11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 96/1

(1)

A Bizottság 2015. évi őszi gazdasági előrejelzése szerint, az euroövezetben továbbra is mérsékelt ütemű a gazdasági fellendülés. Az euroövezet növekedésének fenntartása és erősítése folyamatos szakpolitikai erőfeszítést igényel a köz- és magánszektorbeli kiegyensúlyozott kiigazítás elősegítése, a gazdaság versenyképességének javítása és a gazdaság versenyképességének és növekedési potenciáljának közép- és hosszú távú növelése érdekében. A növekedés ütemét visszafogja a közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi válság öröksége, többek között a folyamatban lévő külső egyensúly helyreállítása, az állam- és magánadósság magas szintjei, a magas munkanélküliség, valamint a nemzeti munkaerő- és termékpiacok tartós strukturális merevségei. A beruházások szintje továbbra is alacsony egyrészt ezen tényezők, másrészt más szűk keresztmetszetek, például a kedvezőtlen üzleti környezet, a nem hatékony közigazgatás, valamint a forráshoz jutás elé gördülő akadályok miatt.

(2)

A Bizottság 2016. évi éves növekedési jelentése valamennyi uniós tagállam számára megállapítja, hogy a megfogalmazott szakpolitikai prioritásokkal összhangban meg kell erősíteni az olyan ambiciózus strukturális reformok végrehajtását, amelyek fokozzák a termelékenységet és a növekedési potenciált. A strukturális reformok, ha a tagállamok közösen hajtják végre, az euroövezet egésze számára előnyöket nyújthatnak, különösen a kereskedelmi és pénzügyi csatornákon keresztül megjelenő pozitív tovagyűrűző hatások által. A munkaerőpiacok ellenálló képességének javítására irányuló reformok terén elért némi haladás ellenére az euroövezetben továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak, különösen a tartós munkanélküliségi és az ifjúsági munkanélküliségi ráta tekintetében. Azok a tagállamok, amelyek a válságot megelőzően átfogó munkaerőpiaci és szociális védelmi reformokat hajtottak végre, a gazdasági visszaesés idején jobban tudták támogatni a foglalkoztatást és nagyobb mértékben meg tudták őrizni a méltányosságot. Az ilyen reformok rugalmas és kiszámítható szerződéses megállapodásokat, átfogó, egész életen át tartó tanulási stratégiákat, hatékony aktív munkaerőpiaci politikákat, valamint megfelelő és fenntartható szociális védelmi rendszereket foglalnak magukban. Emellett az eredményeket a munkát terhelő adóék csökkentése – különösen a kis jövedelmű munkavállalók esetében – és a méltányos adórendszer is javíthatja.

(3)

A reformok megfelelő kidolgozása és gyors végrehajtása elősegítheti az euroövezeten belül tapasztalható egyensúlyhiányok leküzdését és az új egyensúlyhiányok kialakulásának a megelőzését. Az eurocsoporton belüli tematikus párbeszédek – amelyekben kiemelt figyelmet kap a referenciaértékeken alapuló teljesítményértékelés, a bevált gyakorlatok és a tagállamok egymásra gyakorolt nyomása – hozzájárulhatnak a legjobb teljesítményhez való konvergencia elősegítéséhez. Az eurocsoportnak tehát még inkább erősítenie kell az azokon a területeken zajló reformokra irányuló tematikus megbeszéléseket, amelyek létfontosságúak a gazdasági és monetáris unió (GMU) működéséhez, és rendszeresen nyomon kell követnie az euroövezeti tagállamok reformjainak végrehajtását és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében történő egyensúlyhiány-kiigazítások terén tett előrelépést.

(4)

A költségvetési politikák alapvető közös érdeket jelentenek a GMU-ban. A közös költségvetési szabályokat tiszteletben tartó, felelős tagállami költségvetési politikák nélkülözhetetlenek az adósság fenntarthatóságának elősegítéséhez és annak lehetővé tételéhez, hogy a fiskális stabilizátorok működjenek és tompítsák az országspecifikus sokkokat. Ezen felül elengedhetetlen, hogy sikerüljön megfelelő költségvetési irányvonalat elérni az euroövezet egészének szintjén, amely egyensúlyt teremt a költségvetés hosszú távú fenntarthatósága és a rövid távú makrogazdasági stabilizáció között, és el kell kerülni a prociklikus költségvetési politikákat. A költségvetési kiigazítás szükséges mértéke attól függ, hogy az egyes tagállamoknak milyen az egyedi helyzete a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti követelmények szempontjából, a tagállamoknak emellett mérlegelniük kell a stabilizációs igényeket, valamint figyelembe kell venniük az euroövezetet érintő lehetséges átgyűrűző hatásokat is. Mindehhez arra van szükség, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum teljes mértékű tiszteletben tartása mellett megerősödjön a költségvetési politikák euroövezeten belüli koordinációja. Ezzel összefüggésben az általános makrogazdasági feltételek és a növekedés lefelé mutató kockázatai fényében az euroövezet várható 2016. évi, nagy vonalakban semleges összesített költségvetési irányvonala megfelelőnek tűnik. 2017 vonatkozásában a fokozatosan záródó kibocsátási résre vonatkozó előrejelzésre alapozva a költségvetési politikáknak el kell kerülniük a prociklikusságot, másrészt pedig csökkenteniük kell az államadósságot a költségvetési tartalékok helyreállítása érdekében. Ennek türköződnie kell a 2016 tavaszára elkészítendő aktualizált stabilitási programokban, figyelembe véve a legutóbbi gazdasági és költségvetési fejleményeket. A költségvetési stratégiák összetétele még nem segíti elő kellőképpen a növekedést. Az euroövezeti tagállamoknak szóló, 2015. július 14-én elfogadott tanácsi ajánlással (3) összhangban az euroövezeti tagállamoknak tematikus megbeszéléseket kell tartaniuk az államháztartás minőségének és fenntarthatóságának javításáról.

(5)

A bankuniót maradéktalanul meg kell valósítani. Először, a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4) (további késedelem nélkül valamennyi tagállamnak teljes mértékben át kell ültetnie. Másodszor, az átmeneti időszak során, a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározottak szerint, kialakításra kerül az Egységes Szanálási Alap költségvetési szempontból semleges közös védőhálója, amely az átmeneti időszak végére, az Egységes Szanálási Alap forrásainak teljes egészében közös felhasználásúvá tételekor teljes mértékben működőképessé válik. Az Egységes Szanálási Alap hatálybalépését követően nem sokkal át kell tekinteni az elért eredményeket. A közös védőháló költségvetési szempontból középtávon is semleges lesz, és annak keretében valamennyi részt vevő tagállam egyenlő bánásmódban részesül majd, a védőháló ugyanakkor a bankunióban részt nem vevő tagállamok számára nem jelent majd költségeket. Amint az Egységes Szanálási Alap hatályba lép, és miután a részt vevő tagállamok megerősítették a kormányközi megállapodást és teljes egészében átültették a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet, a tagállamok áttekintik az elfogadott áthidaló finanszírozási intézkedéseket, és megvizsgálják a közös védőhálóval kapcsolatos további teendőket, valamint azt, hogy miként történjen e munka ütemezése. Mindezek célja, hogy a védőháló az átmeneti időszak végére teljes mértékben működőképessé váljon. A tagállamok 2016-ban folytatják annak vizsgálatát is, hogy milyen intézkedésekre van szükség a bankunió további elmélyítéséhez. Végezetül, a bankunió továbbfejlesztésének részeként a Bizottság 2015. november 24-én közzétette „A bankunió megvalósítása felé” című közleményét.

(6)

Az euroövezetben a pénzügyi piaci feltételek az alkalmazkodó monetáris politikai irányvonal fényében továbbra is általában kedvezőek. A még mindig gyenge alapvető gazdasági tényezők és a magánszektorbeli magas eladósodottság azonban továbbra is hatással vannak a banki kölcsönök iránti keresletre és ezáltal a gazdasági növekedésre. A bankok mérlegére továbbra is nyomás nehezedik a nemteljesítő hitelek nagy állománya miatt, ami hátráltatja a hitelezési tevékenységet. A fizetésképtelenségre vonatkozó eltérő és néha nem megfelelő szabályozás az Unióban hozzájárul a magánszektor adósságállománya csökkentésének késleltetéséhez, visszatartva a beruházásokat.

(7)

A gazdasági és monetáris unió felépítésének megerősítésében a közelmúltban elért eredmények ellenére folytatni kell a munkát a GMU kiteljesítése érdekében. Az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása” című 2015. június 22-i jelentése, melyet az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnökével, az Európai Központi Bank elnökével az eurocsoport elnökével és az Európai Parlament elnökével szoros együttműködésben készített, a GMU 2025-ig történő kiteljesítéséhez kijelöli az utat. 2015. október 21-én a Bizottság, az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az Európai Központi Bankkal közösen elfogadta a „Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című közleményt, amely „Az öt elnök jelentését” követő első javaslatcsomagot tartalmazza. Az euroövezet tagállamainak közösen kell szerepet vállalniuk és kellő időben, nyílt és átlátható módon előrelépniük azon rövid és középtávú kezdeményezések végrehajtása terén, amelyek a GMU kiteljesítésére irányulnak. Az euroövezeten belüli konvergencia előmozdítása céljából az európai szemeszter euroövezeti dimenziójának megerősítésére irányuló javaslatok olyan intézkedéseket tartalmaznak, mint például az euroövezeti ajánlás korábbi közzététele azzal a céllal, hogy a folyamat elején azonosíthatók legyenek a közös kihívások és az említett ajánlás alapul szolgáljon az euroövezeti tagállamoknak szóló – az európai szemeszter során későbbiekben elfogadandó – országspecifikus ajánlások kidolgozásához. Az euroövezet tagállamainak – nyílt és átlátható módon – a GMU kiteljesítésére irányuló hosszabb távú kezdeményezéseken is munkálkodniuk kell.

1.

Olyan szakpolitikák megvalósítása, amelyek támogatják a fellendülést, elősegítik a konvergenciát, a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítását, valamint javítják az alkalmazkodóképességet. Ennek érdekében a tagállamoknak – különösképpen azoknak, amelyekben nagy a magánszektor adósságállománya és a külső adósság – olyan reformokat kell végrehajtaniuk, amelyek növelik a termelékenységet, támogatják a munkahelyteremtést, fokozzák a versenyképességet és javítják az üzleti környezetet. A nagy folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamoknak prioritásként végre kell hajtaniuk olyan intézkedéseket – többek között strukturális reformokat –, amelyek segítenek megerősíteni belső keresletüket és növekedési potenciáljukat.

2.

Olyan reformok végrehajtása, amelyek ötvözik i. a zökkenőmentes munkaerőpiaci átmenetet elősegítő, valamint a kétszintű munkaerőpiac kialakulását elkerülő, rugalmas és megbízható munkaszerződéseket; ii. az átfogó, egész életen át tartó tanulási stratégiákat; iii. a munkanélküliek munkaerőpiacra történő újbóli belépését célzó hatékony szakpolitikákat; iv. az olyan megfelelő és fenntartható szociális védelmi rendszereket, amelyek a teljes életciklus során hatékonyan és eredményesen hozzájárulnak mind a társadalmi befogadáshoz, mind a munkaerőpiaci integrációhoz; valamint v. a nyitott és versenyképes termék- és szolgáltatási piacokat. A munkát terhelő adóék költségvetési szempontból semlegesen történő csökkentése – különösen az alacsony keresetűek esetében – a munkahelyteremtés elősegítése érdekében.

3.

A Stabilitási és Növekedési Paktumot teljes mértékű tiszteletben tartó költségvetési politikák folytatása. 2016-ra nézve az euroövezet nagy vonalakban semleges összesített költségvetési irányvonala megfelelő célkitűzésnek tűnik a költségvetés hosszú távú fenntarthatósága és a rövid távú makrogazdasági stabilizáció közötti egyensúly megteremtéséhez. 2017 tekintetében az államadósság csökkentése a költségvetési tartalékok helyreállítása érdekében, továbbá a prociklikusság elkerülése. Az egyes tagállamok költségvetési kiigazítása közötti differenciálás a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményei szempontjából vett egyedi helyzetüknek megfelelően, mérlegelve a stabilizációs igényeket is, valamint figyelembe véve az euroövezeti tagállamokat érintő lehetséges átgyűrűző hatásokat is. Ennek érdekében az euroövezet költségvetési irányvonalát a stabilitási programok és a költségvetésiterv-javaslatok összefüggésében felül kell vizsgálni.

4.

A bankok nemteljesítő hitelei fokozatos leépítésének elősegítése, valamint a vállalkozásokra és háztartásokra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárások javítása. Azon tagállamok esetében, ahol nagy a magánszektor adósságállománya, a hitelállomány rendezett leépítésének elősegítése, többek között a magánszektor fenntarthatatlan adóssága szanálásnak megkönnyítése révén.

5.

A GMU kiteljesítésére irányuló lépések, melyeket – a belső piac teljes körű tiszteletben tartása mellett – az öt elnök jelentésében foglalt hosszabb távú intézkedések jogi, gazdasági és politikai vetületeinek további feltérképezésével, nyílt és átlátható módon kell megvalósítani.