21.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/1

(1)

2013. november 29-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dömpingellenes vizsgálatot indított az Indonéziából (a továbbiakban: érintett ország) származó nátrium-glutamát Unióba irányuló behozatalának tekintetében. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)

A Bizottság ugyanezen a napon az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (3) bejelentette, hogy az 1225/2009/EK rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján megindítja a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó nátrium-glutamát behozatalára alkalmazandó hatályos végleges dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát.

(3)

A Bizottság a vizsgálatot az Ajinomoto Foods Europe SAS (a továbbiakban: panaszos) 2013. október 16-án benyújtott panasza alapján indította meg, amely vállalat, mivel az egyetlen uniós nátrium-glutamát-gyártó, a nátrium-glutamát teljes uniós gyártásának 100 %-át képviseli. A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott a dömpingre, illetve az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan, és így elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

(4)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvételüket biztosítandó vegyék fele vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett hivatalosan értesítette a panaszost, az ismert exportáló gyártókat és az indonéziai hatóságokat, az ismert importőröket, valamint azon beszállítókat, felhasználókat és kereskedőket, akiket tudomása szerint érintett a vizsgálat megindítása. A Bizottság egyúttal e feleket is felkérte a részvételre.

(5)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy a vizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtsanak be, illetve kérjék a Bizottság és/vagy a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselője előtti meghallgatásukat.

(6)

Az érdekelt felek emellett lehetőséget kaptak arra is, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolták.

(7)

Tekintettel az érintett országban működő exportáló gyártók, illetve a vizsgálatban érintett független importőrök nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette azon döntését, hogy az alaprendelet 17. cikkének megfelelően a megvizsgálandó, az érintett országban működő exportáló gyártók, illetve a független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás).

(8)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen kiválaszthassa a mintát, felkérte a független importőröket, hogy jelentkezzenek és nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(9)

Tizennégy független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az Unióba irányuló import legnagyobb reprezentatív mennyisége, illetve az unióbeli földrajzi elhelyezkedés alapján három vállalatot vett fel a mintába. Az alaprendelet 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően valamennyi érintett és ismert importőr véleményét kikérték a minta kiválasztásáról, de azok nem tettek észrevételt.

(10)

A mintába felvett három vállalat közül ezt követően mindössze egy működött együtt a kérdőívre adott válaszok benyújtásával.

(11)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen kiválaszthassa a mintát, felkérte az Indonéziában működő exportáló gyártókat, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot, illetve nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(12)

Az érintett ország négy exportáló gyártója bocsátotta rendelkezésre a kért információkat és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. Az exportáló gyártók kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(13)

A Bizottság az egyetlen uniós gyártónak, a mintába felvett négy exportáló gyártónak, a mintába felvett három független importőrnek, illetve az uniós felhasználóként azonosított harminchárom vállaltnak küldött kérdőívet.

(14)

Kitöltött kérdőívet az alábbi felek nyújtottak be: az egyetlen uniós gyártó, a mintába felvett három független importőr közül egy vállalat, egy kereskedő, a négy ismert exportáló gyártó közül három vállalat, valamint öt felhasználó.

(15)

A mintába felvett, de együtt nem működő exportáló gyártóról a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy kapcsolatban állt a mintában szereplő egyik másik exportáló gyártóval, aki a kitöltött kérdőív benyújtásával együttműködő félnek számított.

(16)

A (15) prembulumbekezdésben említett együttműködő exportáló gyártó azt állította, hogy nem tekinthető az együtt nem működő exportáló gyártóval kapcsolatban állónak, mivel egymás döntéshozatalára semmilyen módón nem gyakoroltak hatást. Az együttműködő exportáló gyártó emellett kijelentette, hogy nem állt módjában a kérdőív kitöltésére kényszeríteni a nem együttműködő felet. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy ugyanazon részvényesek tulajdonát képezte a két vállalat. A Közösségi Vámkódex (a továbbiakban: Vámkódex) végrehajtására vonatkozó 2454/93/EGK bizottsági rendelet (4) 143. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján ezért egymással kapcsolatban álló feleknek tekintették őket.

(17)

A harmadik együttműködő exportáló gyártó szerint az érintett terméket egy másik gyártó is előállította Indonéziában, amely vállalat a (16) preambulumbekezdésben említett csoporthoz tartozott, de nem jelentkezett a Bizottságnál. Jóllehet a szóban forgó gyártó valóban létezik, a vizsgálat során sem az Eurostattól, sem pedig a rendelkezésre álló egyéb forrásokból származó adatok alapján nem nyert bizonyítást, hogy e gyártó a figyelembe vett időszak alatt exportált az Unióba. A kérdéses vállalatot ezért nem kérték fel arra, hogy vegye fel a kapcsolatot a Bizottsággal, illetve hogy nyújtsa be az exportáló gyártók részére összeállított kérdőívekben kért információkat. Az érintett országbeli valamennyi együtt nem működő gyártóra egyébként – miként az a (48) preambulumbekezdésben szerepel – maradékvámot vetettek ki. E maradékvámról az alaprendelet 18. cikke rendelkezik, és „minden más vállalatra” alkalmazandó.

(18)

A Bizottság a dömping, az abból következő kár és az uniós érdek előzetes megállapításához szükségesnek ítélt valamennyi információt bekérte és ellenőrizte.

(19)

Az alaprendelet 16. cikke alapján az alábbi vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(20)

A dömping és a kár kivizsgálása a 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2010. április 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) (5) ölelte fel.

(21)

Az érintett termék az Indonéziából származó, jelenleg az ex 2922 42 00 KN-kód alá besorolt nátrium-glutamát (a továbbiakban: érintett termék). A nátrium-glutamát olyan élelmiszer-adalékanyag, amelyet főként ízfokozóként alkalmaznak levesekhez, erőlevesekhez, hal- és húsételekhez, fűszerkeverékekhez, valamint kész élelmiszerekhez. Fehér színű, különböző méretű, szagtalan kristály formájában állítják elő. A nátrium-glutamátot a vegyiparban is alkalmazzák nem élelmiszer-ipari célú felhasználásra, például mosó- és tisztítószerekhez.

(22)

Elsősorban különböző, cukor kinyerésére alkalmas anyagok (kukoricakeményítő, tápiókakeményítő, cukorszirup, cukornádmelasz és cukorrépamelasz) erjesztésével állítják elő.

(23)

A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy az érintett termék, az Indonéziában gyártott és az ottani belföldi piacon értékesített termék, valamint az uniós gazdasági ágazat által gyártott és az uniós piacon értékesített termék azonos fizikai, kémiai és műszaki alaptulajdonságokkal rendelkeznek, továbbá alapvető felhasználási területeik is megegyeznek.

(24)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy minőség tekintetében jelentős különbség mutatkozik meg az Indonéziában gyártott és az Unióban előállított nátrium-glutamát között. Emiatt a minőségbeli különbség miatt az állítás szerint az uniós gazdasági ágazat által gyártott és uniós piacon értékesített nátrium-glutamát, illetve az Indonéziából importált nátrium-glutamát egymással nem felcserélhetők, és ezért hasonló termékeknek sem tekinthetők. A szóban forgó állítást nem támasztották alá bizonyítékokkal és az a vizsgálat során tett megállapításoknak – vagyis hogy minőség tekintetében nincs különbség az Indonéziában gyártott, illetve Unióban előállított nátrium-glutamát között – is ellentmondott. Ami azt illeti, több felhasználó az uniós gazdasági ágazattól és Indonéziából is vásárolt nátrium-glutamátot, és a termékeket ugyanazon, vagy hasonló célra használtak fel. Következésképpen ezt az állítást elutasították.

(25)

A fentiek alapján ezért e szakaszban az érintett termék, az Indonéziában gyártott és az ottani belföldi piacon értékesített termék, valamint az uniós gazdasági ágazat által gyártott és uniós piacon értékesített termék az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdése alapján a Bizottság először megvizsgálta, hogy az egyes együttműködő exportáló gyártók esetében a belföldi értékesítés összmennyisége reprezentatívnak tekinthető-e. A belföldi értékesítés akkor minősül reprezentatívnak, ha a hasonló termék független vevők részére hazai piacon történő belföldi értékesítésének összmennyisége az egyes exportáló gyártók esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló exportértékesítési összmennyiségének 5 vagy ennél nagyobb százalékát a vizsgálati időszak alatt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi összértékesítése minden egyes együttműködő exportáló gyártó esetében reprezentatív volt.

(27)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak, vagy összehasonlíthatóak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(28)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdése szerint – megvizsgálta minden egyes, az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípus tekintetében, hogy az egyes együttműködő exportáló gyártók hazai piacon történt belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére történt belföldi értékesítésének összmennyisége eléri az Unióba irányuló exportra értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus összmennyiségének legalább 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy az együttműködő exportáló gyártók által Unióba exportált érintett termékhez viszonyítva ugyanezen exportáló gyártók indonéziai értékesítése reprezentatív mennyiséget képviselt az indonéziai piacon.

(29)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az egyes exportáló gyártók belföldi értékesítése rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek tekinthető-e az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése alapján. Ennek vizsgálatát a Bizottság oly módon végezte, hogy minden egyes terméktípusra meghatározta a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges, vizsgálati időszak alatti értékesítés arányát.

(30)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(31)

Ebben az esetben valamennyi exportáló gyártó belföldi értékesítése nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga az összes terméktípus tekintetében meghaladta az előállítási költséget. A rendes értéket ezért valamennyi együttműködő exportáló gyártó esetében a vizsgálati időszak során történt összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként számították ki.

(32)

Az együttműködő exportáló gyártók közvetlenül független vevőknek, vagy Unión belüli és kívüli kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportáltak az Unióba.

(33)

Azokban az esetekben, amikor az érintett terméket az exportáló gyártók közvetlenül unióbeli független vevők részére exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(34)

Azokban az esetekben, amikor az érintett terméket az exportáló gyártók kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportálták az Unióba, az exportárat – az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban – az importált termék független vevők részére történt első unióbeli viszonteladásakor alkalmazott ára alapján állapították meg. Ebben az esetben kiigazításokat végeztek a keletkezett nyereség (lásd a (35) preambulumbekezdést), illetve a behozatal és a viszonteladás között felmerült valamennyi – például értékesítési, általános és igazgatási – költség tekintetében.

(35)

E célból a kapcsolatban álló vállalatok által elért haszonkulcsot nem lehetett figyelembe venni, minthogy az nem minősült megbízhatónak. Egy független importőr együttműködött, de mivel e vállalat nyeresége bizalmas adatnak számított, azt nem lehetett a többi harmadik fél számára nyilvánosságra hozni. Mindezek következtében, és mert egyéb információ nem állt rendelkezésre, az exportár meghatározásához 5 %-os haszonkulcsot alkalmaztak. Minthogy egy másik, hasonló gazdasági ágazat által előállított vegyipari termék kapcsán lefolytatott korábbi eljárásban (6) szintén ilyen mértékű haszonkulcsot alkalmaztak, megállapítást nyert, hogy e haszonkulcs ésszerű mértékű.

(36)

A két együttműködő exportáló gyártó azt állította, hogy az első kapcsolatban álló vevőik esetében szokásos piaci exportár került felszámításra, és ezért a számtanilag képzett exportár helyett az exportár alapjául az indonéziai exportáló gyártó és az első kapcsolatban álló vevő közötti eladási árnak kell szolgálnia. Érvelésük szerint az első kapcsolatban álló vevőknek felszámított eladási árak és az unióbeli független vevők esetében alkalmazott árak színvonala megegyezett.

(37)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a hasonló árszintek ellenére a kapcsolatban álló vállalatok közötti transzferárak színvonala nem tette lehetővé a kapcsolatban álló importőrök számára, hogy ésszerű nyereségre tegyenek szert az Unióban. Nem zárható ki továbbá az sem, hogy a kapcsolatban álló vállalatok között felmerültek bizonyos költségek, és más termékekhez kapcsolódóan sor került keresztkompenzációra. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a független vevők részére történt értékesítésekhez képest a belső transzferár nem tükrözte az érintett termék megfelelő piaci értékét.

(38)

A kapcsolatban álló vállalatok közötti transzferárat így tehát nem lehet szokásos piaci feltételeknek megfelelően kialakított árnak tekinteni, és az erre vonatkozó állításokat elutasították. Mindkét exportáló gyártó esetében ezért a kapcsolatban álló feleken keresztül érvényesített exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján, a (34) és (35) preambulumbekezdésben ismertettek szerint határozták meg.

(39)

A Bizottság a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(40)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásolják.

(41)

Ily módon kiigazítást végeztek minden olyan esetben, amikor a behozatali költségek, kedvezmények, fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, a csomagolás, a hitel, a jutalékok, valamint a banki költségek az árak összehasonlíthatóságát bizonyíthatóan befolyásolták.

(42)

Az egyik exportáló gyártó Unión kívüli kapcsolatban álló kereskedőn keresztül exportált nátrium-glutamátot, amely vállalat a terméket kapcsolatban álló uniós importőrnek értékesítette tovább, hogy ez utóbbi vállalat következő lépésként azt független uniós vevőknek adja el. Ezen értékesítések esetében – az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontjával összhangban – kiigazítást végeztek az Unión kívüli kereskedő által alkalmazott haszonkulcs tekintetében.

(43)

Az egyik exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja alapján a rendes érték kiigazítását kérte az ösztönzők és promóciós költségek tekintetében. A vizsgálat során azonban megállapítást nyert, hogy az említett költségek közvetlenül nem kapcsolódtak belföldi egyedi értékesítési ügyletekhez, és emiatt nem bizonyítható, hogy e költségek befolyásolták az árak összahasonlíthatóságát. Ebből adódóan a szóban forgó kérést elutasították.

(44)

Két exportáló gyártó kérte, hogy a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének e) pontja alapján igazítsák ki a fuvarköltségek tekintetében. A belföldi fuvarköltségekbe beleszámították a gyárból raktárba történő áruszállítás kapcsán felmerült költségeket is. Ezek a költségek azonban belső logisztikai költségeknek minősültek, és ezért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének e) pontja értelmében a rendes érték tekintetükben nem kerülhet kiigazításra.

(45)

Az egyik érdekelt fél szerint az Unióban élelmiszer-adalékanyagként értékesített nátrium-glutamátnak meg kell felelnie bizonyos, a 2008/84/EK bizottsági irányelvben (7) meghatározott tisztasági küszöbértékeknek (≥ 99 %). A szóban forgó érdekelt fél azt állította, hogy szemben az Unióba exportált nátrium-glutamáttal, amelynek meg kell felelnie az említett követelményeknek, az indonéziai belföldi piacon értékesített termékre nem alkalmazandók ilyen jellegű előírások. A rendes értéket ezért indokolt lehet kiigazítani az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontja alapján a fizikai és kémiai jellemzőkből adódó különbségek tekintetében.

(46)

Ugyanakkor az érdekelt fél nem számszerűsítette állítását, mivel elmulasztott az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontja szerinti ésszerű becslést benyújtani az állítólagos eltérés piaci értékéről. A Bizottság emellett – az összehasonlítás során – a terméktípusok meghatározásával figyelembe tudta venni az esetleges tisztaságbeli eltéréseket. Így került sor arra, hogy az uniós piacra exportált és az Indonéziában értékesített terméktípusok közül az azonos vagy hasonló tisztaságú terméktípusokat hasonlította össze egymással. A kiigazítás tehát nem indokolt és a szóban forgó kérést el kellett utasítani.

(47)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésével összhangban a két együttműködő exportáló gyártó esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(48)

Az összes többi indonéziai exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Meg kell jegyezni, hogy az egyik ismert exportáló gyártó a vizsgálat során – miként az a (15) preambulumbekezdésben is említésre került – szándékosan nem működött együtt. Az együttműködés szintje ezért alacsonynak tekinthető. A 18. cikk (6) bekezdésével összhangban a Bizottság úgy döntött, hogy a maradék dömpingkülönbözethez az egyik maradéktalanul együttműködő és ellenőrzött exportáló gyártó reprezentatív exportmennyiségére vonatkozó legmagasabb dömpingkülönbözet szintjét veszi alapul, figyelembe véve a súlyozott átlag alapján, az együttműködést megtagadó exportáló gyártóval kapcsolatban álló együttműködő exportáló gyártó esetében megállapított dömpingkülönbözetet is.

(49)

Ennek alapján az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár (a továbbiakban: CIF-ár) százalékában kifejezve a következők:

(50)

A hasonló terméket egyetlen uniós gyártó állított elő a vizsgálati időszak alatt. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ez a vállalat alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

(51)

Minthogy az uniós gazdasági ágazat mindössze egy gyártóból áll, az érzékeny adatokra vonatkozó számadatokat titoktartási céllal indexálni kellett, vagy tartományokat kellett megadni.

(52)

A Bizottság – az Eurostat és a kitöltött kérdőívek adataira támaszkodva – az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésének és az Indonéziából, illetve egyéb harmadik országokból származó behozatalnak az összesítésével határozta meg.

(53)

Érvként elhangzott, hogy az együttműködő uniós gyártót ki kell zárni az uniós gazdasági ágazatból, a vizsgálatot pedig le kell zárni, mivel a szóban forgó gyártó kapcsolatban állt egy olyan indonéziai exportáló gyártóval, amely nem működött együtt. Az együttműködő uniós gyártót azonban ebben az esetben az együtt nem működő indonéziai exportáló gyártóval fennálló kapcsolata ellenére sem szükséges kizárni, mivel amellett, hogy teljes körű ellenőrzésnek vetették alá, a vizsgálat során egyetlen uniós gyártóként maradéktalanul együttműködött a Bizottsággal. Annak ténye ráadásul, hogy az indonéziai exportáló gyártó nem működött együtt, nem befolyásolta az uniós gyártótól származó adatok megbízhatóságát. Ezt az érvet ezért el kell utasítani.

(54)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós nátrium-glutamát-felhasználás (tonna)

(55)

Az uniós felhasználás a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között csökkent, majd a 2012/2013-as pénzügyi év és a vizsgálati időszak során ismét enyhe növekedést mutatott. A figyelembe vett időszak alatt a felhasználás összességében 2 %-kal csökkent. A felhasználás 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év közötti csökkenésének fő oka az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésének visszaesése, amelyet a termelés ugyanezen időszak alatti csökkenése idézett elő (lásd a (68) preambulumbekezdést). A behozatal mindkét évben hasonló szintet ért el. A felhasználás 2012/2013-as pénzügyi évben tapasztalt bővülése szinte kizárólag az importnövekedésnek tulajdonítható, hiszen az uniós gazdasági ágazat értékesítési adatai lényegében változatlanok maradtak. Végül a vizsgálati időszakban, amíg az uniós gazdasági ágazat értékesítése újfent csökkent, addig a behozatal – és különösképpen az Indonéziából származó import (lásd az (57) preambulumbekezdést) – volumene számottevően nőtt.

(56)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai, valamint a kitöltött kérdőívek alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározásához az (52) preambulumbekezdésben megállapított uniós felhasználás szolgált alapul.

(57)

Az érintett országból származó, Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatal volumene (tonna)

(58)

Az Indonéziából származó import volumene közel megháromszorozódott a figyelembe vett időszak alatt. A volumen folyamatos és jelentős mértékű növekedést mutatott: a 2010/2011-es pénzügyi évi 8 638 tonnáról 182 %-ot emelkedve a vizsgálati időszakban elérte a 24 385 tonnát.

(59)

Ennek nyomán a piaci részesedése közel megháromszorozódott a figyelembe vett időszakban: 187 %-kal bővült annak ellenére, hogy a felhasználás összességében (2 %-kal) csökkent.

(60)

A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai, valamint a kitöltött kérdőívek alapján határozta meg.

(61)

Az Unióba irányuló indonéziai import átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(62)

A nátrium-glutamát Indonéziából származó importjának átlagára kismértékben nőtt a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között, majd ezt követően a 2012/2013-as pénzügyi évben csökkent, a vizsgálati időszak alatt pedig még alacsonyabb szintet ért el. Az Indonéziából származó nátrium-glutamát-behozatal átlagára a figyelembe vett időszak alatt összességében 6 %-os csökkenést mutatott.

(63)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

(64)

Miként az a (46) preambulumbekezdésben szerepel, az egyik exportáló gyártó azt állította, hogy az Unióban élelmiszer-adalékanyagként értékesített nátrium-glutamátnak meg kell felelnie bizonyos, uniós jogi aktusokban előírt tisztasági küszöbértékeknek. A szóban forgó exportáló gyártó szerint az Indonéziából importált és nem élelmiszeriparban felhasznált termékekre nem vonatkoztak ilyen követelmények, és emiatt az uniós piacon értékesített termékkel való összehasonlításkor indokolt lehet a kémiai és fizikai jellemzők tekintetében kiigazítást végezni. Ezt az állítását az exportáló gyártó ugyanakkor elmulasztotta számszerűsíteni. A Bizottság emellett – az összehasonlítás során – a terméktípusok meghatározásával figyelembe tudta venni az esetleges tisztaságbeli eltéréseket, és az uniós piacra exportált és az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített terméktípusok közül az azonos vagy hasonló tisztaságú terméktípusokat hasonlította össze egymással. A kiigazítás tehát nem indokolt és a szóban forgó állítást elutasították.

(65)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint az Indonéziából származó behozatalok esetében fennálló áralákínálás kiszámításakor figyelembe kell venni az árfolyam-ingadozások hatását. A dömpingelt import uniós gazdasági ágazat áraira gyakorolt valószínű hatásának vizsgálata alapvetően valóban – többek között – az áralákínálás megállapításával történik. A jelenlegi eset kapcsán a dömpingelt exportárakat és az uniós gazdasági ágazat értékesítési árait hasonlították össze. Az összehasonlíthatóság érdekében azonban a kár kiszámításához euróra átváltott exportárakat alkalmaztak. Az árfolyamok alkalmazása ebben az esetben tehát szavatolja, hogy az árkülönbözet megállapítása összehasonlítató alapon történjen. Ezt az állítást ezért elutasították.

(66)

Az árakat típusonként hasonlították össze, a kereskedelem azonos szintjén lezajló ügyleteket vizsgálva és az adatokat szükség esetén kiigazítva. Az összehasonlítás eredményét az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki. Ennek alapján az Indonéziából származó behozatal alákínálási különbözeteinek súlyozott átlaga az uniós piac tekintetében 0 % és 5 % között mozogott.

(67)

A dömpingelt import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(68)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(69)

A figyelembe vett időszakra a termelés ingadozása volt jellemző. A 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között csökkent, majd a 2011/2012-es és 2012/2013-as pénzügyi év között nőtt, a vizsgálati időszakban pedig mélypontra süllyedt. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az ingadozások mindenekelőtt az uniós gazdasági ágazat 15 havonkénti, karbantartási munkák miatti leállásainak tudhatók be, illetve a 2010/2011-es zord téli időjárásnak, amely zavarokat okozott az egyik fő nyersanyag (az ammónia) beszállításában. A vizsgálati időszak során a karbantartási leállást meghosszabbították, ily módon igyekeztek ugyanis csökkenteni a magas készletállományt. Összességében a figyelembe vett időszak alatt a termelés volumene 9 %-kal csökkent.

(70)

A termelési kapacitás összességében állandó szinten maradt a figyelembe vett időszak során.

(71)

Annak következtében, hogy a termelési volumen csökkenést mutatott, a termelési kapacitás pedig állandó szinten maradt, a kapacitáskihasználás a termelési volumen alakulását követte, vagyis csökkent a 2011/2012-es pénzügyi évben, majd nőtt a 2012/2013-as pénzügyi évben, és végül ismét csökkent a vizsgálati időszak alatt. A kapacitáskihasználás – a termelési volumen csökkenésével összhangban – összességében 9 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(72)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

5. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(73)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat által értékesített nátrium-glutamát volumene 17 %-kal csökkent. Az értékesítési volumen elsősorban a 2010/2011-es és 2011/2012-es pénzügyi év között csökkent, míg az ezt követő években viszonylag stabil maradt. Az értékesítési volumen csökkenése a felhasználás párhuzamos mérséklődése, illetve az Indonéziából származó behozatal növekedése mellett ahhoz vezetett, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 15 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 4 %-kal csökkent a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között, ami egybeesett az Indonéziából származó import piaci részesedésének ugyanezen időszak alatti növekedésével. A 2012/2013-as pénzügyi év és a vizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése egyenletesen csökkent, szemben az Indonéziából érkező behozatal volumenével és piaci részesedésével, amelyek jelentős mértékben növekedtek.

(74)

Az uniós felhasználás figyelembe vett időszak alatti 2 %-os csökkenése mellett az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 17 %-kal csökkent, aminek következtében piaci részesedése 15 %-kal zsugorodott.

(75)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(76)

Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatott személyek száma folyamatosan, a figyelembe vett időszak alatt összességében 8 %-kal nőtt. E létszámgyarapodás elsősorban egy volt kapcsolt vállalkozás 2011. évi integrálásával és az uniós gazdasági ágazat karbantartási részlegének bővítésével magyarázható.

(77)

A termelékenység csökkenése a foglalkoztatottság növekedésének és a termelés – (68) preambulumbekezdés 4. táblázata szerinti – csökkenésének együttes hatásából adódott.

(78)

Valamennyi dömpingkülönbözet lényegesen meghaladja a minimumnak számító küszöböt. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek mértékének uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása jelentős.

(79)

Az uniós gazdasági ágazat még mindig a szóban forgó termék korábbi dömpingelt kínai behozatalának káros hatásaival küzd. Miként az a (2) preambulumbekezdésben szerepel, jelenleg folyik ezen intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti, párhuzamos felülvizsgálata.

(80)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek átlagárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

7. táblázat

Átlagos eladási árak

(81)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történt uniós értékesítéseinek átlagos egységára a figyelembe vett időszak alatt 3 %-kal csökkent. Először 7 %-kal emelkedett a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között, de ezt követően folyamatosan csökkent a vizsgálati időszakig. A 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év közötti áremelkedés az ugyanezen időszak alatti költségnövekedéseknek tudható be, noha a költségek emelkedése jóval meghaladta az árak növekedését. Ezzel egy időben nőtt az indonéziai behozatal és jelentős árnyomást fejtett ki az uniós gazdasági ágazatra. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árak a 2011/2012-es és a 2012/2013-as pénzügyi év között 6 %-kal, majd a 2012/2013-as pénzügyi év és a vizsgálati időszak között további 4 %-kal csökkentek.

(82)

A figyelembe vett időszak alatt a termelési egységköltség 30 %-kal nőtt. A 2011/2012-es pénzügyi évtől folyamatos növekedés volt tapasztalható, amely elsősorban a nyersanyag-, illetve munkaerőköltségek emelkedésének volt tulajdonítható. Ezt a költségnövekedését – miként az már elhangzott – az Indonéziából származó dömpingelt behozatal árnyomása miatt nem lehetett megfelelő mértékű áremeléssel fedezni.

(83)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(84)

A munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség 24 %-kal nőtt. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a gyártási eljárás optimalizálása érdekében az uniós gazdasági ágazat egyre fokozottabban igyekezett javítani alkalmazottai teljesítményét.

(85)

Az uniós gazdasági ágazat készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

9. táblázat

Készletek

(86)

A figyelembe vett időszakban a zárókészletek összességében 43 %-kal növekedtek. A termelési volumen csökkenése és az exportértékesítések növekedése nyomán a 2010/2011-es pénzügyi évtől a 2011/2012-es pénzügyi évig csökkentek a zárókészletek. A 2011/2012-es pénzügyi évtől a 2012/2013-as pénzügyi évig nőttek a készletek, aminek hátterében az állt, hogy a termelés nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése szinte változatlan szintű maradt. A zárókészletek a 2012/2013-as pénzügyi évtől a vizsgálati időszakig újfent csökkentek, elsősorban a termelés visszafogására irányuló azon döntés következtében, amellyel a készletek tetemes állományának csökkentését igyekeztek elérni.

(87)

A termelés százalékában kifejezett zárókészletek csökkentek a 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi év között, de csaknem megduplázódtak a 2011/2012-es és a 2012/2013-as pénzügyi év között. A 2012/2013-as pénzügyi év és a vizsgálati időszak között további növekedés volt tapasztalható. A figyelembe vett időszak alatt összességében 56 %-os növekedést regisztráltak. A 2012/2013-as pénzügyi évben, illetve a vizsgálati időszakban tapasztalt növekedés értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az Indonéziából származó dömpingelt behozatal volumene növekedést mutatott, míg az uniós értékesítés ugyanezen időszak alatt gyakorlatilag változatlan maradt.

(88)

Az uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(89)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A 2010/2011-es és a 2011/2012-es pénzügyi évben a jövedelmezőség számottevően visszaesett, de még továbbra is pozitív tartományban maradt. A 2012/2013-as pénzügyi évtől a jövedelmezőség átlépett a negatív tartományba, és a vizsgálati időszak alatt még tovább csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a jövedelmezőség összességében 180 %-kal csökkent. Ez a változás főként az Unióban dömpingelt áron megjelent indonéziai behozatal nyomán kialakult árnyomással magyarázható, amely megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy a költségnövekedéssel összhangban határozza meg árait.

(90)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírózó képességére utal. A nettó pénzforgalom változása a jövedelmezőség alakulásával megegyező tendenciát mutatott, vagyis a figyelembe vett időszakban folyamatosan csökkent és a 2012/2013-as pénzügyi évtől kezdődően negatív volt. A vizsgálati időszakban ez a tendencia még inkább felerősödött. Összességében a nettó pénzforgalom 119 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(91)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 97 %-kal növekedtek. Ezek elsősorban a karbantartások, illetve a jogszabályban előírt biztonsági követelményeknek való megfelelés miatt szükségessé vált beruházások voltak. Jóllehet az uniós gazdasági ágazat még mindig a kínai exportáló gyártók korábbi, a figyelembe vett időszak előtti dömpingtevékenységének hatásaival küzdött, helyzete már javulni kezdett, és a figyelembe vett időszak elejétől a 2011/2012-es pénzügyi évig nyereségesen működött. Ilyen körülmények között számos halaszthatatlanná vált beruházás megvalósítására került sor, ami magyarázatul szolgál a beruházási adatok 2011/2012-es pénzügyi évben és az azt követő években tapasztalt jelentős emelkedésére.

(92)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában meghatározott nyeresége. A hasonló termék előállításához és értékesítéséhez kapcsolódó beruházások megtérülése – a többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan – a 2012/2013-as pénzügyi évtől, a jövedelmezőség alakulásának negatív tendenciáját tükrözve negatív értéket mutatott. A figyelembe vett időszakban a beruházások megtérülése összességében 210 %-kal csökkent.

(93)

Figyelembe véve a csökkenő jövedelmezőséget, illetve a csökkenő pénzforgalmat, a vállalat tőkebevonási képességét szintén negatív hatás érte.

(94)

Szinte valamennyi főbb kármutató negatív tendenciát jelzett. Eszerint a gyártási volumen és a kapacitáskihasználtság hozzávetőleg 9 %-kal, az értékesítési volumen pedig 17 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Az értékesítési volumen és piaci részesedés tekintetében elszenvedett veszteségek ellensúlyozására irányuló törekvésként a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat átlagárai 3 %-kal csökkentettek, miközben a termelési költségek ezzel párhuzamosan 30 %-kal megemelkedtek. Mindezek következtében a figyelembe vett időszak kezdetekor még pozitív jövedelmezőség visszaesett, és a 2012/2013-as pénzügyi évben negatív tartományba került, a vizsgálati időszak alatt pedig tovább csökkent. Hasonló negatív tendencia volt tapasztalható a nettó pénzforgalom és a beruházások megtérülése tekintetében is.

(95)

A figyelembe vett időszak során a foglalkoztatottak száma 8 %-kal nőtt. A figyelembe vett időszak alatt tapasztalt növekedés egyrészről egy volt kapcsolt vállalkozás 2011. évi integrálásával, másrészről az uniós gazdasági ágazat karbantartási részlegének bővítésével magyarázható. Pozitív tendencia volt megfigyelhető a beruházások esetében is. E beruházások főként prevenciós intézkedésekhez, illetve biztonsági követelményekhez kapcsolódtak, nem pedig a kapacitás növelését szolgálták. Ezek a kedvező fejlemények tehát nem cáfolják meg a károkozás tényét.

(96)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(97)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően azt is megvizsgálta, hogy más ismert tényezők ezzel egy időben okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézet károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák. Ezek a tényezők a következők:

(98)

Azt megállapítandó, hogy okozati összefüggés áll-e fenn a nátrium-glutamát Indonéziából származó dömpingelt behozatala és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között, a Bizottság elemezte a vizsgálat tárgyát képező behozatal volumenét és árszínvonalát, illetve megvizsgálta, hogy e tényezők milyen mértékben járulhattak hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz.

(99)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az Indonéziából származó alacsony árú, dömpingelt behozatal volumene a figyelembe vett időszakban 182 %-kal nőtt, ami a piaci részesedés ugyanezen időszak alatti, hozzávetőleg 187 %-os növekedését eredményezte. Mindez egybeesett az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének 17 %-os, valamint piaci részesedésének 15 %-os csökkenésével. Szintén ez okozta az egyéb harmadik országokból származó összbehozatal piaci részesdésének 71 %-os zsugorodását.

(100)

Az indonéziai importárak ezzel egy időben 8 %-kal csökkentek. Az Indonéziából származó behozatal olyan mértékű nyomást gyakorolt az uniós piac áraira, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta költségeinek növekedésével összhangban emelni árait, sőt ellenkezőleg, a figyelembe vett időszak alatt kénytelen volt azokat csökkenteni. Ez a jövedelmezőség jelentős csökkenéséhez, a 2012/2013-as pénzügyi évtől pedig veszteségességhez vezetett, amely a vizsgálati időszak alatt még markánsabban jelentkezett.

(101)

A fentiek alapján a Bizottság a jelenlegi szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének kedvezőtlen alakulása egybeesett az Indonéziából származó, dömpingelt árú behozatal jelentős növekedésével, és hogy az Indonéziából érkező behozatal meghatározó szerepet játszott abban, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett el.

(102)

A Kínából származó behozatalra jelenleg dömpingellenes vámok vannak érvényben. A figyelembe vett időszak alatt a behozatal volumene 65 %-kal nőtt, a piaci részesedés pedig ennek megfelelően 68 %-kal emelkedett. Mind a volumen, mind pedig a piaci részesedés azonban alacsony szinten maradt a figyelembe vett időszak során. A kínai árak a figyelembe vett időszakban számottevő mértékben, 20 %-kal csökkentek. A hatályos dömpingellenes vámokat figyelembe véve ezek az árak nem kínáltak az uniós árak alá.

(103)

Ilyen körülmények között megállapítható, hogy a Kínából származó behozatal nem járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszak alatt elszenvedett jelentős kárhoz.

11. táblázat

Kínából származó behozatal

(104)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

12. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(105)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a 2010/2011-es pénzügyi évi 10 268 tonnáról a vizsgálati időszakban 2 894 tonnára, vagyis a figyelembe vett időszak alatt összességében 72 %-kal esett vissza. Ugyanezen időszak alatt a piaci részesedés 71 %-kal csökkent. Az egyéb harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése a vizsgálati időszak alatt csupán mintegy egynegyedét tette ki a 2010/2011-es pénzügyi évben elért részesedésnek. A harmadik országok importárai a figyelembe vett időszak alatt összességében 10 %-kal nőttek.

(106)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint a teljes, vagyis az indonéziai behozatalt is magában foglaló import a figyelembe vett időszak alatt változatlan maradt.

(107)

Ez az állítás azonban – miként az a 13. táblázatból is kitűnik – ellentmondásban áll a rendelkezésre álló statisztikai adatokkal, amelyekre a vizsgálat megállapításai támaszkodnak. A figyelembe vett időszakban az Unióba irányuló összbehozatal valójában 46 %-kal nőtt. Az állítást ezért elutasították.

13. táblázat

Teljes behozatal

(108)

A fentiek alapján ideiglenesen megállapítást nyert, hogy az egyéb harmadik országokból származó behozatal nem befolyásolta az Indonéziából származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(109)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás mindössze 2 %-os, enyhe csökkenést mutatott, ami nem szolgálhat magyarázatul az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének 17 %-os, illetve piaci részesedésének 15 %-os visszaesésére. Következésképpen ideiglenesen megállapítást nyert, hogy a felhasználás alakulása nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz.

(110)

Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

14. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(111)

Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene a 2011/2012-es pénzügyi évben nőtt, majd a következő években a vizsgálati időszakig enyhén csökkent. A figyelembe vett időszak során a volumen közel kétszeresére nőtt, míg ugyanezen időszak alatt az exportárak enyhe (5 %-os) csökkenést mutattak. Az exportértékesítés növekedése részben ellensúlyozta az uniós értékesítési volumen és piaci részesedés tekintetében elszenvedett veszteséget. Ami azt illeti, ha az exportértékesítések nem nőttek volna, akkor a dömpingelt behozatal által kifejtett erőteljes árnyomás mellett a méretgazdaságossági veszteség, illetve az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltségére kifejtett hatás még nagyobb mértéket ért volna el. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye tehát nem súlyosbíthatta a kialakult hátrányos helyzetet.

(112)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésének visszaesése a közelmúltban megszerzett törökországi kapcsolatban álló élelmiszer-feldolgozó vállalatnak értékesített nátrium-glutamát-exportra vezethető vissza. Ezt azt állítást nem támasztották alá bizonyítékokkal. Ráadásul a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az uniós gazdasági ágazat csak a vizsgálati időszakot követően tett szert az élelmiszer-feldolgozó vállalatra. E tényező a vizsgálati időszak alatt tehát semmiféle hatást nem gyakorolhatott az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Következésképpen megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a törökországi kapcsolatban álló vállalat felé irányuló értékesítése nem befolyásolta az okozati összefüggést.

(113)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár hátterében az áll, hogy az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott gyártási eljárást eredendően hiányosságok jellemzik. A szóban forgó érdekelt fél azonban egyetlen konkrét hiányosságot sem említett, amellett, hogy állítását elmulasztotta bizonyítékokkal alátámasztani. A vizsgálat során szintén nem derült fény arra, hogy bármiféle potenciális hiányosság jellemezné az uniós gazdasági ágazatot. Ebből adódóan ezt az állítást elutasították. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat állítólagos hiányosságai nem befolyásolták az okozati összefüggést.

(114)

Az egyik fél állítása szerint az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár a pénzügyi válság nyomán alakult ki. A nátrium-glutamát uniós piacát azonban nem jellemezte volatilitás, mivel a globális pénzügyi válság e piacon csak elhanyagolható mértékben éreztette hatását. Ellenkező esetben, illetve ha az uniós gazdasági ágazat veszteségei ténylegesen a globális pénzügyi válságnak lennének betudhatók, akkor a válság miatt a nátrium-glutamát-piacon versengő összes többi szereplőnek is hasonló helyzettel kellett volna szembesülnie. Láthatóan azonban az indonéziai nátrium-glutamát-gyártók a globális pénzügyi válság ellenére képesek voltak növelni értékesítési volumenüket az uniós piacon. Semmilyen ok nem támasztja tehát alá, hogy az uniós gazdasági ágazatot sokkal hátrányosabban érintette volna a globális pénzügyi válság, mint ázsiai versenytársait. Az érvet emiatt el kell utasítani. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a globális pénzügyi válság hatásai nem befolyásolták az okozati összefüggést.

(115)

Az egyik érdekelt fél állítása szerint az uniós gazdasági ágazatot ért kár arra vezethető vissza, hogy az Unióban alkalmazandó biztonsági előírások betartása jelentős beruházásokat tett szükségessé.

(116)

A vizsgálat során azonban megállapítást nyert, hogy az uniós előírásokhoz kapcsolódó beruházások az egyéb jellegű beruházásokhoz képest a figyelembe vett időszak alatt végig alacsony szinten maradtak. Az uniós gazdasági ágazat beruházásainak jelentős hányadát a prevenciót szolgáló karbantartási beruházások tették ki. A beruházások a 2010/2011-es és 2011/2012-es pénzügyi évben mutattak számottevő növekedést. E növekedés azzal magyarázható, hogy a még mindig a korábbi dömpingelt kínai behozatal következményeivel küzdő uniós gazdasági ágazat kénytelen volt a veszteséges időszakok utánra halasztani a prevenciót szolgáló karbantartásokra irányuló beruházásokat. Amint a kínai behozatalra kivetett vámok éreztették hatásukat a piacon, az uniós gazdasági ágazat ismét nyereséget tudott termelni, és a szokásos mértékben valósíthatta meg beruházásait. A következő időszakok során a beruházások hasonló szinten maradtak és továbbra is főként a karbantartásra összpontosultak. Kapacitásnövelést célzó beruházásra nem került sor, így a kapacitás a figyelembe vett időszak alatt állandó maradt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat beruházásai nem befolyásolták az okozati összefüggést.

(117)

Több érdekelt fél állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt a fő nyersanyagok – nevezetesen az ipari cukor, az ammónia, a nátrium-hidroxid és a kénsav – árának jelentős emelkedése okozta.

(118)

Az uniós gazdasági ágazat termelési összköltségének egyik fő költségtényezője az ipari cukor. Miként az a (81) preambulumbekezdésben szerepel, a figyelembe vett időszakban valóban nőtt az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége – az ipari cukor költségét is beleértve. A nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatok (9) alapján az ipari cukor uniós átlagára – noha a 2010/2011-es pénzügyi évtől 2012 közepéig számottevően nőtt – továbbra is a világpiaci ár alatt maradt. Ezt követően az ipari cukor ára mind az Unióban, mind pedig a világpiacon csökkenést mutatott, és hasonló szintet ért el. Megalapozatlan tehát és el kell utasítani azt az érvet, amely szerint a cukorárak emelkedése szerepet játszott a kár kialakulásában.

(119)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat ammóniához, nátrium-hidroxidhoz és a kénsavhoz kapcsolódó költségei e termékek nemzetközi árával összhangban emelkedtek. A szóban forgó áremelkedés tehát nemcsak az uniós gazdasági ágazatot, hanem a harmadik országbeli szereplőket is érintette. Ennek alapján az ammónia, a nátrium-hidroxid és a kénsav árai nem tekinthetők olyan tényezőknek, amelyek szerepet játszhattak az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár előidézésében.

(120)

Egy másik érdekelt fél azt állította, hogy a magasabb energia-, munkaerő, illetve csomagolási költségek idézték elő az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt. Jóllehet a vizsgálat során valóban bebizonyosodott, hogy az említett költségtényezők növekedést mutattak a figyelembe vett időszak alatt (lásd a (81) és (83) preambulumbekezdést), a Bizottság azt is megállapította, hogy az indonéziai behozatal árnyomása miatt az uniós gazdasági ágazat még csak részben sem tudta beépíteni e költségnövekedést eladási áraiba. E tényezők költségnövekedése tehát nem tekinthető olyan változásnak, amely előidézhette az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt.

(121)

A fentiekben bemutatott elemzés azt mutatja, hogy a 2010/2011-es pénzügyi év és a vizsgálati időszak között az Indonéziából származó dömpingelt behozatal volumene, illetve piaci részesedése jelentős mértékben nőtt, míg az importárak a figyelembe vett időszak alatt csökkentek.

(122)

Az Indonéziából származó alacsony árú behozatal piaci részesdésének növekedése az uniós gazdasági ágazat piaci részesdésének jelentős csökkenésével esett egybe, ami az árakra gyakorolt leszorító hatással együtt jelentős veszteségeket okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(123)

Másfelől, azon egyéb tényezők vizsgálata, amelyek az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozhattak, azt mutatta ki, hogy azok közül egyiknek sem lehetett jelentős negatív hatása.

(124)

A fentiek alapján a Bizottság e szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt az érintett országból származó dömpingelt import okozta, és ezt az okozati összefüggést más tényező nem befolyásolta.

(125)

A Bizottság megkülönböztette és szétválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait. A Kínából, illetve az egyéb harmadik országokból származó behozatalok, a felhasználás alakulása, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós gazdasági ágazatra jellemző állítólagos hiányosságok, a pénzügyi válság, a beruházások és a biztonságra vonatkozó uniós szabályozási követelmények, valamint a nyersanyag-, illetve egyéb költségek korlátozott mértékben járultak hozzá az uniós gazdasági ágazat helyzetének kedvezőtlen alakulásához.

(126)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy annak ellenére, hogy megállapításra került a dömping káros hatása, jelen esetben az intézkedések elfogadása biztosan nem sértené-e az uniós érdeket. Az uniós érdek meghatározása az összes különböző érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, a kereskedők, az importőrök, a felhasználók és a nyersanyag-beszállítók érdekeit is.

(127)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat az Indonéziából származó dömpingelt behozatal következtében jelentős kárt szenvedett. Szinte valamennyi kármutató negatív tendenciáról tanúskodott, és a figyelembe vett időszak alatt mindenekelőtt a termelési volumen, az értékesítési volumen, a piaci részesedés és a jövedelmezőség mutatott csökkenést. Negatív tendenciáról árulkodik a pénzügyi teljesítményhez kapcsolódó többi, így például a pénzforgalomra és a beruházások megtérülésére vonatkozó mutató is. A készletek ugyanezen időszak alatt nőttek.

(128)

Az intézkedések bevezetésével az importárak várhatóan emelkedni fognak, és az uniós gazdasági ágazat kikerül a dömpingelt behozatal nyomán jelenleg fennálló árnyomás alól. Az uniós gazdasági ágazatnak tehát majd lehetősége nyílik arra, hogy a költségnövekedés beépítése, illetve a nyereséget biztosító árszint fokozatos elérése céljából emelje árait. Ez a termelési és értékesítési volumen alakulását is kedvezően fogja befolyásolni. Amennyiben elmarad az intézkedések bevezetése, akkor az uniós gazdasági ágazat minden bizonnyal még kedvezőtlenebb helyzetbe kerül. Tovább csökkenne értékesítési volumene és piaci részesedése, mivel a dömpingelt behozatal árnyomása továbbra is fennállna, amely miatt az uniós gazdasági ágazat kénytelen lenne árait az Unióban az alacsony árakhoz igazítani. Egy ilyen forgatókönyv esetén az uniós gazdasági ágazat további jelentős veszteségeket lenne kénytelen elkönyvelni. Az sem kizárt, hogy az értékesítési és termelési volumen csökkenése, valamint a tetemes veszteségek nyomán az uniós gazdasági ágazat középtávon arra kényszerülne, hogy teljesen felhagyjon a termeléssel, ami az unióbeli foglalkoztatás csökkenésével járna együtt. Emellett az Unió a harmadik országokból származó behozataloktól függne.

(129)

A jelenlegi szakaszban tehát megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes vámok bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(130)

Tizennégy vállalat jelentkezett az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően. A mintába három független importőrt vettek fel, akik ezután kérdőívet kaptak, de csak egyikőjük válaszolt. Ennél a vállalatnál sor került a helyszíni ellenőrzésre.

(131)

Az importőr forgalmának kevesebb mint 15 %-át adta az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatala. A Bizottság úgy találta, hogy bár a vámkivetés kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalat nátrium-glutamát kapcsán végzett tevékenységét, az importőr összességében nyereséges maradna.

(132)

A vizsgálat során egy, a nátrium-glutamát uniós piacon történő és Unión kívüli viszonteladásában érintett uniós kereskedő vette fel a kapcsolatot a Bizottsággal. A szóban forgó kereskedő elsősorban az Uniós gazdasági ágazattól, de Indonéziából és egyéb harmadik országokból is vásárolt nátrium-glutamátot. A kereskedő nátrium-glutamáthoz kapcsolódóan végzett tevékenysége marginálisnak tekinthető össztevékenységén belül. Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes intézkedések elhanyagolható mértékű hatást gyakorolnának helyzetére.

(133)

A felhasználók elsősorban az „élelmiszer- és italágazatban” végzik tevékenységüket, ahol a nátrium-glutamátot fűszerkeverékek, levesek és kész élelmiszerek előállításához használják fel. A nátrium-glutamátot emellett alkalmazzák még bizonyos, nem élelmiszer-ipari célokra, például mosó- és tisztítószerek gyártásához is.

(134)

Harminchárom vállalat jelentkezett és kapott kérdőívet. Öt vállalat működött együtt a vizsgálat során oly módon, hogy benyújtotta a kitöltött kérdőívet. Közülük négy az élelmiszer- és italágazatban, egy pedig a nem élelmiszer-ipari ágazatban végzi tevékenységét. Az együttműködő vállalatok közül kettő esetében végeztek helyszíni ellenőrzést: az egyik vállalat az élelmiszer- és italágazatban tevékenykedett, a másik mosó- és tisztítószerek gyártásával foglalkozott.

(135)

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy azon együttműködő vállalatok esetében, amelyek a szükséges adatokat rendelkezésre bocsátották, a nátrium-glutamátot tartalmazó termékeik összköltségén belül a nátrium-glutamát átlagosan 5 %-os részarányt képviselt.

(136)

Két együttműködő vállalat főként az uniós gazdasági ágazattól vásárolt nátrium-glutamátot és egyáltalán nem, vagy csak igen kis mennyiségben importáltak Indonéziából. A szóban forgó két vállalat esetében a nátrium-glutamátot tartalmazó termékekhez kapcsolódóan végzett tevékenységek hozzávetőleg teljes tevékenységük egyharmadát tették ki. A vállalatok a vizsgálati időszak alatt nyereségesen működtek. E megállapítások fényében az Indonéziával szemben tervezett intézkedések valószínűleg korlátozott mértékű hatást fognak gyakorolni e vállalatokra.

(137)

A másik két vállalat nagyobb mennyiségű nátrium-glutamátot vásárolt Indonéziából, de össztevékenységükön belül a nátrium-glutamáthoz kapcsolódóan végzett tevékenységek viszonylag jelentéktelen hányadot tettek ki. Emellett e két vállalat – a rendelkezésre bocsátott információk alapján – nyereségesen működött a vizsgálati időszak alatt. Az Indonéziából származó nátrium-glutamáttal szembeni esetleges intézkedések tehát nem valószínű, hogy jelentős hatást gyakorolnának ezen vállalatokra.

(138)

Az egyik együttműködő vállalat nátrium-glutamát felhasználásával állított elő mosó- és tisztítószereket. A nátrium-glutamát e termékek gyártási költségén belül 15 % és 20 % közötti részarányt képviselt. A vizsgálati időszak során a vállalat főként az uniós gazdasági ágazattól vásárolt, de emellett Indonéziából, illetve kisebb mértékben Koreából is importált nátrium-glutamátot. Teljes tevékenységének csak csekély hányadát tették ki a nátrium-glutamátot tartalmazó termékek kapcsán végzett tevékenységek, amelyekről ráadásul megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt 5 % és 10 % közötti nyereséget termeltek.

(139)

Noha mindezek alapján nem zárható ki, hogy a szóban forgó vállalatot kedvezőtlenül érintené az Indonéziával szembeni intézkedések bevezetése, a rendelkezésre álló alternatív beszerzési források, illetve a nátrium-glutamáthoz kapcsolódóan végzett tevékenység nyereségessége arra enged következtetni, hogy az intézkedések lehetséges hatásai e vállalat tekintetében korlátozottak lennének.

(140)

A szóban forgó érdekelt fél azt állította, hogy tekintettel a foszfátok és más foszforvegyületek használatát tiltó uniós szabályozási keretre (10), a mosó- és tisztítószerek gyártása során a nátrium-glutamátot feltehetően nagyobb mennyiségben fogják a foszfátok és más foszforvegyületek helyettesítésére alkalmazni. Emiatt az Unióban várhatóan számottevően meg fog nőni a nátrium-glutamát iránti kereslet, és ha a nátrium-glutamát behozatalára dömpingellenes vámokat vetnek ki, akkor az kedvezőtlen hatással lenne ezen új piac fejlődésére.

(141)

A jelenlegi szakaszban mindazonáltal nehéz megítélni, hogy az új jogi keret milyen hatást gyakorol majd az uniós piacra, illetve hogy egyáltalán előmozdítja-e, és ha igen, akkor milyen mértékben a nátrium-glutamát alapú mosó- és tisztítószerek gyártását, vagyis lesz-e hatással az unión belüli nátrium-glutamát-keresletre. Az érdekelt fél emellett a dömpingellenes vám esetleges káros hatásának mértékére vonatkozóan sem szolgált bizonyítékokkal. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes vám célja az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása az uniós piacon. Így az indonéziai behozatal továbbra is elláthatja az uniós piacot, de tisztességes árakon. A vizsgálat során emellett bebizonyosodott, hogy számos alternatív – például brazíliai, vietnami és koreai – beszerzési forrás áll rendelkezésre.

(142)

A vizsgálat során tett megállapítások fényében egyébként, még ha a szóban forgó vállalat teljes nátrium-glutamát szükségletét Indonéziából származó behozatalokkal fedeznék, a vállalat nátrium-glutamáthoz kapcsolódó tevékenységének jövedelmezősége akkor is pozitív maradna. Ez, a legkedvezőtlenebb helyzettel számoló forgatókönyv figyelmen kívül hagyja, hogy a vám bizonyos hányada – legalábbis részben – áthárítható a végfelhasználóira.

(143)

Négy uniós nyersanyag-beszállító jelentkezett és nyújtott be kitöltött kérdőívet. Esetükben az uniós gazdasági ágazat számára értékesített nyersanyagok teljes forgalmuknak csak kis hányadát tették ki. A beszállítók helyzetét tehát nem érintené, ha nem kerülnének bevezetésre intézkedések.

(144)

Számos érdekelt fél jelezte, hogy az uniós gazdasági ágazat erőfölényben volt az uniós piacon, és állításuk szerint az Indonéziából származó behozatalra alkalmazandó dömpingellenes intézkedések tovább növelnék az ágazat erőfölényét, ami ellentétes lenne az uniós érdekkel.

(145)

A vizsgálat során egyértelműen bebizonyosodott, hogy az egyetlen uniós gyártó nem volt képes szinten tartani Unión belüli értékesítésének volumenét, tekintettel arra, hogy az Indonéziából származó behozatallal szemben vesztett piaci részesedéséből. Az uniós gazdasági ágazat ráadásul az Indonéziából származó dömpingelt behozatal árnyomása miatt árait sem tudta a nyersanyagköltségek növekedésével összhangban emelni, és így jelentős veszteségeket szenvedett el a vizsgálati időszak alatt. A Bizottság azt is figyelembe vette, hogy az uniós piacra való szabad belépés lehetőségével élő számos egyéb harmadik ország behozatalával is fel kell venni a versenyt. Mindezek alapján nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely az uniós gazdasági ágazat állítólagos erőfölényét támasztotta volna alá, és az érvelést el kellett utasítani.

(146)

Egyes érdekelt felek emellett azt állították, hogy az Indonéziából származó behozatalnak nem lenne alternatívája, hiszen az egyéb harmadik országokból érkező behozatal árszínvonala túl magas.

(147)

Emlékeztetni kell arra, hogy az egyéb harmadik országokból érkező import a 2010/2011-es pénzügyi évben jelentős piaci részesedést ért el. A dömpingelt indonéziai behozatal nyomán jelentkező árnyomás a harmadik országokból származó importot is károsan érintette: mind értékesítési volumene, mind piaci részesedése tekintetében jelentős veszteségeket szenvedett el az indonéziai behozatallal szemben. Az Indonéziából származó nátrium-glutamát-behozatalra alkalmazandó vámok kivetése révén a többi harmadik ország – így például Brazília, Korea és Vietnam – számára lehetővé válik, hogy visszaszerezzék elveszített uniós piaci részesedésüket. Az árak tekintetében a dömpingellenes intézkedésekkel olyan egyenlő versenyfeltételeket kívánnak teremteni az Unióban, amelyek lehetővé teszik, hogy a behozatalok tisztességes árakon jelenjenek meg az EU-ban. A vizsgálat rámutatott, hogy a feldolgozó vagy kereskedelmi (downstream) ágazat helyzetére a vámok kivetése várhatóan nem fog jelentős hatást gyakorolni. Az alternatív beszerzési források hiányára vonatkozó állítást ezért elutasították.

(148)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy az Indonéziából származó nátrium-glutamát-behozatalra vonatozó ideiglenes intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

(149)

A Bizottság dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetései alapján ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(150)

Az intézkedések szintjének megállapításához a Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét állapította meg.

(151)

A kár abban az esetben szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná termelési költségeit és a hasonló termék uniós piacon történő értékesítése révén olyan adózás előtti nyereségre tudna szert tenni, amelyet egy ilyen típusú iparág az ágazatban szokásos versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül ésszerűen elérhet. Mivel a Bizottság megállapította, hogy a dömpingelt behozatal csak a figyelembe vett időszak harmadik évében kezdte éreztetni hatását, a haszonkulcs meghatározásához – dömpingelt import hiányában – az időszak első két éve szolgált alapul. A Bizottság a (89) preambulumbekezdésben foglaltak szerinti meghatározott súlyozott átlagos haszonkulcs alkalmazását tekintette megfelelőnek. Ennek alapján 5–15 % közötti haszonkulcs került megállapításra. A bizalmas információk védelme miatt ennél pontosabb haszonkulcsérték nem hozható nyilvánosságra. Mindezek alapján a Bizottság az így kiszámított haszonkulcs és az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatti termelési költségének összeadásával meghatározta a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát. A Bizottság ezt követően az együttműködő indonéziai exportáló gyártóknak az áralákínálás kiszámításához megállapított súlyozott átlagos importára, valamint az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagos ára összehasonlításának alapján meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges szintet. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a súlyozott átlagos CIF-importérték százalékában fejezték ki. A (154) preambulumbekezdés táblázata mind az 5 %-os, mind pedig a 15 %-os nyereséggel számított kárkülönbözetet feltünteti.

(152)

Miként az a (64) preambulumbekezdésben szerepel, az egyik exportáló gyártó állítása szerint az Unióba importált nátrium-glutamát, illetve az uniós gazdasági ágazat által előállított és uniós piacon értékesített nátrium-glutamát tisztasága eltérő lehet, és emiatt el kell végezni a szükséges kiigazítást. Az említett preambulumbekezdésben felsorakoztatott érvek alapján a kiigazítás nem indokolt, és ezt az állítást el kellett utasítani.

(153)

Az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság elvégezte a kárkülönbözetek és a dömpingkülönbözetek összehasonlítását. A vámok összegét a dömping-, illetve kárkülönbözetek közül az alacsonyabb szintjén kell rögzíteni.

(154)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámtételek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(155)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ennek megfelelően a vámtételek az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. E vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogi személyek által előállított érintett termékek behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel külön nem említett vállalatok – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott importált érintett termékre a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtétel alkalmazandó. Esetükben az egyedi dömpingellenes vámtételek egyike sem alkalmazandó.

(156)

Amennyiben egy vállalat módosítja a jogalany nevét, illetve új gyártási vagy értékesítési egységet hoz létre, kérelmezheti a szóban forgó egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz (11) kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell minden vonatkozó információt, ideértve a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeit érintő módosulásokat, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. A Bizottság indokolt esetben frissíteni fogja az egyedi dömpingellenes vámokban részesülő vállalatok jegyzékét.

(157)

A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések megkerülésére vonatkozó kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie a mellékletben meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vámtétel alkalmazandó.

(158)

A dömpingellenes vámok megfelelő végrehajtása érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak a vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(159)

A felelősségteljes ügyvitel érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselője előtti meghallgatásukat.

(160)

A vámok kivetése tekintetében az e rendelet alkalmazásában tett megállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a végleges intézkedések céljából újra meg kell vizsgálni,

a)

kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták;

b)

írásban benyújthatják észrevételeiket a Bizottságnak; valamint

c)

kérhetik a Bizottság és/vagy a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselője előtti meghallgatásukat.