26.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 161/9

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1005 RENDELETE

(2015. június 25.)

az 1881/2006/EK rendeletnek az egyes élelmiszerekben előforduló ólom felső határértékei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) felső határértékeket határoz meg élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagokra.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM panel) 2010. március 18-án szakvéleményt (3) fogadott el az élelmiszerekben előforduló ólom témájában. A CONTAM panel az ólom potenciálisan súlyosan egészségkárosító hatásaiként azonosította a kisgyermekeknél előforduló fejlődési neurotoxicitást és szív- és érrendszeri betegségeket, valamint a felnőtteknél előforduló nefrotoxicitást, amelyekre kockázatértékelését alapozta. Továbbá jelezte, hogy a gyermekek és a fogamzóképes korú nők potenciális idegrendszer-fejlődési kockázatai ellen hozott védelmi lépések elegendőek minden csoport védelmére az ólom káros hatásai ellen. Az ólomnak való étrendi kitettség csökkentése érdekében indokolt tehát csökkenteni az élelmiszerekben előforduló ólom tekintetében jelenleg érvényes felső határértéket, valamint további felső határértékeket meghatározni a releváns árucikkre vonatkozóan.

(3)

Az anyatej-helyettesítő tápszerek és anyatej-kiegészítő tápszerek esetében már meghatároztak felső határértékeket. Hogy biztosítani lehessen a csecsemők és kisgyermekek étrendi kitettségének folyamatos csökkentését, a meglevő felső határértékeket csökkenteni kell, és új felső határértékeket kell meghatározni a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, a csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint e veszélyeztetett fogyasztói csoport által nagy mennyiségben fogyasztott italok esetében.

(4)

Új adatok szerint az alapértelmezett felső határértékek meglevő kivételeit nem szükséges tovább alkalmazni, mivel a bevált gyakorlatok követésével az alapértelmezett felső határértékeket be lehet tartani, vagy alacsonyabb felső határértékeket lehet elérni. Ezért nem szükséges tovább a leveles káposztafélék kivételével a káposztafélék, a friss pillangósvirágúak valamint a legtöbb bogyósgyümölcsű esetében külön felső határértéket meghatározni, míg a lábasfejűek, a legtöbb terméséért termesztett zöldség, a legtöbb gyümölcslé, bor és ízesített bor esetében csökkenteni kell a meglevő felső határértékeket.

(5)

A saláta bakszakáll esetében nehéz megfelelni a jelenlegi felső határértéknek. Mivel e terméket csekély mennyiségben fogyasztják, és az emberi expozícióhoz való hozzájárulása elhanyagolható, célszerű a saláta bakszakáll ólomtartalmára vonatkozó határértéket megemelni.

(6)

A méz magas ólomszintjére vonatkozó hibás megállapítások következtében a tagállamok végrehajtási intézkedések révén eltérő felső határértékeket állapítottak meg az ólomtartalomra vonatkozóan. Mivel a tagállamok által elfogadott szabályozások közötti eltérések akadályozhatják a közös piac működését, ezért a méz esetében harmonizált felső határértéket kell megszabni.

(7)

Mivel a tea és gyógynövényteák fogyasztása az étrendi kitettség fontos tényezője lehet, e termékek esetében is felső határértékeket kell meghatározni. Azonban a száraz tealevelekre és a gyógynövényteák készítéséhez használt más növények száraz részeire vonatkozó határértékek meghatározásához szükséges adatok hiányában egyelőre az előfordulási szinteket célszerű dokumentálni, hogy a jövőben meg lehessen állapítani egy konkrét határértéket.

(8)

A feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre, a csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételekre és a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekre vonatkozó jogszabályok helyébe újak léptek, ami szükségessé teszi egyes lábjegyzetek megváltoztatását.

(9)

A tagállamoknak és az élelmiszer-ipari vállalkozóknak időt kell hagyni arra, hogy alkalmazkodjanak az e rendelet által megállapított új határértékekhez. Az ólomtartalomra vonatkozó határértékek alkalmazását ezért egy későbbi időpontra kell halasztani.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1881/2006/EK rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1881/2006/EK rendelet mellékletében szereplő, ennek a rendeletnek megfelelően módosított ólom-határértékek 2016. január 1-jétől alkalmazandók. Azok az élelmiszerek, amelyeket 2016. január 1-jét megelőzően jogszerűen hoztak forgalomba, de az új határértékeknek nem felelnek meg, minőségmegőrzési idejükön vagy fogyaszthatósági idejükön belül továbbra is forgalomba hozhatók.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(2)  A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.)

(3)  Az EFSA-nak az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM): Tudományos szakvélemény az élelmiszerekben megtalálható ólomról (Scientific Opinion on Lead in Food). EFSA Journal (2010); 8(4):1570.

MELLÉKLET

Az 1881/2006/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 3.1. szakasz (Ólom) helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.

Ólom

 

3.1.1.

Nyerstej (6), tejalapú termékek előállításához használt tej és hőkezelt tej

0,020

3.1.2.

Anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek

 

 

porként forgalomba hozva (8) (29)

0,050

 

folyadékként forgalomba hozva (8) (29)

0,010

3.1.3.

Csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek (3) (29) kivéve a 3.1.5. bekezdésben foglaltakat

0,050

3.1.4.

Csecsemők és kisgyermekek számára gyógyászati célra szánt élelmiszerek (9)

 

 

porként forgalomba hozva (29)

0,050

 

folyadékként forgalomba hozva (29)

0,010

3.1.5.

Csecsemők és kisgyermekek általi fogyasztásra szánt, így címkézett és eladott italok, kivéve a 3.1.2. és 3.1.4. bekezdésben foglaltakat

 

 

folyékony állapotban forgalomba hozva, vagy koncentrátumból készítve a gyártó utasításait követve; gyümölcsnektárok (4)

0,030

 

főzéssel vagy leforrázással készítve (29)

1,50

3.1.6.

Szarvasmarhafélék, juh, sertés, és baromfi húsa (a belsőségek kivételével) (6)

0,10

3.1.7.

Szarvasmarhafélék, juh, sertés, baromfi belsőségei (6)

0,50

3.1.8.

Hal színhúsa (24) (25)

0,30

3.1.9.

Lábasfejűek (52)

0,30

3.1.10.

Rákfélék (26) (44)

0,50

3.1.11.

Kéthéjú kagylók (26)

1,50

3.1.12.

Gabonafélék, nagymagvú hüvelyesek és hüvelyesek

0,20

3.1.13.

Zöldségfélék, káposztafélék, saláta bakszakáll, leveles zöldségek, friss fűszernövények, gombák, algák és termésükért termesztett zöldségek (27) (53)

0,10

3.1.14.

Káposztafélék, saláta bakszakáll, leveles zöldségek, kivéve a friss fűszernövényeket, és a következő gombák: Agaricus bisporus (közönséges gomba), Pleurotus ostreatus (kagylógomba), Lentinula edodes (Shiitake gomba) (27)

0,30

3.1.15.

Termésükért termesztett zöldségek

 

 

Csemegekukorica (27)

0,10

 

Nem csemege kukorica (27)

0,05

3.1.16.

Gyümölcsök, a tőzegáfonya, a ribizlifélék, a bodza és a szamócafa gyümölcse kivételével (27)

0,10

3.1.17.

Tőzegáfonya, ribizlifélék, bodza és a szamócafa gyümölcse (27)

0,20

3.1.18.

Zsírok és olajak, beleértve a tejzsírt is

0,10

3.1.19.

Gyümölcslevek, elkészített koncentrált gyümölcslevek és gyümölcsnektárok

 

 

kizárólag bogyós gyümölcsökből és más kisebb gyümölcsfélékből (14)

0,05

 

nem bogyós gyümölcsökből és kisebb gyümölcsökből (14)

0,03

3.1.20.

Bor (beleértve a habzóbort és kivéve a likőrborokat), almabor, körtebor és gyümölcsbor (11)

 

 

a 2001-től 2015-ig tartó időszak szüreteiből származó termékek

0,20

 

a 2016. évi szürettől kezdődően származó termékek

0,15

3.1.21.

Ízesített bor, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok (13)

 

 

a 2001-től 2015-ig tartó időszak szüreteiből származó termékek

0,20

 

a 2016. évi szürettől kezdődően származó termékek

0,15

3.1.22.

Étrend-kiegészítők (39)

3,0

3.1.23.

Méz

0,10”

2.

A táblázat végén található (3) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(3)

Az e listában megtalálható élelmiszereket a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint határozták meg (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).”

3.

A (8) és a (9) lábjegyzetet el kell hagyni.A (8) és a (9) lábjegyzetekre való hivatkozások helyére a (3) lábjegyzetre való hivatkozások lépnek.

4.

A táblázat végén található (11) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(11)

A borokat és habzóborokat a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK tanácsi rendelet, a 234/79/EK tanácsi rendelet, az 1037/2001/EK tanácsi rendelet és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint határozták meg (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).”

5.

A táblázat végén található (13) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(13)

Az e kategóriában felsorolt élelmiszereket az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint határozták meg.

Az ezekre az italokra alkalmazott legmagasabb ochratoxin-A-tartalom a végtermékben lévő bor és/vagy szőlőmust arányának függvénye.”

6.

A táblázat végén található (16) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(16)

A csecsemők és kisgyermekek a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint lettek meghatározva. (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).”

7.

A (28) lábjegyeztet el kell hagyni.

8.

A (44) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(44)

Végtagok és has színhúsa. E fogalommeghatározásba nem tartozik bele a rákfélék fejtora (cephalothorax). A tarisznyarákok és tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a végtagok színhúsa.”

9.

A szöveg a következő (52) és (53) lábjegyzettel egészül ki:

„(52)

a felső határérték a forgalomba hozott, zsigerek nélküli állatokra vonatkozik.

(53)

a burgonya esetében a felső határérték a hámozott burgonyára alkalmazandó.”