28.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/6

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1040 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. június 24.)

az Olasz Köztársaság által Lombardia és Piemonte tartományok vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről

(az értesítés a C(2016) 3820. számú dokumentummal történt)

(Csak az olasz nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdése második albekezdésének első mondatában és ugyanezen albekezdés a) pontjában meghatározott mennyiségtől eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, a kérdéses mennyiséget objektív kritériumok – mint például: hosszú növekedési idények vagy nagy nitrogénfelvételű termények – alapján kell meghatározni oly módon, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését.

(2)

2011. november 3-án a Bizottság elfogadta a 2011/721/EU végrehajtási határozatot (2), amellyel megengedte Olaszországnak, hogy engedélyezze Emilia Romagna, Lombardia, Piemonte és Veneto tartományokban az évente hektáronként legfeljebb 250 kg, szarvasmarhatrágyából és kezelt sertéstrágyából származó nitrogén alkalmazását azokban a gazdaságokban, ahol a növénykultúrák legalább 70 %-a magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú.

(3)

A 2011/721/EU végrehajtási határozattal biztosított eltérés mintegy 300 gazdaságot és 13 000 ha földterületet érintett, és 2015. december 31-én hatályát vesztette.

(4)

Olaszország Lombardia és Piemonte tartományok vonatkozásában a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdése alapján 2016. január 20-án eltérés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(5)

A kért eltérés Olaszország azon szándékára vonatkozik, hogy engedélyezze Lombardia és Piemonte tartományokban az évente hektáronként legfeljebb 250 kg, szarvasmarhatrágyából és kezelt sertéstrágyából származó nitrogén alkalmazását azokban a gazdaságokban, ahol a növénykultúrák legalább 70 %-a magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú. Becslések szerint Lombardia és Piemonte tartományokban az eltérés mintegy 600 szarvasmarhatelepet és 60 sertéstelepet érinthet, amely számadatok ugyanezen tartományokban az összes szarvasmarha-, illetve sertéstelep 15 %-ának, illetve 6 %-ának, és ugyanezen tartományokban az összes mezőgazdasági hasznosítású terület 4 %-ának, a teljes tejelő állatállomány 14 %-ának és a teljes sertésállomány 7,4 %-ának felelnek meg. Szántóföldi gazdálkodást folytató gazdaságok is kérelmezhetik az eltérést.

(6)

Elfogadásra kerültek a 91/676/EGK irányelvet végrehajtó, a Lombardia (2016. május 16-i X/5171. sz. rendelet) és Piemonte (2016. február 29-i 19/2971. sz. rendelet) tartományokban megvalósítandó cselekvési programokat létrehozó jogszabályok, melyek e határozattal együttesen alkalmazandók, és a 2016–2019 közötti időszakra vonatkoznak.

(7)

A cselekvési programok hatálya alá tartozó, kijelölt, veszélyeztetett övezetek a mezőgazdasági hasznosítású területek mintegy 80 %-ára terjednek ki Lombardiában és 44 %-ára Piemonte tartományban.

(8)

A benyújtott vízminőségi adatok tanúsága szerint Lombardia és Piemonte tartományokban a felszín alatti vizek átlagos nitrátkoncentrációja a felszín alatti víztestek 87 %-ában 50 mg/l alatti, 55 %-ában pedig 25 mg/l alatti. A felszíni vizeket illetően a megfigyelési pontok több mint 90 %-ának átlagos nitrátkoncentrációja 25 mg/l alatti, 50 mg/l feletti nitrátkoncentrációjú pont pedig nincs.

(9)

Lombardia és Piemonte tartományokban található az olaszországi állatállomány több mint 35 %-a: a tejelő szarvasmarhák 38 %-a, a sertések 60 %-a és a baromfik 15 %-a. Az állatállomány száma a 2007 és 2013 közötti időszakban csökkenő tendenciát mutatott.

(10)

A 2003 és 2013 közötti időszakban a vegyi nitrogénfelhasználás mintegy 27 %-kal esett vissza, és csökkent az ásványi foszforműtrágyák felhasználása is; az utóbbi csökkenése 57 %-os volt.

(11)

Lombardia és Piemonte tartományok összes mezőgazdasági földterületének körülbelül 65 %-án legelő, szemes kukorica, silótakarmány és őszi gabona található.

(12)

Az eltérés iránti kérelemmel együtt benyújtott igazoló okmányok szerint a javasolt évi 250 kg/ha, szarvasmarhatrágyából és kezelt sertéstrágyából származó nitrogénmennyiség alkalmazását olyan objektív kritériumok indokolják, mint a nagy nettó csapadékmennyiség, a növénykultúrák hosszú növekedési időszaka és a nagy nitrogénfelvétellel párosuló magas terméshozam.

(13)

A kérelem vizsgálatát követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szarvasmarhatrágyából és a kezelt sertéstrágyából származó hektáronkénti 250 kg javasolt nitrogénmennyiség – bizonyos szigorú feltételek betartása esetén – nem sérti a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek teljesítését.

(14)

A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) átfogó, határokon átnyúló vízvédelmi koncepciót vezetett be, amely a vízgyűjtő kerületek köré szerveződik, és amelynek célja, hogy 2015-re minden európai víztest jó állapotú legyen. A tápanyagbevitel csökkentése szerves része ennek a célkitűzésnek. Az e határozat által engedélyezett eltérés nem sérti a 2000/60/EK irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket, és nem zárja ki, hogy az irányelvből származó kötelezettségek teljesítése további intézkedések bevezetését is szükségessé teheti.

(15)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) általános szabályokat fektetett le egy olyan, az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az e határozattal kapcsolatosan összegyűjtött térinformatikai adatoknak a szóban forgó irányelv alkalmazási körén belül összhangban kell lenniük annak rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Olaszország az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során a szükséges körben felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

(16)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Eltérés

A Bizottság az e határozatban meghatározott feltételekkel engedélyezi az Olaszország által Lombardia és Piemont tekintetében kérelmezett eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdése második albekezdésének első mondatában és ugyanezen albekezdés a) pontjában előírt mennyiséget meghaladó szerves trágya (istállótrágya) használatát.

2. cikk

Hatály

Ez a határozat egyedi alapon és a 4–7. cikkben meghatározott feltételek mellett alkalmazandó azon gazdaságokra, amelyek területének legalább 70 %-án magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúrákat termesztenek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)   „gazdaság”: állatállomány nélküli vagy azzal rendelkező mezőgazdasági üzem;

b)   „parcella”: különálló, a növénykultúra, a talajtípus és a trágyázási gyakorlat tekintetében egynemű földterület vagy földterületek csoportja;

c)   „legelő”: állandó vagy időszakos (általában öt évnél rövidebb ideig használt) legelő;

d)   „késői érésű kukorica”: FAO 600–700 osztályozás szerinti kukorica, amelyet március közepétől április elejéig ültetnek, és amelynek növekedési ciklusa legalább 145–150 nap;

e)   „kukorica vagy cirok, amelyet őszi takarmánynövény követ”: a FAO nemzetközi osztályozása szerinti közepesen későn vagy korán érő kukorica vagy cirok, amelyet őszi takarmánynövény – például olasz perje, árpa, tritikálé vagy őszi rozs – követ;

f)   „őszi gabona, amelyet nyári takarmánynövény követ”: őszi búza, őszi árpa vagy tritikálé, amelyet nyári takarmánynövény – például kukorica, cirok, muharféle (Setaria sp.) vagy kölesféle (Panicum sp.) – követ;

g)   „magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúrák”: legelő, késői érésű kukorica, kukorica vagy cirok, amelyet téli takarmánynövény követ, valamint olyan téli gabona, amelyet nyári takarmánynövény követ;

h)   „szarvasmarhatrágya”: szarvasmarhától származó szerves trágya, beleértve a legeltetés alatti képződést és a feldolgozott formát is;

i)   „trágyakezelés”: a sertéstrágya két, szilárd és folyékony frakcióra történő feldolgozása a hatékonyabb kijuttatás, valamint a nitrogén és a foszfor hasznosulásának elősegítése érdekében;

j)   „kezelt trágya”: sertéstrágya kezeléséből származó folyékony frakció, amelyben a nitrogén-foszfát arány (N/P2O5) legalább 2,5;

k)   „csökkentett nitrogéntartalmú kezelt trágya”: olyan kezelt trágya, amelynek nitrogéntartalma 30 %-kal kevesebb, mint a nyers sertéstrágya nitrogéntartalma;

l)   „alacsony szervesanyag-tartalmú talajok”: olyan talajok, amelyeknek a talaj felső 30 cm-es rétegében mért szerves széntartalma kevesebb mint 2 %;

m)   „nem sós és alacsony sótartalmú talajok”: azok a talajok, amelyeknek az elektromos vezetőképessége ECe < 4 mS/cm a telített talajanyag-kivonatban, vagy EC 1:2 < 1 mS/cm az 1:2 talaj/víz arányú vizes kivonatban, vagy azon területek, amelyeket a regionális szinten meghatározott talajtérképen megjelöltek szerint bizonyosan nem fenyeget a szikesedés veszélye;

n)   „nitrogénfelhasználás hatékonysága”: az alkalmazás évében a növénykultúrák rendelkezésére álló, istállótrágya formájában alkalmazott összes nitrogén százalékos aránya.

4. cikk

Éves alkalmazás és kötelezettségvállalás

(1)   Az e határozat szerinti eltéréssel élni kívánó gazdálkodóknak évente február 15-ig eltérés iránti kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz. A 2016. évre vonatkozó éves kérelmeket 2016. június 30-ig kell benyújtani.

(2)   Az (1) bekezdésben említett éves kérelem benyújtásakor a gazdálkodóknak írásos nyilatkozatot is kell tenniük arról, hogy vállalják az 5., 6. és 7. cikkben előírt követelmények teljesítését.

5. cikk

Trágyakezelés

(1)   Azok a gazdálkodók, akik élhetnek a feldolgozott sertéstrágya alkalmazására vonatkozó eltérésben, évente értesítik az illetékes hatóságokat az alábbiakról:

a)

a trágyakezelés típusa;

b)

a kezelőlétesítmény kapacitása és fő jellemzői, beleértve annak hatékonyságát is;

c)

a kezelésre elküldött trágya mennyisége;

d)

a szilárd frakció mennyisége, összetétele – beleértve a nitrogén- és a foszfortartalom meghatározását is – és rendeltetési helye;

e)

a kezelt trágya mennyisége, összetétele – beleértve a nitrogén- és a foszfortartalom meghatározását is – és rendeltetési helye;

f)

a kezelés alatti gázveszteségre vonatkozó becslés.

(2)   A trágyakezelésből származó szilárd frakciót stabilizálni kell a szagok és egyéb kibocsátások csökkentése, az agronómiai és higiéniai tulajdonságok javítása, a kezelés megkönnyítése, valamint a nitrogén és a foszfát növénykultúrák általi felhasználhatóságának javítása érdekében. A keletkező termék nem alkalmazható az eltérésben részesülő gazdaságokban. Az illetékes hatóságok intézkedéseket fogadnak el annak ösztönzése érdekében, hogy a stabilizált szilárd frakciót alacsony szervesanyag-tartalmú talajokon használják. Ezeket a talajokat feltüntetik a regionális szinten létrehozott és a gazdálkodók rendelkezésére bocsátott térképeken.

(3)   Az illetékes hatóságok az egyedi eltérést alkalmazó összes gazdaságra nézve meghatározzák azokat a módszereket, amelyekkel a kezelt trágya összetétele, az összetétel változatai és a kezelési hatékonyság elemezhetők.

(4)   Az illetékes hatóságok a trágyakezelésből származó ammónia- és egyéb kibocsátásokat minden egyes kezelési technika esetében reprezentatív helyszíneken megfigyelik. A megfigyelés eredményei alapján az illetékes hatóságok kibocsátási jegyzéket készítenek.

6. cikk

Szerves trágya és egyéb trágya alkalmazása

(1)   A (2)–(12) bekezdésben megállapított feltételekre figyelemmel az eltérésben részesülő gazdaságokban a földterületekre szarvasmarhatrágyával – beleértve az adott legelőn legelő állatoktól közvetlenül odakerülő trágyát és a kezelt trágyát is – évente kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a hektáronkénti 250 kg-ot.

(2)   A teljes nitrogénkijuttatás nem haladhatja meg az adott növénykultúra várható tápanyagigényét. Figyelembe kell vennie továbbá a talajból származó utánpótlást és a trágyakezelés következtében megnövekedett nitrogéntartalmat. A teljes nitrogénkijuttatás nem lépheti túl az adott gazdaságra alkalmazandó cselekvési programokban Lombardia (2016. május 16-i X/5171. sz. rendelet) és Piemonte (2016. február 29-i 19/2971. sz. rendelet) tartományokban meghatározott legmagasabb kijuttatási szintet.

(3)   A teljes kijuttatott foszformennyiség nem haladhatja meg az adott növénykultúra várható tápanyagigényét, figyelembe véve a talajból származó foszforutánpótlást is. Az eltérésben részesülő gazdaságokban nem alkalmazható foszfortartalmú műtrágya.

(4)   Minden gazdaságra évente, legkésőbb az adott év február 15-ig trágyázási tervet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a területen alkalmazott vetésforgót, valamint a szerves trágya, illetve az ásványi műtrágyák tervezett kijuttatását. A 2016. évre vonatkozó tervet 2016. június 30-ig kell elkészíteni.

A trágyázási terv a következőket tartalmazza:

a)

az állatállomány nagysága, az istálló- és tárolási rendszernek, így a szerves trágya tárolására rendelkezésre álló kapacitásnak és a tárolás típusának a leírása;

b)

a gazdaságban keletkező szerves trágya nitrogéntartalmának és foszfortartalmának kiszámítása;

c)

a trágyakezelés és (adott esetben) a kezelt trágya jellemzőinek leírása;

d)

a gazdaságból elszállított vagy a gazdaságba szállított szerves trágya mennyisége, típusa és jellemzői;

e)

a magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú, valamint az egyéb növénykultúrák vetésforgója és az ilyen kultúrákat tartalmazó parcellák területe;

f)

az egyes művelt növénykultúrák várható hozama, a tápanyag és víz rendelkezésre állásától, valamint a helyi adottságoktól, például az éghajlattól, talajtípustól stb. függően;

g)

a növénykultúrák becsült nitrogén- és foszforigénye parcellánként meghatározva;

h)

az egyes parcellákon felhasználásra kerülő szerves trágya nitrogéntartalmának és foszfortartalmának kiszámítása;

i)

az egyes parcellákon felhasználásra kerülő műtrágyák nitrogéntartalmának kiszámítása;

j)

az öntözéshez szükséges vízmennyiségre vonatkozó becslés és a vízforrás pontos megjelölése; a tervben meg kell jelölni a vízkinyerésre vonatkozó felhatalmazást vagy az illetékes „vízkonzorciummal” kötött vízhasználati szerződést, vagy azt a térképet, amely feltünteti, hogy a gazdaság olyan területen található, ahol a felszínközeli talajvíz érintkezik a gyökérzónával.

A terv és a tényleges mezőgazdasági gyakorlat közötti összhang biztosítása érdekében a tervet a mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkező bármely változás esetén a változást követő hét napon belül felül kell vizsgálni.

(5)   Minden gazdaságnak parcellánkénti trágyázási nyilvántartást kell készítenie. Ez tartalmazza a szerves trágya és a műtrágyák kijuttatott mennyiségét és alkalmazásának idejét.

(6)   A gazdaságban hozzáférhetőnek kell lennie a vízkinyerésre vonatkozó felhatalmazásnak, vagy az illetékes „vízkonzorciummal” kötött vízhasználati szerződésnek, vagy annak a térképnek, amely feltünteti, hogy a gazdaság olyan területen található, ahol a felszínközeli talajvíz érintkezik a gyökérzónával. Adott esetben a felhatalmazás vagy a szerződés alapján kinyerhető vízmennyiségnek elegendőnek kell lennie a vízkorlátozás nélküli feltételek mellett elérhető terméshozam eléréséhez.

(7)   Az eltérés lehetőségével élő valamennyi gazdaságnak rendelkeznie kell a talaj nitrogén- és foszfortartalmára vonatkozó elemzések eredményeivel. Foszforra és nitrogénre vonatkozó mintavételt és elemzéseket legalább négyévente, legkésőbb június 1-jéig a gazdaság valamennyi, a vetésforgó és a talajminőség szempontjából egynemű területén végezni kell. A gazdaság területének minden öt hektárján legalább egy elemzést el kell végezni.

(8)   Az eltérésben részesülő gazdaságokban alkalmazott istállótrágya nitrogénfelhasználási hatékonyságának legalább 65 %-osnak kell lennie a hígtrágya, és 50 %-osnak a szilárd trágya esetén.

(9)   Az eltérésben részesülő gazdaságokban alkalmazott istállótrágyát és műtrágyát tilos november 1-je után kijuttatni.

(10)   A szerves trágyából származó nitrogén legalább kétharmadát minden év június 31-a előtt ki kell juttatni, kivéve a legeltetett állatállománytól származó trágyából eredő nitrogént. Ehhez az eltérésben részesülő gazdaságoknak legalább a trágyázási tilalom időszakaira megfelelő istállótrágya-tárolási kapacitással kell rendelkezniük.

(11)   A folyékony trágyát – többek között a kezelt trágyát és a hígtrágyát – alacsony kibocsátású alkalmazási technikákkal kell kijuttatni. A szilárd trágyát 24 órán belül be kell forgatni a talajba.

(12)   A talajoknak a szikesedés veszélyétől való védelme érdekében a csökkentett nitrogéntartalmú kezelt trágya csak nem sós és alacsony sótartalmú talajokon alkalmazható. Ennek érdekében a csökkentett nitrogéntartalmú kezelt trágyát alkalmazni kívánó gazdálkodók legalább négyévente megmérik az alkalmazásba bevonni kívánt parcellák elektromos vezetőképességét, és ennek eredményeit belefoglalják a 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelembe. Az illetékes hatóságok meghatározzák az elektromos vezetőképesség mérésére a gazdálkodók által használandó protokollt. Az illetékes hatóságok térképeket készítenek a szikesedés veszélyének kitett területekről.

7. cikk

Földhasználat

Az eltérés lehetőségét kérő gazdálkodóknak az összes alábbi feltétel teljesülését biztosítaniuk kell:

a)

a gazdaság területének legalább 70 %-án magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúrákat művelnek;

b)

az ideiglenes legelőket tavasszal felszántják;

c)

az ideiglenes és állandó legelő nem tartalmaz 50 %-nál nagyobb arányban hüvelyes vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket;

d)

a késői érésű kukoricát (szárával együtt) betakarítják;

e)

az őszi takarmánynövényeket, például az olasz perjét, az árpát, a tritikálét vagy az őszi rozst a kukorica vagy cirok betakarítása után két héten belül elvetik és legkorábban a kukorica vagy cirok vetése előtt két héttel takarítják be;

f)

a nyári takarmánynövényeket, például a kukoricát, a cirkot, a muharféléket (Setaria sp.) vagy kölesféléket (Panicum sp.) az őszi gabonafélék betakarítása után két héten belül elvetik és legkorábban az őszi gabonafélék vetése előtt két héttel takarítják be;

g)

a magas nitrogénigényű növényeket a legelő felszántását követő két héten belül elvetik, és az állandó legelőt a felszántás évében nem trágyázzák.

8. cikk

Egyéb intézkedések

(1)   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a kezelt trágya használatára engedélyezett eltérések összeegyeztethetők legyenek a trágyakezelést végző létesítmények kapacitásával.

(2)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy minden egyes engedélyezett eltérés összeegyeztethető legyen az eltérésben részesülő gazdaság engedélyezett vízfelhasználásával.

9. cikk

Trágyaszállítási intézkedések

(1)   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az eltérésben részesülő gazdaságba irányuló és az onnan történő istállótrágya-szállítást földrajzi helyzetmeghatározó rendszerek útján vagy olyan kísérőokmányokban rögzítsék, amelyek tartalmazzák a származási és a rendeltetési helyet. A földrajzi helyzetmeghatározó rendszerek általi rögzítés a 30 km-nél nagyobb távolságra történő szállítások esetén kötelező.

(2)   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a szállított trágya mennyiségét, valamint nitrogén- és foszfortartalmát rögzítő okmány a szállítás során rendelkezésre álljon.

(3)   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a kezelt trágyát és a trágyakezelésből származó szilárd frakciót elemezzék azok nitrogén- és foszfortartalma szempontjából. Az elemzést engedéllyel rendelkező laboratóriumokban kell elvégezni. A vizsgálat eredményéről értesíteni kell az illetékes hatóságokat és az átvevő gazdálkodót. Az elemzésre vonatkozó igazolásnak minden egyes szállításnál rendelkezésre kell állnia.

10. cikk

Megfigyelés

(1)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy minden település esetében elkészüljenek és évente frissüljenek az egyedi eltérés hatálya alá tartozó gazdaságok, állatállomány és mezőgazdasági területek százalékos arányát, valamint a helyi földhasználatot feltüntető térképek.

(2)   Az eltérés hatálya alá tartozó gazdaságok vetésforgóra és mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó adatait össze kell gyűjteni és évente frissíteni kell.

(3)   A felszíni vizek és a felszínközeli talajvíz mintavételére az eltérés vízminőségre gyakorolt hatásának felmérése érdekében megfigyelő hálózatot kell létrehozni és fenntartani. A megfigyelőhálózatra vonatkozó tervet be kell nyújtani a Bizottsághoz. E határozat alkalmazási ideje alatt az eredeti mintavételi pontok száma nem csökkenthető, elhelyezkedésük nem módosítható, kivéve a kellően indokolt eseteket.

(4)   Az illetékes hatóságok által meghatározandó, leginkább veszélyeztetett víztestek közelében lévő mezőgazdasági mintavételi területeket fokozott megfigyelés alatt kell tartani.

(5)   Megfigyelési pontokat kell létrehozni abból a célból, hogy adatokat szolgáltassanak a talajvíz nitrogén- és foszforkoncentrációjáról, a talajszelvény ásványi nitrogéntartalmáról, és ehhez kapcsolódóan a gyökérzónából a felszín alatti vízbe szivárgó nitrogénről és foszforról, valamint a felszíni és felszín alatti csurgalékvízzel eltávozó nitrogénről és foszforról, az eltérés lehetőségével élő gazdaságok területén és azon kívül is. A megfigyelési pontoknak ki kell terjedniük a fő talajtípusokra, trágyázási gyakorlatokra és növénykultúrákra. A megfigyelőhálózatra vonatkozó tervet be kell nyújtani a Bizottsághoz. E határozat alkalmazási ideje alatt az eredeti mintavételi pontok száma nem csökkenthető, elhelyezkedésük nem módosítható, kivéve a kellően indokolt eseteket.

11. cikk

Ellenőrzések és felülvizsgálat

(1)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak az eltérésre vonatkozó valamennyi kérelem hatósági ellenőrzéséről. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy az 5., 6. és a 7. cikkben előírt feltételek nem teljesülnek, e tényről értesíteni kell a kérelmezőt. Ilyen esetben a kérelem elutasítottnak tekintendő.

(2)   Szántóföldi ellenőrzési tervet kell készíteni, amelynek kockázatelemzésen, az előző évek ellenőrzéseinek eredményein és a 91/676/EGK irányelvet végrehajtó jogszabályok alapján véletlenszerűen végzett általános ellenőrzések eredményein kell alapulnia. A szántóföldi ellenőrzéseknek az e határozat 5., 6. és 7. cikkében meghatározott feltételek szerinti eltérés lehetőségével élő gazdaságok legalább 7 %-ára ki kell terjedniük.

(3)   Az illetékes hatóságoknak kockázatfelmérésen és az (1) bekezdésben leírt közigazgatási ellenőrzések eredményein alapuló helyszíni ellenőrzést kell biztosítaniuk a trágyaszállítási műveletek legalább 2 %-ánál. Az ellenőrzéseknek legalább a kísérőokmányok vizsgálatára, a trágya származási és rendeltetési helyének igazolására, valamint a szállított trágyából való mintavételre kell kiterjedniük.

(4)   Amennyiben az ellenőrzés az e határozatnak való megfelelés hiányát jelzi, az illetékes hatóságok megteszik a szükséges jogorvoslati intézkedéseket. Különösen azok a gazdálkodók, akik nem tesznek eleget az 5., 6. és 7. cikkben foglaltaknak, nem részesíthetők eltérésben a következő évben.

12. cikk

Jelentéstétel

Az illetékes hatóságok minden évben december 31-ig, 2019-ben pedig szeptember 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az alábbi tartalommal:

a)

az eltérési feltételek teljesítésének értékelése a gazdaságok és parcellák, továbbá a trágyaszállítás vonatkozásában elvégzett ellenőrzések alapján, valamint a közigazgatási és szántóföldi ellenőrzések során a feltételeknek meg nem felelőnek minősített gazdaságokra vonatkozó információ;

b)

a trágyakezelésre, a szilárd frakciók további feldolgozására és felhasználására vonatkozó információ, továbbá részletes adatszolgáltatás a kezelési rendszerek jellemzőiről, hatékonyságáról és a kezelt trágya összetételéről, valamint a szilárd frakciók végső rendeltetési helyéről;

c)

az alacsony szervesanyag-tartalmú területeket ábrázoló térképek, valamint az 5. cikk (2) bekezdésében említett, annak ösztönzése érdekében elfogadott intézkedések, hogy a stabilizált szilárd frakciót alacsony szervesanyag-tartalmú talajokon használják;

d)

a kezelt trágya összetételét, összetételének változatait és a kezelés hatékonyságát értékelő, az 5. cikk (3) bekezdésében említett módszerek minden egyes, egyedi eltérésben részesülő gazdaság tekintetében;

e)

az ammónia- és egyéb kibocsátásokat tartalmazó, az 5. cikk (4) bekezdés szerinti jegyzék;

f)

az elektromos vezetőképesség mérésére meghatározott protokoll és a 6. cikk (12) bekezdésében említett, a szikesedéssel érintett területeket ábrázoló térképek;

g)

a 8. cikk (1) bekezdése szerinti, az engedélyezett eltéréseknek a trágyakezelő létesítmények kapacitásával való összeegyeztethetőségét igazoló módszerek;

h)

a 8. cikk (2) bekezdése szerinti, az engedélyezett eltéréseknek az eltérésben részesülő gazdaság engedélyezett vízfelhasználásával való összeegyeztethetőségét igazoló módszerek;

i)

a gazdaságok és az állatállományok százalékos arányát, valamint az egyedi eltérésekben részesülő mezőgazdasági földterületek és a helyi földhasználat százalékos arányát feltüntető térképek, továbbá a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, az eltérésben részesülő gazdaságok vetésforgójára és mezőgazdasági gyakorlatára vonatkozó adatok;

j)

a vízmegfigyelés eredményei, beleértve a talajvíz és a (part menti vizeket is magában foglaló) felszíni vizek vízminőségének tendenciáira vonatkozó tájékoztatást, továbbá az eltérés vízminőségre gyakorolt hatását a 10. cikk (3) bekezdése szerint;

k)

a 10. cikk (4) bekezdésében említett, leginkább veszélyeztetett víztestek felsorolása;

l)

a 10. cikk (5) bekezdésében említett megfigyelési pontoktól szerzett adatok összegzése és értékelése.

13. cikk

Alkalmazási időszak

Ez a határozat 2019. december 31-én hatályát veszti.

14. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak az Olasz Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 24-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja

(1)  HL L 375., 1991.12.31., 1. o.

(2)  A Bizottság 2011. november 3-i 2011/721/EU végrehajtási határozata az Olaszország által Emilia Romagna, Lombardia, Piemonte és Veneto tartományok vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 287., 2011.11.4., 36. o.)

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról(HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).