(1)

2011. augusztus 2-án az S.C. Fondul Proprietatea S.A. befektetési alap (a továbbiakban: a panaszos) panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, amelyben azt állította, hogy az S.C. Hidroelectrica S.A. (a továbbiakban: Hidroelectrica) a piaci árszint felett rögzített áron vásárol villamos energiát villamosenergia-termelőktől.

(2)

A Bizottság 2012. április 25-én tájékoztatta Romániát arról, hogy az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott azon szerződések tekintetében, amelyek keretében a Termoelectrica S.A. (a továbbiakban: Termoelectrica) és az S.C. Electrocentrale Deva S.A. (a továbbiakban: Electrocentrale Deva) villamos energia nagykereskedelmi értékesítését végzi a Hidroelectrica részére (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat).

(3)

Az eljárást megindító határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felkérte a román hatóságokat és az érdekelt feleket, hogy az intézkedéssel kapcsolatban nyújtsák be észrevételeiket.

(4)

2012. július 23-án a román hatóságok előzetes észrevételeket nyújtottak be a Bizottsághoz az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

(5)

A Termoelectrica (2012. június 11-i dátummal) és az Electrocentrale Deva (2012. június 12-i dátummal) csak előzetes észrevételeket tett, amelyeket a román hatóságok 2012. július 26-án továbbítottak a Bizottsághoz. A román hatóságok ugyanezeket az előzetes észrevételeket 2012. augusztus 2-án ismételten megküldték a Bizottságnak.

(6)

2013. február 12-én a Bizottság tájékoztatta a román hatóságokat, hogy az érdekelt felek nem nyújtottak be észrevételeket.

(7)

2013. március 24-én a román hatóságok megerősítették az üggyel kapcsolatos előzetes álláspontjukat.

(8)

2013. július 29-én és szeptember 11-én, 2014. március 3-án, augusztus 6-án és szeptember 25-én, valamint 2015. január 19-én kelt leveleiben a Bizottság további tájékoztatást kért a román hatóságoktól. A román hatóságok további információkat nyújtottak be 2013. szeptember 11-én, 2014. március 24-én, május 14-én, szeptember 3-án és 22-én, október 10-én és 21-én, valamint 2015. február 20-án.

(9)

2015. április 16-án az 1. rendelet (3) 3. cikkével kapcsolatban Románia lemondott az EUMSZ 342. cikkében biztosított, a határozat román nyelven történő elfogadásához fűződő jogáról, és hozzájárult ahhoz, hogy a határozatot angol nyelven fogadják el.

(10)

Ez a szakasz bemutatja a szerződő feleket (Hidroelectrica, Termoelectrica és Electrocentrale Deva), az egyéb villamosenergia-termelőket, a romániai villamosenergia-piac összefüggésében a villamos energia vásárlására kötött szerződéseket, a különféle fejleményeket, valamint az állítólagos kedvezményezettek közötti kapcsolatokat.

(11)

A Hidroelectrica 2000-ben jött létre. A Hidroelectrica az általános társasági jog hatálya alá tartozik. Alaptőkéjének 80,06 %-át a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumon keresztül a román állam, 19,94 %-át pedig a panaszos jegyzi. A román állam képviselőt delegál a Hidroelectrica közgyűlésébe. A Hidroelectrica létesítő okirata értelmében a vezérigazgató látja el a társaság napi ügyvezetését és képviseletét, és önállóan dönt azokban a kérdésekben, amelyek nem a közgyűlés és az igazgatótanács kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A gyakorlatban a Hidroelectrica igazgatói kormányzati tisztségeik mellett látták el e feladatukat (4).

(12)

A Hidroelectrica Románia fő villamosenergia-termelője, amelynek éves teljesítménye normál hidrológiai viszonyok között körülbelül 17,5 TWh. A Hidroelectrica gátak és átfolyó vizes erőművek segítségével termel villamos energiát. A termelés azonban a hidrológiai viszonyoktól függően erőteljesen ingadozhat: 2009-ben a Hidroelectrica teljesítménye 16,4 TWh, 2010-ben 21,3 TWh, míg 2011-ben 14,7 TWh volt. 2013-ban a Hidroelectrica piaci részesedése 28,24 % volt, amely magasabb, mint a Complexul Energetic Oltenia szénalapú villamosenergia-termelő 20,83 %-os és a Nuclearelectrica 20,65 %-os részesedése (mindkettő állami vállalkozás).

(13)

A Hidroelectrica ellen 2012. június 26-án fizetésképtelenségi eljárás indult (5), amelyet 2013. június 26-án szüntettek meg (6). 2014. február 25-én a Hidroelectrica ellen ismét fizetésképtelenségi eljárás indult.

(14)

A Hidroelectrica a vizsgált szerződéseket a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva termelőkkel kötötte. A két szénalapú villamosenergia-termelő közvetlenül vagy közvetetten kizárólagos állami tulajdonban van, éves teljesítményük a szerződések aláírásának időpontjában 1,7 TWh, illetve 1,3 TWh, míg piaci részesedésük 2009-ben 3 %, illetve 5 % (7), 2011-ben pedig 1,9 %, illetve 4,1 % volt (8). A Termoelectrica és az Electrocentrale Deva költséges, versenyképtelen hazai szénből előállított villamos energiát értékesített (9).

(15)

Az Electrocentrale Deva a Termoelectrica divíziója volt 2001. december végéig, amikor más állami tulajdonú divíziókkal (CE Craiova, Electrocentrale București, CE Rovinari stb.) együtt önálló vállalkozássá alakult. 2012. március 27-ig az Electrocentrale Deva kizárólagos tulajdonosa a Termoelectrica volt.

(16)

Romániában a villamosenergia-termelésben domináns szerepet játszanak az állami irányítású társaságok, amelyek együttes piaci részesedése mintegy 90 %-os (10). 2011-ben Románia teljes nettó villamosenergia-termelése 60,38 TWh volt. A termelés zömét vízerőművek (a teljes termelés kb. 28 %-a), atomerőművek (kb. 18 %) és fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek (kb. 51 %) adják. (11)

(17)

A román piac elsősorban Bulgáriához (2009–2010-ben 400 MW nettó átviteli kapacitással), valamint Magyarországhoz (2009–2010-ben 500-800 MW nettó átviteli kapacitással) kapcsolódik. Az említett tagállamokkal való rendszer-összeköttetés nettó kapacitásának kihasználtsága ebben az időszakban szűk keresztmetszet miatt nem volt teljes. A 2009 és 2011 közötti időszakban Románia villamosenergia-behozatala és -kivitele a következők szerint alakult: i. 2009-ben a behozatal 676 GWh, a kivitel 3 154 GWh (a Romániában termelt teljes villamosenergia-mennyiség mintegy 4,8 %-a) volt; ii. 2010-ben a behozatal 943 GWh, a kivitel 3 854 GWh (a Romániában termelt teljes villamosenergia-mennyiség mintegy 3,4 %-a) volt; iii. 2011-ben a behozatal 1 036 GWh, a kivitel 2 942 GWh (a Romániában termelt teljes villamosenergia-mennyiség mintegy 2,8 %-a) volt.

(18)

A Termoelectricával kötött szerződés 2008. július 30-án (12), míg az Electrocentrale Devával kötött szerződés 2009. június 9-én jött létre tízéves időtartamra (ebben a határozatban együttesen: a vizsgált szerződések). A vizsgált szerződéseket a Hidroelectrica kirendelt vagyonfelügyelője, az Euro-Insol 2012. augusztus végén, a Hidroelectrica fizetésképtelenségi eljárása során felmondta (13).

(19)

A román Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumnak küldött beadványában a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva a minisztérium hozzájárulását kérte a vizsgált szerződések aláírásához a (20)–(22) preambulumbekezdésben foglaltak szerint:

(20)

2008. július 15-én kelt, 7323. sz. beadványában a Termoelectrica megállapította: „(…) A Termoelectrica SA az égető probléma megoldásának több módszerét is megvizsgálta. Az egyetlen változat, amely a gyors siker lehetőségét hordozza, és amelyhez nem szükséges az EU jóváhagyása, a következő: Hosszú távú (10 éves) szerződés aláírása a Termoelectrica SA és a Hidroelectrica SA között a CET Paroșeni 4. blokkjában termelt villamos energia megvásárlására. A szerződéses ár a CET Paroșeni számára az ANRE által a szabályozott piacon, a Termoelectrica SA igazolt költségei alapján megállapított ár. Ezenkívül hosszú távú (kb. 10 éves) szerződés aláírása a Compania Națională a Huilei Petroșani vállalkozással szén beszerzésére. A Termoelectrica SA (SE Paroșeni), valamint a Compania Națională a Huilei (14) számára ez (…) biztosítaná a Jiu-völgyben működő két vállalkozás hosszú távú jövőjét”.

(21)

2009. május 27-én kelt, 10855. sz. beadványában az Electrocentrale Deva a következőt kérte: „(…) a vállalkozás csődjének megelőzése, valamint a működés folytatásához szükséges beruházások finanszírozási és megvalósítási feltételeinek biztosítása érdekében kérjük hozzájárulásukat, hogy az Electrocentrale Deva és a Hidroelectrica București 10 éves szerződést készítsen elő és írjon alá, amely alapján a Hidroelectrica – a szabályozott piacra szállított mennyiségen felül – 150 MW átlagos teljesítménynek megfelelő mennyiségű villamos energiát vásárol az ANRE által jóváhagyott, az igazolt termelési költségeket fedező áron”.

(22)

A két beadványt a román Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium képviselői miniszteri és/vagy államtitkári szinten jóváhagyták. A vizsgált szerződések szerint megkötésükre e beadványok alapján került sor.

(23)

A Termoelectricával kötött szerződés sem a Hidroelectrica, sem a Termoelectrica számára nem adott lehetőséget a szerződés felmondására. Az Electrocentrale Devával kötött szerződés mind a Hidroelectrica, mind az Electrocentrale Deva számára lehetőséget adott a szerződés felmondására a következő esetekben: i. a másik fél termelői minősítésének megszűnése esetén a minősítés megszűnésének napját követő 5 munkanapon belül; ii. ha a szerződéskötéskor fennálló gazdasági és műszaki körülmények megváltoznak, és a felek bármelyike nem hajlandó új szerződést kötni vagy a meglévő szerződést módosítani; iii. a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb esetekben (15).

(24)

A Termoelectricával kötött szerződés lényeges elemei: i. a szerződéses árat évente a romániai energiaszabályozó hatóság (ANRE) állapítja meg a Termoelectrica által igazolt termelési költségek alapján; ii. a Hidroelectrica minden hónapban megvásárolja a paroșeni erőmű által megtermelt teljes villamosenergia-mennyiséget (16). Aláírásának napjától a kirendelt vagyonfelügyelő általi felmondásáig a szerződést 8 alkalommal módosították (7 kiegészítés árkorrekcióra vonatkozott) (17).

(25)

Az Electrocentrale Devával kötött szerződés lényeges elemei: i. a szerződéses árat az ANRE állapítja meg az Electrocentrale Deva által igazolt termelési költségek alapján; ii. ha az ANRE árszabályozó hatásköre megszűnik, az árat a felek közösen állapítják meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb az előző évben alkalmazott szerződéses árnál; iii. a szerződő felek nem számítanak fel kötbért vagy egyéb díjat akkor, ha az eladó nem adja át a szerződés szerinti villamosenergia-mennyiséget, illetve a vevő nem fizeti meg a szerződéses árat (18). Aláírásának napjától a kirendelt vagyonfelügyelő általi felmondásáig a szerződést 5 alkalommal módosították (19) (valamennyi módosítás árkorrekcióra vonatkozott).

(26)

Bár mindkét vizsgált szerződés egyértelműen rendelkezett arról, hogy a szerződéses árat az ANRE állapítja meg, a gyakorlatban az árkorrekciókra három kivétellel (20) a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium előzetes jóváhagyásával került sor.

(27)

Például az (olvashatatlan keltezésű) beadványban a Hidroelectrica a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium jóváhagyását kérte a 2009. augusztus 1. és 2009. december 31. között alkalmazott árak „megnövekedett termelési költségek” miatti korrekciójához. Ugyanez a beadvány egyértelműen megállapítja, hogy „a szerződések megkötésének és teljesítésének célja a szén és vízenergia felhasználásával termelt villamosenergia-mennyiség versenypiaci értékesítése, továbbá, hogy a hőerőművet üzemeltető két villamosenergia-termelő olyan szerződésekkel rendelkezzen, amelyeket a pénzügyi intézmények elfogadnak biztosítékként a villamosenergia-termelői engedélyek fenntartásához szükséges beruházásokat lehetővé tévő hosszú lejáratú hitelek megszerzéséhez.”

(28)

Hasonlóképpen egy másik beadványban a Hidroelectrica a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium jóváhagyását kérte a 2009. évi 230 RON/MWh ár fenntartásához a 2010. január 1. és március 31. közötti időszakra „olyan mértékű bevétel elérése érdekében, amely biztosítja a villamosenergia-termelési célú szénkitermelő, valamint a hőerőművet üzemeltető villamosenergia-termelő jelenleg zajló szerkezetátalakításának folytatását (…)”.

(29)

A vizsgált szerződések aláírását követően ezenkívül a 2011. évi 6547. sz. beadványban a Hidroelectrica a gazdasági és kereskedelmi miniszter jóváhagyását kérte a 2011. évben alkalmazott árak korrekciójához annak érdekében, hogy a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva „megkapja azokat a hosszú lejáratú hiteleket, amelyek a villamosenergia-termelői engedélyek fenntartásához, valamint a Compania Națională a Huilei termelő szerkezetátalakításához szükségesek”.

(30)

Valamennyi beadvány egyértelműen megállapítja, hogy a Hidroelectrica a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium jóváhagyását kérte ahhoz, hogy „a három villamosenergia-termelő felső vezetésének engedélyezze az új árakra vonatkozó kiegészítéseket”.

(31)

Ezenkívül a vizsgált szerződések valamennyi árkorrekcióra vonatkozó kiegészítése hivatkozik a Hidroelectrica által kiadott – a (26) preambulumbekezdésben említett három kivétellel a gazdasági és kereskedelmi miniszter vagy a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára által jóváhagyott – belső közleményekre, amelyek alapján az árkorrekciókat jóváhagyták (21).

(32)

A vizsgált szerződések alapján 2009 és 2011 között vásárolt villamosenergia-mennyiségek és a fizetett átlagárak az alábbiak szerint alakultak (22):

(33)

Romániában a villamosenergia-kereskedelem főként két piacon zajlik: i. a szabályozott villamosenergia-piacon, ahol a villamos energia kereskedelme szabályozott tarifákkal és feltételekkel történik; ii. a villamos energia versenypiacán, ahol a villamos energiával szabadon kereskednek, ezen belül két fő szerződéstípust alkalmaznak: a központosított piacon kötött, viszonylag egységes kétoldalú szerződéseket, valamint szabadon tárgyalt kétoldalú szerződéseket, amelyek az ún. közvetlenül tárgyalt szerződések piacát alkotják.

(34)

A szabályozott villamosenergia-piaci ügyleteket a szabályozott piacon működő villamosenergia-termelők (köztük a Hidroelectrica), valamint a villamos energia végfelhasználókhoz történő eljuttatását biztosító „végső menedékes kereskedők” közötti adásvételi keretszerződések alapján kötik. A feljogosított fogyasztók a villamos energiáért szabályozott tarifát fizetnek. A szabályozott piacon az árakat és a villamosenergia-termelők által leszállítandó mennyiségeket az ANRE minden évben előre meghatározza. 2009–2010-re, amikor a vizsgált szerződések teljesítése megkezdődött, a Romániában elfogyasztott villamos energia 56–61 %-át értékesítették a szabályozott piacon.

(35)

2005 óta a villamos energia romániai versenypiaca öt elkülönült piacra oszlik: i. az OPCOM által működtetett központosított piacokra; ii. a közvetlenül tárgyalt szerződések piacára; iii. a kiegészítő szolgáltatások piacára; iv. a kiegyenlítő piacra, valamint v. az exportpiacra.

(36)

A központosított piacokat az OPCOM működteti. Az OPCOM-ot 2001-ben a 627/2000. sz. kormányrendelettel, részvénytársasági formában hozták létre a Transelectrica átvitelirendszer-irányító kizárólagos tulajdonában álló leányvállalatként. Az ANRE által adott engedély alapján OPCOM-ot a romániai villamosenergia-nagykereskedelem platformjának jelölték ki. Az OPCOM Románia egyetlen villamosenergia-tőzsdéje, amely helyszínt biztosít a villamos energia kereskedelméhez, ezáltal elősegíti a kereskedelmet.

(37)

Az OPCOM-nak öt piaci szegmense van: i. a következő napi piac; ii. a napon belüli piac (23); iii. központosított kétoldalú piacok: a nyilvános aukció keretében létrejött kétoldalú szerződések központosított piaca (OPCOM-PCCB) és a folyamatos tárgyalás útján létrejött kétoldalú szerződések központosított piaca (OPCOM-CN); iv. a zöld tanúsítványok központosított piaca; és v. az üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátási egységek kereskedési platformja. Az OPCOM-on a kereskedés csak 2005-ben indult, és akkor is csak a másnapi és az OPCOM-PCCB szegmensben lehetett ügyletet kötni.

(38)

A vizsgált szerződéseket a közvetlenül tárgyalt szerződések romániai piacán kötötték, amely az ebben az ügyben folytatott vizsgálat szempontjából lényeges szegmens.

(39)

Az OPCOM-PCCB piaci szegmensben az OPCOM nyilvános aukciókat szervez a villamos energia adásvétele céljából. Az egyes termelők, kereskedők és fogyasztók a piac üzemeltetőjéhez nyújtják be eladási, illetve vételi ajánlataikat. Minden ajánlatnak meg kell jelölnie a következőket: i. azt a legalacsonyabb árat, amelyen az eladó hajlandó értékesíteni, illetve azt a legmagasabb árat, amelyen a vevő hajlandó megvásárolni a villamos energiát; ii. a keretszerződést, amely alapján az ajánlattevő a villamos energiát értékesíteni/megvásárolni kívánja. Az eladási és vételi ajánlatok tartalmazzák a szállítási feltételeket, ideértve a villamos energia mennyiségét, a szállítás időtartamát (egy hónaptól egy évig), valamint a keretszerződést. Az árat a legjobb ellentétes irányú ajánlat elve alapján határozzák meg. 2009–2010-re, amikor a vizsgált szerződések teljesítése megkezdődött, a Romániában megtermelt villamos energia kevesebb mint 7 %-át értékesítették az OPCOM-PCCB piacon.

(40)

Az eljárás megindításáról szóló határozat közzétételét követően a Bizottság az EUMSZ 102. cikke alapján határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy az OPCOM által működtetett villamosenergia-tőzsde a közvetlenül tárgyalt szerződések piacától elkülönült, érintett szolgáltatási piacnak minősül, amelyen az OPCOM erőfölénnyel rendelkezik (24).

(41)

A közvetlenül tárgyalt szerződések piaca szabad piac, amelyet az ANRE nem szabályoz. A szerződő felek a mennyiségeket, árakat és egyéb szerződési feltételeket kétoldalúan tárgyalják meg. Ez a felek számára nagyfokú rugalmasságot biztosít az adásvételi szerződések feltételeinek megtárgyalásában. A szerződési feltételek bizalmasak.

(42)

2014. február 21-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatást kért a román hatóságoktól a vizsgált szerződéseken kívüli, a romániai piacon kétoldalú tárgyalás alapján kötött szerződésekről, amelyeknél a villamosenergia-szállítás időtartama és mennyisége a vizsgált szerződésekével összehasonlítható. A Bizottság információkérése valamennyi villamosenergia-kereskedőre vonatkozott attól függetlenül, hogy azok állami vagy magántulajdonban vannak. 2014. május 14-én a román hatóságok a 2009–2011. évek mindegyikére vonatkozóan megküldték valamennyi olyan szerződés lényeges adatait, amelyeket a 150 GWh mennyiséget meghaladó éves villamosenergia-fogyasztású villamosenergia-vásárlók kötöttek (25).

(43)

A román hatóságok kiemelték, hogy a vizsgált időszakban a kiskereskedelmi piacon versenypiaci feltételekkel, nem háztartási fogyasztók által kötött valamennyi szerződés a Bizottság által kért eseti adatgyűjtés körébe tartozik. A román hatóságok 75 olyan éves adatsort nyújtottak be a vizsgált ügy szempontjából lényeges szerződésekre vonatkozóan, amelyek 2009 és 2011 között legalább egy évig hatályban voltak. A Bizottság tudomása szerint a román hatóságok a Bizottság által előírt feltételeknek (összehasonlítható időtartam és mennyiség) megfelelő valamennyi szerződésre vonatkozóan benyújtották a 2009–2011. évi megfelelő adatokat A szerződések a Románia által megadott, 2009 és 2011 között kötött közvetlenül tárgyalt szerződések alapján szállított teljes villamosenergia-mennyiség mintegy 17 %-át teszik ki.

(44)

A román hatóságok adatközlése alapján a villamos energia szabad kiskereskedelmi piacán fizetett legmagasabb árak 2009 és 2011 között a következőképpen alakultak: 266,5 RON/MWh (2009), 229,96 RON/MWH (2010), 232,33 RON/MWh (2011). A szerződések alapján szállított mennyiségek azonban önmagukban kisebbek voltak, mint az egyes vizsgált szerződések szerinti mennyiségek.

(45)

A Termoelectricán és az Electrocentrale Deván kívüli kereskedők által kötött szerződésekkel kapcsolatos információk alapján 2009-ben, amikor a vizsgált szerződések teljesítése megkezdődött, egyetlen másik kereskedő sem kötött a két vizsgált szerződéssel mennyiség (900, illetve 500 GWh) és időtartam (10 év) szempontjából kellőképpen összehasonlítható szállítási szerződést. A vizsgált szerződések érdemben csak akkor hasonlíthatók össze más szerződésekkel, ha azok mennyisége, időtartama és/vagy hatálybalépésének napja a vizsgált szerződésekével azonos. Mivel teljes mértékben összehasonlítható szerződés nem volt, a szerződéses eltéréseket bemutató ökonometriai elemzés szükséges, amelynek indokolását és eredményeit a (77)–(80) preambulumbekezdés és az I. melléklet tartalmazza.

(46)

2009 és 2011 között a Hidroelectrica az általa termelt villamos energia mintegy 60 %-át egyéb magántulajdonú vásárlóknak értékesítette hosszú távú nagy- és kiskereskedelmi szerződések keretében, amelyeket a Bizottság vizsgál (26). Ezeknél a szerződéseknél a Hidroelectrica eladási ára több mint 40 %-kal alacsonyabb volt, mint az az átlagos nagykereskedelmi vételár, amelyet a Hidroelectrica a Termoelectricának és az Electrocentrale Devának fizetett. Szemléltetésképpen a szerződések alapján a villamos energiáért fizetett legmagasabb eladási ár 2010-ben 159,8 RON/MWh, 2010-ben 168 RON/MWh volt.

(47)

A Hidroelectrica kisebb mennyiségekre egyéb felekkel (27) is kötött villamosenergia-értékesítési szerződéseket. A vizsgált időszakra szóló kiskereskedelmi szerződéseknél a villamos energia legmagasabb eladási ára 2009-ben 185 RON/MWh, 2010-ben 190 RON/MWh, 2011-ben pedig 160 RON/MWh volt, tehát átlagosan mintegy 13 %-kal alacsonyabb, mint a Hidroelectrica által a Termoelectricának és az Electrocentrale Devának fizetett vételárak.

(48)

A Termoelectrica paroșeni erőműve, amely a Termoelectricával kötött vizsgált szerződés alapján vásárolt villamos energiát ténylegesen szállította, önálló társasággá alakult, amelyet a román cégjegyzékben Electrocentrale Paroșeni néven vettek nyilvántartásba 2011. július 11-én (28). 2011. szeptember 22-én a Termoelectrica valamennyi, a Hidroelectricával kötött szerződéséből eredő joga és kötelezettsége az Electrocentrale Paroșenire szállt át. Az Electrocentrale Paroșeni 2011 szeptemberében és októberében elhanyagolható mennyiségű villamos energiát szállított a Hidroelectricának.

(49)

A Termoelectrica a vizsgált szerződések alapján történő szállítások megszűnését követően is az Electrocentrale Deva és az Electrocentrale Paroșeni kizárólagos tulajdonosa volt.

(50)

A 84/2011. sz. sürgősségi rendelettel (29) a Termoelectrica és az állam között hitel-tőke konverziót hajtottak végre. Ennek keretében a Termoelectrica a különböző vállalkozásokban (Electrocentrale Deva, Electrocentrale Paroșeni, Electrocentrale București) meglévő részesedéseit adósságának kifizetése fejében az államra ruházta át. Az átruházásra értékelési jelentések alapján került sor, amelyeket független értékbecslő készített.

(51)

Az Electrocentrale Paroșeni és az Electrocentrale Deva összeolvadt a Complexul Energetic Hunedoara (CEH) nevű, kizárólagos állami tulajdonú társaságban, amelyet 2012. november 1-jén vettek nyilvántartásba a román cégjegyzékben. Az Electrocentrale Paroșeni és az Electrocentrale Deva valamennyi joga és kötelezettsége a CEH-ra szállt át. 2013. augusztus 1-jén a CEH átvette az irányítást Societatea Națională a Huilei felett is, amely az állami tulajdonú Compania Națională a Huilei társaságból kivált, a Termoelectricának és az Electrocentrale Devának szenet szállító bányákat tömörítette. Jelenleg mindhárom vállalkozás a CEH jogi személyiség nélküli fióktelepe.

(52)

A Termoelectrica felszámolás alatt áll (30), eszközeinek piaci értéke a 2013. október 1-jei jelentés szerint mintegy 80 millió EUR, felszámolási értéke körülbelül 60,5 millió EUR. Az Electrocentrale Deva, az Electrocentrale Paroșeni és az Electrocentrale București adósságállománya azonban továbbra is a Termoelectricát terheli.

(53)

A Termoelectricát és az Electrocentrale Devát érintő 2011 utáni fejleményeket, valamint a (48)–(52) preambulumbekezdésben ismertetett kapcsolatokat az egyszerűbb hivatkozás érdekében az alábbi ábra szemlélteti:

Hosszú távú szén-szállítási szerződések

A Termoelectrica, az Electrocentrale Deva, az Electrocentrale Paroşeni és a CEH közötti kapcsolatok

2012. augusztus: beolvadás a CEH-ba

2009–2011

Drága villamos energia értékesítése

(*) Az Electrocentrale Deva (más erőművekkel együtt) 2001 végén vált ki a Termoelectricából.

(**) A Termoelectrica 2012 márciusáig az Electrocentrale Deva és az Electrocentrale Paroşeni kizárólagos tulajdonosa volt.

(***) Az Electrocentrale Paroşeni csak 2011 szeptemberében és októberében értékesített a Hidroelectricának.

Compania Naţională a Huilei (CNH) – 4 versenyképtelen bánya

Hidroelectrica

Complexul Energetic Hunedoara (CEH)

2013. augusztus:

beolvadás

2012

3 versenyképes bánya kiválása a CNH-ból

Termoelectrica Csoport (**)

Electrocentrale Deva (*)

Electrocentrale Paroşeni (***)

Societatea Naţională a Huilei (SNH)

Electrocentrale Paroşeni

2011: kiválás a Termoelectricából

(54)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségét fejezte ki azt illetően, hogy a vizsgált szerződések alapján vásárolt villamos energia ára megfelel a piacnak, és nem minősül-e állami támogatásnak. Ez utóbbi esetén a Bizottság kétségét fejezte ki azt illetően, hogy a támogatás összeegyeztethető a Szerződéssel.

(55)

A Bizottság összehasonlította a vizsgált szerződésekben meghatározott árakat azokkal az árakkal, amelyeken az OPCOM-PCCB piacán a villamos energiával kereskedtek, és megállapította, hogy a Hidroelectrica az állítólagos kedvezményezettektől az OPCOM-PCCB nyílt villamosenergia-tőzsde mindenkori árainál 40–55 %-kal magasabb áron vásárolt villamos energiát. Úgy tűnt, hogy emiatt a Hidroelectrica költségei a szükségesnél magasabbak voltak, míg az állítólagos kedvezményezettek támogatást kaptak, amely anélkül növelte bevételeiket, hogy bármilyen közös érdekű célkitűzés megvalósítására irányult volna. A Bizottság ezért arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy az állítólagos kedvezményezetteknek indokolatlan előnye származott a szerződéseikben és azok későbbi módosításaiban meghatározott, mesterségesen magasan tartott villamosenergia-árakból.

(56)

A Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy vizsgálat tárgyát képező villamosenergia-tarifák jellegüket tekintve szelektívek, mivel azok csak bizonyos vállalkozásokra vonatkoztak.

(57)

A Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott továbbá, hogy a kedvezményes villamosenergia-tarifák állami források nyújtásával járhatnak, ami az államnak tudható be, mivel a Hidroelectrica a román állam irányítása alatt áll (részvényeinek 80,06 %-át Románia birtokolja). A Bizottság továbbá hivatkozott a 445/2009. számú miniszteri rendeletre, amelynek értelmében a Gazdasági, Kereskedelmi és Üzleti Környezetért Felelős Minisztérium képviselőinek – az állami tulajdonú villamosenergia-vállalatok igazgatótanácsi tagjainak – biztosítaniuk kellett, hogy 2010. március 31-től a nagykereskedelmi piacra szánt villamos energiával kizárólag az OPCOM-on keresztül lehessen kereskedni.

(58)

Ebből következően a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium képviselői ellenőrzést, vagy legalábbis befolyást gyakoroltak az állami tulajdonú vállalkozások, köztük a Hidroelectrica szerződéskötési gyakorlatára. Ez az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében befolyásolhatta az Unión belüli kereskedelmet.

(59)

A Bizottság előzetes következtetése szerint ha a vizsgált szerződések állami támogatással jártak, akkor azokat az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési és felfüggesztési kötelezettségek megsértésével nyújtott támogatásnak kell tekinteni.

(60)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a kedvezményes villamosenergia-tarifák állami támogatással járhatnak, és felkérte Romániát, hogy kétségeinek eloszlatása érdekében adjon megfelelő tájékoztatást.

(61)

A román hatóságok nem fűztek megjegyzést ahhoz, hogy a vizsgált szerződések állami támogatással jártak-e. 2013. március 24-én Románia megjegyzéseket fűzött a harmadik felek által a Hidroelectricát érintő egyéb, a Bizottság által szintén vizsgált ügyekre (31) vonatkozóan benyújtott észrevételekhez. A román hatóságok ezúttal sem közölték álláspontjukat.

(62)

A hivatalos vizsgálati eljárás keretében a román hatóságok felkérést kaptak, hogy gazdasági szempontból indokolják a vizsgált szerződések megkötését. Románia e tekintetben nem adott indokolást. Csupán azzal érvelt, hogy a vizsgált szerződések révén a Hidroelectrica jobban számszerűsíthette a villamos energia beszerzésekor felmerült költségek maximális értékét, ami védelmet nyújtott számára az azonnali piac áringadozásaival szemben.

(63)

A román hatóságok ezenkívül közölték, hogy a vizsgált szerződések nem minősülnek a Hidroelectrica fizetésképtelenségének okairól szóló kirendelt vagyonfelügyelői jelentésben (32) meghatározott segítségnyújtási megállapodásnak. A jelentés szerint a segítségnyújtási megállapodások olyan szerződések, amelyeket a Hidroelectrica a termelés egyenetlenségeinek ellensúlyozása céljából kötött. Az ilyen típusú szerződés célja, hogy megelőzze a szerződésben vállalt szállítási kötelezettség elmulasztása miatti kártérítés fizetését.

(64)

A román hatóságok tisztázták (33), hogy a gyakorlatban a (28) preambulumbekezdésben említett három eset kivételével az ANRE miért nem a vizsgált szerződések rendelkezései szerint állapította meg a szerződéses árakat. Közölték, hogy a vizsgált szerződéseket nem a szabályozott piacon kötötték, így az árat az ANRE nem korrigálta. A román hatóságok közölték továbbá, hogy i. az ANRE előzetesen alsó és felső határértéket határozott meg a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium számára, amely alapján az árakat megállapították; ii. a határértékeket a hőerőművet üzemeltető termelőkre vonatkozó egyértelmű műszaki paraméterek alapján határozták meg; iii. az ANRE később felhagyott e gyakorlattal, amelyet a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium vett át, és az ANRE által alkalmazottakhoz hasonló elvek alapján folytatott.

(65)

A Termoelectricával kötött vizsgált szerződést illetően a román hatóságok megerősítették, hogy a Termoelectrica paroșeni erőművének egyedüli villamosenergia-felhasználója a Hidroelectrica volt. Tisztázták továbbá, hogy a Hidroelectrica nem a vizsgált szerződésben eredetileg meghatározott teljes villamosenergia-mennyiséget vásárolta meg, csak azt a mennyiséget, amely a hidrológiai viszonyok kiszámíthatatlan alakulása miatt a termelésben jelentkező ingadozások ellensúlyozásához szükséges volt.

(66)

Az Electrocentrale Devával kötött vizsgált szerződést illetően a román hatóságok közölték, hogy 2009 és 2011 között az Electrocentrale Deva a Hidroelectrica mellett más ügyfeleknek is értékesített villamos energiát. Kimutatták, hogy 2010-ben és 2011-ben az Electrocentrale Deva a Hidroelectricán kívüli ügyfeleknek összehasonlítható árakon nagy – a Hidroelectricának eladotthoz hasonló vagy azt meghaladó – mennyiségű villamos energiát értékesített (34).

(67)

Az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos előzetes észrevételeiben a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva egyaránt azt állította, hogy sem az eredeti szerződéses árakból, sem azok későbbi módosításaiból nem származott előnye, mivel az árakat az ANRE állapította meg, és azokat a vállalkozások termelési költségei alapján számította ki.

(68)

Románia azzal érvelt továbbá, hogy a szerződéses árak későbbi változásait az olaj (35), illetve a szén (36) árának emelkedése határozta meg. Az Electrocentrale Deva azt állította továbbá, hogy a villamos energia árát mintegy 70 %-ban befolyásolja a szén ára.

(69)

Ebben a határozatban a Bizottság értékeli, hogy a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatást kapott-e (lásd a (101) preambulumbekezdést), és ha igen, a támogatás a belső piaccal összeegyeztethető-e (lásd a (102)–(105) preambulumbekezdést).

(70)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(71)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított kritériumok halmozottan értelmezendők, így ahhoz, hogy egy intézkedést állami támogatásnak lehessen tekinteni, valamennyi feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie.

(72)

Az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában annak megállapítása céljából, hogy a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva a vizsgált szerződések megkötésének és teljesítésének köszönhetően piaci feltételek mellett más módon nem elérhető gazdasági előnyhöz jutott-e, meg kell állapítani, hogy hasonló ügyleteknél milyen árakat alkalmaztak piaci feltételek között Romániában 2009 és 2011 között.

(73)

Erre vonatkozóan az eljárás megindításáról szóló határozatban képviselt előzetes állásponttal szemben a vizsgálat kimutatta, hogy az OPCOM-PCCB piacán kötött villamosenergia-szállítási szerződések feltételei és időtartama nem kellőképpen összehasonlítható a vizsgált szerződések jellemzőivel, különösen az időtartam és az egyedi, kétoldalúan tárgyalt feltételek tekintetében ((18), (23)–(25), (39) és (40) preambulumbekezdés). A jól működő villamosenergia-piacokon, amelyek kellő likviditásúak és határidős instrumentumok révén kiszámíthatóvá teszik a jövőbeli szállítások árát, az azonnali árak megfelelően jelzik, illetve helyettesítik a piaci árakat, így referenciaként szolgálhatnak az egyes szerződések árszintjének értékeléséhez. A vizsgált ügyben azonban tekintettel arra, hogy Romániában 2009-ben a keresletet továbbra is viszonylag nagy arányban elégítették ki szabályozott tarifák alkalmazásával, az OPCOM kereskedési platformjainak a 2009 és 2011 közötti korlátozott likviditására, valamint arra, hogy az OPCOM által működtetett villamosenergia-tőzsdék érintett trösztellenes piacnak minősülnek, ahol érvényesül az erőfölénnyel való visszaélés tilalma ((34)–(40) preambulumbekezdés), a piaci árakhoz viszonyított gazdasági előny esetleges meglétének értékelését indokolt az OPCOM-PCCB áraitól eltérő megfelelő referenciák alapján elvégezni.

(74)

E tekintetben azonban sem az, hogy a Hidroelectricán kívüli vevők is hasonló árat fizettek, sem a Románia és a kedvezményezettek által előterjesztett költségalapú indokolás ((66)–(68) preambulumbekezdés) nem jelzi érvényesen azt, hogy a szóban forgó szerződéses feltételek és árak megfeleltek a piaci feltételeknek.

(75)

Valójában a Hidroelectrica 2009 és 2011 között hasonló árakat fizetett az Electrocentrale Devának, mint azok az állami és magántulajdonban lévő villamosenergia-elosztó vállalkozások, amelyek az Electrocentrale Devától vásároltak villamos energiát. Az utóbbi ügyletek azonban az Electrocentrale Deva és a villamosenergia-elosztó vállalkozások között jöttek létre, amelyek a villamos energiát a kiskereskedelmi piacon, szabályozott árakon és feltételekkel értékesítették háztartások és kisvállalkozások részére ((34) preambulumbekezdés). A Hidroelectrica a nagykereskedelmi piacon vásárolt villamos energiát, hogy azt kiskereskedelmi jelleggel ipari fogyasztóknak és/vagy kereskedőknek értékesítse a versenypiacon, ahol az árakat és a mennyiségeket nem szabályozták, így a vevők elkerülhették, hogy az olyan drága eladóktól vásároljanak, mint a Termoelectrica vagy az Electrocentrale Deva, és a legolcsóbb kereskedőtől vásároltak annak termelési költségeitől függetlenül. Ezért még ha az árak hasonlók voltak is és feltételezhető, hogy a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva szabályozott piaci értékesítései lehetővé tették a költségek megtérülését, a villamosenergia-elosztó vállalkozások által a Termoelectricának és az Electrocentrale Devának fizetett árak nem hasonlíthatók össze a Hidroelectrica által a szabad versenypiacon fizetett árakkal, így azok vonatkozásában nem tekinthetők érvényes referenciának.

(76)

Hasonlóképpen a Termoelectrica, az Electrocentrale Deva és a román hatóságok által előterjesztett költségalapú indokolás csak arra ad magyarázatot, hogy miért voltak magasak azok az árak, amelyeken a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva képes volt veszteség nélkül értékesíteni. Az indokolás nem állapítja meg, hogy az árak megfeleltek volna azoknak a piaci áraknak, amelyeket olyan versenyfeltételek mellett határoztak meg, amelyek mellett a Hidroelectricának a vizsgált szerződéseket kötnie és teljesítenie kellett volna ahhoz, hogy e szerződések ne járjanak állami támogatással.

(77)

Annak megállapítása céljából, hogy a szerződéses árak megfeleltek-e a romániai piaci feltételeknek, indokolt összehasonlítani őket a vizsgált szerződésekkel egyidejű, a szabad piacon kötött, kétoldalúan tárgyalt egyéb szerződéseknél alkalmazott árazási feltételekkel. A Bizottság a román hatóságok által átadott adatsorokat használta fel, mivel ezeket ítélte a legjobb rendelkezésre álló bizonyítékforrásnak a romániai piaci feltételek megállapításához ((42)–(45) preambulumbekezdés). A (45) preambulumbekezdés utalt arra, hogy a vizsgált szerződések jellemzőinek egyetlen 2009-ben kötött vagy hatályban lévő hosszú távú szerződés sem felel meg. Ezért a Bizottság ökonometriai elemzést végzett egy olyan, a vizsgált időszakra vonatkozó referenciaár becslése céljából, amely a vizsgált szerződésekkel egyidejű villamosenergia-szerződéseken alapul. Az ökonometriai elemzés részletes technikai leírását és eredményeit a melléklet tartalmazza.

(78)

Mivel nincs olyan meghatározott referencia, amely alapján a piaci feltételek megállapíthatók, annak ellenőrzéséhez, hogy a vizsgált szerződések árai meghaladták-e a piaci szintet, a piaci referenciaárakat becsült helyettesítő értékként határoztuk meg óvatos feltételezések alapján, nevezetesen a becsült piaci árhoz viszonyított számottevő, felfelé történő eltérések figyelembevételével. A Bizottság az említett óvatos megközelítés alapján 2009 és 2011 között éves bontásban összehasonlította a vizsgált szerződések árait a piaci referenciaárral. Az összehasonlításra azért került sor éves bontásban, mert a vizsgált szerződések eladási árai minden évben emelkedtek.

(79)

Az elemzés a referenciaárak és óvatos feltételezések alapján azt mutatja, hogy a Termoelectrica által a Hidroelectricával szemben alkalmazott árak meghaladták a piaci árakat. Ha kellőképpen figyelembe vesszük azt, hogy a vizsgált szerződések alapján kötött nagykereskedelmi ügyletek összehasonlítása kiskereskedelmi szinten kötött szerződésekkel történik, a romániai piacon a kereskedők által felszámított átlagosan 5 %-os kiskereskedelmi árrés hozzáadásával a piaci árakhoz képest a következő különbözetek adódnak: a Termoelectrica esetében 2010-ben 18,8 RON/MWh, 2011-ben 19,8 RON/MWh, az Electrocentrale Deva esetében 2010-ben 17,5 RON/MWh, 2011-ben 13,9 RON/MWh.

(80)

Az ökonometriai elemzés tehát előzetesen azt jelzi, hogy a vizsgált szerződések révén a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva gazdasági előnyhöz jutott a piaci feltételekhez képest. Önmagában az a tény azonban, hogy az értékelés szerint a vizsgált szerződések árai magasabbak voltak a hasonló szerződések referenciaárainál, nem elégséges annak megállapításához, hogy a szerződéseket a Hidroelectrica helyett eljáró piaci szereplő nem kötötte volna meg, és nem tartotta volna hatályban. Tárgyilagos indokok alapján továbbra is elmondható, hogy a magas árszint önmagában nem tekinthető úgy, hogy a piaci feltételekhez viszonyítva gazdasági előnyhöz juttatja a villamosenergia-értékesítőket. Ezért további bizonyítékok szükségesek a piaci feltételeket meghaladó árakra vonatkozóan, amelyek alátámasztják az ökonometriai elemzés eredményeinek megbízhatóságát.

(81)

E tekintetben indokolt megállapítani, hogy a Hidroelectrica viselkedése összehasonlítható-e azzal, ahogyan hasonló helyzetben egy piacgazdasági szereplő viselkedett volna (a piacgazdasági szereplő tesztje) (37). A Bizottság ezért értékelte, hogy hasonló helyzetben egy magántulajdonú szereplő a Hidroelectricával azonos módon viselkedett volna-e a vizsgált szerződések aláírása és hatályban tartása során. Ezzel összefüggésben a (82)–(85) preambulumbekezdésben leírt, a vizsgált szerződések megkötését és teljesítését érintő körülmények lényegesek.

(82)

Először is a vizsgált szerződések megkötésekor a Hidroelectrica olcsóbb forrásból is vásárolhatott villamos energiát a piacon; például 2008–2009-ben a Nuclearelectrica a villamos energiát 153 RON/MWh áron kínálta, szemben a Termoelectrica 227 RON/MWh és az Electrocentrale Deva 230 RON/MWh árával (38).

(83)

Másodszor a Hidroelectrica a Termoelectricától és az Electrocentrale Devától vásárolt villamos energiát csak veszteséggel tudta értékesíteni harmadik felek részére. A (46) és (47) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Hidroelectrica szabadpiaci kiskereskedelmi eladási árai lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a nagykereskedelmi vételárak, továbbá a közvetlenül tárgyalt szerződések piacán a Hidroelectrica legmagasabb viszonteladási ára 190 RON/MWh volt, szemben a Termoelectrica esetében alkalmazott 230 RON/MWh és az Electrocentrale Deva esetében alkalmazott 234 RON/MWh vételárral. Ebből következően a Hidroelectricának a Termoelectricától és az Electrocentrale Devától vásárolt minden egyes MWh viszonteladásakor vesztesége keletkezett.

(84)

E tekintetben a vizsgálat során nem derült ki, hogy a Hidroelectrica miért vállalta, hogy a Termoelectrica paroșeni erőművének teljes teljesítményét megvásárolja ((24) preambulumbekezdés). Egy erőmű teljes megtermelt teljesítményének 10 éven keresztüli megvásárlására szóló kötelezettségvállalás erőteljesen utal arra, hogy a Hidroelectricának nem volt szüksége a vizsgált szerződésekre a saját szállítási szerződéseiből eredő kötelezettségeinek teljesítéséhez. Ezt Románia is megerősítette ((63) preambulumbekezdés). Ezzel szemben a két vállalkozás és az őket ellátó szénbányák drága és versenyképtelen működésének támogatásával kapcsolatos igényt a Termoelectrica ((20) preambulumbekezdés) és az Electrocentrale Deva ((21) preambulumbekezdés) vezető tisztségviselői is a felelős miniszter elé terjesztették annak indokolása során, hogy a Hidroelectricának miért kell megkötnie a vizsgált szerződéseket.

(85)

Ha azonban kereskedelmi ügyletek megkötésekor az állami vállalkozások nehéz helyzetben lévő vállalkozások vagy ágazatok támogatásával kapcsolatos szempontokat vesznek figyelembe kereskedelmi érdekkörükön kívül álló társadalmi vagy gazdaságpolitikai okokból, és az adott ügyleteket olyan feltételekkel kötik, amelyeket egy szokásos piaci szereplő nem fogadna el, az elfogadott feltételek, mint a vizsgált ügyben a Hidroelectrica által elfogadott vételárak, jogosulatlan gazdasági előnnyel járhatnak a másik fél vagy felek számára, ezáltal pedig teljesítik az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének egyik alkalmazási feltételét.

(86)

Ebből következik, hogy a vizsgált szerződések megkötésével és hatályban tartásával a Hidroelectrica nem piacgazdasági szereplőként járt el. Ez a teszt tehát kvalitatív jelleggel szintén alátámasztja az ökonometriai elemzés arra utaló eredményét, hogy a vizsgált szerződések révén a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva olyan gazdasági előnyre tett szert, amelyre egyébként piaci feltételek mellett nem lett volna lehetősége.

(87)

A román hatóságok által közölt adatok nem olyan hosszú távú szerződésekre vonatkoztak, amelyek feltételei mennyiség és időtartam szempontjából megegyeztek volna a vizsgált szerződésekével. Olyan meghatározott referencia hiányában, amely alapján a piaci feltételek megállapíthatók lettek volna, a Bizottság ezért éves bontásban a Hidroelectrica által fizetett szerződéses árakat a Románia által megadott hosszú távú kiskereskedelmi szerződések 2009 és 2011 között Romániában alkalmazott legmagasabb áraival hasonlította össze ((42)–(45) preambulumbekezdés).

(88)

Az összehasonlítás azon a feltételezésen alapul, hogy a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva a Hidroelectricával kötött vizsgált szerződéseket helyettesíthette volna több piaci vevővel a legmagasabb árakon kötött szerződésekkel. Az összehasonlítás igen óvatos: az összehasonlítható ügyletek átlaga, mediánja vagy módusza helyett piaci árnak a több, nem teljesen összehasonlítható ügylet esetében is alkalmazott legmagasabb árat tekinti. Tekintettel az ügyletek nem homogén jellegére, valamint az olyan lehetséges tényezők és anomáliák fennállására, amelyek indokolhatják a referenciának tekintett legmagasabb árú ügyleteknél elfogadott árszintet, ez a megközelítés a kedvezményezett számára előnyös, mivel alulbecsülheti a kapott előny mértékét. A Hidroelectrica részére az Electrocentrale Deva és a Termoelectrica által 2009 és 2011 között ténylegesen leszállított villamosenergia-mennyiségek ((32) preambulumbekezdés) súlyozott átlagárai a következők voltak:

(89)

A bemutatott óvatos feltételezések szerinti összehasonlításban a Hidroelectrica által a Termoelectricának és az Electrocentrale Devának fizetett átlagos árak még mindig magasabbak a 2010-ben és 2011-ben alkalmazott legmagasabb áraknál, ami alátámasztja az ökonometriai elemzés megállapításait. A Termoelectrica által a Hidroelectricának felszámított árak 16,6 RON/MWh-val haladták meg a 2010. évi, és 14,3 RON/MWh-val a 2011. évi legmagasabb árakat, míg, az Electrocentrale Deva által a Hidroelectricának felszámított árak 9,8 RON/MWh-val haladták meg a 2010. évi, és 4,4 RON/MWh-val a 2011. évi legmagasabb árakat.

(90)

A fentiekre tekintettel levonható az a következtetés, hogy a vizsgált szerződések előnyben részesítették a Termoelectricát és az Electrocentrale Devát, mivel olyan gazdasági előnyhöz juttatták őket, amelyre piaci feltételek mellett nem lehetett volna lehetőségük.

(91)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a Hidroelectrica nem úgy járt el, ahogy az adott körülmények között egy piacgazdasági szereplő eljárt volna, ennélfogva pedig jogosulatlan előnyhöz juttatta a Termoelectricát és az Electrocentrale Devát.

(92)

Ahhoz, hogy egy intézkedést az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében támogatásnak lehessen tekinteni, az intézkedést közvetlenül vagy közvetetten állami forrásból kell végrehajtani, és az államnak betudhatónak kell lennie.

(93)

A (11) preambulumbekezdés rámutatott, hogy a Hidroelectrica a román állam közvetlen irányítása alatt áll. Ebből az következik, hogy a Hidroelectrica számára kieső források Románia számára kieső forrásokat jelentenek. A román állam ezenkívül tagokat delegál a vállalkozás igazgatótanácsába is. A delegált igazgatók ezzel egyidejűleg politikai feladatokat is elláttak annál a minisztériumnál, amely a Hidroelectrica állami részesedését ellenőrzi.

(94)

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az állam képessége az intézkedések végrehajtásában érintett szervezetek irányítására nem igazolja feltétel nélkül azt a feltételezést, hogy a szervezetek intézkedései az államnak tudhatók be. Az Európai Unió Bírósága a Stardust Marine ügyben hozott ítéletében ismertette az állami vállalkozások forrásait érintő döntések államnak való betudhatósága fogalmát. Egy állami vállalkozás forrásait állami forrásnak, az ezeket érintő intézkedéseket pedig az államnak betudhatónak kell tekinteni akkor, ha az állam az adott vállalkozás feletti meghatározó befolyásának gyakorlása révén képes irányítani a vállalkozás forrásainak felhasználását (39).

(95)

A Bíróság meghatározta azokat a körülményeket, amelyek alapján az államnak való betudhatóság valószínűsíthető. Ezek: az állami vállalkozás integrációja a közigazgatás szerkezetébe; tevékenységének jellege; a vállalkozás jogállása; a vállalkozás vezetésére gyakorolt hatósági felügyelet intenzitása, vagy bármely más körülmény, amely az intézkedés meghozatalában a hatóságok részvételére vagy a részvétel hiányának valószínűtlenségére utal. Ebben az ügyben figyelembe kell venni a vizsgált szerződések alkalmazási körét, azok tartalmát, vagy a bennük foglalt feltételeket is.

(96)

Meg kell tehát vizsgálni, hogy feltételezhető-e a román hatóságok bárminemű részvétele a vizsgált szerződések megkötésében és hatályban tartásában, valamint a szerződéses árak módosításában.

(97)

E tekintetben a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium tevékenyen részt vett a vizsgált szerződések megkötésére irányuló döntéshozatali folyamatban, valamint a szerződéses árak későbbi korrekcióiban. Így különösen a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva a Hidroelectricával kötött vizsgált szerződéseket a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium jóváhagyásával írta alá, ami ténylegesen arra utal, hogy az utóbbi vállalkozás felett a román állam gyakorolt meghatározó befolyást ((19)–(22) preambulumbekezdés). Ezt megerősíti az a tény is, hogy a Hidroelectrica közvetlenül a Román Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium jóváhagyását kérte az árkorrekciókhoz ((26)–(31) preambulumbekezdés).

(98)

A közvetlen bizonyítékot alátámasztja a Hidroelectrica beszerzéseinek veszteséges jellege, valamint a paroșeni erőmű összteljesítményének megvásárlására szóló kötelezettségvállalás gazdasági indokolatlansága is ((84)–(85) preambulumbekezdés). Úgy tűnik, hogy a vizsgált szerződések indítékai a két másik állami tulajdonú termelő érzékeny pénzügyi helyzete, valamint a széntermeléssel kapcsolatos társadalmi megfontolások voltak ((20)–(21) preambulumbekezdés). Végső soron a három állami tulajdonú villamosenergia-termelő, valamint az állami tulajdonú szénbányák, amelyek közül a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva megoldást keresett aktuális működése finanszírozására, az állam felelősségi körébe tartoztak.

(99)

A fentiek megerősítik a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtett előzetes álláspontját, amely szerint a vizsgált szerződések megkötése és teljesítése nem a Hidroelectrica ésszerű és önálló kereskedelmi döntése, hanem a román állam által gyakorolt meghatározó befolyás eredménye volt.

(100)

A Bizottság következtetése szerint ezért közvetlenül bizonyítható, hogy a vizsgált szerződések megkötése és teljesítése a román államnak tudható be. Ezenkívül tekintettel arra, hogy a vizsgált szerződések megkötése és teljesítése a Hidroelectrica forrásainak veszteségével jár, a Hidroelectrica pedig állami vállalkozás, a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az intézkedéseket állami források nyújtásával hajtják végre.

(101)

Ahhoz, hogy egy intézkedést állami támogatásnak lehessen tekinteni, konkrétnak vagy szelektívnek kell lennie olyan értelemben, hogy bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését részesíti előnyben.

(102)

A vizsgált szerződések két konkrét termelővel, a Termoelectricával és az Electrocentrale Devával jöttek létre, és mindkettőt jogosulatlan gazdasági előnyhöz juttatták. A Hidroelectrica más villamosenergia-termelőjének nem származott előnye a vizsgált szerződésben rögzítettekhez hasonló feltételekből. A túlzottan magas szerződéses árakból származó gazdasági előnyök tehát szelektívek.

(103)

Ha egy tagállam által nyújtott támogatás egy vállalkozás pozícióját az Unión belüli kereskedelemben részt vevő versenytársaival szemben erősíti, akkor azok versenyképességét a támogatás által korlátozottnak kell tekinteni. Így különösen feltételezni kell a verseny torzulását az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében, ha az állam olyan vállalkozást juttat pénzügyi előnyhöz, amely liberalizált ágazatban működik, ahol verseny létezik vagy létezhet (40).

(104)

A Termoelectrica és az Electrocentrale Deva a villamosenergia-értékesítés olyan piacán működik, amely nyitott a versenyre ((35)–(38) preambulumbekezdés). Az ilyen vállalkozásoknak nyújtott gazdasági előny előnyhöz juttathatja őket más versenytársakkal szemben, amelyek piaci feltételek mellett nem jutnak kedvezményes árakhoz. A szóban forgó ügyben a támogatás célja a szénalapú villamosenergia-termelés előnyben részesítése volt, amely torzíthatja a villamosenergia-termelők közötti versenyt. Ezenkívül a román piac jelenleg más tagállamokhoz kapcsolódik és azokba villamos energiát exportál (ez a tényállás időpontjában is így volt; lásd a (17) preambulumbekezdést).

(105)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a vizsgált szerződések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében torzíthatják a versenyt, és befolyásolhatják a tagállamok közötti kereskedelmet.

(106)

A fenti (72)–(105) preambulumbekezdésben bemutatott érvek alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a vizsgált szerződések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a Termoelectricának és az Electrocentrale Devának nyújtott állami támogatással járnak. Románia nem tett eleget az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében előírt felfüggesztési kötelezettségnek. Az állami támogatás ezért jogszerűtlen.

(107)

Mivel a Románia által a Termoelectrica és az Electrocentrale Deva javára végrehajtott intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, értékelni kell összeegyeztethetőségét az említett cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt kivételek alapján.

(108)

Ebben az ügyben a támogatásból a kedvezményezetteknek folyó működési bevétele származott, amelyet nem különítettek el olyan konkrét beruházásra, amely javíthatta volna a villamos energia termelését vagy elosztását. Az ilyen típusú működési támogatásnak a belső piaccal való, az EUMSZ 107. cikkének (2) vagy (3) bekezdése szerinti összeegyeztethetőségét korlátozó jelleggel, szigorú feltételek alapján kell értékelni. Az ismétlődő és tartós, két éven keresztül nyújtott működési támogatás nem tűnik indokoltnak, és nem járul hozzá az Unió egyértelmű közös érdekű célkitűzésének megvalósításához. Nem állapítható meg a támogatás arányossága sem. Ezenkívül a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint minden esetben a tagállamnak kell megjelölnie azokat a lehetséges okokat, amelyek alátámasztják a belső piaccal való összeegyeztethetőséget, és a tagállamnak kell igazolnia, hogy az összeegyeztethetőség előfeltételei fennállnak (41).

(109)

A román hatóságok nem jelöltek meg olyan lehetséges okokat, amelyek alapján az állami támogatás az állami támogatás szerinti belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, és ilyen lehetséges okot a Bizottság sem állapított meg.

(110)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a vizsgált szerződéseken keresztül nyújtott állami támogatás nem összeegyeztethető a belső piaccal.

(111)

Az EUMSZ és a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a Bizottság – amennyiben meggyőződött arról, hogy a támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal – jogosult annak eldöntésére, hogy az érintett államnak meg kell-e szüntetnie vagy módosítania kell-e a támogatást (42). Szintén a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata azt mutatja, hogy a Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatások esetében a támogatás eltörlése vonatkozásában a tagállamra kirótt kötelezettség célja a korábbi helyzet visszaállítása (43). A Bíróság e tekintetben kimondta, hogy ez a célkitűzés akkor valósul meg, ha a kedvezményezett visszafizette a jogellenes támogatásként kapott összegeket, elveszítve így azt az előnyt, amelyet versenytársaival szemben élvezett a piacon, és visszaállt a támogatás juttatása előtti helyzet (44).

(112)

Az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (1) bekezdése (45) kimondja: „Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére (…).”

(113)

Így, tekintettel arra, hogy a szóban forgó állami támogatást az EUMSZ 108. cikkének megsértésével nem jelentették be a Bizottságnak és emiatt az jogellenesnek minősül, továbbá tekintettel arra, hogy a támogatás a belső piaccal is összeegyeztethetetlen, a támogatás összegét vissza kell fizettetni annak érdekében, hogy helyreálljon az a piaci helyzet, amely a támogatás nyújtása előtt fennállt. A visszafizettetés ezért attól az időponttól, amikor a kedvezményezetteknél az előny felmerült, vagyis amikor a támogatást a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátották, a szállítások 2011 végi megszűnéséig (46) teljesítendő, és a visszafizettetendő összeg után a tényleges visszafizetés időpontjáig kamatot kell felszámítani.

(114)

A visszafizettetendő összeg a Hidroelectrica által a villamos energiáért a Termoelectricának és az Electrocentrale Devának fizetett, a (32) preambulumbekezdésben megadott éves átlagos vételár, valamint az egyes években a piacon alkalmazott legmagasabb árak különbözete a termelők által szállított teljes mennyiségre vetítve. A különbözet meghatározása a (89) preambulumbekezdésben található. Az egyszerűsítés kedvéért a 2010. január 1-jétől és 2011. január 1-jétől az adott év egészére alkalmazandó árkülönbözet alapján a visszafizettetendő összeg az Electrocentrale Deva esetében 3 656 675 RON, a Termoelectrica esetében pedig 22 619 821 RON. A román hatóságok az összegeket megállapíthatják az éven belüli (pl. havi, kéthavi), a Hidroelectricának felszámított tényleges árak alapján is.

(115)

Az összegeket a számítás módjától függetlenül kamat terheli a Hidroelectrica részére 2009 és 2011 között teljesített tényleges havi villamosenergia-szállítások ütemezése alapján, a (89) preambulumbekezdésben említett, a piaci árakhoz viszonyított különbözet figyelembevételével.

(116)

Ezenkívül a jelen ügy tényállására tekintettel indokolt megvizsgálni azt, hogy a visszafizettetési kötelezettséget ki kell-e terjeszteni a Termoelectricán és az Electrocentrale Deván kívüli egy vagy több jogi személyre jogutódlás vagy a Termoelectricától és az Electrocentrale Devától eltérő vállalkozással fennálló gazdasági folytonosság címén abban az esetben, ha az említett vállalkozások nem lennének képesek teljesíteni visszafizetési kötelezettségeiket. E tekintetben a Bíróság és a Törvényszék ítélkezési gyakorlata több olyan szempontot is meghatározott, amelyeket a Bizottság elkülönülten vagy együttesen figyelembe vehet annak megállapításakor, hogy fennáll-e gazdasági folytonosság két vállalkozás között (47).

(117)

Az (52) preambulumbekezdés megállapította, hogy a Termoelectrica felszámolás alatt álló vállalkozás. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az, hogy egy vállalkozás fizetésképtelen és nem képes visszafizetni a támogatást, nem mentesíti a visszafizettetés alól. Ilyen esetekben a korábbi helyzet visszaállítása és a jogellenesen nyújtott támogatásokból eredő versenytorzulás megszüntetése főszabály szerint a támogatás visszafizettetésére vonatkozó követelésnek a hitelezői követelések jegyzékébe történő felvételével érhető el (48). Olyan esetben, amikor az állami hatóságok nem tudják visszaszerezni a támogatások teljes összegét, a követelés jegyzékbe vételével a visszafizettetési kötelezettség csak akkor teljesül, ha a felszámolási eljárás a vállalkozás tevékenységének végleges beszüntetését eredményezi (49). Márpedig, amikor a jogellenes támogatásban részesült vállalkozás csődbe kerül, és e csődben lévő vállalkozás tevékenységei egy részének folytatására társaságot alapítanak, e tevékenység folytatása, mindaddig, amíg az érintett támogatásokat teljes egészében vissza nem térítik, továbbra is fenntartja az azon versenyelőny által okozott versenytorzulást, amelyet e vállalkozás a piacon a versenytársaival szemben élvezett. Így az ilyen, újonnan alapított társaság, amennyiben ezen előny az ő javára továbbra is fennáll, a szóban forgó támogatások visszatérítésére kötelezhető (50). Erre például akkor kerül sor, ha a támogatás kedvezményezettjének felszámolása előtt a támogatással érintett eszközöket a vállalkozás folytatásának elve alapján olyan leányvállalatra ruházzák át, amely a kedvezményezett tevékenységének folytatása céljából jött létre (gazdasági jogutódlás). Ezenfelül akkor, ha a kedvezményezett vállalkozás egy másik vállalkozással egyesül és ennek során valamennyi jogát és kötelezettségét az egyesüléssel létrejött vállalkozásra ruházza, a támogatás visszafizetésének kötelezettsége szintén ez utóbbira száll át (jogutódlás).

(118)

Ebben az ügyben a Termoelectrica tevékenységére irányuló támogatás teljes összegének visszafizettetése hiányában vizsgálni szükséges, hogy fennáll-e gazdasági folytonosság és/vagy jogi folytonosság a Termoelectrica és más vállalkozások között.

(119)

A gazdasági folytonosság tekintetében a (48) és (51) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Termoelectrica 2011 szeptemberében Electrocentrale Paroșeni néven leányvállalatot hozott létre, amelyre (azonos állami tulajdonú csoporton belül) átruházta a Termoelectricával kötött vizsgált szerződés alapján vásárolt villamosenergia-mennyiséget ténylegesen szállító erőművet ((48)–(65) preambulumbekezdés) a Termoelectrica említett szerződésből eredő valamennyi jogával és kötelezettségével együtt, és amely a vizsgált szerződés alapján 2011 októberéig (a CEH-ba történő beolvadásáig) folytatta a villamos energia értékesítését a Hidroelectrica részére. Az Electrocentrale Paroșeni tehát anyavállalatától, a Termoelectricától átvette és folytatta a támogatással érintett tevékenységeket. Ennélfogva a Termoelectrica gazdasági jogutódának minősül.

(120)

2012 novemberében az Electrocentrale Paroșeni és az Electrocentrale Deva összeolvadt a CEH néven újonnan létrehozott vállalkozásban. Az összeolvadás során az önálló jogi személyként megszűnt Electrocentrale Paroșeni valamennyi joga és kötelezettsége a CEH-ra szállt át. Ebből következik, hogy jogi folytonosság áll fenn a támogatással érintett tevékenységeket átvevő Electrocentrale Paroșeni, valamint az annak 2012. november 1-jei beolvadásával létrejött CEH között, amelyre az Electrocentrale Paroșeni valamennyi joga és kötelezettsége átszállt.

(121)

A Termoelectricának nyújtott támogatás visszafizettetésére vonatkozó kötelezettséget tehát ki kell terjeszteni a CEH-ra.

(122)

Az (51) preambulumbekezdésben leírtak szerint az Electrocentrale Deva, amely önálló jogi személyként teljes körűen részesült a támogatásból, jelenleg a Termoelectrica által ellenőrzött, de önálló jogi személyiséggel nem rendelkező társaság. Jogi folytonosság áll fenn azonban a támogatásban részesülő Electrocentrale Deva, valamint az annak 2012. november 1-jei beolvadásával létrejött CEH között, amelyre az Electrocentrale Deva valamennyi joga és kötelezettsége átszállt.

(123)

Ezenkívül több körülmény utal az Electrocentrale Deva és a CEH között fennálló gazdasági folytonosságra, például: i. az Electrocentrale Deva és az Electrocentrale Paroșeni összeolvadását követően az újonnan létrehozott CEH 2012 augusztusától mindkét vállalkozást átvette azok működő eszközeivel és munkavállalóival együtt; ii. az újonnan létrejött CEH fő gazdasági tevékenysége 2012-ben az Electrocentrale Devához hasonlóan villamosenergia-termelés volt; iii. mindkét vállalkozás kizárólagos állami tulajdonban áll: az (50) preambulumbekezdésben leírtak szerint a vizsgált szerződések alapján történő villamosenergia-szállítások megszűnésekor a kizárólagos állami tulajdonban álló Termoelectrica az Electrocentrale Deva és az Electrocentrale Paroșeni 100 %-os tulajdonosa volt; iv. az újonnan létrehozott CEH szintén kizárólagos állami tulajdonban áll.

(124)

A fentiekre tekintettel megállapítható a jogi és gazdasági folytonosság egyrészt az Electrocentrale Deva, valamint a Termoelectricán keresztül az Electrocentrale Paroșeni, másrészt a CEH között. E tekintetben az üzletrészek átadásának független értékelésén alapuló hitel-tőke konverzió, amely megelőzte az Electrocentrale Deva és az Electrocentrale Paroșeni összeolvadását a CEH-n belül ((50) preambulumbekezdés), nem szakítja meg a három érintett vállalkozás közötti folytonosságot. Az üzletrészeket érintő ügylet nem befolyásolja a támogatás kedvezményezettjeinek azonosságát, sem a megtartott, valamint a tulajdonos személyétől függetlenül átruházott előnyöket. Ebben az ügyben a végső tulajdonos 2011 előtt, valamint a CEH-val történő összeolvadást követően a román állam. Ebből következik, hogy az Electrocentrale Devával és a Termoelectricával szemben érvényesített visszafizettetési kötelezettségeket ki kell terjeszteni a CEH-ra.

(125)

A visszafizettetendő támogatás összege (kamat nélkül) az Electrocentrale Deva esetében 3 656 675 RON, a Termoelectrica esetében pedig 22 619 821 RON. Az Electrocentrale Deva, a Termoelectrica és a CEH között fennálló jogi és gazdasági folytonosságra tekintettel a két kedvezményezett visszafizettetési kötelezettségét ki kell terjeszteni a CEH-ra.

(126)

A Hidroelectrica által a Termoelectricával és az Electrocentrale Devával kötött vizsgált szerződések 2010-ben és 2011-ben kedvezményes villamosenergia-tarifát tartalmaztak az utóbbi vállalkozások javára. Ezek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősültek. Románia a támogatást az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével jogellenesen nyújtotta. A támogatás nem összeegyeztethető a belső piaccal,