18.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 272/32

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án elfogadta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát. A stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2015. július 14-én elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást, 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2). Ezek együttesen alkotják az „integrált iránymutatásokat”, és a tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe ezeket.

(3)

A Tanács 2014. július 8-án ajánlást (3) fogadott el a Cseh Köztársaság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte a Cseh Köztársaság 2014. évi aktualizált konvergenciaprogramját.

(4)

A Bizottság 2014. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2015. évi európai szemeszterét. Szintén 2014. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben a Cseh Köztársaságot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(5)

Az Európai Tanács 2014. december 18-án jóváhagyta a beruházások ösztönzéséhez, a strukturális reformok intenzívebb folytatásához és a felelősségteljes, növekedésbarát költségvetési konszolidációhoz szükséges prioritásokat.

(6)

A Bizottság 2015. február 26-án közzétette a Cseh Köztársaságra vonatkozó 2015. évi országjelentését. Az országjelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2014. július 8-án elfogadott országspecifikus ajánlások kapcsán a Cseh Köztársaság által elért eredményeket.

(7)

2015. április 30-án a Cseh Köztársaság benyújtotta 2015. évi nemzeti reformprogramját és 2015. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8)

A Cseh Köztársaság jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. A 2015. évi konvergenciaprogram szerint a kormány az államháztartási hiányt fokozatosan, 2015-ben a GDP 1,9 %-ára, majd 2018-ban a GDP 0,6 %-ra tervezi javítani. A kormány a középtávú költségvetési célt – a GDP 1 %-át kitevő strukturális hiányt – 2018-ban tervezi elérni, de az újraszámított strukturális egyenleg (5) alapján a cél várhatóan már 2016-ban teljesül. A konvergenciaprogram szerint az államadósság-ráta a várakozások szerint 2015-ben a GDP 41 %-ának megfelelő értéken tetőzik, majd ezt követően 2018-ra fokozatosan a GDP 40,2 %-ára csökken. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott, és a 2016-tól kezdődő időszakra kitűzött hiánycélok elérését támogató intézkedések kellőképpen ki vannak dolgozva. Fennáll ugyanakkor annak kockázata, hogy a tervezett bevételi intézkedések a becsültnél alacsonyabb bevételeket hoznak. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján a kiadási referenciaérték 2015-ben várhatóan teljesül. 2016-ban némi eltérés várható, mivel a nettó kiadások növekedése a GDP 0,3 %-ának megfelelő mértékben meghaladja a referenciaértéket. Ezért 2016-ban további intézkedésekre lesz szükség.

A konvergenciaprogram értékelése alapján és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint a Cseh Köztársaság várhatóan nagyrészt meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A jelenlegi költségvetési keretrendszer fő elemei bevezetésre kerültek. A középtávú költségvetési tervezés és a számszerűsített költségvetési szabály hatálya azonban korlátozott, érvényesítése gyenge. A reformcsomag tervezetét több ízben módosították és többször is elhalasztották elfogadását, ezt jelenleg 2015-re tervezik. A Cseh Köztársaság a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság kapcsán továbbra is kihívásokkal szembesül, jórészt az egészségügyi és a nyugdíjkiadások előre jelzett növekedése miatt. A kedvezőbb demográfiai előrejelzéseknek köszönhetően a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kilátások némileg javultak. A kötelező nyugdíjkorhatár a jogszabályoknak megfelelően fokozatosan emelkedik, de a középtávra előirányzott változás túl kevés. A nyugdíjindexálás jelenlegi rendszerének módosításáról jelenleg is folyik a vita, de ilyen irányú intézkedéseket még nem fogadtak el. Az egészségügyi szektor irányításának és költséghatékonyságának javítása céljából hoztak néhány intézkedést, de az előrehaladás korlátozott. A kórházi ágazat teljesítményének mérésére használt mutatók alapján a gyógykezeléseket nem mindig költséghatékonyan végzik, az erőforrások elosztását pedig a kórházi költségtérítési rendszer bevezetésével kapcsolatos nehézségek hátráltatják. Arra is utalnak jelek, hogy a háziorvosok nem töltik be megfelelően „kapuőri” szerepüket. Az egészségügyi szektorban a közbeszerzések sok esetben szabálytalanok, ami az iránymutatások és a felügyelet elégtelenségére utal.

(9)

Az adózás területén a fő kihívás az adócsalás visszaszorítása és az adóbeszedés olcsóbbá és gyorsabbá tétele, mind az adófizetők, mind a hatóságok számára. A Cseh Köztársaság prioritásként határozta meg az adójogszabályok betartásának javítását és az adócsalás elleni küzdelmet, e területeken számos lépést tesz. 2015-ben intézkedéseket hoztak a közvetlen és a közvetett adók terén is, 2016-ra további intézkedéseket terveznek. Az adómegfelelés költségei azonban még mindig túl magasak. A személyi jövedelemadó és a tb-járulékok számítási alapjának egységesítésével egyszerűsíteni lehetne az adórendszert, azonban erre még nem került sor, és jelenleg nem is tervezik. Az adóbevallás egyszerűsítésére és az automatikusan kitöltött űrlapok használatának fokozására irányuló erőfeszítések nem szisztematikusak. A Cseh Köztársaság a héarendszer egyszerűsítése helyett 2014-ben bevezetett egy harmadik héakulcsot is. Korlátozott volt az előrehaladás az alkalmazottak és az önfoglalkoztatók adóügyi megítélésében tapasztalt eltérések megszüntetésében is. A Cseh Köztársaság az adóbevételek terén továbbra is erősen támaszkodik a munka adóztatására, emiatt az alacsony keresetűekre – különösen a gyermektelenekre – viszonylag magas munka-adóteher nehezedik. A 2015-ben hatályba lépő intézkedések egyes csoportok esetében némileg enyhítik a munka adóztatását, de a hatás összességében korlátozott. Az ingatlan- és a környezetvédelmi adók (az üzemanyagadók kivételével) alacsonyak, vagyis van lehetőség az adózás súlypontjának a munkát terhelő adókról más területre való áthelyezésére.

(10)

2014-ben korlátozott előrelépés történt a szabályozott szakmák reformjának felgyorsításában, de a 2015 áprilisában elfogadott időközi nemzeti cselekvési terv több konkrét intézkedést és fellépést is előirányoz a szabályozási keret javítására, továbbá az indokolatlan és aránytalan követelmények megszüntetésére.

(11)

A korrupció felszámolása érdekében tett erőfeszítések az elmúlt években komoly késedelmet szenvedtek. A legújabb korrupcióellenes cselekvési terv több kiemelt területre kiterjedt. Jogszabályokat irányzott elő a pénzügyi ellenőrzés, az ügyészségi eljárás, a pártfinanszírozás, a visszaélést bejelentő személyek védelme és az állami tulajdonú vállalatok új irányítási politikája kapcsán, valamint az információs szabadságról szóló törvény módosítása céljából. E jogszabályok elfogadását azonban, úgy tűnik, nem siettetik. A közszolgálati törvény, valamint a kapcsolódó intézkedések elfogadása és végrehajtása jelzi, hogy a Cseh Köztársaság hozzákezdett a közigazgatás hatékonysági és stabilitási problémáinak felszámolásához. A beruházástervezéssel kapcsolatos igazgatási és szabályozásból eredő korlátok, valamint az építési és a földhasználati engedélyek kiadásával kapcsolatos átláthatóság hiánya és az eljárások hossza visszafogja a közberuházásokat. Az elmúlt években több kezdeményezés is irányult a közbeszerzésre, de az átláthatósági aggályok továbbra is fennállnak. A közbeszerzési szerződéseket továbbra sem teszik közzé egy központi nyilvántartásban. A közbeszerzési eljárások hatékonyságát gátolja az ajánlatkérő intézmények számára nyújtott iránymutatások és képzések elégtelensége. A rendszer felügyelete továbbra is gyenge.

(12)

A foglalkoztatás általános szintje jelenleg magas, de bizonyos hátrányos helyzetben lévő csoportok ma is alulreprezentáltak a munkaerőpiacon. Ide tartoznak a kisgyermekes szülők, az alacsony képzettségű munkavállalók, a fogyatékossággal élők és a romák. Az állami foglalkoztatási szolgálat hatékonyságának és eredményességének erősítése céljából hoztak néhány intézkedést. A fiatalok foglalkoztatási szintje nő, az állami foglalkoztatási szolgálat kiemelten rájuk kívánja szabni szolgáltatásait. A megfizethető és minőségi gyermekgondozó szolgáltatások hiánya és a rugalmas munkafeltételek korlátozott alkalmazása megnehezíti a gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci részvételét. A gyermekgondozás elérhetőségének fokozása céljából történtek lépések, de a bölcsődei gondozásra fordított szakpolitikai támogatás továbbra is elégtelen.

(13)

A Cseh Köztársaság oktatási eredményei az elmúlt években javultak, de a strukturális kihívások még fennállnak. A felsőoktatási részvétel gyorsan nőtt, a fiatalabb felsőfokú végzettségűek készségeinek csökkenése ugyanakkor aggályokat vet fel. A remények szerint a 2015-ben elfogadni tervezett, régóta esedékes felsőoktatási reform be fogja vezetni az intézményi akkreditációt, szigorítani fogja a belső minőségbiztosítást, nagyobb hangsúlyt fog fektetni a hallgatók kategorizálására, és javítani fogja a finanszírozás rendszerét. A kötelező közoktatási ágazatban több tanárra van szükség, de az alacsony fizetések és a szakma negatív megítélése megnehezíti a tehetséges jelöltek tanári pályára vonzását. Várhatóan 2015 első felében véglegesítik, majd 2016 szeptemberében bevezetik a tanárok felvételét és szakmai előmenetelét javító új életpályamodellt. Ennek átfogó hatása azonban nagyban függeni fog a rendelkezésre álló finanszírozástól. Továbbra is hiányzik ugyanakkor a gyengén teljesítő iskolák és tanulók értékelésére és támogatására irányuló átfogó megközelítés. E megközelítés bevezetése javíthatná az oktatási ágazat hatékonyságát és színvonalát. Az oktatás befogadóbbá tétele terén korlátozott volt az előrehaladás, noha a kormány átfogó oktatási stratégiát fogadott el. A hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű fiatalok, közöttük a romák, jellemzően kevésbé sikeresek az oktatásban és a munkaerőpiacon.

(14)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte a Cseh Köztársaság gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2015. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években a Cseh Köztársaságnak címzett ajánlások végrehajtása terén hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak a Cseh Köztársaság fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi.

(15)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és arról alkotott véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

1.

2016-ban hajtson végre a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást. Javítsa tovább az egészségügyi ágazat költséghatékonyságát és irányítását.

2.

Küzdjön az adócsalás ellen, egyszerűsítse az adórendszert, és hajtsa végre a korrupcióellenes tervet. Hozzon intézkedéseket a közbeszerzés átláthatóságának és hatékonyságának javítására, különösen a közbeszerzési szerződések központi nyilvántartásának létrehozása, valamint az iránymutatások és a felügyelet erősítése révén.

3.

Az adózás súlypontjának a munkát terhelő adókról más területekre helyezésével csökkentse az alacsony keresetűek magas adóterhét. Javítsa a megfizethető gyermekgondozás elérhetőségét.

4.

Vezesse be a felsőoktatási reformot. Biztosítsa a tanárok megfelelő képzését, támogassa a gyengén teljesítő iskolákat, és hozzon intézkedéseket a hátrányos helyzetű gyermekek, köztük a romák részvételének fokozására.