a)

Az 1.1. pont a végén a következő szöveggel egészül ki:

„Ez az ÁME az 1.2. pontjában (Területi hatály) meghatározott vasúti hálózat pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereire, valamint a szóban forgó pályán üzemeltetett (vagy üzemeltetni tervezett) járművek fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereire alkalmazandó. Az említett járművek az alábbi típusok egyikébe tartoznak (a 2008/57/EK irányelv I. mellékletének 1.2. és 2.2. pontjában meghatározottak szerint):

b)

Az 1.2. pont szövegének helyébe az alábbi szöveg lép:

„ezen ÁME területi hatálya kiterjed az alábbiakból álló teljes vasúti rendszerre:

kivéve a 2008/57/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében említett eseteket.

Az ÁME az 1 435 mm-es, az 1 520 mm-es, az 1 524 mm-es, az 1 600 mm-es és az 1 668 mm-es nyomtávú hálózatokra alkalmazandó. Ugyanakkor nem alkalmazandó azon 1 520 mm-es nyomtávú, rövid, határon átnyúló szakaszokra, amelyek összeköttetésben vannak harmadik országok hálózataival.”

c)

A 2.2. pont ötödik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A transzeurópai vasúti rendszer hálózata esetében a B. osztályú rendszerek azon örökölt ellenőrző-irányító és jelző rendszereket jelentik (korlátozott számban), amelyek a transzeurópai vasúti rendszer hálózatában 2001. április 20-a előtt voltak használatban.

Az európai uniós vasúti rendszer hálózatának többi része esetében a B. osztályú rendszerek azon örökölt ellenőrző-irányító és jelző rendszereket jelentik (korlátozott számban), amelyek a szóban forgó hálózatban 2015. július 1-je előtt voltak használatban.

A B. osztályú rendszerek felsorolása az Európai Vasúti Ügynökség »B. osztályú ellenőrző-irányító és jelző rendszerek listája« című műszaki dokumentációjában (ERA/TD/2011-11, 2.0 verzió) található.”

d)

A 4.1. pont táblázatában a pálya menti ellenőrzés-irányításra és jelzésre vonatkozó sor Vonatvédelem rovatában az alapvető paraméterek a következővel egészülnek ki: „4.2.1.”; ezenkívül a fedélzeti ellenőrzés-irányításra és jelzésre vonatkozó sor Rádiókommunikáció rovatában és a pálya menti ellenőrzés-irányításra és jelzésre vonatkozó sor Rádiókommunikáció rovatában az alapvető paraméterek a következővel egészülnek ki: „4.2.1.2.”

e)

A 4.2.1.2. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.1.2   Rendelkezésre állás és megbízhatóság

Ez a pont olyan meghibásodási üzemmódokra vonatkozik, amelyek közvetlenül nem veszélyeztetik a biztonságot, de olyan üzemkorlátozásokat eredményeznek, amelyek kezelése csökkentheti a rendszer általános biztonsági szintjét.

E paraméter összefüggésében a »meghibásodás« azt jelenti, hogy valamely alkotóelem nem képes többé ellátni a funkcióját a kívánt teljesítményszinten, a »meghibásodási üzemmód« pedig azt a jelenséget írja le, amely alapján a meghibásodás észlelhető.

Annak biztosítására, hogy az érintett pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok minden olyan adat birtokába jussanak, amely szükséges az üzemkorlátozások kezelésére szolgáló megfelelő eljárások meghatározásához, a pálya menti és fedélzeti CCS alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak a meghibásodási üzemmódok tekintetében tartalmaznia kell azokat a kiszámított rendelkezésre állási/megbízhatósági értékeket, amelyek kihatással vannak a CCS alrendszer azon képességére, hogy felügyelje egy vagy több jármű biztonságos haladását, valamint biztosítsa a forgalomirányítás és a mozdonyvezető közötti rádiókommunikációt.

A következő kiszámított értékek betartását kell biztosítani:

Ahhoz, hogy a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok az üzemkorlátozások kezelésére szolgáló megfelelő eljárások meghatározása érdekében az alrendszerek élettartama során nyomon követhessék a kockázati szint és a rendelkezésre állási/megbízhatósági értékek tiszteletben tartását, teljesülniük kell a 4.5. pontban (Karbantartási szabályok) megállapított karbantartási követelményeknek.”

f)

A 4.3.2. pont (Interfész a jármű-alrendszerrel) táblázatának második sora a következőképpen módosul:

g)

A 6.1.1. pont a végén a következő szöveggel egészül ki:

„Tekintettel annak ellenőrzésére, hogy biztosított-e az alapkövetelmények teljesülése az alapvető paramétereknek való megfelelés révén, és az ezen ÁME 7. fejezetében meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül, azon ellenőrző-irányító és jelző, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek tekintetében, amelyek nem alkalmazzák teljes körűen a 4. fejezetben meghatározott funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket (ideértve az A. melléklet szerinti előírásokat is), csak az alábbi feltételekkel adhatók ki és használhatók EK-megfelelőségi tanúsítványok, illetve EK-hitelesítési tanúsítványok:

Amennyiben egyes lényeges követelmények nemzeti szabályok révén teljesülnek, vagy ha az ellenőrző-irányító és jelző, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy alrendszerek nem alkalmazzák teljes körűen az ezen ÁME-ben előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket, a 6.4.2. pont rendelkezései alkalmazandók.”

h)

A 6.1.2. pont harmadik bekezdésének szövege a következőképpen módosul: a 2. albekezdésben a „Lásd az A. melléklet 4.2.2c. pontját” szövegrészt el kell hagyni, és a 3. albekezdésben „az A. melléklet 4.2.2c. pontjának eltérő rendelkezése hiányában” szövegrészt el kell hagyni.

i)

A 6.4. pont szövegének helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.4.   A részleges megfelelésre vonatkozó rendelkezések

6.4.1.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részeinek értékelése

A kölcsönös átjárhatósági irányelv 18. cikkének (5) bekezdése értelmében a bejelentett szervezet alrendszerek bizonyos részeire is kiadhat megfelelőségi tanúsítványt, amennyiben a vonatkozó ÁME erre lehetőséget ad.

Amint arra ezen ÁME 2.2. pontja (Hatály) rámutat, a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer három részből, a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer pedig két részből áll, amelyeket a 4.1. pont (Bevezetés) ismertet.

Az ezen ÁME-ben előírt minden egyes részre kiadható hitelesítési tanúsítvány; a bejelentett szervezet csupán azt ellenőrzi, hogy az adott rész megfelel-e az ÁME követelményeinek.

A bejelentett szervezet a kiválasztott modultól függetlenül köteles ellenőrizni, hogy:

6.4.2.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részleges megfelelése az ÁME korlátozott alkalmazása következtében

Ha egyes lényeges követelmények nemzeti szabályok révén teljesülnek, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó EK-megfelelőségi tanúsítványnak és az alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési tanúsítványnak pontosan hivatkoznia kell ezen ÁME azon részeire, amelyek tekintetében értékelték, és amelyek tekintetében nem értékelték a megfelelőséget.

Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem alkalmazza teljes körűen az ezen ÁME-ben előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket, csak akkor adható ki EK-megfelelőségi tanúsítvány, ha a nem alkalmazott funkciókra, teljesítményjellemzőkre és interfészekre nincs szükség ahhoz, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet egy olyan alrendszerbe integrálják, amelynek funkcióját a kérelmező például az alábbiak szerint tünteti fel (5):

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi tanúsítványnak (vagy a kapcsolódó dokumentumoknak) meg kell felelnie (meg kell felelniük) valamennyi alábbi követelménynek:

Amennyiben az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer nem alkalmazza teljes körűen az ezen ÁME-ben előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket (például azért, mert a részét alkotó egyik, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem alkalmazza ezeket), az EK-hitelesítési tanúsítványban fel kell tüntetni, hogy mely követelmény tekintetében történt értékelés, valamint az alrendszer használati feltételeit és korlátait, és más alrendszerekkel való összeegyeztethetőségét.

A 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 21a. cikkének (5) bekezdése szerint felállított munkacsoportban a bejelentett szervezet minden esetben egyeztet az Ügynökséggel arról, hogy a megfelelő tanúsítványok és műszaki dokumentációk miként kezeljék a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és az alrendszerek használati feltételeit és korlátait.

6.4.3.   Közbenső hitelesítési nyilatkozat

Ha a megfelelőség értékelésére az alrendszerek kérelmező által meghatározott azon részei tekintetében került sor, amelyek eltérnek az ezen ÁME 4.1. pontjában (Bevezetés) engedélyezett részektől, vagy ha a hitelesítési eljárásnak még csak bizonyos szakaszai zárultak le, csupán közbenső hitelesítési nyilatkozat adható ki.

(5)  Az e fejezetben ismertetett eljárások nem befolyásolják hátrányosan a rendszerelemek csoportosításának lehetőségét."

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 881/2004/EK rendelete az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról (ügynökségi rendelet) (HL L 164., 2004.4.30., 1. o.).”"

j)

A 7.2.9.3. pontban a táblázat vége a következő sorokkal egészül ki:

k)

A 7.2.9.6. pont címének helyébe a következő szöveg lép: „Litvánia, Lettország és Észtország”.

l)

A 7.2.9.6. pont táblázata helyébe a következő táblázat lép:

m)

A 7.2.9.7. pontban a „65. hivatkozás” szöveg helyébe a „33. hivatkozás” szöveg lép.

n)

A 7.3.3. pont szövegének helyébe az alábbi szöveg lép:

„7.3.3.   Az ERTMS fedélzeti megvalósítása

7.3.3.1.   Új járművek

Az első üzembe helyezésre engedélyezett új járműveket ERTMS rendszerrel kell felszerelni, összhangban az A. melléklet A.2. táblázata szerinti 1. előíráscsomaggal vagy 2. előíráscsomaggal.

2018. január 1-jétől az első üzembe helyezésre engedélyezett új járműveket ERTMS rendszerrel kell felszerelni, összhangban kizárólag az A. melléklet A.2. táblázata szerinti 2. előíráscsomaggal.

Az ERTMS rendszerrel való felszerelés követelménye nem alkalmazandó a vasúti infrastruktúra építését és karbantartását szolgáló új mobil berendezésekre, az új tolatómozdonyokra és azokra az egyéb új járművekre, amelyeket nem nagysebességű hálózatra terveztek, amennyiben azokat kizárólag az országon belüli, a 7.3.4. pontban meghatározott folyosókon kívüli és a 7.3.5. pontban meghatározott főbb európai kikötőkkel, rendező pályaudvarokkal, áruterminálokkal és teherszállítási területekkel összeköttetést biztosító vonalakon kívüli közlekedésre tervezték, vagy amennyiben azokat a transzeurópai közlekedési hálózaton kívüli, határokon átnyúló (a szomszédos ország első állomásáig vagy a szomszédos ország felé összeköttetést biztosító első állomásig tartó) szolgáltatásokra tervezték.

7.3.3.2.   Meglévő járművek korszerűsítése és felújítása

Az ERTMS/ETCS rendszer fedélzeti felszerelése kötelező, ha a nagysebességű hálózatra tervezett meglévő járművek fedélzetére a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer részeként új vonatvédelmi berendezést telepítenek.

7.3.3.3.   További követelmények

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nemzeti szinten is további követelményeket vezetnek be, különösen annak érdekében, hogy:

o)

Az A. melléklet ezen határozat mellékletével összhangban módosul.

p)

A G. melléklet táblázata a következőképpen módosul: