14.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 121/16

(1)

A Bizottság az 1999. július 14-i, „A szociális védelem korszerűsítésére irányuló összehangolt stratégia” című közleményében javaslatot tett arra, hogy a szociális védelem terén többek között egy magas szintű tisztviselői csoport létrehozásával megerősítsék az együttműködést.

(2)

Az Európai Parlament a 2000. február 16-i állásfoglalásában üdvözölte a Bizottság közleményét és egy ilyen csoport létrehozását.

(3)

A Tanács a szociális védelem modernizálása és fejlesztése érdekében az együttműködés megerősítéséről szóló, 1999. december 17-i következtetéseiben (1) támogatta a Bizottság azon javaslatát, hogy a magas szintű tisztviselői csoport munkáján alapuló, megerősített együttműködés tekintetében hozzanak létre egy mechanizmust ezen intézkedés végrehajtására. A Tanács kiemelte, hogy ezen együttműködésnek a szociális védelem minden formájára ki kell terjednie, és szükség esetén segítenie kell a tagállamokat szociális védelmi rendszerüknek a nemzeti prioritásaikkal összhangban történő továbbfejlesztésében és erősítésében. Emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik a szociális védelem megszervezése és finanszírozása, és jóváhagyta a szociális védelmi rendszerek átfogó, kihívást jelentő modernizálásának négy, a Bizottság által megállapított általános célkitűzését, nevezetesen a következőket: biztosítani, hogy a munkavégzés kifizetődő legyen és biztos jövedelmet nyújtson; lehetővé tenni a biztonságos nyugdíjakat és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát; előmozdítani a társadalmi befogadást, valamint biztosítani a magas színvonalú és fenntartható egészségügyi ellátást. Hangsúlyozta továbbá, hogy e négy célkitűzésre irányuló valamennyi tevékenység során általánosan érvényesíteni kell a férfiak és nők egyenlőségének elvét. Végezetül a Tanács elfogadta, hogy valamennyi célkitűzésre egységes finanszírozási szempontok vonatkozzanak.

(4)

Az Európai Tanács a 2000. március 23–24-i lisszaboni ülésén elfogadott következtetéseiben elismerte a szociális védelem fontosságát az aktív és dinamikus európai jóléti állam továbbfejlesztésében és korszerűsítésében, és felszólította a Tanácsot, hogy az eddiginél korszerűbb információs hálózatok útján, a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje révén erősítse meg a tagállamok közötti együttműködést.

(5)

A Nizzában tartott és azt követő ülésein az Európai Tanács rendszeresen jóváhagyta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságnak azon munkáját, amelyet a szociális védelemmel kapcsolatos uniós politikáról folyó eszmecsere előmozdítása és fokozása, valamint a szociális védelem koordinálása terén végzett.

(6)

A szociális védelemmel foglalkozó bizottság – amelyet a 2004/689/EK tanácsi határozattal (2) hatályon kívül helyezett és felváltott, 2000/436/EK tanácsi határozat (3) hozott létre – egyértelműen bebizonyította, hogy tanácsadói testületként mennyire hasznosan támogatja mind a Tanács, mind a Bizottság munkáját, és aktívan hozzájárult az Európai Tanács 2000. március 23–24-i lisszaboni ülése által létrehozott nyitott koordinációs módszer (OMC) továbbfejlesztéséhez. A szociális védelemmel foglalkozó bizottság „Az Európa 2020 stratégia összefüggésében a szociális területen alkalmazott nyitott koordinációs módszer megerősítéséről” című, a Tanács által 2011. június 17-én jóváhagyott véleménye újólag megerősíti a szociális védelem és társadalmi befogadás területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer céljainak és eszközeinek érvényességét. E határozatnak tükröznie kell, hogy a bizottság milyen szerepet játszik a nyitott koordinációs módszer keretében.

(7)

Az Európai Tanács a 2013. június 27-i és 28-i ülésén elfogadott következtetéseiben kinyilvánította, hogy meg kell erősíteni a gazdasági és monetáris unió szociális dimenzióját. Első lépésként fontos hatékonyabban nyomon követni és figyelembe venni a gazdasági és monetáris unión belüli szociális és munkaerő-piaci helyzetet, nevezetesen a megfelelő szociális és foglalkoztatási mutatók alkalmazásával az európai szemeszter keretében. Fontos továbbá a foglalkoztatási és a szociálpolitika jobb koordinálásáról is gondoskodni, a tagállami hatáskörök teljes körű tiszteletben tartása mellett.

(8)

Az Európai Tanács 2013. október 24-i és 25-i ülésén elfogadott következtetéseiben kinyilvánította, hogy a meglévő eljárásokkal összhangban, a nemzeti hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett tovább fogják fejleszteni a gazdaság-, a foglalkoztatás- és a szociálpolitikákat. Az Európai Tanács véleménye szerint ehhez további munkát kell végezni a különböző tanácsi formációk közötti együttműködés megerősítése érdekében, hogy a közös célkitűzésekkel összhangban biztosítani lehessen az említett politikák közötti összhangot.

(9)

Célszerű, hogy ez a határozat tükrözze az európai szemeszter fejlődését és a bizottság által ebben a folyamatban játszott szerepet. Így különösen, az 1466/97/EK tanácsi rendelet (4) kimondja, hogy az európai szemeszter keretében adott esetben konzultálni kell a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, a Gazdaságpolitikai Bizottsággal, a Foglalkoztatási Bizottsággal és a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal. Az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) kimondja továbbá, hogy a részletes felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie adott esetben a tagállamoknak címzett tanácsi ajánlásokat vagy felkéréseket. Emellett kimondja azt is, hogy a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárásnak alávetett tagállamnak olyan kiigazító intézkedési tervet kell készítenie, amely figyelembe veszi a szakpolitikai intézkedések gazdasági és társadalmi hatásait és összhangban áll az átfogó gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatásokkal.

(10)

Helyénvaló, hogy a bizottság, valamint a szociál- és gazdaságpolitika koordinálásával foglalkozó uniós szervek – különösen a Foglalkoztatási Bizottság, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottság – szorosabb együttműködést folytassanak. Adott esetben, és amennyiben erről az érintett bizottságok megállapodnak, a bizottságnak a Foglalkoztatási Bizottsággal, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottsággal folytatott együttműködése kiterjedhet együttes ülések szervezésére is, különösen az egyes bizottságok által az európai szemeszter keretében játszott szerep összefüggésében.

(11)

Annak érdekében, hogy eredményesen teljesíthesse a Szerződés szerinti megbízatását, és hogy – különösen az európai szemeszter keretében – biztosított legyen a szükséges rugalmasság a bizottság tevékenységeinek menetrendjéhez való igazodás érdekében, a hatékonyság és a folytonosság biztosítása céljából felül kell vizsgálnia bizottság működésével kapcsolatos irányítási rendelkezéseket.

(12)

A 2004/689/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

a)

figyelemmel kíséri a szociális helyzetet és a szociális védelmi politikák alakulását a tagállamokban és az Unióban;

b)

elősegíti az információk, a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréjét a tagállamok között, valamint a tagállamok és a Bizottság között;

c)

a Szerződés 240. cikkének sérelme nélkül a Tanács vagy a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére jelentéseket készít, véleményeket dolgoz ki, vagy egyéb feladatokat végez a hatáskörébe tartozó területeken.

a)

igénybe vegye a nyitott koordinációs módszert, többek között a Tanács által kitűzött közös célok megvalósítása során közösen elfogadott megfigyelési eszközök és kölcsönösen elfogadott értékelési módszerek alkalmazásával;

b)

a hatáskörébe tartozó területen hozzájáruljon az európai szemeszter minden aspektusához és azokról jelentést tegyen a Tanácsnak;

c)

adott esetben együttműködjön más érintett, szociál- és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó szervekkel és bizottságokkal, például a Foglalkoztatási Bizottsággal, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, a Gazdaságpolitikai Bizottsággal és a magas szintű népegészségügyi munkacsoporttal.