31.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/1

(1)

Az 508/2014/EU rendeletnek megfelelően a Bizottság felhatalmazást kapott, hogy különleges szabályokat határozzon meg a fenntartható halászati tevékenység keretében a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelmét és helyreállítását célzó intézkedésekkel kapcsolatos költségek támogathatóságára; az éghajlatváltozás mérséklése és a halászhajók energiahatékonyságának javítása érdekében végzett műveletekkel kapcsolatos költségek elszámolhatóságára, továbbá a halászok higiéniai, egészségügyi, biztonsági és munkakörülményeinek javítása érdekében végzett műveletek támogathatóságára vonatkozóan.

(2)

E rendelet minden rendelkezése a költségek vagy műveletek támogathatóságával kapcsolatos szempontokkal foglalkozik, és közülük kettő a fedélzeti beruházásokat magában foglaló műveletekre vonatkozik. Továbbá mindezen intézkedések hatással vannak a végzett halászati tevékenység formájára. Ezért e rendelkezések szoros kapcsolatban állnak egymással. A rendelkezések közötti következetesség, továbbá egy átfogó kép és az Unió minden lakosa számára praktikus hozzáférés biztosítása érdekében e rendelkezéseket ugyanazon aktuson belül kell elfogadni.

(3)

A halászati tevékenység még mindig az egyik legveszélyesebb foglalkozás az Unióban, és a kisüzemi halászhajókon jelentős számú baleset fordul elő. Így a halászhajók fedélzetén végzett munkára vonatkozóan a 93/103/EK (2) és a 92/29/EGK (3) irányelv egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeket állapított meg, amelyeket a nemzeti jogszabályokban foganatosítani kell. Az 508/2014/EU rendelet rendelkezik bizonyos, a halászok higiéniai, egészségügyi, biztonsági és munkakörülményeinek javítását célzó beruházások finanszírozásáról, amennyiben azok túlmutatnak az uniós vagy nemzeti jogszabályok által előírt követelményeken. Ezért meg kell határozni, hogy az ilyen konkrét beruházásokkal kapcsolatban (ideértve az egészségvédelemmel kapcsolatos képzést és a tájékoztató kampányokat) mely költségek finanszírozhatóak az 508/2014/EU rendelet alapján.

(4)

A halászhajók szennyező anyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését és energiahatékonyságának növelését célzó felszerelések beszerzése és fedélzetre történő felszerelése hozzájárulhat az éghajlatváltozással kapcsolatos célok eléréséhez. A hajók hatékony működése az energiafogyasztás jelentős csökkenését is eredményezheti. Az 508/2014/EU rendelet 41. cikke (1) bekezdésének a) pontja rendelkezik a halászhajók szennyező anyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését és energiahatékonyságának növelését célzó felszerelésekbe való vagy fedélzeti beruházások, valamint a halászeszközökbe való beruházások finanszírozásáról, feltéve, hogy ez nem jár a halászeszközök szelektivitásának romlásával, továbbá az energiahatékonysági auditok és programok finanszírozásáról. Ezért pontosabban meg kell határozni azokat a költségeket, amelyek az ETHA keretében az említett célok elősegítése érdekében finanszírozhatóak.

(5)

Ugyancsak meg kell határozni a fenntartható halászati tevékenységek keretében a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához hozzájáruló műveletekkel, valamint az ellentételezési rendszerekkel kapcsolatos költségeket. E műveleteknek tartalmazniuk kell a környezetbarát infrastruktúra alapjául szolgáló elveket a környezetbarát infrastruktúráról (4) szóló bizottsági közleményben (5) meghatározottak szerint; ezek az elvek jelentősen hozzájárulhatnak a céljaikat teljes egészében vagy részben természeten alapuló megoldások révén elérni kívánó politikák eredményes megvalósításához.

(6)

Az 508/2014/EU rendelet 32. cikkében, 40. cikkének (1) bekezdésében és 41. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett műveletekkel kapcsolatban elszámolható költségeknek meg kell felelniük az említett rendelet 11. cikkében meghatározott feltételeknek, amelyek szerint a hajó halászati kapacitását növelő műveletek és a hajó halfelderítő képességét javító eszközök nem támogathatók az ETHA keretében. Annak érdekében, hogy az e rendelet alapján támogatható beruházások ösztönző hatása megmaradjon, helyénvaló kizárni az ETHA-finanszírozásra jogosult költségek köréből a berendezések működőképes állapotának fenntartására szolgáló, az eszközök bármely részének tervezett vagy megelőző jellegű karbantartásához kapcsolódó költségeket.

(7)

Mivel az ETHA keretében finanszírozandó műveletek támogathatóságának időszaka 2014. január 1-jén megkezdődött, az e rendeletben meghatározott intézkedések haladéktalan alkalmazásának lehetővé tétele érdekében, különös tekintettel a költségek elszámolhatóságára vonatkozó intézkedésekre, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok elkészíthessék és végrehajthassák az ETHA szerinti operatív programjaikat, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

a)

a halászok higiéniai, egészségügyi, biztonsági és munkakörülményeinek javítása érdekében az ETHA-ból támogatható művelettípusokat;

b)

a fenntartható halászati tevékenységek keretében a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelme és helyreállítása, valamint az ellentételezési rendszerek működtetése érdekében az ETHA-ból támogatható költségeket;

c)

a halászhajók energiahatékonyságának növelése és az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében az ETHA-ból támogatható költségeket.

a)

mentőtutajok;

b)

hidrosztatikus kioldó szerkezetek mentőtutajokhoz;

c)

személyi vészhelyzeti helymeghatározó jeladók, például vészhelyzetjelző rádió-irányadó („EPIRB”) eszközök, amelyek a halászok mentőmellényébe vagy munkaruhájába szerelhetők;

d)

személyi lebegtető eszközök („PFD”), különösen merülő- vagy túlélőruhák, mentőbóják és -mellények;

e)

vészjelző fáklyák;

f)

kötélkilövő készülékek;

g)

vízbeesettek kimentését szolgáló („MOB”) rendszerek;

h)

tűzoltó készülékek, úgymint poroltók, tűztakarók, tűz- és füstjelzők, légzőkészülékek;

i)

tűzvédelmi ajtók;

j)

üzemanyagtartály-elzárószelepek;

k)

gázdetektorok és gázvészjelző rendszerek;

l)

fenékvízszivattyúk és -riasztók;

m)

rádiós és műholdas távközlési berendezések;

n)

vízzáró nyílások és ajtók;

o)

gépekhez, például csörlőkhöz vagy hálótartó dobokhoz tartozó védőberendezések;

p)

járófedélzetek és létrák;

q)

keresőlámpák, fedélzeti vagy vészvilágítás;

r)

biztonsági kioldószerkezetek arra az esetre, ha a halászati felszerelés víz alatti akadályt fog;

s)

biztonsági kamerák és monitorok;

t)

a fedélzeti biztonság javításához szükséges berendezések és elemek.

a)

elsősegély-ládák beszerzése és felszerelése;

b)

gyógyszerek és készülékek beszerzése sürgős fedélzeti ellátáshoz;

c)

távgyógyítás biztosítása, ideértve a hajókról indított távkonzultációban alkalmazott e-technológiákat, berendezéseket és orvosi képalkotó eszközöket;

d)

a fedélzeti egészségvédelem javítását szolgáló útmutatók és kézikönyvek biztosítása;

e)

a fedélzeti egészségvédelem javítását szolgáló tájékoztató kampányok.

a)

szaniterhelyiségek, úgymint vécé- és mosdóhelyiségek;

b)

konyhai berendezések és élelmiszerkészletek tárolására szolgáló berendezések;

c)

víztisztító készülékek ivóvíz előállítása céljára;

d)

tisztítóberendezések a fedélzeti egészségügyi viszonyok fenntartására;

e)

a fedélzeti higiénia javítását célzó útmutatók és kézikönyvek, szoftvereszközöket is beleértve.

a)

fedélzeti korlátok;

b)

menedéket nyújtó fedélzeti szerkezetek és a kabinok modernizálása, hogy védelmet biztosítsanak a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szemben;

c)

a kabinok biztonságosságának javításával és a legénység számára biztosított közösségi terekkel kapcsolatos elemek;

d)

súlyos tárgyak kézzel történő emelésének szükségességét csökkentő berendezések, a halászati műveletekhez közvetlenül kapcsolódó gépek (például csörlők) kivételével;

e)

csúszásgátló festés és gumiszőnyegek;

f)

szigetelő berendezések zaj, meleg vagy hideg ellen, valamint szellőzést javító berendezések;

g)

munkaruhák és biztonsági felszerelések, úgymint vízhatlan biztonsági csizmák, szem- és légzésvédelem, védőkesztyűk és -sisakok vagy esés elleni védőfelszerelés;

h)

vészjelző és biztonsági figyelmeztető táblák;

i)

kockázatelemzés és -értékelés a halászok kockázatainak azonosítására mind a kikötőben, mind hajózáskor, a kockázatok megelőzését vagy csökkentését szolgáló intézkedések megtétele érdekében;

j)

a fedélzeti munkakörülmények javítására vonatkozó útmutatók és kézikönyvek.

a)

elvesztett halászeszközök eltávolítása a tengerből, különösen a fantomhalászat elleni küzdelem jegyében;

b)

szemét gyűjtésére és tárolására szolgáló berendezések beszerzése és – adott esetben – fedélzeten történő felszerelése;

c)

hulladékgyűjtési rendszerek létrehozása részt vevő halászok számára, ideértve a pénzügyi ösztönzőket is;

d)

halászkikötői létesítményekben elhelyezett, szemét gyűjtésére és újrahasznosítására szolgáló berendezések beszerzése és – adott esetben – felszerelése;

e)

kommunikációs, tájékoztató és tudatosságnövelő kampányok, hogy ösztönözzék a halászokat és más érdekelteket az elvesztett halászeszközök eltávolítását célzó projektekben való részvételre;

f)

képzés halászok és kikötői ügynökök számára.

a)

berendezések beszerzése és – adott esetben – telepítése a tengeri területek vonóhálós halászattól való megvédése érdekében;

b)

berendezések beszerzése és – adott esetben – telepítése leromlott tengeri ökoszisztémák helyreállítása érdekében;

c)

előzetes munkákhoz (úgymint terepkutatás, tudományos tanulmányok vagy értékelések) kapcsolódó költségek;

d)

a legkülső régiókban a fenntartható és szelektív halászathoz hozzájáruló, a halak csoportosulását előidéző lehorgonyzott eszközök beszerzésének és – adott esetben – telepítésének költségei az 508/2014/EU rendelet 38. cikkének (2) bekezdésének megfelelően.

a)

hajó beszerzése elsüllyesztés és mesterséges zátonyként való alkalmazás céljából;

b)

halak csoportosulását előidéző eszközök összeállításával és karbantartásával kapcsolatos költségek, kivéve az (1) bekezdés d) pontjában szereplő költségeket.

a)

kerek horgok;

b)

hálókra szerelt zajgerjesztő elrettentő eszközök;

c)

teknősök kiszabadulását lehetővé tevő eszközök („TED-ek”);

d)

szalagokkal felszerelt kötelek;

e)

egyéb olyan eszközök és berendezések, amelyek bizonyítottan hatásosak védett fajok véletlen kifogásának megakadályozásában.

a)

halászok számára nyújtott képzés a tengeri biológiai erőforrásokkal való jobb gazdálkodás vagy azok védelme tárgyában;

b)

halak, madarak és más élő szervezetek számára fontos part menti élőhelyekre összpontosító projektek;

c)

a halszaporodás szempontjából fontos területekre (úgymint part menti vizes élőhelyek) összpontosító projektek.

a)

tanulmányok készítése, különösen fajok és élőhelyek megfigyelése és felügyelete céljából, ideértve a feltérképezést, valamint kockázatkezelés;

b)

a halászati tevékenység és intenzitásának, továbbá a védett fajokkal és élőhelyekkel való kölcsönhatásának feltérképezése;

c)

az érintettekkel való konzultáció a gazdálkodási tervek készítése során;

d)

nyomások és hatások mutatóinak kifejlesztése és alkalmazása, továbbá védettségi helyzetre vonatkozó értékelések készítése;

e)

a halászattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó védelmi és gazdálkodási tervek készítése szempontjából releváns képzés nyújtása halászoknak és más olyan személyeknek, akik a védett tengeri területek gazdálkodásáért felelős szerveknek vagy e szervek képviseletében dolgoznak;

f)

védett tengeri területek elhatárolása;

g)

felügyelet, beleértve a felügyeleti tevékenységekben részt vevő személyzet fizetését;

h)

nyilvánosságot biztosító és tudatosságnövelő intézkedések végrehajtása a védett tengeri területekkel kapcsolatban;

i)

a gazdálkodási tervek Natura 2000 területekre és a gazdálkodási tervek által érintett halászati területekre gyakorolt hatásainak értékelése.

a)

az érintettekkel való konzultáció a gazdálkodási tervek készítése során;

b)

nyomásokra/hatásokra vonatkozó mutatók kifejlesztése és alkalmazása, valamint védettségi helyzetre vonatkozó értékelések;

c)

Natura 2000 területek és védett tengeri területek felügyelete;

d)

Natura 2000 területek és védett tengeri területek kezeléséért felelős szerveknek vagy azok képviseletében dolgozó személyek képzése;

e)

halászok képzése tengeri ökoszisztémák fenntartását és helyreállítását, valamint olyan vonatkozó alternatív tevékenységeket illetően, mint az ökoturizmus a Natura 2000 területeken és a védett tengeri területeken;

f)

halászati tevékenység feltérképezése és intenzitásának nyomon követése, valamint a halászat és védett fajok (például fókák, tengeri teknősök, delfinek, tengeri madarak) kölcsönhatásának számbavétele;

g)

olyan halászati gazdálkodási intézkedések fejlesztésének támogatása a Natura 2000 területeken és a védett tengeri területeken, mint a hatástanulmányok és a kockázatértékelés, ideértve a koherenciájuk javítását elősegítő intézkedéseket;

h)

a környezettudatosságot növelő intézkedések támogatása a halászok bevonásával a tenger biológiai sokféleségének védelmére és helyreállítására vonatkozóan;

i)

a Natura 2000 területek és a védett tengeri területek kezelőinek együttműködése és hálózatépítése.

a)

új monitoringtechnikák kipróbálását szolgáló rendszerekkel kapcsolatos költségek, beleértve különösen az alábbiakat:

b)

pénzügyi ösztönzők automata rögzítőberendezések fedélzeti telepítésére olyan oceanográfiai adatok nyomon követésére és rögzítésére, mint a hőmérséklet, sótartalom, plankton, algavirágzások vagy zavarosság;

c)

kereskedelmi halászhajók környezeti megfigyelés céljára történő bérlésének költségei a tevékenységgel arányos díjért;

d)

a tengeri és part menti ökoszisztémák, valamint a szolgáltatásaik feltérképezésével és értékelésével kapcsolatos egyéb tudományos tevékenységek költségei.

a)

a fizikai és kémiai szennyezést csökkentő intézkedések;

b)

az egyéb fizikai nyomásokat (ideértve a biológiai sokféleséget negatívan befolyásoló antropogén víz alatti zajt) csökkentő intézkedések;

c)

pozitív állományvédelmi intézkedések a növény- és állatvilág védelme és fenntartása érdekében, ideértve őshonos fajok újbóli betelepítését vagy az állományukkal való gazdálkodást, továbbá alkalmazva a környezetbarát infrastruktúrának a környezetbarát infrastruktúráról szóló bizottsági közleményben (6) említett elveit;

d)

az idegenhonos özönfajok terjedésének megakadályozására, ellenőrzésére vagy felszámolására irányuló intézkedések.

a)

a tengerbírás és a stabilitás javításához hozzájáruló olyan stabilizáló mechanizmusokba történő beruházások, mint a lengéscsillapító bordák és bulbaorrok;

b)

a súrlódás csökkentése érdekében olyan nem mérgező lerakódásgátlók használatával kapcsolatos költségek, mint a vörösrézbevonat;

c)

a kormányszerkezettel kapcsolatos költségek, például kormányművezérlő-rendszerek és sokrészes kormánylapátok a kormányzási aktivitás csökkentésére az időjárási viszonyoktól és a tenger állapotától függően;

d)

tartálytesztelés a hidrodinamika tökéletesítésének megalapozására.

a)

energiatakarékos hajócsavarok, beleértve a hajtótengelyeket;

b)

katalizátorok;

c)

energiatakarékos, például hidrogént vagy földgázt használó generátorok;

d)

megújuló energiát felhasználó hajtóelemek, úgymint vitorlák, sárkányok, szélmalmok, turbinák vagy napelemtáblák;

e)

orrtolók;

f)

motorok átalakítása bioüzemanyaggal való üzemelésre;

g)

ekonométerek, üzemanyag-gazdálkodási és -monitoring rendszerek;

h)

a meghajtórendszert tökéletesítő fúvókákba történő beruházások.

a)

átállás vontatott eszközről alternatív eszközre;

b)

vontatott eszközök módosításai;

c)

beruházások vontatott eszközt figyelő berendezésbe.

a)

18 méternél rövidebb hajók esetében a hűtő-, fagyasztó- vagy szigetelőrendszerek tökéletesítését célzó beruházások;

b)

a hajón belüli hő-visszakeringtetés ösztönzését célzó beruházások, amelynek során a hőt visszanyerik és újrahasznosítják más kiegészítő működésekhez a hajón belül.