18.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 272/98

(1)

Az euróövezet fejlődésének fenntartása és erősítése folyamatos szakpolitikai erőfeszítést igényel a köz- és magánszektorbeli kiegyensúlyozott kiigazítás elősegítése, és a gazdaság közép- és hosszú távú növekedési potenciáljának növelése érdekében. Az euróövezetben folyamatban van a gazdasági élénkülés, amelyet azonban akadályoz a közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi válság hagyatéka, többek között a folyamatban lévő külső egyensúly-helyreállítás, a magas állam- és magánadósság és a kapcsolódó hitelállomány-leépítési nyomás, a tartós strukturális merevségek a nemzeti munkaerő- és termékpiacokon, a magas munkanélküliség és a megingott bizalom, valamint a beruházások tartósan alacsony szintje. Az országspecifikus ajánlásokban meghatározott reformok végrehajtása eddig nem volt kellően ambiciózus.

(2)

Az euróövezet több, mint pusztán tagjainak összessége. Az euróövezet gazdaságai között szorosak a kölcsönhatások, így a költségvetési, pénzügyi és strukturális politikák erősebb koordinációjára van szükség. Az euróövezeti szintű gazdaságpolitikai irányvonalnak elő kell segítenie a növekedést és a munkahelyteremtést, egyidejűleg biztosítva, hogy az egyensúly helyreállítása terén az elért eredmények megmaradjanak és a haladás folytatódjon. Az euróövezeti tagállamoknak külön felelőssége az elmúlt években jelentősen megerősített irányítási keret gyakorlatban történő alkalmazása. Ez szükségessé teszi, hogy a tagállamok kölcsönösen erősebb nyomást gyakoroljanak egymásra, ezáltal támogatva a nemzeti reformok végrehajtását és a prudens költségvetési politika alkalmazását. Emellett a nemzeti reformok értékelésében az euróövezeti perspektíva fokozottabb érvényesítésére, a potenciális tovagyűrűző hatások internalizálására és a gazdasági és monetáris unió megfelelő működéséhez elengedhetetlen szakpolitikák ösztönzésére van szükség.

(3)

A gazdaságokat modernizáló és a versenyképességet és növekedési potenciált fokozó, ambiciózus strukturális reformok végrehajtása még nem megfelelő az euróövezetben. Az egyes tagállamokban jelentősen eltérő a válságot előtti egyensúlyhiányok mértéke és a rendelkezésre álló költségvetési mozgástér, és a tagállamok a gazdasági ciklus más és más szakaszában vannak. A munkaerő-piaci javulás és a munkaerőpiacok rugalmasságának javítására irányuló reformok terén elért némi haladás ellenére továbbra is magasak a munkanélküliségi ráták, és állandósul a tartós munkanélküliség kockázata, ami tovább gyengíti a szociális helyzetet a legsérülékenyebb országokban. A külső egyensúly helyreállítása zajlik, de az elért eredmények aszimmetrikusak, és néhány tagállamban továbbra is túl nagy a folyó fizetési mérleg többlete. A munkaerő- és termékpiacok ambiciózus strukturális reformjai előmozdítanák az euróövezetben szükséges gazdasági kiigazítást és fokoznák a növekedést a reformokat végrehajtó országokban. A reformok a foglalkoztatás növelése és a fogyasztói árak csökkentése révén a nagyobb társadalmi befogadáshoz is hozzájárulnak. A strukturális reformok, ha a tagállamok közösen hajtják végre őket, a kereskedelmi és pénzügyi csatornákon keresztül megjelenő pozitív járulékos hatások révén az euróövezet egésze számára nyújtanak előnyöket. Ez az euróövezet többi részében is ösztönözné a megfelelő gazdaságpolitikai döntéseket. Az eurócsoport tematikus megbeszélései ezt a folyamatot a reformoknak és azok teljes euróövezetre gyakorolt hatásának felmérésével és összehasonlító teljesítményértékelésével segíthetik. Ez a bevált gyakorlatok felhasználásával, a jó reformok közös alapelveiről való megállapodással és csoportnyomással érhető el. Tekintettel a nemzeti szintű kiigazítási folyamatra és így az euróövezet működésére, a túlzott egyensúlyhiánnyal küzdő, illetve a határozott beavatkozást igénylő egyensúlyhiánnyal küzdő tagállamokban a reformok előrehaladásának rendszeres nyomon követése különösen fontos.

(4)

Az euróövezet egyik legnagyobb szakpolitikai kihívása, hogy felelősségteljes költségvetési gazdálkodás révén csökkenteni kell az államadósságot. Az elmúlt évek konszolidációs erőfeszítéseinek köszönhetően az euróövezet költségvetési helyzete javult, de a költségvetési politikák koordinációja továbbra sem megfelelő. Számos euróövezeti tagállamnak folytatnia kell a költségvetési kiigazítást a nagyon magas szintű adósság csökkentése érdekében. Más tagállamoknak nagyobb a mozgástere, amelyet a belföldi kereslet ösztönzésére használhatnának, különös tekintettel a beruházásokra; ez elősegítené a belföldi növekedést és az egész euróövezet gazdaságát. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai mozgásteret adnak a tagállamoknak arra, hogy a közösen elfogadott szabályok betartása mellett előmozdítsák a strukturális reformokat és a beruházásokat. A költségvetési stratégiák még nem segítik elő kellőképpen a növekedést. Az eurócsoporton belüli fokozott koordináció ellenére a bevételi oldalon még tovább kellene javítani az adórendszerek hatékonyságát és csökkenteni a munkát terhelő adóéket. Kiadási oldalon több figyelmet kell fordítani a megfelelő költség-haszon elemzéssel alátámasztandó közberuházásokra, valamint egyéb, erőteljes és pozitív növekedési hatással járó közkiadásokra. A kiadások felülvizsgálata rámutatott a hatékonyságnövelés szükségességére a közigazgatásban. Jól működő nemzeti költségvetési keretek elősegítik ezt a folyamatot.

(5)

Az euróövezetben javulnak a pénzügyi piaci feltételek, de a magánszektornak nyújtott hitelezés továbbra is visszafogott és fennmaradt a pénzügyi piacok tagoltsága. Ez hátráltatja az euróövezetben a beruházásokat. Ennek eredményeként jelentős beruházási hiány halmozódott fel, és mind az állóeszköz-beruházások, mind az immateriális beruházások terén szükséglet mutatkozik. Az európai beruházási terv lehetőséget nyújt a beruházások ösztönzésére és azok produktív célok felé irányítására. Mindazonáltal a beruházási tervnek és az EKB kiterjesztett eszközvásárlási programjának a hatása nagyobb lesz, ha a szélesebb pénzügyi szektorban a hiteláramlás helyreállítására, a tőkepiacok elmélyítésére és a gazdaság hosszú távú finanszírozására irányuló intézkedések kísérik. Az egységes szabálykönyv alkalmazásával és következetes szabályozói megközelítéssel alátámasztott bankunió létrehozása folyamatban van. A tőkepiacok integráltabbá és hatékonyabbá válása további forrásokat mobilizálna a beruházások céljára, az európai gazdaságot a bankoktól kevésbé függővé, pénzügyi struktúráit pedig kiegyensúlyozottabbá és stabilabbá tenne.

(6)

A GMU struktúrájának megerősítésében nemrég elért eredmények ellenére a jelenlegi kihívásokból adódóan további lépéseket kell tenni e struktúra kialakításának tökéletesítésére. A GMU továbbfejlesztése lépésenkénti megközelítést tesz szükségessé, amelyben a fegyelem a szolidaritással ötvöződik. A Bizottság elnöke az Európai Tanács, az Európai Parlament, az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnökével együtt előkészíti az euróövezet jobb gazdasági kormányzásához vezető következő lépéseket,

(1)

Gyakoroljanak egymásra nyomást olyan strukturális reformok előmozdítása érdekében, amelyek lehetővé teszik a nagy belső és külső adósságok korrekcióját és támogatják a beruházásokat. Rendszeresen értékeljék a reformok végrehajtását azon tagállamok esetében, amelyekre vonatkozóan célzott nyomon követést kell végezni a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében. Folytassák a strukturális reformok rendszeres tematikus értékelését. 2016 tavaszáig hozzanak döntéseket a munkát terhelő magas adóék csökkentésére és a szolgáltatáspiacok reformjára irányuló koordinációs eljárás nyomán hozandó intézkedésekről.

(2)

Koordinálják a költségvetési politikákat annak biztosítása érdekében, hogy az összesített euróövezeti költségvetési irányvonal összhangban legyen a fenntarthatósági kockázatokkal és a konjunkturális körülményekkel. Ez nem érinti a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek teljesítését. 2016 tavaszáig tartsanak tematikus megbeszéléseket az államháztartások minőségének és fenntarthatóságának javításáról, különös figyelmet fordítva az állóeszköz-beruházások és az immateriális beruházások nemzeti és uniós szintű rangsorolására, valamint az adórendszerek növekedésösztönző jellegének erősítésére. Kövessék nyomon a nemrég megerősített nemzeti költségvetési keretek tényleges működését.

(3)

Mielőbb fejezzék be az Európai Központi Bank által végzett átfogó értékelésből eredő intézkedések meghozatalát, hajtsák végre a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) (a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv), fejezzék be az Egységes Szanálási Alapról szóló kormányközi megállapodás ratifikálását, és tegyék az Alapot 2016 januárjától teljesen működőképessé. Ösztönözzék a piaci alapú finanszírozás elmélyítésére, a kkv-k forráshoz jutásának javítására és az alternatív finanszírozási források kifejlesztésére irányuló intézkedéseket. Mozdítsák elő a fizetésképtelenség nemzeti jogi kereteinek további reformjait.

(4)

Vigyék tovább a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló munkát, és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Parlament elnökével, Martin Schulzcal, az Európai Központi Bank elnökével, Mario Draghival és az eurócsoport elnökével, Jeroen Dijsselbloemmal szoros együttműködésben készített, az euróövezet jobb gazdasági kormányzásának következő lépéseiről szóló jelentés, valamint az annak nyomán hozott lépések keretében járuljanak hozzá a gazdasági felügyeleti keret tökéletesítéséhez.