13.10.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 266/29 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1833 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. október 12.)
az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekről szóló 2568/91/EGK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 91. cikke első bekezdésének d) pontjára és második bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2568/91/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározza az olívaolajok és az olívapogácsa-olajok fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőit, valamint az e jellemzők értékelésére szolgáló módszereket. Az említett módszereket – kémiai szakértők véleménye alapján és a Nemzetközi Olívatanács keretében folyó munkával összhangban – rendszeresen frissítik. |
(2) |
A Nemzetközi Olívatanács által megállapított legújabb nemzetközi szabványok uniós szintű végrehajtásának biztosítása érdekében bizonyos, a 2568/91/EGK rendeletben meghatározott elemzési módszereket frissíteni kell. |
(3) |
A tapasztalatok fényében úgy tűnik, hogy az olívaolajokban található idegen növényi eredetű olajok kimutatására szolgáló módszer téves pozitív eredményeket produkálhat. Ezért az erre a módszerre vonatkozó utalásokat el kell hagyni. |
(4) |
A 2568/91/EGK rendeletet ennek megfelelően kell módosítani. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2568/91/EGK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
|
2. |
A mellékletek összefoglalása a következőképpen módosul:
|
3. |
Az Ib. melléklet 1. függeléke e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul. |
4. |
Az V. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul. |
5. |
A IX. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép. |
6. |
A X.A és a X.B melléklet helyébe e rendelet IV. mellékletének szövege lép. |
7. |
A XII. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul. |
8. |
A XIX. melléklet e rendelet VI. mellékletének megfelelően módosul. |
9. |
A XXa. mellékletet el kell hagyni. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 12-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) A Bizottság 1991. július 11-i 2568/91/EGK rendelete az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekről (HL L 248., 1991.9.5., 1. o.).
I. MELLÉKLET
A 2568/91/EGK rendelet Ib. mellékletének 1. függeléke a következőképpen módosul:
1. |
A zsírsavak transz-izomerjeire és a zsírsavtartalomra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
Az alifás alkoholokra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:
|
II. MELLÉKLET
A 2568/91/EK rendelet V. mellékletének 6.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„6.2. |
Az egyes szterinek koncentrációját a vonatkozó csúcs területének és az összes szterincsúcs területének hányadosából határozza meg:
ahol:
|
III. MELLÉKLET
„IX. MELLÉKLET
SPEKTROFOTOMETRIÁS VIZSGÁLAT ULTRAIBOLYA FÉNYBEN
ELŐSZÓ
Az ultraibolya fényben végzett spektrofotometriás vizsgálat segítségével a zsír minőségével, tartósítási állapotával és a technológiai folyamatok által benne okozott változásokkal kapcsolatos információk állapíthatók meg. A módszernél megadott hullámhosszok elnyelése az oxidációs folyamatok és/vagy finomítási eljárások következtében jelen lévő konjugált dién- és triénrendszereknek köszönhető. Ezeket az abszorpciókat fajlagos kioltásban (azaz a zsír meghatározott oldószerrel készült, 1 %-os oldatában, 10 mm-es vastagságban mért kioltásban) fejezik ki, amelyet egyezményesen K-val (más néven »kioltási tényező«) jelölnek.
1. ALKALMAZÁSI KÖR
A melléklet az olívaolajok ultraibolya fényben történő spektrofotometrikus vizsgálatának eljárását ismerteti.
2. A MÓDSZER ELVE
Egy mintát feloldanak a szükséges oldószerben, majd az adott hullámhossztartományban meghatározzák az oldat kioltását a tiszta oldathoz viszonyítva.
A fajlagos abszorbancia kiszámítása 232 nm-en és 268 nm-en izooktánban vagy 232 nm-en és 270 nm-en ciklohexánban, 1 százalékos koncentrációnál, 10 mm-es küvettában történik.
3. BERENDEZÉS
3.1. Egy, az ultraibolya hullámhosszon (220 és 360 mm között) történő mérésre alkalmas spektrofotométer, amely képes a nanométeregységek egyenkénti leolvasására. Az abszorbancia- és a hullámhosszskála, illetve a szórt fény pontosságát és reprodukálhatóságát rendszeresen ellenőrizni kell.
3.1.1. Hullámhosszskála: Ellenőrzése holmium-oxidot vagy holmium-oxid oldatot tartalmazó, jól elkülönülő abszorpciós sávokkal rendelkező (zárt vagy nem zárt) optikaiüveg-szűrőből álló referenciaanyag segítségével történhet. A referenciaanyagok alkalmasak a látható és ultraibolya tartományokban mérő, legfeljebb 5 nm névleges spektrális sávszélességgel rendelkező spektrofotométerek hullámhosszskáláinak ellenőrzésére és kalibrálására. A méréseket 640–240 nm hullámhossztartományban, levegős vakmintával szemben végzik a referenciaanyagokhoz mellékelt utasításoknak megfelelően. Az alapkorrekciót üres sugármenettel végzik minden egyes résszélesség-változásnál. A minta hullámhosszai a referenciaanyag tanúsítványában találhatóak.
3.1.2. Abszorbanciaskála: Ellenőrzése kereskedelmi forgalomba kapható, savas kálium-dikromát oldatokat tartalmazó, meghatározott koncentrációjú és a λmax mellett tanúsított abszorbancia értékű zárt referenciaanyagok segítségével történhet (kálium-dikromát négyféle, perklórsavas, négy UV-kvarcküvettába zárt oldata. A négy oldat a linearitás és fotometrikus pontosság UV-fényben történő mérésére szolgál). A kálium-dikromát oldatokat az alapkorrekciót követően a használt savból álló vakmintával szemben mérik a referenciaanyagokhoz mellékelt utasításoknak megfelelően. A minta abszorbanciaértékei a referenciaanyag tanúsítványában találhatóak.
Egy másik lehetőség a fotocella és a fénysokszorozó átvitelének ellenőrzéséhez a következő: mérjen ki 0,2000 g tiszta kálium-kromátot a spektrofotometriához és oldja fel 0,05 N kálium-hidroxid-oldatban egy 1 000 ml térfogatú mérőlombikban, majd a lombikot töltse fel a jelig. Az így kapott oldatból vegyen pontosan 25 ml-t, tegye át egy 500 ml térfogatú mérőlombikba, majd ugyanazzal a kálium-hidroxid-oldattal töltse fel a lombikot a jelig.
Mérje meg az így kapott oldat kioltását 275 nm hullámhosszon, referenciaként a kálium-hidroxid-oldatot használva. Az 1 cm-es küvettával mért kioltásnak 0,200 ± 0,005 értékűnek kell lennie.
3.2. Az ultraibolya-hullámhosszon (220 és 360 nm között) történő mérésre alkalmas, 10 mm-es optikai átviteli úttal rendelkező, kupakkal ellátott, szögletes kvarcküvetták. Vízzel vagy más megfelelő oldószerrel feltöltve a küvetták nem mutathatnak egymáshoz képest 0,01 kioltási egységnél nagyobb különbséget.
3.3. Egyjelű mérőlombikok, 25 ml térfogat, A osztály.
3.4. 0,0001 g pontossággal mérő analitikai mérleg.
4. REAGENSEK
Ellenkező értelmű utasítás hiányában az elemzés során csak elismert analitikai minőségű reagenseket és desztillált vagy ásványmentesített vizet, illetve hasonló tisztaságú vizet használjon.
Oldószer: Izooktán (2,2,4-trimetil-pentán) a 232 nm-en és 268 nm-en történő méréshez vagy ciklohexán a 232 nm-en és 270 nm-en történő méréshez, a desztillált vízhez viszonyítva 232 nm-en 0,12-nál, 270 nm-en pedig 0,05-nál kisebb abszorbanciával, 10 mm-es küvettában mérve.
5. ELJÁRÁS
5.1. A mintának teljesen homogénnek kell lennie, és nem lehetnek benne lebegő szennyeződések. Ellenkező esetben kb. 30 °C hőmérsékleten át kell szűrni papíron.
5.2. A fentiek szerint előkészített minta megközelítőleg 0,25 g-ját pontosan (1 mg pontossággal) be kell mérni egy 25 ml-es mérőlombikba, az előírt oldószerrel a jelig fel kell tölteni, majd homogenizálni kell. A kapott oldatnak teljesen átlátszónak kell lennie. Amennyiben opálosság vagy zavarosság lép fel, papíron gyorsan át kell szűrni.
MEGJEGYZÉS: Általánosságban 0,25–0,30 g tömeg elegendő a szűz és az extra szűz olívaolaj abszorbanciájának 268 nm-en és 270 nm-en történő méréséhez. A 232 nm-en történő mérésekhez általában 0,05 g tömegű minta szükséges, ezért általában két külön oldat készül. Az olívapogácsa-olajok, a finomított olívaolajok és a hamisított olívaolajok abszorbanciájának méréséhez általában kisebb mintaadag, pl. 0,1 g is elegendő magasabb abszorbanciájuknak köszönhetően.
5.3. Szükség esetén korrigálja az alapot (220–290 nm) mindkét kvarcküvettából (minta és referencia) vett oldattal, majd töltse fel a mintát tartalmazó kvarcküvettát a tesztoldattal, és a használt oldószert referenciaként használva mérje meg a kioltásokat 232, 268 vagy 270 nm-en.
A mért kioltási értékeknek 0,1 és 0,8 közé kell esniük, vagy a spektrofotométer linearitási tartományán belül kell lenniük, amelyet ellenőrizni kell. Ha nem így van, a mérést meg kell ismételni töményebb, illetve hígabb oldatokkal.
5.4. Az abszorbancia 268 vagy 270 nm-en történő mérését követően mérje meg az abszorbanciát λmax, λmax + 4 és λmax – 4 értékeken. Ezeket az abszorbanciaértékeket a fajlagos kioltásban bekövetkező változás (ΔΚ) meghatározására használják.
MEGJEGYZÉS: a λmax 268 nm izooktán oldószer esetében, illetve 270 nm ciklohexán esetében.
6. AZ EREDMÉNYEK KIFEJEZÉSE
6.1. Fel kell jegyezni a különböző hullámhosszokon a következő módon kiszámított fajlagos kioltásokat (kioltási tényezőket):
ahol:
Kλ |
= |
fajlagos kioltás λ hullámhosszon; |
Eλ |
= |
a λ hullámhosszon mért kioltás; |
C |
= |
az oldat koncentrációja g/100 ml-ben; |
s |
= |
a kvarcküvetta átviteli úthossza cm-ben; |
kerekítve 2 tizedesjegyre.
6.2. A fajlagos kioltás változása (ΔΚ)
A kioltás abszolút értékének változását (ΔΚ) az alábbi képlet adja meg:
ahol Km a maximális abszorpcióhoz tartozó, 270 nm és 268 nm (a használt oldattól függően) hullámhosszon mért fajlagos kioltás.
kerekítve 2 tizedesjegyre.”
IV. MELLÉKLET
X. MELLÉKLET
ZSÍRSAV-METILÉSZTEREK GÁZKROMATOGRÁFIÁS MEGHATÁROZÁSA
1. ALKALMAZÁSI KÖR
Ez a melléklet útmutatást nyújt a növényi zsírokban és olajokban lévő szabad és kötött zsírsavak gázkromatográfiás meghatározásához azok zsírsav-metil-észterré alakítását követően.
A triacil-glicerinek kötött zsírsavai, valamint az észteresítési módszertől függően – a szabad zsírsavak zsírsav-metil-észterré alakulnak, amelyeket kapilláris gázkromatográfia segítségével lehet meghatározni.
Az ebben a mellékletben bemutatott módszer lehetővé teszi a zsírsav-metilészterek meghatározását C12-től C24-ig, beleértve a telített, a cisz- és a telítetlen transz-, valamint a cisz- és a többszörösen telítetlen transz zsírsav-metilésztereket.
2. ALAPELV
A zsírsav-metilészterek mennyiségi elemzésére gázkromatográfiát használnak. A zsírsav-metilésztert az A. résznek megfelelően készítik elő. Ezt követően injektorba fecskendezik és elpárologtatják azt. A zsírsav-metilészter elválasztását meghatározott polaritású és hosszúságú analitikai oszlopokon végzik. A zsírsav-metilészterek észlelésére lángionizációs detektort (FID) használnak. Az elemzés feltételei a B. részben találhatóak.
Vivőgázként (mozgó fázis) hidrogén vagy hélium használható a zsírsav-metilészterek FID-vel végzett gázkromatográfiája során. A hidrogén felgyorsítja az elválasztást és élesebb csúcsokat ad. A stacioner fázis egy szilícium-dioxidból készült közömbös, szilárd felületen lévő vékony folyadékfilm mikroszkopikus rétege.
Miközben áthaladnak a kapilláris oszlopokon, a vizsgált elpárologtatott vegyületek kölcsönhatásba lépnek az oszlop belső felületét borító stacioner fázissal. A különböző vegyületek az eltérő kölcsönhatás következtében eltérő időben (ezt nevezik a vegyület retenciós idejének egy adott elemzési paraméterkészleten) eluálnak. A retenciós idők összehasonlítása teszi lehetővé a különböző vegyületek azonosítását.
A. RÉSZ
ZSÍRSAV-METILÉSZTEREK ELŐÁLLÍTÁSA OLÍVAOLAJBÓL ÉS OLÍVAPOGÁCSA-OLAJBÓL
1. ALKALMAZÁSI KÖR
Ez a rész a zsírsav-metilészterek előállítását határozza meg. Zsírsav-metilészterek olívaolajból és olívapogácsa-olajból történő előállítására szolgáló módszereket foglal magában.
2. ALKALMAZÁSI KÖR
A zsírsav-metilészterek olívaolajból és olívapogácsa-olajból történő előállítását kálium-hidroxid metanolos oldatával történő átészterezéssel végzik szobahőmérsékleten. A mintának az átészteresítést megelőző tisztításának szükségessége a minta szabad zsírsavtartalmától és a meghatározandó analitikus paraméterétől függ; az alábbi táblázat alapján választható:
Olajkategória |
Módszer |
||||||
≤ 2,0 % savasságú szűz olívaolaj |
|
||||||
Finomított olívaolaj |
|||||||
Finomított olívaolajból és szűz olívaolajból álló olívaolaj |
|||||||
Finomított olívapogácsa-olaj |
|||||||
Olívapogácsa-olaj |
|||||||
> 2,0 % savasságú szűz olívaolaj Nyers olívapogácsa-olaj |
|
3. MÓDSZERTAN
3.1. Kálium-hidroxid metanolos oldatával szobahőmérsékleten történő átészterezés.
3.1.1. Alapelv
A metilészterek kálium-hidroxid metanolos oldatával történő átészterezéssel, az elszappanosítás bekövetkezését megelőző közbenső stádiumként képződnek.
3.1.2. Reagensek
3.1.2.1. Legfeljebb 0,5 tömegszázalék víztartalmú metanol.
3.1.2.2. Hexán, kromatográfiás minőség.
3.1.2.3. Heptán, kromatográfiás minőség.
3.1.2.4. Dietil-éter, elemzéshez stabilizált.
3.1.2.5. Aceton, kromatográfiás minőség.
3.1.2.6. Eluáló oldószer az olaj oszlop-/SPE-kromatográfiával történő tisztítására, hexán/dietil-éter 87:13 térfogatarányú elegye.
3.1.2.7. Kálium-hidroxid, kb. 2M metanololdat: oldjon fel 11,2 g kálium-hidroxidod 100 ml metanolban.
3.1.2.8. Szilikagél patronok, 1 g (6 ml), szilárd fázis kioldáshoz.
3.1.3. Készülékek
3.1.3.1. Lecsavarható fedelű kémcsövek (5 ml térfogatú) PTFE-tömítőgyűrűs kupakkal.
3.1.3.2. Kalibrált vagy automatikus pipetták, 2 ml-es és 0,2 ml-es.
3.1.4. Olajminták tisztítása
A mintákat szükség esetén úgy tisztítják, hogy az olajat szilikagél szilárd fázisú extrakciós patronon engedik át. A szilikagél patront (3.1.2.8.) egy vákuumos eluáló rendszerbe helyezik és6 ml hexánnal (3.1.2.2.) mossák át; a mosás vákuum nélkül történik. Ezt követően az olaj (hozzávetőlegesen 0,12 g) 0,5 ml hexánnal készült oldatát az oszlopra töltik. Az oldatot átfuttatják az oszlopon, majd 10 ml hexán/dietil-éterrel (87:13 térfogatarány) (3.1.2.6.) eluálják. A kombinált eluátumokat homogenizálják és két hasonló mennyiségre osztják szét. Rotációs bepárlóban csökkentett nyomás alatt, szobahőmérsékleten szárazra párolják az egyiket. A maradékot 1 ml heptánban feloldják, ezt követően az oldat készen áll a gázkromatográfiás zsírsavelemzésre. A másik részt elpárologtatják, majd a maradékot 1 ml acetonban feloldják a triglicerid szükség esetén elvégzendő folyadékkromatográfiás elemzéséhez.
3.1.5. Az eljárás
Egy 5 ml-es lecsavarható fedelű kémcsőben (3.1.3.1.) mérjen le kb. 0,1 g-ot az olajmintából. Adjon hozzá 2 ml heptánt (3.1.2.2.) és rázza össze. Adjon hozzá 0,2 ml metanolos kálium-hidroxid oldatot (3.1.2.7.), helyezze fel a PTFE-tömítőgyűrűs kupakot, szorítsa rá a kupakot, és rázza össze erőteljesen 30 másodpercig. Hagyja, hogy rétegek képződjenek, míg a felső oldat tiszta nem lesz. Dekantálja a metilésztert tartalmazó felső réteget. A heptános oldat ekkor injektálható a gázkromatográfba. Az elemzés megkezdéséig javasolt az oldatot hűtőszekrényben tárolni. Az oldat tárolása 12 óránál tovább nem javasolt.
B. RÉSZ
ZSÍRSAV-METILÉSZTEREK GÁZKROMATOGRÁFIÁS ELEMZÉSE
1. ALKALMAZÁSI KÖR
Ez a rész általános iránymutatót ad a kapilláris oszlopokat használó gázkromatográfiás vizsgálat alkalmazására, az A. részben megállapított módszer segítségével kapott zsírsav-metilészterekből álló keverék minőségi és mennyiségi jellemzőinek meghatározására.
Ez a rész nem alkalmazható polimerizált zsírsavakra.
2. REAGENSEK
2.1. Vivőgáz
Inert gáz (hélium vagy hidrogén), alaposan kiszárítva, kevesebb, mint 10 mg/kg oxigéntartalommal.
1. megjegyzés: |
A hidrogén megkétszerezi az elemzés sebességét, azonban veszélyes. Rendelkezésre állnak védőfelszerelések. |
2.2. Segédgázok
2.2.1. Hidrogén (tisztaság ≥ 99,9 %), szerves szennyeződésektől mentes.
2.2.2. Levegő vagy oxigén, szerves szennyeződésektől mentes.
2.2.3. Nitrogén (tisztaság > 99 %).
2.3. Referenciaminta
Tiszta zsírsavak metil-észtereinek, illetve ismert összetételű zsírok metil-észtereinek keveréke, lehetőség szerint a vizsgált zsíros anyaghoz hasonló. Az oktadekán-, oktadekadién- és oktadekatrién-metilészterek cisz- és transz-izomerjei hasznosak a telítetlen savak transz-izomerjeinek azonosításához.
Meg kell akadályozni a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját.
3. ESZKÖZÖK
A következő útmutató a kapilláris oszlopokat és láng-ionizációs detektort alkalmazó gázkromatográfiához használt szokásos felszerelésre vonatkozik.
3.1. Gázkromatográf
A gázkromatográf a következő elemekből áll:
3.1.1. Befecskendező rendszer
Használjon kapilláris oszlopokkal rendelkező befecskendező rendszert, amely esetben a befecskendező rendszernek kifejezetten az ilyen oszlopokkal történő használatra tervezettnek kell lennie. A befecskendező rendszer lehet osztott típusú vagy az oszlopon lévő osztatlan típusú.
3.1.2. Kemence
A kemencének képesnek kell lennie a kapilláris oszlop legalább 260 °C hőmérsékletre történő hevítésére, illetve a kívánt hőmérséklet tartására 0,1 °C-on belüli pontossággal. Az utóbbi követelmény különösen fontos olvasztott szilícium-dioxid csövek használata esetén.
A hőmérséklet-programozott fűtés használata minden esetben ajánlatos, különösen a 16-nál kevesebb szénatomot tartalmazó zsírsavak esetén.
3.1.3. Kapilláris oszlop
3.1.3.1. A vizsgált anyagok tekintetében semleges anyagból (általában üveg vagy szilícium-dioxid) készült cső. A belső átmérője 0,20–0,32 mm. A belső felületét a stacioner fázisból álló bevonat felvitele előtt megfelelően kezelni kell (például felületkikészítés, inaktiválás). A zsírsavakhoz és a zsírsavak cisz- és transz-izomerjeihez 60 m hosszúság elegendő.
3.1.3.2. Stacioner fázis, poláris polisziloxán (cianoszilikonok) kötött (keresztbe kapcsolt) oszlopok használhatók.
2. megjegyzés: |
Fennáll a veszélye, hogy a poláris polisziloxánok megnehezítik a linolénsav és a C20 savak azonosítását és leválasztását. |
A bevonatoknak vékonyak, azaz 0,1–0,2 μm-eseknek kell lenniük.
3.1.3.3. Az oszlop összeszerelése és kondicionálása
Tartsa be a kapillárisoszlopok összeszerelésének normál szabályait, vagyis az oszlopok elrendezése a kemencén (talapzaton), szerelvények kiválasztása és összeszerelése (szivárgásmentesség), az oszlop végének elhelyezése a befecskendező rendszerben és a detektorban (a holtterek csökkentése). Helyezze az oszlopot vivőgáz árama alá (például 0,3 bar (30 kPa) 25 m hosszú és 0,3 mm belső átmérőjű oszlop esetén).
Kondicionálja az oszlopot a kemence környezeti hőmérsékletéről induló, a stacioner fázis lebomlási határa alatti 10 °C-ig terjedő, 3 °C/perc sebességű felfűtésével. Tartsa a kemencét ezen a hőmérsékleten egy órán keresztül, a nullapont stabilizálódásáig. Az izotermikus körülmények között történő munkához állítsa vissza 180 °C hőmérsékletre.
3. megjegyzés: |
A megfelelően kondicionált oszlopok kereskedelmi forgalomban kaphatók. |
3.1.4. Lángionizációs detektor és konvertererősítő
3.2. Fecskendő
A fecskendő maximális térfogata 10 μl, 0,1 μl-es beosztásokkal.
3.3. Adatgyűjtő rendszer
Detektorokkal ellátott, online bekötött adatgyűjtő rendszerek, csúcsok összegzésére és normalizálásra képes szoftverrel.
4. AZ ELJÁRÁS
A 4.1–4.3. pontban leírt műveletek a láng-ionizációs detektor használatára vonatkoznak.
4.1. Vizsgálati körülmények
4.1.1. A kapilláris oszlopok optimális üzemi körülményeinek kiválasztása
A kapilláris oszlopok hatásfok- és permeabilitási jellemzőinek köszönhetően az alkotóelemek elválasztása és az elemzés időtartama nagymértékben függ a vivőgáz oszlopbeli sebességétől. Ezért az üzemi körülmények optimalizálására van szükség ennek a paraméternek (egyszerűbben az oszlop nyomásveszteségének) a változtatásával, attól függően, hogy az elválasztást szeretnénk növelni vagy gyorsabb analízist szeretnénk végezni.
Az alábbi körülmények bizonyultak megfelelőnek a zsírsav-metilészterek (C4–C26) elválasztására. A kromatogramokra a B. függelék tartalmaz példákat:
Injektor hőmérséklete: |
250 °C |
Detektor hőmérséklete: |
250 °C |
Kemence hőmérséklete: |
165 °C (8 perc 210 °C-ra 2 °C/perc sebességgel |
Hidrogén vivőgáz: |
Oszlopfej nyomása: 179 kPa |
Teljes átáramló mennyiség: |
154,0 mL/perc; |
Megosztási arány: |
1:100 |
Befecskendezett mennyiség: |
1 μl |
4.1.2. A feloldás meghatározása (lásd az A. mellékletet)
Az I. és II. szomszédos csúcsok R feloldása az alábbi képlettel számolható ki:
R = 2 × ((dr ( II ) – d r(I))/(ω(I) + ω(II))) vagy R = 2 × ((tr ( II ) – t r(I))/(ω(I) + ω(II))) (USP) (United States Pharmacopeia – Amerikai Gyógyszerkönyv),
vagy
R = 1,18 × ((tr ( II ) – tr(I))/(ω0,5(I) + ω0,5(II))) (EP, BP, JP, DAB), (JP (Japanese Pharmacopeia – Japán Gyógyszerkönyv), EP (Pharmacopée Européenne – Európai Gyógyszerkönyv), (BP (British Pharmacopeia – Brit Gyógyszerkönyv))
ahol:
d r(I) |
az I. csúcs retenciós távolsága; |
d r(II) |
a II. csúcs retenciós távolsága; |
tr(I) |
az I. csúcs retenciós ideje; |
tr(II) |
a II. csúcs retenciós ideje; |
ω(I) |
az I. csúcs alapjának szélessége; |
ω(II) |
a II. csúcs alapjának szélessége; |
ω0,5 |
az adott vegyület csúcsszélessége a csúcs középmagasságában; |
Ha ω(I) ≈ ω(II), az R értékét az alábbi képlettel kell kiszámolni:
R = (dr ( II ) – d r(I))/ω = (dr ( II ) – d r(I))/4σ
ahol:
σ |
a standard eltérés (lásd A függelék, 1. ábra). |
Ha a két csúcs közötti d r(II) – d r(I) dr távolság 4σ, az E feloldási tényező = 1.
Ha két csúcs nincs teljesen elválasztva, a két csúcs inflexiós pontjának tangensei a C pontban keresztezik egymást. A két csúcs teljes elválasztásához a két csúcs közötti távolságnak az alábbinak kell lennie:
d r(II) – d r(I) = 6 σ ahol R = 1,5 (lásd A. függelék, 3. ábra).
5. AZ EREDMÉNYEK KIFEJEZÉSE
5.1. Minőségi elemzés
Azonosítsa a B. függelék 1. ábrájának kromatogramjából a minta metil-észter csúcsait, amennyiben szükséges, interpolálás, vagy pedig a metil-észterekből álló referenciakeverékekhez (lásd a 2.3. pontot) tartozókkal való összehasonlítás útján.
5.2. Mennyiségi elemzés
5.2.1. Az összetétel meghatározása
Az alábbi módon számítsa ki az egyes zsírsav-metilészterek wi tömeghányadát (a metil-észter tömegszázalékában kifejezve):
5.2.2. Számítási módszer
5.2.2.1. Általános eset
Számítsa ki egy adott i összetevő esetében a mennyiséget a metil-észterek tömegének százalékában kifejezve úgy, hogy meghatározza az adott összetevő csúcsa alatti terület nagyságát az összes csúcs alatti területhez képest, a következő képlet segítségével:
wi = (Ai/ΣA) × 100
ahol:
Ai |
az egyes i zsírsav-metilészterek csúcsa alatti terület; |
ΣA |
az egyes i zsírsav-metilészterek csúcsai alatti területek összege. |
Az eredményeket két tizedesjegy pontossággal kell megadni.
4. megjegyzés: |
A zsírok és olajok esetében a zsírsav-metilészterek tömeghányada megegyezik a triacil-glicerinek tömeghányadával g/100 g-ban kifejezve. Azokat az eseteket, ahol ez a feltételezés nem érvényes, lásd az 5.2.2.2. pontban. |
5.2.2.2. A korrekciós tényezők használata
Bizonyos esetekben, például a nyolcnál kevesebb szénatommal rendelkező zsírsavak vagy a másodlagos csoportokat tartalmazó savak jelenlétében, a területeket korrekciós tényezőkkel (Fci) kell korrigálni. Ezeket a tényezőket minden egyes eszközhöz meg kell határozni. Erre a célra a megfelelő tartományban lévő, hitelesített zsírsav-összetételű referenciaanyagokat kell használni.
5. megjegyzés: |
Ezek a korrekciós tényezők nem azonosak az A. mellékletben található elméleti FID korrekciós tényezőkkel, mivel magukban foglalják a befecskendező rendszer teljesítményét stb. is. A nagyobb eltérések esetén azonban a teljes rendszer teljesítményét ellenőrizni kell. |
Ennél a referenciakeveréknél az i zsírsav-metilészter tömegszázaléka a következő képlet segítségével adható meg:
wi = (mi /Σm) × 100
ahol
mi |
az i zsírsav-metilészter tömege a referenciakeverékben; |
Σm |
a referenciakeverékben lévő különböző zsírsav-metilészterek összes tömege. |
A referenciakeverék kromatogramjából számítsa ki az i zsírsav-metilészter területre vetített százalékát a következő képlet segítségével:
wi = (Ai/ΣA) × 100
ahol:
Ai |
az i zsírsav-metilészter területe a referenciakeverékben; |
ΣA |
a referenciakeverékben lévő különböző zsírsav-metilészterek összes területe. |
Az Fc korrekciós tényező az alábbi:
Fc = (mi × ΣA)/(Ai/Σm)
Például az i egyes zsírsav-metilészterek tömegszázaléka a következő:
wi = (Fi × Ai)/Σ (Fi × Ai)
Az eredményeket két tizedesjegy pontossággal kell megadni.
6. megjegyzés: |
A számított érték megfelel az egyes zsírsav-metilészterek a triacil-glicerinként számolt tömegszázalékával g/100 g-ban kifejezve. |
5.2.2.3. A belső standard használata
Bizonyos elemzések esetén (például amikor nem mindegyik zsírsav mennyiségét határozzuk meg, amikor négy és hat szénatomot tartalmazó savak vannak jelen a 16 és 18 szénatomos savak mellett, vagy ha egy mintában az egyik zsírsav pontos mennyiségét kell meghatározni) belső standardot kell használni. Leggyakrabban az 5, 15 vagy 17 szénatomos zsírsavakat használják. A belső standardhoz (amennyiben szükséges) meg kell határozni a korrekciós tényezőt.
Az i összetevő metil-észterekhez viszonyított tömegszázalékát a következő képlet segítségével lehet kiszámítani:
wi = (mIS × Fi × Ai)/(m × FIS × AIS)
ahol:
A i |
az i zsírsav-metilészter területe; |
A IS |
a belső standard területe; |
F i |
az i zsírsav zsírsav-metilészterben kifejezett korrekciós tényezője; |
F IS |
a belső standard korrekciós tényezője; |
m |
a vizsgált mennyiség tömege milligrammban; |
m IS |
a belső standard tömege milligrammban. |
Az eredményeket két tizedesjegy pontossággal kell megadni.
6. VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a metil-észterek előkészítés és a gázkromatográfiás elemzés módszerét. Meg kell említeni benne minden, e standard módszerben nem szereplő vagy opcionálisnak tekinthető üzemi körülményt vagy az eredményekre esetlegesen hatással lévő bármilyen eseményt.
A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a minta egyértelmű azonosításához szükséges valamennyi adatot.
7. A MÓDSZER PONTOSSÁGA
7.1. A körvizsgálatok eredményei
A módszer pontosságának körvizsgálatával kapcsolatos információk az IOC/T.20/Doc. No 33. szabvány C mellékletében találhatóak. Az ebből a körvizsgálatból származó értékek valószínűleg nem alkalmazhatók a megadottakon kívül más koncentrációtartományokra és mátrixokra.
7.2. Megismételhetőség
Az ugyanazon módszerrel ugyanazon tesztanyagon, ugyanazon laboratóriumban, ugyanazon kezelőszemély által, ugyanazon berendezésen, és a két teszt elvégzése között eltelt rövid idő alatt kapott két független egyedi teszteredmény közötti abszolút különbség az esetek nem több mint 5 %-ban lesz nagyobb az IOC/T.20/Doc. No. 33. szabvány C mellékletének 1–14. táblázatában megadott r értéknél.
7.3. Reprodukálhatóság
Az ugyanazon módszerrel ugyanazon tesztanyagon, különböző laboratóriumban, különböző kezelőszemély által, különböző berendezésen kapott két egyedi teszteredmény közötti abszolút különbség az esetek nem több mint 5 %-ában lesz nagyobb az IOC/T.20/Doc. No. 33. szabvány C mellékletének 1–14. táblázatában megadott R értéknél.
A. függelék
1. ábra
ω0,5 szélességgel az ABC háromszög magasságának felénél és b szélességgel az NPM háromszög magasságának felénél.
2. ábra |
3. ábra |
|
|
B. függelék
1. ábra
Olívapogácsa-olajból hideg metilezéssel nyert gázkromatográfiás profil.
Eltérő rendelkezés hiányában a kromatográfiás csúcsok a metil- és etil-észtereknek felelnek meg.
V. MELLÉKLET
A 2568/91/EGK rendelet XII. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép: „1. CÉL ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET Az ebben a mellékletben bemutatott nemzetközi módszernek a célja, hogy megállapítsa az 1308/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet\ (1) VII. melléklete VIII. részének 1. pontja szerinti szűz olívaolaj érzékszervi jellemzőinek értékelési eljárását, és létrehozza az e jellemzők alapján történő osztályozásukra szolgáló módszert. A módszer a fakultatív címkézésre vonatkozó útmutatást is tartalmaz. Az ismertetett módszer csak a szűz olívaolajokra alkalmazandó, valamint azok osztályozására vagy címkézésére az érzékelt hibák intenzitása és a gyümölcsösség szerint, egy válogatott, képzett és vizsgáztatott kóstolókból álló, értékelő bizottságként működő csoport által meghatározott módon. Az IOC (Nemzetközi Olívaolaj-Tanács) e mellékletben említett szabványai a legutolsó rendelkezésre álló verziójukban kerültek alkalmazásra. (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).”" |
2. |
A 3.2., a 3.3. és a 3.4. pont helyébe a következő lép: „3.1.1. Egyéb negatív tulajdonságok
3.2. Pozitív tulajdonságok
3.3. A címkézésnél alkalmazható fakultatív kifejezések Kérelemre az értékelő csoport elnöke tanúsíthatja, hogy az értékelt olajok Az érzékelés intenzitásának függvényében megfelelnek a következő kifejezések és jelzők szerinti meghatározásoknak és fokozatoknak. Pozitív tulajdonságok (gyümölcsös, keserű és csípős): Az érzékelés intenzitásának függvényében:
|
3. |
A 7. pont a 7.1. pont után a következő ponttal egészül ki: „7.1.1. A csoport elnökhelyettese A csoport elnökét indokolt esetben helyettesítheti bizottsági elnökhelyettes, aki a vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos feladatokért fog felelni. A helyettesnek rendelkeznie kell a csoport elnökétől elvárt valamennyi készséggel.” |
4. |
A 7.2. pont helyébe a következő szöveg lép: „7.2. Kóstolók Az olívaolajok érzékszervi vizsgálatában részt vevő személyeknek önkéntesen kell jelentkezniük. Ezért javasolt a jelölteknek egy írásos kérelmet benyújtaniuk. A jelölteket a csoport elnöke választja ki, képzi és ellenőrzi a hasonló minták megkülönböztetésére irányuló képességeik szerint, szem előtt tartva, hogy a pontosságuk a képzések során egyre finomodni fog. A kóstolóknak tényleges érzékszervi megfigyelőkként kell viselkedniük, félre kell tenniük a személyes véleményüket és csak az észlelt érzékszervi észleléseikről kell beszámolniuk. Ennek érdekében a kóstolóknak mindig csendben, nyugodt körülmények között kell dolgozniuk, sürgetés nélkül, úgy, hogy a lehető legnagyobb érzékszervi figyelmet szenteljék a vizsgált mintának. Minden egyes teszthez 8 és 12 közötti számú kóstoló szükséges. Ugyanakkor célszerű ennél több kóstolót találni az esetleges hiányzók helyettesítésére.” |
5. |
A 9.3. pont helyébe a következő szöveg lép: „9.3. Hogyan dolgozza fel az értékelő csoport elnöke az adatokat? Az értékelő csoport elnöke összegyűjti az egyes kóstolók által kitöltött értékelőlapokat; ellenőrzi a különféle tulajdonságokhoz rendelt intenzitási fokozatokat. Ha úgy véli, hogy rendellenességet észlel, felkéri a kóstolót az értékelőlap felülvizsgálatára, és – szükség esetén – a vizsgálat megismétlésére. Az értékelő csoport elnöke beviheti az egyes kóstolók által megállapított adatokat az IOC/T.20/Doc. No 15 szabványban előírt számítógépes programba a vizsgálat eredményeinek statisztikai kiszámítása céljából, azok mediánjának kiszámítása alapján. Lásd a 9.4. pontot és ezen melléklet függelékét. Az egy mintára vonatkozó adatok feldolgozása egy mátrix segítségével történik, amely a 9 érzéki tulajdonságnak megfelelő 9 oszlopból és a csoport n számú kóstolójának megfelelő n számú sorból áll. Ha egy, az értékelő csoportnak legalább 50 %-a által érzékelt tulajdonság az »egyéb« rovatba tartozik, ki kell számítani e hiba mediánját, és az olajat ennek megfelelően kell osztályozni. A nagy jóságfokú variációs együttható (a legerősebb intenzitású és gyümölcsösségi tulajdonságú) értéke, ami meghatározza a besorolást, nem lehet nagyobb, mint 20 %. Ha ennek az ellenkezője áll fenn, a csoport vezetőjének egy másik kóstolási időpontban meg kell ismételtetnie az adott minta értékelését. Ha ez a helyzet gyakran előfordul, akkor a csoport elnökének javasolt külön képzésben részesítenie a kóstolókat (IOC/T.20/Doc. No 14, § 5) és alkalmaznia kell az ismételhetőségi indexet és az eltérési indexet a csoport teljesítményének ellenőrzésére (IOC/T.20/Doc. No 14, § 6).” |
6. |
A 9.4. pont helyébe a következő szöveg lép: „9.4. Az olaj osztályozása Az olajat a hibamedián és a gyümölcsösségi medián függvényében az alábbi osztályokba sorolják. A hibamedián a legerősebb intenzitással érzékelt hiba mediánja. A hibamediánt és a gyümölcsösségi mediánt egy tizedesjegy pontosságig kell megadni. Az olaj osztályozása a hibamedián és a gyümölcsösségi medián értékeinek az alább bemutatott referenciaintervallumokkal való összehasonlítása alapján történik. Ezen intervallumok határait a módszer hibájának figyelembevételével állapították meg, ezért abszolút értékeknek tekinthetők. A számítógépes programok táblázatba foglalt statisztikai adatok, illetve grafikus ábrázolás útján lehetővé teszik az osztályozás vizuális megjelenítését.
A megfelelőségi ellenőrzések keretében végzett elemzések esetében egy próbát végeznek. Egymásnak ellentmondó elemzések esetén a csoport elnökének gondoskodnia kell arról, hogy a vizsgálatot kétszer, külön vizsgálatok során végezzék el; a tulajdonságok mediánját a két vizsgálat értékelőlapjain található összes adat alapján fogják kiszámolni.” |
7. |
Az 1. ábra helyébe a következő ábra lép: „1. ábra A SZŰZ OLÍVAOLAJ ÉRTÉKELŐ LAPJA
|
VI. MELLÉKLET
A 2568/91/EGK rendelet XIX. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A cím helyébe a következő szöveg lép: „AZ ALIFÁS ÉS A TRITERPÉNES ALKOHOLTARTALOM MEGHATÁROZÁSA KAPILLÁRIS GÁZKROMATOGRÁFIÁVAL” |
2. |
Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép: „1. TÁRGY Ez a melléklet egy az olajok és zsírok alifás és triterpénes alkoholtartalmának meghatározására szolgáló módszert írnak le.” |
3. |
A 4.11. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
4. |
Az 5.2.2. és az 5.2.6. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
5. |
Az 5.4.4. pont helyébe a következő szöveg lép: „5.4.4. A csúcsok azonosítása Az egyes csúcsok azonosítása a retenciós idő alapján és az azonos körülmények között analizált TMSE keverék összehasonlításával történik. A 3. függelék 2. ábráján látható egy példa a finomított olívaolaj alkoholos frakciójának gázkromatogramjára.” |
6. |
A függelék helyébe a következő szöveg lép: „Függelék Példa VRK-elválasztásra és kromatogram példák 1. ábra Az olívaolaj hexán-dietil-éterrel (65/35) eluált nem szappanosítható frakciójának vékonyréteg-kromatográfiás lemeze ![]() 2. ábra Egy finomított olívaolaj alkoholos frakciójának kromatogramja ![]() 3. ábra Finomított olívaolaj és egy második centrifugáláson átesett olívaolaj alifás és triterpénes alkoholjai ![]() |