(1)

A tengerbiztonság, a tengerhajózási biztonság, a szennyezés megelőzése, valamint a fedélzeti élet- és munkakörülmények hatékonyan javíthatók a követelményeknek nem megfelelő hajók számának a tagállamok joghatósága alá tartozó vizeken történő drasztikus csökkentése révén, a vonatkozó egyezmények, nemzetközi szabályzatok és határozatok szigorú alkalmazásával.

(2)

Bár elsődlegesen a lobogó szerinti állam feladata annak ellenőrzése, hogy a hajók megfelelnek-e a tengerbiztonságra, a tengerhajózási biztonságra, a szennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírásoknak, a szemléket követően a hajónak és felszerelésének az egyezmények által az adott hajóra vonatkozóan meghatározott követelményeknek megfelelő állapotban tartása a hajótársaság felelősségi körébe tartozik. Ugyanakkor több, lobogó szerinti állam súlyos mulasztásokat követett el e nemzetközi előírások bevezetése és kikényszerítése terén.

(3)

Ezért – a követelményeknek nem megfelelő hajókkal szembeni második védelmi vonalként – a tengerbiztonságra, a tengerhajózási biztonságra, a szennyezés megelőzésére, valamint a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások betartását a kikötő szerinti államnak is ellenőriznie kell, elismerve ugyanakkor, hogy a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés nem szemle, a kapcsolódó ellenőrzési formanyomtatványok pedig nem tengerállósági bizonyítványok. Az Unió parti tagállamainak felségvizein hajózó és azok kikötőit használó hajók vonatkozásában alkalmazandó nemzetközi követelmények tényleges hatékony kikényszerítésében összehangolt megközelítéssel kell elkerülni a verseny torzulását.

(4)

A 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) meghatározza a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés uniós rendszerét, valamint átfogalmazza és megerősíti az e téren 1995 óta érvényben lévő korábbi uniós szabályozást. Az uniós rendszer a kikötő szerinti állam hatósága által végzett ellenőrzésekről szóló, 1982. január 26-án aláírt Párizsi Memorandum (a továbbiakban: Párizsi Memorandum) már meglévő rendszerére épül.

(5)

Az uniós tagállamokat illetően a 2009/16/EK irányelv az uniós jog hatálya alá von a Párizsi Memorandum keretében kidolgozott bizonyos eljárásokat, eszközöket és elvégzett tevékenységeket. Az említett irányelv értelmében a Párizsi Memorandum illetékes szerve által hozott bizonyos határozatok kötelező erejűvé válnak az Unió tagállamaira nézve.

(6)

A Párizsi Memorandumnak a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottsága évente ülésezik, és tanácskozásai során döntést hoz bizonyos, joghatással bíró kérdésekben.

(7)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése értelmében a Bizottság javaslata alapján a tanácsi határozatot fogad el a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktusokat kell elfogadnia.

(8)

Mivel a Párizsi Memorandum belső szabályai megnehezítik azt, hogy az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével összhangban az Unió nevében képviselendő álláspontot időben ki lehessen alakítani a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottság üléseire, célszerű több évre előre meghatározni az uniós álláspontot, annak alapelveit és irányvonalait, valamint kialakítani az uniós álláspont évről évre történő meghatározásának keretét. Emellett a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottság ülésein tárgyalt témák túlnyomó többsége a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseket érint, és azok ezért általában egyetlen uniós jogi aktus, nevezetesen a 2009/16/EK irányelv hatálya alá tartoznak. A Párizsi Memorandummal kapcsolatos sajátos körülményekre tekintettel ezért lehetőség van arra, hogy az Unió által képviselendő általános álláspontot kerüljön kialakítására ezekre a bizottsági ülések.

(9)

Az Unió nem szerződő fele a Párizsi Memorandumnak. Ezért a Tanácsnak fel kell hatalmaznia a tagállamokat arra, hogy az Unió nevében képviselendő álláspontnak megfelelően járjanak el, és a bizottság által hozott határozatokat magukra nézve kötelezőnek ismerjék el.

(10)

A lobogó szerinti államok fehér, szürke és fekete listájának összeállítására alkalmazott jelenlegi módszer bizonyítottan aránytalan és nem szándékolt következményekkel jár a kis flottával rendelkező, lobogó szerinti államokra nézve. Ugyanakkor az alternatív számítási módszer kidolgozása csak lassan halad előre. Éppen ezért fontos mihamarabb kidolgozni egy alternatív módszert annak biztosítása érdekében, hogy az eljárás igazságos legyen.

(11)

A Párizsi Memorandum hatékonyságának és megfelelő működésének a biztosításában i a Párizsi Memorandumban részes harmadik országokkal a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottság keretében folytatott szakértői megbeszéléseknek és együttműködésnek.

(12)

Ez a határozat a 2016 és 2019 közötti időszakra vonatkozik,