(1)

2013. november 21-én kelt levelében Szlovénia értesítette a Bizottságot arról a szerkezetátalakítási támogatásról, amelyet a Cimos csoport (4) („Cimos”, „a Társaság”) számára szándékozott nyújtani. A bejelentett intézkedést megelőzően megmentési támogatás nyújtására került sor, amelyet a Bizottság 2013. július 2-án hagyott jóvá (5).

(2)

2014. április 9-i levelében a Bizottság tájékoztatta Szlovéniát határozatáról, amely szerint a támogatás tekintetében megindítja az EK-Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást („az eljárás megindításáról szóló határozat”). Szlovénia 2014. június 10-i levelében észrevételeket fogalmazott meg a határozattal kapcsolatban. 2014. szeptember 24-i és 2014. október 3-i levelében Szlovénia további tájékoztatást nyújtott. A Bizottság 2014. november 4-én találkozót tartott a szlovén hatóságokkal. A Bizottság 2014. december 18-i levelében további tájékoztatást kért, amelyre Szlovénia a 2015. január 30-án kelt levelében válaszolt.

(3)

A Bizottságnak az eljárást megindító határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában tették közzé (6). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(4)

A Bizottság egy érdekelt féltől kapott észrevételeket. Ezeket továbbította Szlovéniának, amely lehetőséget kapott a reagálásra. Szlovénia nem reagált az érdekelt fél észrevételeire.

(5)

2015. január 27-i levelében Szlovénia lemondott az 1/1958 rendelet 3. cikke szerinti jogáról (7), hogy ezt a határozatot szlovén nyelven fogadtassa el, és beleegyezett abba, hogy a határozat hiteles nyelve az angol nyelv legyen.

(6)

A Cimos egy szlovéniai székhellyel rendelkező, gépjárműipari alkatrészek gyártásával foglalkozó társaság, Szlovénia egyik legnagyobb ipari vállalata és munkaadója. A közelmúltban bejelentett éves forgalma meghaladja a 400 millió EUR-t, munkavállalói száma 6 855 volt (8), ebből több mint 2 500 főt Szlovéniában foglalkoztatott.

(7)

Alapvető üzleti tevékenysége mellett a Társaság más ágazatokban is tevékenykedett gép- és szerszámgyártási („gépészeti”) üzletágán, illetve energetikai és mezőgazdasági gépek („mezőgazdasági”) üzletágán keresztül. Ezeket a vállalat a közelmúltban eladta, illetve beépítette gépjárműipari üzletágába, ami jelenleg a Társaság egyetlen üzleti tevékenységét képezi.

(8)

Szlovénia becslései szerint a Cimos részesedése az európai piacon 15 % alatt van a legtöbb termékcsalád esetében, kivéve a központi házakat és a fúvókagyűrű turbórendszereket, amelyek esetében a részesedést 17 %-ra, illetve 21 %-ra becslik. A Cimos fő versenytársai között van az Edscha, a Flex-N-Gate, a Le Bélier, valamint a Streit és az NWS.

(9)

2014. augusztus 31-én a Cimos egy anyavállalatból – Cimos d.d. – valamint 21 leányvállalatból épült fel, amelyek Szlovéniában, Horvátországban, Franciaországban, Németországban, Szerbiában, Boszniában és Oroszországban folytattak tevékenységet. A Cimos szervezeti felépítését az ábra mutatja be.

A Cimos szervezeti felépítése

(10)

A szlovén állam közvetve – állami ellenőrzés alatt álló vállalatokon vagy önkormányzatokon keresztül – birtokolja a Cimos részvényeinek 39 %-át. 2014. augusztus 31-én a tulajdonosi szerkezet és ellenőrzés az alábbiak szerint alakult:

1. táblázat

A Cimos tulajdonosi szerkezete

(11)

Az utóbbi években a Társaság jelentős pénzügyi nehézségekkel szembesült. Miután 2010-ben és 2011-ben kis nyereséget termelt, a Cimos 2012-ben 97,9 millió EUR, 2013-ban pedig 122 millió EUR összegű jelentős nettó veszteségről számolt be. Ennek eredményeképp a nettó eszközök értéke negatívvá vált, és 2013-ban mínusz 103,3 millió EUR-ra esett vissza. Az adósság (a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek), amely már az előző években is jelentős volt, 2013-ban tovább növekedett, és az adósság-részvény arány az egekbe emelkedett a csökkenő nettó eszközértéknek köszönhetően. A likviditási helyzet romlott, amint a forgótőke és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya a 2010-ben jegyzett 0,85-ös értékről 2013-ban 0,5-re csökkent. A Társaság kiválasztott pénzügyi adatait a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A Cimos csoport kiválasztott pénzügyi adatai 2010–2013 között

(12)

A Cimos nehézségei leginkább a súlyos likviditási problémákból és a túlzott eladósodásból fakadnak. 2000 és 2008 között a Társaság gyorsan növekedett, amit elsősorban külső hitelekből finanszíroztak. Ezt követte a gazdasági válsághoz kapcsolódó keresletcsökkenés, amihez rossz befektetési döntések és rossz gazdálkodás társult. Mindennek eredményeképp a Társaság jelentős adósságot halmozott fel, és képtelen volt arra, hogy refinanszírozza vagy rendezze pénzügyi kötelezettségeit.

(13)

A Cimos továbbá jelentős szállítói kötelezettségekkel is rendelkezik, ami megzavarja a szállítói láncot, és a Társaság puszta létét fenyegeti, ha a szállítók kitettségük korlátozására irányuló intézkedéseket tesznek.

(14)

2012 júniusában a Cimos átütemezési megállapodást írt alá a bankokkal az adósság visszafizetésének elhalasztása érdekében. A megállapodást több alkalommal meghosszabbították, de a Társaság nem tudta önállóan visszanyerni likviditását, és 2013 áprilisában arra kényszerült, hogy a csőd elkerülése érdekében megmentési támogatást kérjen az államtól.

(15)

A Társaság ekkor a banki hitelezők konzorciumával („Club Banks”) egy átfogó szerkezetátalakítási keretszerződésről tárgyalt, amelyben a tervek szerint meghatározták volna az önkéntes adósságátütemezés feltételeit. Az önkéntes adósságátütemezés volt a Szlovénia által 2013 novemberében bejelentett szerkezetátalakítási terv fő eleme. A Cimos arra számított, hogy a szerkezetátalakítási keretszerződést 2013 végéig aláírják.

(16)

2014 februárjában azonban, egy könyvvizsgálói jelentés átvételét követően a Cimos vezetése tudomást szerzett arról, hogy a Cimos teljesíti a tőkehiánnyal összefüggő fizetésképtelenség feltételeit a szlovén jog alapján. A Club Banks növekvő aggodalommal figyelte, hogy sikerül-e teljesíteni az önkéntes átütemezést és a szerkezetátalakítási keretszerződést. Különösen az aggasztotta őket, hogy a szerkezetátalakítás terhe túlságosan a fő hitelezőkre nehezedett, és hogy a szerkezetátalakítási terv nem foglalkozott megfelelően a megkövetelt működési szerkezetátalakítással.

(17)

Annak érdekében, hogy megoldást találjanak a felmerült aggodalmakra, a banki hitelezők úgy döntöttek, hogy nem kötik meg a szerkezetátalakítási keretszerződést, hanem ehelyett bíróság által felügyelt kötelező elszámolási eljárást kezdeményeznek annak biztosítása érdekében, hogy az érdekeltek szélesebb köre – köztük vevők, szállítók és más hitelezők – nagyobb mértékben vehessen részt a Társaság szerkezetátalakításában, az önkéntes szerkezetátalakítási keretszerződési eljárásban meghatározottaknál feszesebb kötelezettségek mellett. 2014. június 3-án a bíróság elrendelte a Cimos számára a kötelező elszámolást. Ezzel egy időben a banki hitelezők megbeszéléseket kezdtek más érdekeltekkel arról, hogy adják beleegyezésüket a szerkezetátalakításhoz való hozzájárulásukhoz.

(18)

Miután a kötelező elszámolásban részt vevő hitelezők (9) megegyeztek a kötelező adósságátütemezés és más érdekelt felek (az állam, vevők, szállítók, lízingbe adó és a kötelező elszámoláson kívül eső bankok) hozzájárulása feltételeiben, az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási tervet, ami a szerkezetátalakítási keretszerződésen alapult, aktualizálni kellett a kötelező elszámolási folyamat eredményének fényében. Következésképpen, 2014. október 3-án Szlovénia benyújtotta az aktualizált szerkezetátalakítási tervet (10).

(19)

A szlovén jog alapján a kötelező elszámolás meghatározó eleme, hogy be kell nyújtani a bíróságnak a pénzügyi szerkezetátalakítási tervet, ami meghatározza a szerkezetátalakítás elfogadott feltételeit. A kötelező elszámolásban részt vevő hitelezők 2014. november 3-án nyújtották be a pénzügyi szerkezetátalakítási tervet. Szlovénia szerint a pénzügyi szerkezetátalakítási terv nem módosítható a benyújtást követően. Szlovénia megerősítette, hogy az érdekeltek valamennyi csoportja elkötelezte magát a pénzügyi szerkezetátalakítási terv mellett.

(20)

A pénzügyi szerkezetátalakítási tervet független minősített üzleti értékbecslő vizsgálta meg, aki a szlovén fizetésképtelenségi törvénnyel összhangban véleményt alkotott, amelyben megerősítette, hogy a Cimos fizetésképtelen, hogy több mint 50 %-os a valószínűsége annak, hogy a pénzügyi szerkezetátalakítási terv lehetővé teszi a Cimos pénzügyi szerkezetátalakítását annak érdekében, hogy az rövid és hosszú távon likvid és fizetőképes legyen, valamint hogy 50 %-os a valószínűsége annak, hogy a Cimos hitelezői számára kedvezőbb feltételeket biztosítanak követeléseik visszafizetésére, mint abban az esetben, ha a Társaság csődeljárást kezdeményezne. Az értékbecslő megállapította, hogy csőd esetén a közönséges pénzügyi hitelezők követeléseik 3,88 %-át kapnák vissza, míg kötelező elszámolás esetén követeléseik 23,94 %-át kapnák vissza.

(21)

Az aktualizált szerkezetátalakítási terv rendelkezik az alábbiakban összegzett intézkedések megvalósításáról.

(22)

1. intézkedés: Az állam Cimosszal szembeni, megmentési támogatás nyújtásából eredő követelésének csökkentése 60 %-kal (21,7 millió EUR) adósság-részvény csere révén, míg a fennmaradó 40 %-ot (14,5 millió EUR) 10 év alatt, EURIBOR + 2,5 %-os kamatláb mellett kell kifizetni.

(23)

2. intézkedés: A Cimosszal szembeni, egyéb támogatás nyújtásából eredő állami követelés csökkentése 60 %-kal (23,4 millió EUR) adósság-részvény csere révén (11), míg a fennmaradó 40 %-ot (15,6 millió EUR) 10 év alatt, EURIBOR + 2,5 %-os kamatláb mellett kell kifizetni.

(24)

3. intézkedés: Az adósság csökkentése 60 %-kal (122 millió EUR) a banki tartozás adósság-részvény cseréje révén, bizonyos bankok esetében adósságleírás (35,7 millió EUR (12)), valamint a fennmaradó tartozás (99,5 millió EUR) átütemezése 10 évre, EURIBOR + 2,5 %-os kamatláb mellett.

3. táblázat

Az 1-3. számú intézkedések összegzése

(25)

4. intézkedés: Új pénzeszköz, 39,5 millió EUR összegben, amely a következőket tartalmazza: (i) kereskedelmi hitel a bankoktól („új pénzeszköz bankok” (13)) 20 millió EUR összegben, 6 hónapos EURIBOR + 5 % éves kamat mellett, biztosítékkal fedezve, valamint (ii) a Társaság magánügyfelei („új pénzeszköz ügyfelek” (14)) által nyújtott hitel 19,5 millió EUR összegben, fedezet és kamat nélkül.

(26)

5. intézkedés: Önkéntes adósságátütemezés a szállítók részéről (15), 21,8 millió EUR összegű pénzügyi hatással.

(27)

6. intézkedés: Önkéntes adósságátütemezés a lízingbe adó részéről (16), 6 millió EUR összegű pénzügyi hatással.

(28)

7. intézkedés: Önkéntes adósságátütemezés a kötelező elszámoláson kívül eső bankok részéről (17), amelynek várt pénzügyi hatása 3 millió EUR.

(29)

8. intézkedés: A tőkekiadások vevők általi finanszírozása, hitel formájában, 9,8 millió EUR összegben.

(30)

Szlovénia úgy véli, hogy csak a megmentési támogatás nyújtásából eredő állami követelés részvényre való cseréje 21,7 millió EUR összegben (az 1. intézkedés részeként) minősül állami támogatásnak.

(31)

A (18) preambulumbekezdésben említettek szerint, az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási terv aktualizálásra került a kötelező elszámolás keretében javasolt módosított szerkezetátalakítási feltételek fényében. Az aktualizált terv legfontosabb jellemzői megegyeznek az eredetileg bejelentett tervével. A módosítások lényegében a pénzügyi szerkezetátalakítási intézkedéseknek az érdekeltek szélesebb körének bevonása érdekében eszközölt kiterjesztését foglalják magukban, valamint a működési szerkezetátalakítási intézkedések megerősítését a kötelező elszámolás következményeinek figyelembevétele érdekében.

(32)

A terv szerint a Társaság nehézségei az adósságból finanszírozott növekedésből, a működési hatékonyság hanyatlásából, valamint a gépjárműipari piacnak a globális gazdasági és pénzügyi válság által okozott visszaeséséből fakadnak.

(33)

2000 és 2008 között az átlagos bevételnövekedés évi 20 % felett volt, amit elsősorban külső hitelekből finanszíroztak, többnyire rövid lejáratú hitelekből, ami eltérést eredményezett a hosszú lejáratú eszközök és az ezen eszközök finanszírozására felhasznált rövid lejáratú kötelezettségek között. Ezen időszak alatt a Társaság nettó adóssága a hétszeresére nőtt, azóta pedig ugyanazon a szinten maradt. A Társaság nemhogy a szükséges tőkebefektetést nem tudta finanszírozni, de még ezt az adósságot is képtelen volt visszafizetni. Ráadásul a Cimos jelentős szállítói kötelezettségeket halmozott fel, miközben tevékenységeit nagyrészt úgy finanszírozta, hogy meghosszabbította a szállítók kifizetésének a határidejét. Az, hogy nem tudta a szállítókat időben kifizetni, nem csupán a likviditási problémákat súlyosbította, de zavart okozott a működésben is, ami a gépjárműiparban a kellő időben történő kiszállításon alapul.

(34)

A Társaság hanyatló működési hatékonyságának fő okai között megemlítendő a rossz minőség, a magas selejt arány, az ügyfelek gyengébb kiszolgálása, a magas általános költségeket eredményező kapacitásfelesleg, az, hogy nem tudták csökkenteni a költségeket, ami a nyereség csökkenéséhez vezetett, valamint az ellátási hiányok, amik abból eredtek, hogy nem tartották tiszteletben a szállítók fizetési feltételeit.

(35)

A globális gazdasági válság és hitelszűke az új autók iránti kereslet, valamint ehhez kapcsolódóan a gépjárműalkatrészek iránti kereslet csökkenését okozta. 2008-ban és 2009-ben csökkent a Cimos árbevétele, 2010-ben és 2011-ben rövid ideig emelkedett, majd 2012-ben és 2013-ban ismét visszaesett. Mivel a Társaság nem tudta csökkenteni költségeit, veszteségessé vált, és képtelen volt önállóan kitermelni az adósságszolgálathoz elegendő pénzforgalmat.

(36)

A nehézség okainak kezelése érdekében a Cimos szerkezetátalakítási tervet dolgozott ki, amely elrendeli az alábbiakban leírt pénzügyi és működési szerkezetátalakítási intézkedések megvalósítását.

(37)

A szerkezetátalakítási tervben nem határozzák meg egyértelműen a szerkezetátalakítási időszakot. A terv szerint a szerkezetátalakítás ténylegesen 2014 februárjában kezdődött el, és 2016-ig kell megvalósítani a szerkezetátalakítási intézkedéseket, amelyek valamennyi előnye 2018-ra érik be (az előrejelzések szerint bizonyos intézkedésekből származó előnyök megjelenéséhez két-három év kell). Ennek alapján, mivel a Társaság az előrejelzések szerint 2017-re nyeri vissza hosszú távú életképességét valamennyi forgatókönyv esetében, a Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási időszak 2014 februárjától 2017 végéig tart.

(38)

Az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási terv arról rendelkezett, hogy az állam a 35 millió EUR összegű megmentési támogatás nyújtásából eredő követelést cserélje részvényre, valamint hogy a Cimos két állami részvényese, a Modra Zavarovalnica d.d. és a D.S.U. d.o.o. jegyezzen pótlólagos részvénytőkét 6,5 millió EUR értékben. Az eredetileg bejelentett terv továbbá előirányozta a Cimos kb. 250-270 millió EUR összegű banki adósságának átalakítását és átütemezését.

(39)

Az aktualizált terv alapján az állami követelés és a banki adósság átütemezése marad a pénzügyi szerkezetátalakítás központi eleme, amit azonban a kötelező elszámolás keretében elfogadott módosított feltételek mellett kell teljesíteni. Ezenfelül más érdekeltek, úgymint vevők, szállítók, a lízingbe adó és a kötelező elszámoláson kívül eső bankok, önként hozzájárulnak a pénzügyi szerkezetátalakításhoz azáltal, hogy csökkentik követeléseiket, illetve finanszírozást nyújtanak. A két állami részvényes azonban nem eszközöl többé tőkeinjekciót, amint az az eredetileg bejelentett tervben szerepel.

(40)

A Cimos pénzügyi tartozása az államnak a Társasággal szemben a 36,2 millió EUR összegű megmentési támogatás (a felhalmozott kamatokkal együtt) tekintetében fennálló követeléséből, valamint az államnak a Társasággal szemben összesen 39 millió EUR összegű egyéb támogatás (18) tekintetében fennálló követeléséből, és több bank által nyújtott különböző hitelekből tevődik össze. Az állam, valamint a kötelező elszámolásban részt vevő bankok abban állapodtak meg, hogy ezt az adósságot adósság-részvény csere, adósságleírás, valamint a visszafizetésnek a (22)–(24) preambulumbekezdésekben meghatározott feltételek alapján történő átütemezése révén ütemezik át. Ennek a célja az, hogy a Társaság adósságát fenntartható és kezelhető szintre hozzák. Továbbá ezáltal felszabadulnak olyan készpénzállományok, amelyek szükségesek a működés finanszírozásához, valamint ahhoz, hogy javuljon a Cimos hitelképessége a vevők, szállítók és pénzügyi hitelezők szemében.

(41)

A Cimosnak további forrásokra lesz szüksége működő tőkéje finanszírozásához és az adósságátütemezésből fakadó kötelezettségek visszafizetéséhez, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy visszanyerje fizetőképességét és jövedelmezőségét. Ezért a Cimos abban állapodott meg bankjaival és legfontosabb ügyfeleivel, hogy azok az új pénzeszköz keretében 39,5 millió EUR összeget biztosítanak számára a (25) preambulumbekezdésben meghatározott feltételek alapján.

(42)

A Társaság szállítóival is megállapodásokat kötött a közönséges működési követelések önkéntes átütemezéséről a szállítói szerződések alapján. A megállapodás értelmében a szállítók követeléseik egy részének egyszeri visszafizetése, valamint a fennmaradó összeg átütemezése és leírása formájában ütemezik át követeléseiket. Ennek az intézkedésnek a 21,8 millió EUR összegű pénzügyi hatása megegyezik a Cimos leírt kötelezettségeinek összegével.

(43)

A Cimos megállapodást kötött a Hypo Leasing d.o.o. (jelenleg Heta Asset Resolution d.o.o. néven tevékenykedő) vállalattal, mint lízingbe adóval, a pénzügyilízing-megállapodásokból eredő követelések önkéntes átütemezéséről. A megállapodás alapján a lízingbe adó egyszeri 2,3 millió EUR összegű visszafizetésben részesül (büntető kamatokkal együtt), valamint 6 millió EUR összegű leírást eszközöl, ami ennek az intézkedésnek a bejelentett pénzügyi hatása, és átütemezi a fennmaradó adósság visszafizetését 4 évre szólóan, egyéves türelmi idő biztosítása mellett.

(44)

A kötelező elszámolás keretein kívül a Cimos kétoldalú megállapodásokat kötött a Társaság nem szlovén bankjaival az adósságátütemezésről, illetve az ilyen megállapodások megkötését megelőző tárgyalások utolsó szakaszában tart. Ennek az intézkedésnek a pénzügyi hatása, ami a hitelek visszafizetésének elhalasztásából, kamatmódosításokból és a tőkeösszeg visszafizetésére vonatkozó haladékból tevődik össze, a becslések szerint 3 millió EUR.

(45)

Az utóbbi években csökkentették a tőkekiadásokat („CAPEX”) a korlátozott mértékben rendelkezésre álló készpénz miatt, ami beruházáskorlátozáshoz és a berendezések nem megfelelő karbantartásához vezetett. A Cimos a tőkekiadásokat a szerkezetátalakítás elvégzéséhez szükséges szintre szándékozik hozni. Ezt részben a vevők, részben pedig a Cimos fogja finanszírozni. A vevők hozzájárultak ahhoz, hogy a Cimosnak nyújtott 9,8 millió EUR összegű hitel formájában finanszírozzák a vevőspecifikus szerszámokkal és gépekkel kapcsolatos kiadásokat. A Cimos saját forrásaiból finanszírozza a további szükséges tőkekiadásokat.

(46)

A likviditás további javítása érdekében a Cimos megállapodott a vevőivel abban, hogy a 30-60 napos fizetési határidőt 2015 júniusáig egy hétre csökkenti. A becslések szerint az intézkedés kb. 10 millió EUR értékben javítja a likviditást.

(47)

Végezetül a Cimos 25 millió EUR összegű hitel felvételét tervezi piaci feltételek mellett 2018–2019. évi működésének finanszírozásához, a szerkezetátalakítási időszak végét követően.

(48)

A működési szerkezetátalakítást illetően az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási terv karcsú vállalatigazgatást, a termelési kapacitások konszolidációját, az üzleti egységben lévő szerepek és felelősségek megerősítését, a beszerzés fejlesztését, a készletek optimalizálását, valamint az emberi erőforrások átszervezését irányozta elő. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása folyamatban van, de az aktualizált terv alapján megerősítették és kiterjesztették őket a kötelező elszámolás következményeinek figyelembevétele érdekében.

(49)

A működési szerkezetátalakítási intézkedéseknek különösen a csoport munkavállalói számára, a munkaerőköltségekre és az általános költségekre lesz az eredetileg tervezettnél nagyobb hatása, aminek a célja nettó nyereség és készpénz generálása a lehető legkorábbi szakaszban. E cél elérése érdekében, tekintettel az értékesítésnek az eredetileg feltételezettnél nagyobb mértékű várt hanyatlására és a fenntartási költségek növekedésére, a módosított intézkedések várhatóan az eredetileg tervezettnél magasabb költségmegtakarításokat eredményeznek majd.

(50)

A Társaság lekötött üzleti tevékenysége idővel visszaesik, mivel 2019-re a folyamatban lévő projektek háromnegyede várhatóan lezárul. A meglévő üzleti tevékenység visszaesését új projektekkel kell majd kompenzálni. Ennek érdekében a Társaság intézkedéseket fog bevezetni az értékesítés terén, melyek közül a legfontosabb a hosszú távú ügyfélkapcsolatok fenntartása az ügyfelekkel történő együttműködésen keresztül már a termékfejlesztési szakasztól kezdve, az új piacokra való bejutás a meglévő termékekkel, valamint új termékek kifejlesztése a meglévő és az új piacok számára. Az előrejelzések szerint 2015–2018 között az árbevétel csökkenni fog, majd 2019-ben növekedésnek indul. Az intézkedések várhatóan nem generálnak többletköltségeket.

(51)

A Cimos azt tervezi, hogy munkavállalói számát a 2014 májusában jegyzett 6 855 főről […] (*1) főre csökkenti […]-re, ami éves szinten várhatóan […] EUR költségmegtakarítást eredményez. A végkielégítések kapcsolódó költsége a becslések szerint […] EUR lesz, és […]-ben fog jelentkezni.

(52)

A Társaság úgy döntött, hogy üzemei számát 20-ról 13-ra csökkenti 2014–2016 között annak érdekében, hogy konszolidálja termelési kapacitását és fő üzleti tevékenységére összpontosítson. Az elidegenítésből származó bevétel összege várhatóan 5,1 millió EUR lesz, ami javítja a likviditást. Ezenfelül a Cimos 2013–2014-ben eladta leányvállalatait – TPS Labin, TPS Novi Knezevac (mezőgazdasági üzletág), Litostroj Power (energetikai üzletág), Cimos Titan (gépészeti üzletág) –, ami összesen kb. 25 millió EUR bevételt eredményezett.

(53)

A terv minőségbiztosítási intézkedésekről rendelkezik a munkafolyamatok – pl. anyagáramlás, belső csomagolás, vágószerszámok kezelése, készletgazdálkodás – javítása érdekében. Ezenfelül intézkedéseket fognak bevezetni a gyártási folyamatok javítása érdekében, ideértve bizonyos gyártósorok átalakítását és áthelyezését, bizonyos alapanyagok lecserélését vagy felszámolását, valamint a munkaeszközök felújítását, javítását és lecserélését. Az ezen intézkedések megvalósításából adódó hasznok éves szinten várhatóan a 2015-ben tapasztalt 0,9 millió EUR-ról 2017 után 5 millió EUR-ra fognak növekedni.

(54)

A szállítói lánc területén a Társaság mérsékelni kívánja a […] számát, csökkenteni kívánja az extra szállítási költségeket azáltal, hogy csökkenti a termelésben tapasztalható lemaradást az ismert ügyfelek tekintetében, egyszerűsíteni kívánja az anyagáramlást az üzemek között, és csökkenteni kívánja a […]-t a szerződések ajánlati felhívásokon keresztül történő odaítélésével. A szállítói lánc költségeinek csökkenése végül eléri majd az évi 5,3 millió EUR-t 2018-tól kezdve. Addig a megtakarítások várhatóan fokozatosan emelkednek majd, a 2015-ben jegyzett 1,8 millió EUR-ról 4,1 millió EUR-ra 2017-ben.

(55)

A Társaság továbbá a vásárlási folyamat fejlesztését tervezi úgy, hogy meglévő szállítóival […] mennyiségi kedvezményekben állapodik meg az előnyös árak biztosítása érdekében, valamint úgy, hogy központosítja a vásárlási funkciót. A jelenlegi likviditási problémák számos szállító esetében azt eredményezték, hogy többé nem kereskednek a Cimosszal, és ez korlátozta a Társaságot abban, hogy a szállítók váltásával optimalizálja költségeit. Ez várhatóan változni fog a kötelező elszámolási eljárás lezárulta után. A jobb vásárlási folyamatból származó előnyök 2015–2018-ban várhatóan elérik a 11,3 millió EUR-t.

(56)

Az általános költségek csökkentésére irányuló intézkedések főként a szolgáltatások költségeinek (közművek, informatika, távközlés, takarítás, biztonság) és egyéb működési költségek (pl. banki költségek, bérleti költségek) csökkentésére, valamint a nem üzleti jellegű promóciós tevékenységek (adományok helyi sportklubok számára) beszüntetésére összpontosulnak. Az intézkedések 2015-ben várhatóan 0,3 millió EUR megtakarítást eredményeznek majd, azt követően pedig évi 0,6 millió EUR megtakarítást.

(57)

A készletek optimalizálására irányuló intézkedés keretében a Cimos tervezi a fel nem használt készletek hatékonyabb ellenőrzését, a szállítmány készletezés megvalósítását, a kiszállítások gyakoriságának növelését, a nyersanyagkészlet csökkentését, valamint a késztermékek készletének növelését, az ügyfelek hatékonyabb kiszolgálása érdekében.

(58)

A szerkezetátalakítási terv szerint a szerkezetátalakítás teljes költsége 350,7 millió EUR, amit 329 millió EUR saját hozzájárulásból és 21,7 millió EUR összegű állami támogatásból terveznek finanszírozni. A szerkezetátalakítási költségeket és a finanszírozási forrásokat a 4. táblázat foglalja össze.

4. táblázat

Szerkezetátalakítási költségek és finanszírozási források

(59)

A saját hozzájárulás bejelentett szintje az összes szerkezetátalakítási költség 94 %-a.

(60)

A korlátozott likviditásnak köszönhetően a Cimos jelentős mennyiségű szállítói kötelezettségeket halmozott fel, amit vissza kell fizetni a szállítás folyamatosságának és a működés stabilitásának biztosítása érdekében. A Társaság a kötelező elszámolás kezdeményezése előtt 20,5 millió EUR összegű szállítói kötelezettséget fizetett vissza, és még további 92,6 millió EUR-t kell visszafizetnie, amivel a kötelező elszámolás elindításakor tartozott. Az összes visszafizetés 113,1 millió EUR.

(61)

2014-től a Társaság előre jelzett felhalmozott vesztesége 211,4 millió EUR, negatív tőkéje pedig – 155,6 millió EUR volt. A kötelező elszámolás szabályai szerint egy szerkezetátalakításon átesett társaság akkor tekinthető életképesnek a kötelező elszámolás alól való kilépéskor, ha a tőkéje nem negatív. Tehát fedezni kell a felhalmozott veszteséget. A fenti összeget ki kell igazítani a 4. táblázatban külön bemutatott tételekkel (elidegenítésből származó veszteség, végkielégítések, szerkezetátalakítási tanácsadói díjak, lízing büntetőkamat és szállítókkal szembeni kötelezettségek visszafizetése). A kiegyensúlyozott szám 65,2 millió EUR, ami a szerkezetátalakítás során fedezendő múltbeli kereskedési veszteségeket jelenti.

(62)

A (45) preambulumbekezdésben említettek szerint az utóbbi években likviditási hiány miatt nem volt elegendő tőkekiadás. Ez gyakran késedelmeket eredményezett a gyártásban, valamint azt, hogy a Cimos nem tudta teljesíteni a vevők felé vállalt kötelezettségeit. A tervben előre jelzett tőkekiadások elengedhetetlenek az életképesség visszanyeréséhez, mivel ezekkel kívánják biztosítani azt, hogy a Cimos teljesíti jövőbeni szerződéses kötelezettségeit.

(63)

A tőkekiadások 9,8 millió EUR összegű részét a vevők finanszírozzák, hitel formájában. Ezt a hitelt a Cimosnak vissza kell fizetnie, ezért az szerkezetátalakítási költséget képez.

(64)

Leányvállalatai, a Litostroj Power (energetikai üzletág) és a Cimos Titan (gépészeti üzletág) értékesítésekor a Cimos 20 millió EUR elidegenítésből származó veszteséget könyvelt el, ami a (61) preambulumbekezdésben leírt felhalmozott veszteségeket növeli.

(65)

A Litostroj Power értékesítéséből származó 21,4 millió EUR összegű bevételt a Cimos bankhitelek visszafizetésére használta fel, a finanszírozási eszközökről szóló megállapodások előírásai szerint.

(66)

A működési szerkezetátalakítás részeként tervezett létszámcsökkentések 8,4 millió EUR összegű végkielégítési költségeket fognak generálni.

(67)

A Társaság tanácsadókat kért fel arra, hogy segítsék az igazgatótanácsot a szerkezetátalakítási folyamat megtervezésében és végrehajtásában. A becslések szerint a szakmai szolgáltatások kapcsolódó költségei […] EUR összeget tesznek ki.

(68)

A lízingbe adóval kötött megállapodás részeként (lásd a (43) preambulumbekezdést) a Cimos köteles kötelezettségeinek egy részét előre teljesíteni, beleértve a büntetőkamatot is.

(69)

Ahhoz, hogy a Cimos képes legyen saját erőből működni a piacon, nem elég az, hogy a felhalmozott veszteségeket fedezze. A gépjárműiparban bevett gyakorlat, hogy a vevők megfelelő adósság-részvény arányt kívánnak meg az ajánlattevőtől ahhoz, hogy az részt vehessen a pályázati eljárásokban. Ha a Cimos ajánlatokat kér, ami szükséges ahhoz, hogy elérje a tervezett értékesítési célokat és végül visszanyerje életképességét, a becslések szerint legalább 39 millió EUR összegű saját tőke mozgástérre van szüksége. Szüksége van továbbá 10 millió EUR-ra elegendő biztonsági készpénztartalék biztosításához, ami ahhoz kell, hogy stabilizálja likviditását és visszanyerje a piacon a bizalmat a fizetésképtelenségi eljárás lezárulta után.

(70)

A Társaság által a piacon a megmentési támogatás nyújtásának köszönhetően felvett összegen 2014. június 3-ig, vagyis a kötelező elszámolás kezdetéig felhalmozott kamat 1,2 millió EUR, amit a szerkezetátalakítás részeként vissza kell fizetni.

(71)

A Cimosnak továbbá vissza kell fizetnie a (41) preambulumbekezdésben leírt új pénzeszközből származó adósságot is. Szlovénia bejelentése szerint a kapcsolódó szerkezetátalakítási költség 39 millió EUR.

(72)

A bejelentett saját hozzájárulási források között szerepel az új pénzeszköz (lásd a (41) preambulumbekezdést), a Cimos és a vevők által finanszírozott tőkekiadások (lásd a (45) preambulumbekezdést), a Litostroj Power leányvállalat értékesítéséből származó bevétel (lásd az (52) preambulumbekezdést), a 3.1. pontban leírt pénzügyi szerkezetátalakítási intézkedésekből származó haszon, valamint a Cimos hozzájárulása a szállítók adósságátütemezéséhez (lásd a (42) preambulumbekezdést). A saját hozzájárulási források a 8.8. pontban kerülnek részletes elemzésre.

(73)

A bejelentett állami támogatás a megmentési támogatás nyújtásából eredő állami követelés részvényre való cseréjét foglalja magában 21,7 millió EUR összegben.

(74)

A szerkezetátalakítási terv a reális forgatókönyv szerint 2015-re teszi az életképesség helyreállítását, a pesszimista forgatókönyv szerint pedig 2017-re, a szerkezetátalakítási intézkedések 2014–2016-os megvalósításának köszönhetően. A reális forgatókönyv szerinti kiválasztott pénzügyi adatokat az 5. táblázat mutatja be.

5. táblázat

A reális forgatókönyv szerint előrevetített, válogatott pénzügyi adatok

(75)

Kompenzációs intézkedésként a Cimos javasolja három üzleti egység elidegenítését a gépjárműipari szegmensen belül, ami a fő tevékenysége, nevezetesen a […]-ban lévő üzemeket. A szerkezetátalakítást megelőzően az üzemek nyereségesek voltak, és a Cimos teljes bevételének kb. 4 %-át tették ki.

(76)

Ezenfelül a Cimos elidegenített három, nem a fő tevékenységéhez tartozó üzleti egységet, nevezetesen a mezőgazdasági, energetikai és gépészeti üzletágakat, amelyek a Cimos teljes bevételének kb. 20 %-át tették ki a szerkezetátalakítási időszakot megelőzően, és nyereségesek voltak.

6. táblázat

Az elidegenített üzleti tevékenységek teljesítménye a szerkezetátalakítás előtt

(77)

A fenti elidegenítéseket követően a Cimos egyetlen üzleti tevékenysége a gépjárműipari üzletág marad, ami a fő tevékenysége.

(78)

2014. április 9-én a Bizottság megindította a hivatalos vizsgálati eljárást. E határozatában a Bizottság kétségeinek adott hangot a hosszú távú életképesség helyreállítása, a kompenzációs intézkedések és a saját hozzájárulás tekintetében.

(79)

A hosszú távú életképesség helyreállítása kérdésesnek tűnt. Az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási tervben szereplő pénzügyi előrejelzés szerint azt várták, hogy a Társaság még a szerkezetátalakítást követően is nettó veszteséget és negatív pénzforgalmat termel majd. Ezenfelül az, hogy az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási terv képes lesz-e a Cimos életképességének helyreállítására, nagymértékben az önkéntes adósságátütemezési megállapodás megkötésén múlott. Mivel az eljárás megindításáról szóló határozat meghozataláig nem került sor megállapodásra, ez a feltételezés nem bizonyult reálisnak. Ezt a későbbi események is megerősítették. A felek nem jutottak megállapodásra az önkéntes adósságátütemezést illetően, így a hitelezők ehelyett kezdeményezték a kötelező elszámolási eljárást.

(80)

Úgy tűnt, hogy a javasolt kompenzációs intézkedések, így a mezőgazdasági, gépészeti és energetikai üzletágak értékesítése, nem aggasztják a Társaság fő piacát, és nem volt arra vonatkozó bizonyíték, hogy a megszüntetendő tevékenységek nem voltak veszteségesek a szerkezetátalakítást megelőzően, amint azt a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás (19) („az iránymutatás”) 40. pontja előírja.

(81)

Végezetül pedig úgy tűnt, hogy a Cimos két állami részvényes általi feltőkésítése és a banki adósság, különösen az állami tulajdonú bankoknál lévő adósság átütemezésétől várt pénzbeni előnyök, amelyeket eredetileg saját hozzájárulási forrásokként jelentettek be, állami támogatást foglalnak magukban. Amennyiben ez igaznak bizonyul, ezek nem összeegyeztethetők az iránymutatással, ami előírja, hogy a saját hozzájárulásnak támogatástól mentesnek kell lennie. Az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatalának idején az egyetlen elfogadható saját hozzájárulási forrás, nevezetesen a mezőgazdasági ágazat értékesítéséből származó bevétel a szerkezetátalakítási költségeknek csupán 0,5 %-át tette ki, vagyis messze az 50 %-os küszöb alatt volt.

(82)

Az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszában Szlovénia tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a bejelentett szerkezetátalakítási terv tartalmát aktualizálni fogják a 2014. június 3-án kezdeményezett kötelező elszámolási eljárás eredményének ismeretében.

(83)

Mivel még folytak a tárgyalások a kötelező elszámolásról, Szlovénia nem szolgáltatott részleteket a módosításokról, azt azonban megerősítette, hogy már nem tervezik a Cimos két állami részvényes általi feltőkésítését. A többi eredetileg bejelentett intézkedést illetően Szlovénia előadta, hogy azok nem értékelhetők, amíg a kötelező elszámolás keretében nem kerülnek megfelelően meghatározásra. Ugyanakkor Szlovénia észrevételeket tett az eljárás megindításáról szóló határozatban felvetett bizonyos kérdésekkel kapcsolatban.

(84)

Utalva a Bizottságnak az azzal kapcsolatos kétségeire, hogy az állami tulajdonú bankok intézkedései betudhatók-e az államnak, Szlovénia azt válaszolta, hogy azok valamennyien kereskedelmi elvek alapján működnek a piacon. A Cimosról hozott döntéseik pusztán gazdasági érdekeken alapultak, azokat nem befolyásolták kormányzati szervek, és a döntéseket olyan magánhitelezőkkel párhuzamosan hozták, akik szintén kezdeményezték a kötelező elszámolást.

(85)

A DUTB tekintetében Szlovénia azzal érvelt, hogy az politikai befolyástól mentesen vett részt a Cimos szerkezetátalakításában. Hét igazgatótanácsi tagja közül négy nem szlovén, és jelentős nemzetközi szaktudással és hitelességgel bírnak. Hitel- és eszközkezeléssel kapcsolatos döntéseiket operatív bizottság keretei között hozzák, világosan meghatározott felhatalmazások és hatáskörök mellett.

(86)

A SID Banka („SID”) részvétele a Cimos szerkezetátalakításában a szlovén kormánytól független. Bizonyos határértékek feletti tranzakciókat a felügyelőbizottsággal kell engedélyeztetni, amelynek tagjait a kormány nevezi ki, ugyanakkor azonban a kormánytól függetlenek. Szlovénia elismerte, hogy a SID mint fejlesztési bank missziója különbözik a kereskedelmi bankok célkitűzéseitől (pl. a nyereség maximalizálása), de azt állította, hogy a SID vállalatirányítására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a magánbankok esetében.

(87)

Szlovénia tudomásul vette a Bizottság kétségeit a hosszú távú életképesség visszaállításával kapcsolatban, és kijelentette, hogy biztosítani fogja, hogy az aktualizált szerkezetátalakítási tervben foglalkozzanak ezekkel a kételyekkel.

(88)

A kompenzációs intézkedések tekintetében Szlovénia előadta, hogy a Cimosnak nyújtott szerkezetátalakítási támogatás kompenzációs intézkedések nélkül is jóváhagyható, mivel a Cimos piaci részesedése a kicsi és az elhanyagolható mérték között van, és a Társaság támogatott területen helyezkedik el. Azt állította továbbá, hogy sem az ítélkezési gyakorlat, sem pedig az iránymutatás nem sugalmazza azt, hogy a kompenzációs intézkedéseknek kizárólag a társaság fő piacain kell megvalósulniuk a szerkezetátalakítást követően. Végezetül Szlovénia előadta, hogy a mezőgazdasági, gépészeti és energetikai üzletágak elidegenítése jelentősen befolyásolja a Cimos versenyhelyzetét a gépjárműipari szegmensben az olyan források korlátozása révén, amelyek előzőleg elérhetőek voltak az elidegenített üzletágak által termelt nyereségnek köszönhetően.

(89)

A saját hozzájárulást illetően Szlovénia előadta, hogy az adósságátütemezés, amennyiben az nem foglal magában állami támogatást, saját hozzájárulásnak minősül.

(90)

A Bizottság egy érdekelt féltől, a Cimostól kapott észrevételeket. Az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszában a Cimos teljes mértékben támogatta a Szlovénia által benyújtott észrevételeket. Hangsúlyozta a Társaság társadalmi-gazdasági jelentőségét az ország és a régió számára, és hangot adott annak, hogy bízik az életképesség helyreállításában.

(91)

2014 szeptembere és 2015 márciusa között a Bizottság több levelet kapott egy Olga Filakovic nevű magánembertől, a Hormess International Limited kanadai cég képviseletében. Leveleiben Filakovic asszony azt állítja, hogy a Cimos mérlegét csalárd módon megnövelték legalább 20 millió EUR összegű mosott pénzzel, ami azt jelenti, hogy (a felhalmozott kamattal együtt) Szlovénia 35 millió EUR-t nyújtott a szerkezetátalakítási támogatás részeként; azt állítja, hogy cége kártérítésre jogosult, és – hitelezőként – 60 millió EUR-t követel a Cimostól és Szlovéniától, amely követelés állítólag bejegyzésre került a Koperi Kerületi Bíróságon; valamint azt állítja, hogy a Cimos pénzügyi dokumentumot hamisított annak érdekében, hogy eltitkolja Filakovic ügyfelei felé fennálló adósságait egy olyan irodaépülettel kapcsolatban, amely nem állt ugyan a Cimos tulajdonában, de mégis eladta azt 9,75 millió EUR-ért.

(92)

A Bizottság megállapítja, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2014. május 23-án az eljárás megindításáról szóló határozattal együtt kiadott értesítéssel érdekelt harmadik feleket is felkértek arra, hogy nyújtsák be észrevételeiket (20). Az észrevételek benyújtására nyitva álló határidő 2014. június 23-án járt le. Mindazonáltal Filakovic asszony kérésére adott válaszában a Bizottság figyelembe vette a Filakovic asszony által a jelen vizsgálat során nyújtott információkat. Az állítások lejjebb, a (160) preambulumbekezdésben kerülnek értékelésre.

(93)

Szlovénia nem reagált a Cimos észrevételeire.

(94)

A Filakovic asszony által benyújtott észrevételeket illetően Szlovénia a Bizottság 2014. december 18-i tájékoztatás iránti kérésére adott válaszában tagadta az összes állítást, és azt állította, hogy azok teljesen hamisak, érthetetlenek és nem támasztja őket alá semmilyen bizonyíték. Szlovénia tisztázta, hogy a Cimos pénzügyi kimutatásait a kötelező elszámolási eljárás alapvető követelményeinek részeként ellenőrizte egy független könyvvizsgáló, aki hitelesítő ellenőri záradékot adott ki. Az állítólagos 60 millió EUR összegű kárt illetően Szlovénia biztosította, hogy a Cimosnak semmiféle kötelezettsége nem áll fenn a Hormess International vállalattal szemben. 2014 decemberében a Hormess International és a SOF ING d.d. szlovén társaság kb. 61 millió EUR összegű keresetet nyújtottak be a bírósághoz a Cimosra kiterjesztett kötelező elszámolási eljárás során, a keresetet azonban a kötelező elszámolás során eljáró ügyintéző nem vonta be a követelések vizsgálatába, és ezért az nem került bejegyzésre a Koperi Kerületi Bíróságon a kötelező elszámolási eljárás részeként. Végezetül, az irodaépület értékesítésével kapcsolatban Szlovénia megerősítette, hogy az épület a Cimos tulajdonában állt, 2001-ben eladásra került a Berny Commerce d.o.o. vállalat részére, amely 2002-ben megfelelően bejegyeztette magát tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba, valamint megerősítette, hogy ezzel kapcsolatban nem áll fenn követelés a Cimosszal szemben.

(95)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(96)

Ebből következően ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében, az alábbi halmozott feltételeknek kell teljesülniük: állami források felhasználása az államnak betudhatóan, a kedvezményezettnek nyújtott szelektív előny, a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet torzító (vagy azzal fenyegető) hatások.

(97)

Az intézkedést a pénzügyminisztérium nyújtja, tehát egyértelműen állami forrásokat foglal magában és az államnak tudható be.

(98)

Az intézkedést csupán egyetlen konkrét vállalkozás, a Cimos kapja. Az intézkedés egy 21,7 millió EUR összegű adósság-részvény cserét és a Cimos felé fennálló, megmentési támogatás nyújtásából eredő 14,5 millió EUR állami követelés átütemezését foglalja magában (21). Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy az állami támogatás adósság-részvény cseréje állami támogatásnak minősül. Ez a megállapítás érvényben marad, és Szlovénia azt nem támadja meg.

(99)

Szlovénia azzal érvel, hogy az állami támogatás átütemezése nem minősül támogatásnak, mivel azt a Cimosnak a kötelező elszámolásban részt vevő többi hitelező felé fennálló adósságával összhangban kell végrehajtani. A Bizottság úgy véli, hogy a megmentési támogatás nyújtása és az abból eredő állami követelés átütemezése egyetlen művelet részét képezik, még akkor is, ha különböző pénzeszközöket foglalnak magukban. Ebben az értelemben az átütemezés csupán meghosszabbítja a Cimos számára a megmentési támogatással nyújtott előnyt. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy 2013. november 3-án, amikor Szlovénia bejelentette a megmentési támogatásból eredő összes követelésének részvényre történő cseréjét, az adott időpontban a kötelező elszámolásban részt vevő többi hitelező nem értett egyet a Cimos adósságának átütemezésével. Ennek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az állami követelés átütemezése szelektív előnyt biztosít a Cimos számára.

(100)

Továbbá az előző preambulumbekezdésben levont következtetés sérelme nélkül a Bizottság megállapítja, hogy sem az állami követelés átváltása, sem pedig annak átütemezése nem összeegyeztethető a piacgazdasági szereplő elvével, amint az alább, a (104)–(107) preambulumbekezdésekben kifejtésre kerül.

(101)

Végezetül pedig az intézkedés alkalmas arra, hogy javítsa a Cimos versenyhelyzetét a gépjárműpiacon, amely más tagállamokban nyitva áll a verseny számára. Ezért az intézkedés torzítja, illetve torzíthatja a versenyt, és hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre.

(102)

A (97)–(101) preambulumbekezdésekben foglalt értékelés alapján a Bizottság úgy véli, hogy az 1. számú intézkedés állami támogatást valósít meg.

(103)

Az intézkedést Szlovénia nyújtaná, tehát egyértelműen állami forrásokat foglal magában és az államnak tudható be.

(104)

Az ítélkezési gyakorlat szerint az állami szerv vagy állami vállalkozás által végzett gazdasági ügyletek nem nyújtanak előnyt a másik fél számára, tehát nem minősülnek támogatásnak, amennyiben azokat a szokásos piaci feltételek mellett bonyolítják (22) (a piacgazdasági szereplő elve, vagy „MEOP”). Ezt az elvet különböző gazdasági ügyletek vonatkozásában dolgozták ki. Az adósságkövetelésekkel kapcsolatos ügyletek esetében az állami támogatás jelenlétének meghatározásához össze kell hasonlítani az állami hitelezők magatartását olyan hipotetikus magánhitelezőkével, akik hasonló helyzetben találják magukat („MEOP-teszt”).

(105)

Általában bármely körültekintő piacgazdasági hitelező elvégezné a maga előzetes elemzését az adósságátütemezés pénzügyi eredményére vonatkozóan, például úgy, hogy összeveti az adósságátütemezési forgatókönyv szerint várt visszatérítés összegét az alternatív forgatókönyv szerint, jelen esetben a Cimos csődje esetén várt visszatérítési összeggel.

(106)

Ezért ha egy tagállam azzal érvel, hogy a gazdasági ügylet a MEOP-teszttel összhangban áll, akkor bizonyítékot kell nyújtania arra vonatkozóan, hogy az ügylet lebonyolítására vonatkozó döntést olyan értékelés alapján hozták, amelyet egy ésszerűen gondolkodó magánhitelező elvégzett volna az ügylet jövedelmezőségének meghatározása érdekében.

(107)

Jelen esetben Szlovénia nem nyújtott bizonyítékot arra, hogy az adósságátütemezés feltételeinek elfogadásával az állam ésszerűen gondolkodó piaci hitelezőként járt el. Szlovénia hivatkozik a PFR független értékbecslőjének jelentésére, aki megállapította, hogy összességében valamennyi hitelező számára nagyobb visszatérülést eredményezne a kötelező elszámolás, mint a Cimos csődje (23). A jelentés azonban nem határozza meg azt, hogy egyedül az állam számára mennyi lenne a visszatérülés, amennyiben az alternatív forgatókönyvet választja. Nem zárható ki, hogy miközben a hitelezők összességében jobban járnának a kötelező elszámolás elfogadásával, az állam többet visszaszerezhetett volna egyedi követeléseiből, ha az alternatív forgatókönyvet választotta volna. Mindenesetre az összes hitelező szintjén elvégzett elemzés nem lenne elegendő egy magánhitelező számára ahhoz, hogy döntést hozzon az eljárásról, mivel különbségek adódhatnak a meglévő biztosíték, a követelések rangsorolása, stb. vonatkozásában. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a szóban forgó intézkedés szelektív előnyt eredményezett a Cimos számára.

(108)

Az 1. számú intézkedés versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatásának a (101) preambulumbekezdés szerinti értékelése érvényes a 2. számú intézkedésre is.

(109)

A (103)–(108) preambulumbekezdésekben foglalt értékelés alapján a Bizottság úgy véli, hogy az 2. számú intézkedés állami támogatást valósít meg.

(110)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Gorenjska Banka zártkörűen működő gazdálkodó egység, míg az IFC a World Bank Group tagja, ezért e két gazdálkodó egység intézkedései nem tudhatók be az államnak.

(111)

A 3. számú intézkedésben részt vevő többi bank, az NLB, az Abanka, a Banka Celje és az NKBM, az állam többségi tulajdonában állnak, az állam birtokolja a szavazatok többségét az igazgatóságban és a felügyelőbizottságokban. Ez a betudhatóságra vonatkozó bizonyíték. Ugyanakkor azonban a Bizottság nem talált bizonyítékot sem az alapszabályban, sem az irányítási struktúrában,sem pedig bármely más forrásban arra vonatkozóan, hogy az állam befolyásolta volna a szóban forgó intézkedés elfogadásában érdekelt bankok döntéseit s Stardust Marine ügy szerinti értelemben (24). Ellenkezőleg, Szlovénia olyan belső dokumentumokat nyújtott be, amelyek azt bizonyítják, hogy a bankok mindegyike értékelte a javasolt szerkezetátalakítási feltételeket gazdasági megfontolások alapján, saját szabványos belső döntéshozatali eljárásaikkal összhangban. Ezenfelül az Adria Airways ügyben az NLB adósság-részvény cseréjét sem tartották az államnak betudhatónak (25). Mindezek okán a Bizottság úgy véli, hogy az NLB, az Abanka, a Banka Celje és az NKBM által a 3. számú intézkedésben való részvételről hozott döntések nem tudhatók be az államnak.

(112)

A DUTB egy állami tulajdonú társaság, amelyet 2013-ban hoztak létre súlyos likviditási és fizetőképességi problémákkal szembesülő bankok szerkezetátalakításának elősegítése céljából. Ismételten, az állami tulajdon a betudhatóságra utaló jel, önmagában azonban nem elegendő annak megállapításához, hogy az intézkedés az államnak tudható be. A Bizottság bizonyítékot talált arra, hogy a DUTB önállóan hozta meg a Cimosszal kapcsolatos döntését. Először is, a DUBT alapító jogi aktusa szerint az olyan döntésekhez, mint a Cimosról hozott döntés, nincs szükség kormányzati engedélyezésre. Másodszor, a DUTB irányítási struktúrája egy bank működési szervezetét utánozza abban, hogy a döntéseket egy hitelbizottság hozza. A Cimosra vonatkozó konkrét döntést a legmagasabb rangú hitelbizottság hozta meg. A tanács hét tagja közül három nem szlovén, és egyikük sem a pénzügyi szektorból érkezett. A közigazgatást képviselő egyetlen tanácstag (a pénzügyminisztérium korábbi államtitkára) a Cimos szerkezetátalakítása ellen szavazott, a több tanácstag azonban leszavazta őt. Végezetül, Szlovénia belső dokumentumokat nyújtott be annak igazolására, hogy a DUTB is értékelte a javasolt szerkezetátalakítási feltételeket gazdasági megfontolások alapján. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a DUTB által a 3. számú intézkedésben való részvételről hozott döntés nem tudható be az államnak.

(113)

Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni azt is, hogy a (110) és a (112) preambulumbekezdésben levont következtetések sérelme nélkül a (111) preambulumbekezdésben említett valamennyi hitelező, valamint a DUTB előzetes elemzéseket végeztek, amelyekben összehasonlították az eljárásokat, és megállapították, hogy a Cimos szerkezetátalakítása nagyobb visszatérülést eredményezne számukra, mint a felszámolása. Ennélfogva az is összeegyeztethetőnek tekinthető a piacgazdasági szereplő elvével, hogy ezek a hitelezők elfogadták az adósság-részvény cserét, így az nem jelent gazdasági előnyt a Cimos számára.

(114)

A SID Banka 100 %-os állami tulajdonban lévő szlovén export és fejlesztési bank. A SID felügyelőbizottságának – amely jóváhagyta a Cimosról szóló döntést – valamennyi tagját a kormány nevezte ki, ráadásul a hét tag közül három állami foglalkoztatásban áll. A Szlovén Export és Fejlesztési Bankról szóló törvény 8. cikke értelmében a SID valamennyi döntését Szlovénia fejlődésének szem előtt tartásával kell meghozni. Szlovénia maga is elismeri, hogy a SID mint fejlesztési bank missziója különbözik a kereskedelmi bankok célkitűzéseitől (pl. a nyereség maximalizálása). A kötelező elszámolásban részt vevő valamennyi hitelező közül a SID fogadta el a legkedvezőtlenebb adósságátütemezési feltételeket, amikor hozzájárult egy 58 %-os adósságleíráshoz, miközben a kötelező elszámolásban részt vevő többi hitelező közül egyik sem járult hozzá semmilyen adósságleíráshoz sem, hanem inkább az adósság-részvény cserét választotta, ami jövőbeni tőkenyereségek lehetőségét kínálja a Cimosban megszerzett részesedésből. Szlovénia nem indokolta meg, hogy a SID miért fogadott el a kötelező elszámolásban részt vevő többi hitelezőnél kedvezőtlenebb feltételeket. Korábbi határozatában a Bizottság már megállapította, hogy a SID által nyújtott garanciák állami forrásokat jelentettek és támogatásnak minősültek (26). Ennek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a SID által a 3. számú intézkedésben való részvételről hozott döntés az államnak tudható be.

(115)

Szlovénia nem nyújtott megbízható bizonyítékot annak igazolására, hogy a SID által a 3. számú intézkedésben való részvételről hozott döntés piaci megfontolásokon alapult. Szlovénia azt állítja, hogy a SID 9,9 millió EUR-t nyerne vissza a kötelező elszámolás révén, és további 6,7 millió EUR-t kellene fizetnie a Cimos csődje esetén, vagyis a két forgatókönyv közötti különbség 16,6 millió EUR. Ezt az állítást azonban nem támasztja alá olyan elemzésben, amelyben megmutatná, hogy hogyan határozta meg ezeket az összegeket. Szlovénia erre vonatkozóan a kötelező elszámolásban részt vevő többi hitelező által készített elemzéseket nyújtott be. Ezenfelül a visszatérítési összegek kétségeket vetnek fel. Nem világos, hogy a SID miért halmozna fel további veszteségeket felszámolás esetén, mivel a SID biztosítékának piaci értéke 4,5 millió EUR. Másrészt úgy tűnik, hogy szerkezetátalakítás esetén a visszatérítési összeg nem veszi figyelembe az adósságleírásnak köszönhető 27,5 millió EUR összegű veszteséget. Bármely ésszerűen gondolkodó piaci hitelező pénzügyi elemzést végezne, mielőtt dönt az eljárásról. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság megállapítja, hogy a SID nem végzett ilyen elemzést, mielőtt hozzájárult az adósságleíráshoz, vagyis nem viselkedett ésszerűen gondolkodó piaci hitelezőként. Következésképpen a SID által nyújtott intézkedés szelektív gazdasági előnyhöz juttatta a Cimost.

(116)

Az 1. számú intézkedés versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatásának a (101) preambulumbekezdés szerinti értékelése érvényes a SID által nyújtott intézkedésre is.

(117)

A (110)–(116) preambulumbekezdésekben foglalt értékelés alapján a Bizottság megállapítja egyrészt azt, hogy a 3. számú intézkedés állami támogatást valósít meg, amennyiben azt a SID nyújtotta. Másrészt pedig megállapítja, hogy a 3. számú intézkedés keretében a Gorenjska Banka, IFC, NLB, Abanka, Banka Celje, NKBM és a DUTB által elvégzett adósságátütemezés nem foglal magában állami támogatást.

(118)

Az új pénzeszközhöz hozzájáruló vevők egyike sem áll állami ellenőrzés alatt, ezért döntéseik nem tudhatók be az államnak. Ami az új pénzeszköz bankok hozzájárulását illeti, a fenti (110) és (112) preambulumbekezdésekben megállapításra került, hogy a Cimosról hozott döntéseik nem tudhatók be az államnak, a SID kivételével. Továbbá az állami tulajdonú bankok ugyanazon feltételek alapján vettek részt az új pénzeszközben, mint a Gorenjska Banka magánbank és az IFC.

(119)

Ezenfelül a bankok részvétele kiegészül a magánvevőkkel, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ugyanakkora összeggel finanszírozzák a Cimost, de sokkal kedvezőtlenebb feltételek mellett. A vevők hozzájárulása fedezet és kamat nélküli. Ugyanakkor az új pénzeszköz bankok hozzájárulása szuper-szenior biztosítékkal fedezett, és 6 hónapos EURIBOR + 5 % éves kamat van rajta, ami magasabb, mint a Bizottság referencia-kamatlábra vonatkozó közleményében (27) a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok számára magas biztosítékkal meghatározott kamatláb, ami megközelíti a piaci rátát.

(120)

Az új pénzeszköz nyújtása alapvető fontosságú ahhoz, hogy a társaság visszanyerje életképességét. E nélkül a Cimos nem lenne képes rövid távon kifizetni a szállítóit és folytatni a működését. Ebben az értelemben az adósságátütemezéshez hozzájáruló hitelezők számára gazdaságilag ésszerű kitettségük kismértékű növelése is annak érdekében, hogy növekedjen annak valószínűsége, hogy a Társaság visszanyeri életképességét, és végül visszatéríti a fennmaradó adósságot.

(121)

A SID tekintetében azonban a Bizottság megállapítja, hogy azonfelül, hogy a többi bankkal megegyező feltételek mellett hozzájárul az új pénzeszközhöz, még állami támogatást is nyújt (lásd a fenti 3. számú intézkedést). Állami fejlesztési bank jogállásánál fogva pedig valamennyi intézkedése az államnak tudható be. A 3. és a 4. intézkedést ugyanabban az időben nyújtják és ugyanarra a célra, a Cimos szerkezetátalakítására. Az ítélkezési gyakorlat alapján az intézkedések MEOP-teszttel való összeegyeztethetőségét együtt kell értékelni (28). Anélkül, hogy szükség lenne részletes számítások elvégzésére, egyértelműen megállapítható, hogy a SID számára meghatározott általános feltételek nem egyenrangúak. Következésképpen a SID új pénzeszközhöz való hozzájárulását állami támogatásnak kell tekinteni.

(122)

A (118)–(120) preambulumbekezdésben foglalt értékelés alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 4. számú intézkedés, a SID hozzájárulásának kivételével, nem valósít meg állami támogatást.

(123)

A Cimos tekintetében önkéntes adósságátütemezésben részt vevő szállítók egyike sem áll állami tulajdonban vagy állami ellenőrzés alatt, ezért az 5. intézkedésben való részvételről hozott döntéseik nem tudhatók be az államnak, így az 5. intézkedés nem valósít meg állami támogatást.

(124)

A lízingbe adó, a Hypo Leasing d.o.o., az osztrák állam tulajdonában álló Hypo Group Alpe Adria („HGAA csoport”) tagja. A Bizottság nem talált arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a lízingbe adó a kereskedelmi érdekektől eltérő bármely érdeket érvényesített volna, vagy hogy Ausztria befolyásolta volna a Cimos lízingkötelmeinek átütemezésére vonatkozó döntését. Nem tűnik valószínűnek, hogy Ausztria nyomást fejtene ki a HGAA csoportra annak érdekében, hogy állami támogatást nyújtson egy másik tagállamban letelepedett, nehéz helyzetben lévő vállalatnak. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a HGAA csoportot korlátozzák a Bizottság állami támogatásról szóló határozatában foglalt kötelezettségvállalások azon feltételek tekintetében, amelyek mellett üzleti tevékenységet folytathat (29). Ebben a határozatban Ausztria azt is vállalta, hogy nem nyújt további támogatást a HGAA csoporthoz tartozó vállalatoknak.

(125)

Ennélfogva a Bizottság megállapítja, hogy a lízingbe adó döntése, miszerint átütemezi a Cimos felé fennálló kitettségét, nem tudható be az államnak, és így a 6. számú intézkedés nem valósít meg állami támogatást.

(126)

Az önkéntes adósságátütemezésben részt vevő bankok nem állnak állami ellenőrzés alatt, és ezért a Cimos szerkezetátalakításában való részvételről hozott döntésük nem tudható be az államnak. Következésképpen a 7. számú intézkedés nem foglal magában állami támogatást.

(127)

A tőkekiadások tekintetében finanszírozást nyújtó vevők egyike sem áll állami ellenőrzés alatt, ezért viselkedésük nem tudható be az államnak. Tehát a 8. számú intézkedés nem minősül állami támogatásnak.

(128)

A Bizottság megállapítja, hogy az 1., 2. és részben a 3. és 4. számú intézkedés (amennyiben azokat a SID nyújtotta) állami támogatásnak minősül.

(129)

Az állami támogatás összege 80,3 millió EUR az állam általi adósság-részvény cserének megfelelően, valamint a SID általi adósság-részvény cserének, adósságleírásnak és az új pénzeszközhöz való hozzájárulásnak megfelelően (30). Az állami támogatás tartalmaz továbbá 16,6 millió EUR összeget az adósságátütemezés részeként. Az adósságátütemezésbe ágyazott támogatási elem az állami követelések névértéke és a SID által a kötelező elszámolás dátumától kezdve nyújtott hitelek, valamint ezen követelések és hitelek nettó jelenértéke közötti különbségként került meghatározásra, amit a kötelező elszámolásban részt vevő hitelezők által jóváhagyott visszafizetési ütemterv alapján számoltak ki, vagyis 10 éves visszafizetési időszakot és 2 éves türelmi időt, valamint megfelelő diszkontrátán diszkontált EURIBOR + 2,5 %-os kamatlábat feltételezve (31). Az adósságátütemezésbe ágyazott támogatás pontos összege nem állapítható meg, mivel például a jövőbeni EURIBOR kamatláb nem ismert.

(130)

A 659/1999/EK tanácsi rendelet 3. cikke értelmében (32) a támogatások nem léptethetők hatályba a Bizottság támogatást engedélyező határozata előtt vagy a határozatának vélelmezett meghozatala előtt („felfüggesztési kötelezettség”).

(131)

Szlovéniának a Bizottság információkérésére adott 2015. január 30-i válasza szerint a kötelező elszámolási eljárást 2015 áprilisára tervezték lezárni. A Bizottság tudomása szerint azonban mindeddig nem került sor szerkezetátalakítási támogatás nyújtására a Cimos részére. Úgy tűnik tehát, hogy Szlovénia eddig teljesítette a felfüggesztési kötelezettséget.

(132)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja előírja, hogy az egyes gazdasági területek fejlődését előmozdító állami támogatás engedélyezhető, amennyiben az a közös érdekkel ellentétes mértékben nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket.

(133)

Szlovénia az iránymutatás keretében nyújtott szerkezetátalakítási támogatásként jelentette be az intézkedéseket. A Cimos részére nyújtott megmentési támogatásról szóló bizottsági határozat és a Cimos alábbiakban részletezett pénzügyi nehézségei alapján a Bizottság megállapítja, hogy a jelen ügy szerkezetátalakítási támogatást foglal magában, amit az iránymutatásban meghatározott kritériumok alapján kell értékelni annak megállapítása érdekében, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető-e a belső piaccal.

(134)

A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás (33) 12. pontjának a) alpontja és 14. pontja szerint csak nehéz helyzetben lévő vállalkozások jogosultak szerkezetátalakítási támogatásra. Egy cég akkor minősülhet nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, ha megfelel az iránymutatás 10. vagy 11. pontjában felsorolt kritériumoknak.

(135)

A 10. pont szerint egy vállalkozás akkor minősül nehéz helyzetűnek, ha:

(136)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy a Cimos, mint korlátolt felelősségű társaság, teljesítette az iránymutatás 10. pont (a) alpontjában felsorolt feltételeket. A 2012. december 31-i konszolidált pénzügyi kimutatások szerint törzstőkéjének több mint felét (108 %), majd annak több mint negyedét (137 %) elvesztette az előző 12 hónap során (34). Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy az iránymutatás 10. pontjának (a) alpontja alapján a Cimos nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül.

(137)

Azóta a Cimos pénzügyi helyzete tovább romlott. 2013. december 31-én a Társaság 103,3 millió EUR negatív tőkéről tett bejelentést. A 2014. év első tíz hónapjára vonatkozó előzetes (hites könyvvizsgáló által nem ellenőrzött) eredmények szerint a Cimos 74,3 millió EUR nettó veszteséget jegyzett, ami azt jelenti, hogy negatív tőkéje még tovább nőtt. A Bizottság korábbi esetekben (35) azt a következtetést vonta le, hogy amennyiben egy társaság negatív törzstőkével rendelkezik, előzetesen feltételezhető, hogy teljesülnek az iránymutatás 10. pontjának a) alpontjában felsorolt kritériumok; a Cimos esetében pedig ez az eset áll fenn. A Törvényszék szintén megállapította (36), hogy a negatív törzstőkével rendelkező vállalkozás nehéz helyzetben levőnek minősül.

(138)

Továbbá 2014. június 3-a óta a bíróság a szlovén fizetésképtelenségi törvény alapján szabta ki a Cimosra a kötelező elszámolási eljárást, hitelezői kérésére. Ennélfogva az iránymutatás 10. pontjának c) alpontjában meghatározott feltételeknek is eleget tesz.

(139)

Az iránymutatás 12. pontja szerint az újonnan alapított vállalkozások nem jogosultak megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásra. Egy vállalkozást elvileg a vonatkozó tevékenységi területen elkezdett műveleteitől számított első három éven keresztül tekintenek újonnan alapítottnak. A Cimos 1972-ben kezdte meg működését, jelenlegi formájában 1975-ben jegyezték be, és azóta is a jelenlegi tevékenységi területen fejti ki működését. Ennélfogva nem tekinthető újonnan alapított vállalkozásnak.

(140)

Az iránymutatás 13. pontja alapján egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartozó vagy az által átvett vállalat rendszerint nem jogosult megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásra, kivéve, ha a vállalat igazoltan saját működése, és nem a csoporton belüli önkényes költségfelosztás eredményeként jutott bajba, és a nehézségek túl súlyosak ahhoz, hogy csoportszinten megoldhatóak legyenek.

(141)

A Cimos nem egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartozó vagy az által átvett vállalat. Az iránymutatás 13. pontjában meghatározott feltétel tehát nem zárja ki a szerkezetátalakítási támogatásra való jogosultságát.

(142)

A Bizottság megállapítja, hogy a Cimos 2012 óta nehéz helyzetben lévő vállalkozás, és szerkezetátalakítási támogatásra jogosult.

(143)

Az iránymutatás 73. pontja alapján amennyiben az érintett vállalkozás a múltban már részesült megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásban – ideértve a be nem jelentett támogatásokat is –, és amennyiben a szerkezetátalakítási támogatás nyújtása vagy a szerkezetátalakítási időszak vége óta kevesebb, mint tíz év telt el, vagy a szerkezetátalakítási terv végrehajtása megtorpant (bármelyik is legyen a legkésőbbi), a Bizottság nem engedélyez további megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatást.

(144)

Szlovénia arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Társaság az elmúlt tíz évben nem kapott megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatást a Bizottság által jóváhagyott bejelentett megmentési támogatáson kívül, az (1) preambulumbekezdésben leírtak szerint (37).

(145)

Az iránymutatás 34–37. pontja értelmében egy intézkedés csak akkor lehet összeegyeztethető az egységes piaccal, ha a szerkezetátalakítási terv – a jövőbeni működési körülményekre vonatkozó reális feltételezések alapján – ésszerű időn belül helyreállítja a vállalkozás hosszú távú életképességét. A tervnek lehetővé kell tennie, hogy a vállalkozás a szerkezetátalakítás végeztével fedezni tudja összes költségét, és a várható tőkemegtérülésnek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy a szerkezetátalakítás után a cég saját erejéből sikerrel versenyezhessen a piacon. A szerkezetátalakítási tervnek ismertetnie kell mindazokat a körülményeket, amelyek nehéz helyzetbe hozták a vállalkozást, lehetővé téve annak elbírálását, hogy a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések megfelelőek-e.

(146)

A szerkezetátalakítási terv a reális forgatókönyv szerint 2015-re teszi a Cimos életképességének helyreállítását, a pesszimista forgatókönyv szerint pedig 2017-re (lásd az 5. táblázatot). A Társaság ekkor várhatóan nettó nyereséget és pozitív működési pénzforgalmat termel majd, azaz a szerkezetátalakítást követően képes lesz összes költségének fedezésére, beleértve az értékcsökkenést és a pénzügyi költségeket is. A várt tőkemegtérülés az előrejelzések szerint 7,6 % lesz 2018-ban és 14,5 % lesz 2019-ben, vagyis a szerkezetátalakítást követő időszakban. Tekintve, hogy a szlovén tízéves államkötvény hozama – amelyet általában a kockázatmentes befektetés megközelítőleges hozamának tekintenek – 1 % körül alakul, a várható tőkemegtérülés ésszerűen megfelelő kockázati felárat tartalmaz a befektetők számára, és elégségesnek tekinthető ahhoz, hogy a Cimos saját erejéből sikerrel versenyezhessen a piacon.

(147)

A pénzügyi előrejelzések körültekintő feltételezéseken alapulnak. Az eredeti előrejelzések az értékesítés csökkenését vetítették elő a vevők várt elvesztésének köszönhetően, a kötelező elszámolási folyamattal összefüggő pénzügyi gondok eredményeképp. Az előrejelzések szerint a bevétel a 2015-ben jegyzett 358,1 millió EUR-ról 316 millió EUR-ra esik vissza 2018-ban, mielőtt újra növekedésnek indul 2019-ben. Ez sokkal kevesebb, mint a szerkezetátalakítást megelőző időszakban, amikor a bevétel meghaladta a 400 millió EUR-t. A jelenleg előre jelzett érték is sokkal alacsonyabb, mint az eredetileg bejelentett tervben foglalt érték, amelyben azt várták, hogy az értékesítés stabilan 400 millió EUR körül lesz 2015–2017 során. Ennek alapján, és figyelembe véve azt, hogy az üzlet már elkönyvelte a 2015-ös és a 2016-os tervezett értékesítés több mint 95 %-át, valamint a 2017-es tervezett értékesítés több mint 80 %-át, valamint figyelemmel az értékesítési szerkezetátalakítási intézkedések megvalósításának várt előnyeire, ésszerűen megállapítható, hogy az aktualizált szerkezetátalakítási tervben foglalt értékesítési előrejelzés teljesíthető.

(148)

A költségek előrejelzése múltbeli eredményeken alapul, figyelembe véve a szerkezetátalakítási intézkedések megvalósításának várt előnyeit. A Bizottság megállapítja, hogy a jelentős költségmegtakarítások olyan intézkedésekhez kapcsolódnak, amelyek felett a Társaságnak viszonylag nagy befolyása van, mint például a létszámleépítés vagy a termelési létesítmények konszolidációja, ami növeli annak valószínűségét, hogy azokat a terv szerint fogják megvalósítani. Különösen a létszámleépítés a változó költségek csökkenését kell, hogy eredményezze, míg a veszteséget termelő üzemek felszámolása mérsékli az értékcsökkenést és javítja a jövedelmezőséget. A kötelező elszámolásban részt vevő hitelezők és más érdekelt felek (vevők, szállítók, a lízingbe adó) hozzájárultak az adósságátütemezéshez, ami biztosítja, hogy a pénzügyi szerkezetátalakítási intézkedések is a tervezettek szerint kerülnek majd megvalósításra. Egyéb előnyök mellett ez a Társaság finanszírozási költségeit is jelentősen csökkenti majd. Ennélfogva a tervezett költségmegtakarítások is teljesíthetőnek tűnnek.

(149)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megkérdőjelezte az életképesség helyreállítását annak alapján, hogy az adott időben a bankok nem járultak hozzá a Cimos adósságátütemezéséhez. Ez a kétely már megszűnt, mivel a bankok beleegyeztek a Cimos adósságának átütemezésébe a kötelező elszámolási folyamat keretében.

(150)

A szerkezetátalakítási terv szerint a Cimosnak összesen 25 millió EUR további finanszírozásra lesz szüksége 2018-ban és 2019-ben működése finanszírozásához. A Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási ütemterv alapján a Társaság addigra már megvalósítja a fő szerkezetátalakítási intézkedéseket, és visszanyeri életképességét. Az eredeti tőkeáttétel-csökkentés (adósság-részvény csere, leírás és részleges visszafizetés révén) javítani fogja a Cimos hitelminősítését, és felszabadítja a jelenleg a hitelezők javára zálogba helyezett eszközöket jövőbeni fedezetként történő felhasználás céljából. Ennek eredményeképp a Cimos megkaphatja a piacon a szükséges finanszírozást, a tervek szerint.

(151)

A szerkezetátalakítási terv leírja azokat a körülményeket, amelyek a Cimos nehézségeihez vezettek, így a túlzott eladósodást és a működési hatékonyság hiányát. A Bizottság megállapítja, hogy a terv meghatározza a konkrétan ezen nehézségek kezelésére irányuló intézkedéseket.

(152)

A fő hitelezők által végrehajtott adósság-részvény csere követeléseik 60 %-kal történő csökkenéséhez vezet majd. Ennek eredményeképp a Cimos összes pénzügyi kötelezettsége a 2013-ban jegyzett 422 millió EUR-ról 184 millió EUR-ra csökken 2017-ben. Az adósság-részvény arány a 2012-ben jegyzett 17,7-ről (az utolsó év, amikor a tőke pozitív volt) 3-ra csökken 2017-ben, ami egy sokkal fenntarthatóbb szint. Továbbá a kötelező elszámolásban részt vevő hitelezőknél lévő fennmaradó 40 % adósságot kedvezőbb feltételek mellett kell visszafizetni, úgymint meghosszabbított visszafizetési időszak és a fizetés kétéves átmeneti felfüggesztése. Ez tovább csökkenti majd a jelenlegi és jövőbeni visszafizetési terhet. Az EBIDTA-kamat arány, ami a társaság adósságszolgálati képességét méri, az előrejelzések szerint a 2013-ban jegyzett 1-ről 5,4-re emelkedik 2017-ben.

(153)

A szállítók továbbá hozzájárultak követeléseik csökkentéséhez, ami tovább csökkenti a teljes adósságot és biztosítja a működés folyamatosságát. Valamennyi pénzügyi szerkezetátalakítási intézkedés, köztük különösen a vevők hozzájárulása a fizetési időszakok lerövidítéséhez, tovább javítja majd a likviditást. A pénzforgalom, amit megkönnyít, hogy az átütemezett adósságot nem kell kifizetni, illetve az, hogy a kifizetések korábban érkeznek a vevőktől, szintén rendelkezésre áll majd a működési szerkezetátalakítási intézkedések megvalósításának finanszírozásához, amelyek a nehézségek második okát, a működés hatékonyságának hiányát célozzák meg.

(154)

A működési szerkezetátalakítás keretében a Cimos számos költségmegtakarítási intézkedést indított el, köztük különösen a létszámcsökkentést, a működés konszolidációját az üzemek számának csökkentésével, az általános költségek csökkentését, valamint a folyamatmenedzsment fejlesztését. A Társaság működési tevékenységét ismét a fő gépjárműipari tevékenységekre akarja összpontosítani. A működési szerkezetátalakítási intézkedések a tervek szerint 27 millió EUR éves költségmegtakarítást eredményeznek majd, ami sokkal magasabb, mint az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási tervben foglalt érték. A költségek csökkentésével folyamatosan javul a jövedelmezőség, ami a csökkentett foglalkoztatási szint és tőke mellett megnövekedett működési hatékonyságot eredményez majd.

(155)

A (152)–(154) preambulumbekezdések alapján a Bizottság úgy véli, hogy a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések megfelelőek a szerkezetátalakítási intézkedésben meghatározott nehézségek okainak kezelésére.

(156)

A magánbankok, vevők és szállítók hozzájárulása a pénzügyi szerkezetátalakításhoz jelzi a Cimosba vetett bizalmukat, ami további okot ad arra, hogy a szerkezetátalakítási tervet alkalmasnak tekintsük a hosszú távú életképesség helyreállítására.

(157)

A PFR független üzleti értékbecslője is megállapította, hogy a szerkezetátalakítási terv hosszú távon valószínűleg likviddé és fizetőképessé teszi a Cimost.

(158)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a szerkezetátalakítási terv időtartama kevesebb, mint négy évre korlátozódik, 2014 februárjától 2017-ig tart. Ez a szerkezetátalakítási időszak megfelelőnek tűnik a tervezett szerkezetátalakítási intézkedések hatályát és megvalósítási ütemtervét, valamint az életképesség helyreállításának várt dátumát tekintve.

(159)

A Bizottság megjegyzi, hogy az aktualizált szerkezetátalakítási terv nem egy új terv, csupán az eredetileg bejelentett terv továbbfejlesztése a kötelező elszámolás eredménye alapján. Ugyanazokat a célkitűzéseket követi, mint az eredetileg bejelentett terv, vagyis a túlzott eladósodás csökkentését, a likviditás helyreállítását, a működési hatékonyság javítását és azt, hogy a működési tevékenységet ismét a fő gépjárműipari szegmensre összpontosítsák. A pénzügyi hatás szempontjából legjelentősebb szerkezetátalakítási intézkedés, a pénzügyi adósság átalakítása és átütemezése ugyanaz marad, csak kissé módosított feltételek mellett, és kötelező, nem pedig önkéntes eljáráson keresztül. A többi szerkezetátalakítási intézkedés lényegében nem különbözik az eredetileg bejelentett tervben foglaltaktól, de megerősítették őket a nagyobb költségmegtakarítások elérése érdekében. Mind az eredetileg bejelentett, mind pedig az aktualizált terv ugyanazon az üzleti modellen és stratégián alapul. A Bizottság előző határozataiban már jóváhagyta bejelentett szerkezetátalakítási tervek hasonló aktualizálásait. (38)

(160)

Filakovic asszony (91) preambulumbekezdésben leírt állításait illetően a Bizottság megállapítja, hogy a Cimos pénzügyi kimutatásait megvizsgálta egy független könyvvizsgáló, aki azokról hitelesítő záradékot adott ki, és nem tett jelentést állítólagos csalásról vagy pénzmosásról. Azzal kapcsolatban, hogy Szlovénia 35 millió EUR összeget juttatott a Cimosnak a szerkezetátalakítási támogatás részeként, a Bizottság megállapítja, hogy 2013 júliusában 35 millió EUR összegű megmentési támogatás nyújtását hagyta jóvá a Cimos számára (39). A támogatás, amit a szerkezetátalakítási támogatás részeként részvényre kell cserélni, nem vonja maga után semmiféle pénzügyi erőforrás átadását a Cimosnak, ezért nem finanszírozható pénzmosásból. Végezetül pedig, ami Filakovic asszony cégének és ügyfeleinek a Cimosszal szembeni állítólagos követeléseit illeti, a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság nem azonosított be ilyen követeléseket. Ennek alapján a Bizottság megállapítja, hogy az állítások nem megalapozottak, és nem érintik a szerkezetátalakítási támogatás értékelését.

(161)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések alkalmasak arra, hogy reális feltételezések alapján és ésszerű időn belül helyreállítsák a Társaság hosszú távú életképességét.

(162)

Az iránymutatás 38–42. pontja szerint kompenzációs intézkedésekkel kell biztosítani a támogatás kereskedelmi feltételekre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak lehetőség szerinti enyhítését. A támogatásnak nem szabad jelentős mértékben torzítania a versenyt. Ez rendszerint a vállalat piaci jelenlétének korlátozását jelenti a szerkezetátalakítási időszak végén. A kompenzációs intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a támogatás torzító hatásaival és különösen az adott vállalkozás méretével és relatív piaci jelentőségével. A veszteséget termelő tevékenység megszüntetése nem tekinthető érvényes kompenzációs intézkedésnek. A kompenzációs intézkedések mértékét esetről esetre kell megállapítani, figyelembe véve a hosszú távú életképesség helyreállításának célkitűzését. Ezenfelül az iránymutatás 7. pontja értelmében a Bizottság a versenyben résztvevőkre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében is megkövetel kompenzációs intézkedéseket.

(163)

A kompenzációs intézkedések nem veszélyeztethetik a vállalatnak azt a képességét, hogy helyreállítsa hosszú távú életképességét a szerkezetátalakítási terv megvalósítását követően, az iránymutatás 38. pontjában meghatározottak szerint.

(164)

A Cimos kettő kompenzációs intézkedést javasolt:

(165)

Az első kompenzációs intézkedést illetően a Cimos már eladta a három érintett üzletágat. Ezek a Társaság bevételének kb. 20 %-át tették ki, és jövedelmezőek voltak a szerkezetátalakítás előtt.

(166)

A Bizottság megállapítja, hogy csak azok a kompenzációs intézkedések tekinthetők megfelelőnek, amelyek érintik a kedvezményezettnek a fő piacán való jelenlétét (40). Így elméletben ezeknek az üzletágaknak az értékesítése ilyen formában nem fogadható el kompenzációs intézkedésként. Mindazonáltal a három nem fő üzletág eladásával a Cimos nem csupán elvesztette piaci részesedését a másodlagos üzletágakban, de jelentősen meggyengítette versenyhelyzetét, ebből következően pedig piaci jelenlétét is a fő gépjárműipari piacon. Ez annak köszönhető, hogy azt a nyereséget, amelyet a Cimos az elidegenített üzletágakból termelt volna (kb. 90 millió EUR 2011 és 2013 között) – amely üzletágak nyereségesek voltak a szerkezetátalakítást megelőzően –, egyébként fel lehetett volna használni a fő piac kiterjesztésének finanszírozására.

(167)

A második kompenzációs intézkedést illetően valamennyi üzem a Cimos fő piacához kapcsolódik és jövedelmező volt a szerkezetátalakítás előtt, amint azt a 6. táblázat mutatja. Az üzemek számát tekintve ezek 15 %-os kapacitáscsökkenést jelentenek, és az összes bevétel 4 %-át, valamint a gépjárműipari ágazat bevételének 4,5 %-át teszik ki. Ezeknek az üzemeknek az elidegenítésével a Cimos piaci részesedést biztosít versenytársai számára, ügyfeleket veszít el és szűkíti termékválasztékát.

(168)

A (164) preambulumbekezdésben említett elidegenítéseket követően a Cimos egyetlen megmaradó üzleti tevékenysége az gépjárműipari üzletág, ami a társaság fő és egyetlen megmaradó tevékenysége, így az elengedhetetlen az életképesség helyreállításához. A gépjárműipari üzletág már részben leépítésre került az üzemek elidegenítésén keresztül kompenzációs vagy szerkezetátalakítási intézkedések útján. Ennek alapján bármely további elidegenítés valós veszélyt jelenthet a hosszú távú életképesség helyreállításának célkitűzése szempontjából.

(169)

A kompenzációs intézkedések megvalósítása az eszközök elidegenítésével társítva, amint azt a szerkezetátalakítási terv részeként előirányozták, jelentős mértékben csökkenti a Cimos kapacitását, és megakadályozza a Társaságot abban, hogy indokolatlan előnyökre tegyen szert a szerkezetátalakítási támogatásnak köszönhetően.

(170)

Az iránymutatás 56. pontja szerint továbbá a támogatott térségekben kevésbé szigorú feltételek alkalmazhatók a támogatás engedélyezését és a kompenzációs intézkedések végrehajtását illetően. A Bizottság megállapítja, hogy a Cimos a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében támogatott térségben működik.

(171)

Ennélfogva a javasolt intézkedések a támogatás nyújtásával okozott versenytorzítás valódi ellentételezését valósítják meg, és megfelelően biztosítják a támogatásból eredő, kereskedelmi feltételekre gyakorolt kedvezőtlen hatások minimalizálását.

(172)

Következésképpen a fenti kompenzációs intézkedések megfelelnek az iránymutatás 38–42. pontjának.

(173)

Az iránymutatás 43–45. pontja értelmében a támogatást szigorúan a vállalat szerkezetátalakításának lehetővé tételéhez szükséges minimumra kell korlátozni. A támogatások kedvezményezettjeinek a szerkezetátalakítási tervhez saját forrásaikból jelentős mértékben hozzá kell járulniuk, például olyan eszközeik eladása révén, amelyek nem nélkülözhetetlenek a vállalkozás túléléséhez, vagy piaci feltételek mellett szerzett külső finanszírozás formájában. E hozzájárulásnak ténylegesnek (valósnak) kell lennie, azaz nem tartalmazhat jövőbeni várt nyereséget, például pénzforgalmat. A hozzájárulás azt jelzi, hogy a piacok hisznek a vállalat életképessége visszaállításának lehetőségében. Nem tartalmazhat további állami támogatást. A Cimoshoz hasonló nagyvállalatok esetében a saját hozzájárulás mértékének el kell érnie legalább a szerkezetátalakítási költségek 50 %-át.

(174)

Szlovénia szerint a Cimos által javasolt saját hozzájárulás az összes szerkezetátalakítási költség 94 %-át teszi ki, és a 7. táblázatban felsorolt forrásokból áll.

7. táblázat

Források és saját hozzájárulás

(175)

Az új pénzeszközt a finanszírozási megállapodás erősíti meg, amelynek alapján az új pénzeszköz bankok és az új pénzeszköz vevők hozzájárultak ahhoz, hogy a Cimos részére összesen 38,4 millió EUR (egyenként 19,2 millió EUR) összeget biztosítsanak a (25) preambulumbekezdésben meghatározott feltételek alapján. Szlovénia arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az ebből a forrásból származó saját hozzájárulásának 39 millió EUR bejelentett összegéhez képest a különbség az Eaton nevű vevőhöz kapcsolódik, amely 2015. január elején fizette be a finanszírozást, és meg fogja keresni a bankokat további finanszírozás rendelkezésre bocsátása érdekében (a megállapodás úgy rendelkezik, hogy a vevőknek és a bankoknak egyenlő mértékű finanszírozást kell nyújtaniuk). A Bizottságnak nincs bizonyítéka arra vonatkozóan, hogy az Eaton valóban kifizette-e a finanszírozást, és hogy a bankok ezzel egyenlő mértékű finanszírozást nyújtottak-e. Továbbá, amint az a 8.1. pontban megállapításra került, a SID 6,7 millió EUR összegű részvétele az új pénzeszközben állami támogatást valósít meg, és így nem tekinthető saját hozzájárulási forrásnak. A Bizottság megállapítja, hogy a 31,7 millió EUR összegű új pénzeszköz érvényes saját hozzájárulási forrásnak minősül.

(176)

2014 januárja és szeptembere között a Cimos 17,6 millió EUR-t költött tőkekiadásokra saját forrásaiból. Ennélfogva a Cimos által felajánlott 8,5 millió EUR teljes összegben elfogadható saját hozzájárulásként.

(177)

A Cimos kétoldalú megállapodásokat írt alá vevőivel, amelyek alapján a vevők hitelt nyújtanak a Cimos részére a tőkekiadások finanszírozására. Mivel az érintett vevők egyike sem áll állami tulajdonban, ez a hozzájárulás valódi, állami támogatástól mentes, és ezért elfogadható.

(178)

2014. május 12-én a Cimos 21,4 millió EUR-ért eladta Litostroj Power nevű leányvállalatát egy cseh köztársaságbeli zártkörű társaságnak. A Cimos ebből a forrásból 18 millió EUR-t ajánlott fel saját hozzájárulásként. A hozzájárulás valódi, állami támogatástól mentes, és ezért elfogadható.

(179)

A bankok általi, adósság-részvény csere formájában történő saját hozzájárulás – mivel az értékelés szerint az nem tartalmaz állami támogatást – a Cimos számára nyújtott pénzügyi előnyként került meghatározásra, amely abból származik, hogy nem kell visszafizetnie a 121 millió EUR jelenértéket képviselő hiteleket (41). Visszafizetés helyett a Cimos átalakítja ezeket a hiteleket tőkévé, ami nem von maga után semmilyen jövőbeni pénzkiáramlást ezen hitelek tekintetében. Az átalakítás révén felszabaduló likviditás a Cimos rendelkezésére áll a szerkezetátalakítási költségek finanszírozására. Az átalakítás elfogadásával a kötelező elszámolásban részt vevő hitelezők vállalták a tőkevesztés kockázatát, amennyiben a Cimos tőkéje veszít értékéből az átalakítást követően, és ez azt jelzi, hogy bíznak az életképesség helyreállításában.

(180)

A kötelező elszámolás feltételei szerint az előző preambulumbekezdésekben említett banki kölcsönökön nem halmozódik fel kamat 2014. június 3-ától (a kötelező elszámolás kezdeményezésének dátuma) a kötelező elszámolást megerősítő bírósági határozat meghozataláig, ami további előnyt jelent a Cimos számára 5,3 millió EUR összegben.

(181)

A szállítók és a lízingbe adó által nyújtott adósságleírást megerősítik a (42), illetve a (43) preambulumbekezdésben leírt megállapodások, ezért az valós. Ennek eredményeképp likviditás szabadul fel a szerkezetátalakítási költségek finanszírozására, amit egyébként a kapcsolódó kötelezettségek visszafizetésére kellene költeni.

(182)

A banki adósság leírása 8,3 millió EUR összegben megfelel azon „nem támogató” hitelezőktől várt hozzájárulás mértékének, amelyek nem járultak hozzá a kötelező elszámolás feltételeihez, de leszavazza őket a támogató hitelezői többség. Az érintett bankok hozzájárulásának hiányában a Bizottság nem tartja ezt a hozzájárulást valósnak, és nem látja benne annak jelét, hogy bíznak a Cimos életképességének helyreállításában.

(183)

A 8.1. pontban foglalt megállapítás alapján a SID adósságának átalakítása és leírása állami támogatásnak minősül. Ennélfogva az nem tekinthető saját hozzájárulási forrásnak.

(184)

Hasonlóképpen, a támogatási programokból származó állami követelések adósság-részvény cseréje, valamint a megmentési támogatás nyújtásából fakadó állami támogatást terhelő kamat felhalmozódásának elmaradása (2014. június 3-a után) is állami támogatásnak minősül, és mint ilyen, nem tekinthető saját hozzájárulásnak.

(185)

Végezetül, a szerkezetátalakítási terv úgy rendelkezik, hogy a Cimos hozzájárulását a szállítókkal történő megegyezés finanszírozásához (az átütemezett adósság visszafizetése) „jövőbeni nyereségekből” kell finanszírozni. Szlovénia arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy ez az adósság 34,2 millió EUR, mivel a fennmaradó 4,8 millió EUR összeget már kifizették a szállítóknak. Az iránymutatás 43. pontja szerint a saját hozzájárulás nem tartalmazhat jövőbeni nyereségeket. Ennélfogva a Bizottság megállapítja, hogy csak a 4,8 millió EUR összeg tekinthető törvényes saját hozzájárulásnak ebből a forrásból.

(186)

E megfontolások fényében a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy 226,1 millió EUR összegű saját hozzájárulás felel meg az iránymutatás kritériumainak. Ez az összeg a teljes szerkezetátalakítási költség 64,5 %-át teszi ki, azaz meghaladja a nagyvállalatok esetében előírt 50 %-os küszöböt.

(187)

A Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási támogatás megfelel az iránymutatásban előírt megfelelőségi feltételeknek.

(188)

A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az 1., 2., valamint részben a 3. és 4. intézkedés (amilyen mértékben azokat a SID nyújtotta) a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást képez, amely a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja és az iránymutatás értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.