(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, melynek célja többek között a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezmény (BTWC; a továbbiakban: az egyezmény) megerősítése, az egyezmény betartásának ellenőrzéséről szóló gondolkodási folyamat továbbvitele, az egyezmény egyetemessé tételének és – többek között büntetőjogi jogszabályokkal történő – nemzeti végrehajtásának támogatása, valamint az egyezménynek való megfelelés erősítése.

(2)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (Biztonsági Tanács) 2004. április 28-án egyhangúlag elfogadta az 1540 (2004) sz. határozatot, amely a nemzetközi béke és biztonság elleni fenyegetésnek minősíti a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedését. Az említett határozat rendelkezéseinek végrehajtása hozzájárul az egyezmény végrehajtásához.

(3)

A Biztonsági Tanács 1988. augusztus 26-án elfogadta a 620 (1988) sz. határozatot, amely többek között arra ösztönzi a főtitkárt, hogy a vegyi, bakteriológiai (biológiai) vagy toxinfegyverek lehetséges, a fojtó, mérgező vagy egyéb gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának tilalmáról szóló jegyzőkönyv (az 1925. évi genfi jegyzőkönyv) megsértésének minősíthető használatára vonatkozó állítások felvetése esetén haladéktalanul végezzen vizsgálatokat. A Közgyűlés 2006. szeptember 20-án elfogadta a 2006. szeptember 8-i, 60/288 sz. határozatához csatolt, az Egyesült Nemzetek terrorizmus elleni globális stratégiáját, amely szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállamai ösztönzik a főtitkárt, hogy frissítse a szakértők és laboratóriumok jegyzékét, valamint a feltételezett használat megfelelő időben történő és hatékony kivizsgálása céljából rendelkezésére álló technikai iránymutatásokat és eljárásokat.

(4)

A Tanács 2006. február 27-én elfogadta az egyezményre vonatkozó 2006/184/KKBP együttes fellépést (1), melynek célja az egyezmény egyetemessé tételének elősegítése, valamint a részes államok általi végrehajtásának támogatása annak érdekében, hogy a részes államok az egyezményből eredő nemzetközi kötelezettségeiket átültessék saját nemzeti jogszabályaikba és közigazgatási intézkedéseikbe.

(5)

A 2006/184/KKBP együttes fellépéssel párhuzamosan az Európai Unió elfogadta a biológiai és toxinfegyverekre vonatkozó cselekvési tervet (2) is, amelyben a tagállamok vállalták, hogy minden áprilisban beszámolnak bizalomépítő intézkedéseikről az ENSZ-nek, valamint a megfelelő szakértőkről és laboratóriumokról listákat nyújtanak be az ENSZ főtitkárának a vegyi- vagy biológiai fegyverek feltételezett használatával kapcsolatos vizsgálatok megkönnyítése érdekében.

(6)

A Tanács 2006. március 20-án elfogadta az egyezmény hatodik felülvizsgálati konferenciájáról szóló 2006/242/KKBP közös álláspontot (3).

(7)

A Tanács 2008. november 10-én elfogadta az egyezményre vonatkozó 2008/858/KKBP együttes fellépést (4) a következő célokkal: az egyezmény egyetemessé tételének előmozdítása, az egyezmény részes államok általi végrehajtásának támogatása, a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó nyilatkozatok részes államok általi benyújtásának ösztönzése, valamint az egyezménnyel kapcsolatos ülésszakközi folyamat támogatása.

(8)

A Tanács 2011. július 18-án elfogadta az egyezmény hetedik felülvizsgálati konferenciáján képviselendő uniós álláspontról szóló 2011/429/KKBP határozatot (5).

(9)

Az egyezmény hetedik felülvizsgálati konferenciája úgy határozott, hogy további ötéves időszakra (2012–2016) megújítja a végrehajtást támogató egység (a továbbiakban: ISU) megbízatását, és kiterjeszti a feladatkörét a segítségnyújtásra vonatkozó kéréseket és felajánlásokat tartalmazó adatbázis létrehozásáról és fenntartásáról szóló határozat végrehajtására, valamint a részes államok közötti, a kérésekkel és a felajánlásokkal kapcsolatos információcsere elősegítésére, továbbá adott esetben a hetedik felülvizsgálati konferencia által hozott határozatok és ajánlások részes államok általi végrehajtásának támogatására.

(10)

A hetedik felülvizsgálati konferencián született döntés értelmében a nyolcadik felülvizsgálati konferenciát Genfben, legkésőbb 2016-ban fogják megtartani, és ennek alkalmával többek között az alábbiak figyelembevételével kell felülvizsgálni az egyezményt:

(11)

A Tanács 2012. július 23-án elfogadta az egyezményre vonatkozó 2012/421/KKBP határozatot (6) a következő célokkal: az egyezmény egyetemessé tételének előmozdítása, az egyezmény részes államok általi végrehajtásának támogatása, a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó nyilatkozatok részes államok általi benyújtásának ösztönzése, valamint az egyezménnyel kapcsolatos ülésszakközi folyamat támogatása.

(12)

Az egyezmény 2016 novembere és decembere között tartandó felülvizsgálati konferenciája fényében indokolt az Unió álláspontjának naprakésszé tétele,

a)

az egyezménynek való megfelelés iránti bizalom építése és fenntartása, az e határozatban ismertetett konkrét intézkedések révén;

b)

a nemzeti végrehajtás támogatása, többek között a nem kormányzati szereplőkkel való szorosabb együttműködés kiépítése révén;

c)

az egyezmény VI. és VIII. cikkének megerősítése keretében a biológiai fegyverek és hatóanyagok feltételezett használatának kivizsgálására az ENSZ főtitkára által létrehozott mechanizmus támogatása, a mechanizmus operatív képességeinek továbbfejlesztése révén;

d)

az egyezmény egyetemessé tételének előmozdítása.

a)

a nyolcadik felülvizsgálati konferencián hozzájárul az egyezmény működésének teljes körű felülvizsgálatához, beleértve a részes államok által az egyezmény keretében tett kötelezettségvállalások megvalósítását, valamint a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó ülésszakközi program végrehajtását és eredményeit is;

b)

támogatja, hogy a nyolcadik és a kilencedik felülvizsgálati konferencia közötti időszakban új érdemi munkaprogram kerüljön kidolgozásra, amely pótolja az előző ülésszakközi programok hiányosságait, méghozzá úgy, hogy az egyezmény hatékonyságának erősítése érdekében az említett munkaprogram keretében a további eredmények elérését szolgáló megerősített intézkedéseket fogadnak el;

c)

támogatja az egyezmény kilencedik felülvizsgálati konferenciájának megtartását legkésőbb 2021-ben;

d)

a nyolcadik felülvizsgálati konferencia eredményessége érdekében – a korábbi ilyen konferenciák alkalmával létrehozott keret alapján – konszenzust alakít ki, és támogatja többek között az alábbi lényeges kérdéseket:

a)

a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó, évenként benyújtott űrlapoknak, mint a végrehajtásra és a megfelelésre vonatkozó rendszeres nemzeti nyilatkozattétel eszközeinek a vizsgálata, és azok továbbfejlesztése azzal a céllal, hogy továbbra is betöltsék ezt a funkciót;

b)

a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó űrlapok lehető legnagyobb fokú egyszerűsítése és a potenciálisan félreértésre okot adó tényezők kiküszöbölése;

c)

az ISU támogatása abban, hogy vállaljon nagyobb szerepet a nemzeti kapcsolattartók támogatásában bizalomépítő intézkedéseik összeállításakor, és tegye ezt regionális szemináriumok és a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó űrlapoknak az elektronikus formában történő benyújtására vonatkozó képzés formájában;

d)

törekvés a bizalomépítő intézkedésekben való részvételnek, valamint azok minőségének és átfogó jellegének a növelésére, a bizalomépítő intézkedések elektronikus benyújtására szolgáló eszköz funkcióinak bővítése révén, valamint azáltal, hogy mind a benyújtásra szolgáló elektronikus eszközt, mind a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó útmutatót az ENSZ valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé teszik az egyezmény honlapján.

a)

az ISU megbízási időszakának meghosszabbítása további öt évvel;

b)

az ISU megbízatásának kiegészítése további tevékenységekkel egy felülvizsgált és megerősített ülésszakközi munkaprogram keretében végzett munka támogatása érdekében, az alábbi 5. cikkben javasoltaknak megfelelően;

c)

hatékonyabb rendszer kidolgozása a tudományos és technológiai fejlődésnek és annak az egyezményre gyakorolt hatásainak a nyomon követésére, többek között az ISU keretén belül egy – tudományos és technológiai vonatkozású kérdésekkel foglalkozó – állandó tanácsadó és összekötő funkció létrehozásával;

d)

az egyezmény egyetemessé tételére irányuló cselekvési terv elfogadása, amelynek végrehajtását az ISU koordinálná;

e)

az ISU megbízása azzal a feladattal, hogy támogassa a részes államok nemzeti kapcsolattartóit a 3. cikkben említett bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó űrlapoknak az összeállításában és benyújtásában;

f)

az ISU jelenlegi személyzetének megfelelő mértékű bővítése, hogy meg tudja valósítani az új célkitűzéseket és el tudja végezni az e cikkben említett tevékenységeket.

a)

az alábbi témákat támogatja az új ülésszakközi program keretében ülésszakközi témaként vagy külön munkacsoport keretében megvitatandó témaként vagy mindkettőként:

b)

a biológiai biztonsági és biológiai védelmi nemzeti szabályozási keretek fejlesztésének támogatása; bár a laboratóriumokra vonatkozó megfelelő biológiai biztonsági és biológiai védelmi standardok semmiképpen nem helyettesíthetik a megfelelési rendszert, az ilyen standardok elfogadása és előmozdítása hosszú távon segítséget nyújthat az egyes részes államoknak az egyezmény szerinti kötelezettségeik teljesítésében; az említett standardok – más intézkedésekkel együtt – hasznos eszközei lehetnek a megfelelés bemutatásának is; az egyezmény keretein belül e kérdésnek – többek közt az érintett laboratóriumokkal, a biológiai biztonsággal foglalkozó egyesületekkel és az iparággal való – megvitatása az új ülésszakközi munkaprogram részét képezhetné;

c)

az egyezménnyel összefüggésben és a részes államok bevonásával végzett önkéntes kölcsönös felülvizsgálati gyakorlatok támogatása; a kölcsönös felülvizsgálati gyakorlatok célja, hogy javítsák a nemzeti végrehajtást és eloszlassák az egyezménynek való megfeleléssel kapcsolatos aggályokat, méghozzá oly módon, hogy a részes államok egymás között információt cserélnek és növelik az átláthatóságot többek között a végrehajtási képességeik, tevékenységeik és fellépéseik, valamint a megfelelés iránti szándékuk tekintetében;

d)

az ülésszakközi folyamat döntéshozó ereje megerősítésének támogatása a lehetőségek feltárásával, mint például az egyes konkrét munkaterületekre vonatkozó egyértelmű döntéshozatali hatáskörök meghatározásával.

a)

támogatja egy, az egyetemessé tételről szóló, konkrét intézkedéseket és tevékenységeket tartalmazó, az ISU által koordinált cselekvési terv elfogadását; a cselekvési terv többek között olyan tevékenységeket foglalhatna magában, mint tájékoztató rendezvények, közös demarsok, a vonatkozó dokumentumok lefordítása, ösztönző tevékenységek, például információcsere a segítségnyújtási ajánlatokkal kapcsolatban; a cselekvési tervet a részes államok minden találkozója során értékelnék, és szükség esetén módosítanák;

b)

támogatja, hogy az ülésszakközi folyamat során az egyetemessé tételről külön üléseket vagy munkacsoporti találkozókat tartsanak az egyes szereplők közötti, a tájékoztató rendezvényeket illető koordináció, valamint a regionális kezdeményezések tervezése érdekében.

a)

az e határozatban meghatározott álláspont alapján az Unió és annak tagállamai a nyolcadik felülvizsgálati konferencián az egyezmény részes államai által megvitatandó konkrét, gyakorlati és megvalósítható intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tesznek az egyezmény végrehajtásának hatékony előmozdítására;

b)

a főképviselő, illetve az Unió küldöttsége adott esetben demarsokat fogalmaz meg;

c)

a főképviselő, illetve az Uniónak az ENSZ-hez delegált küldöttsége nyilatkozatokat tesz a nyolcadik felülvizsgálati konferenciát megelőzően és annak során.