(1)

A BDEW 2016. március 21-i e-mail üzenetében a 2014/25/EU irányelv 35. cikke szerinti kérelemmel (a továbbiakban: kérelem) fordult a Bizottsághoz.

(2)

A 2014/25/EU irányelv 4. cikke értelmében vett ajánlatkérő szervnek minősülő, a németországi energiaipari és vízügyi ágazatban tevékenykedő vállalkozásokat tömörítő társulás, a BDEW által benyújtott kérelem az abban ismertetettek alapján a következő tevékenységekre irányul:

(3)

A kérelemhez csatolták a német szövetségi versenyfelügyeleti hatóság (Bundeskartellamt; a továbbiakban: BkartA) 2015. december 11-i véleményét (a továbbiakban: vélemény). E véleményben a BkartA értékeli a kiskereskedelmi gáz- és villamosenergia-ellátás piacait és azt a következtetést vonja le, hogy az RLM- és SLP-fogyasztók kiskereskedelmi gáz- és villamosenergia-ellátására vonatkozó mentesítés feltételei teljesülnek.

(4)

A 2014/25/EU irányelv a kiskereskedelmi gáz- és villamosenergia-ellátással kapcsolatos tevékenységek folytatásához szükséges szerződések odaítélésére alkalmazandó, kivéve, ha a tevékenységet az irányelv 34. cikke alapján mentesítették.

(5)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikke előírja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, ha a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit.

(6)

A piacra való belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2014/25/EU irányelv III. melléklete sorolja fel. A villamosenergia-ágazatra vonatkozóan a jogszabály a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) hivatkozik. A gázágazatra vonatkozóan a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3) hivatkozik.

(7)

Németország átültette a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelvet az energiagazdálkodásról szóló nemzeti törvényébe, az Energiewirtschaftgesetzbe (a továbbiakban: EnWG). A villamos áram és a gáz értékesítését az EnWG 4. részének 36. és azt követő cikkei szabályozzák. A német villamosenergia-alapellátási rendelet (Stromgrundversorgungsverordnung; a továbbiakban: StormGVV) (4) és a gázalapellátási rendelet (Gasgrundversorgungsverordnung; a továbbiakban GasGVV) (5) szintén tartalmaz különös törvényi rendelkezéseket a villamos áram és a gáz értékesítését illetően. Következésképpen, és a 34. cikk (1) bekezdése alapján, a piacra való bejutás szabadnak tekinthető a Németországi Szövetségi Köztársaság teljes területén.

(8)

Az, hogy egy tevékenység egy adott piacon közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, több mutató alapján kerül megállapításra, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű. Az e határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos, mérlegelendő paraméter az adott piac főbb szereplőinek piaci részesedése. Figyelembe véve a szóban forgó piacok jellemzőit, további kritériumokat is figyelembe kell venni.

(9)

Noha bizonyos esetekben a piac szűkebb meghatározása is elképzelhető, e határozat alkalmazásában az érintett piac pontos meghatározása nyitva hagyható, mivel a szűkebb vagy a tágabb értelmű meghatározástól függetlenül ugyanaz marad az elemzés eredménye.

(10)

Ez a határozat nem sérti a versenyszabályok és más uniós jogterületen hozott szabályok alkalmazását. Így különösen a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti értékeléséhez használt kritériumok és módszertan nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet (6) alapján végzett értékeléskor alkalmaznak. Ezt a Törvényszék is megerősítette egy közelmúltbeli ítéletében (7).

(11)

Szem előtt kell tartani, hogy e határozat célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett szolgáltatások ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a 2014/25/EU irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik az érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(12)

A Bizottság korábbi gyakorlata alapján kiskereskedelmi szinten a villamosenergia-ellátás megfelelő termékpiaca a kiskereskedelmi villamosenergia-piac (8). A végfelhasználók villamosenergia-ellátását illetően a Bizottság különbséget tesz a kisfogyasztók ellátása (lakossági, kisvállalkozói) és a nagyfeszültségű vagy közepes feszültségű hálózatokhoz kapcsolódó nagy ipari fogyasztók (ipari és kereskedelmi nagyfogyasztók) ellátása között (9). A különbségtétel a keresleti oldalon jelentkező különböző követelményekkel és profilokkal, valamint a kínálati oldalon jellemző különböző szolgáltatásokkal és technológiákkal függ össze (10).

(13)

A Bizottsághoz hasonlóan a BkartA is különbséget tesz a fogyasztói szokások alapján a kis- és nagy villamosenergia-fogyasztók között (11). Ennek során különbséget tesz azon ügyfelek között, akik villamosenergia-fogyasztását fogyasztásmérővel mérik (RLM-fogyasztók), valamint akik villamosenergia-fogyasztásának számlázása standard terhelés alapján történik (SLP-fogyasztók).

(14)

Az RLM-fogyasztók éves fogyasztása meghaladja a 100 MWh-t és ezért főszabály szerint ipari vagy kereskedelmi nagyfogyasztóknak minősülnek. (12) Az RLM-hez társuló magas költségek miatt az csak akkor éri meg, ha elérik a magas fogyasztási mennyiséget. Az RLM-fogyasztókra jellemző a villamosenergia termelési és költségtényezőként való használata. E fogyasztói csoport esetében a villamosenergia használata saját termelésükben jellemző termelési és költségtényező. A kereslet lényegesen más irányultságú és szerkezetű, mint az SLP-fogyasztók (13) esetében.

(15)

Az SLP-fogyasztók viszonylag alacsony mennyiségű energiát fogyasztó felhasználók. A német energiagazdálkodásról szóló törvény (EnWG) 3. szakaszának 22. pontja értelmében vett lakossági fogyasztók (évente legfeljebb 10 000 KWh fogyasztással), valamint kisvállalkozások (legfeljebb 100 MWh energiafogyasztással), akik az energiát elsősorban otthonukban történő saját fogyasztás vagy szakmai, mezőgazdasági vagy üzleti célú fogyasztás végett vásárolják (14).

(16)

A BKartA három további külön termékpiacot határoz meg az SLP-fogyasztók ellátására (15):

(17)

A kérelem az RLM-fogyasztók és az egyedi szerződéssel rendelkező SLP-fogyasztók villamosenergiával való ellátásának piacára vonatkozik. A kérelem nem vonatkozik az SLP alapellátási piacára és a fűtésre szolgáló villamosenergia piacára, ahol a BKartA véleménye szerint a feltételek nem teljesülnek.

(18)

A Bizottság a következő piacok között tesz különbséget: földgázellátás i. kisfogyasztók (a háztartásokat is beleértve) és ii. nagyfogyasztók részére, amely nagy ipari fogyasztók és erőművek további alkategóriájára osztható (19).

(19)

A piac meghatározása során a BKartA az ellátás szakaszaira helyezi a hangsúlyt és különbséget tesz a nagy- és kisfogyasztók földgázzal való ellátása között, elhatárolva egymástól az RLM- és az SLP-fogyasztók ellátásának piacát (20). Az RLM-fogyasztók éves fogyasztása meghaladja az 1,5GWh-t, míg az SLP-fogyasztók éves fogyasztása legfeljebb 1,5 GWh (21).

(20)

Az SLP-fogyasztókra vonatkozó korábbi döntéshozatali gyakorlatától eltérve a BKartA most – a villamosenergia-ágazathoz hasonlóan – további különbséget tesz a következők között:

(21)

E két piac közötti különbségtétel alapja, hogy az alap- és a kisegítő ellátás gyakorlatilag átfogó szerződési kötelezettséggel jár (23). Az alapellátást nyújtó szolgáltató köteles ellátni a lakossági ügyfeleket és a szolgáltatás feltételei nagyrészt jogilag vannak meghatározva. Ezenkívül jelentős árkülönbség van az alapellátás és az egyedi szerződések alapján történő ellátás között (24).

(22)

A kérelem az RLM-fogyasztók és az egyedi szerződéssel rendelkező SLP-fogyasztók gázzal való ellátásának piacára vonatkozik.

(23)

Tekintettel a (12)–(21) preambulumbekezdésben vizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából – a többi uniós jogszabály sérelme nélkül – az érintett termékpiacok a következők:

(24)

Az M.5496. sz. Vattenfall/Nuon Energy ügyre vonatkozó határozatában (25) a Bizottság megállapította, hogy a németországi nagyfogyasztók (vagy RLM-fogyasztók) piaca nemzeti piac, míg a kis- és háztartási fogyasztók (vagy SLP-fogyasztók) esetében az elosztó méretétől függően lehet regionális is. Ugyanakkor végső soron nyitva hagyta az érintett földrajzi piac fogalmának pontos meghatározását. A Bizottság az M. 7778. sz. Vattenfall/Engie/GASAG ügyre vonatkozó határozatában (26) megint csak azt tárgyalta, hogy a kisfogyasztóknak nyújtott kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás és a kisfogyasztóknak nyújtott kiskereskedelmi gázellátás németországi piaca is regionális piacnak tekintendő-e, végül mindkét piacot nyitva hagyva.

(25)

A BKartA megállapította, hogy a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás az RLM- és SLP-fogyasztók esetében egyaránt nemzeti piac volt. Az utóbbi esetben a hálózattal kapcsolatos piac fogalmának általa adott korábbi meghatározásából indult ki, tekintettel az egyedi szerződéssel rendelkező ügyfelek versenyfeltételeiben amiatt bekövetkezett változásra, hogy ma már a szolgáltatók széles köréből választhatnak.

(26)

Bár az SLP-fogyasztóknak egyedi szerződést kínáló regionális szolgáltatók többsége a régióra összpontosít, jelentős (és egyre növekvő) számú szolgáltató foglalkozik az állandó szolgáltatási területén kívüli kereskedelemmel. Az összes szolgáltató 4 %-a, összesen több mint 30 társaság látja el a fogyasztókat 251–500 hálózati területen, vagyis országszerte. További 56 vállalkozás több mint 500 hálózati területen működik, lefedve ezzel az egész ország területét.

(27)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából – a többi uniós jogszabály sérelme nélkül – az RLM-fogyasztók és az egyedi szerződéssel rendelkező SLP-fogyasztók esetében a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás érintett földrajzi piaca nemzeti piac. Még ha az értékelés a regionális szintre helyezné is a hangsúlyt, a kifogyasztók kiskereskedelmi villamosenergia-ellátásának piacán jelentős versenykorlátok lennének.

(28)

A Bizottság az M.5467. sz. RWE/Essent ügyre vonatkozó határozatában (27) megállapította, hogy a kiskereskedelmi gázellátás piaca bizonyíthatóan regionális. Ugyanakkor végső soron nyitva hagyta az érintett földrajzi piac fogalmának pontos meghatározását.

(29)

A BKartA megállapította, hogy a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás az RLM- és SLP-fogyasztók esetében egyaránt nemzeti piac. A BKartA, a hálózattal kapcsolatos piac fogalmának általa adott korábbi meghatározásából kiindulva megállapította, hogy az egyedi szerződéssel rendelkező RLM- és SLP-fogyasztók versenyfeltételeiben változás következett be, mivel ma már a szolgáltatók széles köréből választhatnak.

(30)

Az EWE/VNG összeolvadásáról szóló határozatában (28) a BKartA részletesen megvizsgálta a gázágazat keretfeltételeit, és az eljárással összefüggésben számos piackutatást végzett. Arra a következtetésre jutott, hogy az RLM-fogyasztók ellátásának piaca nemzeti piac, és már nem függ össze a hálózattal vagy a piaci területtel. A BKartA megállapította, hogy a gyorsan növekvő verseny áthatja a hagyományos elosztási területeket. Az SLP-fogyasztók tekintetében a BKartA szintén arra a következtetésre jutott, hogy a piac nemzeti piac. Az SLP-fogyasztók kellően sok szolgáltató közül választhatnak (átlagosan körülbelül tíz közül), és ezek legmagasabb ára legfeljebb 10 %-kal haladja meg a legalacsonyabb árat. Bár a gázszolgáltatók többsége a régióra összpontosít, több mint 50 (vagyis 7 %-uk) nemzeti alapon tevékenykedik.

(31)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából – a többi uniós jogszabály sérelme nélkül – a Bizottság úgy tekinti, hogy az RLM-fogyasztók és az egyedi szerződéssel rendelkező SLP-fogyasztók esetében a kiskereskedelmi gázellátás érintett földrajzi piaca nemzeti piac. Még ha az értékelés a regionális szintre helyezné is a hangsúlyt, a kifogyasztók kiskereskedelmi gázellátásának piacán jelentős versenykorlátok lennének.

(32)

A német nemzeti szabályozó ügynökség, a Bundesnetzagentur (a továbbiakban: BnetzA) és a BKartA által készített közös monitoringjelentés (a továbbiakban: monitoringjelentés) szerint a németországi villamosenergia-lehívás teljes mennyisége a következők szerint alakul:

(33)

Az értékesítéseknek a német piac valamennyi fogyasztója közötti megoszlását illetően a kérelmező a villamosenergia-szolgáltatók 2012. évre vonatkozó éves adatai alapján szolgáltatott adatot. Ebből kiderül, hogy a négy legnagyobb társaság együttes piaci részesedése körülbelül 41,6 %. A két legnagyobb szolgáltató, az RWE és az E.ON nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá.

(34)

A 2015. évi monitoringjelentés alapján a piackutatásban részt vett villamosenergia-szolgáltatók Németország-szerte összesen hozzávetőlegesen 268 TWh villamosenergiát értékesítettek az RLM-fogyasztóknak. Ebből körülbelül 88 TWh volt betudható az RLM-fogyasztók piacán jelen lévő négy legnagyobb vállalkozásnak (RWE, Vattenfall, EnBW és E.ON). Ennek eredményeképpen ezen a piacon a négy legnagyobb vállalkozás összesített piaci részesedése megközelítőleg 33 %-ot tett ki (33).

(35)

2014-ben összesen körülbelül 103 TWh-t értékesítettek egyedi szerződéssel rendelkező SLP-fogyasztók részére, amely az SLP-fogyasztók részére értékesített összmennyiség 64 %-ának felel meg. (34) 2014-ben a négy legnagyobb vállalkozás kumulált értékesítése körülbelül 37 TWh volt, minek következtében a négy legnagyobb vállalkozás összesített piaci részesedése megközelítőleg 36 %-ot tett ki. (35)

(36)

A BDEW ajánlatkérőnek tekinthető nagyobb tagjainak piaci részesedését a kérelmező a kérelemhez csatolt bizalmas mellékletben adta meg. E piaci részesedés az RLM-fogyasztók ellátása vonatkozásában […] és az SLP-fogyasztók ellátását illetően […].

(37)

Ahogy az a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (36) 30. cikke alapján hozott bizottsági határozatok állandó gyakorlatából következik, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a villamosenergia-ellátást illetően a három legnagyobb vállalkozás teljes piaci részesedése releváns. A 2010/403/EU bizottsági határozatban (37) Olaszország három legnagyobb villamosenergia-kiskereskedőjének aggregált piaci részesedése 43,89 % volt. A Svédországra vonatkozó 2007/706/EK bizottsági határozatban (38) ez a piaci részesedés 43 % volt. Jelen ügyben a német villamosenergia-piacon a három legnagyobb kiskereskedő piaci részesedése 36,8 %.

(38)

A német villamosenergia-piacon aktív szolgáltatók száma magas. Véleményében a BKartA azt állítja, hogy több mint 50 szolgáltató az összes hálózati terület 82 %-án aktív. A német végfelhasználók (mind az RLP, mind az SLP-fogyasztókat ideértve) átlagosan 106 szolgáltató közül választhatnak a hálózati területükön. (39)

(39)

A hatékony versenyt bizonyítja továbbá a villamosenergia-ellátás területén tapasztalható magas szolgáltatóváltási arány. Az (ipari és kereskedelmi) RLM-fogyasztók körében a szolgáltatóváltás aránya 2014-ben körülbelül 11 % volt. Az ipari és kereskedelmi fogyasztók körében a szolgáltatóváltás aránya 2006 óta többé-kevésbé állandó (40). A villamosenergia-szolgáltatók közötti váltás nem jár költséggel.

(40)

Ezzel szemben az SLP-fogyasztók körében a szolgáltatóváltás aránya 2006 óta jelentősen nőtt és mértéke jelenleg 3,8 millió. (41) Az alapellátást igénybe vevő lakossági ügyfelek aránya 2014-ben 32,8 % volt, ami azt jelenti, hogy a lakossági ügyfelek 67,2 %-a legalább egyszer váltott villamosenergia-szolgáltatót és így egyedi szerződéssel rendelkezik. (42)

(41)

Az egyre hatékonyabb versenyt bizonyítja az alapellátást nyújtó szolgáltatók mint szerződő felek csökkenő jelentősége. A lakossági ügyfelek számára azonban továbbra is dominánsak: 2014-ben 43 %-uk rendelkezett a helyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval kötött egyedi szerződéssel. A lakossági ügyfelek 32,8 %-a rendelkezett klasszikus alapellátási szerződéssel (2012: 36,7 %). Az összes ügyfél 24 %-át nem az alapellátást nyújtó szolgáltató látja el (2012: 20,1 %) (43). A helyzet más az egyedi szerződéssel rendelkező kereskedelmi és ipari fogyasztók esetén. 2014-ben az RLM-fogyasztóknak értékesített teljes mennyiség körülbelül 66 %-a nem a helyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval kötött szerződésnek, körülbelül 34 %-a pedig az alapellátást nyújtó szolgáltatóval kötött egyedi szerződésnek volt betudható. Az RLM-fogyasztók kevesebb, mint 1 %-a rendelkezik alapellátási szerződéssel, vagyis az alapellátás nagyon korlátozott szerepet tölt be.

(42)

2014-ben a villamosenergia nagykereskedelmi piacát Németországban a magas likviditás jellemezte. A kétoldalú, tőzsdén kívüli nagykereskedelem mellett az energiatőzsdék kulcsszerepet játszanak. Ezek megbízható kereskedési fórumot hoznak létre és egyúttal fontos árjelzést adnak a többi villamosenergia-ágazat piaci résztvevői számára.

(43)

2014-ben az azonnali és határidős piacok likviditása növekedett. A másnapi (day-ahead) kereskedés mennyisége az EPEX SPOT-on (44) és az EXAA-n (45) a 2013. évi 254 TWh-ról 2014-ben 269 TWh-ra nőtt. A napon belüli (intraday) kereskedés mennyisége az EPEX SPOT-on 30 %-kal nőtt. A határidős villamosenergia-szerződések mennyisége az EEX-en 669 TWh-ról 21 %-kal nőtt, elérve a 812 TWh-t. Ezzel szemben a közvetítői felületeken keresztül létrejött határidős kereskedés mennyisége 17 %-kal esett vissza. 2014-ben közvetítői felületek mintegy 4 500 TWh összmennyiségű határidős villamosenergia-szerződést közvetítettek. (46) A nagykereskedelmi piacok magas likviditása megkönnyíti a kiskereskedelmi piacra újonnan belépők számára például a saját termelési kapacitással rendelkező, már piacon lévő szereplőkkel való versenyt.

(44)

2014-ben tovább csökkentek a nagykereskedelmi átlagárak. Az azonnali piacokon az átlagárak évről évre 13 % körüli csökkenést mutattak. Az átlagos napi áreloszlás éves összehasonlításban egyre kisebb volt. A határidős villamosenergia-ügyletek árai 2014-ben szintén csökkentek. A 35,09 EUR/MWh ár azt jelenti, hogy az átlagos éves „Phelix Base Year Future” zsinórár az előző évhez képest kicsit több mint 10 %-kal csökkent. Az átlagos „Phelix Peak Year Future” ár 44,40 EUR/MWh volt, ami a 2008-as érték fele.

(45)

A villamosenergia-árakat tekintve a lakossági ügyfelek számára Németországban az egyik legmagasabbak az árak (47). Ez többnyire annak tudható be, hogy a villamosenergia árát az adók, a társadalombiztosítási járulékok és illetékek befolyásolják. Az adók előtti ár az uniós átlagon van. Az ipari fogyasztók számára az adókkal növelt ár szintje magasabb, mint az EU-28 átlaga, de átlag alatti, ha levonjuk az adókat. (48)

(46)

A BNetzA és a BKartA által a gázágazatban végzett elemzésből kiderült, hogy 2014-ben körülbelül 391 TWh gázt értékesítettek az RLM-fogyasztók számára (ideértve a gázerőműveknek történt értékesítéseket is). A három legerősebb vállalkozás kumulált értékesítése 123 TWh volt. (49). E vállalkozások aggregált piaci részesedése így az RLM-fogyasztók körülbelül 32 %-a volt.

(47)

A gázágazatban végzett elemzésből kiderült, hogy 2014-ben körülbelül 321 TWh gázt értékesítettek az SLP-fogyasztók számára. Ebből az egyedi szerződéseknek 261 TWh, az alapellátási szerződéseknek pedig 60 TWh tudható be. Az SLP-fogyasztóknak történt értékesítést tekintve a három legerősebb vállalkozás kumulált értékesítése körülbelül 71 TWh volt, amelyből körülbelül 6 TWh-t az egyedi szerződések tettek ki. Ennek eredményeképpen ezen a piacon a három legerősebb vállalkozás összesített piaci részesedése az értékesítést tekintve az egyedi szerződéssel rendelkező SLP-fogyasztók esetében 19 %, az SLP-fogyasztók esetében pedig 22 % (50).

(48)

A BDEW ajánlatkérőnek tekinthető nagyobb tagjainak piaci részesedését a kérelmező a kérelemhez csatolt bizalmas mellékletben adta meg. E piaci részesedés az RLM-fogyasztók ellátása vonatkozásában […] és az SLP-fogyasztók ellátását illetően […].

(49)

A gázágazatban a végfelhasználók piacán a szállítók nagy változatossága jellemző. A hálózatok majdnem 74 %-ában több, mint 50 gázszolgáltató van jelen. (51) A lakossági ügyfeleket (SLP-fogyasztók) a hálózati területek közel 60 %-ában legalább 50 szolgáltató látja el. (52) A szállítók sokfélesége az elmúlt években növekedett.

(50)

Az (ipari és kereskedelmi) RLM-fogyasztók körében a szolgáltatóváltás aránya 2014-ben kicsivel maradt 12 % alatt, és az elmúlt években stabil volt. (53) Az SLP-fogyasztók (lakossági ügyfelek) körében a szolgáltatóváltások teljes mennyisége a korábbi évhez képest stabil maradt. Az egyedi szerződéssel rendelkező SLP-fogyasztók értelemszerűen legalább egyszer váltottak szolgáltatót, hogy az alapellátás köréből kikerüljenek (54).

(51)

2014-ben a lakossági ügyfelek 19 %-át nem az alapellátást nyújtó gázszolgáltató látta el. A lakossági ügyfelek 57 %-át az alapellátást nyújtó gázszolgáltató egyedi szerződés alapján látta el. A lakossági ügyfeleknek szállított gáz mennyiségének 24 %-át alapellátási szerződés alapján értékesítették (55). Ugyanakkor az alapellátást nyújtó szolgáltatók kisebb szerepet töltenek be az egyedi szerződéssel rendelkező (ipari és kereskedelmi) RLM-fogyasztók körében. 2014-ben az RLM-fogyasztóknak értékesített teljes mennyiség 67 %-a nem a helyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval kötött szerződésnek lehetett betudni, és csak körülbelül 33 %-a volt az alapellátást nyújtó szolgáltatóval kötött egyedi szerződésnek betudható. Az RLM-fogyasztók kevesebb, mint 1 %-a rendelkezik alapellátási szerződéssel (56).

(52)

2014-ben a földgáz nagykereskedelmi piacának likviditása Németországban tovább növekedett. A földgáz-nagykereskedelem messze legnagyobb arányban kétoldalúan, a tőzsdén kívül zajlik. A kétoldalú kereskedés előnye, hogy rugalmasan bonyolítható, vagyis különösen anélkül, hogy korlátozott szerződésekre kellene támaszkodni. A tőzsdén kívüli kereskedésben jelentős szerepet játszik a közvetítői felületeken keresztül történő közvetítés. A kétoldalú nagykereskedelmi kereskedésben jelentős növekedés volt tapasztalható. 2014-ben a közvetítői felületeken közvetített, Németországra mint szolgáltatási területre vonatkozó földgázkereskedési ügyletek összesen 3 000 TWh-t tettek ki. Ez 15 %-os növekedésnek felel meg. A tőzsdén bonyolított gázkereskedés mennyisége az azonnali piacon 2014-ben több mint kétszeresére nőtt és 129 TWh körül volt. Ez a 2012. évi azonnali piac mennyisége ötszörösének felel meg. A határidős szerződések mennyisége a 2013-as 29 TWh mennyiségről 2014-ben 83 TWh-ra nőtt (57).

(53)

2014-re jelentősen alacsonyabb gázárak voltak jellemzők. Az EEX által számított napi referenciaárak (éves átlagban) körülbelül 22 %-kal estek és a BAFA (a német Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal) által számított átlagos határon túli ár 15 %-kal csökkent. Ezt az árcsökkenést általában a német és európai gázfogyasztás visszaesésének tulajdonítják.

(54)

A gázárak a lakossági és ipari fogyasztók esetén is nagyon közel állnak az uniós átlaghoz. (58)

(55)

A németországi egyedi szerződéssel rendelkező RLM- és SLP-fogyasztók kiskereskedelmi villamosenergia-ellátását illetően a helyzetet tehát a következőképpen lehet összefoglalni: a három legnagyobb kiskereskedelmi ellátást végző vállalat aggregált piaci részesedése alacsony, a szolgáltatóváltás aránya megfelelő, nincs végfelhasználói árellenőrzés és a nagykereskedelmi piac likviditása magas. Véleményében a BKartA úgy értékeli, hogy ezek a piacok közvetlen módon ki vannak téve a versenynek.

(56)

A (32)–(45) preambulumbekezdésben vizsgált tényezőket tekintve a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltétel az egyedi szerződéssel rendelkező RLM és az SLP-fogyasztók kiskereskedelmi villamosenergia-ellátása vonatkozásában a Németországi Szövetségi Köztársaság teljes területén teljesül.

(57)

A németországi egyedi szerződéssel rendelkező RLM- és SLP-fogyasztók kiskereskedelmi földgázellátását illetően a helyzetet tehát a következőképpen lehet összefoglalni: a három legnagyobb kiskereskedelmi ellátást végző vállalat aggregált piaci részesedése alacsony, a szolgáltatóváltás aránya megfelelő, nincs végfelhasználói árellenőrzés és a nagykereskedelmi piac likviditása magas. Véleményében a BKartA úgy értékeli, hogy ezek a piacok közvetlen módon ki vannak téve a versenynek.

(58)

A (46)–(54) preambulumbekezdésben vizsgált tényezőket tekintve a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltétel az egyedi szerződéssel rendelkező RLM- és az SLP-fogyasztók kiskereskedelmi földgázellátása vonatkozásában a Németországi Szövetségi Köztársaság területén teljesül.

(59)

Ez a határozat a 2016. március és 2016. május közötti jogi és ténybeli helyzeten alapul, ahogyan az a kérelmező és a BKartA által benyújtott információkból kirajzolódik. Ez a határozat felülvizsgálható, amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzet lényeges változása következtében már nem teljesülnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek.

(60)

Mivel a kiskereskedelmi villamosenergia- (59) és gázellátással (60) kapcsolatos egyes szolgáltatások továbbra is a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartoznak, emlékeztetni kell arra, hogy a több tevékenységre kiterjedő szerződéseket az említett irányelv 6. cikkének megfelelően kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. vegyes beszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2014/25/EU irányelv alkalmazása alól mentesített, valamint az alól nem mentesített tevékenységek finanszírozására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés fő célját képezik. Azon vegyes beszerzések esetében, ahol az alapvető cél a nem mentesített tevékenységek támogatása, a 2014/25/EU irányelv rendelkezései alkalmazandók. Ha lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2014/25/EU irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett szabályokkal összhangban kell odaítélni. (61)

(61)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,