(1)

A nemzetközi védelmet kérelmezőknek a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a Dublini Rendelet) szerinti átadását a tagállamok 2011 óta felfüggesztették az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) és az Európai Unió Bíróságának (EUB) két ítéletét (2) követően, melyek olyan rendszeres zavarokat állapítottak meg a görög menekültügyi rendszerben, amelyek a más tagállamok által a 343/2003/EK tanácsi rendelet értelmében Görögországnak átadott, nemzetközi védelmet kérelmező személyek alapvető jogai sérelmének kockázatát eredményezték (3).

(2)

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az EJEB-nek az M.S.S kontra Belgium és Görögország ügyben 2011-ben hozott ítélete óta nyomon követi a görögországi helyzetet a Görögország által az ítélet végrehajtásának bizonyítékaként kötelezően benyújtott eredményjelentések, valamint a Görögországban működő nem kormányzati szervezetektől és nemzetközi szervezetektől – például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalától (a továbbiakban: UNHCR) – származó bizonyítékok alapján.

(3)

Az M.S.S ügyben hozott ítélet eredményeként Görögország kötelezettséget vállalt menekültügyi rendszerének reformjára a menekültügy reformjáról és a migrációkezelésről szóló nemzeti cselekvési terv alapján, melyet 2010 augusztusában terjesztettek elő, és 2013 januárjában vizsgáltak felül (a továbbiakban: a görög cselekvési terv). Görögország 2015. október 1-jén ütemtervet terjesztett elő a Tanácsnak az áthelyezési program és az uniós fogadóállomások végrehajtásáról, amely szintén felsorol bizonyos prioritásként kezelt intézkedéseket a menekültügy és a befogadás terére vonatkozó, megállapodás szerinti, folyamatban lévő fellépések megvalósítása érdekében.

(4)

A Bizottság 2016. február 10-én első ajánlást intézett a Görög Köztársasághoz a dublini rendszer szerinti átadások újraindítása érdekében Görögország által meghozandó sürgős intézkedésekről (a továbbiakban: „az első ajánlás”) (4). Azóta a görög hatóságok a Bizottság, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), a tagállamok, valamint a nemzetközi és nem kormányzati szervezetek támogatásával folyamatos erőfeszítéseket tesznek a menekültügyi rendszer működésének javítására az első ajánlásba foglalt hét pontnak megfelelően.

(5)

A jelenlegi menekültügyi és migrációs válság ugyanakkor továbbra is óriási nyomást gyakorol a görög menekültügyi és migrációs rendszerre, mivel Görögország a legfontosabb első belépés szerinti ország a kelet-mediterrán útvonalon. 2016. január és április között több mint 157 000 irreguláris migráns érkezett Görögországba. Kevéssel azután, hogy a Bizottság kiadta az első ajánlást Görögország számára, az Európai Tanács és a török kormány 2016 márciusában elfogadta az EU–Törökország nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat a Görögországból Törökországba történő napi érkezések számának jelentős csökkenéséhez vezetett, miközben új feladatokat rótt a görög hatóságokra (5). A görögországi helyzet jelentősen megváltozott a nyugat-balkáni útvonal tényleges lezárását követően, ami megakadályozza a harmadik országbeli állampolgárok továbbutazását. Ennek eredményként 57 000 irreguláris harmadik országbeli állampolgár rekedt Görögországban (6). Ugyanakkor az áthelyezési programokat még nem minden tagállam hajtotta végre kielégítően, és enyhíteni kell még a Görögországra nehezedő nyomást (7).

(6)

2016. június 8-án megkezdődött az úgynevezett előzetes regisztrálás, amelynek célja, hogy regisztráljanak valamennyi, menedékért folyamodni kívánó harmadik országbeli állampolgárt, aki 2016. március 20. előtt érkezett Görögországba, és nem tett kísérletet arra, hogy a görög hatóságoknál törvényesítse a tartózkodását (8). E regisztrálást a görög menekültügyi szolgálat végzi az EASO, az UNHCR és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közreműködésével és a Bizottság támogatásával. Az előzetes regisztrálás 2016. július végéig tart, és előreláthatóan mintegy 50 000 kérelmező fog valószínűleg menedékjogot kérni, akiket Görögországban kell majd elszállásolni, amíg döntés nem születik arról, hogy a dublini rendelet alapján jogosultak-e nemzetközi védelemre, vagy más tagállamba történő áthelyezésre vagy átadásra. A regisztrálás várhatóan elősegíti és felgyorsítja majd a nemzetközi védelem iránti kérelmek hivatalos benyújtását a menekültügyi szolgálathoz, miután az érintetteket már előzetesen regisztrálták. Az új rendszer keretében csoportokat fognak kiküldeni a nyitott befogadó intézményekbe, hogy közvetlenül a szálláshelyeken regisztrálják az embereket. A regisztrálás végén hivatalos menedékkérő kártyát fognak kiállítani az érintetteknek. A menedékkérelmek számának a szóban forgó előzetes regisztrálást követő, valószínűsíthető növekedése következtében 2016-ban várhatóan legalább négyszer annyi menedékjog iránti kérelmet fognak benyújtani, mint amennyi 2015-ben érkezett (13 197).

(7)

Annak ellenére, hogy Görögország folyamatosan lépéseket tesz menekültügyi rendszere javítására, még mindig jelentős fejlődésre van szükség ahhoz, hogy mód legyen a dublini rendszer keretében történő átadások újraindítására. Ez az ajánlás a reform azon fő területeit határozza meg, ahol a görög hatóságoknak még intézkedéseket kell tenniük a menekültügyi rendszer fent említett ítéletekben körvonalazott hiányosságainak orvoslására, hogy biztosítsák a dublini rendszer szerinti átadások újraindítását.

(8)

A Bizottság 2016. március 7-én megkapta Görögországtól az első eredményjelentést, amely ismertette a Bizottság első ajánlásában megfogalmazott problémák terén elért egyes előrelépéseket. A görög hatóságok 2016. május 18-án és június 8-án kelt leveleikben további információkat szolgáltattak.

(9)

A Bizottság megállapította, hogy erőlépés történt a görög nemzeti jog reformja, valamint a menekültügyi eljárásokról szóló átdolgozott 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) (Menekültügyi eljárás) új jogi előírásainak és a befogadási feltételekről szóló átdolgozott 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) (befogadási feltételek) egyes rendelkezéseinek átültetése terén. A görög parlament 2016. április 3-án elfogadott egy új törvényt (4375/2016. törvény), azonban nem mindegyik rendelkezése lépett hatályba (11).

(10)

Az európai vezetők 2015. október 25-i csúcstalálkozóját követően Görögország kötelezettséget vállalt a nemzetközi védelmet kérelmezőkkel és irreguláris migránsokkal kapcsolatos befogadási kapacitásának 2015 végéig 30 000 férőhellyel való növelésére, valamint az UNCHR kötelezettséget vállalt arra, hogy az általa irányított külön program keretében legalább további 20 000 személy számára biztosít lakbértámogatást és fogadócsalád-programokat. Görögország előrelépést tett sürgősségi befogadási intézmények létrehozása terén, és a görög hatóságok által 2016. június 10-én adott napi tájékoztatás szerint több mint 50 000 ideiglenes sürgősségi és állandó befogadási férőhely áll az irreguláris migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők rendelkezésére Görögországban (12).

(11)

Jóllehet Görögország az irreguláris migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők tekintetében egyaránt jelentősen növelte befogadási kapacitását, e létesítmények többsége csak ideiglenes sürgősségi intézmény, és ezek némelyike csupán alapszintű befogadási feltételeket – például élelem-, víz-, higiéniai és alapvető orvosi ellátást – biztosít az azokban elszállásolt személyeknek, mások pedig még az alapvető szükségletek kielégítéséről sem gondoskodnak (13). Bár ez elegendő lehet egy rendkívül rövid időre, amíg az érintett egyének megfelelőbb létesítményekbe költözhetnek, a szóban forgó feltételek és intézmények még mindig messze elmaradnak a 2013/33/EU irányelvben a nemzetközi védelmet kérelmező személyek esetében előírt követelményektől. Ezért lényeges, hogy Görögország mielőbb fokozatosan kiépítse a menedékkérők számára a célzott és állandó, nyitott és megfelelő minőségű befogadási kapacitást, valamint hogy elegendő ideiglenes létesítményekkel kapcsolatos kapacitást tartson fenn a váratlan áramlások okozta kapacitáshiányok kezelésére.

(12)

2016 januárjában összesen 80 millió eurós hatáskör-átruházási megállapodást írt alá a Bizottság és az UNHCR annak érdekében, hogy 20 000 férőhelyet hozzanak létre a nyitott szálláshelyeken, elsősorban az áthelyezésre jogosult, nemzetközi védelmet kérelmező személyek részére (14). E férőhelyeket eredetileg az UNCHR által irányított lakásbérleti program keretében hozták létre. Miközben az említett férőhelyek létrehozása folyamatban van, megbeszélések folynak a hatáskör-átruházási megállapodás felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy lakások helyett az áthelyezést kérelmezőket befogadó állomásokon hozzanak létre mintegy 6 000 férőhelyet, valamint annak megerősítése céljából, hogy az elszállásolandó célcsoportba azok a menedékkérők is beletartozhatnak, akiket nem fognak áthelyezni, vagy akik a dublini rendelet alapján a jövőben átadhatók lesznek Görögországnak. Az UNCHR 2016. június 6-i adatai szerint 6 385 befogadási férőhelyet hoztak létre az áthelyezést kérelmezők számára; ezek többsége szállodákban és lakásokban jött létre (15).

(13)

Komoly javulás állapítható meg a regionális menekültügyi hivatalok létrehozása terén. A görög jogszabály regionális menekültügyi hivatalok létrehozását írja elő az attikai, szaloniki, trákiai, epiruszi, thesszáliai, nyugat-görögországi, krétai, leszboszi, hioszi, számoszi, leroszi és rodoszi régióban (16). Mostanáig nyolc regionális hivatal kezdte meg működését az attikai, trákiai, szaloniki, leszboszi, számoszi, hioszi és rodoszi régióban. Az elkövetkező hónapokban egy további regionális menekültügyi hivatalt kell megnyitni az attikai régióban (Pireusz). 2016-ban további négy regionális menekültügyi hivatalnak kell megkezdenie a működését a koszi, leroszi, krétai (Héraklio) és nyugat-görögországi (Pátra) térségben, és az utóbbi hivatal várhatóan hamarosan megnyílik. Ez azt jelenti, hogy csupán a thesszáliai (Vólosz) és epiruszi régióban (Joánnina) létrehozandó, tervezett regionális menekültügyi hivatalok megnyitása várat magára. Ezenfelül Hioszon és Koszon két további menekültügyi egységet hoztak létre, így ötre nőtt a menekültügyi egységek összlétszáma (Amigdaleza, Xánthi, Pátra, Hiosz és Kosz). Szintén létrehozták az áliomoszi áthelyezési egységet, amely várhatóan 2016 júliusában kezdi meg működését.

(14)

A görög hatóságok első jelentésükben arról is beszámoltak, hogy folytatják a menekültügyi szolgálat további személyzetének felvételét a szervezet adatfeldolgozó kapacitásának bővítése céljából. Jelenleg 370 fős személyzet dolgozik a menekültügyi szolgálatnál, ami a 2015-ben rendelkezésre álló kapacitás kétszerese az emberi erőforrás létszáma tekintetében. Az alkalmazottak egyharmadát határozott időre szóló szerződés keretében foglalkoztatják, amit különböző uniós és EGT pénzügyi forrásokból finanszíroznak. A görög parlament jóváhagyta további 300 állandó álláshely betöltését az elkövetkező hónapok során (17). Ez kiegészíti az UNCHR által felvett, határozott időre alkalmazott állományt, valamint az EASO útján a görög menekültügyi szolgálathoz határozott időre kiküldött tagállami szakértőket. Egyértelmű azonban, hogy a menekültügyi szolgálat jelenlegi és tervezett létszáma még mindig messze elmarad a mostani és a jövőben valószínűsíthető munkaterhelés megfelelő kezeléséhez szükségestől. Görögországnak gondoskodnia kell arról, hogy lényegesen több személyzeti és anyagi erőforrással erősítsék tovább a menekültügyi szolgálatot, hogy az képes legyen feldolgozni a növekvő számú menedékjog iránti kérelmet. Ezért igényfelmérést kell végezni, amely figyelembe veszi, hogy valószínűsíthetően hány menedékkérelmet kell feldolgoznia a görög menekültügyi szolgálatnak egy adott időszakban, és hány munkatárs szükséges vagy valószínűsíthetően szükséges ezeknek a kérelmeknek a feldolgozásához.

(15)

2016 végéig fokozatosan létre kell hozni és teljes mértékben ki kell alakítani a közelmúltban elfogadott jogszabállyal (4375/2016. törvény) felállított új fellebbviteli hatóságot és fellebbviteli bizottságokat. Mivel az elkövetkező hónapok során valószínűleg jelentősen emelkedni fog a Görögországban benyújtásra kerülő kérelmek száma, lényeges szerepet kap a teljesen feltöltött személyi állományú fellebbviteli hatóság, amely képes kezelni a fellebbezések számának várható komoly mértékű emelkedését. Az M.S.S ügyben különösen a hatékony jogorvoslathoz való görögországi hozzáférést illették kritikával, így elengedhetetlen, hogy amennyiben a jövőben megtörténhet a dublini rendelet szerinti átadások újraindítása, a menedékkérők hatékony bírósági jogorvoslatot tudjanak igénybe venni a kérelmüket elutasító határozattal szemben.

(16)

Időközben kiegészítő megbízatást kaptak az ügyhátralékot kezelő fellebbviteli bizottságok, amelyeket a görögországi hátralékos ügyekben született menekültügyi fellebbezések elbírálása céljából hoztak létre. Egy átmeneti időszak folyamán ezek az ügyhátralékot kezelő fellebbviteli bizottságok az elsőfokú határozatokkal szembeni érdemi fellebbezések mellett elbírálni szándékoznak azokat a fellebbezéseket is, amelyeket az EU–Törökország nyilatkozatban szereplő elfogadhatósági okok alapján nyújtottak be.

(17)

További előrehaladás történt a 114/2010. elnöki határozattal szabályozott régi eljárás alapján benyújtott, hosszú ideje függőben lévő fellebbezések elbírálása terén. A jelenlegi ügyhátralék közel 13 975 ügy (ahhoz az összesen mintegy 51 000 ügyhöz képest, amelyet 2013 elején hátralékosnak tekintettek). A görög hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy humanitárius célból tartózkodási engedélyt adnak ki azoknak a személyeknek, akiknek a menedékjog iránti kérelme huzamos ideje függőben van, és akik a 4375/2016. görög törvény értelmében humanitárius vagy más kivételes indokokból jogosultak tartózkodási engedélyt szerezni. Előreláthatóan mintegy 10 000 hátralékos ügyet fognak lezárni ezen intézkedés végrehajtása révén. A tartózkodási engedélyt két évre fogják kiállítani, és megújítható lesz (18). Az engedély a kiegészítő védelmi jogállás által biztosítottal azonos jogokat és előnyöket nyújt Görögországban (19). Görögországnak további előrelépést kell tennie az ezzel kapcsolatos függőben lévő fellebbezések elbírálása terén, gondoskodva arról, hogy azon kérelmezők, akiknek a fellebbezését még nem bíráltk el, lehetőséget kapjanak a hatékony jogorvoslathoz való joguk gyakorlására.

(18)

Az új jogszabályba (4375/2016. törvény) belefoglalták, hogy a fellebbezési szakaszban ingyenes jogi segítségnyújtás illeti meg a kérelmezőket; mostanáig azonban a görög hatóságok a gyakorlatban nem nyújtottak ingyenes jogi segítséget. Jelenleg véglegesítik a 4375/2016. törvény szerinti jogi segítségnyújtás végrehajtásáról szóló miniszteri határozatot, és a görög hatóságok 2016. június 8-án a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap nemzeti programja keretében ingyenes jogi segítségnyújtásra és 6 750 jogosult kérelmező fellebbezési szakaszban való ingyenes képviseletére vonatkozó ajánlattételi felhívást tettek közzé, hogy elősegítsék a költségmentes ügyvédek adatbázisának összeállítását (20). Ez a felhívás 2016. június 24-én jár le. Emellett az EU sürgősségi segítségnyújtási finanszírozása keretében összesen 30 millió euró összegű támogatási megállapodást ítéltek oda az UNHCR-nak. Ezt a pénzügyi keretösszeget az UNCHR többek között arra fogja felhasználni, hogy ingyenes jogi segítségnyújtást biztosítson a nemzetközi védelmet kérelmező személyeknek a fellebbezési szakaszban egy legfeljebb négyhónapos időszak folyamán, amíg a görög hatóságok várhatóan létrehozzák saját ingyenes jogi segítségnyújtási programjukat. Görögországnak meg kell tennie a szükséges lépéseket ahhoz, hogy haladéktalanul garantálja az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz való jogot a menekültügyi eljárás során.

(19)

Az új 4375/2016. törvény létrehoz egy új fogadási igazgatóságot és egy társadalmi integrációért felelős igazgatóságot, és mindkettőben lesz a kísérő nélküli kiskorúak fogadásáért és integrációjáért – ideértve a képviselőről való gondoskodást – felelős főosztály. Ennek ellenére a görög hatóságoknak végrehajtási intézkedéseket is el kell fogadniuk annak érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak esetében a gyakorlatban valóban biztosítva legyenek a megfelelő eljárási biztosítékok és befogadási feltételek. Noha a menedékkérő, kísérő nélküli kiskorúak életkorának vizsgálatáról szóló miniszteri határozatot már elfogadta a görög kormány (21), még el kell fogadni egy, a hatékony gyámsági rendszerről szóló elnöki határozatot.

(20)

2016 júniusi állás szerint Görögországban összesen 585 befogadó intézmény áll rendelkezésre kísérő nélküli kiskorúak számára. Ezek a létesítmények jelenleg megteltek, továbbá várólistán szerepel 625 kísérő nélküli kiskorú, akiket el kell helyezni megfelelő létesítményekben. A görög hatóságok 2016. június 8-i, a Bizottságnak küldött levele szerint Görögország 2016 júliusának végéig további 8 00 befogadási férőhelyet készül létrehozni kísérő nélküli kiskorúak számára. Görögországnak biztosítania kell, hogy megfelelő számú befogadó intézmény álljon rendelkezésre a kísérő nélküli kiskorúak számára, hogy eleget tudjon tenni az ilyen szállások iránti keresletnek.

(21)

A civil szervezetek egyre növekvő aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy sok gyermek nem vehet részt az oktatásban Görögországban, és a kísérő nélküli kiskorúak helyzete általában is bizonytalan. Egyes források szerint a gyermekeket továbbra is elzárva tartják, amíg nem találnak számukra megfelelő szállást.

(22)

Az Európai Bizottság jelentős támogatást nyújtott Görögország számára annak érdekében, hogy az ország menekültügyi rendszerét az uniós standardok szintjére tudja fejleszteni.

(23)

Az uniós belügyi alapokon (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és Belső Biztonsági Alap) keresztül 2015 eleje óta összesen 262 millió EUR sürgősségi segélyt nyújtottak Görögországnak közvetlenül a görög hatóságoknak, vagy a Görögországban tevékenykedő uniós ügynökségeken és nemzetközi szervezeteken keresztül, ebből mintegy 81 millió EUR-t 2016 májusában nyújtották. 2016. május 20-án 56 millió EUR sürgősségi segélyt nyújtottak a görög hatóságoknak (13 millió EUR), az IOM-nak (13 millió EUR), és az UNHCR-nek (30 millió EUR) az újonnan érkező migránsok regisztrálására és a menedékjog iránti kérelmek feldolgozására vonatkozó görög hatósági kapacitások bővítése, a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok számára jobb körülmények teremtése, a regisztrációs és a menekültügyi eljárás további humánerőforrás révén való megerősítése, jobb informatikai infrastruktúra kialakítása, a tolmácsok rendelkezésre állásának javítása és az információhoz való jobb hozzáférés biztosítása céljából. 2016. május 24-én a Bizottság 25 millió EUR sürgősségi segélyt (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap) nyújtott az EASO-nak, hogy az növelhesse kapacitását a görög hatóságok további támogatásához. Ez a támogatás hozzá fog járulni a Bizottság, a görög hatóságok és az érdekelt felek által kidolgozott, a jelenlegi humanitárius helyzet helyszíni kezelését célzó sürgősségi reagálási terv, és a március 18-i EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásához.

(24)

Ez a sürgősségi segély a 2014–2020-as időszakban Görögországnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz és Belső Biztonsági Alaphoz tartozó nemzeti programjain keresztül nyújtott 509 millió EUR-n felül értendő, vagyis Görögország kapja a legtöbb támogatást az uniós belügyi alapokból az EU tagállamai közül.

(25)

Görögországnak biztosítania kell, hogy ezeket a pénzügyi forrásokat késedelem nélkül, a lehető legeredményesebben és leghatékonyabban használják fel. E célból sürgősen be kell fejezni az uniós belügyi alapok (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és Belső Biztonsági Alap) keretein belüli görög nemzeti programok folyamatban levő, az új prioritásokhoz való igazítást célzó felülvizsgálatát. Hasonlóképpen, a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében sürgősen be kell fejezni az ezen lapok kezeléséért felelős hatóság átadását a strukturális alapok kezeléséért is felelős minisztérium részére. Görögországnak különösképpen be kell fejeznie több gyakorlati végrehajtási kérdést (személyzet, irányítási és kontrollrendszer, ellenőri vélemény, hivatalos értesítés) annak érdekében, hogy az új felelős hatóság 2016 júliusa előtt működőképessé váljon.

(26)

Amint azt a Bizottság 2016. március 4-i„A schengeni rendszer helyreállítása” című közleményében (22) elismertük, a dublini rendszer teljeskörű működésének biztosítása a menekültügyi-, migrációs- és határpolitika stabilizásához szükséges szélesebb erőfeszítések elengedhetetlen részét képezi. Ezeknek az erőfeszítéseknek legkésőbb 2016 decemberére biztosítaniuk kell a schengeni térség rendes működéséhez való visszatérést. Ezért fontos, hogy Görögország sürgősen megtegye az ebben az ajánlásban szereplő intézkedéseket, hogy változatlan időkereteken belül, és legkésőbb 2016 decemberétől folytatódhassanak a Görögországba irányuló átadások. Ugyanakkor a Bizottság javaslatának (23) megfelelően a szolidaritás és a tagállamok közötti méltányos tehermegosztás érdekében prioritásként kell kezelni a dublini szabályok megreformálását.

(27)

Az ezen fellépések megvalósításáról Görögország által rendszeresen benyújtandó jelentések, valamint más releváns tényezők – ezen belül az UNCHR és más releváns szervezetek esetleges jövőbeli jelentései – alapján kerül sor annak értékelésére, hogy megfelelőek-e a feltételek ahhoz, hogy a tagállamok folytassák a Görögországba irányuló, Dublini Rendelet szerinti egyedi átadásokat, figyelembe véve azt is, hogy az átadások volumenének és az átadásra kerülő személyek kategóriáinak összhangban kell lenniük az elért konkrét eredményekkel. Görögországnak ezért a következő, 2016 június jelentési időszakban egy naprakész jelentést kell benyújtani a 2016 áprilisa és júniusa között időszakról, amikor nem érkezett havi jelentés.

(28)

A Bizottság tervei szerint a 2016 szeptemberi felméri az elért haladást és megfelelő esetben frissíti a konkrét ajánlásait.

(29)

A Görögországba irányuló dublini átadások esetleges folytatásakor tekintetbe kell venni azt is, hogy Görögországnak kifejezetten az úgynevezett előzetes regisztrálás miatt továbbra is potenciálisan nagy számban kell foglalkoznia új menedékkérőkkel, és el kell kerülni, hogy fenntarthatatlan terhek háruljanak az országra.

(30)

Egyedi esetekben az átadás folytatására vonatkozó döntés kizárólag a tagállami hatóságok hatáskörébe tartozik, bírósági felülvizsgálat mellett, mely utóbbi a Dublini Rendelet értelmezése tekintetében az Európai Bíróság előzetes döntéshozatal iránti megkeresésére is kiterjedhet,