TERVEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS UKRAJNA KÖZÖTTI, A VÍZUMOK KIADÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG …/2014 SZ. HATÁROZATA

(…)

a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatások elfogadásáról

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 12. cikkére,

mivel a megállapodás 2008. január 1-jén hatályba lépett,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatásokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A vegyes bizottság 1/2009 sz. határozata hatályát veszti.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS UKRAJNA KÖZÖTTI, A VÍZUMOK KIADÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS IRÁNYMUTATÁSOK

Az Európai Unió és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló, 2008. január 1-jén hatályba lépett és az Európai Unió és Ukrajna közötti, 2012. július 23-i megállapodással 2013. július 1-jei hatálybalépéssel módosított megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) célja, hogy viszonosság alapján megkönnyítse az Ukrajna állampolgárai számára történő vízumkiadást a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.

A megállapodás jogilag kötelező formában,viszonosság alapján jogokat és kötelezettségeket állapít meg az ukrán állampolgárok számára történő vízumkiadási eljárások egyszerűsítése céljából.

A megállapodás 12. cikkével létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: vegyes bizottság) által elfogadott jelen irányelvek célja annak biztosítása, hogy a tagállami diplomáciai és konzuli képviseletek megfelelően és harmonizált módon hajtsák végre a megállapodás rendelkezéseit. Ezek az iránymutatások nem képezik a megállapodás részét, ezért jogilag nem kötelező erejűek. Ugyanakkor határozottan ajánlott a diplomáciai és konzulátusi alkalmazottak számára, hogy a megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása során következetesen vegyék figyelembe az iránymutatásokat.

A cél az, hogy az iránymutatásokat a vegyes bizottság a megállapodás végrehajtási tapasztalatainak fényében rendszeresen naprakésszé tegye. A vegyes bizottság által 2009. november 25-én elfogadott iránymutatásokat, az Európai Unió és Ukrajna közötti, az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról szóló megállapodáshoz (a továbbiakban: módosító megállapodás) és az új uniós jogalkotáshoz, például a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (1) (vízumkódex) igazították.

I.   ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

1.1.   Cél és hatály

A megállapodás 1. cikke szerint: „E megállapodás célja, hogy megkönnyítse az Ukrajna állampolgárai számára történő vízumkiadást a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.”.

A megállapodás minden, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező ukrán állampolgárra vonatkozik, a lakhelyük szerinti országtól függetlenül.

A megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése szerint: „Ukrajna csak az összes tagállam állampolgárai vagy az összes tagállam állampolgárainak bizonyos kategóriái számára vezetheti be ismét a vízumkötelezettséget, egyes tagállamok állampolgárai vagy egyes tagállamok állampolgárainak bizonyos kategóriái számára nem. Amennyiben Ukrajna az uniós polgárok, illetve ezek egyes kategóriái számára ismét bevezeti a vízumkötelezettséget, úgy a megállapodás által az ukrán állampolgároknak nyújtott ugyanazon könnyítések alkalmazandók automatikusan kölcsönösségi alapon az érintett uniós polgárokra is.”.

Az ukrán kormány döntéseinek értelmében 2005. május 1-jétől, illetve 2008. január 1-jétől minden uniós polgár mentesül a vízumkötelezettség alól, ha 90 napot meg nem haladó időtartamra utazik Ukrajnába, vagy Ukrajna területén átutazik. Ez a rendelkezés nincs hatással az ukrán kormány e döntések megváltoztatására vonatkozó jogára.

1.2.   A megállapodás hatálya

A megállapodás 2. cikke szerint:

.

A 10. cikkben foglaltakat nem érintve (amely cikk a diplomata-útlevéllel és biometrikus szolgálati útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok vízumkötelezettség alóli mentességéről rendelkezik) a megállapodás nem hat ki a vízumkötelezettségről és a vízumkötelezettség alóli mentességről rendelkező meglévő szabályokra. Például az 539/2001/EK tanácsi rendelet (2) 4. cikke lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy más kategóriák között például mentesítse a vízumkötelezettség alól a polgári légi és tengeri személyzetet.

Az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekre – úgymint a vízumkiadás megtagadása, az úti okmányok elismerése, a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása, a belépés megtagadása és a kiutasítási intézkedések – a schengeni szabályok, illetve adott esetben a nemzeti jog alkalmazandó. Ez vonatkozik a vízumkérelem feldolgozására illetékességgel rendelkező schengeni tagállamot meghatározó schengeni szabályokra is. Ezért az ukrán állampolgároknak továbbra is az utazásuk elsődleges céljának minősülő tagállam konzulátusán kell vízumot kérelmezniük; ha nincs elsődleges célország, akkor a schengeni térségbe történő első beutazás szerinti tagállam konzulátusán kell a kérelmet benyújtani.

Még ha a megállapodásban rögzített feltételeknek teljesülnek is – például ha a 4. cikkben rögzített kategóriákra nézve az utazás célját igazoló dokumentumokat benyújtotta a vízum kérelmezője –, a vízum kibocsátása akkor is megtagadható, ha az 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 5. cikkében rögzített feltételek nem teljesülnek, vagyis az érintett személy nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal, a SIS-ben beléptetési figyelmeztető jelzést adtak ki, az érintett személyt úgy tekintik, hogy a közrendet, belső biztonságot veszélyezteti stb.

A vízumkódex által a vízumkibocsátással kapcsolatos, a vízumkibocsátás rugalmasságát biztosító más lehetőségek továbbra is alkalmazhatók. Például a legfeljebb öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumok a megállapodás 5. cikkében felsorolt személyek kategóriáin kívüli más kategóriákra nézve is kibocsáthatók, ha a vízumkódexben szereplő feltételek teljesülnek (vö. a vízumkódex 24. cikkének (2) bekezdése). Ugyanígy, a vízumkódexben szereplő, a vízumdíj elengedésére vagy csökkentésére vonatkozó rendelkezések szintén továbbra is alkalmazandók (vö. II.2.1.1. pont).

1.3.   A megállapodás hatálya alá tartozó vízumok típusai

A megállapodás 3. cikkének d) pontja a „vízumot” a következőképpen határozza meg: „valamely tagállam által az alábbiak céljából kiadott engedély vagy hozott határozat:

—	az adott tagállamba vagy több tagállamba összesen legfeljebb 90 napra tervezett tartózkodás céljából történő belépés,

—	az adott tagállam vagy több tagállam területére átutazás céljából történő belépés;”

A megállapodás hatálya alá az alábbi típusú vízum tartozik:

—	C vízumok (rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok).

A megállapodás által biztosított könnyítések mind a tagállamok egész területére érvényes egységes vízumokra, mind pedig a korlátozott területi érvényességű vízumokra vonatkoznak.

1.4.   A vízum által lehetővé tett tartózkodás időtartamának kiszámítása és különösen a hat hónapos időszak meghatározásának kérdése

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex közelmúltbeli módosítása újra meghatározta a rövid távú tartózkodás fogalmát. A jelenlegi meghatározás a következő: „bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetén, figyelembe véve a megelőző 180 napos időszak minden egyes tartózkodási napját”.

A beutazás napja a tagállamok területén való tartózkodás első napja, a kiutazás napja pedig a tagállamok területén való tartózkodás utolsó napja. A „bármely” kifejezés „mozgó” 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal, a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakot kell figyelembe venni annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is teljesül-e a 180 naponkénti 90 napos tartózkodásra vonatkozó követelmény. Megszakítás nélküli, 90 napos távollét esetén tehát újabb 90 napos tartózkodásra van lehetőség.

A meghatározás 2013. október 18-án lépett hatályba. Az online számológép a következő elérhetőségen található: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/border-crossing/index_en.htm

Az új meghatározás alapján példák a tartózkodás kiszámítására:

Egy 1 évre szóló (2014. április 18. – 2015. április 17.), többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkező személy 2014. április 19-én utazik be első ízben 3 napos tartózkodás céljából. Ezt követően 2014. június 18-án ismét beutazik 86 napos tartózkodás céljából. Mi a helyzet a konkrét dátumokkal? Mikor utazhat be ismét az említett személy?

2014. szeptember 11-én: Az utolsó 180 nap (2014. március 16. – 2014. szeptember 11.) során az említett személy 3 napot 2014. április 19–21.) plusz 86 napot (2014. június 18 – 2014. szeptember 11.) tartózkodott = 89 nap = Nem került sor a tartózkodási idő túllépésére. A személy még 1 napot tartózkodhat a tagállamok területén.

2014. október 16-tól: Az említett személy beutazhat további 3 napos tartózkodás céljából (2014. október 16-án a 2014. április 19-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2014. október 17-én a 2014. április 20-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; stb.).

2014. december 15-től: Az említett személy beutazhat további 86 napos tartózkodás céljából (2014. december 15-én a 2014. június 18-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2014. december 16-án a 2014. június 19-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; stb.).

1.5.   A schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállamokat, az Unió közös vízumpolitikájában részt nem vevő tagállamokat és a társult országokat illető helyzet

Az Unióhoz 2004-ben (Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia), 2007-ben (Bulgária és Románia) és 2013-ban (Horvátország) csatlakozott tagállamokra nézve hatálybalépésétől kezdve kötelező ez a megállapodás.

Csak Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia,nem hajtotta még teljesen végre a schengeni vívmányokat. Ezek az országok továbbra is saját területükre korlátozott érvényességű nemzeti vízumokat bocsátanak ki. Amikor ezek a tagállamok teljes körűen végrehajtják a schengeni vívmányokat, továbbra is alkalmazni fogják a megállapodást.

A megállapodás által nem szabályozott valamennyi kérdésre továbbra is a nemzeti jog alkalmazandó addig az időpontig, ameddig e tagállamok a schengeni vívmányokat teljes körűen végre nem hajtják. Az említett időponttól kezdve a megállapodás által nem szabályozott kérdésekre a schengeni szabályok/nemzeti szabályok alkalmazandók.

Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia felhatalmazást kapott arra, hogy saját területén elismerje a schengeni tagállamok és a társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat.

A közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke szerint minden schengeni tagállamnak el kell ismernie a másik tagállam által kibocsátott hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeketegymás területén rövid távú tartózkodásra jogosító engedélyként. A schengeni tagállamok elfogadják a társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat a belépéshez és rövid távú tartózkodáshoz, és fordítva.

A megállapodás nem vonatkozik Dániára, Írországra és az Egyesült Királyságra, de közös nyilatkozatokat tartalmaz annak kívánatosságára nézve, hogy e tagállamok kétoldalú vízumkönnyítési megállapodásokat kössenek Ukrajnával.

A Dánia és Ukrajna közötti kétoldalú vízumkönnyítési megállapodás 2009. március 1-jén lépett hatályba. Ukrajna ésÍrországh, illetve az Egyesült Királyság között nem került sor vízumkönnyítésről szóló tárgyalásokra.

Bár schengeni társult országok, a megállapodás nem vonatkozik Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra.de közös nyilatkozatokat tartalmaz annak kívánatosságára nézve, hogy e tagállamok kétoldalú vízumkönnyítési megállapodásokat kössenek Ukrajnával.

Norvégia 2008. február 13-án kétoldalú vízumkönnyítési megállapodást írt alá. Ez a megállapodás 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.

Svájc 2011. novemberében zárta le a kétoldalú vízumkönnyítési megállapodásról szóló tárgyalásokat. Izland jelezte, hogy megkezdődtek a tárgyalások Ukrajnával.

1.6.   As megállapodás/kétoldalú megállapodások

A megállapodás 13. cikkének (1) bekezdése szerint:

.

A megállapodás hatálybalépésének napjától a tagállamok és Ukrajna között fennálló kétoldalú megállapodásoknak a megállapodás által rendezett kérdésekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók. Az uniós joggal összhangban a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a kétoldalú megállapodásaik és a megállapodás rendelkezései közötti összeegyeztethetetlenségek megszüntetése érdekében.

Ugyanakkor a megállapodás 13. cikkének (2) bekezdése szerint:

.

A következő tagállamok kötöttek kétoldalú megállapodást Ukrajnával a szolgálati útlevéllel rendelkező személyek vízumkötelezettség alóli mentességére vonatkozóan: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia.

A megállapodás 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban, annyiban, amennyiben ezek a kétoldalú megállapodások a biometrikus szolgálati útlevéllel rendelkező személyekre is vonatkoznak, a megállapodás 10. cikkének (2) bekezdése elsőbbséget élvez e kétoldalú megállapodásokkal szemben. A megállapodás 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban ezeknek a kétoldalú megállapodásoknak – amelyeket a módosított megállapodás hatálybalépése előtt kötöttek – továbbra is alkalmazandók azon rendelkezései, amelyek nem biometrikus szolgálati útlevéllel rendelkező személyekre vonatkoznak, nem érintve az érintett tagállamok vagy Ukrajna arra vonatkozó jogát, hogy ezeket a kétoldalú megállapodásokat vagy intézkedéseket felmondják vagy felfüggesszék. Az adott tagállam által a nem biometrikus szolgálati útlevéllel rendelkező személyek vízumkötelezettség alóli mentesítése csak e tagállam területén való utazásra alkalmazandó, a más schengeni tagállamokba történő utazásra nem.

Ha egy tagállam Ukrajnával olyan kétoldalú megállapodást kötött vagy intézkedést fogadott el, amely az megállapodás által nem szabályozott kérdésekre vonatkozik, az adott mentesség amegállapodás hatálybalépését követően továbbra is alkalmazandó.

1.7.   Az Európai Közösség nyilatkozata a vízumkérelmezők információkhoz való hozzáféréséről, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos információk összehangolásáról, valamint az ilyen vízumok kérelmezésekor benyújtandó dokumentumokról

Az Európai Közösségnek a megállapodáshoz csatolt nyilatkozatával összhangban, a kérelmezők egységes és koherens tájékoztatása érdekében összeállítás készült a vízumkérelmezőknek a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseleteihez való hozzáférésére, a vízumkiadási eljárásokra és feltételekre, valamint a kibocsátott vízumok érvényességére vonatkozó általános alapinformációkról. Ez az információ elérhető az Unió Ukrajnai Küldöttsége honlapján: http://eeas.europa.eu/delegations/ukraine/index_en.htm

Kívánatos, hogy a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei ezt az információt széles körben terjesszék (hirdetőtáblákon, szóróanyagokban, honlapokon stb.), továbbá hogy terjesszék a vízumok kibocsátásának feltételeiről, a tagállamok ukrajnai képviseletéről és az előírt igazoló dokumentumok harmonizált uniós listájáról szóló pontos információkat is.

II.   AZ EGYES RENDELKEZÉSEKRE VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK

2.1.   A valamennyi vízumkérelmezőre vonatkozó szabályok.

Fontos megjegyzés: A vízumkérelmek feldolgozásának díjára vonatkozó, alább említett könnyítések, a vízumkérelmek feldolgozási eljárásának időtartama, az elveszett vagy ellopott okmányok esetében a távozás, valamint a vízum kivételes körülmények között történő meghosszabbítása minden ukrán vízumkérelmezőre és vízummal rendelkező személyre vonatkozik.

2.1.1.   A vízumkérelmek feldolgozásának díja

A megállapodás 6. cikkének (1) bekezdése szerint:

.

A 6. cikk (1) bekezdésével összhangban a vízumkérelmek feldolgozásának díja 35 EUR. Ez a díj alkalmazandó minden ukrán vízumkérelmezőre (ideértve a turistákat is), és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat érinti, függetlenül a belépések számától. Ez a díj a külső határokon benyújtott vízumkérelmekre is vonatkozik.

A megállapodás 6. cikkének (2) bekezdése szerint:

.

A megállapodás 6. cikkének (3) bekezdése szerint:

.

70 EUR összegű díjat számítanak fel az olyan vízumkérelmek feldolgozásáért, amelyek esetében a vízumkérelmet és az igazoló dokumentumokat benyújtó vízumkérelmező lakóhelye olyan oblaszty területén található, ahol a kérelmező tervezett úti célja szerinti tagállam nem rendelkezik konzuli képviselettel (ha ennek az oblasztynak a területén nincs konzulátus, sem vízumközpont, továbbá nincs olyan tagállamoknak sem konzulátusa, amelyek képviseleti megállapodást kötöttek a kérelmező tervezett úti célja szerinti tagállammal), és ha a diplomáciai vagy konzuli képviselet hozzájárult a vízumkérelem három napon belüli elbírálásához. A vízumkérelmező lakóhelyére vonatkozó igazolást a vízumkérdőívben kell megadni.

Főszabály szerint a megállapodás 6. cikke (3) bekezdésének célja a vízum iránti kérelem megkönnyítése a konzulátustól nagy távolságra élő kérelmezők számára. Ha hosszú út megtételére lenne szükség a vízumkérelem benyújtásához, a cél a gyors kibocsátás, így a kérelmező anélkül kaphatja meg a vízumot, hogy még egy alkalommal meg kellene tennie ugyanezt a hosszú utat.

A fenti okokból azon esetekben, amikor az adott diplomáciai vagy konzuli képviseleten a vízumkérelem feldolgozásának „szokásos” ideje három vagy kevesebb nap, a vízumért a szokásos 35 EUR összegű díjat kell felszámítani.

Az olyan diplomáciai és konzuli képviseletek esetében, ahol időpont-egyeztetési rendszer van, az időpontkéréshez szükséges idő nem számít bele a feldolgozási időbe (lásd még a 2.1.2. pontot)

A megállapodás 6. cikkének (4) bekezdése szerint:

.

(Megjegyzés: Ez a pont szabályozza az ukrán közeli hozzátartozók tagállamokba történő utazásait a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó ukrán állampolgárok vagy az Európai Unió azon polgárainak meglátogatására, akik a saját tagállamuk területén élnek. Az olyan ukrán vízumkérelmezők részére, akik egy uniós polgár családtagjai, a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 5. cikkének (2) bekezdése értelmében ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül, gyorsított eljárással adnak ki vízumot.)

„b)	hivatalos küldöttségek azon tagjai, akik Ukrajnához címzett hivatalos meghívást követően valamely tagállam területén értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által tartott eseményeken vesznek részt;

c)	a nemzeti kormány vagy helyi önkormányzatok tagjai, parlamenti képviselők, az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság tagjai, amennyiben e megállapodás alapján nem mentesülnek a vízumkötelezettség alól;

d)	tanulók, diákok, posztgraduális hallgatók és kísérőtanárok, akik tanulmányok vagy képzés céljából utaznak;

e)	fogyatékkal élő személyek és szükség esetén kísérőik;” (Megjegyzés: a díj alóli mentességhez bizonyítékot kell szolgáltatni arra nézve, hogy minden egyes vízumkérelmező e kategóriába esik.)

„f)	olyan személyek, akik dokumentumokkal igazolják humanitárius okokból történő utazásuk szükségességét, beleértve a sürgős egészségügyi ellátásban való részesülést és az ilyen személyt kísérő személyt, közeli hozzátartozó temetésén való részvételt vagy súlyosan beteg közeli hozzátartozó látogatását;

g)	nemzetközi sportesemények résztvevői és kísérőik;” (Megjegyzés: a kísérő személyek csak akkor tartoznak ide, ha szakmai minőségben kísérnek; a szurkolók nem minősülnek kísérő személyeknek.)

„h)	tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek;

i)	testvérvárosok és más települési önkormányzatok által szervezett hivatalos csereprogramok résztvevői;

j)	újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet;” (Megjegyzés: a megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott újságírók tartoznak ide.)

„k)	nyugdíjasok;” (Megjegyzés: e kategória díjmentességben való részesüléséhez a vízumkérelmezőknek igazolást kell benyújtaniuk arról, hogy nyugdíjasok.)

„l)	a tagállamok területére szállító, Ukrajnában nyilvántartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői;

m)	a tagállamok területére belépő nemzetközi vonatokon alkalmazott vonat-, hűtőkocsi- és mozdonyszemélyzet tagjai;

n)	18 év alatti gyermekek és 21 év alatti eltartott gyermekek.” (Megjegyzés: e kategória díjmentességben való részesüléséhez a vízumkérelmezőknek igazolást kell benyújtaniuk életkorukra vonatkozóan; és ha 21 év alattiak, akkor ezen felül az eltartottságra vonatkozóan is.)

„o)	a vallási közösségek képviselői;

p)	a tagállamok területén megrendezett nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy egyéb hasonló eseményeken részt vevő szakemberek;

q)	a nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok, konferenciák, sport-, kulturális vagy oktatási események 25 éves vagy annál fiatalabb résztvevői;

r)	a civil társadalmi szervezetek – beleértve a csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumokon, konferenciákon való részvétel céljából utazó képviselői;

s)	a – például az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében kialakított – határokon átnyúló hivatalos európai uniós együttműködési programok résztvevői.

Az első albekezdés akkor is alkalmazandó, ha az utazás célja átutazás.”

A megállapodás 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdése kizárólag akkor alkalmazandó, ha a harmadik országba történő utazás célja a megállapodás 6. cikke (4) bekezdésének a)–s) pontjában felsorolt célok valamelyike, például ha átutazás szükséges egy szemináriumon való részvételhez, családtag meglátogatásához, civil társadalmi szervezetek csereprogramjában való részvételhez stb. a harmadik országban.

A személyek fenti kategóriái díjmentességben részesülnek. Ezen túlmenően a vízumkódex 16. cikkének (6) bekezdése értelmében „egyedi esetekben a felszámítandó vízumdíj összege elengedhető vagy csökkenthető, ha ez az intézkedés kulturális, sporttal kapcsolatos, külpolitikai és fejlesztési politikai érdekeket vagy más alapvetően fontos közérdeket vagy humanitárius célokat szolgál”.

Ugyanakkor ez a szabály nem alkalmazható a vízumkérelem feldolgozására vonatkozó 70 EUR összegű vízumdíj alóli mentességre egyedi esetekben, amikor a vízumkérelmet és az igazoló dokumentumokat olyan vízumkérelmező nyújtotta be, akinek a lakóhelye ismerten távol van a tagállam diplomáciai vagy konzuli képviseletétől, és aki a megállapodás 6. cikkének (4) bekezdésében szereplő díjmentes kategóriák egyikébe tartozik.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a vízumdíj megfizetése alól mentes személyek kategóriái továbbra is kötelesek lehetnek szolgáltatásidíj megfizetésére olyan esetben, ha a tagállam külső szolgáltatóval folytat együttműködést.

A megállapodás 6. cikkének (5) bekezdése szerint:

Azon lehetőség fenntartása, hogy bármely kategóriába tartozó vízumkérelmezők külső szolgáltató igénybevétele helyett közvetlenül a konzulátuson is benyújthassák kérelmüket, arra utal, hogy a két eljárás tekintetében valódi választási lehetőségnek kell fennállnia. Még ha a közvetlen benyújtás feltételeit nem is kell oly módon megszervezni, hogy azok a külső szolgáltatón keresztüli benyújtás feltételeivel megegyezzenek vagy azokhoz hasonlóak legyenek, e feltételek nem lehetetleníthetik el a közvetlen benyújtást a gyakorlatban. Még ha az el is fogadható, hogy közvetlen benyújtás esetén az időpont-egyeztetés tekintetében eltérő legyen a várakozási idő, ez nem nyúlhat olyan hosszúra, ami a gyakorlatban már ellehetetleníti a közvetlen benyújtást.

2.1.2.   A vízumkérelmek elbírásának határideje

A megállapodás 7. cikke szerint:

A vízumkérelemről főszabály szerint a hiánytalan vízumkérelem és az igazoló dokumentumok kézhezvételének napjától számított 10 naptári napon belül döntenek.

Ez az időszak legfeljebb 30 naptári napra kiterjeszthető, ha további vizsgálódás szükséges, például a központi hatóságokkal való egyeztetés végett.

Valamennyi említett határidő számítása csak a kérelem hiánytalanságával indul meg, vagyis a vízumkérelem és az igazoló dokumentumok kézhezvételének napjától indul.

Az olyan diplomáciai és konzuli képviseletek esetében, ahol időpont-egyeztetési rendszer van, az időpontkéréshez szükséges idő nem számít bele a feldolgozási időbe. Az időpont meghatározásakor figyelembe kell venni a vízumkérelmező által hivatkozott esetleges sürgősséget a megállapodás 7. cikke (3) bekezdésének végrehajtására tekintettel. Főszabály szerint az időpontot az időpontkérés napjától számított két héten belül kell megadni (vö. a megállapodás 6. cikke (5) bekezdése). Ennél hosszabb a határidő csak kivételes esetekben lehet, így például csúcsidőszakban. A vegyes bizottság ezt a kérdést szorosan figyelemmel fogja követni. A tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy az ukrán hivatalos delegációk tagjai által, a kérelmek diplomáciai és konzuli képviseleteken történő benyújtására kért időpontokra a lehető leghamarabb – lehetőleg két munkanapon belül – sor kerüljön olyan sürgős esetekben, amikor a meghívót későn küldték ki.

A megállapodás 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, a vízumkérelemről szóló döntés csökkentett időtartamon belül történő meghozataláról a konzuli tisztviselő dönt.

2.1.3.   A vízum meghosszabbítása kivételes körülmények között

A megállapodás 9. cikke szerint:

A vis maior – például kórházi kezelés előre nem látható okokból/hirtelen megbetegedés vagy baleset következtében – esetében a vízum meghosszabbításának lehetőségére nézve, ha a vízum birtokosának nincs lehetősége a tagállam területét elhagyni a vízumban feltüntetett időpontig, a vízumkódex 33. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, amíg az a megállapodással összeegyeztethető (például a meghosszabbított vízum továbbra is egységes vízum marad, amely minden olyan schengeni tagállam területére belépésre jogosít, amelyre a vízum a kibocsátás idején érvényes volt). Ugyanakkor a megállapodás értelmében a vízum vis maior miatti meghosszabbítása ingyenes.

2.2.   Az egyes vízumkérelmezői kategóriákra vonatkozó szabályok

2.2.1.   Az utazás célját igazoló dokumentumok

A személyeknek a megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében felsorolt valamennyi kategóriájára nézve (ideértve a nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetőit is) az utazás célja tekintetében kizárólag a feltüntetett igazoló dokumentumok megléte szükséges. Az e kategóriákba tartozó kérelmezőktől a tartózkodás céljára nézve nem kérhető be más dokumentum. Ahogy az a megállapodás 4. cikke (3) bekezdésében is szerepel, nem szükséges az utazás céljára nézve más indoklás, meghívó vagy jóváhagyás.

Ha egyedi esetekben kétség merül fel az utazás valódi célját illetően, a vízumkérelmezőt (további) részletes elbeszélgetésre hívják be a nagykövetségre/konzulátusra, ahol a kérelmező a látogatás valós céljával vagy visszatérési szándékával kapcsolatosan kikérdezhető (vö. a vízumkódex 21. cikkének (8) bekezdése). Az ilyen egyedi esetekben a vízumkérelmező további dokumentumokat nyújthat be, illetve a konzuli tisztviselő kivételesen erre kérheti. A vegyes bizottság ezt a kérdést szorosan figyelemmel fogja követni.

A személyeknek a megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében nem említett kategóriáira vonatkozóan továbbra is a jelenlegi szabályok alkalmazandók az utazás célját igazoló dokumentumokra nézve. Ugyanez vonatkozik a 18 év alatti gyermekek utazásához való szülői hozzájárulásra vonatkozó dokumentumokra.

A schengeni szabályok vagy a nemzeti jog vonatkozik továbbra is a megállapodás által nem szabályozott kérdésekre, így például az úti okmányok elismerésére, az utazási egészségügyi biztosításra, a visszatérés biztosítékaira, valamint a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítására (vö. I.1.2. pont).

A módosító megállapodáshoz csatolt, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kérelmezésekor benyújtandó dokumentumokról szóló európai uniós nyilatkozattal összhangban „az Európai Unió a vízumkódex 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjának megfelelően harmonizált jegyzéket alakít ki a kérelmezők által benyújtandó igazoló dokumentumokról annak érdekében, hogy Ukrajna vízumkérelmezőit elvben azonos igazoló dokumentumok benyújtására kötelezzék”; a helyi schengeni együttműködésben tevékenykedő tagállami konzulátusokat arra hívják fel, hogy az ukrán vízumkérelmezőknek koherens és egységes alapvető információkat nyújtsanak, és a kérelmet fogadó tagállami konzulátustól függetlenül elvben azonos igazoló dokumentumok benyújtását kérjék.

Főszabály szerint a megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében előírt eredeti kérelmet vagy igazolást vagy dokumentumot a vízumkérelemmel egyidejűleg nyújtják be. Ugyanakkor a konzulátus a kérelem vagy az okmány igazolásának faxmásolata vagy másolata birtokában is megkezdheti a vízumkérelem feldolgozását. Ugyanakkor a konzulátus első kérelem alkalmával kérheti az eredeti okmányt és kétség esetén egyedi esetekben is bekérheti ezt.

Mivel a hatóságok alábbi listája néha a vonatkozó kérelem/igazolás aláírására jogosult személy nevét is tartalmazza, az ukrán hatóságoknak értesíteniük kell a helyi schengeni együttműködést, ezen személyek cseréje esetén.

A megállapodás 4. cikke szerint

Az illetékes hatóság által kibocsátott levélben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, ami megerősíti, hogy az adott személy a hivatalos értekezlet céljából a másik fél területére utazó küldöttség tagja. A kérelmező nevét nem feltétlenül kell feltüntetni az értekezleten való részvételre szóló hivatalos meghívóban, de ez lehet a helyzet, ha a hivatalos meghívót egy adott személynek címezték.

Ez a rendelkezés a hivatalos küldöttség minden tagjára vonatkozik, akármilyen útlevéllel (nem biometrikus szolgálati vagy hagyományos) rendelkeznek.

„b)

üzletemberek és üzleti szervezetek képviselői esetében: — a fogadó jogi személy vagy vállalat, illetve annak irodája vagy kirendeltsége, a tagállamok állami és helyi hatóságai, vagy a tagállamok területén rendezett kereskedelmi és ipari kiállítások, konferenciák és tudományos tanácskozások szervezőbizottságai által küldött írásbeli kérelem;

c)

a tagállamok területére szállító, Ukrajnában nyilvántartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői esetében: — Ukrajna nemzetközi közúti közlekedést biztosító fuvarozóinak nemzeti szövetsége által küldött írásbeli kérelem az utazások céljának, időtartamának, úti céljának (úti céljainak) és gyakoriságának feltüntetésével;”

A nemzetközi közúti áruszállításért felelős hatóságok, amelyek felelősek az Ukrajnában nyilvántartásba vett, a tagállamok területére szállító teher- és személyszállító járművek vezetői esetében az utazások céljának, időtartamának, úti céljának (úti céljainak) és gyakoriságának feltüntetéséért, a következők:

1.

Ukrán Nemzetközi Áruszállítók Szövetsége (AsMAP/„АсМАП”) Az AsMAP levelezési címe: 11, Shorsa str. Kijev, 03150, Ukrajna A kérelmek aláírására jogosult tisztviselők:   Kostiuchenko Leonid – az ukrán AsMAP elnöke;   Dokil'Leonid – az ukrán AsMAP alelnöke;   Kuchynskiy Yurii – az ukrán AsMAP alelnöke.

2.

„Nemzetközi Árufuvarozói Szolgáltatások” állami vállalat (SE „SIRC”) Az SE „SIRC” levelezési címe: 57, av. Nauka Kijev, 03083, Ukrajna Tel.: +38 044 524 21 01 Fax +38 044 524 00 70 A kérelmek aláírására jogosult tisztviselők:   Tkachenko Anatolij – az SE „SIRC” igazgatója;   Neronov Oleksandr – SE „SIRC” első igazgatóhelyettese.

3.

Ukrán Közúti Fuvarozói és Logisztikai Szakszervezet Az Ukrán Közúti Fuvarozói és Logisztikai Szakszervezet levelezési címe: 28, Predslavinska str. Kijev, 03150, Ukrajna Tel./fax +38 044 528 71 30/+38 044 528 71 46/+38 044 529 44 40 A kérelmek aláírására jogosult tisztviselő: Lypovskiy Vitalij – a szakszervezet elnöke

4.

Gépjármű-fuvarozók Fuvarozók Összukrán Szövetsége (AAAC, Всеукраїнська асоціація автомобільних перевізників) Az AAAC levelezési címe: 139, Velyka Vasylkivska str. Kijev, 03150, Ukrajna Tel./fax +38 044 538 75 05, +38 044 529 25 21 A kérelmek aláírására jogosult tisztviselők:   Reva Vitalii (Віталій Рева) – az AAAC elnöke   Glavatskyi Petro (Петро Главатський) – az AAAC alelnöke e-mail: vaap@i.com.ua

5.

Gépjármű-fuvarozók Fuvarozók Összukrán Szövetsége (AAAC, Всеукраїнська асоціація автомобільних перевізників) Az AAAC levelezési címe: 3, Rayisy Okipnoyi str. Kijev, 02002, Ukrajna Tel./fax +38 044517 44 31, +38 044 516 47 26 A kérelmek aláírására jogosult tisztviselők: Vakulenko Volodymyr (Вакуленко Володимир Михайлович) – az AAAC alelnöke

6.

Az „Ukrinteravtoservice” ukrán állami vállalat (Українське державне підприємство по обслуговуванню іноземних та вітчизняних автотранспортних засобів „Укрінтеравтосервіс”) Az „Ukrinteravtoservice” ukrán állami vállalat levelezési címe: 57, av. Nauky Kijev, 03083, Ukrajna A kérelmek aláírására jogosult tisztviselők:   Dobrohod Serhii (Доброход Сергій Олександрович) – az „Ukrinteravtoservice” ukrán állami vállalat igazgatója (telefon: +38 044 524 09 99; mobil: +38 050 463 89 32);   Kubalska Svitlana (Кубальська Світлана Сергіївна) – az „Ukrinteravtoservice” ukrán állami vállalat igazgatóhelyettese (telefon: +38 044 524 09 99; mobil: +38 050 550 82 62);

A vízumkérelmezők e kategóriájával kapcsolatosan fennálló jelenlegi problémákat figyelembe véve a vegyes bizottság szorosan figyelemmel követi e rendelkezés végrehajtását.

Az ukrán vasúti fuvarozás területén az illetékes hatóság az Ukrán Vasúti Fuvarozás Állami Felügyelete („Ukrzaliznytsia”/„Укрзалізниця”).

Az „Ukrzaliznytsia” levelezési címe:

5-7 Tverskaya str.

Kijev, 03680, Ukrajna

Az „Ukrzaliznytsia” vezetésében a felelősségi körök elosztásának megfelelően a tagállamok területére belépő nemzetközi vonatokon alkalmazott vonat-, hűtőkocsi- és mozdonyszemélyzet tagjaira vonatkozóan az utazások céljának, időtartamának és gyakoriságának feltüntetéséért felelős hatóságok a következők:

Bolobolin Serhii (Болоболін Сергій Петрович) – az Ukrzaliznytsia főigazgatója (telefon: +38 044 465 00 10);

Serhiyenko Mykola (Сергієнко Микола Іванович) – az Ukrzaliznytsia főigazgató-helyettese (telefon: +38 044 465 00 01);

Zhurakivskyy Vitaliy (Жураківський Віталій Олександрович) – az Ukrzaliznytsia főigazgató-helyettese (telefon: +38 044 465 00 41);

Slipchenko Oleksiy (Сліпченко Олексій Леонтійович) – az Ukrzaliznytsia második főigazgató-helyettese (telefon: +38 044 465 00 14);

Naumenko Petro (Науменко Петро Петрович) –az Ukrzaliznytsia második főigazgató-helyettese (telefon: +38 044 465 00 12);

Chekalov Pavlo (Чекалов Павло Леонтійович) – az Ukrzaliznytsia második főigazgató-helyettese (telefon: +38 044 465 00 13);

Matviiv Igor – az Ukrzaliznytsia nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője (telefon: +38 044 465 04 25).

A szabadúszó újságírók nem tartoznak ebbe a kategóriába.

A szakmai szervezet vagy a kérelmező munkáltatója által kiállított igazolást vagy egyéb dokumentumot, amely igazolja, hogy az érintett személy szakképzett újságíró, valamint tartalmazza, hogy az utazás célja újságírói munka folytatása, vagy igazolja, hogy az érintett személy az újságírót szakmai minőségben kísérő technikai személyzet tagja, be kell mutatni.

Az illetékes ukrán szakmai szervezetek, amelyek igazolhatják, hogy az érintett személy szakképzett újságíró, a következők:

1.

Ukrán Újságírók Nemzeti Szakszervezete (NUJU) („Національна спілка журналістів України”, НСЖУ). A NUJU bocsátja ki a szakképzett tömegtájékoztatási alkalmazottak számára a nemzeti újságírói igazolványt és a Nemzetközi Újságíró-szövetség szabványos mintája alapján a nemzetközi sajtóigazolványokat. A NUJU levelezési címe: 27-a Khreschatyk str. Kijev, 01001, Ukrajna A NUJU részéről felhatalmazással bíró személy: Nalyvaiko Oleg Igorovych (Наливайко Олег Ігорович) – A NUJU vezetője Tel./Fax +38 044 234 20 96; +38 044 234 49 60; +38 044 234 52 09 e-mail: spilka@nsju.org; admin@nsju.org.

2.

Ukrán Független Médiaszakszervezet (IMUU) („Незалежна медіа-профспілка України”). Az IMMU levelezési címe: 25. sz. iroda, 27 – A, Khreshchatyk Str., Kijev, 01001, Ukrajna A felhatalmazott személyek:   Lukanov Yurii (Луканов Юрій Вадимович)– Az IMUU vezetője   Vynnychuk Oksana (Оксана Винничук) – Az IMUU főtitkára Tel.: + 38 050 356 57 58 e-mail: secretar@profspilka.org.ua

„f)	tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek esetében: — a fogadó szervezet írásbeli kérelme az említett tevékenységeken történő részvétel céljából;

g)

tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramok, valamint egyéb iskolával kapcsolatos tevékenységek keretében – utazó tanulók, diákok, posztgraduális hallgatók és kísérőtanárok esetében: — írásbeli kérelem vagy a fogadó egyetemre, főiskolára, illetve iskolába történő beiratkozás igazolása vagy diákigazolványok vagy az elvégzendő kurzusok igazolása;”

Csak akkor fogadható el diákigazolvány az utazás célját igazoló dokumentumként, ha az a fogadó egyetem, akadémia vagy iskola állította ki, ahol a tanulmányokra vagy oktatási képzésre sor fog kerülni.

A nemzetközi sportesemények esetében a kísérő személyek az érintett sportolókat szakmai minőségben kísérő személyekre korlátozódik: edzők, masszőrök, menedzser, orvosi stáb és a sportklub vezetője. A szurkolók nem számítanak kísérő személyeknek.

A város vagy más önkormányzati egység önkormányzati vezetője/polgármestere, aki az írásos kérelem kibocsátására jogosult, a csereprogram helyszínét biztosító fogadó város vagy önkormányzat önkormányzati vezetője/polgármestere. Ez a kategória csak a hivatalos csereprogramokat fedi le.

Ez a pont szabályozza az ukrán közeli hozzátartozók tagállamokba történő utazásait a jogszerűen a tagállamok területén lakó ukrán állampolgárok vagy az Európai Unió azon polgárainak meglátogatása céljából, akik a saját tagállamuk területén élnek.

A meghívó személy aláírásának eredetiségét a lakóhely szerinti ország nemzeti jogszabályainak megfelelően az illetékes hatóságnak kell igazolnia.

Szintén igazolni kell a meghívó személy jogszerű tartózkodását és a családi köteléket; például a fogadó személy írásbeli kérelme mellett a státusát igazoló okmányok – például a tartózkodási engedély –, valamint a családi kapcsolatot igazoló okmányok másolatának benyújtásával.

Ez a rendelkezés vonatkozik a diplomáciai és konzuli képviseleteken dolgozó alkalmazottak rokonaira is, akik a tagállamok területére 90 napot meg nem haladó családi látogatás céljából utaznak, a jogszerű tartózkodás és a családi kötelék igazolásának szükségességét kivéve.

A módosító megállapodáshoz csatolt, a családtagokra vonatkozó könnyítésekről szóló európai uniós nyilatkozattal összhangban, „Annak érdekében, hogy megkönnyítsék azon személyek mozgását, akiket családi kötelék fűz Ukrajnának a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraihoz, vagy pedig az Európai Uniónak az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó polgáraihoz (különös tekintettel a testvérekre és azok gyermekeire), az Európai Unió felkéri a tagállamok konzuli hivatalait, hogy teljes mértékben használják ki a személyek ezen kategóriái esetében a Vízumkódex által a vízumok kiadásának megkönnyítésére irányulóan biztosított lehetőségeket, ideértve különösen a kérelmezőktől megkövetelt igazoló dokumentumok egyszerűsítését, a feldolgozási díjak alóli mentességet és adott esetben a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadását.”.

A megállapodás nem határozza meg, hogy mely ország hatóságainak kell kibocsátania a fenti hivatalos dokumentumot: azon országnak, ahol a temetésre sor kerül majd vagy a temetési szertartásra utazó személy tartózkodási helye szerinti országnak. Elfogadható, hogy mindkét ország illetékes hatóságai kiadhatnak ilyen hivatalos dokumentumot.

A halál tényét, valamint a kérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolatot megerősítő hivatalos dokumentumot (például születési és/vagy házassági anyakönyvi kivonatot) be kell mutatni.

A megállapodás nem határozza meg, hogy a fenti hivatalos dokumentumot mely hatóságoknak kell kibocsátani: azon országnak, ahol a sírhely található vagy a sírhelyet látogatni szándékozó személy tartózkodási helye szerinti országnak. Elfogadható, hogy mindkét ország illetékes hatóságai kiadhatnak ilyen hivatalos dokumentumot.

A sírhely létezését és megőrzését, valamint a kérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolatot megerősítő hivatalos dokumentumot be kell mutatni.

Az Európai Közösségnek a megállapodáshoz csatolt, a katonai és polgári temetőkbe történő látogatásokra vonatkozó rövidtávú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásáról szóló nyilatkozatával összhangban főszabály szerint a katonai és polgári temetőket látogató személyek részére a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat legfeljebb 14 napos időszakra bocsátják ki.

Az egészségügyi intézmény hivatalos dokumentuma, amely megerősíti az adott intézményben való egészségügyi ellátás szükségességét, valamint az egészségügyi ellátás kifizetéséhez szükséges anyagi fedezet bizonyítása, amelyet be kell csatolni, egyidejűleg a kíséret szükségességét is meg kell, hogy erősítse.

A civil társadalmi szervezet ukrajnai nyilvántartásba való bejegyzését igazoló tanúsítvány az ukrán állami nyilvántartó szolgálat által az egyesületek nyilvántartásából származó információval együtt kibocsátott levél.

„o)	a tagállamok területén megrendezett nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy egyéb hasonló eseményeken részt vevő szakemberek esetében: — a fogadó szervezet írásbeli kérelme, amely megerősíti az érintett személynek az eseményen való részvételét;

p)	vallási közösségek képviselői esetében; — Ukrajnában nyilvántartott vallási közösség által küldött írásbeli kérelem az utazások céljának, időtartamának és gyakoriságának feltüntetésével;”

A vallási közösség Ukrajnában való nyilvántartását igazoló dokumentum a jogi személyek és egyéni vállalkozók egyesített állami nyilvántartásából származó kivonat, amely arra vonatkozó információt tartalmaz, hogy a jogi személy szervezeti és jogi formája vallási közösség.

.

Fontos megjegyzés: A megállapodás az írásbeli kérelmeket kibocsátó természetes vagy jogi személyek tekinteteében nem hatátoz meg új felelősségi szabályokat. A vonatkozó kérelmek hamis kibocsátásának eseteire a vonatkozó uniós/nemzeti jog alkalmazandó.

2.2.2.   Többszöri belépésre jogosító vízumok kiadása

Abban az esetben, ha a vízumkérelmezőnek gyakran vagy rendszeresen kell a tagállamok területére utaznia, több látogatásra bocsátanak ki rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat kibocsátani, feltéve, hogy e látogatások teljes időtartama nem haladja meg a 90 napot egy 180 napos időszakon belül.

A megállapodás 5. cikke (1) bekezdése szerint:

.

A személyek e kategóriáira nézve – szakmai státusukat vagy egy, a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó ukrán állampolgárral vagy az állampolgársága szerinti tagállam területén tartózkodó uniós polgárral való családi kapcsolatukat figyelembe véve – indokolt főszabály szerint egy ötéves érvényességgel bíró, többszöri belépésre jogosító vízumot kibocsátani. A megállapodás eredeti változata szerinti „legfeljebb öt évig érvényes” kifejezés mérlegelési jogkört biztosított a konzulátusoknak a vízum érvényességének időtartamáról való döntést illetően, mivel csak az érvényesség maximális időtartamát szabta meg. A módosító megállapodás értelmében ez a mérlegelési jogkör az új megfogalmazással („öt évig érvényes”) megszűnt, ennek értelmében ha a kérelmező a megállapodás 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi előírásnak megfelel, a „tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legfeljebb öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki”.

A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja alá eső személyeknek igazolniuk kell szakmai státusuk és mandátumuk időtartamát.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja alá eső személyekre, ha a megállapodás értelmében mentesek a vízumkövetelmény alól, azaz diplomata- vagy biometrikus szolgálati útlevél birtokosai.

A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja alá eső személyeknek bizonyítékot kell szolgáltatni a delegáció tagjakénti állandó státusukra, valamint annak szükségességére nézve, hogy rendszeresen részt vegyenek az értekezleteken, megbeszéléseken, tárgyalásokon vagy csereprogramokban.

A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja alá eső személyeknek bizonyítékot kell bemutatni a meghívó személy jogszerű tartózkodásáról (vö. II.2.2.1. pont).

A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontja alá eső személyeknekbizonyítékot kell bemutatni a szakmai státusukra és a tevékenységük időtartamára nézve.

A megállapodás 5. cikke (2) bekezdése szerint:

A megállapodás eredeti változata szerinti „legfeljebb egy évig érvényes” kifejezés mérlegelési jogkört biztosított a konzulátusoknak a vízum érvényességének időtartamáról való döntést illetően, mivel csak az érvényesség maximális időtartamát szabta meg. A módosító megállapodás értelmében ez a mérlegelési jogkör az új megfogalmazással („egy évig érvényesség”) megszűnt, ennek értelmében ha a kérelmező a megállapodás 5. cikke (2) bekezdésében foglalt valamennyi előírásnak megfelel, a „tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legfeljebb egy évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot állítanak ki”. Megjegyzendő, hogy az egy évig érvényes többszöri belépésre jogosító vízumokat akkor bocsátják ki a fent említett kategóriák számára, ha az előző évben (12 hónapban) a vízumkérelmező legalább egy schengeni vízumot szerzett és a meglátogatott tagállam(ok) belépésre és tartózkodásra vonatkozó jogszabályaival összhangban használta azt (például nem tartózkodott a megengedett időtartamot meghaladóan) és ha indokolt a többszöri belépésre jogosító vízum igénylése. Az előző évben szerzett schengeni vízumot kibocsátó tagállam különbözhet attól a tagállamtól, ahol a kérelmező az új vízumot kérelmezi. Olyan esetekben, amikor nem indokolt az egy évig érvényes vízum kibocsátása (például ha a csereprogram időtartama egy évnél rövidebb vagy ha az érintett személynek nem kell egy teljes évig gyakran vagy rendszeresen utaznia), a vízum érvényessége egy évnél rövidebb lesz, feltéve, ha a vízum kibocsátásának további követelményei teljesülnek.

A megállapodás 5. cikke (3) és (4) bekezdése szerint:

A megállapodás 5. cikke (2) bekezdésében említett kategóriák számára legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki, feltéve, hogy az érintett személyek a megelőző két évben a meglátogatott tagállam(ok)ba történő belépésre, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel az egyéves időtartamú, többszöri belépésre jogosító schengeni vízumot, és a gyakori vagy rendszeres utazás igénye nem korlátozódik nyilvánvalóan rövidebb időre. Megjegyzendő, hogy a kettőtől öt évig terjedő érvényességű vízumot csak akkor bocsátják ki, ha a vízumkérelmező két egy évig – és nem rövidebb ideig – érvényes vízum birtokosa volt a megelőző két évben, és ezeket a vízumokat a meglátogatott tagállam(ok)ba történő belépésre, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használta fel. A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei az egyes vízumkérelmek értékelése alapján döntenek e vízumok érvényességi idejéről (kettő és öt év között).

A megállapodás 5. cikke (2) bekezdésében szereplő kritérium meghatározását illetően: „feltéve, hogy (…) a többszöri belépésre jogosító vízum iránti kérelmüket megindokolják”, és a megállapodás 5. cikke (3) bekezdésében szereplő kritérium meghatározását illetően: „feltéve, hogy (…) a többszöri belépésre jogosító vízum kérelmének okai még mindig fennállnak”, a vízumkódex 24. cikke (2) bekezdésének a) pontja alkalmazandó az ilyen típusú vízumok kibocsátására, vagyis az érintett személynek gyakran kell egy vagy több tagállamba utaznia, például üzleti okokból.

Nem áll fenn kötelezettség a többszöri belépésre jogosító vízum kibocsátására, ha a kérelmező nem használta ki az előző vízumot. Mindazonáltal az ilyen vízum kibocsátható, ha az előző vízum kihasználatlanságának oka a kérelmező akaratától független (például teherautó vezetője betegség miatt hosszú ideig nem dolgozott).

A megállapodás 5. cikkében említett kategóriák számára többszöri belépésre jogosító vízum kibocsátásához szükséges, az utazás célját igazoló okmányok tekintetében: vö. II.2.2.1. pont.

2.2.3.   A diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosai

A megállapodás 10. cikke szerint:

A meglévő kétoldalú megállapodások vagy egyezmények, amelyek a nem biometrikus szolgálati útlevelek birtokosainak biztosítanak vízummentességet, továbbra is alkalmazandók, ha nem mondták fel vagy függesztették fel ezeket (vö. I. 1.6. pont).

A diplomaták tagállamokba történő kiküldetését a megállapodás nem szabályozza. A szokásos akkreditációs eljárás alkalmazandó.

III.   STATISZTIKA

Annak érdekében, hogy a vegyes bizottság hatékonyan felügyelni tudja a megállapodás végrehajtását, a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei hathavonta kötelesek statisztikát küldeni a Bizottságnak, amennyiben lehetséges, különösen a következőkről, havi bontásban:

—	a személyeknek a megállapodás hatálya alá tartozó különböző kategóriái részére kibocsátott vízumok típusai;

—	a személyeknek a megállapodás hatálya alá tartozó különböző kategóriáiban elutasított vízumkérelmek száma;

—	a személyek kategóriái szerint a személyes elbeszélgetésre behívott kérelmezők százalékos aránya;

—	az ukrán állampolgárok részére kibocsátott ötéves, többszöri belépésre jogosító vízumok (országonként);

—	a személyeknek a megállapodás hatálya alá tartozó különböző kategóriái részére ingyenesen kibocsátott vízumok százalékos aránya.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (EU HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(2)  A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (EU HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről. (EU HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).