10.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 33/14

(1)

Az 1225/2009/EK rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján lefolytatott, a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó borkősav behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatot követően a 130/2006/EK tanácsi rendelettel (2) dömpingellenes intézkedéseket vezettek be. Az intézkedések a Kínai Népköztársaságból származó borkősav valamennyi exportáló gyártójára vonatkoztak, kivéve a Hangzhou Bioking Biochemical Engineering Co. Ltd-t, amely esetében nulla százalékos vámtételt alkalmaztak.

(2)

A WTO Fellebbezési Testülete „Mexikó – rizs” esetről készített jelentésével (a továbbiakban: a WTO Fellebbezési Testületének jelentése) (3) összhangban, a 332/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet értelmében a Hangzhou Bioking Biochemical Engineering Co. Ltd-t, mint kínai exportáló gyártót, kizárták a 130/2006/EK rendeletben kiszabott intézkedések (4) későbbi felülvizsgálatainak hatálya alól.

(3)

Az eredeti intézkedések ezt követően különböző felülvizsgálat tárgyát képezték (5). Ennek eredményeként a hatályban lévő intézkedések értelmében 34,9 %-os országos vámot és két különálló kínai exportáló gyártó esetében 4,7 %-os, illetve 10,1 %-os egyedi vámtételt alkalmaztak (6).

(4)

A Hangzhou Bioking Biochemical Engineering Co. Ltd-re korlátozódó korábbi vizsgálatot 2011. július 29-én indították meg (7). A panasz visszavonását követően az eljárást – intézkedések elrendelése nélkül – a 2012. június 4-i bizottsági határozattal (8) megszüntették.

(5)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2014. december 4-én az alaprendelet 5. cikke alapján a Kínából származó borkősav Unióba történő behozatala tekintetében a Hangzhou Bioking Biochemical Engineering Co. Ltd-re (a továbbiakban: Bioking vagy exportáló gyártó) korlátozódó dömpingellenes vizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (9).

(6)

A Bizottság a vizsgálatot a borkősav négy uniós gyártója, a Distillerie Bonollo S.r.l., a Caviro Distillerie S.r.l., az Industria Chimica Valenzana S.p.a. és a Distilleries Mazzari S.p.a. (a továbbiakban: panaszosok) által 2014. október 21-én benyújtott panasza alapján indította el. A panaszosok a borkősav uniós termelésének több mint 25 %-át képviselik. A panasz bizonyítékot tartalmazott a dömpingre, illetve az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan, és így elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

(7)

Az exportáló gyártó a vizsgálat megindítását követően kérte a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását. Az exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság azáltal, hogy az alaprendelet 5. cikke alapján egyetlen vállalat ellen indított új dömpingellenes vizsgálatot, megsértette a GATT VI. cikkében és a WTO dömpingellenes megállapodásának (WTO ADA) (10) 5.8. cikkében foglalt alapelvet, mivel dömpingellenes vizsgálatot harmadik országok ellen kell indítani. A gyártó különösen azzal érvelt, hogy a jelenlegi vizsgálat eredménye egy időközi felülvizsgálaténak felelne meg, ami ellentétes lenne a WTO Fellebbezési Testületének a (2) preambulumbekezdésben említett jelentésével.

(8)

Piacvédelmi vizsgálatokat valóban nem vállalatok, hanem harmadik országok ellen folytatnak le. Ebben az esetben kivételesen egyetlen vállalat ellen indult vizsgálat az alaprendelet 5. cikke és nem a 11. cikkének (3) bekezdése alapján, ami nem ellentétes, hanem összhangban van a WTO Fellebbezési Testületének jelentésével. A Fellebbezési Testület jelentése kimondja, hogy azt az exportáló gyártót, amelyről az eredeti vizsgálatban nem állapították meg, hogy dömpinget folytatott, ki kell zárni az ilyen vizsgálat eredményeként elrendelt végleges intézkedések hatálya alól, és az ilyen gyártó nem tehető az eredeti intézkedések későbbi felülvizsgálatainak tárgyává. A jelentésből nem következik, hogy az ilyen exportáló gyártó és annak behozatalai tekintetében ne lehetne a dömpingelt behozatallal szembeni védelem érdekében új vizsgálatot indítani és ne lehetne intézkedéseket elrendelni, amennyiben az intézkedések elrendelésének feltételei teljesülnek.

(9)

Az Unió jogszabályait lehetőség szerint úgy kell értelmezni, hogy azok összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen akkor, ha a szóban forgó rendelkezések célja az Európai Unió által kötött nemzetközi egyezmény végrehajtása. Mivel a WTO dömpingellenes megállapodása egyrészről lehetővé teszi a kárt okozó dömping elleni intézkedések elrendelését, másrészről viszont a Fellebbezési Testület értelmezése szerint nem teszi lehetővé azon vállalatok felülvizsgálatát, amelyekről az eredeti vizsgálatban azt állapították meg, hogy nem folytattak dömpinget, az alaprendeletet szükségszerűen úgy kell értelmezni, hogy az lehetőséget biztosít az Uniónak arra, hogy az olyan esetben, mint a jelenlegi, amikor a kárt okozó dömpingre vonatkozóan meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indíthasson.

(10)

Mindenesetre – amint azt az Unió bíróságainak ítélkezési gyakorlata is megerősíti – az alaprendelet egyetlen rendelkezése sem gátolja, hogy az alaprendelet 5. cikke alapján új dömpingellenes eljárást lehessen indítani egyetlen olyan vállalattal szemben, amelyről egy másik eljárásban azt állapították meg, hogy nem folytatott dömpinget, és jelenleg meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre a kárt okozó dömpingjét illetően (11). A Bizottság az exportáló gyártó állításait ezért elutasította.

(11)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a panaszosokat, más ismert uniós gyártókat, az uniós gyártók szövetségét, az exportáló gyártót és a Kínai Népköztársaság hatóságait, valamint az ismert független importőröket, beszállítókat és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(12)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(13)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról tájékoztatta Argentína, Ausztrália, Brazília, Chile és India gyártóit is, és felkérte őket a részvételre. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) Argentínát tervezi figyelembe venni.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a legmagasabb uniós értékesítési mennyiség alapján választotta ki, ugyanakkor biztosította, hogy a mintában mindkét tagállam, Olaszország és Spanyolország is képviselve legyen. A Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló összes információra, úgymint a panaszra, az olaszországi Ipari Lepárlók és Szeszesitalgyártók Országos Szövetségétől (Assodistil) és – az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint – az aktuális gyakorlatban részt vevő egyéb ismert uniós gyártóktól kapott információkra támaszkodott. Az ideiglenes minta három uniós gyártóból állt. A mintába felvett uniós gyártók a hasonló termék uniós össztermelésének mintegy 56 %-át képviselték.

(16)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket.

(17)

Az ideiglenes mintában nem szereplő egyik uniós gyártó azt állította, hogy a minta nem tükrözi megfelelően a kisebb uniós gyártók helyzetét. Azzal érvelt, hogy a kisebb gyártókat is be kellene vonni a végleges mintába, hiszen a Biokingtől származó dömpingelt behozatal káros hatása főleg a kisebb vállalatokat érintette. Az olaszországi Ipari Lepárlók és Szeszesitalgyártók Országos Szövetsége (Assodistil) ugyanezt állította.

(18)

A borkősav uniós gyártói valamennyien kis- és középvállalkozások. Egy kisebb uniós gyártó felvétele a mintába alapvetően nem változtatta volna meg a minta reprezentatív jellegét és nem lett volna jelentős hatással a minta adatai alapján vizsgált kármutatókra. Az olyan makrogazdasági mutatók, mint a (98) preambulumbekezdésben ismertetett értékesítési volumen, minden esetben az uniós gazdasági ágazat egészének, azaz valamennyi uniós gyártónak az adatain alapulnak, beleértve a szóban forgó uniós gyártót is.

(19)

Ezen túlmenően voltak más olyan, a mintába fel nem vett uniós gyártók is, valamennyien kis- és középvállalkozások, amelyek értékesítési volumene még jelentősebb volt, és amelyek szintén hajlandóak lettek volna részt venni a mintában. A szóban forgó uniós gyártó nem hozott fel más érvet arra, hogy az említett gyártók bármelyikét figyelmen kívül kellett volna hagyni és helyette az ő vállalatát kellett volna felvenni a mintába.

(20)

További észrevétel nem érkezett. Az ideiglenes mintát így jóváhagyták. A minta az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatív.

(21)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(22)

A kért információkat tíz vállalat nyújtotta be. Ezen vállalatok közül azonban csak egy volt az érintett termék független importőre/forgalmazója. A fennmaradó kilenc vállalatot a Bizottság felhasználónak tekintette, és elküldte számukra a kérdőíveket.

(23)

Az együttműködő független importőrök/kereskedők alacsony számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(24)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából a kínai exportáló gyártó kérésére elküldte a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

(25)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintába felvett három uniós gyártónak, az együttműködő független importőrnek/kereskedőnek, kilenc felhasználónak, tizenhárom beszállítónak, a kínai exportáló gyártónak és öt lehetséges analóg ország, vagyis Argentína, Ausztrália, Brazília, Chile és India gyártóinak. Ezenkívül az USA-beli lehetséges gyártókkal telefonon vette fel a kapcsolatot. Ezek a megkeresések azonban megerősítették, hogy borkősavat az USA-ban nem állítanak elő.

(26)

Kitöltött kérdőívek a mintába felvett három uniós gyártótól, egy együttműködő független importőrtől, nyolc felhasználótól, négy uniós beszállítótól, a kínai exportáló gyártótól és egy ausztrál gyártótól érkeztek.

(27)

A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte a dömping és az abból eredő kár, valamint az uniós érdek megállapításához szükséges valamennyi információt. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(28)

A dömping és a kár kivizsgálása a 2013 október 1 és 2014 szeptember 30 közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011. január 1 és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(29)

Az érintett termék a jelenleg az ex 2918 12 00 KN-kód (TARIC-kód: 2918120090) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó borkősav az Európai Gyógyszerkönyvben ismertetett módszer szerint vizes oldatban mért, legalább 12,0 fokos negatív optikai forgatóképességű D-(-)-borkősav kivételével (a továbbiakban: érintett termék).

(30)

A borkősavat olyan késztermékek összetevőjeként használják, mint a bor és más italok, élelmiszerek és gyógyszerkészítmények, illetve – bizonyos kémiai folyamatok gyorsítása vagy lassítása céljából – adalékanyagként, például a gipszkészítés során, ahol a folyamat lassítására alkalmazzák.

(31)

Az érintett termék vagy a bortermelés során keletkező melléktermékekből, vagyis a borseprőből nyerhető, mint valamennyi uniós gyártó esetében („természetes borkősav”), vagy kémiai szintézisen keresztül benzolból és maleinsav-anhidridből. A Bioking ez utóbbi anyagot használja fő nyersanyagként („szintetikus borkősav”).

(32)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(33)

A Bizottság döntése értelmében ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(34)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a szintetikus és a természetes borkősav nem hasonló termékek. Az említett fél szerint a borkősav két típusa esetében eltérőek a nyersanyagok, a gyártási eljárás, az előállítási költségek, eltérő a szabályozás, a fogyasztói megítélés, a fizikai jellemzők és a végső felhasználás. Az említett különbségek nem teszik lehetővé a Bioking által előállított szintetikus borkősav és az uniós gazdasági ágazat által gyártott természetes borkősav tisztességes összehasonlítását.

(35)

A szóban forgó fél azt is állította, hogy az eltérő jellemzők miatt a szintetikus borkősav bizonyos felhasználói igényeket jobban kielégít. A szintetikus borkősavat maleinsav-anhidridből állítják elő, amely elérhetősége nem függ az időjárási viszonyoktól, míg a természetes borkősav borseprőből készül, ezért annak elérhetősége a betakarított borszőlő minősége, azaz az időjárási viszonyok szerint változik. Így az ellátás biztonsága és az árak stabilitása miatt a kétféle borkősav közötti verseny korlátozottnak tekinthető.

(36)

Az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a dömpingellenes vizsgálatok során a termékeket hasonlónak kell tekinteni, amennyiben minden tekintetben megegyeznek egymással vagy szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal rendelkeznek. Számos tényezőt figyelembe lehet venni, többek között a termékek fizikai, műszaki és kémiai jellemzőit, felhasználását, helyettesíthetőségét, fogyasztói megítélését, értékesítési láncát, gyártási eljárását, előállítási költségét és minőségét.

(37)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Bioking által, az analóg országbeli gyártó által és az uniós gazdasági ágazat által előállított borkősav azonos kémiai képlettel rendelkezik, valamint műszaki és fizikai jellemzőik a nyersanyagok, a gyártási eljárás és az előállítási költségek tekintetében fennálló különbségek ellenére is megegyeznek. Az előállításban mutatkozó ilyen jellegű eltérések a végtermékek megegyezőségét nem kérdőjelezhetik meg, mivel a megegyezőség megállapításának alapját az azonos kémiai képlet, és az azonos műszaki és fizikai jellemzők képezik. Ezenkívül az értékesített termékek osztályozása és végső felhasználási módja hasonló, valamint azok egymással helyettesíthetők. Az egyetlen kivétel ez alól az uniós borászati ágazat, amely esetében az uniós szabályozási intézkedések (12) nem teszik lehetővé a szintetikus borkősav használatát, ettől még azonban a többi hasonlóságot nem kell figyelmen kívül hagyni. Minden más piaci szegmensben nyílt és közvetlen verseny folyik. A vizsgálatból az derült ki, hogy az élelmiszer-ipari, építőipari és gyógyszeripari felhasználók szintetikus és természetes borkősavat egyaránt vásárolnak. Az állítások tehát nem álltak összhangban a vizsgálat megállapításaival, és megerősítést nyert, hogy a termékeket hasonlónak kell tekinteni.

(38)

Meg kell jegyezni, hogy a termékeket a fenti (1)–(4) preambulumbekezdésben említett valamennyi korábbi vizsgálat során hasonló terméknek tekintették.

(39)

A Bizottság értékelte az exportáló gyártó piacgazdasági elbánás iránti kérelmét, és a vállalat telephelyén ellenőrző látogatást is tett.

(40)

A piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat ezt követően elküldte az exportáló gyártónak, az érintett ország hatóságainak és az uniós gazdasági ágazat képviselőinek. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a megállapításokkal kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. A Bizottság figyelembe vette az ismertetett véleményeket. Ezt követően tájékoztatta az érdekelt feleket a piacgazdasági elbánásra vonatkozó végleges döntéséről.

(41)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt egyéb kritériumok követelményeinek megfelelt, azonban ez említett pontban foglalt első követelménynek nem felelt meg (a továbbiakban: első kritérium), mivel az alapvető, a ráfordítások jelentős részét kitevő nyersanyagnak, a maleinsav-anhidridnek az a belföldi ára, amelyet a gyártó a vizsgálati időszak alatt fizetett, a nemzetközi áraktól rendszeresen elmaradt, és nem tükrözte a piaci értéket. Ezenkívül a Bioking által a maleinsav-anhidridért fizetett alacsony vételárak megfeleltek a vonatkozó kínai belföldi árnak, amely rendszerint szintén alacsonyabb volt, mint a termék nemzetközi árai. A vizsgálati időszak során a Biokingre vonatkozóan megállapított átlagos árkülönbözet 14 % volt.

(42)

A fenti (41) preambulumbekezdésben említett árkülönbözet a Bioking által a vizsgálati időszak során a maleinsav-anhidridért a kínai belföldi piacon fizetett árak és más piacok belföldi árai közötti összehasonlítás eredménye. Az árkülönbözet megállapítása céljából a Bizottság először is feltérképezte a maleinsav-anhidrid (piaci erők hatására kialakult) belföldi árainak országonkénti rendelkezésre állását, valamint ezen országokban a Bioking által és kínai belföldi piac egészén használt maleinsav-anhidriddel összehasonlítható típusú termékek körét. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hasonló piacnak a szállítási költségek miatt ugyanabban a földrajzi régióban kell lennie. Ezért úgy döntött, hogy Tajvan belföldi piaca, amely a Kínához földrajzilag legközelebbi piac, olyan jellemzőkkel bír, amelyek lehetővé teszik a Bioking által fizetett árak és a maleinsav-anhidrid Kína belföldi piacán általában uralkodó árainak megfelelő összehasonlítását.

(43)

A kínai és a harmadik országokon belüli belföldi árak összevetésében alkalmazott adatok független piaci szolgáltatótól származtak (13). A Bizottság a Bioking által maleinsav-anhidridért fizetett (és a Bioking által rendelkezésre bocsátott, ellenőrzött adatokban szereplő) vételárat, a maleinsav-anhidrid (héa nélküli) kínai belföldi árát és a független adatszolgáltatótól származó tajvani (héa nélküli) belföldi árat hasonlította össze. A Bizottság elemezte a maleinsav-anhidrid más piacokon (az USA és az Unió piacán) uralkodó belföldi áraira vonatkozó adatokat, és a kínai belföldi árak, valamint az USA és az Unió belföldi árainak összehasonlításából az derült ki, hogy az átlagos árkülönbözet még jóval nagyobb, mint amit Tajvan esetében megállapított.

(44)

A kínai és az egyéb harmadik országbeli belföldi árak közötti árkülönbözet azzal magyarázható, hogy a kínai adórendszer a maleinsav-anhidrid exportja esetén nem teszi lehetővé az előzetesen felszámított héa teljes összegének visszatérítését. Ez az adórendszer tehát nem ösztönzi a maleinsav-anhidrid Kínából történő exportját. A kínai törvények szerint a maleinsav-anhidridet Kínából exportáló vállalatoknak 17 %-os héát kell fizetniük. Ugyanakkor az előzetesen felszámított héa összegének csak egy részét térítik vissza. A vizsgálati időszakban a héa-visszatérítés 9 %-os volt. A Kína által folytatott politika, például azáltal, hogy kedvezőtlen feltételeket teremt egy adott nyersanyag exportja esetén fizetendő héa tekintetében (14), egyrészről azt eredményezi, hogy a szóban forgó nyersanyagot nyomott (nettó) áron exportálják Kínából (mivel a kínai exportőröknek a nemzetközi piacokon olyan vállalatokkal kell versenyezniük, amelyek az exportértékesítések után általában nem fizetnek héát), másrészről arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a termékeket inkább a belföldi piacon értékesítsék, ami a belföldi árakat a nemzetközi árak alá szorítja.

(45)

A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a maleinsav-anhidrid benzolból vagy butánból készül, amelyek a gyártási költség 90 %-át teszik ki. Ezen kívül az is megállapítást nyert, hogy a maleinsav-anhidridre vonatkozó Kínában tett árajánlatok szintje azonos függetlenül attól, hogy az benzol vagy bután felhasználásával készül. A Kínából exportált benzolra 40 %-os exportadó érvényes, a kifizetett héa pedig export esetén nem térítendő vissza. Ezért ésszerűen feltételezhető, hogy a benzol kínai piaca az olyan butánból előállított maleinsav-anhidridnek a piacára, mint amilyet a Bioking használ, közvetett hatást gyakorol, és úgyszintén hozzájárul a maleinsav-anhidrid kínai piacának általános torzulásához.

(46)

Végül a vizsgálat rámutatott arra is, hogy a maleinsav-anhidrid kínai gyártói közül jó néhány állami tulajdonban van, és a kínai piacon jelentős kapacitásfelesleg áll fenn. Az állandó kapacitásfelesleg ésszerűen összefüggésbe hozható az állami tulajdonú vállalatok védett helyzetével, amely meggátolja, hogy a probléma a szokásos piaci mechanizmusok, azaz például a konszolidáció és a bezárások hatására megszűnjön.

(47)

Tekintettel a fentiekre, a maleinsav-anhidrid kínai belföldi piaca egészében véve torznak tekinthető.

(48)

A közzétételt követően az exportáló gyártó azt állította, hogy a (41)–(44) preambulumbekezdésben említett, a maleinsav-anhidridre vonatkozó ár-összehasonlítás a belföldi árakon alapul, ezért az nem megfelelő. Az exportáló gyártó ehelyett azt javasolta, hogy a harmadik országok exportárait és a kínai belföldi árakat kellett volna összehasonlítani. Az exportáló gyártó a nemzetközi exportárakat és a kínai belföldi árakat összevető, eltérő ár-összehasonlításokat bocsátott rendelkezésre. Azt állította továbbá, hogy a vételárai és az USA vámstatisztikai adatbázisából származó USA-beli exportárak összehasonlítása azt mutatná, hogy az általa fizetett vételár rendszerint magasabb, mint az USA-beli exportőrök által a különböző harmadik országok piacain érvényesített exportárak. Az exportáló gyártó ezenkívül azt állította, hogy a maleinsav-anhidrid nyersanyagköltsége (a bután ára) Tajvanon magasabb, mint Kínában vagy az USA-ban, ezért a tajvani árakkal való összevetés nem megfelelő.

(49)

Az exportáló gyártó által rendelkezésre bocsátott alternatív nemzetközi exportár-összehasonlítások nem voltak megfelelőek. A (42) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a hasonló szállítási feltételekkel számolt, összevethető belföldi árak megfelelő összehasonlítási alapot képeznek. Meg kell jegyezni, hogy a Bioking azon állítását, mely szerint a belföldi árak alkalmazása az összevetésben önmagában véve nem lenne helyénvaló, egyetlen érvvel sem indokolta meg. Ezenkívül – a (42) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a szállítási költségek miatt valószínűleg a földrajzilag legközelebb eső piac képezi a legésszerűbb alapot az összehasonlításra. Ezért a Bizottság azokat az állításokat, miszerint Tajvan nem megfelelő alap az összehasonlításhoz, illetve, hogy a Bioking által rendelkezésre bocsátott exportárak vagy az USA vámstatisztikáiból származó adatok alkalmasabbak lennének az összehasonlítás alapjára, elutasította.

(50)

Az exportáló gyártó azzal is érvelt, hogy eltúlozták azokat az esetleges hatásokat, amelyeket a (44) preambulumbekezdésben említett adórendszer gyakorol a maleinsav-anhidrid (nettó) exportárára és ennek következtében a kínai belföldi árára, és hogy ez a hatás csak minimális. Ezt az állítást azonban tényekkel nem támasztották alá. Mindenesetre a vizsgálat során rendelkezésre álló információk alapján és a (41)-(44) preambulumbekezdésben bemutatott árkülönbözetek tanúsága szerint a különbözet jelentős, és nagyobb, mint ahogy azt az exportáló gyártó állítja. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(51)

Az exportáló gyártó azt állította továbbá, hogy a benzol árába történő állami beavatkozás esetleges torzító hatása lényegtelen, mivel egyre inkább a bután válik a piaci árat meghatározó fő tényezővé, amely fokozatosan felváltja majd a benzolból származó maleinsav-anhidridet a piacon. Amint azt a fenti (45) preambulumbekezdés is kifejti, a Kínából származó, maleinsav-anhidrid exportárai azonosak, függetlenül attól, hogy a terméket benzol vagy bután felhasználásával állítják elő. Ez arra utal, hogy a benzol kínai piaca a butánból előállított maleinsav-anhidridnek a piacára, –amelyen a Bioking jelen van – közvetett hatást gyakorol, ami hozzájárul a maleinsav-anhidrid piacának torzulásához. Az exportáló gyártó által rendelkezésre bocsátott adatokon alapul mindenesetre az a megállapítás, mely szerint a Bioking jelentősebb ráfordítási költségeiben csekély mértékben fejeződnek ki a piaci értékek. Végül, az exportáló gyártó ezeket az állítólag rendszeresen fennálló, lényeges különbségeket semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(52)

Az exportáló gyártó azt is állította, hogy a maleinsav-anhidridet gyártó, állami tulajdonban lévő vállalkozások védett helyzetének – melyet a Bizottság piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálata is igazol, és amelynek magyarázata szerepel a piacgazdasági elbánásra vonatkozó, az exportáló gyártónak szóló tájékoztatóban is – nem volt jelentősége, mivel az exportáló gyártó a maleinsav-anhidridet főleg magántulajdonban lévő beszállítóktól vásárolta. Ezzel az állítással kapcsolatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy még ha a beszállítók főleg magántulajdonban álló vállalatok is, a túlzott kapacitás árleszorító hatása és a maleinsav-anhidridet gyártó, állami tulajdonban lévő vállalkozások védett helyzete őket is befolyásolja. Ezenkívül a Bioking nem bizonyította be ennek ellenkezőjét. Mindenesetre a Bioking vételárainak a nemzetközi árakkal való összehasonlítása azt bizonyította, hogy a Bioking valóban torzított árakon vásárolt, és ezek az árak megfeleltek a kínai piacon általánosságban fennálló torzulásnak. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(53)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy az a döntés, miszerint a vállalat a kínai héa-visszatérítési rendszer miatt nem felelt meg az első kritériumnak, nem egyeztethető össze a GATT/WTO szabályaival, mivel ezek a szabályok lehetővé teszik a különböző héa-visszatérítési rendszereket, és azokat nem tekintik olyan rendszereknek, amelyek a piaci árakat torzítanák. Ezt az a tény is megerősíti, hogy Kína a WTO csatlakozási jegyzőkönyvében a héa-visszatérítési rendszer tekintetében nem vállalt semmiféle különleges kötelezettséget. Végezetül az exportáló gyártó azt állította, hogy a piacgazdasági elbánást a kínai héa-visszatérítési rendszer miatt egyetlen korábbi vizsgálat során sem tagadták meg, ezért ebben a vizsgálatban sem volna indokolt azt elutasítani.

(54)

Függetlenül attól, hogy a GATT/WTO szabályai lehetővé teszik a különböző héa-visszatérítési rendszerek alkalmazását, a Bizottság ebben az esetben megállapította, hogy a kínai adórendszer valóban leszorítja a kínai (nettó) exportárakat és nem ösztönzi a maleinsav-anhidrid Kínából való exportját. Következésképpen – a fenti (43) preambulumbekezdésben is leírtak szerint – az is megállapítást nyert, hogy a héa-visszatérítési rendszer a kínai belföldi árakat is leszorítja, ami torzulást eredményez a piacon. Következésképpen ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(55)

Ami azt az állítást illeti, mely szerint a piacgazdasági elbánást a kínai héa-visszatérítési rendszer miatt egyetlen korábbi vizsgálat során sem tagadták meg, emlékeztetni kell arra, hogy egy korábbi vizsgálatban (15) a héa-visszatérítés hiánya a piacgazdasági elbánás tesztjének negatív eredményét alátámasztó érv volt. Az állítást ezért elutasították.

(56)

A jelenlegi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a maleinsav-anhidridért a Bioking által fizetett és a kínai piacon általában uralkodó árak nem tükrözik a piaci értéket, mivel azok rendszeresen alacsonyabbak, mint a nemzetközi árak. Az elemzés során a kínai héa-visszatérítési rendszer a torzulást magyarázó oknak bizonyult. A piacgazdasági elbánásra vonatkozó döntést a Bizottság minden egyes vizsgálat során az adott vizsgálat szempontjából lényeges konkrét körülmények alapján függetlenül hozza meg. A Bizottság a jelenlegi vizsgálat során azt állapította meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt első kritérium az előzőekben tárgyalt sajátos körülmények miatt nem teljesül. Következésképpen ezt az érvet elvetették.

(57)

A közzétételt követően a panaszosok megismételték azon állításukat, miszerint vitatható, hogy az exportáló gyártó vizsgálati időszak során eszközölt beruházásaira, többek között a földhasználati jogokra kizárólag a vállalat által felhalmozott eredmények nyújtottak fedezetet, különösen úgy, hogy a vállalat a 2013-as pénzügyi évben még osztalékot is fizetett. A panaszosok azt is állították, hogy a felhalmozott eredmények a kínai csúcstechnológiai iparágakat ösztönző program keretében korábban biztosított kedvezményes adókulcsok következményeként állhattak rendelkezésre. Ezeket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt második kritériumot érintő állításokat azonban semmilyen bizonyítékkal sem támasztották alá. Ezért a Bizottság azokat elutasította.

(58)

A panaszosok azt is állították, hogy az exportáló gyártó nem felel meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második franciabekezdésében előírt nemzetközi számviteli standardoknak, mivel egy olyan eszközcsereügylet esetében, ahol egy korábban szerzett földhasználati jogot egy megfelelőbbre cserélt, nem könyvelte el a felértékelődést és/vagy az értékvesztést. Egy eszközcsereügylet során szerzett eszköznek az átadott eszköz könyv szerinti értékén (és nem a valós értékén) történő nyilvántartásba vétele ugyanakkor a nemzetközi számviteli standardok szerint is elfogadott eljárás. Következésképpen ezt az érvet elvetették.

(59)

A panaszosok azt állították továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második franciabekezdésében előírtak azért sem teljesülnek, mivel az exportáló gyártó könyvelési nyilvántartásait a kínai számviteli standardok szerint vezetik és ellenőrzik, ami eltér az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt nemzetközi számviteli standardoktól. A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy annak ellenére, hogy csak a kínai számviteli szabályokra történik jogszabályi hivatkozás, az exportáló gyártó által alkalmazott számviteli szabályok összhangban állnak a nemzetközi standardokkal. Következésképpen ezt az érvet elvetették.

(60)

Végezetül a panaszosok azt állították, hogy a Bizottságnak a földhasználati jogokért fizetett árat nem a kínai referenciaárakhoz kellett volna viszonyítania, hanem az olyan harmadik országokban érvényes telekárakhoz, mint Tajvan, Indonézia és India. A panaszosok azt állították továbbá, hogy a földhasználati jogokért fizetett árak elmaradhattak a piacgazdasági áraktól. Az az állítás azonban, hogy a földhasználati jogok ára elmaradt a piaci áraktól, megalapozatlannak bizonyult, és nem egyezett meg a vizsgálat megállapításaival, ami – épp ellenkezőleg – úgy találta, hogy az árak a Kínában uralkodó ésszerű piaci árakat tükrözik, valamint egy független értékelési jelentéssel is összhangban állanak. Végezetül a panaszosok azon javaslatával kapcsolatban, miszerint a földhasználati jogokat harmadik országok áraihoz viszonyítva kellett volna értékelni, emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti értékelést a harmadik országok árai alapján lehet végezni, de ez nem kötelező. A panaszosok nem hoztak fel olyan érvet, amely a független értékelési jelentés alkalmazását megkérdőjelezné. Következésképpen ezt az érvet elvetették.

(61)

A fenti megfontolások miatt és az exportáló gyártó számára elküldött konkrét tájékoztatásban foglaltakra tekintettel az exportáló gyártót nem lehet piacgazdasági elbánásban részesíteni.

(62)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. Ennek megfelelően ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország).

(63)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy megfelelő analóg országként Argentínát tervezi figyelembe venni, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket erre vonatkozóan.

(64)

A Bizottság megkereste az öt lehetséges analóg ország (Argentína, Ausztrália, Brazília, Chile és India) hatóságait. Az USA-beli lehetséges gyártókkal való kapcsolatfelvételek azonban megerősítették, hogy az USA-ban nem állítanak elő borkősavat. A Bizottság a kapott tájékoztatás alapján információkat kért a hasonló termék 26 lehetséges argentin, ausztrál, brazil, chilei és indiai gyártójától.

(65)

Mindössze egyetlen ausztrál gyártó válaszolt a megkeresésre és bocsátotta a Bizottság rendelkezésére a kért információkat.

(66)

A vizsgálat megállapította, hogy Ausztrália hazai termelése versenyben áll az importált borkősavval, legalábbis a Kínából származó borkősavval mindenképpen. A borkősav importja után jelenleg nem kell vámot fizetni. A (36)–(37) preambulumbekezdésben említettek szerint az egyetlen együttműködő ausztrál gyártó által előállított borkősav a Kínában gyártott és onnan exportált termékhez hasonló terméknek minősült annak ellenére, hogy a gyártási eljárása eltér az előbbitől. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság az ausztrál belföldi piacot a rendes érték megállapítása céljából megfelelőnek tartotta.

(67)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy a borkősav Argentínában, Ausztráliában és USA-ban érvényes exportárai jóval alacsonyabbak, mint a Bioking exportárai, így az említett árak használata megerősíti, hogy nem történt dömping. Az állítás irreleváns, mivel az analóg országok kiválasztását nem exportáraik határozzák meg. Ezenkívül a szükséges együttműködés csak egy lehetséges analóg ország egyetlen gyártójának részéről volt tapasztalható. Az exportáló gyártó a termékkörre vonatkozóan további állításokat tett. Ezek az állítások a fenti (34)–(38) preambulumbekezdésben szerepelnek.

(68)

Tekintettel arra tényre, hogy egyetlen lehetséges analóg ország egyetlen exportáló gyártója tanúsított együttműködést, továbbá mivel Ausztrália megfelelő analóg piacnak tekinthető, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint Ausztráliát választotta analóg országnak.

(69)

A Bioking kivételével Kínára vonatkozóan érvényben lévő intézkedések legutóbbi időközi felülvizsgálata (16) során az analóg ország Argentína volt. A rendes érték az argentin, illetve a kínai gyártási módszerek közötti objektív különbségeket tükröző számtanilag képzett értéken alapult, amely különbségeknek az árakra és a költségekre gyakorolt hatása jelentősnek bizonyult. A vizsgált ügyben az ausztrál és a kínai gyártási módszer között is megfigyelhető különbség. A vizsgálat során nem merültek fel olyan körülmények, amelyek az időközi felülvizsgálat során alkalmazottól eltérő megközelítést tennének szükségessé. Ebben a tekintetben az érdekelt felek sem tettek megjegyzést. Ezért a rendes értéket az ausztráliai, illetve a kínai gyártási módszerek közötti objektív különbségeket tükröző számtanilag képzett értékre kell alapozni.

(70)

E célból a Bizottság a piacgazdasági elbánásra vonatkozó megállapítás eszközeként (lásd a (42) preambulumbekezdést) a tajvani piacon beszerezhető maleinsav-anhidrid árát vette a gyártási költségek kiindulási pontjaként. Az értékesítési, általános és adminisztratív (SGA) költségek, valamint a nyereség ésszerű összegének meghatározása az analóg országbeli gyártó tényleges adatain alapult.

(71)

Az egyetlen együttműködő ausztrál gyártó egyetlen olyan terméktípust gyártott és értékesített, amely azonos volt az exportáló gyártó által az Unióba való export céljára értékesített terméktípusok egyikével. A Bizottság az Ausztráliában előállított és értékesített borkősav számtanilag képzett értékét alkalmazta, mivel az megfelelt a Bioking által a vizsgálati időszakban az Unióba exportált és ott értékesített borkősav valamennyi típusának. A Bizottság ezt a megközelítést helyénvalónak tartotta, mivel a Bioking által a vizsgálati időszakban az Unióba exportált és ott értékesített borkősav valamennyi típusának gyártási eljárása alapvetően megegyezik, és a gyártási eljárás vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az előállítási költségek tekintetében sincs gyakorlatilag semmilyen különbség.

(72)

Az exportáló gyártó közvetlenül független uniós vevőknek exportált. Így a Bizottság az exportárat – az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint – az Unióba történő exportra eladott érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapította meg.

(73)

A Bizottság a rendes értéket és az exportáló gyártó exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(74)

Ahol a tisztességes összehasonlítás érdekében indokolt volt, a Bizottság – az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően – a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében kiigazította. Ilyen kiigazításokat az export után fizetendő, vissza nem igényelhető héa, a kezelési, rakodási és járulékos költségek, a tengeri fuvarozási és biztosítási költségek, a hitelköltségek, a csomagolási, jótállási és garanciális költségek, valamint a bankköltségek vonatkozásában tett.

(75)

A Bizottság az export után fizetendő, vissza nem igényelhető héa esetében tett kiigazítással kapcsolatban megállapította, hogy a kínai belföldi piacon az exportértékesítések esetében alacsonyabb a héa-visszatérítés szintje, mint a belföldi értékesítéseknél. Ez alapján a Bizottság az ausztráliai rendes értéket a Kínából való exportértékesítés után fizetendő, vissza nem igényelhető héa hozzáadásával állapította meg.

(76)

A végleges nyilvánosságra hozatal után az exportáló gyártótól és a panaszosoktól is érkeztek a dömpingre vonatkozó megjegyzések.

(77)

Az exportáló gyártó megismételte azt a korábbi állítását, mely szerint a Biokinget piacgazdasági elbánásban kell részesíteni.

(78)

Először is, ismét azzal érvelt, hogy a maleinsav-anhidrid kínai belföldi árainak összevetéséhez nem helyénvaló Tajvant kiválasztani, mivel a termék tajvani árai más harmadik országokhoz képest túl magasak. A (42)–(43) preambulumbekezdésben is említettek szerint azonban a Bizottság Tajvant tekinti a leginkább helyénvaló választásnak, valamint a (43) preambulumbekezdésben közölt magyarázat szerint a Bizottság által megvizsgált egyéb lehetséges piacokon még a tajvani árakhoz viszonyított magasabb eltérések mutatkoznak. A Bizottság a Tajvan elutasítását alátámasztó, jól megalapozott indokok, valamint javasolt jobb alternatíva hiányában ezt az állítást elutasította.

(79)

A Bioking azt is állította, hogy a földrajzi közelség nem lehet a hasonló piac kiválasztásának döntő tényezője, és az adatokat közvetlen vagy közvetett kormányzati beavatkozás torzítja. A Bioking azonban nem szolgált semmilyen bizonyítékkal, amely a tajvani kormány részéről bármilyen beavatkozást igazolt volna, ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(80)

Másodszor, a Bioking elismételte azt az érvét, mely szerint maleinsav-anhidridnek nem a belföldi, hanem az exportárait kell alkalmazni, anélkül, hogy a (48)–(49) preambulumbekezdésben eltérő érveket hozott volna fel. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(81)

Harmadszor, a Bioking ismét azzal érvelt, hogy a Bizottság számításaiban eltúlozta a héa hatását, és másképpen számítva a maleinsav-anhidrid kínai, illetve tajvani belföldi árai közötti különbség jelentéktelen lenne. Új érvek hiányában azonban az (50) preambulumbekezdésben szereplő magyarázat érvényes, következésképpen a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(82)

Negyedszer, a Bioking ismét kétségbe vonta a benzolárakba való állami beavatkozás torzító hatását. Mivel az (50)–(52) preambulumbekezdésben már tárgyalt kérdéseken kívül új információt nem tartalmazott, a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(83)

Végül, ami a piacgazdasági elbánás iránti igényt illeti, az exportáló gyártó nem szolgált az (53)–(55) preambulumbekezdésben már megválaszolt kérdéseken kívül új elemekkel annak elismétlésekor, hogy a kínai héa-visszatérítési rendszer megfelel a 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendeletnek, valamint a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította, és megismételte azt a (61) preambulumbekezdésben foglalt következtetését, mely szerint az exportáló gyártót nem lehet piacgazdasági elbánásban részesíteni.

(84)

Ugyanaz a fél elismételte azt az érvelést, mely szerint a maleinsav-anhidrid tajvani ára nem megfelelő a számtanilag képzett rendes érték meghatározásának céljára, és az Egyesült Államok Mexikó felé irányuló exportjának árai jobb alapot adnának. Amint azzal a Bizottság már a fenti (49) preambulumbekezdésben is foglalkozott, az ár-összehasonlítás a leginkább összevethető alapon, azaz a belföldi áraknak a hasonló, földrajzilag a lehető legközelebb eső piacok hasonló szállítási feltételeivel való összevetésén alapult. Az exportőr nem szolgált olyan bizonyítékkal, amely megmagyarázta volna, miért képeznek az Egyesült Államokból Mexikó felé irányuló exportok árai jobb összehasonlítási alapot. Ezért ezt az érvet elutasították.

(85)

A panaszosok megjegyzéseket nyújtottak be a Bioking vizsgálati időszak utáni állítólagos kapacitásbővülésére vonatkozóan. Először, meg kell jegyezni, hogy ezeket a vizsgálati időszak utáni fejleményeket a Bizottság rendszerint nem veszi figyelembe. Továbbá mivel az új, a már létező gyárat felváltó gyártási létesítmény építése a vizsgálat ideje alatt már folyamatban volt, nem volt adat arra vonatkozóan, mekkora lesz a Bioking kapacitása az építés befejezése után. Ezért ezt az állítást nem lehetett figyelembe venni, és a Bizottság elutasította.

(86)

A panaszosok vitatták a Hangzhou Biokingre vonatkozó dömpingkülönbözet kiszámításában alkalmazott, a legutóbbi időközi felülvizsgálat során is alkalmazott, nem tényleges árakon, hanem rendes érték megállapításán alapuló módszert is. Azt állították továbbá, hogy az analóg ország gyártójának tényleges árait alkalmazva a Hangzhou Biokingre vonatkozóan megállapított dömpingellenes vámtétel előreláthatóan magasabb lett volna. Amint az a (69) preambulumbekezdésben szereplő magyarázatból is látható, a vizsgálat során nem merültek fel olyan körülmények, amelyek az időközi felülvizsgálat során alkalmazottól eltérő megközelítést tennének szükségessé. Ebben a tekintetben az érdekelt felek sem hoztak fel semmilyen érvet. Ezért a Bizottság fenntartja, hogy a rendes értéket az ausztráliai, illetve a kínai gyártási módszerek közötti objektív különbségeket tükröző számtanilag képzett értékre kell alapozni.

(87)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a rendes érték súlyozott átlagát hasonlította össze a fentiek szerint megállapított exportár súlyozott átlagával.

(88)

Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve a következő:

(89)

A fenti (1) preambulumbekezdésben említettek szerint a figyelembe vett időszak során a Kínából érkező borkősav-behozatalra dömpingellenes vámok voltak érvényben. Ez alól csak a Biokingtől származó behozatal volt kivétel, amelyre nulla százalékos vámtételt alkalmaztak. A hatályos intézkedéseket – a fenti (3) preambulumbekezdésben említettek szerint – utoljára a 2012-ben lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot követően hosszabbították meg. A hatályvesztési felülvizsgálat során megállapították, hogy a hatályos intézkedések nagymértékben megóvták az uniós gazdasági ágazatot a dömpingelt behozatal hatásaitól és arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik, a kár valószínűleg ismételten elő fog fordulni.

(90)

A jelenlegi vizsgálat csak a Biokingtől származó dömpingelt behozatallal, annak mennyiségével, valamint a behozatal által az uniós piacon érvényes árakra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatással foglalkozik. Hatásukat ugyanakkor a Bizottság az uniós gazdasági ágazatot a Kínából érkező egyéb dömpingelt behozatal káros hatásaitól megóvó hatályos intézkedések hatásainak összefüggésében vizsgálta.

(91)

Mivel a jelenlegi vizsgálat csak egyetlen exportáló gyártóra irányul, a titoktartás érdekében valamennyi bizalmas adatot indexálni kellett.

(92)

A vizsgálati időszakban a hasonló terméket kilenc uniós gyártó gyártotta. A panaszból származó információk alapján az érintett terméket az Unióban nem állítja elő más uniós gyártó. Ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ez a kilenc vállalat alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

(93)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy 23 000 tonna volt. A Bizottság a teljes uniós termelést a panaszban foglalt és a mintába felvett uniós gyártóknál lefolytatott helyszíni vizsgálatok alkalmával összegyűjtött információkkal összevetett adatok alapján állapította meg.

(94)

A fenti (15)–(20) preambulumbekezdésekben említettek szerint három uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a hasonló termék uniós össztermelésének mintegy 56 %-át képviselték.

(95)

A Bizottság az uniós felhasználást a következő adatok alapján állapította meg: i. az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon a mintába felvett uniós gyártóktól származó adatok alapján, a többi uniós gyártó esetében pedig a panasz alapján (a panaszosok tényleges adatai és a többi uniós gyártó esetében pedig becslések); ii. a behozatal teljes mennyisége a kínai export adatbázis, valamint az exportáló gyártótól származó adatok alapján, és iii. az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége az Eurostat adatai alapján.

(96)

A Kínából származó behozatal összmennyiségét az Eurostat adatai alapján ebben az esetben nem lehetett megbízhatóan megállapítani. Az exportáló gyártó által közölt mennyiség a figyelembe vett időszak minden egyes évét tekintve lényegesen nagyobb volt, mint a Kínából érkező behozatal teljes mennyiségére vonatkozó, Eurostatban szereplő adatok. Emiatt a Kínából érkező behozatalra vonatkozó, Eurostatban szereplő adatokat nem lehetett felhasználni. Másrészről az érintett exportáló gyártó által közölt mennyiség összhangban volt a kínai export adatbázisban rögzített, mennyiségre vonatkozó adatokkal.

(97)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (kg)

(98)

Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban 11 %-kal csökkent. Először 2011 és 2012 között 6 %-kal nőtt, majd 2013-ban 3 %-kal visszaesett, a vizsgálati időszakban pedig 14 %-kal csökkent.

(99)

A Bizottság a Biokingtől származó dömpingelt behozatal összvolumenét a saját adatai alapján állapította meg.

(100)

A Biokingtől származó, Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(101)

A Biokingtől származó érintett termék Unióba irányuló dömpingelt behozatalának mennyisége a figyelembe vett időszakban 25 %-kal nőtt: 2011 és 2013 között 36 %-kal emelkedett, majd 2013 után a vizsgálati időszak végéig 11 %-kal csökkent.

(102)

Az importvolumen növekedésének eredményeként a Bioking piaci részesedése a figyelembe vett időszakban összességében jelentős mértékben, 41 %-kal nőtt.

(103)

A Bizottság a Biokingtől származó behozatal átlagárait a saját adatai alapján határozta meg oly módon, hogy a behozatal összértékét elosztotta a behozatal teljes mennyiségével.

(104)

A Biokingtől származó, Unióba irányuló behozatal átlagárai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

Importár (EUR/kg)

(105)

A Biokingtől származó érintett termék átlagos importára a figyelembe vett időszakban 35 %-kal emelkedett: 2011 és 2013 között 43 %-kal nőtt, majd 2013 és a vizsgálati időszak között 8 %-kal csökkent.

(106)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

(107)

Az árakat terméktípusonként– a kereskedelem azonos szintjén lebonyolított ügyletek vizsgálatával, szükség esetén az adatok kiigazításával – hasonlították össze. Az összehasonlítás eredményét a mintába felvett uniós gyártók vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki. Ez alapján a Biokingtől származó dömpingelt behozatal alákínálási különbözeteinek súlyozott átlaga az uniós piac tekintetében 10,3 % volt.

(108)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(109)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a panaszban, a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban, a kínai export adatbázisban és az Eurostatban szereplő adatok alapján értékelte. A makrogazdasági mutatók valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatók a mintába felvett uniós gyártókra vonatkoztak. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében reprezentatívak.

(110)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagyságrendje, valamint a korábbi dömping okozta helyzetből való kilábalás. A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, cash flow, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(111)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, termelési összkapacitás és teljes kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(112)

A figyelembe vett időszakban a termelés volumene 16 %-kal csökkent: 2011 és 2012 között 6 %-kal esett vissza, majd 2013-ban 10 %-kal tovább csökkent, míg 2013-tól a vizsgálati időszakig változatlan maradt.

(113)

A Bizottság a termelési kapacitást a teljes termelési volument a mintába felvett uniós gyártók kapacitáskihasználási rátájával elosztva becsülte meg. Ez alapján az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a figyelembe vett időszak során kiegyensúlyozott volt.

(114)

A figyelembe vett időszakban az uniós gyártók kapacitáskihasználása 12 százalékponttal csökkent. A kapacitáskihasználás csökkenése a termelés visszaesésének negatív hatásait tükrözi. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az uniós gazdasági ágazat az állandó költségeit hosszú távon nehezen tudja majd fedezni.

(115)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

5. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(116)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban 30 %-kal csökkent: 2011 és 2012 között 3 %-kal emelkedett, majd 2012 és a vizsgálati időszak között 33 %-kal csökkent. Ez a negatív tendencia összhangban volt a (97) preambulumbekezdésben leírt visszaeső felhasználással, azonban annál még markánsabban jelentkezett.

(117)

Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban visszaesett és összességében véve 21 %-kal csökkent. A Biokingtől származó behozatal ugyanebben az időszakban viszont – a fenti (101) és (102) preambulumbekezdésben leírtak szerint – 25 %-kal nőtt és ennek megfelelően a piaci részesedése 41 %-kal emelkedett.

(118)

Az uniós fogyasztás 2012-től a vizsgálati időszak végéig esett. A Biokingtől származó dömpingelt behozatal volumene ugyanebben az időszakban a visszaesés ellenére emelkedett és növekvő piaci részesedést eredményezett. Az uniós gazdasági ágazat így a figyelembe vett időszak során piaci részesedésének jelentős részét elveszítette, ugyanakkor az érintett behozatal az uniós piacon tapasztalható visszaeső felhasználás ellenére markánsan növelte piaci részesedését. Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene ezzel egyidejűleg nagyobb mértékben csökkent, mint a felhasználás.

(119)

A figyelembe vett időszak során a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(120)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje a figyelembe vett időszak során viszonylag kiegyensúlyozott volt: 2011-től 2012-ig 3 %-kal csökkent, majd 2012-től 2013-ig 7 %-kal nőtt, és a vizsgálati időszak végéig állandó szinten maradt.

(121)

Az egy foglalkoztatottra jutó, kilogrammban kifejezett termelékenység a csökkentett termelési szint és a viszonylag stabil foglalkoztatás miatt jelentősen visszaesett. A figyelembe vett időszak alatt a termelékenység összességében 19 %-kal csökkent.

(122)

A (77) preambulumbekezdésben megállapított dömpingkülönbözet meghaladta a minimális szintet. Figyelembe véve az érintett exportáló gyártótól származó behozatal mennyiségét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek mértékének uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása jelentős volt.

(123)

A Biokingről az eredeti vizsgálat – amely során a Bioking piacgazdasági elbánásban részesült – azt állapította meg, hogy nem folytatott dömpinget, ami az (1) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azt eredményezte, hogy a vállalat esetében nulla százalékos vámtételt alkalmaztak. Mivel a Bioking nem folytatott kárt okozó dömpinget, a korábbi dömping hatásaiból való felépülés csak a többi kínai exportáló gyártó által folytatott dömping hatásaiból való felépülés mértékében vehető figyelembe, amely dömping ellen a meghozott intézkedések hatályát – a (3) preambulumbekezdésben említettek szerint – számos hatályvesztési felülvizsgálat útján meghosszabbították és módosították. Az intézkedések a (3) preambulumbekezdésben részletesen kifejtettek szerint jelenleg is hatályban vannak.

(124)

A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

7. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban

(125)

A mintába felvett uniós gyártók átlagos értékesítési egységárai 2011 és 2013 között 75 %-kal emelkedtek, majd 2013 és a vizsgálati időszak között 56 %-kal csökkentek. A Biokingtől származó dömpingelt behozatal árai – a fenti (105) preambulumbekezdésben bemutatottak szerint – az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraihoz hasonló tendenciát követtek.

(126)

A borseprőből előállított és az uniós gazdasági ágazat esetében a borkősav gyártási összköltségének mintegy 60 %-át kitevő nyersanyag – kalcium-tartarát – rendelkezésre állása a betakarított borszőlő minősége szerint változik. A kedvező vagy kedvezőtlen uniós éghajlati viszonyok tehát kihatnak a kalcium-tartarát teljes kínálatára, ami pedig befolyásolja az átlagos éves értékesítési árakat. Meg kell jegyezni, hogy a borszőlő betakarítását illetően 2012 és 2013 nem volt kedvező év az Unióban, ami a gyártási időszak után a nyersanyagok és értékesítési árak növekedéséhez vezetett (mivel szezonális termékről van szó, a hatás csak hónapokkal a betakarítás után tapasztalható). Ezzel szemben mivel a vizsgálati időszak a betakarított termést tekintve jó év volt az Unióban, az átlagos éves értékesítési árak a vizsgálati időszakban az előző évhez viszonyítva alacsonyabbak voltak.

(127)

Az átlagos értékesítési egységárak markánsabban emelkedtek (a figyelembe vett időszakban 19 %-kal), mint a termelési költség ugyanebben az időszakban (9 %-os növekedés).

(128)

A mintába felvett uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

8. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(129)

A mintába felvett uniós gyártók munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban kiegyensúlyozott maradt. Az átlagos munkaerőköltségek ugyanebben az időszakban nem tükrözték a munkaerőköltségek általános növekedését (4,6 %) (17) és az uniós inflációs rátát (4,7 %) (18).

(130)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9. táblázat

Készletek

(131)

A zárókészletek mennyisége a figyelembe vett időszakban 44 %-kal nőtt: 2011 és 2012 között 35 %-kal csökkent, majd 2012 és a vizsgálati időszak vége között jelentős mértékben emelkedett.

(132)

A készlet szintje a mintába felvett uniós gyártók 2011 évi termelési volumenének 3 %-át képviselte, ami a vizsgálati időszak végére 5 %-ra emelkedett.

(133)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásaik megtérülése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(134)

A mintába felvett uniós gyártók nyereségességét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségben kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A mintába felvett uniós gyártóknak a hasonló termék uniós piacon független vevőknek történő értékesítéséből származó jövedelmezősége a figyelembe vett időszakban 8 százalékponttal emelkedett.

(135)

A vizsgálatból az derült ki, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége részben külső tényezőktől, például az éghajlati viszonyoktól függ. Mindazonáltal a vizsgálat arra mutatott rá, hogy a jövedelmezőség a figyelembe vett időszakban jelentős mértékben nőtt, és a vizsgálati időszak során elérte a 10 %-ot, amely meghaladta az ágazat célként meghatározott 8 %-os nyereségszintjét.

(136)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. Ez a mutató a figyelembe vett időszak során emelkedett: a nettó pénzforgalom 2011 és 2013 között nőtt, majd a vizsgálati időszakban visszaesett.

(137)

A mintába felvett uniós gyártók hasonló termék előállításába eszközölt beruházásai a figyelembe vett időszak során 7 %-kal csökkentek: 2011 és 2013 között 24 %-kal estek vissza, majd a vizsgálati időszakban 22 %-kal nőttek.

(138)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában meghatározott nyeresége. A nyereség 2011 és 2012 között nőtt, 2012-től a vizsgálati időszak végéig azonban csökkent.

(139)

Semmi nem utalt arra, hogy az uniós gazdasági ágazat a tőkebevonást illetően nehézségekbe ütközött volna, aminek elsősorban az az oka, hogy a mintába felvett gyártók többsége integrált vállalat.

(140)

Az olyan kármutatók, mint a termelés, az értékesítés volumene és a piaci részesedés a figyelembe vett időszakban kedvezőtlen tendenciát mutattak. Ez a tendencia azonban az uniós gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetére nem gyakorolt kedvezőtlen hatást. Épp ellenkezőleg, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a figyelembe vett időszakban végig kedvezően alakult, és a vizsgálati időszakban még meg is haladta a célként meghatározott nyereségszintet. Ezenkívül az olyan kármutatók, mint a pénzforgalom és a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszak során szintén javultak. Az uniós gazdasági ágazat a foglalkoztatást is növelni tudta, noha nem jelentősen.

(141)

Az (1) preambulumbekezdésben említettek szerint a figyelembe vett időszakban a Kínából érkező borkősav-behozatalra dömpingellenes vámok voltak érvényben. Ez alól csak a Biokingtől származó behozatal volt kivétel. Ezek a vámok nagymértékben megóvták az uniós gazdasági ágazatot a Kínából érkező dömpingelt behozatal hatásaitól, így befolyásolták az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Ezt a tényt a Bizottság a jelenlegi vizsgálat során figyelembe vette. Ebben a konkrét esetben ugyanakkor úgy tűnik, hogy az uniós gazdasági ágazatnak sikerült felépülnie a korábbi dömping hatásaiból, és a vizsgálati időszakban magas nyereséget tudott realizálni annak ellenére, hogy az érintett exportáló gyártó jelentősen növelte behozatalát és piaci részesedését. Az adott körülmények között – annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése csökkent, és figyelembe véve azt a tényt, hogy a Biokingtől származó dömpingelt behozatal az uniós gazdasági ágazatot bizonyos mértékig kedvezőtlenül befolyásolta – a vizsgálat nem állapította meg, hogy az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 3. cikke értelmében jelentős kárt szenvedett volna. Ez főként azon a tényen alapul, hogy valamennyi pénzügyi mutató kedvezően alakult, és az uniós gazdasági ágazat az árait az előállítási költségeinél nagyobb mértékben tudta növelni annak ellenére, hogy a Bioking a dömpingelt behozatalát az uniós gazdasági ágazat árainak alákínálva értékesítette.

(142)

Ez alapján a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett jelentős kárt.

(143)

Az érdekelt felek azt állították, hogy a Bizottság helytelenül járt el, amikor bizonyos kármutatóknak (pl. a jövedelmezőségnek) más, egyaránt fontos kármutatók rovására nagyobb jelentőséget tulajdonított. Azzal érveltek, hogy egy olyan ágazat kárelemzésére, mint az uniós borkősav-ágazat, amelyet teljes egészében kis- és középvállalkozások alkotnak, különös gondot kell fordítani.

(144)

A Bizottság a kárelemzést a rendelkezésre álló információk, többek között a mintába felvett három vállalattól kapott, ellenőrzött válaszok alapján végezte. A Bizottság a vállalatok számára olyan kérdőíveket küldött, amelyek kifejezetten kkv-k számára készültek. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban minden olyan gazdasági mutatót értékelt, amely befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét, és egyik mutatóra sem helyezett nagyobb hangsúlyt, mint a többire.

(145)

A felek azzal érveltek, hogy a Bioking 42,8 %-os dömpingkülönbözetét, ami meghaladja a többi kínai gyártóra kiszabott, jelenleg hatályban lévő 34,9 %-os maradványvámot és a másik két vállalatra alkalmazott 13,1 %-os, illetve 8,3 %-os egyedi vámtételt, úgy kellett volna értelmezni, hogy az jelentős kárt okoz, különösen hogy az folyamatosan növekvő importvolumennel és piaci részesedéssel párosul. A felek azt is állították, hogy a Biokinget „indokolatlanul zárták ki” a 626/2012/EU végrehajtási rendelet alapján jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések hatálya alól.

(146)

Egy exportáló gyártó vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözet nem egy meggyőző gazdasági kármutató. Az a tény, hogy egy behozatal dömpingelt, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy kárt is okoz a hazai iparnak. Pusztán egy olyan eszközt képvisel, amely révén egy exportáló gyártó nagyobb piaci térhódítást érhet el (növelheti piaci részesedését és a behozatal volumenét). A Bizottság ezenkívül megjegyezte, hogy a Bioking Unióba érkező behozatalát egy jogszerű uniós aktussal, a 332/2012/EU végrehajtási rendelettel zárta ki a jelenlegi intézkedések hatálya alól. Ezen indokok alapján a Bizottság elutasította az érvet.

(147)

Ugyanezen érdekelt felek azt hangsúlyozták, hogy míg az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítése és piaci részesedése 30 %-kal, illetve 21 %-kal csökkent, a Bioking ugyanebben az időszakban 25 %-kal tudta növelni dömpingelt értékesítései volumenét és 41 %-kal piaci részesedését, ami egyértelműen a jelentős kárra utal.

(148)

A vizsgálat valóban alátámasztotta, hogy a Biokingtől származó behozatal volumene és piaci részesedése nőtt. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak során viszonylag magas maradt. Mindazonáltal a Bizottság nemcsak a piaci részesedést és a behozatal volumenét vizsgálta annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett-e vagy sem. A fenti (144) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban megvizsgálta az összes gazdasági mutatót, amely befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét, és egyik mutatóra sem helyezett nagyobb hangsúlyt, mint a többire. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(149)

Az érdekelt felek azzal is érveltek, hogy a termelési volumen csökkenése (a figyelembe vett időszakban 16 %) és a kapacitáskihasználás visszaesése (a figyelembe vett időszakban 16 %) befolyásolja a jövedelmezőséget, és az egész uniós gazdasági ágazatot hosszú távon fenntarthatatlanná teszi, mivel az az állandó költségeit nem tudja fedezni. Ezt a fejleményt a Bizottság a (114) preambulumbekezdésben figyelembe vette. A felek azt is állították, hogy a Bioking azáltal, hogy agresszív árpolitikájával alákínált az uniós gazdasági ágazat eladási árainak, hatékonyan biztosította piacvezető szerepét, és az uniós gazdasági ágazatot kiszorította olyan kulcsfontosságú ágazatokból, mint az építőipar, valamint az élelmiszer-adalékanyagok és az emulgeálószerek ágazata. A felek azzal érveltek továbbá, hogy az, hogy nem kívántak agresszív árversenybe bocsátkozni a Biokingtől származó dömpingelt behozatallal, és úgy döntöttek, hogy inkább magasabb minőségű terméket értékesítenek olyan vevőknek, akik hajlandóak minőségi felárat fizetni, jogos védekező stratégia volt a részükről. Ugyanakkor a felek hangsúlyozták, hogy mivel a Bioking kapacitásfelesleggel rendelkezett, ez a stratégia hosszú távon nem volt fenntartható, mivel várható volt, hogy a dömpingelt kínai behozatal egyre nagyobb mértékben árasztja el a piacot, és még a mintában szereplő legnyereségesebb uniós gyártók üzleti lehetőségeit is felszámolja.

(150)

A vizsgálat alátámasztotta, hogy a Bioking növelte piaci részesedését és alákínált az áraknak, ami azt eredményezte, hogy csökkent a termelési volumen és a kapacitáskihasználás mértéke, és az uniós gazdasági ágazat egyes ipari ágazatokban fontos vevőket veszített el. Azt azonban a panaszosok is elismerték, hogy ez a helyzet az uniós gazdasági ágazat azon ésszerű üzleti döntése miatt állt elő, hogy a piaci részesedés rovására inkább magasabb nyereséget kívántak elérni. Ez nem tekinthető az ágazatot ért jelentős kár okának. Az érvelést ezért a Bizottság elutasította.

(151)

A panaszosok azzal is érveltek, hogy a Bizottság számításai szerinti jövedelmezőségi ráta nem az uniós gazdasági ágazat tényleges profitszintjének valódi tendenciáit mutatta, mivel a mintába felvett vállalatok közül nem mindegyik tudott pozitív jövedelmezőségi adatokat közzétenni. Ezek az érdekelt felek vitatták a jövedelmezőségi ráta kiszámítására alkalmazott bizottsági módszert, és azt állították, hogy a Bizottság által a kárelemzés elvégzése érdekében megállapított jövedelmezőségi szinteket nyilvánvalóan eltorzította az, hogy a mintában egy olyan, viszonylag nagy uniós gyártó is szerepelt, amelynek a mintába felvett többi kisebb vállalattal ellentétben sikerült elérnie a méretgazdaságosságot.

(152)

Meg kell jegyezni, hogy a Bizottság az uniós gazdasági ágazat helyzetét egészében véve vizsgálta, ezért a mintába felvett uniós gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatók az egész uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve reprezentatívak. A végleges minta összetételét a panaszosok nem vitatták, és a Bizottság a mintát az uniós gazdasági ágazat helyzetére nézve – a (20) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – reprezentatívnak tekintette. A 2016. január 13-án tartott meghallgatáson a panaszosok megismételték a minta reprezentativitásával kapcsolatos aggályukat, új érveket azonban nem támasztották azt alá. A mintába felvett uniós gyártókat mindenesetre nem lehet egymástól elkülönítve elemezni, és egyetlen vállalatra sem lehet eltérő hangsúlyt fektetni, mint a mintában szereplő többi vállalatra, tekintettel arra a tényre, hogy az egész uniós gazdasági ágazatot kkv-k alkotják (lásd a fenti (18) preambulumbekezdést). Az érvelést ezért a Bizottság elutasította.

(153)

Az érdekelt felek azt állították továbbá, hogy a Bizottságnak a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során figyelembe kellett volna vennie azt, hogy a felülvizsgálati időszak végét követően a jövedelmezőség csökkent. 2010 és 2011 között a jövedelmezőség jelentősen visszaesett, amit nem vettek figyelembe. Hangsúlyozták továbbá, hogy a Bioking éppen 2011-ben terjesztette ki piaci részvételét oly módon, hogy a behozatal volumenét mintegy 33 %-kal növelte.

(154)

Emlékeztetni kell arra, hogy a kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálatához a Bizottság általában a vizsgálati időszakot megelőző három évet elemzi. Ezt az időszakot a vizsgálat kezdetén rögzíti, és erre vonatkozóan gyűjt gazdasági adatokat, amelyeket aztán ellenőriz. Ebben az esetben a Bizottság a kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálatához – a (28) preambulumbekezdésben említettek szerint – a 2011. január 1-jétől2014. szeptember 30-ig tartó időszakot választotta, és ennek az időszaknak a felhasználását a panaszosok a vizsgálat egyetlen szakaszában sem vitatták. A 2010-es év tehát nem tartozik a vizsgálat időbeli hatálya alá, és ennek az évnek a szelektív módon történő felhasználása arra, hogy a Bizottság a panaszosok által kiválasztott néhány kármutatót vizsgáljon, megkülönböztetést jelentene és nem lenne objektív. Mindenesetre a vizsgálat a figyelembe vett időszak vonatkozásában nem tudott egyértelmű összefüggést megállapítani az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségi szintjének és a Bioking piaci részesedésének alakulása között. A Bizottság végül megjegyzi, hogy a mintába felvett vállalatokat nem terhelték szerkezetátalakítási költségek. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(155)

Az érdekelt felek azzal is érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat jövőbeli beruházási képessége forog kockán, mivel a csökkenő termelési volumen és kapacitáskihasználási ráta azt fogja eredményezni, hogy az uniós gazdasági ágazat az állandó költségeit hosszú távon nem tudja majd fedezni. A jelenlegi jövedelmezőségi szintek tehát óhatatlanul vissza fognak esni.

(156)

A vizsgálat során az derült ki, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban beruházásokat eszközölt. Noha a beruházások mértéke a figyelembe vett időszakban általában véve 7 %-kal csökkent, ezt a borkősav gyártási eljárásának összefüggésében kell vizsgálni, amely eljárás viszonylag egyszerű, és nem feltétlenül igényel jelentős kutatási-fejlesztési beruházásokat. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(157)

Az érdekelt felek azt állították továbbá, hogy a pénzforgalmat 2011 helyett 2010-től kezdődően kellett volna elemezni, mivel 2011-ben a pénzforgalom igen alacsony volt. Az érdekelt felek szerint amennyiben a Bizottság 2010-től kezdődően végezte volna az elemzést, megállapította volna, hogy az uniós gazdasági ágazat 6,8 millió EUR összegű pénzforgalmi többlettel rendelkezett. Az érdekelt felek ezenkívül azt állították, hogy a pénzforgalom 2013 és a vizsgálati időszak között jelentősen visszaesett, és egy rövid időszak alatt 43 %-kal csökkent. A Bizottságnak emellett körültekintőbben kellett volna vizsgálnia a mintába felvett legerősebb vállalat torzító hatását, különös figyelemmel arra a tényre, hogy a mintában szereplő két vállalat esetében a pénzforgalom 2012 és a vizsgálati időszak között kritikus szintet ért el.

(158)

A fenti (154) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság az uniós gazdasági ágazat helyzetét általában a vizsgálati időszakot megelőző három éves időszakot tekintve értékeli, és a 2010-es év nem tartozik a vizsgálat időbeli hatálya alá. A vizsgálat igazolta, hogy az uniós gazdasági ágazat által elért nyereség elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az ágazat a figyelembe vett időszak alatt pénzforgalmat generáljon. A pénzforgalom 2012-ben és 2013-ban érte el a legmagasabb szintet, és a figyelembe vett időszakban összességében véve jelentősen nőtt. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(159)

Az érdekelt felek azt állították, hogy a pénzforgalom és a beruházások megtérülésének tendenciája eltért a jövedelmezőség trendjétől, ami azt mutatja, hogy az értékesítési volumen fontos szerepet tölt be a jövedelmezőség, valamint egy iparág általános helyzetének értékelésében. Azzal érveltek, hogy a Bizottság helytelenül állította azt, hogy minden pénzügyi mutató kedvezően alakult, mivel a beruházások szintje 2011 és 2013 között jelentős mértékben (24 %-kal) visszaesett, és a figyelembe vett időszak alatt összességében véve 7 %-kal csökkent.

(160)

A jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése különböző gazdasági mutatók, amelyek nem feltétlenül követik ugyanazt a tendenciát. Mindenesetre még ha ez a három mutató különbözőképpen alakult is, a figyelembe vett időszakban összességében véve mindhárom jelentős növekedést mutatott, ami markánsan jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban nem szenvedett kárt.

(161)

Az érdekelt felek hangsúlyozták, hogy az a megállapítás, miszerint az uniós gazdasági ágazat felépült a korábbi dömping hatása alól, ellentmond a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat azon megállapításának, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete a Bizottság megítélése szerint továbbra is sérülékeny. Azt állították, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat során az uniós gazdasági ágazat instabil helyzetének alátámasztására használt mutatók többsége a figyelembe vett időszakban tovább romlott. A felek vitatták a Bizottság azon megközelítését, miszerint a korábbi dömping hatásaiból való felépülés csak a többi kínai exportáló gyártó által folytatott dömping hatásaiból való felépülés mértékében vehető figyelembe, amely dömping ellen a meghozott intézkedések hatályát számos hatályvesztési felülvizsgálat útján meghosszabbították és módosították. A felek azt állították, hogy az alaprendelet nem biztosít olyan jogalapot, amely lehetővé tenné, hogy a Bizottság ilyen megkülönböztetést alkalmazzon.

(162)

Az a tény, hogy a Bizottság az előző hatályvesztési felülvizsgálat során az uniós gazdasági ágazat helyzetét sérülékenynek ítélte meg, nem befolyásolja a jelenlegi vizsgálat megállapításait. A vizsgálat alátámasztotta, hogy az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete a figyelembe vett időszakban tovább javult, ami 2012-ben, 2013-ban és a vizsgálati időszakban magas jövedelmezőségi szintet eredményezett. A Bizottság ezenkívül megerősíti a (123) preambulumbekezdésben ismertetett, a korábbi dömping hatásaiból való felépülésre vonatkozó megközelítést. Az érvet ezért a Bizottság elutasította. Mindenesetre ez a tényező a jelenlegi eset konkrét körülményei között nem befolyásolná a Bizottság általános következtetéseit arra vonatkozóan, hogy jelentős kár nem keletkezett.

(163)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintjével kapcsolatban az érdekelt felek arra kérték a Bizottságot, hogy a foglalkoztatási adatokat még egyszer ellenőrizze. Ugyanezen érdekelt felek ezenkívül bírálták a Bizottságot, mivel nem vette számításba azt a tényt, hogy a figyelembe vett időszak kezdetét megelőzően is történtek már elbocsátások.

(164)

A Bizottság megerősíti a (119) preambulumbekezdésben ismertetett foglalkoztatási adatokat, amelyeket a vizsgálat során ellenőrzött. Azt a tényt illetően, hogy a figyelembe vett időszakot megelőzően is történtek már elbocsátások, meg kell jegyezni, hogy az említett időszak nem tartozik a jelenlegi vizsgálat időbeli hatálya alá. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(165)

Végül ezek az érdekelt felek hangot adtak a Bioking jelentős kapacitástöbbletével kapcsolatos aggályuknak, és kiemelték, hogy az uniós kereslet figyelmen kívül hagyása csak ahhoz vezethet, hogy az uniós borkősavipar rövid távon teljesen tönkremegy, függetlenül attól, hogy milyen a jövedelmezőségi rátája. A 2016. január 13-án tartott meghallgatáson ezek az érdekelt felek megismételték, hogy az uniós ipar helyzetének és különösen jövedelmezőségének helyes értékeléséhez lényeges tekintetbe venni a vizsgálati időszakot követő időszak adatait.

(166)

A vizsgálat során összegyűjtött és ellenőrzött információk szerint nem állapítható meg, hogy a Bioking termelési kapacitása a közeljövőben emelkedik-e, vagy hogy az építés alatt álló új létesítmények a meglévő régi üzemeket váltják-e fel. A panaszosok által az általános tájékoztatóval kapcsolatban tett észrevételekben szereplő információk erre vonatkozóan nem tartalmaznak konkrét bizonyítékokat. A vizsgálat ezenkívül nem állapította meg, hogy a Bioking a feltételezett növekvő termelési kapacitását az uniós piacon történő értékesítésnek szenteli-e. Továbbá, amint azt a (85) preambulumbekezdésben említettük, a vizsgálati időszak utáni fejleményeket a Bizottság rendszerint nem veszi figyelembe, és e fejlemények a vizsgálat e kései szakaszában amúgy sem ellenőrizhetők. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(167)

Mivel a Bizottság azt állapította meg, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár, az okozati összefüggés vizsgálatára nem volt szükség.

(168)

Mivel a Bizottság azt állapította meg, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár, az uniós érdek vizsgálatára nem volt szükség.

(169)

Mivel megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár, az eljárást az alaprendelet 9. cikkének megfelelően intézkedések elrendelése nélkül meg kell szüntetni.

(170)

Valamennyi érintett felet tájékoztatták a végleges megállapításokról és az eljárás megszüntetésére irányuló szándékról, és a felek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

(171)

Az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,