2.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 324/6

(1)

Az 1005/2008/EK rendelet (a továbbiakban: az IUU-rendelet) létrehozza a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat (IUU-halászat) megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós rendszert.

(2)

Az IUU-rendelet VI. fejezete meghatározza a nem együttműködő harmadik országok azonosítására, az említett országokkal szembeni lépésekre, ugyanezen országok listájának összeállítására, a listáról való törlésre, e lista nyilvánosságára és a sürgősségi intézkedésekre vonatkozó eljárást.

(3)

Az IUU-rendelet 32. cikke szerint a Bizottságnak értesítenie kell a harmadik országokat arról az eshetőségről, hogy nem együttműködő országként kerülhetnek azonosításra. Az ilyen értesítés előzetes jellegű. Az értesítést az IUU-rendelet 31. cikkében megállapított kritériumokra kell alapozni. A Bizottságnak emellett a rendelet 32. cikkében felsorolt valamennyi lépést meg kell tennie az értesített harmadik országokkal szemben. A Bizottságnak az értesítésben fel kell tüntetnie különösen az ilyen azonosítás alapjául szolgáló lényeges tényeket és megfontolásokat, továbbá az érintett országok számára lehetőséget kell biztosítania a válaszadásra, valamint az azonosítást cáfoló bizonyítékok, vagy adott esetben a javításra irányuló cselekvési terv és a helyzet rendezése érdekében hozott intézkedések ismertetésére. A Bizottság az érintett harmadik országoknak az értesítés megválaszolásához megfelelő időt, a helyzet orvoslásához pedig ésszerű időt köteles biztosítani.

(4)

Az IUU-rendelet 31. cikke értelmében a Bizottságnak azonosítania kell azokat a harmadik országokat, amelyeket az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országnak tekint. Egy harmadik ország akkor azonosítandó nem együttműködő harmadik országként, ha elmulasztja a nemzetközi jog értelmében lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államként rá háruló azon kötelezettségek teljesítését, hogy intézkedést hozzon az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására.

(5)

A nem együttműködő harmadik országok azonosítása az IUU-rendelet 31. cikkének (2) bekezdése szerinti valamennyi információ áttekintésén alapul.

(6)

Az IUU-rendelet 33. cikke értelmében a Tanácsnak össze kell állítania a nem együttműködő harmadik országok listáját. Ezen országokkal szemben a többek között az IUU-rendelet 38. cikkében megállapított intézkedések alkalmazandók.

(7)

A lobogó szerinti és a parti állam felelősségének fogalmát a nemzetközi halászati jogszabályok folyamatosan megerősítették és mára már úgy lehet arra tekinteni, mint a „kellő gondosság” fogalmába tartozó olyan kötelezettségre, amelynek keretében az adott állam az IUU-halászat megelőzése érdekében köteles a lehető legnagyobb erőfeszítést és minden tőle telhetőt megtenni, beleértve a szükséges közigazgatási és végrehajtási intézkedések elfogadását annak biztosítására, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók, a saját állampolgárai vagy a vizein közlekedő halászhajók ne folytassanak olyan tevékenységet, amellyel megsértik a tenger biológiai erőforrásainak megóvását célzó hatályos állományvédelmi és gazdálkodási intézkedéseket, és beleértve az ilyen jogsértés esetén annak felderítése érdekében tett együttműködésre és a más államokkal való egyeztetésre, valamint szükség esetén olyan szankciók alkalmazására vonatkozó kötelezettséget, amelyek kellően szigorúak ahhoz, hogy a jogsértéseket megakadályozzák és az elkövetőket a jogellenes tevékenységeikből származó haszontól megfosszák.

(8)

Az IUU-rendelet 20. cikkének (1) bekezdése értelmében a hitelesített fogási tanúsítványok lobogó szerinti harmadik országoktól való elfogadásának feltétele a Bizottságnak címzett értesítés azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, valamint állományvédelmi és gazdálkodási intézkedések alkalmazására, ellenőrzésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről, amelyeket a halászhajóiknak be kell tartaniuk.

(9)

Az IUU-rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság az említett rendelet végrehajtásához kapcsolódó területeken igazgatási együttműködést folytat a harmadik országokkal.

(10)

A Comore-szigeteki Unió (a továbbiakban: a Comore-szigetek) lobogó szerinti államként nem küldött olyan értesítést a Bizottságnak, amelyet az IUU-rendelet 20. cikke előír.

(11)

A Bizottság 2014. május 4. és 8. között az IUU-rendelet 20. cikkének (4) bekezdésében előírt igazgatási együttműködés keretében az Unió mauritiusi köztársasági, Comore-szigeteki és Seychelle-szigeteki küldöttségének támogatásával ellenőrző látogatást tett a Comore-szigeteken.

(12)

A látogatás célja az ország halászhajói által teljesítendő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, valamint állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések alkalmazására, ellenőrzésére és végrehajtására vonatkozó Comore-szigeteki rendelkezésekkel, illetve a Comore-szigetek által az IUU-halászat elleni küzdelemben rá háruló kötelezettségek végrehajtása érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos információk ellenőrzése volt.

(13)

Az ellenőrző látogatásról szóló zárójelentést 2015. június 3-án elküldték a Comore-szigeteknek. A Bizottság a látogatás alkalmával megállapította, hogy azon komoly hiányosságok tekintetében, amelyek rendezését a Comore-szigeteki hatóságok 2011 októberében vállalták (2), csekély vagy semmiféle előrelépés nem történt.

(14)

A Comore-szigetek nem nyújtott be észrevételeket a zárójelentésre.

(15)

A Comore-szigetek az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) és a Délnyugat Indiai-óceáni Halászati Bizottság (SWIOFC) tagja. A Comore-szigetek ratifikálta az Egyesült Nemzetek 1982. évi Tengerjogi Egyezményét (UNCLOS).

(16)

Az Európai Unió és a Comore-szigetek halászati partnerségi megállapodást írt alá, amely jelenleg is hatályban van (3).

(17)

Annak megállapítása érdekében, hogy a Comore-szigetek eleget tesz-e a (15) preambulumbekezdésben említett nemzetközi megállapodásokban előírt, valamint a preambulumbekezdésben említett regionális halászati gazdálkodási szervezetek által meghatározott, lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államként rá háruló kötelezettségeknek, a Bizottság minden olyan információt összegyűjtött és megvizsgált, amelyet a feladat végrehajtásához szükségesnek ítélt. A halászati gazdálkodásra vonatkozó jelenlegi Comore-szigeteki jogi keret a 2007. augusztus 29-i 07-011/AU. számú törvény által létrehozott halászati és akvakultúra-ágazati törvénykönyvből, valamint számos miniszteri megállapodásból áll.

(18)

A Bizottság az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezetek által közzétett, rendelkezésre álló adatokból szintén nyert információkat, valamint nyilvánosan elérhető információkat is felhasznált.

(19)

A Bizottság az IUU-rendelet 31. cikkének (3) bekezdése szerint megvizsgálta a Comore-szigetekre mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló kötelezettségeket. Az áttekintés során a Bizottság az IUU-rendelet 31. cikkének (4)–(7) bekezdésében felsorolt kritériumokat vette figyelembe.

(20)

A Bizottság a nyilvánosan hozzáférhető, a Bizottság által összegyűjtött, valamint a Comore-szigeteki hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk alapján megállapította, hogy a 2010–2015 közötti időszakban mintegy 20 Comore-szigeteki halászhajó bizonyíthatóan IUU-halászati tevékenységet folytatott.

(21)

A Bizottság megállapította, hogy mintegy 20 Comore-szigeteki halászhajó a Comore-szigeteki hatóságok engedélye nélkül tevékenykedett a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén kívül. Ez ellentétben áll a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló nemzetközi cselekvési terv (4) 45. pontjában foglaltakkal, valamint a FAO magatartási kódexének 8.2.2. bekezdésében foglalt rendelkezésekkel, amelyek értelmében a lobogó szerinti államok kötelesek biztosítani, hogy a lobogójuk alatti hajózásra jogosult és a vizeiken kívül közlekedő halászhajók érvényes engedéllyel rendelkezzenek. Ezzel a magatartásával a Comore-szigetek nem követi a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatások (5) 29. és 30. pontjában foglalt ajánlásokat sem.

(22)

A nyilvánosan hozzáférhető információk szerint bejelentés érkezett arról, hogy két Comore-szigeteki halászhajó Nyugat-Afrika partjainál 2014-ben tengeri átrakást hajtott végre (6). Erre a műveletre a Comore-szigetei hatóságok engedélye nélkül került sor. A Comore-szigeteki ellenőrzés hiánya ellentétes az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 49. pontjában foglalt rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy a lobogó szerinti államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az átrakásban részt vevő valamennyi halászhajójuk rendelkezzen a lobogó szerint állam által kiadott előzetes engedéllyel és jelentést tegyen a nemzeti hatóságoknak.

(23)

Ráadásul a Comore-szigeteki hatóságok elismerték, hogy a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén kívül tevékenykedő Comore-szigeteki halászhajókat egyáltalán nem figyelik meg, nem ellenőrzik és nem felügyelik. A hajók nem jelentik földrajzi helyzetüket a halászati felügyeleti központnak, és a Comore-szigeteki hatóságoknak sem jelentenek semmiféle egyéb információt, például a fogási adatokat vagy a kirakodással és az átrakással kapcsolatos információkat. A Comore-szigetek említett mulasztásai sértik az ENSZ Tengerjogi Egyezménye 94. cikkének (1) és (2) bekezdését, amelyek előírják, hogy minden államnak tényleges joghatóságot és ellenőrzést kell gyakorolnia a lobogója alatt közlekedő hajók felett. E mulasztások sértik az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 24. pontjában foglalt ajánlást is, amely a halászati tevékenységek átfogó és hatékony ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségről rendelkezik, valamint a cselekvési terv 35. pontját, amelynek értelmében a lobogó szerinti államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy – egy halászhajó nyilvántartásba vétele előtt – hatáskörüket gyakorolva biztosíthassák, hogy a szóban forgó halászhajó ne folytasson IUU-halászatot. E mulasztások sértik a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatások 31., 32. és 33. pontját is, amelyek értelmében a lobogó szerinti államoknak a halászhajóik felügyelete érdekében ellenőrzési rendszert kell bevezetniük és olyan végrehajtási rendszerrel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi többek között a vonatkozó törvények, rendeletek, valamint nemzetközi állományvédelmi és gazdálkodási intézkedések megsértésének felderítését és e cselekmények ellen végrehajtási intézkedések alkalmazását. Végül az említett mulasztások miatt valószínűsíthető, hogy ezek a halászhajók jogellenes tevékenységet folytatnak és fogásaikat nem jelentik be.

(24)

A Bizottság a Comore-szigeteki hatóságok kijelentéseire tekintettel megállapította, hogy a Comore-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók jegyzéke nem egységes. A halászatért felelős hatóságnak nincsenek konkrét információi a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén kívül tevékenykedő Comore-szigeteki halászhajókról, a halászhajók lajstromozásáért felelős hatóság pedig csak részleges információkkal rendelkezik a Comore-szigeteki hajók nyilvántartásának állapotáról. Az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 40. pontjában és a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatások 19. pontjában foglalt ajánlásokkal ellentétben a hajók nyilvántartásba vételéért felelős hatóságok és a halászatért felelős hatóságok nem működnek együtt egymással és nem osztják meg egymással az információkat. A Comore-szigetek e mulasztása az ENSZ Tengerjogi Egyezménye 94. cikke (2) bekezdésének b) pontjával is ellentétes. Az ország emellett az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 42. pontjában foglalt ajánlást sem követi, amely előírja, hogy minden államnak hajólajstromot kell vezetnie a lobogója alatt közlekedő hajókról, amelynek tartalmaznia kell a hajók nevét és részletes adatait.

(25)

A belső együttműködés (24) preambulumbekezdésben említett hiányával a Comore-szigetek megszegi az Európai Unió felé 2011 októberében tett azon kötelezettségvállalást, hogy szorosabb együttműködést létesít a hajók nyilvántartásba vételéért felelős hatóságok és a halászatért felelős hatóságok között (7).

(26)

A hajók nyilvántartásba vételéért és a halászatért felelős hatóságok közötti együttműködés hiánya lehetetlenné teszi, hogy a Comore-szigetek ellenőrizze a flottája méretét és kapacitását, ugyanakkor teret enged a jogellenes tevékenységet folytató piaci szereplőknek arra, hogy a Comore-szigetek lobogója alatt ellenőrizetlenül tevékenykedjenek.

(27)

A Bizottság megállapította, hogy a hajók nyilvántartásba vételéért és a halászatért felelős hatóságok közötti együttműködés hiányát az is súlyosbítja, hogy a hajók lajstromozási folyamatában olyan offshore magánvállalkozások is részt vesznek, amelyek feladata a halászhajók lajstromozáshoz való összegyűjtése, és amelyek ideiglenes lajstromozási bizonyítványt is kiadhatnak.

(28)

Ezenkívül a hajók nyilvántartásba vételéért felelős hatóság a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén kívüli tevékenységet folytatni kívánó hajók lajstromozása előtt nem ellenőrzi, hogy az adott hajó szerepel-e a regionális halászati gazdálkodási szervezetek IUU-hajókat tartalmazó listáin. Ez ellentétes az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 36. pontjával, amely előírja, hogy a lobogó szerinti államoknak kerülniük kell az előírásokat korábban be nem tartó hajók fellobogózását. Ez azt is jelenti, hogy továbbra is feladat a megbízható lajstromozási eljárásokat kidolgozása, és magas a kockázata annak, hogy a Comore-szigeteki flottán belül IUU-halászati tevékenység fordul elő.

(29)

A Bizottság a 2015. májusi Comore-szigeteki látogatása során összegyűjtött információk alapján azt is megállapította, hogy három Comore-szigeteki halászhajó számára úgy engedélyezték a Comore-szigetek vizein folytatandó tevékenységet, hogy a hajókat nem szerelték fel műholdas hajómegfigyelési rendszerrel (VMS), illetve megfigyelő sem tartózkodott a fedélzeten. Ez a helyzet ellentétes az ENSZ Tengerjogi Egyezménye 94. cikkének (1) és (2) bekezdésével. Ezenkívül az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 24. pontjában foglaltaknak sem felel meg. Az említett halászhajók ráadásul a Comore-szigeteken történő kirakodást megelőzően nem szolgáltattak adatokat a kifogott halászzsákmány mennyiségéről a Comore-szigeteki hatóságoknak az előírt határidőn belül. Ez nem felel meg az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 55. pontjában foglalt rendelkezéseknek, amelyek előírják, hogy az államoknak a halászhajók kikötőbe történő behajózásának engedélyezését megelőzően meg kell követelniük, hogy a hajók a behajózást megelőzően ésszerű időn belül közöljék többek között belépési szándékukat, valamint a halászati útra és a fedélzeten található hal mennyiségére vonatkozó részletes adatokat annak érdekében, hogy a hatóságok meg tudjanak győződni arról, hogy a halászhajó folytatott-e vagy támogatott-e IUU-halászati tevékenységet. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy nem lehet garantálni, hogy az ezekről a hajókról származó halászati termékek ne IUU-halászatból származzanak.

(30)

A Bizottság az IUU-rendelet 31. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján megvizsgálta az IUU-halászatból származó halászati termékeknek a Comore-szigeteki piacra kerülésével kapcsolatban tett Comore-szigeteki intézkedéseket is.

(31)

A (22), (23) és (25) preambulumbekezdésben ismertetett helyzetre tekintettel a halak és halászati termékek nyomonkövethetőségét akadályozza a megfigyelés, ellenőrzés és felügyelet hiánya, a Comore-szigeteki hajónyilvántartás állapota, valamint a hajók nyilvántartásba vételéért felelős hatóságok és a halászatért felelős hatóságok közötti együttműködés hiánya.

(32)

A Comore-szigeteki hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk alapján megállapítható, hogy a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén belül folytatható tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkező Comore-szigeteki halászhajókon a gazdasági szereplők Srí Lanka-i nyelveken vezetett hajónaplókat használnak. Ezeket a nyelveket a Comore-szigeteki halászati ellenőrök nem értik. A Bizottság 2015. májusi Comore-szigeteki látogatása során összegyűjtött információk szerint a Comore-szigeteki hatóságok még nem véglegesítették hajónapló-mintájuk kialakítását. A nyomonkövethetőség nem garantálható, ha olyan nyelven készült hajónaplókat használnak, amelyet a Comore-szigeteki halászati ellenőrök nem értenek. Ez a helyzet gátolja az átláthatóságot és nem felel meg az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 24. pontjában, valamint a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatások 33. pontjában foglalt ajánlásoknak, amelyek értelmében az államoknak a tevékenység megkezdésétől a kirakodás helyszínén át egészen a végső rendeltetési helyig gondoskodniuk kell a halászat átfogó és hatékony ellenőrzéséről. Ezenkívül az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 71. pontjában foglalt rendelkezéseknek sem felel meg, amelyek értelmében az államoknak piacaik átláthatóságának javítása érdekében olyan lépéseket kell tenniük, amelyek lehetővé teszik a halak és halászati termékek nyomonkövethetőségét.

(33)

Emlékeztetni kell arra, hogy a (23) preambulumbekezdés azt támasztja alá, hogy a Comore-szigeteki hatóságok egyáltalán nem ellenőrzik az ország kizárólagos gazdasági övezetén kívül tevékenykedő Comore-szigeteki halászhajókat. Ezek a halászhajók nem vezetnek olyan hajónaplót, amelyet a Comore-szigeteki hatóságok ellenőrizhetnek, és a Comore-szigeteki hatóságoknak semmiféle információt nem küldenek az általuk végzett halászati tevékenységekről, kirakodásokról és átrakásokról. Ez ellentétes az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 94. cikkével és nem követi az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 24. és 35. pontjában, valamint a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatások 33. pontjában foglalt ajánlásokat sem, mivel arra utal, hogy az ezekről a hajókról származó halak és halászati termékek nyomonkövethetőségét nem lehet garantálni.

(34)

A FAO magatartási kódex 11.2. és 11.3. pontja kimondja, hogy a halak és halászati termékek nemzetközi kereskedelme nem veszélyeztetheti a halászterületek fenntartható fejlődését, továbbá a kereskedelemnek átlátható intézkedéseken, valamint egyszerű és könnyen értelmezhető törvényeken, rendeleteken és közigazgatási eljárásokon kell alapulnia. A FAO magatartási kódex 11.1.11. pontja ezenkívül arról rendelkezik, hogy az államok az értékesített halak és halászati termékek eredetének megbízhatóbb azonosítása révén törekedjenek arra, hogy a halak és halászati termékek nemzetközi és belföldi kereskedelme összhangban legyen a megfelelő állományvédelmi és gazdálkodási gyakorlatokkal. Az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv (65–76. pontja) emellett iránymutatást ad a piaccal kapcsolatos nemzetközileg elfogadott intézkedésekről, amelyek előmozdítják az IUU-halászatból származó halak és halászati termékek kereskedelmének csökkentését vagy megszüntetését.

(35)

A Bizottság által összegyűjtött információk, valamint a Comore-szigeteki hatóságok által tett nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy noha a Comore-szigeteken a feldolgozó létesítményeket fejlesztik, a megbízható nyomonkövetési és hitelesítési rendszerek kialakítása továbbra is megoldandó feladat. A jelenlegi helyzet növeli annak a kockázatát, hogy a Comore-szigeteken keresztül IUU-halászati tevékenységből származó termékeket dolgoznak fel és forgalmaznak.

(36)

A határozat e szakaszában ismertetett helyzetre tekintettel, valamint a Bizottság által összegyűjtött tények és az ország által tett nyilatkozatok alapján – az IUU-rendelet 31. cikkének (3) bekezdése és (4) bekezdésének a) és b) pontja értelmében – megállapítható, hogy a Comore-szigetek elmulasztotta a lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államként az IUU-halászatban érintett hajók, valamint a lobogója alatt közlekedő hajók vagy saját állampolgárai által folytatott vagy támogatott IUU-halászat tekintetében rá háruló nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítését és nem akadályozta meg az IUU-halászatból származó halászati termékeknek a piacára történő bejutását.

(37)

A Bizottság az IUU-rendelet 31. cikke (5) bekezdésének a) pontja alapján azt vizsgálta, hogy a Comore-szigetek az IUU-halászattal és az azzal összefüggő tevékenységekkel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok, visszajelzések és a szóban forgó témát érintő ügyek kivizsgálása tekintetében hatékonyan működött-e együtt a Bizottsággal.

(38)

Noha a Comore-szigeteki halászati hatóságok a Bizottság látogatása során általában véve együttműködtek, a későbbi információkérésekre nem válaszoltak. A Bizottság megállapította, hogy az együttműködés elmulasztását a Comore-szigeteki hajólajstrom állapota, valamint a hajók nyilvántartásba vételéért felelős hatóságok és a halászatért felelős hatóságok közötti együttműködés hiánya is súlyosbítja, amint azt a 3. szakasz (1) bekezdésében is ismertettük.

(39)

Ráadásul amint arra a (25) preambulumbekezdés is emlékeztet, a hajók nyilvántartásba vételéért és a halászatért felelős hatóságok közötti együttműködés hiányát a Comore-szigetek által 2011 októberében tett, az említett hatóságok közötti szorosabb együttműködés létesítésére vonatkozó kötelezettségvállalással (8) összhangban rendezni kellett volna. A 3. szakasz (1) bekezdésében megállapítottak szerint az említett komoly hiányosság rendezése terén csekély vagy semmiféle előrelépés nem történt, így a Comore-szigetek nem tett eleget a kötelezettségvállalásának.

(40)

A Comore-szigeteki hatóságok a Bizottság 2015. májusi látogatása során arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy a tengerészeti törvénykönyvet rendelkezésre bocsássák, mivel az még nem lépett hatályba. A Bizottság azóta sem értesült arról, hogy a törvénykönyv szövege hatályba lépett volna, és a törvénykönyvből egyetlen példányt sem kapott.

(41)

A Bizottság emellett arra kérte a Comore-szigeteki hatóságokat, hogy küldjék el a részére a Comore-szigeteki halászhajók és halászathoz kapcsolódó tevékenységet folytató hajók jegyzékét. A kért jegyzéket nem küldték el a Bizottság részére.

(42)

Lobogó szerinti államként a Comore-szigetekre háruló kötelezettségek teljesítésének átfogó értékelése keretében a Bizottság azt is elemezte, hogy a Comore-szigetek együttműködik-e más országokkal az IUU-halászat elleni küzdelemben.

(43)

A Bizottság megállapította, hogy noha a Comore-szigetek az Indiai-óceán térségének országaival együttműködik, a térségen kívüli azon harmadik országokkal, ahol a Comore-szigeteki halászhajók tevékenységet folytatnak, viszont nem. A (24) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az együttműködés hiánya abból adódhat, hogy a Comore-szigeteki hatóságok csak csekély vagy semmiféle információval nem rendelkeznek az érintett halászhajókról. Ez a helyzet – amely előtérbe helyezi a 3. szakasz (1) bekezdésében foglalt megállapításokat – nem felel meg az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 28. pontjában foglalt ajánlásnak, amely értelmében az államoknak össze kell hangolniuk a tevékenységeiket és együtt kell működniük egymással az IUU-halászat elleni küzdelemben. Ezenkívül az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 31. pontjának sem felel meg, amely arról rendelkezik, hogy a lobogó szerinti államoknak a vonatkozó jogszabályok és a nemzeti, regionális vagy globális szinten elfogadott állományvédelmi és gazdálkodási intézkedések vagy rendelkezések végrehajtása érdekében megállapodásokat vagy egyezményeket kell kötniük, valamint egyéb módon is együtt kell működniük más államokkal.

(44)

A Bizottság az IUU-rendelet 31. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban vizsgálta az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló meglévő Comore-szigeteki végrehajtási intézkedéseket.

(45)

A Bizottság megállapította, hogy a Comore-szigeteki hatóságok nem jelentették, hogy a (23) preambulumbekezdésben említett azon halászhajókkal szemben, amelyek többek között Nyugat-Afrika partjainál 2014-ben tengeri átrakást hajtottak végre, bármilyen intézkedést tettek volna.

(46)

A (21) és (23) preambulumbekezdésben foglalt információkra, valamint a Comore-szigetek által tett nyilatkozatokra tekintettel a Bizottság megállapította, hogy a Comore-szigeteki hatóságok tudtak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók a Comore-szigeteki törvényeket és előírásokat megsértve a Comore-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén kívül tevékenykedtek és kirakodást végeztek Nyugat-Afrikában, valamint Ázsiában. A Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a Comore-szigeteki hatóságok nem tettek végrehajtási intézkedéseket az említett halászhajókkal szemben.

(47)

Ezenkívül a Bizottság a 2015 májusi látogatása során megállapította, hogy a Comore-szigeteki flotta nagy része nem küld VMS-adatokat a Comore-szigeteki hatóságoknak. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a hatóságok nem tudják megfigyelni a Comore-szigeteki halászhajók tevékenységét, és ez lehetetlenné teszi, hogy a hatóságok hatékonyan érvényesítsék az érintett különböző tengeri térségekre vonatkozó szabályokat. Mindez a belső együttműködés és a harmadik országokkal folytatandó együttműködés hiányával kombinálva ideális környezetet teremt az IUU-halászati tevékenységek kialakulásához.

(48)

A (45)–(47) preambulumbekezdésben ismertetett helyzet ellentétes az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 94. cikkével. Ezenkívül ellentétes a FAO magatartási kódexének 8.2.7. pontjában, az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 21. pontjában, valamint a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó önkéntes FAO-iránymutatások 31–33., 35. és 38. pontjában foglalt ajánlásokkal, amelyek szerint az államoknak végrehajtási intézkedéseket kell tenniük az IUU-halászati tevékenységgel szemben, és az ilyen tevékenységet olyan szankciókkal kell sújtaniuk, amelyek kellően szigorúak ahhoz, hogy az IUU-halászatot hatékonyan megelőzzék, megakadályozzák és felszámolják, valamint az elkövetőket az ilyen halászatból eredő haszontól megfosszák.

(49)

A Comore-szigeteki hatóságok a Bizottság 2015. májusi látogatása során a halászatról szóló Comore-szigeteki jogi keret tekintetében elismerték, hogy – a nemzeti jog, valamint az alkalmazandó nemzetközi és regionális szabályok közötti következetesség biztosítása érdekében – a halászati és akvakultúra-ágazati törvénykönyvhöz további végrehajtási szövegeket kell kidolgozni.

(50)

Ráadásul a Comore-szigeteki halászati és akvakultúra-ágazati törvénykönyv halászhajókra vonatkozó fogalommeghatározása nem terjed ki a halászathoz kapcsolódó tevékenységet folytató halászhajókra. Emellett a Comore-szigeteki jogi keret kiterjed ugyan a nemzetközi jog szerinti súlyos jogsértésekre, az IUU-halászat fogalmát nem határozza meg és nem helyez kilátásba végrehajtási intézkedéseket és szankciókat olyan állampolgárokkal szemben, akik – az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 18. pontjában foglaltak szerint – IUU-halászati tevékenységet folytatnak, vagy támogatják azt. A szankciórendszerrel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az ipari halászati tevékenységgel összefüggésben alkalmazott bírságok az engedélyezési illeték összegén alapulnak. Mindazonáltal a Comore-szigeteki jogszabályokban meghatározott halászati engedélyek kategóriái csak a tonhalfajokra korlátozódnak. Következésképpen a tengerfenéken élő vagy a nyílt tengeri fajokra halászó ipari flotta által elkövetett jogsértések esetén – engedélyezési illeték hiányában – nincs megállapított bírság. Ez a helyzet csökkenti a Comore-szigeteki szankciórendszer visszatartó erejét.

(51)

Ezenkívül a Comore-szigetek nem rendelkezik nemzeti ellenőrzési tervvel, amellyel a Comore-szigeteki flotta tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó koherens politikát megalapozhatná. A Comore-szigeteki flotta méretére és fejlődési kilátásaira (9) tekintettel megállapítható, hogy a Comore-szigetek nem rendelkezik elegendő megfigyelővel.

(52)

A Comore-szigetek az ENSZ humán fejlettségi mutatója alapján alacsony humán fejlettségi mutatóval rendelkezik, és 2013-ban a 187 ország közül a százötvenkilencedik helyen szerepelt (10). Az 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) II. mellékletében a Comore-szigetek a legkevésbé fejlett országok kategóriájában szerepel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC) (OECD/DAC) 2015. január 1-jei kedvezményezetti listája szerint (12).

(53)

Az (52) preambulumbekezdésben szereplő elemzés ellenére meg kell jegyezni, hogy a 2015. májusi bizottsági látogatás során szerzett információk alapján nem tekinthető úgy, hogy a Comore-szigetek nem rendelkezik pénzügyi erőforrásokkal. Az országban inkább a lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államként fennálló kötelezettségek hatékony és eredményes teljesítésének biztosításához szükséges közigazgatási környezet nem áll rendelkezésre.

(54)

A határozat e szakaszában ismertetett helyzetre tekintettel, valamint a Bizottság által összegyűjtött tények és az ország által tett nyilatkozatok alapján – az IUU-rendelet 31. cikkének (3) és (5) bekezdése értelmében – megállapítható, hogy a Comore-szigetek elmulasztotta a nemzetközi jog szerint az együttműködési és végrehajtási erőfeszítések tekintetében rá háruló kötelezettségek teljesítését.

(55)

A Comore-szigetek 1994-ben ratifikálta az ENSZ Tengerjogi Egyezményét, ezenkívül az IOTC és az SWIOFC szerződő fele.

(56)

A Bizottság a 31. cikk (6) bekezdésének b) pontja alapján megvizsgált minden információt a Comore-szigeteknek – mint az IOTC és az SWIOFC szerződő felének – a státusával kapcsolatban.

(57)

Az IOTC Comore-szigetekre vonatkozó 2015. március 23-i megfelelési jelentéséből (13) származó információk szerint 2014-ben számos ismétlődő szabályszegési esetet azonosítottak. Ezek különösen a következők: a Comore-szigetek a 05/05. számú IOTC-határozat előírásaival ellentétben nem jelentette a cápákra vonatkozó névleges fogási adatokat, a cápákra vonatkozó fogási és halászati erőkifejtésre, továbbá a cápák méretgyakoriságára vonatkozó adatokat, a 10/02. számú IOTC-határozat előírásaival ellentétben nem jelentette a kizárólagos gazdasági övezetén belül tevékenykedő külföldi, erszényes kerítőhálós hajók által ejtett fogásokra és az általuk végzett halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, továbbá 11/04. számú IOTC-határozat előírásaival ellentétben nem vezette be a kisüzemi halászat tekintetében alkalmazott mintavételen alapuló megfigyelési rendszert.

(58)

Nem ismétlődő szabálysértési eseteket is megállapítottak. A Comore-szigetek a 10/02. számú IOTC-határozat előírásaival ellentétben nem jelentette a part menti halászatra vonatkozó névleges fogási adatokat, a fogási és halászati erőkifejtési adatokat, valamint a méretgyakorisági adatokat.

(59)

Az a tény, hogy a Comore-szigetek nem tartja be az IOTC határozataiban foglalt előírásokat, azt jelzi, hogy az ország nem teljesíti az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 94. cikkében foglalt, lobogó szerinti államként rá háruló kötelezettségeket. Azt is jelzi, hogy a Comore-szigetek a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó FAO-iránymutatások 31–33., 35. és 38. pontjában, valamint az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 24. pontjában foglalt ajánlásokat sem követi.

(60)

A Comore-szigetek az IOTC és az SWIOFC kivételével egyetlen más regionális halászati gazdálkodási szervezetnek sem szerződő fele. A nemcsak az Indiai-óceán térségében tevékenykedő Comore-szigeteki flotta összetételét figyelembe véve ez a helyzet gyengíti az ENSZ Tengerjogi Egyezményében, különösen annak 117. és 118. cikkében foglalt kötelezettségek teljesítésére irányuló Comore-szigeteki erőfeszítéseket.

(61)

Ráadásul a Comore-szigetek az ENSZ Tengerjogi Egyezményének kivételével semmilyen egyéb, halászati gazdálkodással kapcsolatos nemzetközi jogi eszközt nem ratifikált. Figyelembe véve, hogy a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a nagy távolságokra vándorló halállományok a Comore-szigetek számára milyen fontosak, ez a helyzet gyengíti az ENSZ Tengerjogi Egyezménye, különösen annak 63. és 64. cikke értelmében a Comore-szigetekre mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló kötelezettségek teljesítésére irányuló Comore-szigeteki erőfeszítéseket.

(62)

Emellett noha a Comore-szigeteken kikötői infrastruktúrát építenek ki a halászati tevékenységek számára, az ország nem ratifikálta a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi FAO-megállapodást.

(63)

A Comore-szigetek nemzetközi jogi eszközök végrehajtása tekintetében nyújtott teljesítménye nem áll összhangban az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 11. pontjában foglalt ajánlásokkal, amelyek szerint az államoknak mielőbb ratifikálniuk kell az ENSZ Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodást, valamint a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló FAO-megállapodást, el kell fogadniuk azokat vagy csatlakozniuk kell azokhoz. A Comore-szigetek ezenkívül a cselekvési terv 14. pontjában foglalt ajánlást sem követi, amely értelmében az államoknak maradéktalanul és eredményesen végre kell hajtaniuk a magatartási kódexet és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi cselekvési terveket.

(64)

Az IUU-halászatról szóló nemzetközi cselekvési terv 25–27. pontjában foglalt ajánlásokkal ellentétben a Comore-szigetek nem dolgozott ki IUU-halászat elleni nemzeti cselekvési tervet.

(65)

Ezenkívül a Bizottság – a 27 preambulumbekezdésben említettek szerint – a látogatása során megállapította, hogy a Comore-szigeteki hajólajstrom vezetését részben egy Comore-szigeteken kívül található magánvállalkozás végzi. A Bizottság által összegyűjtött információk, valamint a Comore-szigeteki hatóságok által tett nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a Comore-szigetek nem biztosítja, hogy az ország lobogója alatt közlekedő hajók tényleges kapcsolatban álljanak az országgal. Ez ellentétes az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 91. cikkével, amely előírja, hogy a lobogó szerinti állam és a hajói között tényleges kapcsolatnak kell fennállnia.

(66)

A határozat e szakaszában ismertetett helyzetre tekintettel, valamint a Bizottság által összegyűjtött tények és az ország által tett nyilatkozatok alapján – az IUU-rendelet 31. cikkének (3) és (6) bekezdése értelmében – megállapítható, hogy a Comore-szigetek elmulasztotta a nemzetközi szabályok, előírások, valamint állományvédelmi és gazdálkodási intézkedések tekintetében rá háruló nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítését.

(67)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ENSZ humán fejlettségi mutatója alapján a Comore-szigetek alacsony humán fejlettségű országnak tekintendő, és 2013-ban a 187 ország közül a százötvenkilencedik helyen szerepelt (14). Emlékeztetni kell arra is, hogy az 1905/2006/EK rendeletben a Comore-szigetek a legkevésbé fejlett országok kategóriájában szerepel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC) (OECD/DAC) 2015. január 1-jei kedvezményezetti listája szerint (15).

(68)

Noha általánosságban a megfigyelés, ellenőrzés és felügyelet terén fennállhatnak sajátos kapacitáskorlátok, a Comore-szigetek fejlettségi szintjéből adódó sajátos korlátai nem indokolják az előbbi szakaszokban megállapított hiányosságokat. Ez különösen a Comore-szigeteki hajólajstrom állapotára és az ellenőrzés hiányára vonatkozik, különösen arra, hogy a Comore-szigeteki flotta egy részét nem ellenőrzik műholdas hajómegfigyelési rendszerrel, noha a Comore-szigetek rendelkezik működő halászati felügyeleti központtal, és meg tudja figyelni a kizárólagos gazdasági övezetében folytatott tevékenységeket.

(69)

Úgy tűnik, hogy a megállapított hiányosságok főleg abból erednek, hogy nem áll rendelkezésre a lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államként a Comore-szigetekre háruló kötelezettségek hatékony és eredményes teljesítésének biztosításához szükséges közigazgatási környezet. Ezt a helyzetet az is súlyosbítja, hogy a Comore-szigeteki flotta mérete és tevékenységi területe változó.

(70)

Indokolt megjegyezni azt is, hogy az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió halászati partnerségi megállapodást írt alá (16). A megállapodás jelenlegi jegyzőkönyve (17) olyan ágazati pénzügyi támogatásról rendelkezik, amelyet a Comore-szigetek számára biztosított pénzügyi hozzájárulás keretében nyújtanak. Az ágazati pénzügyi támogatás célja, hogy a fenntartható halászati gazdálkodás, megfigyelés, ellenőrzés és felügyelet középpontba helyezése révén a közigazgatási és tudományos kapacitás megerősítésével előmozdítsa a halászat fenntartható fejlődését. Mindez hozzájárul ahhoz a segítségnyújtáshoz, amelynek célja, hogy a Comore-szigetek teljesíteni tudja a nemzetközi jog szerint rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló kötelezettségeit, és fel tudja venni a küzdelmet az IUU-halászattal szemben.

(71)

Emellett a Comore-szigetek olyan regionális kezdeményezések keretében is támogatáshoz jut, mint a SmartFish projekt, amelyet az Európai Unió finanszíroz és az Indiai-óceáni Bizottság hajt végre, és amelynek célja többek között az IUU-halászat elleni küzdelem az erőforrások közös használata, az információcsere, a képzés és operatív megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti rendszerek kidolgozása révén.

(72)

Az e szakaszban ismertetett helyzetre tekintettel, valamint a Bizottság által összegyűjtött tények és az ország által tett nyilatkozatok alapján – az IUU-rendelet 31. cikkének (7) bekezdése értelmében – megállapítható, hogy a Comore-szigetek fejlettségi szintje hátrányosan érintheti az ország halászati gazdálkodással kapcsolatos fejlettségi állapotát és átfogó teljesítményét. Ugyanakkor – tekintettel a Comore-szigetek esetében megállapított hiányosságok jellegére – az ország fejlettségi szintje nem szolgálhat mindenre kiterjedő mentségként vagy más jellegű igazolásként a Comore-szigetek lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államként nyújtott átfogó halászati teljesítményére, valamint az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló elégtelen fellépésére.

(73)

A fentiekben tett megállapításokra figyelemmel, amelyek szerint a Comore-szigetek elmulasztotta a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló, az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségek teljesítését, ezt az országot az IUU-rendelet 32. cikke értelmében értesíteni kell arról az eshetőségről, hogy a Bizottság az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országként azonosítja.

(74)

Az IUU-rendelet 32. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottságnak értesítenie kell a Comore-szigeteket arról az eshetőségről, hogy nem együttműködő harmadik országként azonosítják. A Bizottságnak emellett az IUU-rendelet 32. cikkében felsorolt valamennyi lépést meg kell tennie a Comore-szigetekkel szemben. A hatékony ügyintézés érdekében ki kell tűzni azt a határidőt, amelyen belül az érintett ország írásban válaszolhat az értesítésre, és rendezheti a helyzetet.

(75)

A Comore-szigetek értesítése arról az eshetőségről, hogy olyan országként azonosítják, amelyet a Bizottság e határozat alkalmazásában nem együttműködő harmadik országnak tekint, nem zárja ki, de nem is vonja automatikusan maga után azt a lehetőséget, hogy a Bizottság vagy a Tanács a későbbiekben a nem együttműködő országok jegyzékének összeállítása céljából további lépéseket tegyen,