet és a tejsavót a növendékállatok esetében.

—	Nem használható takarmányozásra konyhakerti hulladék és hulladékgyümölcs, burgonya és karbamid.

Trágyázásra vonatkozó feltételek

—	A tejtermelő mezőgazdasági hasznosítás alá vont területeire nem vihető ki kommunális szennyvízkezelő telepről származó szennyvíziszap, szennyvíziszap-termék és komposzt, a zöldkomposzt kivételével.

—	Legalább három hetes várakozási időt kell tartani a gazdaságban keletkező trágyák kivitele és a legeltetés között.

Vegyi anyagok használata

—	A tejtermelő zöldtakarmány termesztésére használt összes területén vegyi növényvédő szerek csak mezőgazdasági szaktanácsadók útmutatásai alapján és csak szelektíven, illetve pontszerűen alkalmazhatók.

—	Az istállókban csak a tejelő tehenek távollétében szabad a legyek elleni védekezéshez engedélyezett permeteket kifújni.

Tejszállítási tilalom

—	Az anyaállat teje legkorábban a borjadzást követő tizedik napon szállítható silómentes tejként.

—	Ha a tehén silótakarmányt (erjesztett takarmányt) kapott, legalább 14 napos várakozási időt kell tartani.

—

Ha az alpesi szállásgazdaságba felhajtott állatok az anyagazdaságban silótakarmányt (erjesztett takarmányt) kapnak, akkor vagy silómentes takarmányozásra kell átállni 14 nappal az alpesi legelőre való felhajtást megelőzően, vagy a tej csak (a silómentes tejet termelő tejgazdaság tulajdonában lévő) a szállásgazdaságban (silómentes tejet termelő tejgazdaság) töltött első 14 nap eltelte után szállítható silómentes tejként. A szállásgazdaságban silót sem előállítani, sem takarmányozásra használni nem szabad.

Géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok használatának tilalma

—	A silómentes tej hagyományos jellegének megőrzése érdekében a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatok és takarmányok nem használhatók.

Egyéb előírások

—	Tilos silótakarmányokat (erjesztett takarmányokat) előállítani és tárolni.

—	Bálás takarmány nem állítható elő és nem tárolható fóliában.

—	Tilos nedves szénát és erjesztett szénát előállítani.

3.7.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonsága

A silómentes tej a „Heumilchregulativ” 3.6. pontban ismertetett előírásaiban szereplő speciális előállítási feltételek következtében különbözik a normál tehéntejtől.

A rotholzi alpesi tejgazdasági intézet (Bundesanstalt für alpenländische Milchwirtschaft Rotholz) vizsgálatai keretében Ginzinger és munkatársai 1995 és 2001 között a silótejből származó minták 65 százalékában több mint 1 000 clostridiumcsírát találtak literenként. Egy sajttermelő nagyüzemnek beszállított tej vizsgálata során a tejminták 52 százaléka több mint 10 000 clostridiumcsírát tartalmazott literenként. A silómentes tejen végzett vizsgálatok alapján azt állapították meg, hogy ezen tejminták 85 százaléka kevesebb mint 200, 15 százaléka pedig 200 és 300 közötti clostridiumcsírát tartalmaz literenként. A silómentes tej a különleges takarmányozásnak köszönhetően tartalmaz lényegesen kevesebb clostridiumcsírát. A nyers silómentes tejből előállított keménysajtoknál ritkábban fordul elő jelentős lyukképződési hiba és jelentős ízhiba.

A silótakarmány és a tejminőség kapcsolatát vizsgáló kutatási projekt („Einfluss der Silage auf die Milchqualität”) keretében a silózott és silózás nélküli takarmányozással termelt tej ízét hasonlították össze (Ginzinger és Tschager, BAM Rotholz, 1993). Silózás nélküli takarmányozás esetében a tejminták 77 százalékánál nem találtak ízhibát. Silótakarmányozás esetében (normál tej) csupán 29 százalékot ért el az ízhiba nélküli tejminták száma. A tejbegyűjtő autókból vett minták esetében is egyértelmű volt a különbség. Silózás nélküli takarmányozás esetében a tejminták 94 százalékánál nem találtak ízhibát. Ezzel szemben a silótakarmányozás esetében ez az érték mindössze 45 százalék volt.

Egy a bécsi egyetemen írt szakdolgozat (Schreiner, Seiz, Ginzinger, 2011) igazolta, hogy a silómentes tej a szálastakarmányokon és legeltetésen alapuló takarmányozásnak köszönhetően megközelítőleg kétszer annyi omega-3-zsírsavat és konjugált linolsavat tartalmaz, mint a normál tej.

3.8.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer hagyományos jellege

A silómentes tejtermelés és -feldolgozás egyidős a fejőstehenek tejtermelési célú tartásával (kb. az i. e. 5. század óta ismert). Az Elő-Alpokban és a tiroli hegyvidéken a „Schwaighof” elnevezésű kisméretű tejgazdaságokban már a középkorban sajtot állítottak elő a silómentes tejből. A „Schwaig” középfelnémet szó, amely egy jellegzetes alpesi településformát, de mindenekelőtt gazdálkodási formát jelöl. Ezeket az állandó település formájában létező, a tejfeldolgozáshoz – különösen a sajtgyártáshoz – kapcsolódó állattartó gazdaságokat gyakran maga a terület birtokosa alapította. Tirolban és Salzburgban a 12. századtól kezdődően igazolható a létezésük. A silómentes tej termelése a hegyvidéki területeken mindig is összekapcsolódott a nyerstejből történő keménysajt-előállítással. Már 1900 körül előírásokat (Milchregulative) szabtak meg a keménysajt előállítására alkalmas, silómentes tejre vonatkozóan. 1950 körül Ausztriában ezekből az előírásokból jöttek létre Vorarlberg, Tirol és Salzburg tartományok tejre vonatkozó előírásai. A tejre vonatkozó előírásokat 1975-ben egységesítették, és az osztrák tejgazdasági alap ezeket az egységes rendelkezéseket bocsátotta ki a keménysajt előállítására alkalmas tejre vonatkozó jogszabály formájában (Bestimmungen über die Übernahme von hartkäsetauglicher Milch, Österreichische Milchwirtschaft, 14. füzet, 6. melléklet, 23c. szakasz, 1975. július 21.). A korábbi osztrák tejgazdasági tervhatóság 1993-ig bizonyos termelési területekre vonatkozóan ún. silótilalmi területeket jelölt ki, hogy a sajtgazdaságok számára biztosítható legyen a silómentes tej (más néven silómentes tej, keménysajt előállítására alkalmas tej) mint nyersanyag. 1995-ben a silótilalmi területekre vonatkozó intézkedés kiegészítéseként a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vízügyi és környezetvédelmi minisztérium a környezettudatos, külterjes és a természetes élőhelyek megóvását szem előtt tartó mezőgazdaság támogatása érdekében (Österreichisches Programm für umweltgerechte Landwirtschaft, ÖPUL) bevezette a silótakarmány előállítására és alkalmazására vonatkozó tilalomról szóló különrendelkezést.

Az alpesi régiókban hagyományosan mindig is a silómentes tejre vonatkozó kritériumok szerint folyt a takarmányozás. Már 1544-ből rendelkezésre állnak olyan, a tiroli Wildschönauban található alpesi gazdaságból származó dokumentumok, illetve oklevelek, amelyek igazolják, hogy az alpesi tejgazdaságokban már ekkor folytattak sajtgyártást.

Az 1980-as évektől kezdve vannak olyan silómentes tejtermelő gazdák, akik gazdaságukban a silómentes tejre vonatkozó előírásokon túl a biogazdálkodás/ökológiai gazdálkodás kritériumait is betartják.

3.9.   A különleges tulajdonság ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások

—

4.   A termékleírásnak való megfelelést ellenőrző hatóságok vagy szervek

4.1.   Név és cím

—

4.2.   A hatóság vagy szerv konkrét feladatai

—

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 1. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.