12.8.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 219/82

A TANÁCS (EU) 2016/1352 HATÁROZATA

(2016. augusztus 4.)

az Európai Védelmi Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokról, valamint a 2004/677/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 42. és 45. cikkére,

tekintettel az Európai Védelmi Ügynökség jogállásának, székhelyének és működési szabályainak meghatározásáról szóló, 2015. október 12-i (KKBP) 2015/1835 tanácsi határozatra (1) és különösen annak 11. cikkére,

mivel:

(1)	A nemzeti szakértőknek az Európai Védelmi Ügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség) való kirendelése révén az Ügynökség várhatóan ki tudja majd aknázni e szakértők magas szintű tudását és szakmai tapasztalatát, különösen azokon a területeken, ahol e szakértelem nem érhető el az Ügynökségen belül.

(2)	A védelem területére vonatkozó szakmai tapasztalatoknak és tudásnak a (KKBP) 2015/1835 határozat szerinti cseréjét és az ahhoz kapcsolódó támogatást kirendelt nemzeti szakértőknek (a továbbiakban: knsz-ek) a tagállamok közigazgatásából történő ideiglenes kirendelésével kell elősegíteni.

(3)	A knsz-ek jogainak és kötelezettségeinek biztosítaniuk kell, hogy feladataikat kizárólag az Ügynökség érdekeit szem előtt tartva végezzék.

(4)	A „kirendelés” fogalmát e határozatnak megfelelően kell értelmezni.

(5)	Mivel az e határozatban foglalt szabályoknak a 2004/677/EK tanácsi határozatban (2) foglalt szabályok helyébe kell lépniük, ez utóbbi határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Hatály

Az e határozatban megállapított szabályok a 2. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő, az Ügynökséghez kirendelt knsz-ekre alkalmazandók, amely szakértőket a tagállamok országos vagy regionális közigazgatásából, különösen a védelmi minisztériumokból és/vagy azok ügynökségeiből és szerveiből, a nemzeti védelmi főiskolákból, illetve kutatóintézetekből rendelnek ki, beleértve a (KKBP) 2015/1835 határozat 11. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban kirendelt szakértőket is.

A (KKBP) 2015/1835 határozat 11. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében az Ügynökség olyan szakértőket is igénybe vehet,

—	akiket olyan harmadik országból rendelnek ki, amellyel az Ügynökség adminisztratív megállapodást kötött, vagy

—	akiket olyan szervezetektől/szervektől rendelnek ki, amelyekkel az Ügynökség adminisztratív megállapodást kötött, feltéve hogy az érintett knsz valamely tagállamnak, illetve olyan harmadik országnak az állampolgára, amellyel az Ügynökség adminisztratív megállapodást kötött,

és akiket az említett határozat 26. cikkének (1) bekezdése alapján, az irányítóbizottság jóváhagyásával, a megállapodásokban megállapított feltételek mellett rendelnek ki vagy helyeznek át az Ügynökséghez.

2. cikk

A kirendelés feltételei

Az Ügynökséghez történő kirendelésre azok a szakértők jogosultak, akik:

1.	a kirendelést megelőzően legalább 12 hónapig – állandó munkaviszonyban vagy szerződéses alapon – a munkáltatójuk alkalmazásában álltak;

2.	saját munkáltatójuk alkalmazásában maradnak kirendelésük teljes időtartama alatt, és illetményüket is ugyanezen munkáltatótól kapják;

legalább hároméves, teljes munkaidős tapasztalattal rendelkeznek a rájuk bízott feladatok elvégzése szempontjából releváns védelmi, közigazgatási, tudományos, technikai, operatív, tanácsadói vagy felügyeleti munkakörben. A kirendelés előtt a szakértő munkáltatójának a megelőző 12 hónapról munkáltatói igazolást kell az Ügynökség rendelkezésére bocsátania;

4.	valamely részt vevő tagállam állampolgárai, vagy az 1. cikk második bekezdésének hatálya alá tartoznak;

5.	valamely részt vevő tagállam valamely hivatalos nyelvének alapos ismeretével, valamint ezen nyelvek közül egy másik, a feladataik ellátásához szükséges nyelv kielégítő ismeretével rendelkeznek.

3. cikk

Kiválasztási eljárás

(1) A knsz-eket nyílt és átlátható eljárás alapján kell kiválasztani, amelyet a 42. cikknek megfelelően kell meghatározni.

(2) A 2. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, a knsz-ek kirendelésének célja az, hogy az Ügynökség a legkiemelkedőbb képességű, leghatékonyabban dolgozó, feddhetetlen, és a kiválasztásra leginkább érdemes alkalmazottak munkáját vehesse igénybe. A knsz-eket a részt vevő tagállamok állampolgárai közül földrajzi szempontból a lehető legszélesebb körből kell kiválasztani. A részt vevő tagállamok és az Ügynökség együttműködnek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a férfiak és a nők közötti egyensúlyt és az esélyegyenlőség elvének tiszteletben tartását.

(3) Pályázati felhívást kell küldeni adott esetben a részt vevő tagállamok állandó képviseletei, a harmadik országok képviseletei, a szervezet vagy szerv részére, és azt közzé kell tenni az Ügynökség honlapján. A felhívásban fel kell tüntetni az álláshelyek leírását, a kiválasztási feltételeket és a pályázatok benyújtására vonatkozó határidőt. A knsz-állásra pályázó jelölteket annak a tagállami hatóságnak, szervezetnek vagy szervnek kell szponzorálnia, ahol dolgoznak. Az érintett hatóságnak, szervezetnek vagy szervnek szponzori nyilatkozatot kell tennie, melyet lehetőség szerint még a pályázatok beérkezési határidejének lejárta előtt, de legkésőbb a felvétel időpontjában be kell nyújtani az Ügynökséghez.

(4) A IV. fejezetben említett, költségmentes kirendelésben részt vevő nemzeti szakértők, illetve a szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértők esetében az Ügynökség úgy dönthet, hogy a kiválasztásnál nem alkalmazza az (1) és (2) bekezdésben foglalt kiválasztási eljárásokat.

(5) A szakértők kirendelését az Ügynökség konkrét igényei és költségvetési lehetőségei határozzák meg.

(6) Az Ügynökség egyéni dossziét nyit az egyes knsz-ekről. E dosszié tartalmazza a releváns adminisztratív információkat.

4. cikk

A kirendeléssel kapcsolatos adminisztratív eljárás

A kirendelés az egyfelől az Ügynökség ügyvezető igazgatója, másfelől adott esetben az érintett tagállam állandó képviselete vagy egyéb képviselete, a szervezet vagy szerv közötti levélváltás útján történik. A levélváltásban fel kell tüntetni a kirendelés helyét és azt, hogy a knsz a tanácsosok besorolási csoportjába (a továbbiakban: „AD”) vagy az asszisztensek besorolási csoportjába (a továbbiakban: „AST”) fog tartozni. A levélváltásban fel kell tüntetni továbbá azt az igazgatóságot/egységet, amelyhez a knsz-t kirendelték, továbbá a knsz által elvégzendő feladatok részletes leírását. A levélváltáshoz másolatban csatolni kell az Ügynökséghez kirendelt knsz-ekre vonatkozó szabályokat.

5. cikk

A kirendelés időtartama

(1) A kirendelés időtartama legalább két hónap és legfeljebb három év. Ez az időtartam egymást követően többször is megújítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra.

Kivételes esetekben azonban, az érintett igazgató kérésére és a munkáltató előzetes beleegyezésével az Ügynökség ügyvezető igazgatója az első albekezdésben említett négyéves maximális időtartamot meghaladó időre is engedélyezheti a kirendelés egyszeri vagy többszöri meghosszabbítását, összesen legfeljebb további két évre.

(2) A kirendelés időtartamát a 4. cikkben meghatározott levélváltásban előre rögzíteni kell. Ugyanez az eljárás vonatkozik a kirendelés időtartamának megújítására és meghosszabbítására, valamint az új beosztásba lépésre.

(3) Az a knsz, aki korábban már dolgozott kirendelt szakértőként az Ügynökségnél, a származási országának közigazgatásával való konzultációt követően újból kirendelhető, ha továbbra is megfelel a kirendelésre vonatkozó, a 2. cikkben említett feltételeknek, a (KKBP) 2015/1835 határozat 11. cikkének (5) bekezdésében megállapított maximális időtartam keretén belül.

6. cikk

A munkáltató kötelezettségei

A knsz munkáltatója a kirendelés teljes időtartama alatt továbbra is:

a)	fizeti a knsz fizetését;

b)	felel a knsz összes szociális jogának garantálásáért, különös tekintettel a szociális biztonságra, a biztosításra és a nyugdíjra, valamint

a 10. cikk (2) bekezdésének d) pontjára is figyelemmel fenntartja a knsz adminisztratív jogállását mint állandó tisztviselő vagy szerződéses alkalmazott, és a knsz adminisztratív jogállásában – akár mint állandó tisztviselő, akár mint szerződéses alkalmazott – bekövetkezett bármely változásról tájékoztatja az Ügynökség ügyvezető igazgatóját.

7. cikk

Feladatkör

(1) A knsz az Ügynökség személyi állományának munkáját segíti és az Ügynökség ügyvezető igazgatója által meghatározott feladatokat és kötelezettségeket teljesíti.

(2) Az ügyvezető igazgató, figyelembe véve az Ügynökség személyzetének összetételét és különösen az egyes alkalmazottak által az Ügynökség munkájában betöltött szerepet, vezetői feladatokkal is megbízhatja a knsz-t, amennyiben ez az Ügynökség érdekeit szolgálja.

A knsz-ek azonban az Ügynökség nevében nem vállalhat jogi kötelezettséget.

(3) A knsz részt vehet kiküldetésben és üléseken. Az ügyvezető igazgató azonban úgy dönthet, hogy a knsz kiküldetésben és üléseken való részvételét azokra az esetekre korlátozza, amikor a knsz

a)	az Ügynökség állandó személyzetének egyik tagját kíséri; vagy

b)	egyedül, de csak megfigyelőként vagy tájékozódási céllal van jelen.

(4) Kizárólag az Ügynökség felelős a knsz által elvégzett feladatok eredményének jóváhagyásáért.

(5) Az Ügynökség, a knsz munkáltatója és a knsz mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kirendelés időtartama alatt elkerüljenek a knsz feladatkörével kapcsolatos bármilyen tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget. E célból az Ügynökség kellő időben tájékoztatja a knsz-t és a munkáltatót a tervezett feladatokról, és mindegyiküket felkéri annak írásbeli megerősítésére, hogy nem tudnak olyan okról, amelynek következtében a knsz-t ne lehetne az adott feladattal megbízni.

A knsz-t fel kell kérni, hogy nyilatkozzon mindenekelőtt a családi körülményei (különösen a közeli vagy távolabbi hozzátartozóinak szakmai tevékenysége vagy saját, illetve hozzátartozóinak jelentős pénzügyi érdekeltségei) és a kirendelés során végzendő feladatok között fennálló bármely lehetséges összeférhetetlenségről.

A munkáltatónak és a knsz-nek vállalnia kell, hogy értesíti az Ügynökséget a kirendelés során a körülményekben bekövetkezett minden olyan változásról, amely összeférhetetlenséget eredményezhet.

(6) Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a knsz-re bízott feladatok jellege különleges biztonsági óvintézkedéseket követel meg, a knsz kirendelése előtt biztonsági ellenőrzési eljárást folytat le.

8. cikk

A knsz jogai és kötelezettségei

(1) A kirendelés ideje alatt a knsz-nek feddhetetlenül kell eljárnia. Különösen:

a knsz-nek kizárólag az Ügynökség érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia, illetve végeznie a számára kijelölt feladatokat.

A knsz a feladatai ellátása során nem fogadhat el utasításokat a munkáltatójától, semmilyen kormánytól, személytől, magánvállalkozástól, közjogi szervtől, illetve javukra nem végezhet semmilyen tevékenységet;

b)	a knsz-nek tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, és különösen minden olyan nyilvános véleménynyilvánítástól, amely visszahathat az Ügynökségnél betöltött tisztségére;

c)	a knsz-nek tájékoztatnia kell a felettesét, ha feladatai ellátása során arra kérik fel, hogy olyan ügy kezeléséről vagy eredményéről hozzon döntést, amely tekintetében olyan személyes érdekeltsége van, amely befolyásolhatja a függetlenségét;

a knsz sem egyedül, sem másokkal együtt nem hozhat, illetve nem hozathat nyilvánosságra az Unió munkájával foglalkozó szöveget, ha erre vonatkozóan nem szerezte meg az Ügynökségnél hatályban lévő feltételeknek és szabályoknak megfelelő engedélyt. Az engedély megadása csak abban az esetben tagadható meg, ha a tervezett kiadvány alkalmas az Ügynökség vagy az Unió érdekeinek megsértésére;

e)	a knsz által a feladatai végrehajtása során végzett munkához fűződő minden jog az Ügynökséget illeti meg;

f)	a knsz tartózkodási helyének a kirendelés helyén vagy attól legfeljebb olyan távolságban kell lennie, amely összeegyeztethető a számára kijelölt feladatok megfelelő ellátásával;

g)	a knsz-nek segítséget kell nyújtania és tanácsot kell adnia a kirendelés szerinti felettesének, és a rá bízott feladatok teljesítéséért a felettesének tartozik elszámolással.

(2) A kirendelés időtartama alatt és azt követően a knsz-nek a legteljesebb titoktartással kell eljárnia a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban tudomására jutott valamennyi tény és információ tekintetében. A knsz semmilyen formában nem fedhet fel jogosulatlan személyek részére olyan dokumentumokat vagy információkat, amelyeket előzőleg még nem hoztak jogszerűen nyilvánosságra, és személyes haszonszerzésre sem használhat fel ilyeneket.

(3) A kirendelés befejeztével a knsz továbbra is köteles feddhetetlenül és titoktartással eljárni az új feladatai ellátása során és bizonyos tisztségek vagy előnyök elfogadásakor.

E célból a knsz-nek a kirendelést követő hároméves időszakban haladéktalanul tájékoztatnia kell az Ügynökséget minden olyan kötelezettségről vagy feladatról, amely feltehetően összeférhetetlenséget okozhat a knsz által a kirendelés időtartama alatt ellátott feladatokhoz kapcsolódóan.

(4) A knsz-t kötik az Ügynökségnél hatályban lévő biztonsági szabályok, beleértve az adatvédelmi szabályokat és az Ügynökség hálózatvédelmi szabályait is. A knsz-t kötik továbbá az Ügynökség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó szabályok is.

(5) Amennyiben a knsz a kirendelés időtartama alatt nem tartja be az e cikk (1), (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, az Ügynökség a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontjának megfelelően jogosult megszüntetni a knsz kirendelését.

(6) A knsz-nek haladéktalanul, írásban értesítenie kell a felettesét, ha a kirendelés időtartama alatt olyan tények jutnak a tudomására, amelyek okot adnak a következők vélelmezésére:

a)	esetleges jogellenes tevékenység, beleértve az Ügynökség érdekeit sértő csalást és korrupciót is;

b)	a szakmai feladatok teljesítésével kapcsolatos olyan magatartás, amely az Ügynökség állandó személyzetére, illetve a knsz-ekre vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegését képezhetik.

Ezt a bekezdést alkalmazni kell olyan esetekben is, amikor valamely uniós intézmény egy alkalmazottja vagy valamely uniós intézmény szolgálatában álló vagy részére munkát végző bármely más személy követ el súlyos kötelezettségszegést.

(7) Amennyiben a felettes az e cikk (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kap, meg kell tennie az (EU) 2016/1351 tanácsi határozat (3) (a továbbiakban: az Ügynökség személyzeti szabályzata) 27. cikkében előírt intézkedéseket. Az e határozat 4. cikke szerinti felettesre alkalmazni kell az Ügynökség személyzeti szabályzatának 27., 28. és 29. cikkét. E rendelkezéseket, a szükséges változtatásokkal együtt értelemszerűen alkalmazni kell az érintett knsz-re is, biztosítandó a jogainak tiszteletben tartását.

9. cikk

A kirendelés felfüggesztése

(1) A knsz vagy a munkáltató írásbeli kérésére, és ez utóbbi egyetértésével az Ügynökség engedélyezheti a kirendelés felfüggesztését, és meghatározhatja a vonatkozó feltételeket. A felfüggesztés időtartama alatt:

a)	a 19. cikkben említett juttatásokat nem kell fizetni;

b)	a 20. cikkben említett költségeket csak akkor kell fizetni, ha a felfüggesztés az Ügynökség kérésére történik.

(2) Az Ügynökségnek tájékoztatnia kell a munkáltatót és az érintett állam állandó képviseletét vagy egyéb képviseletét.

10. cikk

A kirendelés megszüntetése

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a kirendelést az Ügynökség vagy a knsz munkáltatója kérelmére, három hónapos felmondási idővel lehet megszüntetni. A kirendelés a munkáltató és az Ügynökség egyetértésével a knsz kérésére is megszüntethető ugyanilyen felmondási idővel.

(2) A kirendelés egyes rendkívüli körülmények esetén azonnali hatállyal is megszüntethető:

a)	a knsz munkáltatója által, amennyiben annak alapvető érdekei így kívánják;

b)	az Ügynökség és a munkáltató közötti megállapodással a knsz mindkét félhez intézett kérelmére, amennyiben a knsz alapvető személyes vagy szakmai érdekei így kívánják;

c)	az Ügynökség által, amennyiben a knsz jelentős mértékben nem teljesíti az e határozatban foglalt kötelezettségeket. Az Ügynökségnek egyeztetnie kell az érintett állam állandó képviseletével vagy egyéb képviseletével és döntése meghozatalánál figyelembe kell vennie a kapott észrevételeket;

d)	az Ügynökség által, amennyiben a knsz-nek a munkáltatónál fennálló állandó tisztviselői vagy szerződéses alkalmazotti jogállása megszűnik vagy megváltozik. A knsz-nek ezt megelőzően lehetőséget kell adni arra, hogy észrevételt tehessen.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetés esetén az Ügynökség haladéktalanul konzultál a munkáltatóval és az érintett állam állandó képviseletével vagy egyéb képviseletével.

II. FEJEZET

Munkafeltételek

11. cikk

Szociális biztonság

(1) A kirendelést megelőzően a munkáltatónak igazolnia kell az Ügynökség felé, hogy a kirendelés időtartama alatt a knsz az őt alkalmazó nemzeti közigazgatási szervre, illetve egyéb szervezetre vagy szervre vonatkozó, a szociális biztonságról szóló jogszabályok hatálya alatt marad. E célból az érintett közigazgatási szervnek az Ügynökség rendelkezésére kell bocsátania a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 19. cikkének (2) bekezdésében említett tanúsítványt (a továbbiakban: A1. hordozható dokumentum). A szervezetnek vagy szervnek az A1. hordozható dokumentummal egyenértékű igazolást kell a knsz rendelkezésére bocsátania, és igazolnia kell, hogy a szociális biztonságról szóló, alkalmazandó jogszabályok rendelkeznek a külföldön felmerült egészségügyi költségek megtérítéséről.

(2) A knsz-t a kirendelés megkezdésétől az Ügynökség biztosítja baleseti kockázat ellen. Azon a napon, amikor a knsz megjelenik az Ügynökség ügyvezető igazgatójánál a kirendelésével kapcsolatos adminisztratív ügyintézés céljából, az Ügynökség a rendelkezésére bocsátja a biztosítás feltételeit tartalmazó dokumentumot.

(3) Amennyiben olyan kiküldetés keretében, amelyben a knsz a 7. cikk (2) bekezdésének és a 29. cikknek megfelelően részt vesz, kiegészítő vagy egyedi biztosításra van szükség, annak költségeit az Ügynökség, illetve költségmentes kirendelésben részt vevő nemzeti szakértők és szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértők esetében – az érintett tagállammal a kiküldetést illetően folytatott konzultációt követően – a kirendelő nemzeti közigazgatási szerv viseli.

12. cikk

Munkaidő

(1) A knsz-re a munkaidő tekintetében az Ügynökségnél érvényben lévő szabályok alkalmazandók, az arra az álláshelyre vonatkozó követelményektől függően, amelyre a knsz-t az Ügynökségen belül kirendelik.

(2) A knsz a kirendelés időtartama alatt teljes munkaidőben teljesít szolgálatot. Valamely igazgató kellően indokolt kérésére – és amennyiben az Ügynökség érdekeivel összeegyeztethető – az Ügynökség a knsz munkáltatójának beleegyezését követően részmunkaidős munkavégzést is engedélyezhet a knsz számára.

(3) Részmunkaidős munkavégzés engedélyezése esetén a knsz-nek legalább a rendes munkaidő felében kell dolgoznia.

13. cikk

Betegség vagy baleset miatti távollét

(1) Betegség vagy baleset miatti távollét esetén a knsz-nek a lehető legrövidebb időn belül értesítenie kell a felettesét, és közölnie kell vele az aktuális tartózkodási címét. Három egymást követő napot meghaladó távollét esetén a knsz-nek orvosi igazolást kell benyújtania, és az Ügynökség által szervezett orvosi vizsgálatnak is alávethető.

(2) Amennyiben a három napot meg nem haladó, betegség vagy baleset miatti távollétek teljes időtartama 12 hónapon belül meghaladja a 12 napot, a knsz minden további betegség vagy baleset miatti távollét esetén orvosi igazolást köteles benyújtani.

(3) Amennyiben a betegség vagy baleset miatti távollét időtartama meghaladja az egy hónapot vagy a knsz által teljesítendő szolgálat idejét, ezek közül a hosszabbat figyelembe véve, a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatásokat automatikusan fel kell függeszteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a terhességhez kapcsolódó betegségek esetére. A betegség vagy baleset miatti távollét nem tarthat tovább, mint az érintett személy kirendelésének időtartama.

(4) Ha azonban a knsz a kirendelés ideje alatt bekövetkező, munkájával összefüggő balesetet szenved, továbbra is teljes összegben meg kell kapnia a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt juttatásokat a munkaképtelenségének teljes időtartama alatt, egészen a kirendelése időtartamának végéig.

14. cikk

Éves szabadság, külön szabadság és munkaszüneti napok

(1) Az e határozatban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül a knsz-ekre az éves szabadság, a külön szabadság és a munkaszüneti napok tekintetében az Ügynökségnél érvényben lévő szabályok alkalmazandók.

(2) A szabadságot előzetesen engedélyeztetni kell a knsz kirendelése szerinti szervezeti egységgel.

(3) A munkáltató kellően indokolt kérésére az Ügynökség 12 hónapos időtartamon belül további legfeljebb két nap külön szabadságot engedélyezhet. A kérelmeket eseti alapon kell elbírálni.

(4) A kirendelés végéig ki nem vett szabadság a kirendelés időtartamának végével elvész.

(5) A hat hónapnál rövidebb időtartamú kirendelést teljesítő knsz indokolt kérésére – az Ügynökség ügyvezető igazgatójának döntése alapján – külön szabadság adható. Ez a külön szabadság nem haladhatja meg a három napot a kirendelés teljes időtartama során. A külön szabadság engedélyezését megelőzően az érintett igazgatónak konzultálnia kell az Ügynökség humánerőforrás-részlegével.

15. cikk

Képzési külön szabadság

A 14. cikk (3) bekezdése ellenére az Ügynökség további külön szabadságot engedélyezhet a legalább hat hónapos időtartamra kirendelt knsz-ek számára, a munkáltató által a knsz számára nyújtott képzésre, a munkáltató kellően indokolt kérése alapján, a knsz visszailleszkedésének segítése érdekében.

16. cikk

Szülési szabadság és apasági szabadság

(1) A knsz-re a szülési szabadság és az apasági szabadság tekintetében az Ügynökségnél érvényben lévő szabályok alkalmazandók.

(2) Amennyiben a munkáltatóra vonatkozó nemzeti jogszabályok hosszabb szülési szabadságot biztosítanak, a kirendelést – a kirendelt nemzeti szakértő kérésére és a munkáltató előzetes egyetértésével – az Ügynökség által biztosított szabadságot meghaladó időtartamra fel kell függeszteni. Ebben az esetben a kirendelést a felfüggesztés időtartamának megfelelő időszakkal meg kell hosszabbítani, amennyiben az Ügynökség érdekei így kívánják.

(3) Az (1) bekezdés ellenére a knsz a munkáltató előzetes egyetértésével kérheti, hogy a kirendelés felfüggesztése a szülésre engedélyezett szabadság teljes időtartamára kiterjedjen. Ebben az esetben a kirendelést a felfüggesztés időtartamának megfelelő időszakkal meg kell hosszabbítani, amennyiben az Ügynökség érdekei így kívánják.

(4) A (2) és (3) bekezdést örökbefogadás esetén is alkalmazni kell.

(5) A szoptató knsz – saját kérésére és a tényt igazoló orvosi igazolás alapján – külön, legfeljebb négyhetes szabadságot kaphat, amely a szülési szabadság végétől kezdődik, és amely időtartam alatt a knsz a 19. cikkben megállapított juttatásokat kapja.

17. cikk

Irányítás és ellenőrzés

A munkaidő és a távollétek kezelése és ellenőrzése a humánerőforrás-részlegnek, valamint annak az igazgatóságnak vagy egységnek a feladata, amelyhez a knsz-t kirendelték, összhangban az Ügynökségnél érvényben lévő szabályokkal és eljárásokkal.

III. FEJEZET

Juttatások és költségek

18. cikk

A juttatások és az utazási költségek kiszámítása

(1) E határozat alkalmazásában az Ügynökség a földrajzi szélességgel és hosszúsággal kifejezett földrajzi helyzet alapján állapítja meg a knsz felvételének, kirendelésének, illetve visszatérésének helyét. A földrajzi helyzet számítását a humánerőforrás-részleg végzi.

(2) E határozat alkalmazásában:

a)	a felvétel helye az a hely, ahol a knsz a munkáltatója részére a kirendelését megelőzően a tevékenységét végezte;

b)	a kirendelés helye Brüsszel;

c)	a visszatérés helye az a hely, ahol a knsz a kirendelés után a fő tevékenységét végezni fogja.

A felvétel helyét a 4. cikkben említett levélváltásban kell meghatározni.

(3) E cikk alkalmazásában nem vehetők figyelembe a knsz által a kirendelés helyétől eltérő állam részére végzett munkából eredő körülmények.

19. cikk

Juttatások

(1) A knsz-t a kirendelése teljes időtartamára napidíj illeti meg ugyanazon kritériumok alapján, mint amelyeket az Ügynökség személyzeti szabályzata IV. mellékletének 4. cikke a külföldi munkavégzési támogatásra vonatkozóan az ideiglenes alkalmazottak tekintetében előír. Az említett kritériumok teljesülése esetén a napidíj összege 128,67 EUR. Egyéb esetben a napidíj összege 32,18 EUR. Az összegek megegyeznek az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőknek fizetett napidíjjal.

(2) A knsz-t a kirendelése teljes időtartamára az alábbi táblázatban foglaltak szerinti havi juttatás is megilleti:

A felvétel helye és a kirendelés helye közötti földrajzi távolság (km-ben)	Összeg EUR-ban
0–150	0,00
> 150	82,70
> 300	147,03
> 500	238,95
> 800	385,98
> 1 300	606,55
> 2 000	726,04

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett juttatások célja az is, hogy fedezzék a knsz költözésének költségeit, illetve a kirendelés ideje alatt felmerült éves utazási költségeket. A 14., a 15. és a 16. cikk sérelme nélkül, a juttatások a kiküldetések, az éves szabadság, a szülési szabadság, az apasági szabadság vagy az örökbefogadási szabadság, a külön szabadság és az Ügynökség által biztosított munkaszüneti napok időtartamára is fizetendők. Részmunkaidős munkavégzés engedélyezése esetén a knsz-t arányosan csökkentett juttatások illetik meg.

(4) A knsz részére a kirendelése megkezdésekor előlegként 75 napnak megfelelő napidíjat kell fizetni, aminek következtében a jelzett időtartamra vonatkozólag bármely további ilyen juttatásra való jogosultsága megszűnik. Amennyiben az Ügynökséghez történő kirendelés az előleg kiszámításához figyelembe vett időtartam vége előtt megszűnik, a knsz köteles az időtartam hátralévő részének megfelelő összeget visszatéríteni.

(5) A 4. cikkben meghatározott levélváltáskor a munkáltatónak tájékoztatnia kell az Ügynökséget az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatásokhoz hasonló bármely olyan juttatásról, amelyben a knsz részesül. Ezek összegét le kell vonni az Ügynökség által a knsz-nek fizetett megfelelő juttatásokból.

(6) Az Ügynökség személyzeti szabályzata 60. cikkének alkalmazásával elfogadott díjazások és juttatások naprakésszé tett összegét az elfogadásukat követő hónaptól kezdődően, visszamenőleges hatály nélkül, automatikusan alkalmazni kell a havi juttatásra és a napidíjra is. A kiigazítást követően az új összegek megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

20. cikk

Utazási költségek

(1) A knsz a kirendelése megkezdésekor a saját utazási költségeinek átalányösszegű megtérítésére jogosult.

(2) Az átalánytérítés alapja a felvétel helye és a kirendelés helye közötti földrajzi távolság utáni kilométerenkénti juttatás. A kilométerenkénti juttatást az Ügynökség személyzeti szabályzata IV. mellékletének 7. cikkével összhangban kell meghatározni.

(3) A kirendelés lejártát követően a knsz jogosult a visszatérés helyére történő saját utazása költségeinek a megtérítésére. A költségtérítés nem jelentheti nagyobb összeg kifizetését, mint amelyre a knsz akkor lenne jogosult, ha a felvétel helyére térne vissza.

(4) A knsz családtagjainak utazási költségei nem térítendők meg.

21. cikk

Kiküldetések és kiküldetési költségek

(1) A knsz kiküldetést is teljesíthet.

(2) A kiküldetés költségeit az Ügynökségnél hatályban lévő szabályoknak megfelelően kell megtéríteni.

22. cikk

Képzés

A knsz jogosult részt venni az Ügynökség által szervezett tanfolyamokon, amennyiben az Ügynökség érdekei úgy kívánják. A tanfolyamon való részvétel engedélyezéséről szóló döntés meghozatala során a knsz-nek a kirendelés utáni, különösen a szakmai előmenetelével összefüggő észszerű érdekeit is figyelembe kell venni.

23. cikk

Közigazgatási rendelkezések

(1) A knsz-nek a szükséges ügyviteli formaságok intézése céljából a kirendelés első napján meg kell jelennie a megfelelő humánerőforrás-részlegnél. A knsz-nek a hónap első vagy tizenhatodik napján kell munkába állnia.

(2) A kifizetéseket az Ügynökség folyósítja euróban.

IV. FEJEZET

Költségmentes kirendelésben részt vevő szakértők

24. cikk

Költségmentes kirendelésben részt vevő szakértők

(1) A knsz a kirendelés idejére költségmentesen is kirendelhető az Ügynökséghez.

Az ilyen kirendeléshez kapcsolódóan az Ügynökség nem fizet juttatásokat és költségeket, kivéve – adott esetben – a 25. cikkben előírt juttatásokat.

(2) A költségmentes kirendelésben részt vevő nemzeti szakértőkre nem vonatkoznak a 18., 19. és 20. cikk rendelkezései.

A 8. cikk sérelme nélkül, a költségmentes kirendelésben részt vevő nemzeti szakértő magatartásának mindenkor tükröznie kell, hogy a szakértő az Ügynökséghez kirendelt alkalmazott, és az semmilyen esetben sem vethet rossz fényt a knsz-nek az Ügynökségnél betöltött tisztségére.

25. cikk

Kiküldetések

(1) Amennyiben a költségmentes kirendelésben részt vevő nemzeti szakértő a kirendelés helyétől eltérő helyen folytatott kiküldetésen vesz részt, költségeinek megtérítése a tisztviselők kiküldetési költségeinek megtérítésére vonatkozó, hatályos szabályok alapján történik, kivéve, ha az Ügynökség és a munkáltató között eltérő megállapodás jött létre.

(2) Ha az Ügynökség valamely kiküldetéssel összefüggésben egyedi, nagy kockázatú biztosítást nyújt a tisztviselőknek, akkor ezt a kedvezményt az ugyanazon a kiküldetésen költségmentes kirendelés keretében részt vevő nemzeti szakértőre is ki kell terjeszteni.

(3) Az Unió területén kívül folytatott kiküldetésen költségmentes kirendelés keretében részt vevő nemzeti szakértőre az ilyen kiküldetések tekintetében az Ügynökségnél érvényben levő biztonsági szabályok vonatkoznak.

26. cikk

A költségmentes kirendelésben részt vevő nemzeti szakértők nem számítanak bele a személyzeti létszámtervbe. Az átláthatóság érdekében és tájékoztatási célból ugyanakkor az ügyvezető igazgató éves jelentésében közölni kell a számukat az irányítóbizottsággal.

V. FEJEZET

Ad hoc projektekkel vagy programokkal kapcsolatos költségvetésből fizetett KNSZ-ek

27. cikk

Ezt a határozatot azokra a knsz-ekre is alkalmazni kell, akiknek a juttatásai a (KKBP) 2015/1835 határozat 19. és 20. cikkében említett, ad hoc ügynökségi projektekkel és programokkal kapcsolatos költségvetésekből származnak (a továbbiakban: ad hoc kirendelésben részt vevő nemzeti szakértők).

28. cikk

Az ad hoc kirendelésben részt vevő nemzeti szakértők kizárólag azokban az ad hoc projektekben vagy programokban vehetnek részt, amelyeknek a költségvetéséből az ő juttatásaikat, illetve kiadásaikat finanszírozzák.

Az ad hoc kirendelésben részt vevő nemzeti szakértők felvételét az érintett hozzájáruló tagállamoknak – egy vagy több érintett hozzájáruló tagállamnak vagy az Ügynökségnek az egyes álláshelyekre vonatkozó álláshirdetés-tervezetet is magában foglaló javaslata alapján – előzetesen jóvá kell hagynia.

29. cikk

Az ad hoc kirendelésben részt vevő nemzeti szakértők nem számítanak bele a személyzeti létszámtervbe. Az átláthatóság érdekében és tájékoztatási célból ugyanakkor az ügyvezető igazgató éves jelentésében közölni kell a számukat az irányítóbizottsággal.

30. cikk

Az ad hoc projektekhez vagy programokhoz rendelt, ad hoc kirendelésben részt vevő nemzeti szakértők juttatásait és költségeit fedező költségvetés olyan harmadik országok hozzájárulásaiból is származhat, amelyek a (KKBP) 2015/1835 határozat 26. cikkének (5) bekezdése alapján részt vesznek az ilyen projektekben és programokban.

Az 1. cikk második bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére ezek a hozzájárulások nem jogosítják fel az érintett harmadik országok állampolgárait arra, hogy részt vegyenek az ad hoc kirendelésre pályázó nemzeti szakértők felvételi eljárásaiban.

VI. FEJEZET

Szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértők

31. cikk

Általános rendelkezések és fogalommeghatározások

A szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértők olyan knsz-ek, akik szakmai képzésben vesznek részt az Ügynökségnél.

32. cikk

A szakmai képzés célja

(1) A szakmai képzés célja a következő:

a)	megismertetni a szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértőket az Ügynökség munkamódszereivel és projektjeivel;

b)	alkalmat adni nekik arra, hogy gyakorlati tapasztalatot gyűjtsenek és megismerjék az Ügynökség napi munkáját, valamint hogy multikulturális, többnyelvű környezetben dolgozzanak;

c)	lehetővé tenni, hogy a nemzeti közigazgatások, különösen a védelmi minisztériumok munkatársai – mindenekelőtt a hatáskörükbe tartozó területeken – átültessék a gyakorlatba a tanulmányaik során szerzett ismereteket.

(2) A maga részéről az Ügynökség hasznosítja a többféle nézőpontot képviselő személyek közreműködését és naprakész tudását, amellyel gazdagítják az intézmény napi munkáját, valamint hálózatba szervezi az Ügynökség eljárásait közvetlenül ismerő személyeket.

33. cikk

Jogosultság

A 2. cikk rendelkezései a (3) bekezdés kivételével értelemszerűen alkalmazandók a szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértőkre.

34. cikk

A szakmai képzés időtartama

(1) A szakmai gyakorlat időtartama háromtól 24 hónapig terjed. A gyakorlat időtartamát előre kell rögzíteni, és az kellően indokolt esetben a 24 hónapos maximális időtartamig meghosszabbítható.

(2) Minden szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértő kizárólag egy szakmai gyakorlaton vehet részt.

35. cikk

A szakmai képzés megszervezése

A szakmai gyakorlata során az érintett kirendelt nemzeti szakértő tevékenységét egy képzési tanácsadó felügyeli. A képzési tanácsadó köteles minden olyan, a szakmai gyakorlat során bekövetkező jelentős eseményről tájékoztatni a humánerőforrás-részleget, különös tekintettel a hiányzásokra, a betegségre, a balesetekre vagy a képzés megszakítására, amelyről tudomása van, vagy amelyről őt a szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértő tájékoztatta.

A szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértőnek követnie kell a képzési tanácsadó, a kirendelés szerinti igazgatóságon vagy szolgálatnál dolgozó felettesei, valamint a humánerőforrás-részleg utasításait.

A szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértő jogosult részt venni az üléseken – kivéve a részben vagy teljesen zárt ülések esetében, ha a knsz nem rendelkezik biztonsági tanúsítvánnyal –, megkaphatja a szükséges dokumentumokat és részt vehet azon szervezeti egység tevékenységeiben, amelyhez kirendelték.

36. cikk

A szakmai gyakorlat felfüggesztése

Az Ügynökség ügyvezető igazgatója a szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértő vagy munkáltatója kérésére és utóbbi előzetes hozzájárulásával engedélyezheti a szakmai gyakorlat rövid időre történő felfüggesztését vagy idő előtti befejezését. A szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértő a szakmai gyakorlat hátralévő részére visszatérhet, de csak az eredeti időtartam végéig. A gyakorlat semmilyen körülmények között nem hosszabbítható meg.

37. cikk

munkafeltételek és javadalmazás

(1) A 2. cikk (3) bekezdése, valamint a 3., 5., 18., 19. és 20. cikk nem alkalmazandó a szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértőkre.

(2) A szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértőket a IV. fejezet szerinti, költségmentes kirendelésben részt vevő nemzeti szakértőknek kell tekinteni. Illetményüket továbbra is saját munkáltatójuktól kapják, és az Ügynökség nem fizet pénzügyi kompenzációt a részükre.

Az Ügynökség nem fogad el támogatás vagy díjazás iránti kérelmet, illetve – a szakmai gyakorlat részét képező kiküldetések során felmerült kiadások térítésén kívül – utazási vagy egyéb kiadások térítésére vonatkozó kérelmeket.

38. cikk

Jelentések és jelenléti igazolás

A szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértő a szakmai gyakorlat teljesítését követően elkészíti a humánerőforrás-részleg által kért értékelő jelentéseket. A képzési tanácsadónak szintén el kell készítenie a vonatkozó értékelő jelentést.

A fenti jelentések elkészítését követően a szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértők igazolást kapnak, amelyben megjelölik a szakmai gyakorlat időpontját és az annak helyéül szolgáló szervezeti egységet.

39. cikk

A szakmai képzés céljából kirendelt nemzeti szakértők nem számítanak bele a személyzeti létszámtervbe. Az átláthatóság érdekében és tájékoztatási célból ugyanakkor az ügyvezető igazgató éves jelentésében közölni kell a számukat az irányítóbizottsággal.

VII. FEJEZET

Panasztétel

40. cikk

Panasztétel

Az eljárások indítására a szolgálat megkezdését követően biztosított lehetőségek sérelme nélkül, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkében megállapított feltételeknek és határidőknek megfelelően, a knsz panaszt nyújthat be az Ügynökség személyzeti szabályzata értelmében munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságnak a szerződéskötésre jogosult hatóság által e határozat alapján elfogadott, őt hátrányosan érintő határozatokkal szemben, a munkáltató által hozott döntésekből közvetlenül következő határozatokat kivéve.

A panaszt két hónapon belül kell benyújtani. Ennek a határidőnek a kezdete az érintett személy határozatról való értesítésének napja, de legkésőbb az a nap, amikor az érintett az értesítést kézhez kapta. A szerződéskötésre jogosult hatóság az érintett személyt indokolt döntéséről a panasz benyújtásának napjától számított négy hónapon belül értesíti. Amennyiben e határidő lejártáig a knsz nem kap választ a panaszára, azt a panasz hallgatólagos elutasításának kell tekinteni.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

41. cikk

Tájékoztatás

Minden tagállam állandó képviseletét évente tájékoztatni kell az Ügynökségnél dolgozó knsz-ek számáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a következő adatokra is:

a)	az 1. cikk második bekezdése szerinti valamely szervezettől vagy szervtől kirendelt knsz-ek állampolgársága;

b)	a kiválasztási eljárás alóli kivételek a 3. cikk (3) bekezdésével összhangban;

c)	valamennyi knsz beosztása;

d)	a 9., illetve a 10. cikknek megfelelően felfüggesztett vagy idő előtt megszüntetett kirendelések;

e)	a knsz-ek juttatásainak évente aktualizált összegei a 19. cikkel összhangban.

42. cikk

Felhatalmazás

Az e határozat értelmében az Ügynökségre ruházott valamennyi hatáskört a szerződéskötésre jogosult hatóság gyakorolja.

43. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/677/EK határozat hatályát veszti. Mindazonáltal, a 44. cikk sérelme nélkül, az említett határozat 15–19. cikkét az érintett knsz kérésére továbbra is alkalmazni kell az e határozat hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő kirendelésekre.

44. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot a hatálybalépését követő hónap első napjától kell alkalmazni minden új kirendelésre, a kirendelések megújítására vagy meghosszabbítására vonatkozóan.

Kelt Brüsszelben, 2016. augusztus 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. LAJČÁK

(1) HL L 266., 2015.10.13., 55. o.

(2) A Tanács 2004/677/EK határozata (2004. szeptember 24.) az Európai Védelmi Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról (HL L 310., 2004.10.7., 64. o.).

(3) A Tanács (EU) 2016/1351 (augusztus 4.) határozata az Európai Védelmi Ügynökség személyzeti szabályzatáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).