(1)

A magyar hatóságok a 2013. szeptember 16-án regisztrált (SANI No 8899), 2013. szeptember 25-én helyesbített elektronikus értesítéssel, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (2) (a továbbiakban: 2007–2013-as RTI) (65) bekezdése értelmében bejelentették, hogy regionális támogatásban kívánnak részesíteni egy, Győrben az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. (a továbbiakban: AHM) által megvalósítandó nagyberuházási projektet.

(2)

A Bizottság a 2014. július 9-én kelt levelében tájékoztatta Magyarországot, hogy az AHM által megvalósítandó beruházási projekthez nyújtott regionális támogatás tekintetében az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat), a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló bizottsági közlemény (3) (a továbbiakban: IDAC) alapján elvégzendő részletes vizsgálat vonatkozásában.

(3)

Magyarország észrevételeit és a részletes vizsgálathoz szükséges információkat a 2014. október 9-i levelében (2014/101245) nyújtotta be.

(4)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozatot 2014. november 21-én (4) tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság felkérte a harmadik feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(5)

A Bizottság 2014. november 25-i (2014/119782), 2015. július 28-i (2015/074087) és 2015. augusztus 24-i (2015/083208) levelében további tájékoztatást kért, amelyet Magyarország a 2015. február 13-i (2015/014716), 2015. szeptember 30-i (2015/096577) és 2015. október 9-i (2015/100135) levelében küldött meg a Bizottság részére.

(6)

A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek érdekelt felektől.

(7)

A magyar hatóságok a regionális fejlődés elősegítésére törekszenek azáltal, hogy közvetlen támogatás és társaságiadó-kedvezmény formájában regionális támogatást nyújtanak az AHM Nyugat-Dunántúlon található, győri telephelyén megvalósítandó beruházásokhoz. A Nyugat-Dunántúl az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatott területnek minősül, amelyben a regionális támogatás normál felső határa Magyarország 2007–2013-as időszakra vonatkozó regionális támogatási térképe (5) szerint nagyvállalkozások esetében a bruttó támogatási egyenérték (a továbbiakban: BTE) 30 %-a.

(8)

A támogatás kedvezményezettje az AHM, amely az Audi Hungaria Services Zrt. kizárólagos tulajdonában lévő leányvállalata. Az Audi Hungaria Services Zrt. a Volkswagen-csoport (a továbbiakban: VW-csoport) részét képező AUDI AG leányvállalata. A németországbeli wolfsburgi székhelyű VW-csoport üzleti tevékenysége két divízióra bomlik: a gépjárműipari divízióra és a pénzügyi szolgáltatási divízióra. A gépjárműipari divízió két üzletágat ölel fel: a személygépkocsi-üzletágat, valamint a haszongépjármű- és mérnöki üzletágat.

(9)

A VW-csoport gépjárműipari divíziója 12 márkát gyárt: Volkswagen, AUDI, ŠKODA, SEAT, Bentley, Porsche, Bugatti, Lamborghini, Ducati, Volkswagen Commercial Vehicles, Scania és MAN. Minden egyes márka saját arculattal rendelkezik, és önálló egységként van jelen a piacon. A Volkswagen-csoport a kiskategóriájú autóktól kezdve luxuskategóriás autókig és haszongépjárművekig gyárt autókat.

(10)

2014-ben a Volkswagen-csoport világszerte (6) összesen 118 gyárat üzemeltetett, és 10,1 millió gépjárművet értékesített a fogyasztók részére, ami 12 %-os piaci részesedésnek felelt meg a világ személygépkocsi-piacán. A csoport bevétele elérte a 202 milliárd EUR-t, alkalmazottainak száma 592 586 fő volt (7).

(11)

2014-ben az AUDI AG 79 483 főt foglalkoztatott, világszinten 1,7 millió új gépkocsit szállított le vevőinek, és árbevétele elérte az 53 milliárd EUR-t.

(12)

2014-ben az AHM 135 232 autót gyártott, 11 274 alkalmazottja volt, bevétele pedig elérte a 7,2 milliárd EUR-t.

(13)

Az AHM motorokat és motoralkatrészeket gyárt Győrben. Ezen kívül az AHM a bejelentett beruházási projekt 2014 végén történő befejezése előtt gépkocsik platformalapú összeszerelésével foglalkozott.

(14)

A beruházási projektnek három célja volt: az összeszerelési tevékenység rugalmasságának és diverzifikáltságának növelése, az összeszerelt autók számának növelése, valamint a gyártási folyamat vertikális integrációjának elmélyítése.

(15)

Az első célt – az összeszerelési művelet rugalmasságának növelését – a korábbi platformalapú technológiának az ún. modulalapú gyártási eljárás (Modularer Querbaukasten, a továbbiakban: MQB) technológiájával való felváltása hivatott elérni. Míg a Győrben alkalmazott platformalapú technológia csak az azonos platformot használó autók összeszerelését teszi lehetővé (amelyek főként egyforma vagy hasonló hosszúságúak és gyakran azonos szegmenshez tartoznak), az újonnan telepített MQB technológia egyazon gyártósoron különböző hosszal rendelkező és különböző szegmensekhez (jelen esetben az A és a B szegmenshez, valamint elméletileg az A0 szegmenshez) tartozó gépkocsik összeszerelését teszi lehetővé ([…] (*1)). Az új technológiát egy új üzemben telepítették, míg a régi platformalapú összeszerelési tevékenység 2014 során teljesen megszűnt, és a régi összeszerelő gyártósort szétszerelték és elszállították. Az autógyártás a győri üzemben már teljes egészében az MQB-technológia alapján zajlik. Az MQB technológia a modularitás elvén alapul (a különböző piaci szegmenshez tartozó modellek alkatrészeinek standardizálása), és jelentős költségmegtakarítást tesz lehetővé. A szükséges standardizálásra való tekintettel, illetve a korábbi és az új szerelőüzem közötti (mintegy 1,5 km-es) fizikai távolság miatt a régi összeszerelő gyártósort nem lehetett beépíteni az új gyártási folyamatba. Az új üzem lehetővé teszi több Audi személygépkocsi-modell, így a Győrben már korábban is gyártott modellek (Audi TT Coupé, TT Roadster és A3 Cabriolet) új generációinak, valamint az A3 modellcsalád egy teljesen új, négyajtós modelljének (A3 Sedan) gyártását. Az új generációs modellek számos arculati és technikai újítást tartalmaznak. Azonban a minőségi, többgenerációs tervezési standardokkal és műszaki fejlesztéssel kapcsolatos folytonosság, valamint az alapvető geometriai méretek és berendezések megőrzése következtében nem módosult a POLK-féle osztályozás (8). Az Audi TT Coupé és a TT Roadster továbbra is a B szegmensben, míg az A3 Cabriolet az A szegmensben marad. Az új A3 Sedan ugyancsak az A szegmensbe kerül.

(16)

A projekt második célja a győri összeszerelési műveletek teljes műszaki kapacitásának évi [60 000–110 000] személygépkocsiról [130 000–180 000] személygépkocsira történő növelése. A tervek szerint az új kapacitás […] %-át az A szegmensbe tartozó gépkocsik, […] %-át a B szegmensbe tartozó gépkocsik gyártására használják majd. A kapacitásbővülés lehetővé teszi mind az új termék (A3), mind pedig nagyobb számú új generációs modell összeszerelését.

(17)

A projekt harmadik célja a győri termelő tevékenységek vertikális integrációjának elmélyítése. A korábbi összeszerelő tevékenységet teljes körűen integrált személygépkocsigyártó-üzemmé alakítják át: az új összeszerelő üzembe történő beruházást kiegészíti egy karosszériaüzem, egy lakkozó és egy présüzem építése, amelyek túlnyomórészt a fenti modellek gyártására szolgálnak. Az új karosszéria- és lakkozóüzem kibocsátásának csupán kis részét (legfeljebb […] %-át) szállítják karosszéria formájában a VW-csoport EGT-n kívül található egyéb autógyártó üzemeibe. Az új présüzemben gyártott karosszériaelemek mintegy […] %-át Győrben használják fel autógyártásra. A Győrben gyártott karosszériaelemek fennmaradó […] %-át a VW-csoport egyéb gyártóegységeibe szállítják. Eredetileg úgy tervezték, hogy e karosszériaelemeket a POLK B szegmenshez tartozó járművekbe szerelik be. Az eljárás megindításáról szóló határozatot követően azonban Magyarország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a keresletben beállt változások miatt a présüzem kibocsátásának […] %-át – a VW-csoport egyéb gyártóegységeiben – az A0–C autók gyártásához lehetne felhasználni.

(18)

A beruházási projekttel kapcsolatos munkálatok 2011 februárjában indultak meg, és 2014. december 31-én fejeződött be.

(19)

Jelen esetben az elszámolható kiadások közé az épületekkel, gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos beruházások tartoznak, az immateriális javakba történő beruházások azonban nem. A használt eszközök nem tartoznak ide.

(20)

A beruházási projekt teljes elszámolható beruházási költsége névértéken 342 936 millió HUF (1 144 millió EUR (9)). Jelenértéken (10) ez 355 550 millió HUF-nak felel meg (1 186 millió EUR). Az I. táblázat tartalmazza az összes elszámolható költség lebontását.

I. táblázat

Elszámolható beruházási költségek névértéken (millió HUF)

(21)

A magyar hatóságok megerősítik, hogy a támogatás kedvezményezettje által biztosított – közpénzből nyújtott támogatásoktól mentes – saját hozzájárulás meghaladja az elszámolható költségek 25 %-át.

(22)

A pénzügyi támogatás nemzeti jogalapja a következő:

(23)

Az AHM 2010. március 5-én, tehát a beruházási projekttel kapcsolatos munkák kezdete előtt nyújtotta be a közvetlen támogatás iránti kérelmét. 2010. március 26-án a magyar hatóságok megerősítették, hogy a beruházási projekt elvben támogatható az igényelt támogatással. A magyar hatóságok a beruházási projektre (a présüzem kivételével) irányuló közvetlen támogatásra vonatkozóan 2010. szeptember 8-án támogatási ajánlatot tettek, amelyet az AHM 2010. október 1-jén elfogadott. A présüzemet illető közvetlen támogatásra vonatkozó ajánlat 2011. április 27-én kelt, amelyet az AHM 2011. május 4-én fogadott el.

(24)

Az adókedvezmény iránti kérelmet (amely adókedvezményre a Bizottság jóváhagyásától függő jogosultság áll fenn) a kedvezményezett 2010. október 29-én (a présüzem tekintetében 2011. január 27-én), azaz a beruházási projektek megkezdése előtt nyújtotta be a magyar hatóságokhoz.

(25)

A támogatás odaítélésére a Bizottság jóváhagyásától függően, 2011. július 6-án (a présüzem vonatkozásában 2011. szeptember 28-án) aláírt támogatási szerződéssel került sor.

(26)

Magyarország jelenértéken 39 952 millió HUF (133,3 millió EUR) összegű támogatást szándékozik odaítélni. Mivel a projekt tervezett összes elszámolható költsége jelenértéken 355 550 millió HUF (1 186 millió EUR), a javasolt támogatási intenzitás 11,24 % BTE.

(27)

A magyar hatóságok megerősítették, hogy a projekthez nyújtott támogatást nem kombinálják az ugyanazon elszámolható költségekre vonatkozó egyéb helyi, regionális, nemzeti vagy uniós támogatással; és hogy ha az elszámolható költségek összege eltér a becsült összegtől, sem a jelenértéken számolt jóváhagyott maximális támogatási összeget, sem a jóváhagyott támogatási intenzitást nem fogják meghaladni.

(28)

Az AHM korábbi, Győrben megvalósított beruházásai kapcsán már részesült beruházási támogatásban, amely beruházások 2003 előtt és 2006-ban kezdődtek.

(29)

A bejelentett támogatás nyújtásának feltétele, hogy a kedvezményezett a beruházási projekt befejezését követően legalább öt éven keresztül fenntartsa a beruházást a támogatott régióban.

(30)

A magyar hatóságok vállalták, hogy benyújtják a Bizottsághoz:

(31)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy a támogatási projekt teljesíti a 2007–2013-as RTI-ben megfogalmazott normál összeegyeztethetőségi kritériumokat, és hogy a tervezett támogatási összeg és támogatási intenzitás sem haladja meg a maximálisan megengedett mértéket. Mindamellett, a 2007–2013-as RTI 68. pontjában foglalt rendelkezések tekintetében a Bizottság az előzetes vizsgálat során nem tudta megerősíteni azt, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal.

(32)

A 2007–2013-as RTI 68. pontja előírja, hogy a Bizottság indítson hivatalos vizsgálatot és végezze el a támogatás ösztönző hatásának, arányosságának, valamint pozitív és negatív hatásainak részletes értékelését, amennyiben a kedvezményezett piaci részesedése a beruházást megelőzően vagy azt követően az érintett termék- és földrajzi piac tekintetében meghaladja a 25 %-ot (a továbbiakban: a 68. pont a) alpontja szerinti teszt), vagy amennyiben a beruházás által létrehozott termelési kapacitás meghaladja a viszonylag vagy ténylegesen hanyatló piac 5 %-át (a továbbiakban: a 68. pont b) alpontja szerinti teszt).

(33)

A Bizottság az előzetes vizsgálat során nem tudta kizárni, hogy az érintett piacokon nem haladták meg a piaci részesedésre, valamint a beruházás által az alulteljesítő piacon elért kapacitásbővülésre vonatkozó küszöbértékeket.

(34)

Pontosabban a Bizottságnak kétségei támadtak az érintett termékpiacnak a Magyarország által javasolt, a POLK osztályozás A0, A és B szegmensének kombinációjaként történő meghatározását illetően, és Bizottság az érintett termékpiac pontos meghatározását nyitva hagyta, és figyelembe vette a piacnak az összes lehetséges alternatív meghatározását, beleértve különösen azt a legszűkebb felosztást, amelyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre (14). Mivel az AHM az A és B szegmenshez, és elméletileg az A0 szegmenshez tartozó gépkocsikat és karosszériaelemeket egyaránt gyártani fog, a Bizottság úgy találta, hogy ebben az esetben e szegmenseket külön-külön, valamint e szegmensek kombinációját is lehetséges érintett termékpiacnak kell tekinteni.

(35)

A „személygépjárművek” (PCV) és „könnyű haszongépjárművek” (LCV) szegmensekbe történő lehetséges felosztását illetően a Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a a PCV-ket és LCV-ket nem értékeli külön kategóriaként.

(36)

A Bizottság a földrajzi piac meghatározására vonatkozóan sem tudott határozott álláspontot kialakítani. A Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a földrajzi piac az Európai Gazdasági Térségnek (a továbbiakban: EGT) felel meg, vagy legalább egész Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint Kína összevont piacaiból áll, ahogyan Magyarország javasolta.

(37)

A 2007–2013-as RTI 68. pontjának a) alpontja szerinti teszt megállapította, hogy az alkalmazandó 25 %-os piaci részesedési küszöbértéket az EGT-ben a különálló és a kombinált A és B szegmensekben minden érintett évben, a kombinált A0–B szegmensben pedig 2011-től kezdődően meghaladták.

(38)

A 68. pont b) alpontja szerinti tesztnél a Bizottság megállapította, hogy az érintett termékpiacok az EGT-ben rosszul teljesítettek; a Bizottságnak ezért ellenőriznie kellett, hogy a projekt által létrehozott kapacitás meghaladja-e az érintett piacok nagyságának 5 %-át.

(39)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 68. pont b) alpontja szerinti teszt alkalmazásában a bruttó kapacitásbővülési megközelítés a megfelelő. A nettó kapacitásbővülési (azaz az összes tervezett kapacitásból levont meglévő kapacitás) szerinti megközelítés minden olyan esetben lehetetlenné tenné a Bizottság számára, hogy visszaeséssel és strukturális kapacitásfelesleggel sújtott piacokon értékelje az állami támogatás hatását, amikor a támogatott beruházás eredményeként a piac nagyságának 5 %-ánál kisebb mértékben bővül a meglévő kapacitás. A 68. pont b) alpontja szerinti tesztet azonban éppen azon helyzetek azonosítása céljából vezette be a Bizottság, amelyekben a piac alulteljesít, és a támogatott beruházás mérete jelentős hatást gyakorol a versenytársakra.

(40)

A 68. pont b) alpontja szerinti teszt azt mutatta, hogy a beruházási projektnél (a présüzem kivételével) az 5 %-os küszöbértéket csak akkor haladnák meg, ha a teljes termelési kapacitást a B szegmenshez tartozó autók gyártására fordítanák. A Magyarország által jelzett termelési előrejelzések alapján rendkívül valószínűtlen, hogy az 5 %-os küszöböt bármely lehetséges piaci szegmensben meghaladná a beruházás.

(41)

A présüzemben létrehozott karosszériaelem-gyártási kapacitásra vonatkozóan a 68. pont b) alpontja szerinti teszt szerint az 5 %-os küszöbértéket csak akkor léphetik túl, ha a győri üzemben jelentősen megnő a B szegmenshez tartozó autók gyártásának aránya. Ezért a Bizottság nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a présüzem kapacitása meghaladja-e az érintett termék piacának 5 %-át a beruházást megelőzően megnyilvánuló fogyasztási adatok alapján számítva.

(42)

Mivel a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a 2007–2013-as RTI 68. pontjának a) és b) alpontjában leírt küszöbértékeket meghaladták-e, hivatalos vizsgálati eljárás megindítása mellett döntött. A Bizottság elsősorban azt mondta ki, hogy amennyiben a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nyomán beérkezett észrevételek nem teszik lehetővé a Bizottság számára annak kétséget kizáró megállapítását, hogy a vonatkozó küszöbértéket nem lépték túl, a Bizottság az IDAC alapján részletes vizsgálatnak veti alá a beruházási projektet. A Bizottság felhívta Magyarországot és az érdekelt harmadik feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(43)

Érdekelt harmadik felek nem nyújtottak be észrevételeket.

(44)

Magyarország fenntartja azon álláspontját, amely szerint a termékpiacot az A0–B szegmensek (POLK-osztályozás) kombinációjaként kell meghatározni.

(45)

A magyar hatóságok továbbra is azon a véleményen vannak, hogy minden egyes érintett személygépjármű-szegmens határán fennáll a keresletoldali helyettesíthetőség, ahogyan azt a Bizottság is elismerte korábbi határozataiban (15). Mivel a teljes A szegmensben fennáll az A0 és B szegmens keresletoldali helyettesítési láncának lehetősége, a magyar hatóságok az érintett szegmenseket egyetlen kombinált szegmenscsoportnak tekintik.

(46)

A magyar hatóságok azzal is érveltek, hogy az MQB technológia bevezetésének célja éppen a kínálatoldali rugalmasság növelése, amely lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy ugyanazon az MQB-alapú gyártósoron gyártson az A0, A és B szegmenshez tartozó személygépkocsikat, valamint hogy az egyik piacról a másikra helyezzék át a gyártást; a támogatás hatása az összes említett piacon érezhető.

(47)

Magyarország fenntartja álláspontját, amely szerint az autóipar esetében az érintett földrajzi piac a globális piac, megismételve a bejelentési szakaszban benyújtott érveit:

(48)

Mindezek alapján Magyarország úgy véli, hogy az érintett piac tágabb, mint az EGT területe, és magában foglalja legalább egész Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint Kína piacát.

(49)

Ezen kívül Magyarország azt is kiemeli, hogy világszinten Győr az AUDI TT Coupé, az AUDI TT Roadster és az AUDI A3 Cabriolet egyetlen gyártóüzeme, és így globális keresletet elégíti ki. A Győrben gyártott A3 Sedant szintén a globális piacon forgalmazzák (kivéve a kínai Foshanban kizárólag a kínai piacra gyártott A3 Sedanokat).

(50)

A magyar hatóságok fenntartják, hogy a 68. pont b) alpontja szerinti teszthez a nettó kapacitásbővülés szerinti megközelítést kell alkalmazni. A beruházási projekt célja többek között a meglévő győri üzem bővítése. A termelési folyamat vertikális integrációja azzal jár, hogy a korábbi kapacitást (évi ([60 000–110 000] gépkocsi az A és B szegmensből) az újonnan épített összeszerelő üzem és az újonnan létrehozott gyártóüzemek veszik át.

(51)

Magyarország azzal érvel, hogy függetlenül attól, hogy i. a gépjárművet egy adott üzemben kizárólag összeszerelik-e vagy vertikálisan integrált termelési folyamat keretében állítják-e elő, illetve ii. hogy az új generációs modellek eltérő jellemzőkkel rendelkeznek-e a végtermék ugyanabban a szegmensben marad. Így a beruházási projekt előtt előállított (összeszerelt), évi ([60 000–110 000] járműnek megfelelő kapacitást a beruházási projekt eredményeként később is legyártják. E meglévő kapacitáson túl további, [60 000–80 000] járműnek megfelelő termelési kapacitás jön létre.

(52)

Így a nettó kapacitásbővülés összesen legfeljebb évi [60 000–80 000] gépkocsit tesz ki a korábbival megegyező szegmenscsoportban (A–B). E nettó kapacitásbővülés nem haladja meg a 2007–2013-as RTI 68. pontjának b) alpontjában megállapított 5 %-os küszöbértéket.

(53)

A magyar hatóságok úgy találták, hogy a présüzem kibocsátásának azon […] %-a, amelyet a VW-csoport egyéb gyártóüzemeiben gyártott, B szegmenshez tartozó gépkocsikhoz fognak felhasználni, nem eredményezi a VW-csoporton belül a B szegmenshez tartozó gépkocsik teljes kibocsátásának növekedését, mivel azzal kizárólag a külső cégtől vásárolt préselt karosszériaelemeket váltják fel a saját gyártásúakkal. Magyarország szerint a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban alkalmazott számítási módszer pusztán a VW-csoporton belül létrehozott termelési kapacitás kettős beszámítását eredményezné. Ezen túlmenően a jelen határozat (17) preambulumbekezdésben említettek szerint a kedvezményezett terveinek módosításai következtében e karosszériaelemeket az A0–C szegmenshez tartozó gépkocsik gyártásához használnák fel.

(54)

A magyar hatóságok úgy vélik, hogy az érintett termék- és földrajzi piac helyes meghatározásával, valamint a nettó kapacitásbővülésen alapuló megközelítés alkalmazásával kapcsolatban a fentiekben ismertetett érvek alapján a 2007–2013-as RTI 68. pontjában meghatározott küszöbértékeket nem lépik túl, és a támogatás annak részletes vizsgálata nélkül engedélyezhető.

(55)

Ennek ellenére Magyarország biztosította a részletes vizsgálat elvégzéséhez szükséges információkat.

(56)

Magyarország úgy véli, hogy a beruházás a következő okokból járul hozzá Győr és a Nyugat-Dunántúl régió fejlődéséhez:

(57)

A magyar hatóságok kifejtették, hogy a támogatás odaítéléséről szóló döntés meghozatala előtt, a Nyugat-Dunántúli régió további regionális fejlesztésére tekintettel egyéb szakpolitikai intézkedéseket is figyelembe vettek, mint például a közcélú infrastruktúra továbbfejlesztése vagy az oktatási rendszer fejlesztése. A korábbi években azonban már meghozták a következő általános szakpolitikai intézkedéseket:

(58)

Az előbbiekben említett fejlesztések ellenére a régió egyéb szomszédos régiókkal (Burgenlanddal és Pozsonnyal), valamint az egy főre jutó GDP, a foglalkoztatás, az infrastruktúra és az oktatás uniós átlagával összehasonlítva még mindig elmaradottnak tekinthető.

(59)

Megállapítást nyert, hogy az e nagyberuházási projekthez nyújtott állami támogatás hatékonyabb eszközt jelent a régió fejlődésének elősegítéséhez. A magyar hatóságok arra is rámutatnak, hogy ha a támogatás szelektív intézkedésnek minősül is, azt olyan támogatási programok alapján ítélték oda, amelyek bármely más magyarországi beruházó számára is elérhetőek, amennyiben az megfelel a jogszabályokban meghatározott különleges kritériumoknak.

(60)

Magyarország tájékoztatást nyújtott annak igazolására, hogy a támogatás megfelel az IDAC 2. forgatókönyvének, mivel arra ösztönzi a beruházót, hogy a győri üzemnél valósítsa meg a teljes beruházást ahelyett, hogy azt részben [1-es helyszínre, amely az EGT egy nem támogatott területén található], részben pedig [2-es helyszínre, amely az EGT az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint regionális támogatásra jogosult területén található] helyezné át. Így különösen, Magyarország releváns, valódi és aktuális vállalati dokumentumokat nyújtott be, amelyek a beruházás helyszínére vonatkozó, többlépcsős döntéshozatali eljárást magyarázzák el, és pénzügyi adatokat nyújtanak az ellentétes forgatókönyvre vonatkozóan, amelyek ismertetése az alábbiakban olvasható.

(61)

A VW-csoportnál a beruházási döntéseket többlépcsős döntéshozatali folyamat során hozzák meg, amelyben a döntéshozók egy kompetitív összehasonlítási folyamat során elemzik az egyes beruházási helyszíneket. Ennek fő szakaszai a következők: 1.) Hosszú távú értékesítési tervezés (long-term sales planning, LAP) és tervezési fordulók, 2.) termékfejlesztés, termékre vonatkozó döntés és a helyszín előzetes kiválasztása, valamint 3.) beruházási- és a helyszínre vonatkozó döntés.

(62)

A bejelentett beruházásra vonatkozó döntéshozatali eljárás ezt az általános folyamatot követte. Mivel a beruházás a jogilag független AUDI márkára vonatkozik, a vonatkozó döntéseket a márka szintjén kellett meghozni, és a vállalatcsoport szintjén kellett megerősíteni.

(63)

Az új termékek VW-csoporton belüli bevezetése az úgynevezett terméklétrehozási folyamat (product creation process, PEP) szerint zajlik, amely a terméktervezéstől egészen a gyártás megkezdéséig (start of production, SOP) tart. A PEP folyamata az alábbi ábrán is látható négy fontosabb szakaszból áll:

Termékre vonatkozó döntés/ Lehetésges

Projektvégrehajtás beruházás

A beruházás és a gyártás helye

LAP Tervezési fordulók

[…]

SOP

(64)

A kiindulási pont a hosszú távú értékesítési tervezési szakasz, amelynek során elemzik a piac alakulására és a lehetséges keresletre vonatkozó előrejelzéseket, valamint a piaci ingadozásokat. A LAP során […] évre előre ütemezik a termékfejlesztéseket, és megállapítják, milyen további gyártókapacitás megépítésére vagy a meglévő kapacitások milyen kiigazításaira van szükség. A LAP tartalmát az éves tervezési fordulók (PR) is tükrözik, amelyet a vállalatcsoport felügyelőbizottsága folytat le, és amely az ütemezett beruházások pénzügyi keretét tartalmazza.

(65)

Az AUDI AG-nél a tervezés a VW-csoport konszolidált LAP-ján alapul. A csoport már a [20xx]-es tervezési forduló során megállapította, hogy az A0 és A szegmensekhez tartozó gépkocsiknál további gyártókapacitásra lesz szükség. Az eljárás ezen szakaszában még nem rendelték konkrét helyszínhez e további kapacitásokat.

(66)

A meglévő gépkocsi-gyártó üzemekben telepített gyártókapacitások eleve magas kihasználtsága ismeretében a LAP során jelezték, hogy hosszú távon a meglévő kapacitások nem lesznek elégségesek az értékesítési volumen előrejelzett növekedéséből adódó szükségletek fedezéséhez.

(67)

E szakaszban az AUDI, a VW-csoport és az érintett gyártóüzemek különböző részlegei együtt dolgoznak a termékre vonatkozó döntés és a lehetséges helyszínek előzetes kiválasztásának előkészítésén. A vállalatcsoport controlling részlege […] tölti be e szakaszban a központi, konszolidáló szerepet.

(68)

E második szakasz első lépése a termékfejlesztési folyamat, amely a kedvezményezett belső szabályai szerint a gyártás tervezett megkezdése előtt legalább […] kezdődik. Mivel a bejelentett projekt négy modellre vonatkozik, a projekt megvalósíthatóságára vonatkozó döntést különböző időpontokban hozták meg, e modellek gyártására vonatkozó eltérő tervezett kezdési időpontokkal (20).

(69)

A termékre, azaz a LAP során javasolt termék gyártására vonatkozó döntéshez szükséges, hogy a termékfejlesztés elérjen egy előre meghatározott megvalósíthatósági célt. Az új termék értékesítésétől várható bevételeket összevetik a szükséges (beruházási költségeket is magukban foglaló) termelési költségekkel. A termelés várható költségeinek meghatározásához először elméletben kijelölnek egy adott helyszínt a feltételezett tervezéshez (feltételezett helyszín). A feltételezett helyszínt a projekt első költségszerkezetének és keretének meghatározásához használják. Ez nem jelenti egy adott gyártási helyszín meghatározását, hanem inkább a várható termelési költségek mérlegeléséhez nyújt kiindulópontot.

(70)

[…]; teljesen új termék esetében […] a feltételezett helyszínt általában teljesítménymutatók alapján határozzák meg, azaz első hipotézisnek a legjobb teljesítményadatokkal rendelkező helyszínt választják ki. A gyakorlatban egyéb kritériumokat is figyelembe vesznek, például a szabad kapacitásokat vagy a megfelelő struktúrákat. Míg a termékre vonatkozó döntéssel kapcsolatos számítások esetében a termék jövedelmezősége elengedhetetlenül fontos, a lehetséges alternatív helyszíneket is kidolgozzák és elemzik.

(71)

Márkaszinten az AUDI AG-nál a VAP (termékbizottság) és a PSK (termékstratégiai bizottság) hozta meg mind a négy modell esetében a projekt megvalósíthatóságát igazoló döntéseket. A döntések során feltételezett helyszínként az A3 Cabriolet és az A3 Sedan karosszéria-elemei esetében [3-as helyszínt, amely az EGT egy nem támogatott területén található], az A3 Sedan, a TT Coupé és a TT Roadster esetében pedig Győrt nevezték meg. E döntéseket a vállalatcsoport szintjén a K-VAP/K-PSK erősítette meg.

(72)

Amint megszületik a termékre vonatkozó döntés, a következő lépés a projekthez leginkább megfelelő helyszín kiválasztása (azaz a helyszínre vonatkozó döntés meghozatala). A [vállalatcsoport controlling részlege] általában a Volkswagen összes gyártóüzeméből indul ki, és e listát szűkíti le azokra a helyszínekre, amelyek a beruházás szempontjából megfelelőnek tűnnek (21). E folyamat eredményeképpen minden egyes reális helyszínre vonatkozóan kidolgozzák a beruházási és termelési forgatókönyvet, majd azt egy döntési ajánlásban foglalják össze.

(73)

Magyarország kifejtette, hogy a megfelelő helyszínek azonosításakor a zöldmezős beruházásokhoz képest elviekben előnyben részesítik a további kapacitás beépítését a csak részben használt létesítményekbe vagy a meglévő üzemek bővítését, mivel így elkerülhetők a további költségek (például az új üzem közcélú infrastruktúrával történő összekapcsolása, az új üzem integrálása a vállalatcsoport logisztikai hálózatába stb.). Ebben az esetben a döntéshozatali folyamat korai szakaszában figyelembe vették egy kelet-európai zöldmezős beruházás lehetőségét, de azt nem konkretizálták, majd a termékre vonatkozó döntés meghozatalának későbbi szakaszában az AUDI márka szintjén el is vetették (22). Ezért a megfelelő helyszínekkel kapcsolatos átvizsgálási folyamat során a [vállalatcsoport controlling részlege] a vállalatcsoport meglévő helyszíneire összpontosított.

(74)

Ha a helyszín mérlegelése nem zöldmezős beruházáshoz kapcsolódik, a megfelelő helyszín kiválasztásának két fő kritériuma az, hogy a meglévő üzembe be lehet-e építeni további kapacitásokat (azaz bővíthetőség vagy kiigazíthatóság), és hogy az adott helyszínen található létesítmények összeegyeztethetők-e a tervezett projekttel (azaz „összeegyeztethető struktúra”).

(75)

E kritériumokat alkalmazva a [vállalatcsoport controlling részlege] négy lehetséges helyszínt azonosított. A Magyarország által rendelkezésre bocsátott vállalati dokumentumok szerint a négy beruházási forgatókönyv [vállalatcsoport controlling részlege] általi értékelésének előzetes státusáról az AUDI és a vállalatcsoport 2009 […] folytatott megbeszélést (23).

II. táblázat

Beruházási lehetőségek

(76)

A vállalati dokumentumok minden egyes lehetőség esetében felsorolják és összevetik egymással a helyszín-specifikus termelési költségeket, amelyek a referencia-időszak során felmerülő beruházási költségekből és termelési költségekből tevődnek össze.

(77)

Tekintettel e termelési költségekre, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy [3-as helyszín, amely az EGT egy nem támogatott területén található] elérte termelőkapacitásának határát, és hogy bármely további termeléshez komoly strukturális kiadásokra lett volna szükség, a vállalatcsoport igazgatótanácsa 2010. […] – az ülésről készült, megküldött jegyzőkönyv tanúsága szerint – úgy döntött, hogy kizárja a további tervezésből az A. és B. opciót, és arra utasította az AUDI-t, hogy i. készítsen további terveket a győri üzemben történő gépkocsi-gyártásról; ii. készítsen döntési ajánlást a VW és az AUDI felügyelőbizottságának, valamint a K-VAI-nak (25), és iii. tegye meg az állami támogatás elnyeréséhez szükséges lépéseket.

(78)

A [vállalatcsoport controlling részlege] ajánlásai alapján, a C. és D. opcióra vonatkozó aktualizált számításokat összevetve, és figyelembe véve a magyar állam által nyújtandó lehetséges regionális támogatást, a K-VAI 2010. december 14-én úgy döntött, hogy a beruházást Győrbe helyezi (ami a D. opciónak felel meg). Magyarország bizonyítékot szolgáltatott az ellentétes forgatókönyv elemzésére vonatkozóan, ami megtalálható e határozat 1. mellékletében, azonban az üzleti titoktartás miatt nem kerül közzétételre, és az ülés jegyzőkönyvének egy példányát is benyújtotta.

(79)

A támogatás arányosságának bizonyításához Magyarország az ösztönző hatás igazolásához használt számításokra támaszkodott.

(80)

A Magyarország által az ellentétes forgatókönyv magyarázatához és az ösztönző hatás igazolásához használt végleges számítások azt mutatják, hogy a C. opcióval összevetve a D. opció költséghátránya 143,3 millió EUR (a kedvezményezett beruházásra és helyszínre vonatkozó döntésének meghozatala időpontjában, azaz 2010-ben érvényes jelenértéken).

(81)

E költséghátrány 2013-as árakon (26) 153,8 millió EUR-nak felel meg, amely a támogatás kiszámításához, így az arányosság igazolásához is alkalmazandó év.

(82)

A maximálisan megengedhető, (2013-as jelenértéken) 133,3 millió EUR összegű támogatás (27) ellenére a D. opció költséghátránya még így is 20,5 millió EUR.

(83)

Magyarország úgy véli, hogy a támogatás arányos, mivel nem ellensúlyozza teljes mértékben a helyszínből adódó hátrányt.

(84)

Magyarország hangsúlyozza, hogy a regionális támogatás kizárólag a D. opciónak (a győri gyártóüzem kibővítése) a C. opcióval (a [2-es helyszínen, amely az EGT az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint regionális támogatásra jogosult területén található] és [1-es helyszínen, amely az EGT egy nem támogatott területén található] meglévő üzemekben zajló termelés) szemben felmerült további költségeinek ellentételezésére szolgál. A támogatás arányos, és a versenyre semmilyen hatást nem gyakorol, mivel a beruházási projekt és annak versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatásai egyébként is bekövetkeztek volna.

(85)

A magyar hatóságok fenntartják véleményüket, amely szerint a támogatás nem minősíthető az EU 2015/1589 tanácsi rendelet (28) (a továbbiakban: eljárási rendelet) 1. cikkének f) pontja értelmében vett jogellenes támogatásnak. Ebben az összefüggésben a magyar hatóságok magyarázat a következő:

(86)

Az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok kötelesek tervezett támogatási intézkedéseikről tájékoztatni a Bizottságot. A regionális beruházási támogatásra vonatkozó csoportmentességi rendelet (RTI BER) (29) elfogadásával a Bizottság e kötelezettséget a bejelentési határértéket túllépő intézkedésekre korlátozta. A magyar hatóságok e rendelkezést úgy értelmezték, hogy a támogatási intézkedéseket a bejelentési értékhatár alatt és létező támogatási program keretében minden esetben oda lehet ítélni és végre lehet hajtani tagállami hatáskörben.

(87)

Magyarország továbbá azt állítja, hogy ez az értelmezés az IDAC rendelkezéseivel is összhangban áll, ami véleménye szerint alátámasztja azt, hogy a tagállamok fenntartják maguknak a lehetőséget, hogy akár a Bizottság elutasító határozata esetén is támogatást nyújtsanak egy, a 100 millió EUR összegű elszámolható kiadásokkal rendelkező beruházáshoz az alkalmazandó szabályok értelmében nyújtható legnagyobb megengedhető támogatásnak megfelelő összegig (30).

(88)

Ráadásul e megközelítést és értelmezést a Bizottság sem a jelenlegi bejelentési eljárás keretében, sem pedig a magyar hatóságok általi korábbi bejelentések (31) keretében nem kérdőjelezte meg, továbbá Magyarország úgy látja, hogy a Bizottság a tagállamok bejelentési kötelezettségét a magyar hatóságok korábbi értelmezéséhez hasonló módon értelmezte (32).

(89)

Ezenkívül a magyar hatóságok azt is kihangsúlyozták, hogy az európai bírósági joggyakorlatot (33) követve azok a tagállamok, amelyek teljesítik az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségüket, nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe azokkal szemben, akik megszegik a bejelentési kötelezettségüket, mivel ez ellentétes lenne az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének alapvető céljával. Ezért az az értelmezés, amely nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy az egyedi bejelentési küszöbérték összegéig támogatást nyújtsanak, ellentmondana a joggyakorlatnak, és messzemenő negatív következménnyel járna mind a tagállamokra, mind a kedvezményezettekre nézve.

(90)

A fenti rendelkezésekkel összhangban a magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy egy létező támogatási program (XR 47/2011) alapján ítélik oda az AHM-nek a mentesített támogatást. A megítélt összeg azonban nem haladta meg az alkalmazandó bejelentési értékhatárt, míg a támogatás értékhatárt meghaladó részét a Bizottság végleges határozatától tették függővé. A magyar hatóságok megerősítik, hogy a Bizottság jóváhagyása nélkül nem fizettek ki és nem is fognak kifizetni a bejelentési határérték feletti támogatást.

(91)

A magyar hatóságok ezért úgy vélik, hogy teljes mértékben eleget tettek a bejelentési határérték feletti támogatás Bizottságnak történő bejelentésére irányuló kötelezettségnek; így az AHM-nek nyújtott támogatás nem minősül „jogellenes támogatásnak”.

(92)

A közvetlen támogatás és a társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott pénzügyi támogatást a magyar hatóságok nyújtották/nyújtják, és azt az állami költségvetésből finanszírozzák. A támogatás ezért az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében tagállam által, állami forrásból nyújtott támogatásnak minősül.

(93)

Mivel a támogatást egyetlen vállalat, az AHM részére nyújtják, az intézkedés szelektív.

(94)

A társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott pénzügyi támogatás olyan költségektől mentesíti a vállalatot, amelyeket rendes esetben magának kellene viselnie. A közvetlen támogatás formájában nyújtott pénzügyi támogatás a vállalatot olyan előnyhöz juttatja, amelyben rendes piaci feltételek mellett nem részesülne. Ezért a vállalat gazdasági előnyhöz jut versenytársaival szemben.

(95)

A pénzügyi támogatást az autógyártási ágazatban eszközölt beruházáshoz nyújtotta/nyújtja Magyarország. Ebben az ágazatban intenzív kereskedelem zajlik a tagállamok között, és a beruházás részben más tagállamokból származó félkész termékeket vált ki. Ezért az intézkedés érinti a tagállamok közti kereskedelmet.

(96)

Az AHM és az általa végzett termelési tevékenység előnyben részesítése torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget.

(97)

Következésképpen a Bizottság szerint a tervezett intézkedés az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatást képez.

(98)

A Bizottság megjegyzi, hogy a magyar hatóságok az AHM részére nyújtott teljes támogatási csomagot bejelentették, de csak a bejelentési küszöbérték feletti részt tették a Bizottság általi jóváhagyástól függővé, míg a bejelentési küszöbérték alatti összeget egy csoportmentességben részesített támogatási program alapján kifizették. A Bizottság úgy találja, hogy e megközelítés sérti az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdését, ezért az eljárási rendelet 1. cikkének f) pontja értelmében a támogatás jogellenesnek minősül.

(99)

A Bizottság nem ért egyet a magyar hatóságok által az RTI BER értelmezésével kapcsolatban felhozott érvekkel. Az RTI BER 7. cikkének e) pontja értelmében a regionális támogatásra továbbra is vonatkozik az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség, amennyiben az összes forrásból származó támogatás teljes összege meghaladja annak az összegnek a 75 %-át, amelyet egy 100 millió eurós elszámolható költséggel rendelkező beruházás az érvényes regionális támogatási térkép nagyvállalkozásokra vonatkozó normál támogatási felső határa alapján igénybe vehetne a támogatás odaítélésének időpontjában. Ez a 2007–2013-as RTI 64. pontjának megfelelő rendelkezés a 800/2008/EK bizottsági rendelet (34) (a továbbiakban: GBER) 6. cikkének (2) bekezdésében is szerepel.

(100)

A magyar hatóságok által az AHM részére nyújtott támogatási csomag esetében használt támogatási programok az RTI BER 7. cikkének e) pontjára és a 2007–2013-as RTI 64. pontjára hivatkoznak.

(101)

A beruházás elszámolható költségei meghaladják a 100 millió EUR-t, a kombinált támogatási összeg (tehát a közvetlen támogatás és az adókedvezmény) pedig a bejelentési határérték felett van. A bejelentési határérték kiszámításához figyelembe kell venni az összes forrásból származó támogatást. Ezt az álláspontot a Bizottság már egy korábbi ügyben is megerősítette (SA.32036 – Mondi Swiecie ügy (35)). E küszöbérték túllépésekor a teljes támogatási csomag (36) kikerül az RTI BER hatálya alól, és azt be kell jelenteni a Bizottságnak, amely az alkalmazandó iránymutatások alapján értékeli annak összeegyeztethetőségét. Ebben az összefüggésben a Bizottság a 2007–2013-as RTI általános összeegyeztethetőségi kritériumai alapján értékelte a magyar hatóságok által bejelentett támogatási csomagot, és az eljárás megindításáról szóló határozatában megállapította, hogy bár e kritériumokat a magyar hatóságok betartották, kételyei merültek fel a 2007–2013-as RTI 68. pontjában előírt piaci küszöbértékek betartásával kapcsolatban. Ezért ellentétes lenne az alkalmazandó szabályokkal, ha a bejelentett támogatási csomagra a 2007–2013-as RTI összeegyeztethetőségi kritériumait alkalmaznák, ugyanakkor úgy tekintenék, hogy a bejelentési küszöbérték alatti összeget a létező programok és az RTI BER rendelkezései alapján jogszerűen oda lehet ítélni, még mielőtt a Bizottság a bejelentett támogatási intézkedésről határozna.

(102)

Az IDAC 56. pontjához tartozó lábjegyzetet illetően a Bizottság már korábban elutasította azt az érvet, amely szerint valamely támogatási intézkedés IDAC szerinti összeegyeztethetőségének vizsgálatára irányuló hatásköre a kért támogatási összeg azon részére korlátozódna, amely a bejelentési küszöbérték felett van (37). A Bizottság emlékeztet arra a kötelezettségére, hogy egy részletesebb értékelés alapján kell ellenőriznie azoknak a támogatási intézkedéseknek az ösztönző hatását és arányosságát, amelyekkel kapcsolatban az adott részletes vizsgálat alkalmazandó, vagyis az olyan nagyberuházási projekteknek nyújtott, bejelentési kötelezettség alá eső regionális támogatások esetében, amelyek teljesítik a 2007–2013-as RTI-ben meghatározott vonatkozó feltételeket.

(103)

Ami a GBER 6. cikkének (2) bekezdésében megállapított bejelentési küszöbértékig nyújtott támogatás lehetőségét illeti, fontos megjegyezni, hogy az IDAC 56. pontjához tartozó lábjegyzet szövege csupán azt mondja ki, hogy a tagállamnak továbbra is megvan az a lehetősége, hogy a bejelentési küszöbértékig nyújtson támogatást. Az alkalmazandó szabályok (RTI BER, 2007–2013-as RTI, IDAC) felépítésének logikája szerint amennyiben az összes forrásból származó támogatás összege a bejelentési küszöbérték alatt marad, a tagállamnak nem kell a projektet részletes értékelés céljából benyújtania a Bizottsághoz, és a támogatási intézkedést a csoportmentességi rendeletben megállapított feltételekkel összhangban végrehajthatja. Ha azonban a tagállam olyan támogatási csomag odaítéléséről dönt, amely túllépi a bejelentési küszöbértéket, a teljes összegre vonatkozik a bejelentési kötelezettség, és a támogatás összeegyeztethetőségét az alkalmazandó iránymutatások alapján fogják értékelni. Pontosan ez szerepel a GBER (7) preambulumbekezdésében is, ahol a rendelet kimondja, hogy „Az e rendelet hatálya alá nem tartozó, a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra fenn kell tartani a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alkalmazását. Ez a rendelet nem érintheti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy bejelentsék azokat a támogatásokat, amelyek célja megegyezik az e rendeletben foglalt célokkal. Az ilyen támogatásokat a Bizottság főleg az e rendeletben meghatározott feltételek alapján, valamint a Bizottság által elfogadott különös iránymutatásokban és keretszabályokban előírt kritériumokkal összhangban fogja értékelni minden olyan esetben, amikor a szóban forgó támogatás egy ilyen külön iránymutatás vagy keretszabály alkalmazási körébe tartozik.”

(104)

Mielőtt a Bizottság a bejelentett támogatásról határozatot hoz, a tagállam visszavonhatja a bejelentését, és a támogatást az alkalmazandó csoportmentességi rendelet alapján is odaítélheti, ha a támogatás összegét a bejelentési küszöbértékkel megegyező vagy annál kisebb összegre csökkentik, és az alkalmazandó csoportmentesség összes rendelkezését betartják.

(105)

A magyar hatóságok hivatkoznak a Bizottság korábbi határozathozatali gyakorlatára (38). A Bizottság úgy véli, hogy az idézett Ibiden-ügy körülményei nem hasonlíthatók a jelen ügyhöz, mivel az a határozat eltérő jogalap (a 2000–2006-os RTI) és az MSF 2002 (39) alapján, és nem az RTI BER és a 2007–2013-as RTI alkalmazásában született. Mindenesetre a Bizottság az elmúlt évek során eltérő határozathozatali gyakorlatot alakított ki (pl. az előbbiekben említett Mondi és BMW határozatokban).

(106)

Végezetül az előbbi következtetéseken nem változtat az az érv, amely szerint az ítélkezési gyakorlat azt állapította meg, hogy azok a tagállamok, amelyek eleget tesznek az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségüknek, nem kerülhetnek hátrányba azon tagállamokkal szemben, amelyek megszegték a bejelentési kötelezettségüket. A Bizottság megjegyzi, hogy az idézett ítéletben (40) ezt az érvet olyan támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének értékelése tekintetében hozták fel, amelyet az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdését megszegve hajtottak végre. A bíróság megállapította, hogy a már végrehajtott támogatás tényleges hatásának figyelembevételére irányuló további követelmény arra ösztönözné a tagállamokat, hogy a beruházási projekteket azok lezárása után jelentsék be a Bizottságnak, és ez aláásná az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti tilalom eredményességét. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a magyar hatóságok által hivatkozott ítélkezési gyakorlat az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget illetően nem releváns.

(107)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az AHM részére nyújtott támogatás jogellenes. Ez a megállapítás azonban nem befolyásolja a belső piaccal való összeegyeztethetőség értékelését.

(108)

A támogatás célja a régió fejlődésének előmozdítása. Mivel a présüzem nélküli beruházásra vonatkozó támogatási szerződést 2011. július 6-án (a présüzemre vonatkozót pedig 2011. szeptember 26-án) írták alá, bár Bizottság általi jóváhagyástól függően, a Bizottság úgy véli, hogy a támogatás odaítélésére 2014 júliusa előtt került sor, így azt – a 2014–2020-as RTI 188. pontja értelmében – a 2007–2013-as RTI és különösen annak a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális beruházási támogatásokra vonatkozó 68. pontjában megállapított rendelkezések alapján kell értékelni. Amennyiben a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nyomán az előírt időszakon belül kapott észrevételek nem teszik lehetővé a Bizottság számára annak kétséget kizáró megállapítását, hogy a 2007–2013-as RTI 68. pontjának a) és b) alpontja szerinti küszöbértéket nem lépték túl, a Bizottság köteles részletes vizsgálatot végezni az IDAC-ban megállapított kritériumok alapján.

(109)

A Bizottságnak három lépésben kell elvégeznie az értékelést:

(110)

A Bizottság már az eljárás megindításáról szóló határozat 54. pontjában megállapította, hogy a támogatás megfelel a 2007–2013-as RTI általános megfelelőségi követelményeinek. A hivatalos vizsgálat nem tárt fel olyan elemeket, amelyek ezt az értékelést megkérdőjeleznék. A Bizottság különösen a következőket állapítja meg:

(111)

E megfontolások alapján a Bizottság úgy véli, hogy az RTI általános megfelelőségi követelményei teljesülnek.

(112)

A Bizottság az eljárást megindító határozat 105. pontjában elsősorban azt mondta ki, hogy amennyiben a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nyomán beérkezett észrevételek nem teszik lehetővé a Bizottság számára annak kétséget kizáró megállapítását, hogy 68. pont a) és b) alpontjában meghatározott küszöbértékeket nem lépték túl, a Bizottság az IDAC alapján részletes vizsgálatnak veti alá a beruházási projektet. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a beérkezett észrevételek alapján e következtetés megállja-e a helyét.

(113)

Az eljárást megindító határozat 65. pontjában a Bizottság úgy találta, hogy a 2007–2013-as RTI 68. pontjának alkalmazásában a beruházási projektben érintett terméket a POLK-féle szegmentálás szerinti A0, A és B piaci szegmenshez tartozó személygépkocsik jelentik.

(114)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (80) preambulumbekezdésében a Bizottság nyitva hagyta az érintett termékpiac pontos meghatározását, és minden elfogadható alternatív piaci meghatározást megvizsgált, beleértve különösen azt a legszűkebb piaci felosztást is, amelyre vonatkozóan még rendelkezésre állnak adatok. Mivel az AHM az A és a B szegmensbe tartozó gépkocsikat és karosszériaelemeket gyárt majd, és mivel elméletileg az A0 szegmensbe tartozó autókat és karosszériaelemeket is gyárthat, a Bizottság úgy vélte, hogy ennél az ügynél ezen egyedi szegmensek és az A0–B és A–B kategóriát egyesítő kombinált szegmensek egyaránt érintett elfogadható termékpiacnak tekintendők.

(115)

Az eljárás megindításáról szóló határozatra adott észrevételeiben (e határozat (44)–(46) preambulumbekezdésében leírtak szerint) Magyarország fenntartotta az eljárás megindításáról szóló határozatban már megfogalmazott álláspontját, és nem tett hozzá az előzetes vizsgálati szakaszban még nem benyújtott észrevételeket vagy információkat. Magyarország különösen azt a nézetét tartotta fenn, amely szerint az érintett termékpiacot az A0, A és B szegmensekhez tartozó gépkocsik kombinált szegmenscsoportjaként kell meghatározni, és hogy a földrajzi piac meghatározásának legalább egész Európa, Észak és Dél-Amerika, valamint Kína kombinált piacát kell magában foglalnia (és nem csupán az EGT piacát).

(116)

A termékpiacot illetően a Bizottság álláspontja a következő: a részletes értékelés elvégzésére irányuló döntés nem befolyásolja az abból eredő részletes összeegyeztethetőségi értékelés eredményét. A támogatás jóváhagyása előtt azonban a Bizottságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a támogatási intézkedésből származó pozitív hatás mindenképpen ellensúlyozza az intézkedés kereskedelemre és a versenyre gyakorolt negatív hatásait. Ezért annak eldöntéséhez, hogy el kell-e végezni egy támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének részletes értékelését, a termékpiac meghatározását a lehető legjobban le kell szűkíteni, figyelembe véve a gyártani kívánt gépkocsik sajátos jellemzőit.

(117)

Az egyedi szegmenseken alapuló legszűkebb piaci meghatározás használatának gyakorlata az autóipar vonatkozásában a hasonló határozatokban, többek között végleges határozatokban (43) is megalapozott.

(118)

E gyakorlat alapjául a versenyjog szempontjából releváns gazdasági szempontok szolgálnak, mivel annak alapja az a nézet, amely szerint az összes piaci szegmensben, tehát akár a lehető legkisebb szegmensben működő versenytárs védelmet érdemel a piaci erőfölénnyel rendelkező szereplőktől.

(119)

E megközelítés még pontosabban azon az elméleten alapul, hogy akkor áll fenn keresletoldali helyettesíthetőség két termék között, ha a fogyasztók azokat jellemzőik, áruk és tervezett felhasználásuk alapján helyettesítő termékeknek tekintik. A Bizottság azzal a gyakorlattal, hogy azon lehető legkisebb autópiaci szegmensben is vizsgálja a piaci részesedést, amelyre vonatkozóan információk állnak rendelkezésre, pontosan ugyanezt a logikát követi: azaz úgy tekinti, hogy az ár, jellemzők és tervezett felhasználás szempontjából való helyettesíthetőség az ugyanahhoz a szegmenshez tartozó termékek között a legerősebb. Ebben az értelemben a lehető legszűkebb piaci szegmens elfogadható piacként történő figyelembevétele a horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás (44) 28. pontjának logikáját tükrözi, amely kimondja, hogy „Az érintett piacon a termékeket aszerint is meg lehet különböztetni, hogy némely termékek közelebbi helyettesítői egymásnak, mint mások. Minél nagyobb mértékben helyettesíthetők egymással az összefonódásban részt vevő vállalkozások termékei, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az összefonódó vállalkozások jelentősen megemelik áraikat. […] Az összefonódásban részt vevő vállalkozások áremelési motiváltsága sokkal inkább ütközik akadályba, ha a versenytárs vállalkozások az összefonódásban részt vevő vállalkozások termékeinek a közeli helyettesítőit állítják elő, mint ha kevésbé közeli helyettesítő termékeket kínálnak …”.

(120)

Ezért fordul elő, hogy a hagyományos autókat szegmensekbe szokás sorolni, és hogy az autóipar a modelleket az egyes jól ismert szegmensekhez sorolja. Ez a megfontolás ösztönözte a bizottsági gyakorlatot arra, hogy az autóipari ügyekben az érintett piacot az egyedi szegmensek tekintetében is meghatározza, és ez az oka annak, hogy Magyarország az érintett piacokra vonatkozó érveit ebben az ügyben és más, korábbi ügyekben is a szegmensek vonatkozásában határozta meg.

(121)

Magyarország nem nyújtott be e nézettel ellentétes további érveket. Ezenkívül a Bizottság a hivatalos vizsgálat során nem kapott semmilyen tájékoztatást harmadik felektől, amely elősegíthetné a piaci felosztás jobb megközelítését. A Bizottság ezért fenntartja azt a megközelítést, hogy az érintett termékpiac pontos meghatározását nyitva hagyja, és az egyedi gépkocsi-szegmenseket meghatározó, lehetséges alternatív piaci meghatározásokat alkalmaz (azt a legszűkebb piaci felosztást is beleértve, amelyre vonatkozóan még rendelkezésre állnak adatok). Ennek alapján a Bizottság továbbra is úgy véli, hogy ennél az ügynél az A0, A és B egyedi szegmensek és az A0–B és A–B kategóriát egyesítő kombinált szegmensek egyaránt lehetséges érintett termékpiacnak tekintendők (45).

(122)

A földrajzi piacot illetően a Bizottság fenntartja az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt eredeti értékelését (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (87) preambulumbekezdését), amely szerint az érintett földrajzi piac az EGT vagy annál nagyobb piac; a Bizottság nem zárhatja ki, hogy a földrajzi piac az EGT piacára korlátozódik.

(123)

A Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország fenntartja az előzetes vizsgálat során felhozott érveit, de nem nyújtott be a hivatalos vizsgálat során további elemeket vagy információkat (lásd e határozat (47) preambulumbekezdését). A Bizottság úgy találja, hogy ezek az érvek nem elegendőek azon feltételezés elvetéséhez, hogy a földrajzi piac az EGT piacára korlátozódhat. A Bizottság különösen a következőket állapítja meg:

(124)

A tény, hogy a nagy autógyártók nemzetközi szintű tevékenységet folytatnak és globális versenyben vesznek részt, nem elegendő bizonyíték arra, hogy az egyes piacok integráltak, és egyetlen világméretű piacot (vagy egész Európából, Észak- és Dél-Amerikából és Kínából álló kombinált piacot) alkotnak. Ugyanez vonatkozik arra az érvre, amely szerint a tíz legnagyobb OEM világszerte rendelkezik gyártóüzemekkel és forgalmazási rendszerekkel. Valójában a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az árfolyam-bizonytalanság lehet az egyik olyan tényező, amely arra ösztönözte az OEM-eket, hogy a gyártóüzemeiket a regionális kereslethez közel építsék fel; és ugyanez vonatkozhat a hatékony védelmi politikákra (a végső gyártók importjára kivetett magas vámok, a félkész termékekre kivetett alacsony vámok, amelyek ösztönzik a helyi termelést/összeszerelést). A harmadik érv amellett, hogy globalizált termelési struktúrák létezhetnek anélkül, hogy ezek integrált piacoknak lennének tekinthetők, hogy egyes államok csak akkor engedélyezik az importot, ha azzal egy időben helyi termelés céljából közös vállalkozás is létrejön. A fontos piaci szereplők gyártóként való globális jelenléte ezért önmagában nem jelzi a globális (vagy az EGT-nél tágabb) piac meglétét. Hasonlóképpen az egész világra kiterjedő forgalmazási rendszerek megléte még nem bizonyítja, hogy a verseny szempontjából a piac globális (vagy az EGT-nél tágabb). A tény, hogy az AUDI AG/VW-csoport egyetlen üzemből igyekszik a négy autómodellből három esetében az egész világpiacra, az A3 Sedan modellek esetében pedig Kína kivételével az egész világpiacra szállítani, szintén nem elegendő azon következtetés alátámasztásához, hogy a földrajzi piac az EGT-nél tágabb.

(125)

Az az érv, amely szerint a kereskedelmi forgalom jelentős részét, mint például az EGT-ben gyártott A szegmenshez tartozó gépkocsik mintegy 13 %-át, a B szegmenshez tartozó gépkocsiknak pedig több mint 25 %-át a világ egyéb régióiba exportálják, szintén nem elegendő a globális (vagy ebben az esetben az EGT-nél tágabb) piac meglétének bizonyítására. A Bizottság úgy véli, hogy míg a kereskedelmi forgalom az import és export helyi termelési és fogyasztási szintekhez viszonyított jelentőségének vizsgálatával betekintést adhat ugyan a különböző földrajzi területek integrációjának mértékébe, a kereskedelmi forgalom megléte önmagában nem elegendő bizonyíték arra, hogy az integrált földrajzi piac valóban létezik. Valójában történhet szállítás az EGT és más régiók között, de ez nem jelenti azt, hogy a piacok integráltak abban az értelemben, hogy az egyik piacon érvényes piaci feltételek (pl. árak) befolyásolják a másik piacon meglévő piaci feltételeket. Ez különösen akkor érvényes, amikor a vizsgált szállítmányok elsősorban a gyártó általi szállítmányok, szemben az ár-arbitrázsban érintett független importőrök és exportőrök általi szállítmányokkal. Lehet, hogy az árképzés teljes mértékben piac specifikus (pl. az egyik piacon magas, a másikon alacsony), és nem igazodik az állítólagosan integrált piac feltételeihez. A kereskedelmi forgalom elemzése nem foglalkozik a piac meghatározásának fő kérdésével, vagyis azzal, hogy az importtal vagy az exporttal le lehet-e győzni a helyi piacon az áremelkedést. A Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország nem nyújtott be további tapasztalati bizonyítékot a korrelált ármozgások meglétére vagy a relatív árak változásainak a nettó behozatalra való hatására.

(126)

A Bizottság elismeri, hogy idővel csökken a kereskedelmi korlátok jelentősége. Mindazonáltal a Bizottság meggyőződése, hogy az uniós autógyártók tengerentúli termelési és áthelyezési döntéseinek egyik fő tényezője a célpiacokon a piaci hozzáféréssel szemben támasztott korlátok megléte. A magas vámjellegű akadályok még mindig súlyosan korlátozzák az uniós exportőrök piaci hozzáférését, különösen Ázsiában. A nem vámjellegű akadályok, mint például a nehézkes és diszkriminatív tanúsítási követelmények, kiegészítő vizsgálati követelmények, jövedéki adók stb. komoly hatással vannak az EU-ból a délkelet-ázsiai, kínai és dél-amerikai piacokra irányuló gépkocsi-exportra. A Bizottság elismeri, hogy az Egyesült Államok az EU teljes gépkocsi-exportjának messze a legfontosabb célpontja. Az EU és az USA azonban jelentősen eltérő megközelítéssel bír a szabályozást és piacfelügyeletet illetően. E szabályozási eltérés még ma is az EU-ból az USA-ba irányuló autóipari export útjában álló talán legnagyobb akadály.

(127)

A Bizottság továbbá kellőképpen figyelembe vette a csökkenő szállítási költségekkel kapcsolatban felhozott érveket. A Bizottságot azonban e tekintetben nem sikerült teljes mértékben meggyőzni. A csökkenő szállítási költségekkel kapcsolatos jövőbeli fejleményeket az üzemanyagárak változékonysága miatt az aktuális gazdasági helyzetben nem lehet egyértelműen alátámasztani. Ezért a költségek említett jövőbeli csökkenése nem tekinthető biztosnak.

(128)

A magyar hatóságok benyújtottak egy korrelációs elemzést, amely az Egyesült Államokban érvényes gépkocsi-árak és tíz európai országból az A és B szegmenshez tartozó gépkocsikból vett minta 2005 első negyedéve és 2010 második negyedéve közötti átlagárainak összefüggését vizsgálta, valamint három európai ország-páros, azaz Németország-Franciaország, Németország-Olaszország és Németország-Egyesült Királyság közötti korrelációk elemzését. Ennek az elemzésnek a célja annak bemutatása, hogy az Észak-Amerikában érvényes árak és a tíz kiválasztott EGT-ország átlagárai közötti korreláció hasonló a Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság gépkocsi-árai közötti korrelációhoz. A magyar hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy az elemzés alátámasztja azt a következtetést, hogy Észak-Amerikát és az EGT-t egységes földrajzi piacnak kell tekinteni. Mivel nem vitatott, hogy ez utóbbi országok ugyanazon a földrajzi piacon találhatók, ez még inkább azt jelenti, hogy Észak-Amerikát és az EGT-t is ugyanazon földrajzi piacnak kell tekinteni.

(129)

A Bizottság megjegyzi, hogy az az adatkészlet, amely alapján a magyar hatóságok által benyújtott elemzést elvégezték, egy, minden egyes vizsgált piaci (A és B) szegmens és az előbbiekben azonosított mind a hat földrajzi terület, azaz Észak-Amerika, egy 10 EGT-országból álló minta, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság vonatkozásában, egy 22 adatpontból álló adatkészleten alapul, amely a 2005 első negyedévétől 2010 második negyedévéig tartó időszakra vonatkozik. A korrelációs elemzést az indexek és az indexek közötti különbözetek szintjén végezték el (46).

(130)

A fenti korrelációs elemzést Fisher láncindexsor alapján végezték el. A Fisher lánc-indexálás célja – az általános árindexekhez hasonlóan – az, hogy értékelje egy adott termékkosár árának alakulás egy adott régióban és egy adott időintervallumon keresztül. Ezt az árak normalizált súlyozott átlagának kiszámításával végzi el. Az átlagár ily módon figyelembe veszi a kosárban található cikkek relatív fogyasztását, amelyet végül egy referencia-időszakra szűkítenek le (47). Az index kiszámításának számos módja van, a gazdasági szakirodalomban több indexet is kidolgoztak. A Fisher-index derivált index, mivel a Paasche és a Laspeyres-féle két másik index (geometriai) átlaga. Ebben a konkrét esetben a magyar hatóságok a Fisher lánc-indexálást javasolják. Ez azt jelenti, hogy az árváltozás nem a közvetlenül a referencia-időszak előtti időszakhoz, hanem a normalizálás céljából kiválasztott referencia-időszakhoz viszonyított.

(131)

Az A szegmensnél elért eredmények a következők: az észak-amerikai árindex és a tíz kiválasztott EGT-ország mintájának árindexe közötti korreláció 0,94. E tanulmány szerint ez hasonló a Németország és Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság árindexei közötti korrelációhoz, amely 0,90 és 0,95 között alakul.

(132)

Először is, a Bizottság nem ellenzi az index, különösen a Fisher láncindexálás használatát. A Bizottságnak azonban kételyei vannak az ezen index kiszámításának alapjául szolgáló adatokkal kapcsolatban. Valójában nem zárható ki, hogy a fogyasztási szokások hasonló (közös) alakulása következtében (ami az indexszel kapcsolatos súlyozást meghatározza, pl. a szegmens drágább modelljei felé történő elmozdulás) valamely összetétel-hatásból – nem pedig a tényleges árak alakulásából következően – hamis korreláció következhet.

(133)

Másodszor, a Bizottság megjegyzi, hogy az elemzést egyszerűen az indexek szintjén végezték el, míg a korrelációs elemzés során jellemzően tekintettel kell lenni az árak közös (pl. a közös költségfejlemények által kiváltott) alakulásának meglétére ahhoz, hogy ki lehessen zárni azokat, és el lehessen kerülni a hamis korrelációt. Ezt hívják részleges korrelációnak. Ezt az elemzést nem végezték el, így előfordulhat, hogy az összes ilyen korrelációs érték hamis.

(134)

Harmadszor, érdemes megjegyezni, hogy a látszólag magas szintű korreláció (mint ebben az esetben) szintén lehet hamis, ha az idősorok nem stacionárius jellegűek, azaz ha időbeli trend állapítható meg. Közismert, hogy ha két idősor nem stacionárius, a korreláció szintje mesterségesen magas. A helyes gyakorlat szerint a korrelációs elemzésnek akkor van értelme, ha az idősorok stacionáriusak. Ezért a nem stacionárius idősorokból eredő korrelációs értékek nem bírhatnak bizonyító erővel. Ebben az esetben mindkét index-sor nem stacionárius, és egyértelmű trendet tükröz. Ez pedig kétségbe vonja a korrelációs eredmények érvényességét. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar hatóságok ezt elismerik, és kifejtik, hogy ezért helyesebb először a különbségek eltávolításával (azaz az időbeli trend megszüntetésével) stacionáriussá alakítani a sort, és e módosított idősorok alapján kiszámítani a korrelációt. A magyar hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a korrelációs értékek összevethetők, és ezért a földrajzi piacnak Észak-Amerikára is ki kell terjednie.

(135)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az elemzéssel. Valójában az árak módosított idősorának korrelációs eredményei (az időbeli trend kiiktatása után) Észak-Amerika és a tíz kiválasztott EGT-ország, valamint Németország és Franciaország, Németország és Olaszország, továbbá Németország és az Egyesült Királyság esetében 0,39, 0,60, 0,60, illetve 0,55. Az Észak-Amerika és a tíz kiválasztott EGT-ország közötti korreláció tehát összességében meglehetősen alacsony (0,39), és különösen lényegesen alacsonyabb, mint a Fisher lánc-árindex változásai alapján Németország és Franciaország, Németország és Olaszország, valamint Németországi és az Egyesült Királyság között kiszámított referencia-korreláció.

(136)

Ez a bizonyíték láthatóan nem támasztja alá azt a következtetést, hogy az A szegmens érintett földrajzi piaca Észak-Amerikát is magában foglalja. Úgy tűnik továbbá, hogy a korrelációs elemzés olyan egyszerűsített feltevéseken alapul, amelyeket nem ismertek fel vagy vizsgáltak kellő mértékben, pl. a közös megrázkódtatások hiánya és a potenciálisan eltérő időbeli trendek megléte. Ezen kívül amennyiben megbízhatóak a korrelációs teszt eredményei, inkább a szűkebb földrajzi piac hipotézisét támasztják alá.

(137)

Mivel a támogatás kedvezményezettjének piaci részesedése az A szegmens esetében az EGT-piacon meghaladja a 25 %-ot, mindenképpen túllépi a fent említett, 68. pont a) alpontja szerinti tesztben említett küszöbértéket, amely felett kötelező a részletes vizsgálat elvégzése. Ezért nem szükséges a B szegmens eredményeit megvizsgálni. Magyarország az A0 szegmenshez nem nyújtott be korrelációs eredményeket.

(138)

A fentiekre tekintettel és mivel a Bizottság nem kapott a hivatalos vizsgálat során olyan kiegészítő információt, amely lehetővé tenné számára annak megállapítását, hogy az érintett földrajzi piac az EGT-nél tágabb, a Bizottság fenntartja azt a megállapítását, hogy az érintett földrajzi piac – a termékpiac kiválasztott meghatározásától függetlenül – EGT-szintű vagy annál nagyobb. A Bizottság újból hangsúlyozza, hogy kötelessége megbizonyosodni arról, hogy a támogatási intézkedésből származó pozitív hozzájárulás mindenképpen ellensúlyozza-e a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt negatív hatásokat. Ezért annak eldöntéséhez, hogy el kell-e végezni egy támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének részletes értékelését, a földrajzi piac meghatározását a lehető legjobban le kell szűkíteni, figyelembe véve a gyártani kívánt gépkocsik sajátos jellemzőit.

(139)

A Bizottság elvégezte az RTI 68. pontjának a) alpontjában előírt tesztet az összes lehetséges termék- és földrajzi piac tekintetében annak ellenőrzése céljából, hogy a kedvezményezett piaci részesedése a beruházás előtt és után meghaladja-e a 25 %-ot.

(140)

Tekintettel arra, hogy nem sikerült egyetlen érintett termék- és földrajzi piacot azonosítani, az összes lehetséges piac eredményeit figyelembe kellett venni. A VW-csoport piaci részesedése az EGT területén az egyedi és a kombinált A és B szegmensekben minden érintett évben meghaladja a 25 %-os küszöbértéket. A kombinált A0, A és B szegmensben a piaci részesedés 2011-től haladja meg a 25 %-os határt az EGT piacán. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a részesedés a 68. pont a) alpontja szerinti küszöbértéket mindenképpen, a termékpiac meghatározásától függetlenül meghaladja, és ezért nem szükséges dönteni a termékpiac konkrét meghatározásáról.

(141)

Mivel a 68. pont a) alpontja szerinti teszt eredménye alapján már eleve el kell végezni a támogatás részletes vizsgálatát, nem szükséges határozott álláspontot kialakítani a 68. pont b) alpontja szerinti teszttel kapcsolatban.

(142)

Mivel a 68. pont a) alpontja szerinti tesztben foglalt küszöbértéket túllépték, a Bizottság az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás megindítását követően részletes ellenőrzés elvégzése mellett döntött azzal kapcsolatban, hogy a támogatás szükséges-e a beruházást ösztönző hatás biztosításához, és hogy a támogatás előnyei ellensúlyozzák-e a támogatás következményeként felmerülő versenytorzulást és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatást.

(143)

A részletes vizsgálatra az IDAC alapján kerül sor.

(144)

A Nyugat-Dunántúli régió az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint regionális támogatásra jogosult. A Bizottság tudomásul veszi a beruházás Magyarország által ismertetett pozitív regionális hatásait (lásd az (56) preambulumbekezdést), és úgy véli, hogy különösen a közvetlen és közvetett munkahelyteremtő hatás, a további beszállítók és szolgáltatók régióba vonzásának lehetősége, a régióba irányuló tudástranszfer és a regionális tudásbázis fejlesztése jelentős mértékben járulnak hozzá a régió fejlődéséhez és az uniós kohéziós célkitűzésék eléréséhez.

(145)

Az IDAC 17. és 18. pontja kiemeli, hogy a beruházási támogatások formájában nyújtott állami támogatás csupán egyetlen módja annak, hogy a tagállamok ösztönözzék a piaci hiányosságok leküzdését, és elősegítsék a hátrányos helyzetű régiók gazdasági fejlődését. A támogatások abban az esetben minősülnek megfelelő eszköznek, ha más szakpolitikai lehetőségekhez képest az adott támogatás különleges előnyöket kínál. Az IDAC 18. pontja szerint csak „azok az intézkedések minősülnek megfelelő eszköznek, amelyeknél a tagállam más szakpolitikai lehetőségeket is megfontolt, valamint amelyeknél megalapozottak a szelektív eszköz – úgymint az egy adott vállalkozásnak nyújtott állami támogatás – használatának előnyei.”

(146)

Magyarország kifejtette, hogy ugyan már meghozták azokat az általános intézkedéseket, amelyek a gazdasági fejlődés nemzeti és regionális szinten, alapvető infrastruktúrába és termelési tényezőkbe való beruházásokkal történő támogatását célozzák, a régió mégis az EU hátrányos helyzetű régiói közé tartozik. A Bizottság úgy véli, hogy az infrastrukturális fejlesztések és egyéb általános intézkedések önmagukban nem elegendőek a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

(147)

Magyarország a támogatási eszköz megfelelőségére vonatkozó magyarázatát a Nyugat-Dunántúl régió gazdasági helyzetére alapozta, és bizonyítékkal is szolgált arra vonatkozóan, hogy a régió az Ausztriában (Burgenland) és Szlovákiában (Bratislavský kraj) található szomszédos régiókkal szemben hátrányos helyzetűnek minősül. Ugyanakkor Nyugat-Dunántúl gazdasági mutatói nagyjából megfelelnek a magyarországi átlagnak. Mindazonáltal a Bizottság megjegyzi, hogy – ahogyan azt a Nyugat-Dunántúlnak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban regionális támogatásra jogosult, 30 %-os támogatásintenzitási felső határral rendelkező régiói státusa is mutatja – a Nyugat-Dunántúl régió társadalmi-gazdasági helyzete az uniós átlagszint alatt van.

(148)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a támogatási intézkedés megfelelő eszköz a regionális fejlesztési célkitűzés eléréséhez az érintett támogatott területen.

(149)

Mivel egy társaságnak számos megalapozott oka lehet arra, hogy beruházását egy bizonyos régióban valósítsa meg még akkor is, ha nem kap támogatást, az IDAC előírja a Bizottság számára annak a részletes ellenőrzését, hogy szükség van-e a támogatásra a beruházást ösztönző hatás biztosításához. A részletes vizsgálat célja annak meghatározása, hogy ténylegesen a támogatás következtében változik-e meg a kedvezményezett magatartása, azaz emiatt kezdeményez-e (további) beruházást a szóban forgó, támogatott térségben. Ebben az összefüggésben a tagállamnak el kell készítenie az ellentétes forgatókönyvet, amelyben átfogó leírást ad arról, hogy mi történt volna, ha a kedvezményezett nem részesül támogatásban. E forgatókönyveket a Bizottságnak realisztikusnak kell ítélnie. A jelentős ösztönző hatás ily módon történő ellenőrzése túlmutat annak ellenőrzésén, hogy teljesülnek-e az ösztönző hatásra vonatkozó, a 2007–2013-as RTI-ben foglalt formai követelmények (lásd a 2007–2013-as RTI 68. pontját).

(150)

Az IDAC 22. pontja kimondja, hogy a (lényeges) ösztönző hatást két forgatókönyv bizonyíthatja: támogatás nélkül egyáltalán nem kerülne sor beruházásra, mivel a beruházás egyetlen helyszínen sem lenne jövedelmező a társaság számára (1. számú forgatókönyv), támogatás hiányában a beruházásra az Európai Unión belül egy másik helyszínen kerülne sor (2. számú forgatókönyv).

(151)

Az IDAC előírja a tagállam számára, hogy bizonyítsa a Bizottság felé a támogatás ösztönző hatásának meglétét, és egyértelmű bizonyítékkal szolgáljon arra vonatkozóan, hogy a támogatásnak tényleges hatása volt a beruházási döntés meghozatalára vagy a helyszínválasztásra. Az IDAC ily módon a tagállamra helyezi az ösztönző hatás meglétére vonatkozó bizonyítás terhét. Az IDAC 25. pontja szerint a tagállam a vállalkozások olyan iratainak benyújtásával bizonyíthatja a támogatás ösztönző hatását, amelyek azt mutatják, hogy a támogatott régióba való település költségeit és előnyeit összehasonlították egy más helyszínre való település azonos adataival. A tagállamot felkérik, hogy támaszkodjon olyan pénzügyi jelentésekre, belső üzleti tervekre és dokumentumokra, amelyek több beruházási forgatókönyvet írnak le.

(152)

A Bizottság megjegyzi, hogy a magyar hatóságok átfogó, időszerű és valódi bizonyíték formájában benyújtották a szükséges információkat (lásd a (60) preambulumbekezdést), amelyekben dokumentálták a VW-csoport és az AUDI AG beruházásra és helyszínre vonatkozó döntés meghozatala során alkalmazott többlépcsős döntéshozatali folyamatát, kimondták, hogy az AHM-nek nyújtott támogatás a 2. számú forgatókönyvnek felel meg, és kifejtették az ellentétes forgatókönyvet, amelyben Győrön kívül több más, [az EGT területén elhelyezkedő ország 1-ben és ország 2-ben] található helyszín (vagy helyszín-kombináció) is szerepelt.

(153)

E helyszínek közé tartoznak a Győrben, [2-es helyszínen, amely az EGT az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint regionális támogatásra jogosult területén található], [1-es helyszínen, amely az EGT egy nem támogatott területén található] és [3-as helyszínen, amely az EGT egy nem támogatott területén található] található, létező üzemek. Míg Győr és [2-es helyszín, amely az EGT az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint regionális támogatásra jogosult területén található] támogatott régióban található (ahol a támogatási intenzitás felső határa a bejelentés időpontjában 30 % illetve 15 %), [1-es helyszín, amely az EGT egy nem támogatott területén található] és [3-as helyszín, amely az EGT egy nem támogatott területén található] [az EGT területén elhelyezkedő ország 2] nem támogatott régióiban helyezkedik el.

(154)

A négy opció számításait és költségbecsléseit azonos szintű pontossággal végezték. Az [3-as helyszín, amely az EGT egy nem támogatott területén található] üzemekre vonatkozó opciókat (az A. és B. opciót) már 2010 […] elvetették, mivel az [3-as helyszín, amely az EGT egy nem támogatott területén található] üzem már elérte termelőkapacitásának felső határát, és a beruházás komoly strukturális kiadásokat igényelt volna, ami magasabb összköltséget eredményezett volna. Így csak a C. opció (az A3 Sedan és az Audi TT gyártása [2-es helyszínen, amely az EGT az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint regionális támogatásra jogosult területén található] és az A3 Cabriolet gyártása [1-es helyszínen, amely az EGT egy nem támogatott területén található] és a D. opció (mind a négy modell Győrben történő gyártása) maradt versenyben.

(155)

A későbbi tervezési folyamat során számos számítás és költségbecslés elkészítésére is sor került. A benyújtott dokumentumok azt mutatják, hogy e számítások ugyanazokon a feltevéseken alapulnak, és Magyarország kifejtette, hogy a döntéshozatali folyamat során a C. és D. opció költségbecsléseit azonos szintű pontossággal végezték. A dokumentumok szintén azt jelzik, hogy e számítások egymással összehasonlíthatók.

(156)

A Bizottság megjegyzi, hogy az AUDI AG már a beruházásra és helyszínre vonatkozó döntéshozatali folyamat korai szakaszában vizsgálta az állami támogatás lehetőségét. A kedvezményezett 2010. március 5-én benyújtotta a támogatási kérelmet, Magyarország 2010. március 26-án megerősítette, hogy a beruházás elviekben támogatásra jogosult, és 2010. március 30-án Magyarország megtette első támogatási ajánlatát – mindezekre még az előtt sor került, hogy bármely opciót elvetették volna. A vállalatcsoport igazgatótanácsához 2010. […]-án benyújtott költségbecslések már tartalmazták a Magyarország által nyújtandó lehetséges állami támogatást. Ebben az időpontban egy [az EGT területén elhelyezkedő ország 1] által nyújtandó esetleges támogatást is figyelembe vették, de később elvetették azt, mivel nem lett volna reális, hogy [az EGT területén elhelyezkedő ország 1-ben] támogatásban részesüljenek (48).

(157)

Az e határozat (80) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyszínnek tulajdonítható termelési költségek végső becsléseinek eredményeként a D. opció (Győr) költséghátránya 143,3 millió EUR lett a C. opcióhoz ([2-es helyszín, amely az EGT az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint regionális támogatásra jogosult területén található] és [1-es helyszín, amely az EGT egy nem támogatott területén található]]) képest, amikor ismertették mindkét beruházási és helyszínopciót a K-VAI által 2010. december 14-én meghozandó végső döntés céljából. A K-VAI ülésén készült jegyzőkönyv szerint az említett, tényeket összevető elemzés és bizonyos minőségi kritériumok, valamint az állami támogatás rendelkezésre állása alapján a K-VAI 2010. december 14-én úgy döntött, hogy a beruházási projektet Győrbe helyezi.

(158)

A Bizottság újra megerősíti az eljárás megindításáról szóló határozatban már kifejtett véleményét (lásd e határozat (110) preambulumbekezdését), amely szerint teljesültek az ösztönző hatásra vonatkozó, a 2007–2013-as RTI 38. pontjában foglalt formai követelmények: i. a közvetlen támogatás tekintetében – a jelen határozat (23) preambulumbekezdésében foglaltak szerint – a kedvezményezett a beruházás megkezdése előtt benyújtotta támogatás iránti kérelmét, és a programot kezelő hatóság írásban megerősítette, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek; ii. az adókedvezmény tekintetében – a jelen határozat (24) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően – a kedvezményezett azt még jóval a munkálatok megkezdése előtt kérelmezte, és mivel az adókedvezményre jogszabályi, de a Bizottság jóváhagyásától függő jogosultság áll fenn, ezért a kedvezményezettnek nem kellett megvárnia a magyar hatóságoktól a jogosultság előzetes igazolását.

(159)

A Bizottság a lényeges ösztönző hatást illetően úgy ítéli meg, hogy a támogatás valóban befolyásolta a helyszín kiválasztására irányuló döntést: a VW-csoport csak az után döntött úgy, hogy a szóban forgó beruházási projektet Győrbe helyezi, hogy megerősítést nyert, hogy a beruházási projekt állami támogatásra jogosult, és azt az állami hatóságok is támogatják, és a K-VAI (a beruházásra és a helyszínre vonatkozó végső döntés meghozataláért felelős testület) a helyszínt az állami támogatás rendelkezésre állásának függvényében hagyta jóvá. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy az IDAC 23. és 25. pontjával összhangban a Magyarország által benyújtott ellentétes forgatókönyv reális, és azt valódi és időszerű bizonyítékok támasztják alá. A támogatás tehát valódi (érdemi) ösztönző hatással jár. A győri projekt életképességének javításával a támogatás hozzájárult ahhoz, hogy a kedvezményezett vállalat megváltoztassa a helyszínre vonatkozó döntését. A támogatás nélkül a beruházásra nem Győrben került volna sor.

(160)

Ahhoz, hogy a támogatás arányos legyen, a támogatás összegét és intenzitását a beruházás támogatott régióban való megvalósulásához szükséges minimumra kell korlátozni.

(161)

Általában a regionális támogatás a támogatott régió problémáinak súlyosságával arányosnak minősül, ha megfelel a regionális támogatások alkalmazandó felső határának, a regionális támogatás felső határának a nagyberuházási projektekre vonatkozó automatikus, progresszív csökkentését is beleértve (amely már eleve részét képezi az alkalmazandó regionális támogatási térképnek). Az alkalmazott támogatási intenzitás ebben az esetben nem haladja meg a regionális támogatás csökkentési mechanizmussal korrigált felső határát, ahogyan azt már e határozat (110) preambulumbekezdése is megállapította.

(162)

A 2007–2013-as RTI-ben említett általános arányossági elven túl az IDAC részletesebb vizsgálat elvégzését írja elő. Az IDAC 2. forgatókönyve szerint a támogatási intézkedés akkor tekinthető arányosnak, ha az egyenlő a kedvezményezett vállalkozásnak a támogatott régióban történő beruházáshoz kapcsolódó nettó költségei és az egyéb helyszínen történő beruházás nettó költségei közötti különbséggel.

(163)

A Bizottság a benyújtott dokumentumok alapján (lásd a (79)–(82) preambulumbekezdést) úgy véli, hogy a támogatás a szükséges összegre korlátozódott, mivel nem haladta meg a D. opció (a beruházás Győrbe helyezése) és a C. opció (a beruházás [2-es helyszínre, amely az EGT az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint regionális támogatásra jogosult területén található] és [1-es helyszínre, amely az EGT egy nem támogatott területén található] helyezése) költségei közötti különbséget. Az ellentétes forgatókönyvön alapuló elemzés időpontjában végzett számítások azt mutatták, hogy a támogatás nélkül Győr 144,3 millió EUR-val drágább volt (2010-es jelenértéken), mint a [2-es helyszín, amely az EGT az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint regionális támogatásra jogosult területén található] és [1-es helyszín, amely az EGT egy nem támogatott területén található] helyszínek kombinációja.

(164)

E költséghátrány 153,8 millió EUR-nak felel meg a 2013-as feltételek mellett, amely év a támogatás kiszámításához, így az arányosság igazolásához is alkalmazandó év.

(165)

A magasabb egyszeri kiadás miatti különbözet a lehetséges állami támogatás következtében csökkenthető. A 2013-as jelenértéken 133,3 millió EUR összegű támogatást figyelembe véve a D. opció költséghátránya még mindig 20,5 millió EUR a C. opcióhoz képest. A Bizottság megjegyzi, hogy a fennmaradó költséghátrányt a Volkswagen-csoport Győr bizonyos, nem számszerűsíthető előnyei miatt találta elfogadhatónak, pl. hogy az AUDI egyazon üzemében lehet gyártani mind a négy MQB-modellt, és a Bizottság bizonyítottnak tekinti a támogatás arányosságát.

(166)

Az IDAC 40. pontja szerint „ha […] a tényeket összevető elemzés arra enged következtetni, hogy a beruházás a támogatás nélkül is mindenképpen megvalósulna, még ha esetleg más helyszínen is (2. forgatókönyv), és a támogatás arányos, akkor az olyan torzulásra utaló jelek, mint a magas piaci részesedés és a szűkülő piacon mutatkozó kapacitásnövekedés elvileg a támogatás nélkül is ugyanazok lennének.”

(167)

Mivel a támogatási intézkedés a 2. forgatókönyv szerinti beruházási döntést támasztja alá, és a támogatás a szükséges minimumra korlátozódik, nincs a versenyre gyakorolt negatív hatásra utaló jel. Ha a beruházást másik helyszínen valósították volna meg, az abból eredő versenytorzulás akkor is azonos mértékű lett volna. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás nem gyakorol negatív hatást a versenyre.

(168)

Az IDAC 53. bekezdésének megfelelően, ha a támogatás nélkül a beruházás egy szegényebb régióba (több regionális hiányosság – magasabb maximális regionális támogatási intenzitás) vagy a célrégióhoz hasonló regionális hiányosságokkal rendelkezőnek ítélt régióba (azonos maximális regionális támogatási intenzitás) települt volna, akkor ez negatív elemként kerülne megítélésre az átfogó mérlegelés során, amelyet valószínűleg nem ellensúlyoznának a pozitív elemek, mivel ellentmond a regionális támogatás lényegének.

(169)

Mivel Magyarország megerősítette, hogy az AUDI a döntéshozatali folyamat korai szakaszában elvetette egy új kelet-európai gyártóüzem felépítésének elvi lehetőségét, és hogy a magasabb vagy azonos támogatási intenzitással rendelkező, meglévő üzemek egyikét sem tekintették lehetséges helyszínnek (lásd a 23. lábjegyzetet), a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatásnak nincs olyan kohézióellenes hatása, amely a regionális támogatás lényegének ellentmondana.

(170)

Miután megállapítást nyert, hogy a támogatás az érintett térségben ösztönzi a beruházást és arányos, mérlegelni kell a támogatás pozitív és negatív hatásait.

(171)

Az értékelés megerősítette, hogy a támogatási intézkedés olyan ösztönző hatással bír, amellyel vonz egy olyan beruházást, amely jelentős mértékben hozzájárul az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében regionális támogatásra jogosult, hátrányos helyzetű régió regionális fejlődéséhez, ugyanakkor azonos vagy magasabb támogatási intenzitással rendelkező egyéb régiókat nem foszt meg a beruházás lehetőségétől (nincs kohézióellenes hatás). A Bizottság úgy véli, hogy az Unión belüli kohézió szempontjából előnyösebb egy beruházást egy szegényebb régióba vonzani, mint ha ugyanaz a beruházás egy kedvezőbb helyzetű régióban valósulna meg. Az IDAC 53. pontja értelmében a Bizottság „a mérlegelési teszt alapján általában úgy tekinti, hogy a csupán a fejlettebb alternatív beruházási helyszínhez kapcsolódó nettó költségkülönbséget kompenzáló […] regionális támogatás pozitív hatásai meghaladják az új beruházás alternatív helyszínén fellépő negatív hatásokat”.

(172)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy mivel a támogatás a kiválasztott helyszínen történő beruházáshoz kapcsolódó nettó költségek és egy fejlettebb alternatív helyszín nettó költségei közötti különbség tekintetében arányosnak minősül, a támogatás célja és megfelelősége tekintetében jelentkező – fent leírtak szerinti – pozitív hatásai meghaladják az alternatív helyszínt érintő negatív hatásokat.

(173)

A 2007–2013-as RTI 68. pontjával összhangban, és az IDAC alapján elvégzett részletes vizsgálatra figyelemmel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás szükséges a beruházás ösztönzéséhez, és hogy a támogatási intézkedés előnyei meghaladják a verseny torzulásának és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt negatív hatásának mértékét.

(174)

A Bizottság megállapítja, hogy Magyarország jogellenesen, az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdését megszegve nyújtott regionális támogatást az AHM beruházási projektjéhez. A Bizottság azonban azt is megállapítja, hogy az AHM számára nyújtott –, azzal a feltétellel, hogy annak egy része a Bizottság jóváhagyásától függ, 2014. július 1. előtt odaítélt – regionális beruházási támogatás megfelel a 2007–2013. évi regionális támogatásról szól iránymutatásban és az IDAC-ban foglalt valamennyi feltételnek, ezért az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető.