30.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/40

A TANÁCS (EU) 2015/1027 HATÁROZATA

(2015. június 23.)

a Tanács Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokról, valamint a 2007/829/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 240. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács Főtitkársága (a továbbiakban: a Főtitkárság) számára az Európai Tanács és a Tanács munkájának – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 235. cikke (4) bekezdése, illetve 240. cikke (2) bekezdése szerinti – segítésére vonatkozó megbízatása során hasznos lehet szakértők kirendelése, mivel a Főtitkárság építhet e szakértők magas szintű tudására és szakmai tapasztalatára, különösen azokon a területeken, ahol a szükséges szakértelem a Főtitkárságon belül nem áll közvetlenül rendelkezésre.

(2)

Az európai politikákkal kapcsolatos szakmai tapasztalat és tudás cseréjét szakértők ideiglenes kirendelésével kell elősegíteni, akik vagy a tagállamok közigazgatásából (kirendelt nemzeti szakértők, a továbbiakban: KNSZ-ek) vagy kormányközi szervezetektől érkeznek.

(3)

A tervek szerint a KNSZ-ek a Főtitkárságnál töltött kirendelés alatt olyan ismereteket sajátítanak el, amelyek hasznukra válhatnak a későbbi tanácsi elnökségek alatt végzendő feladataik ellátása során.

(4)

A szakértők jogainak és kötelezettségeinek biztosítaniuk kell, hogy feladataikat kizárólag a Főtitkárság érdekeit szem előtt tartva végezzék.

(5)

A szakértők – tekintettel munkájuk ideiglenes jellegére és a különleges jogállásukra – a Főtitkárság nevében nem vállalhatnak felelősséget annak a Szerződésekben meghatározott közjogi jogosítványai gyakorlása tekintetében, kivéve az e határozatban előírt eltéréseket.

(6)

A szakértők alkalmazására vonatkozó feltételeket meg kell állapítani, és azokat a kiadásokat fedező költségvetési előirányzatok eredetétől függetlenül alkalmazni kell.

(7)

Tekintettel arra, hogy az e határozatban megállapított szabályok a 2007/829/EK tanácsi határozatban (1) megállapítottak helyébe lépnek, a 2007/829/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, az e határozat hatálybalépésekor folyamatban lévő kirendelésekre való további alkalmazásának sérelme nélkül.

(8)

Az 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) módosította az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket (a továbbiakban: személyzeti szabályzat), különösen a munkafeltételek, a szabadságok és a VII. mellékletében meghatározott juttatások számítása tekintetében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)   Az e határozatban megállapított szabályok a 2. cikkben rögzített feltételeknek megfelelő, az Európai Tanács és a Tanács érdekében a Tanács Főtitkárságához kirendelt szakértőkre alkalmazandók, akik:

a)

vagy kirendelt nemzeti szakértők (a továbbiakban: KNSZ-ek), ideértve azokat a szakértőket:

i.

akiket a tagállamok – országos vagy regionális szintű – közigazgatásából rendeltek ki;

ii.

akiket a Főtitkárság eseti alapon megadott engedélye alapján – országos vagy regionális szintű – tagállami közigazgatási szervtől eltérő munkáltató rendelt ki, amennyiben a Főtitkárság érdekei szükségessé teszik speciális szakértelem átmeneti intézkedésként történő bevonását, feltéve, hogy a munkáltató:

—

olyan független egyetem vagy kutatási szervezet, amelynek célkitűzése nem profit termelése annak újraelosztása céljából, vagy

—

az érintett munkáltató szerinti tagállam nemzeti jogában meghatározottaknak megfelelően a közszférában működik.

A KNSZ-ek költségmentes kirendelés keretében is kirendelhetők;

b)

vagy költségmentesen kirendelt szakértők, akiket valamely kormányközi szervezettől rendeltek ki (kivéve a személyzeti szabályzat 1a. cikke (2) bekezdésének értelmében vett uniós szerveket) olyan esetben, amikor speciális szaktudás vagy szakértelem átadására van szükség.

(2.)   A 18., 19. és 20. cikk a költségmentesen kirendelt szakértőkre nem alkalmazandó.

2. cikk

A kirendelés feltételei

A Főtitkársághoz történő kirendelésre azok a szakértők jogosultak, akik:

1.

a kirendelést megelőzően legalább 12 hónapig – állandó munkaviszonyban vagy szerződéses alapon – a munkáltatójuk alkalmazásában álltak;

2.

kirendelésük teljes időtartama alatt a munkáltatójuk alkalmazásában maradnak;

3.

legalább hároméves, teljes munkaidős tapasztalattal rendelkeznek a rájuk bízott feladatok elvégzése szempontjából releváns közigazgatási, tudományos, technikai, tanácsadói vagy felügyeleti munkakörben. A kirendelés előtt a szakértő munkáltatója a megelőző 12 hónapról munkáltatói igazolást bocsát a Főtitkárság rendelkezésére;

4.

valamely tagállam állampolgárai.

E pont első bekezdésétől eltérve, a kormányközi szervezetek nem uniós tagállam állampolgárát is kirendelhetik szakértőként; ezekben a kivételes esetekben a Főtitkárság biztosítja, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség, illetve szavatolja a Főtitkárság által folytatott szakpolitikák és tevékenységek függetlenségének és koherenciájának megőrzését;

5.

egy uniós hivatalos nyelv alapos ismeretével, valamint a feladataik ellátásához szükséges másik nyelv kielégítő ismeretével rendelkeznek.

3. cikk

Kiválasztási eljárás

(1)   A szakértőket nyílt és átlátható eljárás alapján kell kiválasztani, amelynek gyakorlati részleteit a 32. cikknek megfelelően kell meghatározni.

A 2. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, a szakértőket a tagállamok állampolgárai közül földrajzi szempontból a lehető legszélesebb körből kell kirendelni. A tagállamok és a Főtitkárság együttműködnek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a férfiak és nők közötti egyensúlyt és az esélyegyenlőség elvének tiszteletben tartását.

(2)   Pályázati felhívást kell küldeni a tagállamok állandó képviseletei vagy adott esetben a kormányközi szervezet részére. A felhívásban fel kell tüntetni az álláshelyek leírását, a kiválasztási feltételeket és a pályázatok benyújtására vonatkozó határidőt.

(3)   A pályázatokat a tagállamok állandó képviseletein vagy a kormányközi szervezet humánerőforrás-osztályán keresztül kell eljuttatni a Főtitkársághoz.

(4)   Kellően indokolt és kivételes körülmények között, ha az Európai Tanács érdekei ezt megkövetelik, a Főtitkárság dönthet úgy, hogy az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott kiválasztási eljárás alkalmazása nélkül választ ki szakértőt.

(5)   A szakértők kirendelését a Főtitkárság konkrét igényei és költségvetési lehetőségei határozzák meg.

(6)   A Főtitkárság minden egyes szakértőről dossziét nyit, amely a releváns adminisztratív információkat tartalmazza.

4. cikk

A kirendeléssel kapcsolatos adminisztratív eljárás

(1)   A kirendelés a Főtitkárság adminisztrációs főigazgatója, valamint az érintett tagállam állandó képviselete vagy adott esetben a kormányközi szervezet közötti levélváltás útján történik. Az érintett tagállam állandó képviseletét is értesíteni kell, ha egy kormányközi szervezet annak állampolgárát rendeli ki. A levélváltásban fel kell tüntetni a kirendelés helyét és azt, hogy a szakértő milyen besorolási csoportba fog tartozni (AD vagy AST, a személyzeti szabályzatban meghatározottak szerint). A levélváltásban fel kell tüntetni továbbá a szakértő felettesét azon főigazgatóságon, igazgatóságon, osztályon vagy szervezeti egységen belül, amelyhez kirendelték, továbbá a szakértő által elvégzendő feladatok részletes leírását. A levélváltáshoz csatolni kell a szakértőre vonatkozó szabályok egy példányát.

(2)   Eseti alapon engedélyezhető a szakértőknek a IV. fejezetben említett költségmentes rövidtávú kirendelése is. Az engedélyezéskor figyelembe kell venni a szakértő felvételének helyét, a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett földrajzi egyensúlyt és a felajánlott feladatokat, valamint hogy milyen főigazgatóságra rendelik ki a szakértőt.

5. cikk

A kirendelés időtartama

(1)   A kirendelés időtartama legalább hat hónap és legfeljebb két év. Ez az időtartam egymást követően többször is megújítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra.

Kivételes esetekben azonban, a Főtitkárság érintett főigazgatójának kérésére és a munkáltató előzetes beleegyezésével a Főtitkárság adminisztrációs igazgatója az első albekezdésben említett négyéves maximális időtartamot meghaladó időre is engedélyezheti a kirendelés egyszeri vagy többszöri meghosszabbítását, összesen legfeljebb további két évre.

(2)   A kirendelés időtartamát előre, a 4. cikk (1) bekezdésében említett levélváltásban rögzíteni kell. Ugyanez az eljárás vonatkozik a kirendelés időtartamának megújítására és meghosszabbítására.

(3)   A Főtitkársághoz korábban már kirendelt szakértő ismételten kirendelhető, az alábbi feltételek mellett:

a)

a szakértő továbbra is teljesíti a kirendelésre vonatkozó, a 2. cikkben említett feltételeket;

b)

az előző kirendelés vége – beleértve az esetleges megújításokat és hosszabbításokat is -, illetve a Főtitkársággal azt követően létrejött bármely szerződéses munkaviszony vége óta legalább hat év eltelt.

Ez a rendelkezés nem akadályozza a Főtitkárságot abban, hogy az előző kirendelés végétől számított hat év eltelte előtt elfogadja olyan szakértő kirendelését, akinek az előző kirendelése – az esetleges megújításokat és hosszabbításokat is beleértve – hat évnél rövidebb ideig tartott, ebben az esetben azonban az új kirendelés időtartama nem haladhatja meg az utóbb említett hatéves időtartam fennmaradó részét.

6. cikk

A munkáltató kötelezettségei

A szakértő munkáltatója a kirendelés teljes időtartama alatt továbbra is:

1.

fizeti a szakértő fizetését;

2.

felel a szakértő összes szociális jogának garantálásáért, különös tekintettel a társadalombiztosításra, a biztosításra és a nyugdíjra, valamint

3.

a 10. cikk (2) bekezdésének d) pontjára is figyelemmel fenntartja a szakértő adminisztratív jogállását mint állandó tisztviselő vagy szerződéses alkalmazott, és a szakértő adminisztratív jogállásában – akár mint állandó tisztviselő, akár mint szerződéses alkalmazott – bekövetkezett bármely változásról tájékoztatja a Főtitkárság Adminisztrációs Főigazgatóságát.

7. cikk

Feladatkör

(1)   A szakértők segítik a Főtitkárság tisztviselőit és egyéb alkalmazottait, és elvégzik a számukra kijelölt feladatokat.

A szakértő által végzendő feladatokat a Főtitkárság és a munkáltató kölcsönös megállapodás útján határozza meg:

a)

a Főtitkárság azon szervezeti egységének érdekeit szem előtt tartva, ahová a szakértőt kirendelik, valamint

b)

figyelembe véve a szakértő képesítéseit.

(2)   A szakértők számára kijelölt feladatok többek között a következők lehetnek: elemzések, tanulmányok, az ismeretek közigazgatási szervek közötti cseréje, projektmenedzsment, valamint segítségnyújtás a Főtitkárságának munkacsoportjai és előkészítő szervei részére.

Az (1) bekezdés első albekezdésétől, valamint e bekezdés első albekezdésétől eltérve, a főtitkár – azon szervezeti egység főigazgatójának javaslatára, amelyhez a szakértőt kirendelték – egyedi feladatok elvégzésével, valamint egy vagy több egyedi kiküldetés végrehajtásával bízhatja meg a szakértőt, miután meggyőződött arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

(3)   A szakértők csak az alábbi feltételekkel vehetnek részt kiküldetéseken és üléseken:

a)

ha a Főtitkárság tisztviselőjét vagy egyéb alkalmazottját kísérik; vagy

b)

egyedül, de ebben az esetben megfigyelőként vagy kizárólag tájékozódási céllal.

A szakértő a Főtitkárságot nem vonhatja be külső kötelezettségvállalásba, kivéve, ha az e határozat végrehajtására vonatkozó szabályoknak megfelelően a Főtitkárság érintett szervezeti egységének főigazgatójától erre külön megbízást kapott.

(4)   A szakértő által elvégzett feladatok eredményének jóváhagyásáért kizárólag a Főtitkárság felel.

(5)   A Főtitkárság érintett szervezeti egységei, a szakértő munkáltatója és a szakértő mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kirendelés időtartama alatt elkerüljenek a szakértő feladatkörével kapcsolatos bármilyen tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget. E célból a Főtitkárság kellő időben tájékoztatja a szakértőt és a munkáltatót a tervezett feladatokról, és mindegyiküket felkéri annak írásbeli megerősítésére, hogy nem tudnak olyan okról, amely miatt a szakértőt ne lehetne az adott feladatokkal megbízni.

A szakértőt fel kell kérni, hogy nyilatkozzon mindenekelőtt a családi körülményei (különösen a közeli vagy távolabbi hozzátartozóinak szakmai tevékenysége vagy saját, illetve hozzátartozóinak jelentős pénzügyi érdekeltségei) és a kirendelés alatt végzendő feladatok között fennálló bármely lehetséges összeférhetetlenségről.

A munkáltató és a szakértő vállalja, hogy értesíti a Főtitkárságot a kirendelés során a körülményekben bekövetkezett minden olyan változásról, amely összeférhetetlenséget eredményezhet.

(6)   Ha a Főtitkárság úgy ítéli meg, hogy a szakértőre bízott feladatok jellege különleges biztonsági óvintézkedéseket követel, a kirendelés előtt el kell végezni a biztonsági ellenőrzést.

(7)   Az e cikk (2), (3) és (5) bekezdése rendelkezéseinek be nem tartása esetén a Főtitkárság a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően megszüntetheti a szakértő kirendelését.

8. cikk

A szakértők jogai és kötelezettségei

(1)   A kirendelés ideje alatt a szakértő feddhetetlenül jár el. Különösen:

a)

a szakértő kizárólag az Európai Tanács és a Tanács érdekeit szem előtt tartva végzi a számára kijelölt feladatokat, illetve jár el.

Különösen, a szakértő a feladatai ellátása során nem fogadhat el utasításokat a munkáltatójától, semmilyen kormánytól, személytől, magánvállalkozástól vagy közjogi szervtől, illetve javukra nem végezhet semmilyen tevékenységet;

b)

a szakértő tartózkodik minden olyan tevékenységtől és különösen minden olyan nyilvános véleménynyilvánítástól, amely a Főtitkárságnál betöltött tisztségével összefügghet;

c)

a szakértő tájékoztatja a felettesét, ha feladatai ellátása során arra kérik fel, hogy olyan ügy kezeléséről vagy eredményéről hozzon döntést, amely tekintetében olyan személyes érdekeltsége van, amely befolyásolhatja a függetlenségét;

d)

a szakértő sem egyedül, sem másokkal együtt nem hozhat, illetve nem hozathat nyilvánosságra az Unió munkájával foglalkozó szöveget, ha erre vonatkozóan nem szerezte meg a Főtitkárságnál hatályban lévő feltételeknek és szabályoknak megfelelő engedélyt. Az engedély csak abban az esetben tagadható meg, ha az érintett szöveg tervezett megjelentetése sértené az Unió érdekeit;

e)

a szakértő által a feladatai teljesítése során elvégzett munkához fűződő minden jog a Főtitkárság tulajdonát képezi;

f)

a szakértő tartózkodási helye a kirendelés helyén vagy attól legfeljebb olyan távolságban van, amely összeegyeztethető a számára kijelölt feladatok megfelelő ellátásával;

g)

a szakértő segítséget nyújt és tanácsot ad a kirendelés szerinti felettesének, és a rá bízott feladatok teljesítéséért a felettesének tartozik elszámolással.

(2)   A kirendelés időtartama alatt és azt követően a szakértőnek a legteljesebb titoktartással kell eljárnia a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban tudomására jutott valamennyi tény és információ tekintetében. A szakértő semmilyen formában nem fedhet fel jogosulatlan személyek részére olyan dokumentumokat és információkat, amelyeket nem hoztak előzőleg már jogszerűen nyilvánosságra, és azokat személyes haszonszerzésre sem használhatja fel.

(3)   A kirendelés befejeztével a szakértő továbbra is köteles feddhetetlenül és titoktartással eljárni az új feladatai ellátása során és bizonyos tisztségek vagy előnyök elfogadásakor.

E célból a szakértőnek a kirendelést követő hároméves időszakban haladéktalanul tájékoztatnia kell a Főtitkárságot minden olyan megbízatásról vagy feladatról, amely feltehetően összeférhetetlenséget okozhat a kirendelés időtartama alatt végrehajtott feladataihoz kapcsolódóan.

(4)   A szakértőt kötik a Főtitkárságnál hatályban lévő biztonsági szabályok, beleértve az adatvédelmi szabályokat és a Főtitkárság hálózatvédelmi szabályait is. A szakértőt kötik továbbá az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó szabályok is.

(5)   Amennyiben a szakértő a kirendelés időtartama alatt nem tartja be az e cikk (1), (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, a Főtitkárság a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően jogosult megszüntetni a szakértő kirendelését.

(6)   A szakértő haladéktalanul, írásban értesíti a felettesét, ha a kirendelés időtartama alatt olyan tények jutnak a tudomására, amelyek okot adnak a következők vélelmezésére:

a)

esetleges jogellenes tevékenység, beleértve az Unió érdekeit sértő csalást és korrupciót is; vagy

b)

a szakmai feladatok teljesítésével kapcsolatos olyan magatartás, amely az Unió tisztviselőire, illetve a szakértőkre vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegését képezhetik.

Ezt a bekezdést alkalmazni kell olyan esetekben is, amikor valamely intézmény egy alkalmazottja vagy valamely intézmény szolgálatában álló vagy részére munkát végző bármely más személy követ el súlyos kötelezettségszegést.

(7)   Amennyiben a felettes az e cikk (6) bekezdésében említett tájékoztatást kap, megteszi a személyzeti szabályzat 22a. cikkének (2) bekezdésében előírt intézkedéseket. Az e határozat 4. cikkének (1) bekezdése szerinti felettesre alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 22a., 22b. és 22c. cikkét. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az érintett szakértőre is, biztosítandó a jogainak tiszteletben tartását.

9. cikk

A kirendelés felfüggesztése

(1)   A szakértő vagy a munkáltató írásbeli kérésére, és ez utóbbi egyetértésével a Főtitkárság engedélyezheti a kirendelés felfüggesztését, és meghatározhatja a vonatkozó feltételeket. A felfüggesztés időtartama alatt:

a)

a 19. cikkben említett juttatásokat nem kell fizetni;

b)

a 20. cikkben említett költségeket csak akkor kell fizetni, ha a felfüggesztés a Főtitkárság kérésére történik.

(2)   A Főtitkárság tájékoztatja a munkáltatót és az érintett tagállam állandó képviseletét.

10. cikk

A kirendelés megszüntetése

(1)   A (2) bekezdésre is figyelemmel, a kirendelést meg lehet szüntetni a Főtitkárság vagy a munkáltató kérésére, három hónapos felmondási idővel. A kirendelés a munkáltató és a Főtitkárság egyetértésével a szakértő kérésére is megszüntethető ugyanilyen felmondási idővel.

(2)   A kirendelés felmondási idő nélkül is megszüntethető egyes rendkívüli körülmények esetén:

a)

a munkáltató által, amennyiben annak alapvető érdekei így kívánják;

b)

a Főtitkárság és a munkáltató közötti kölcsönös megállapodással a szakértő mindkét félhez intézett kérésére, ha a szakértő alapvető személyes vagy szakmai érdekei így kívánják;

c)

a Főtitkárság által, amennyiben a szakértő nem teljesíti az e határozatban foglalt kötelezettségeket. A szakértőnek ezt megelőzően lehetőséget kell adni arra, hogy észrevételt tehessen;

d)

a Főtitkárság által, amennyiben a szakértőnek a munkáltatónál fennálló állandó tisztviselői vagy szerződéses alkalmazotti jogállása megszűnik vagy megváltozik. A szakértőnek ezt megelőzően lehetőséget kell adni arra, hogy észrevételt tehessen.

(3)   A (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetés esetén a Főtitkárság haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót és az érintett tagállam állandó képviseletét.

II. FEJEZET

MUNKAFELTÉTELEK

11. cikk

Szociális biztonság

(1)   A kirendelést megelőzően a munkáltatónak igazolnia kell a Főtitkárság felé, hogy a kirendelés időtartama alatt a szakértő az őt alkalmazó tagállami közigazgatásra, illetve kormányközi szervezetre vonatkozó, a szociális biztonságról szóló jogszabályok hatálya alatt marad. E célból a tagállami közigazgatásnak a Főtitkárság rendelkezésére kell bocsátania a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 19. cikkének (2) bekezdésében említett tanúsítványt („A1. hordozható dokumentum”). A kormányközi szervezetnek az A1. hordozható dokumentummal egyenértékű igazolást kell a Főtitkárság rendelkezésére bocsátania, és igazolnia kell, hogy a szociális biztonságról szóló, alkalmazandó jogszabályok rendelkeznek a külföldön felmerült egészségügyi költségek megtérítéséről.

(2)   A kirendelés megkezdésétől a szakértőt a Főtitkárság biztosítja baleseti kockázat ellen. Azon a napon, amikor a szakértő megjelenik az Adminisztrációs Főigazgatóság megfelelő szervezeti egységénél a kirendelésével kapcsolatos adminisztratív ügyintézés céljából, a Főtitkárság a rendelkezésére bocsátja a biztosítás feltételeit tartalmazó dokumentumot.

(3)   Amennyiben azon kiküldetés keretében, amelyben a szakértő a 7. cikk (3) bekezdésének és a 29. cikknek megfelelően részt vesz, kiegészítő vagy egyedi biztosításra van szükség, annak költségeit a Főtitkárság viseli.

12. cikk

Munkaidő

(1)   A szakértőre a munkaidő és a rugalmas munkaidő tekintetében a Főtitkárságnál érvényben lévő szabályok alkalmazandók, annak az álláshelynek a követelményeitől függően, amelyre a szakértőt a Főtitkárságon belül kirendelik.

(2)   A szakértőnek a kirendelés időtartama alatt teljes munkaidőben kell dolgoznia. Az adott főigazgatóság kellően indokolt kérésére – és amennyiben a Főtitkárság érdekeivel összeegyeztethető – a Főtitkárság a szakértő munkáltatójának beleegyezését követően részmunkaidős munkavégzést is engedélyezhet a szakértő számára.

(3)   Részmunkaidős munkavégzés engedélyezése esetén a szakértőnek legalább a rendes munkaidő felében kell dolgoznia.

(4)   A Főtitkárságnál alkalmazott, a váltott műszakban történő munkavégzésre, illetve készenléti szolgálatra vonatkozó juttatások a szakértőnek is megítélhetők.

13. cikk

Betegség vagy baleset miatti távollét

(1)   Betegség vagy baleset miatti távollét esetén a szakértőnek a lehető legrövidebb időn belül értesítenie kell a felettesét, és közölnie kell az aktuális tartózkodási címét. Három egymást követő napot meghaladó távollét esetén a szakértőnek orvosi igazolást kell benyújtania, és a Főtitkárság által szervezett orvosi vizsgálatnak is alávethető.

(2)   Amennyiben a három napot meg nem haladó, betegség vagy baleset miatti távollétek teljes időtartama 12 hónapon belül meghaladja a 12 napot, akkor a szakértő minden további betegség vagy baleset miatti távollét esetén orvosi igazolást köteles benyújtani.

(3)   Amennyiben a betegség vagy baleset miatti távollét időtartama meghaladja az egy hónapot vagy a szakértő által teljesített szolgálat idejét, ezek közül a hosszabbat figyelembe véve, a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatásokat automatikusan fel kell függeszteni. E rendelkezés nem vonatkozik a terhességhez kapcsolódó betegségek esetére. A betegség vagy baleset miatti távollét nem tarthat tovább, mint az érintett személy kirendelésének időtartama.

(4)   Ha azonban a szakértő a kirendelés során bekövetkező, munkájával összefüggő balesetet szenved, a szakértőnek továbbra is teljes összegben meg kell kapnia a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt juttatásokat a munkaképtelenségének teljes időtartama alatt, egészen a kirendelése időtartamának végéig.

14. cikk

Éves szabadság, külön szabadság és munkaszüneti napok

(1)   Az e határozatban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül a szakértőre az éves szabadság, a külön szabadság és a munkaszüneti napok tekintetében a Főtitkárságnál érvényben lévő szabályok alkalmazandók.

(2)   A szabadságot előzetesen engedélyeztetni kell azzal a szervezeti egységgel, ahová a szakértőt kirendelték.

(3)   A munkáltató kellően indokolt kérésére a Főtitkárság 12 hónapos időtartamon belül további legfeljebb két nap külön szabadságot engedélyezhet. A kérelmeket eseti alapon kell elbírálni.

(4)   A kirendelés végéig ki nem vett szabadság a kirendelés időtartamának végével elvész.

(5)   A hat hónapnál rövidebb időtartamú kirendelést teljesítő szakértő indokolt kérésére – azon szervezeti egység főigazgatójának döntése alapján, ahová a szakértőt kirendelték – külön szabadság adható. Ez a külön szabadság nem haladhatja meg a három napot a kirendelés teljes időtartama során. Az említett külön szabadság engedélyezését megelőzően az érintett szervezeti egység főigazgatójának konzultálnia kell az Adminisztrációs Főigazgatóság főigazgatójával.

15. cikk

Képzési külön szabadság

Ez a cikk a legalább hat hónapos időtartamra kirendelt szakértőkre alkalmazandó.

A 14. cikk (3) bekezdésétől eltérve a Főtitkárság további külön szabadságot engedélyezhet a munkáltató által a szakértőnek nyújtott képzésre, a munkáltató kellően indokolt kérése alapján, a szakértő visszailleszkedésének segítése érdekében. A 19. cikkben említett juttatások az említett további külön szabadság ideje alatt nem folyósítandók.

16. cikk

Szülési szabadság és apasági szabadság

(1)   A szakértőre a szülési szabadság és az apasági szabadság tekintetében a Főtitkárságnál érvényben lévő szabályok alkalmazandók.

(2)   Amennyiben a munkáltatóra vonatkozó nemzeti jogszabályok hosszabb szülési szabadságot biztosítanak, a kirendelést – a szakértő kérésére és a munkáltató előzetes egyetértésével – a Főtitkárság által biztosított szabadságot meghaladó időtartamra fel kell függeszteni. Ilyen esetben a kirendelést a felfüggesztés időtartamának megfelelő időtartammal meg kell hosszabbítani, amennyiben a Főtitkárság érdekei így kívánják.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a szakértő a munkáltató előzetes egyetértésével kérheti, hogy a kirendelés felfüggesztése terjedjen ki a szülésre engedélyezett szabadság teljes időtartamára. Ilyen esetben a kirendelést a felfüggesztés időtartamának megfelelő időtartammal meg kell hosszabbítani, amennyiben a Főtitkárság érdekei így kívánják.

(4)   A (2) és a (3) bekezdést örökbefogadás esetén is alkalmazni kell.

17. cikk

Kezelés és ellenőrzés

A munkaidő és a távollétek kezelése és ellenőrzése a Főtitkárság Adminisztrációs Főigazgatóságának, valamint annak a főigazgatóságnak vagy szervezeti egységnek a feladata, amelyhez a szakértőt kirendelték, összhangban a Főtitkárságnál érvényben lévő szabályokkal és eljárásokkal.

III. FEJEZET

JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGEK

18. cikk

A juttatások és az utazási költségek kiszámítása

(1)   E határozat alkalmazásában a Főtitkárság a földrajzi szélességgel és hosszúsággal kifejezett földrajzi helyzet alapján állapítja meg a KNSZ felvételének, kirendelésének, illetve visszatérésének helyét. A Főtitkárság mint kinevezésre jogosult hatóság a megfelelő adatbázis alapján határozza meg ezeket az adatokat.

(2)   Az e határozat 19. és 20. cikkében említett – egyrészről a kirendelés helye, másrészről a felvétel vagy a visszatérés helye közötti – földrajzi távolságot a két pont közötti, a földrajzi szélességük és hosszúságuk szerinti, földrajzi főkörön mért távolság figyelembevételével kell megállapítani a WGS 84 koordinátarendszer (World Geodetic System 1984) alapján.

(3)   E határozat alkalmazásában:

a)   a felvétel helye: az a hely, ahol a KNSZ a munkáltatója részére a kirendelését megelőzően a tevékenységét végezte;

b)   a kirendelés helye: Brüsszel;

c)   a visszatérés helye: az a hely, ahol a KNSZ a kirendelés után a fő tevékenységét végezni fogja.

A felvétel helyét az 4. cikk (1) bekezdésében említett levélváltásban kell meghatározni. A visszatérés helyét a munkáltató által kiállított nyilatkozat alapján kell meghatározni.

(4)   E cikk alkalmazásában nem vehetők figyelembe azok a körülmények, amelyek abból erednek, hogy a KNSZ a kirendelés helyétől eltérő tagállam vagy valamely kormányközi szervezet részére végez munkát.

19. cikk

Juttatások

(1)   A KNSZ-t a kirendelése teljes időtartamára napidíj illeti meg ugyanazon kritériumok alapján, mint amelyeket a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 4. cikke a külföldi munkavégzési támogatásra vonatkozóan a tisztviselők tekintetében előír. Az említett kritériumok teljesülése esetén a napidíj összege 128,67 EUR. Egyéb esetben a napidíj összege 32,18 EUR.

(2)   A KNSZ-t a kirendelése teljes időtartamára az alábbi táblázatban foglaltak szerinti havi juttatás is megilleti:

A felvétel helye és a kirendelés helye közötti földrajzi távolság

(km-ben)

Összeg EUR-ban

0–150

0,00

> 150

82,70

> 300

147,03

> 500

238,95

> 800

385,98

> 1 300

606,55

> 2 000

726,04

(3)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatások célja az is, hogy fedezzék a KNSZ költözésének költségeit, illetve a kirendelés ideje alatt felmerült éves utazási költségeket. A 14., a 15. és a 16. cikk sérelme nélkül, a juttatások a kiküldetések, az éves szabadság, a szülési szabadság, az apasági szabadság vagy az örökbefogadási szabadság, a külön szabadság és a Főtitkárság által biztosított munkaszüneti napok időtartamára is kifizetendők. Részmunkaidős munkavégzés engedélyezése esetén a KNSZ-t arányosan csökkentett juttatások illetik meg.

(4)   A KNSZ részére a kirendelése megkezdésekor előlegként 75 napnak megfelelő napidíjat kell kifizetni, aminek következtében a jelzett időtartamra vonatkozólag bármely további ilyen juttatásra való jogosultsága megszűnik. Amennyiben a Főtitkársághoz történő kirendelés az előleg kiszámításához figyelembe vett időtartam vége előtt megszűnik, a KNSZ köteles az időtartam hátralévő részének megfelelő összeget visszatéríteni.

(5)   A 4. cikk (1) bekezdésében előírt levélváltáskor a munkáltatónak tájékoztatnia kell a Főtitkárságot az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatásokhoz hasonló bármely olyan juttatásról, amelyben a KNSZ részesül. Ezek összegét le kell vonni a Főtitkárság által a KNSZ-nek fizetett megfelelő juttatásokból.

(6)   A személyzeti szabályzat 65. cikkének és XI. mellékletének alkalmazásában elfogadott díjazások és juttatások naprakésszé tett összegét az elfogadásukat követő hónaptól kezdődően, visszamenőleges hatály nélkül, automatikusan alkalmazni kell a havi juttatásra és a napidíjra is. A kiigazítást követően az új összegek megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

20. cikk

Utazási költségek

(1)   A KNSZ a kirendelése megkezdésekor a saját utazási költségeinek átalányösszegű megtérítésére jogosult.

(2)   Az átalánytérítés alapja a felvétel helye és a kirendelés helye közötti földrajzi távolság utáni kilométerenkénti juttatás. A kilométerenkénti juttatást a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 7. cikkével összhangban kell meghatározni.

(3)   A kirendelés lejártát követően a KNSZ jogosult a visszatérés helyére történő saját utazása költségeinek a megtérítésére. A költségtérítés nem jelentheti nagyobb összeg kifizetését, mint amelyre a KNSZ akkor lenne jogosult, ha a felvétel helyére térne vissza.

(4)   A KNSZ családtagjainak utazási költségei nem térítendők meg.

21. cikk

Kiküldetések és azok költségei

(1)   A szakértő a 7. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően kiküldetésre küldhető.

(2)   A kiküldetés költségeit a Főtitkárságnál hatályban lévő szabályoknak megfelelően kell megtéríteni.

22. cikk

Képzés

A szakértő jogosult részt venni a Főtitkárság által szervezett képzési tanfolyamokon, amennyiben a Főtitkárság érdekei úgy kívánják. A szakértőnek a kirendelés utáni szakmai előmenetelével összefüggő ésszerű érdekeit is figyelembe kell venni, amikor döntés születik a tanfolyamon való részvétel engedélyezéséről.

23. cikk

Adminisztratív rendelkezések

(1)   A szakértőnek a kirendelés első napján meg kell jelennie az Adminisztrációs Főigazgatóság megfelelő szervezeti egységénél a szükséges adminisztratív ügyintézés céljából. A szakértőnek a hónap első vagy tizenhatodik napján kell munkába állnia.

(2)   A kifizetéseket a Főtitkárság folyósítja euróban az Unióban található valamelyik banknál vezetett bankszámlára.

IV. FEJEZET

KÖLTSÉGMENTESEN, RÖVID TÁVRA KIRENDELT SZAKÉRTŐK

24. cikk

Költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértők

(1)   Költségmentes, rövid távú kirendelés keretében a Főtitkársághoz magas szintű szaktudással rendelkező szakértők rendelhetők ki meghatározott feladatok elvégzése céljából, legfeljebb hat hónapos időtartamra, amely a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban meghosszabbítható.

A Főtitkárság és a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőt kirendelő közigazgatási szerv között létrejött eltérő megállapodás sérelme nélkül, az ilyen kirendeléshez kapcsolódóan a Főtitkárság nem fizet juttatásokat és költségeket, kivéve – adott esetben – a 29. cikkben előírt juttatásokat.

(2)   A 25–29. cikkre is figyelemmel, az 1–17., a 21–23. és a 30–32. cikkben foglalt szabályokat a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőkre is alkalmazni kell.

(3)   A 8. cikk sérelme nélkül a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő magatartásának mindenkor tükröznie kell, hogy a Főtitkársághoz kirendelt alkalmazott, és az semmilyen esetben sem vethet rossz fényt a Főtitkárságnál betöltött tisztségére.

25. cikk

A költségmentes, rövid távú kirendelés megújítása és meghosszabbítása

(1)   A 24. cikk (1) bekezdésében említett időtartam egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. Kivételes esetben azonban a Főtitkárság úgy határozhat, hogy hat hónapnál hosszabb időtartamú meghosszabbítást engedélyez.

(2)   A költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő az e határozatban foglalt szabályokkal összhangban ismételten kirendelhető a Főtitkársághoz, feltéve, hogy az előző kirendelési időszak vége és az új kirendelés között legalább egy év eltelik.

(3)   Kivételes esetben a (2) bekezdésben említett egyéves időtartam rövidebb is lehet.

26. cikk

A feladatok leírása

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott levélváltásban meg kell adni a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő kirendelésének megfelelő főigazgatóságon, igazgatóságon, osztályon vagy más szervezeti egységen belüli felelős személy nevét, valamint a szakértő által elvégzendő feladatok részletes leírását.

(2)   Az elvégzendő konkrét feladatokra vonatkozóan az (1) bekezdésben említett felelős személynek kell utasításokat adnia a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő részére.

27. cikk

Biztosítás

A 29. cikk sérelme nélkül és a 11. cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérve a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőt a Főtitkárság biztosítja baleseti kockázat ellen abban az esetben, ha a munkáltató nem biztosította ugyanezen kockázat ellen.

28. cikk

Munkafeltételek

(1)   A 12. cikk (2) bekezdésének második mondatától eltérve a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő a kirendelése során kizárólag teljes munkaidőben teljesíthet szolgálatot.

(2)   A 12. cikk (4) bekezdése a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőre nem alkalmazandó.

(3)   A 14. cikk (3) és (5) bekezdése a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőre nem alkalmazandó. A költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő azonban indokolt kérésére külön szabadságot kaphat, azon szervezeti egység főigazgatójának döntése alapján, amelyhez kirendelték. Ez a külön szabadság nem haladhatja meg a három napot a kirendelés teljes időtartama során. Az érintett szervezeti egység főigazgatójának előzetesen konzultálnia kell az Adminisztrációs Főigazgatóság főigazgatójával.

29. cikk

Kiküldetések

(1)   Amennyiben a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő a kirendelés helyétől eltérő helyen folytatott kiküldetésen vesz részt, költségeinek megtérítése a tisztviselők kiküldetési költségeinek megtérítésére vonatkozó, hatályos szabályok alapján történik, kivéve, ha a Főtitkárság és a munkáltató között eltérő megállapodás jött létre.

(2)   Ha a Főtitkárság valamely kiküldetéssel összefüggésben egyedi, nagy kockázatú biztosítást nyújt a tisztviselőknek, akkor ezt a kedvezményt az ugyanazon a kiküldetésen részt vevő, költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőre is ki kell terjeszteni.

(3)   Az EU területén kívül folytatott kiküldetésen részt vevő, költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőre az ilyen kiküldetések tekintetében a Főtitkárságon érvényben levő biztonsági szabályok vonatkoznak.

V. FEJEZET

PANASZTÉTEL

30. cikk

Panasztétel

Az eljárások indítására a szolgálat megkezdését követően biztosított lehetőségek sérelme nélkül, az EUMSZ 263. cikkében foglalt feltételeknek és határidőknek megfelelően, a szakértő panaszt nyújthat be az Adminisztrációs Főigazgatóságnak a személyzeti szabályzat alapján benyújtott panaszok és kérelmek kezeléséért felelős osztályára a Tanács főtitkára által e határozat alapján elfogadott, őt hátrányosan érintő határozatokkal szemben, a munkáltató által hozott döntésekből közvetlenül következő határozatokat kivéve.

A panaszt két hónapon belül kell benyújtani. Ennek a határidőnek a kezdete az érintett személy határozatról való értesítésének napja, de legkésőbb az a nap, amikor az érintett az értesítést kézhez kapta. Az Adminisztrációs Főigazgatóság főigazgatója a panasz benyújtásának időpontjától számított négy hónapon belül tájékoztatja az érintett személyt az indokolással ellátott határozatáról. Amennyiben e határidő lejártáig a szakértő nem kap választ a panaszára, azt a panasz hallgatólagos elutasításának kell tekinteni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Adatszolgáltatás

Minden tagállam állandó képviseletét évente tájékoztatni kell a Főtitkárságnál dolgozó szakértők számáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a következő adatokra is:

a)

a 2. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően valamely kormányközi szervezettől kirendelt szakértők állampolgársága;

b)

a kiválasztási eljárás alóli kivételek a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban;

c)

valamennyi szakértő beosztása;

d)

a 9., illetve a 10. cikkben foglaltak szerint felfüggesztett vagy idő előtt megszüntetett kirendelések;

e)

a KNSZ-ek juttatásainak évente aktualizált összegei a 19. cikkel összhangban.

32. cikk

Felhatalmazás

Az e határozat értelmében a Főtitkárságra ruházott valamennyi hatáskört a Tanács főtitkára gyakorolja. A Tanács felhatalmazza a Tanács főtitkárát arra, hogy az említett hatáskörök egy részét vagy egészét átruházza a Főtitkárság Adminisztrációs Főigazgatóságának főigazgatójára.

33. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2007/829/EK tanácsi határozat hatályát veszti. Mindazonáltal a 34. cikk sérelme nélkül az említett határozat 2. cikkének (1) bekezdése, valamint 15–19. cikke továbbra is alkalmazandó valamennyi, az e határozat hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő kirendelésre.

34. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot a hatálybalépését követő hónap első napjától kell alkalmazni minden új kirendelésre, valamint a kirendelések megújítására vagy meghosszabbítására vonatkozóan.

Kelt Luxembourgban, 2015. június 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. RINKĒVIČS

(1)  A Tanács 2007. december 5-i 2007/829/EK határozata a Tanács Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról, valamint a 2003/479/EK határozat hatályon kívül helyezéséről(HL L 327., 2007.12.13., 10. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról (HL L 287., 2013.10.29., 15. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).