27.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 189/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 652/2014/EU RENDELETE

(2014. május 15.)

az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az uniós jogszabályok követelményeket határoznak meg az élelmiszerek és az élelmiszer-biztonság, valamint a takarmányok és a takarmánybiztonság tekintetében a termelés valamennyi szakaszára, ideértve a tisztességes kereskedelmi gyakorlatoknak és a fogyasztók tájékoztatásának biztosítását célzó szabályokat. Ezenkívül meghatározzák a fertőző állati betegségek és zoonózisok megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó követelményeket, valamint az állatjólétre, az állati melléktermékekre, a növényegészségügyre és a növényi szaporítóanyagokra, a növényfajták védelmére, a géntechnológiával módosított szervezetekre, valamint a növényvédő szerek forgalomba hozatalára és használatára és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó követelményeket. Az uniós jogszabályok olyan hatósági ellenőrzéseket és egyéb hatósági tevékenységeket is előírnak, amelyek az említett követelmények hatékony végrehajtása és az azoknak való megfelelés biztosítását célozzák.

(2)

Az uniós jogszabályok általános célja, hogy az említett területeken hozzájáruljanak az emberek, az állatok és a növények egészségének magas szintű védelméhez az élelmiszerláncban, valamint a fogyasztóknak nyújtott magas szintű védelemhez és tájékoztatáshoz és a környezet magas szintű védelméhez, elősegítve a versenyképességet és a munkahelyteremtést.

(3)

Ezen általános célkitűzés megvalósításához megfelelő pénzügyi források szükségesek. Az Uniónak ezért hozzá kell járulnia az általános célkitűzéssel kapcsolatos különböző területeken hozott intézkedések finanszírozásához. Ezen túlmenően, a kiadások hatékony felhasználása érdekében konkrét célokat és e célok elérésének értékelésére szolgáló mutatókat kell meghatározni.

(4)

Az élelmiszerhez és takarmányhoz kapcsolódó kiadások uniós finanszírozása a múltban támogatások, közbeszerzések, valamint a területen működő nemzetközi szervezeteknek folyósított kifizetések útján történt Helyénvaló az ilyen finanszírozást ebben a formában folytatni.

(5)

Az uniós finanszírozást a tagállamok a területen működő szervezetek által végzendő, a növények vagy az állatok egészségével kapcsolatos, egyes károsítók vagy állatbetegségek ellenőrzésére, megelőzésére vagy felszámolására irányuló tevékenységek támogatására is felhasználhatják.

(6)

A költségvetési fegyelem érdekében célszerű e rendeletben megállapítani azon intézkedések jegyzékét, amelyek uniós hozzájárulásban részesülhetnek, valamint a támogatható költségeket és az alkalmazandó arányokat.

(7)

Tekintettel az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (3), az élelmiszerekre és takarmányokra fordítható kiadások maximális összege a 2014–2020-as időszak egészére 1 891 936 000 EUR.

(8)

Továbbá uniós szintű finanszírozást kell nyújtani a rendkívüli körülményekkel, például állat- és növény-egészségügyi vészhelyzetekkel való megbirkózásra, ha a költségvetés 3. tételében szereplő előirányzatok nem elegendőek, és biztonsági intézkedésekre van szükség. Az ilyen válsághelyzetek kezelésére irányuló finanszírozást például a rugalmassági eszköz igénybevételével kell nyújtani az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 3-i intézményközi megállapodás (4) szerint.

(9)

A jogszabályok értelmében jelenleg a támogatható költségek egy része rögzített arányban térítendő. Más költségek vonatkozásában a jogszabályok nem írnak elő a térítés tekintetében korlátozást. A rendszer ésszerűsítése és egyszerűsítése érdekében indokolt rögzíteni a visszatérítés maximális mértékét. Ezt az arányt célszerű a támogatásokra szokásosan alkalmazott szinten meghatározni. Szükséges e maximális arány megemelésének lehetőségét is biztosítani bizonyos feltételek mellett.

(10)

Az e rendelet célkitűzéseinek fontossága miatt helyénvaló bizonyos intézkedések támogatható költségeit 100 %-ban finanszírozni, feltéve, hogy ezen intézkedések végrehajtása során nem támogatható költségek is felmerülnek.

(11)

Az Unió felelőssége annak biztosítása, hogy a pénzeszközöket megfelelően költsék el, és az is, hogy intézkedéseket hozzon a kiadási programok egyszerűsítésére a kedvezményezettek és az összes érintett szereplő adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentése érdekében, összhangban az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című, 2010. október 8-i bizottsági közleménnyel.

(12)

Az uniós jogszabályok előírják a tagállamok számára, hogy egyes állatbetegségek és zoonózisok előfordulása és terjedése esetén bizonyos intézkedéseket hajtsanak végre. Ezért az Uniónak pénzügyi támogatást kell nyújtania az ilyen biztonsági intézkedésekhez.

(13)

Ezenkívül megfelelő felszámolási, ellenőrzési és monitoringintézkedések révén vissza kell szorítani az emberi és állati egészségre kockázatot jelentő állatbetegségek és zoonózisok megjelenésének számát, valamint előfordulásukat is meg kell akadályozni. Az említett betegségek és zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó nemzeti programokhoz ezért indokolt uniós finanszírozást nyújtani.

(14)

Szervezési és hatékonysági okokból helyénvaló az állat- és növény-egészségügyi területeken nyújtott finanszírozásra szabályokat megállapítani a pályázatok tartalmát, beadását, elbírálását és a nemzeti programok jóváhagyását illetően, beleértve az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 349. cikkében említett legkülső régiókban végrehajtott programokat. Ugyanezen okból határidőket kell megállapítani a jelentések és kifizetési kérelmek benyújtására.

(15)

A 2000/29/EK tanácsi irányelv (5) előírja a tagállamok számára, hogy a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezetek (károsítók) felszámolására bizonyos biztonsági intézkedéseket hozzanak. Az Uniónak pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania az ilyen károsítók felszámolásához. Bizonyos feltételek mellett uniós hozzájárulást kell nyújtani azoknak a károsítóknak a megfékezésére irányuló biztonsági intézkedésekre is, amelyek az Európai Unióban a legnagyobb károkat okozzák, és amelyeket egyes övezetekben nem lehet felszámolni, valamint az ilyen károsítókkal kapcsolatos megelőzési intézkedésekre is.

(16)

A károsítók ellen hozott biztonsági intézkedéseket, amennyiben azok az Unió mint egész számára hozzáadott értéket eredményeznek, uniós társfinanszírozásban kell részesíteni. Ezért uniós pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani az azokkal a károsítókkal kapcsolatos intézkedésekre, amelyeket a 2000/29/EK irányelv I. melléklete A. része I. szakasza és II. melléklete A. része I. szakasza „Az Unió egyetlen részében sem előforduló és az Unió egészében jelentőséggel bíró károsító szervezetek” cím alatt sorol fel. Az Unióban előforduló károsítók esetében csak az Unióban legnagyobb károkat okozó károsítókkal kapcsolatos intézkedések lehetnek jogosultak uniós pénzügyi hozzájárulásra. Ezen kárósítók közé tartoznak különösen a 69/464/EGK (6), 93/85/EGK (7), 98/57/EK (8) vagy 2007/33/EK (9) tanácsi irányelvekben meghatározott intézkedések hatálya alá eső károsítók. Uniós pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani a 2009/29/EK irányelv I. vagy II. mellékletében nem szereplő azon károsítókra is, amelyek nemzeti intézkedések hatálya alá tartoznak, és amelyek ideiglenesen a 2009/29/EK irányelv I. melléklete A. részének I. szakaszában vagy II. melléklete A. részének I. szakaszában felsorolásba vehetőnek tekinthetőek. Uniós pénzügyi hozzájárulást szükséges biztosítani az olyan károsítókkal kapcsolatos intézkedésekhez is, amelyek a felszámolásukra irányuló uniós biztonsági intézkedések hatálya alatt állnak.

(17)

Bizonyos károsítók előfordulását fontos időben kimutatni. A tagállamok által az előfordulásuk vonatkozásában végzett felmérések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy e károsítókat azonnal fel lehessen számolni. A tagállamok által végzett felmérések elengedhetetlenek az összes többi tagállam területének védelme szempontjából is. Az Unió általában pénzügyi támogatást nyújthat az ilyen felmérésekhez azzal a feltétellel, hogy azok célja magában foglalja a károsítók két kritikus kategóriájának legalább egyikét, nevezetesen azokat a károsítókat, amelyek az Unió területén ismerten elő nem forduló károsítók, továbbá azokat a károsítókat, amelyek esetében uniós biztonsági intézkedésekre van szükség.

(18)

Az állat- és növény-egészségügy területén hozott intézkedések uniós finanszírozásának különleges támogatható költségeket is fedeznie kell. Kivételes és megfelelően indokolt esetekben fedeznie kell az egyéb szükséges intézkedések tagállamok általi végrehajtása során felmerülő költségeket is. Ezen intézkedések magukban foglalhatják fokozott biológiai biztonsági intézkedések végrehajtását is járvány kitörése vagy károsítók jelenléte esetén, állati tetemek megsemmisítését és szállítását a felszámolási programok során, valamint a tulajdonosoknak a sürgősségi vakcinázás következtében nyújtott kártérítést.

(19)

A tagállamok legkülső régiói távoli fekvésük és korlátozott számú terméktől való függőségük miatt nehézségeket tapasztalnak. Helyénvaló, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulást nyújtson a tagállamoknak az ilyen legkülső régiókban a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) foglalt célkitűzéseknek megfelelően a károsítók elleni védekezés céljából végzett programokra. Mivel bizonyos legkülső régiókra a 2000/29/EK irányelvben meghatározott uniós szabályok helyett az e régiókra vonatkozó egyedi nemzeti szabályok vonatkoznak, az uniós pénzügyi hozzájárulásnak az ezekben a régiókban hatályos szabályokra kell vonatkoznia, tekintet nélkül arra, hogy azok uniós vagy nemzeti szabályok-e.

(20)

A tagállamok által végzett hatósági ellenőrzések nélkülözhetetlen eszközök annak ellenőrzésére és nyomon követésére, hogy a vonatkozó uniós követelményeket hogyan alkalmazzák, tartják be és hajtják végre. A hatósági ellenőrzési rendszerek hatékonysága és eredményessége létfontosságú az élelmiszerláncban az emberek, állatok és növények magas szintű biztonságának fenntartása, ugyanakkor a környezet magas szintű védelme érdekében. Az ilyen ellenőrzési intézkedésekre uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani. Különösen fontos az uniós referencialaboratóriumoknak nyújtott pénzügyi hozzájárulás a Bizottság által jóváhagyott munkaprogramok végrehajtásából eredő költségek fedezése céljából. Továbbá, mivel a hatósági ellenőrzések eredményessége attól is függ, hogy az ellenőrző hatóságok személyzete jól képzett-e, és az uniós jogszabályokról megfelelő ismeretekkel rendelkezik-e, az Uniónak hozzá kell járulnia az illetékes hatóságok által szervezett képzésekhez és a kapcsolódó csereprogramokhoz.

(21)

A hatósági ellenőrzések irányításának hatékonysága az ezen ellenőrzésekkel kapcsolatos adatok és információk cseréjének gyorsaságától függ. Ezen túlmenően, a vonatkozó szabályok megfelelő és összehangolt végrehajtása hatékony rendszereknek a tagállamok illetékes hatóságainak bevonásával történő kialakításától függ. Ezért pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani az e célt szolgáló számítógépes adatbázisok és információs rendszerek létrehozására és működtetésére is.

(22)

Az Uniónak finanszírozást kell elérhetővé tennie az uniós jogszabályok helyes végrehajtásához, valamint a jogszabályok tudományos, technológiai és társadalmi fejlődéshez való igazításához szükséges technikai, tudományos, koordinációs és kommunikációs tevékenységekre. Forrásokat kell továbbá rendelkezésre bocsátani olyan projektek számára, amelyek célja, hogy a hatósági ellenőrzések hatékonyságát és eredményességét javítsák.

(23)

A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 3. cikke értelmében a jogalkotó hatóságnak benyújtott valamennyi, a rendelet rendelkezéseitől való eltérést tartalmazó javaslatban egyértelműen utalni kell az említett eltérésekre, valamint meg kell jelölni ezen eltérések pontos okait. Ezért, tekintettel e rendelet egyes célkitűzéseinek sajátos jelegére, és mivel a tagállamok megfelelő illetékes hatóságai vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy végrehajtsák az e célkitűzésekhez kapcsolódó tevékenységeket, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 128. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában e hatóságokat kell meghatározott kedvezményezettnek tekinteni. Ezért indokolt lehetővé tenni, hogy az ilyen hatóságoknak pályázati felhívások előzetes közzététele nélkül is odaítélhetők legyenek támogatások.

(24)

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 86. cikkétől eltérően, és a hivatkozott rendelet 130. cikkében meghatározott, visszaható hatály tilalma elve alóli kivételként, az e rendelet 7. és 17. cikkének hatálya alá tartozó biztonsági intézkedések költségei – ezen intézkedések sürgős és előre nem látható jellege miatt – a betegség előfordulásának vagy károsító jelenlétének egy tagállam általi, a Bizottságnak történő bejelentésének napjától kezdve támogathatók. A kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalások és a támogatható kiadások kifizetése a Bizottságra hárul, miután értékelte a tagállamok által benyújtott kifizetési kérelmeket.

(25)

Rendkívül fontos, hogy az ilyen biztonsági intézkedéseket haladéktalanul végrehajtsák. Célszerűtlen lenne tehát a finanszírozásból kizárni a támogatás iránti kérelem benyújtása előtt felmerült költségeket, mivel ez arra ösztönözné a tagállamokat, hogy a biztonsági intézkedések végrehajtása helyett a pályázat elkészítésére összpontosítsák erőfeszítéseiket.

(26)

Tekintve a felszámolási és felügyeleti intézkedések végrehajtására vonatkozó hatályos uniós jogszabályok hatáskörét, valamint a rendelkezésre álló egyéb szakértelem technikai korlátait, az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseket elsősorban a tagállamok illetékes hatóságainak kell végrehajtaniuk. Ezért bizonyos esetekben indokolt társfinanszírozni a nemzeti közigazgatások személyzetének bérköltségeit.

(27)

A programozás lehetővé teszi az összehangolást és a rangsorolást, és így hozzájárul az uniós pénzügyi források hatékony felhasználásához. Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az e rendeletben előírt egyes intézkedések végrehajtására vonatkozó munkaprogramok elfogadása tekintetében.

(28)

Az uniós pénzügyi források felelősségteljes és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy helyszíni ellenőrzések vagy okmányellenőrzések útján meggyőződjön arról, hogy az uniós forrásokat hatékonyan használják fel a támogatható intézkedések végrehajtására.

(29)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklus során védeni kell, mégpedig a szabálytalanságok megelőzésével és felderítésével, vizsgálatok indításával, valamint az elveszett, jogosulatlanul folyósított vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésével.

(30)

A biztonsági intézkedések keretében támogatható állatbetegségek jegyzéke e rendelet mellékletét képezi, és tartalmazza a 2009/470/EK tanácsi határozat (12) 3. cikkének (1) bekezdésében, 4. cikkének (1) bekezdésében és 14. cikkének (1) bekezdésében említett állatbetegségeket. A 82/894/EGK tanácsi irányelv (13) szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek és a valószínűleg az Unió számára új veszélyt jelentő betegségek figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e jegyzék kiegészítésére vonatkozóan.

(31)

A felszámolási, ellenőrzési és felügyeleti programok keretében támogatható állatbetegségek és zoonózisok jegyzékei e rendelet mellékletét képezik, és tartalmazzák a 2009/470/EK határozat I. mellékletében említett állatbetegségeket és zoonózisokat. Az állattenyésztésre vagy -kereskedelemre jelentős hatást gyakorló állatbetegségek helyzetének, valamint az emberekre veszélyt jelentő zoonózisok terjedésének, továbbá az új tudományos vagy járványügyi fejleményeknek a figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e jegyzékek kiegészítésére vonatkozóan.

(32)

Az e rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(33)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az éves és többéves munkaprogramok létrehozása tekintetében; a biztonsági intézkedések céljára nyújtott pénzügyi hozzájárulás tekintetében vagy adott esetben, ha előre nem látható fejleményekre kell reagálni; a tagállamok által benyújtott kérelmekre vonatkozó eljárások, valamint a támogatások kifizetésére irányuló jelentések és kérelmek tekintetében. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell gyakorolni.

(34)

Az uniós jogszabályokat oly módon kell végrehajtani, hogy a tapasztalatokat felhasználva az elvárt előnyöket nyújtsák. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság értékelje e rendelet működését és eredményességét, és az eredményekről tájékoztassa a többi intézményt.

(35)

A Bizottságot jelenleg különböző bizottságok segítik az e rendelet hatálya alá tartozó már létező uniós szabályok végrehajtásában, különösen a 66/399/EGK tanácsi határozattal (15), a 76/894/EGK tanácsi határozattal (16), a 98/56/EK tanácsi irányelvvel (17), a 2008/90/EK tanácsi irányelvvel (18) és a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott bizottságok. Helyénvaló a bizottsági eljárást ezen a területen ésszerűsíteni. A 178/2002/EK rendelet 58. cikkével létrehozott bizottságot meg kell bízni azzal feladattal, hogy segítse a Bizottságot az érintett területek tekintetében felmerült kiadásokkal kapcsolatos végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában, valamint a bizottság nevét kibővült feladatkörének megfelelően módosítani kell. Következésképpen a 66/399/EGK és 76/894/EGK határozatot hatályon kívül kell helyezni, és a 98/56/EK és a 2008/90/EK irányelvet, valamint a 178/2002/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(36)

Ez a rendelet a 2009/470/EK határozat rendelkezéseinek a helyébe lép. Ezen túlmenően, ez a rendelet a 2000/29/EK irányelv 13c. cikke (5) bekezdésének és 22–26. cikkének, a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 66. cikkének, valamint a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) VII. fejezetének, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) 22. cikkének, és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) 76. cikkének a helyébe lép. Következésképpen a 2000/29/EK irányelvet, a 882/2004/EK rendeletet és a 396/2005/EK rendeletet, a 2009/128/EK irányelvet és az 1107/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

(37)

A 2009/29/EK irányelv 16. cikkében említett intézkedések hatálya alá tartozó megsemmisített növények, növényi termékek vagy egyéb áruk értékéért a tulajdonosoknak nyújtott kártérítésért járó uniós társfinanszírozás bevezetése megköveteli a szóban forgó növények és fák piaci értékeinek határára alkalmazandó feltételeket tartalmazó iránymutatások kidolgozását. Ennélfogva ezt a bevezetést 2017. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I.   FEJEZET

Tárgy, hatály és célkitűzések

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet az Európai Unió általános költségvetéséből fedezett kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezéseket állapít meg az alábbiakra vonatkozó uniós szabályok hatálya alá tartozó területeken:

a)

élelmiszerek és élelmiszer-biztonság az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának, forgalmazásának és ártalmatlanításának bármely szakaszában, beleértve a tisztességes kereskedelmi gyakorlatoknak és a fogyasztók érdekeinek és tájékoztatásának biztosítását célzó szabályokat, továbbá az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállítása és használata;

b)

takarmány- és takarmánybiztonság a takarmányok termelésének, feldolgozásának, forgalmazásának, ártalmatlanításának és felhasználásának bármely szakaszában, beleértve a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok biztosítását, és a fogyasztók érdekeinek és tájékoztatásának védelmét célzó szabályokat;

c)

állat-egészségügyi követelmények meghatározása;

d)

állatjóléti követelmények meghatározása;

e)

a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezetek (a továbbiakban: károsítók) elleni védintézkedések a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint;

f)

a növényi szaporítóanyagok forgalombahozatali céllal történő előállítása és forgalomba hozatala;

g)

a növényvédő szerek forgalomba hozatalára és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó követelmények megállapítása;

h)

az állati melléktermékek és az azokból származó termékek által okozott köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése és minimalizálása;

i)

a géntechnológiával módosított szervezetek szándékos kibocsátása a környezetbe;

j)

a növényfajtákkal kapcsolatos szellemi tulajdonjogok védelme és a növénygenetikai erőforrások megőrzése és cseréje.

2. cikk

Célkitűzések

(1)   Az 1. cikkben említett kiadások a következők megvalósítását szolgálják:

a)

a betegségek és a kártevők megelőzése és felszámolása, valamint a fogyasztók és a környezet magas szintű védelmének biztosítása révén az élelmiszerláncban és a kapcsolódó területeteken az emberek, az állatok és a növények egészségének magas szintű védelméhez való hozzájárulás általános célja, megerősítve az uniós élelmiszer- és takarmányágazat versenyképességét és ösztönözve a munkahelyteremtést;

b)

az alábbi konkrét célkitűzések:

i.

hozzájárulás az élelmiszerek és élelmiszer-termelési rendszerek, valamint az olyan egyéb termékek magas szintű biztonságához, amelyek hatással lehetnek az élelmiszer-biztonságra, az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának javítása mellett;

ii.

az uniós állat-egészségügyi helyzet javításához való hozzájárulás és az állatjólét javításának támogatása;

iii.

a károsítók időben történő észleléséhez, és amennyiben e károsítók megjelentek az Unióban, azok felszámolásához való hozzájárulás;

iv.

a hatósági ellenőrzések és az 1. cikkben említett uniós szabályok hatékony végrehajtását és az azoknak való megfelelést célzó egyéb tevékenységek eredményességének, hatékonyságának és megbízhatóságának javításához való hozzájárulás.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett konkrét célok elérésének mérésére a következő mutatókat kell alkalmazni:

a)

az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjában szereplő konkrét célkitűzésnél az élelmiszer-biztonsággal és zoonózisokkal kapcsolatos emberi megbetegedések esetszámának csökkenése az Unióban;

b)

az (1) bekezdés b). pontjának ii. alpontjában szereplő konkrét célkitűzésnél:

i.

az olyan állatbetegségektől mentes tagállamok vagy régióik számának növekedése, amelyek tekintetében pénzügyi hozzájárulást nyújtanak;

ii.

a betegség paramétereinek (pl. incidencia, prevalencia, kitörések száma) általános csökkenése;

c)

az (1) bekezdés b). pontjának iii. alpontjában szereplő konkrét célkitűzésnél:

i.

az Unión belül a károsítókra irányuló felmérések által lefedett terület nagysága, különösen az olyan károsítók esetében, amelyek előfordulása nem ismert, illetve amelyek az Unió területén a legveszélyesebbnek minősülnek,

ii.

az említett károsítók felszámolásának ideje és eredményessége;

d)

az (1) bekezdés b). pontjának iv. alpontjában szereplő konkrét célkitűzésnél a Bizottság szakértői által a tagállamokban a különös aggodalomra okot adó területeken végrehajtott és jelentett ellenőrzések eredményeinek kedvező tendenciája.

II.   FEJEZET

Finanszírozási formák és általános pénzügyi rendelkezések

3. cikk

Finanszírozási formák

(1)   Az 1. cikkben említett kiadások uniós finanszírozásának végrehajtása a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek megfelelően történik.

(2)   A támogatások tagállami illetékes hatóságoknak történő odaítélésekor e hatóságokat a 966/2012/EU, Euratom rendelet 128. cikkének (1) bekezdése értelmében vett meghatározott kedvezményezettnek kell tekinteni. Az ilyen támogatások pályázati felhívás nélkül odaítélhetők.

(3)   Az e rendeletben említett intézkedésekhez való uniós pénzügyi hozzájárulás az 1. cikkben említett szabályok hatálya alá tartozó területeken működő olyan nemzetközi szervezeteknek történő önkéntes kifizetések formájában is megvalósulhat, amelyeknek az Unió tagja, vagy amelyeknek munkájában részt vesz.

4. cikk

Költségvetés

(1)   Az 1. cikkben említett kiadások felső határa a 2014–2020 közötti időszakra folyó áron 1 891 936 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben említett felső határ az 1. cikkben említett kiadások kezeléséhez, és e kiadások célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előkészületi, nyomonkövetési, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokat is fedezheti, különösen tanulmányok és szakértői értekezletek vonatkozásában, valamint az információk feldolgozására és cseréjére szolgáló informatikai hálózatok költségeit, valamint minden más, a Bizottság részéről e kiadások kezeléséhez kapcsolódóan felmerülő technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget is.

(3)   A pénzügyi keretösszeg fedezheti továbbá az e rendelet hatálybalépését megelőzően elfogadott intézkedésekből az azt követően elfogadott intézkedésekbe való átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtás költségeit is. A 2020. december 31-ig be nem fejezett intézkedések irányításának lehetővé tétele érdekében szükség esetén előirányzatokat lehet megadni a költségvetésben a 2020-on túli időszakra vonatkozóan is a hasonló kiadások fedezésére.

5. cikk

A támogatások maximális aránya

(1)   Amennyiben az uniós pénzügyi hozzájárulás támogatás formájában történik, nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át.

(2)   Az (1) bekezdésben említett maximális támogatási arány a támogatható költségek 75 %-ára növelhető a következők tekintetében:

a)

két vagy több tagállam közösen végrehajtott, határokon átnyúló, károsítók vagy állatbetegségek elleni védekezésre, azok megelőzésére vagy felszámolására irányuló tevékenysége;

b)

olyan tagállamok, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a legfrissebb Eurostat-adatok szerint nem éri el az uniós átlag 90 %-át.

(3)   Az (1) bekezdésben említett maximális támogatási arány a támogatható költségek 100 %-ára növelhető az uniós hozzájárulásban részesülő, az Uniót érintő súlyos humán-, állat- és növény-egészségügyi kockázatok megelőzésére és ellenőrzés alatt tartására irányuló, valamint az alábbi tevékenységek esetében:

a)

az Unió egészét érintő, emberi életet fenyegető vagy meghatározó gazdasági zavarok elkerülése;

b)

a Bizottság által a 36. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott munkaprogramban az Unió egésze számára nélkülözhetetlen konkrét feladatok; vagy

c)

harmadik országokban végrehajtott tevékenységek.

II.   CÍM

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

I.   FEJEZET

Állategészségügy

1.   szakasz

Biztonsági intézkedések

6. cikk

Támogatható intézkedések

(1)   A tagállamoknak az 5. cikk (1)-(3) bekezdésében megállapított maximális arányig ítélhető oda támogatás a 7. cikk szerint felsorolt állatbetegségek egyike előfordulásának megerősítése következtében hozott intézkedések tekintetében, feltéve, hogy az intézkedéseket azonnal alkalmazzák, és a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott alkalmazandó rendelkezéseket betartják. Ezek a támogatások magukban foglalhatják azokat a költségeket is, amelyek már ezen betegség előfordulásának gyanúja következtében felmerültek, feltéve, hogy a betegség előfordulását utólag megerősítik.

(2)   A támogatások odaítélhetők olyan tagállamoknak, amelyek a 7. cikk szerint felsorolt állatbetegségek egyike előfordulásának megerősítését követően a járvány megfékezése érdekében szorosan együttműködnek egy vagy több tagállammal.

(3)   A támogatások odaítélhetők tagállamoknak, harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek, a harmadik országok vagy tagállamok területén a 7. vagy 10. cikk szerint felsorolt állatbetegségek és zoonózisok egyikének előfordulása vagy terjedése által az Unió egészségügyi helyzetére jelentett közvetlen fenyegetéssel szembeni védekező intézkedések tekintetében.

(4)   A támogatások odaítélhetők tagállamoknak, ha egy tagállam kérésére a Bizottság úgy határoz, hogy készleteket kell létrehozniuk a 7. vagy 10. cikk szerint felsorolt állatbetegségek és zoonózisok ellenőrzésére szolgáló biológiai készítményekből.

(5)   Uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtható biológiai készítmények készleteinek létrehozására vagy oltóanyagok beszerzésére, ha a 7. vagy 10. cikk szerint felsorolt állatbetegségek és zoonózisok egyikének egy harmadik országban vagy egy tagállamban történő előfordulása vagy terjedése veszélyt jelent az Unióra.

7. cikk

Állatbetegségek jegyzéke

(1)   A 6. cikk szerint támogatható állatbetegségek jegyzéke az I. mellékletben található.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 40. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy kiegészítse az (1) bekezdésben említett jegyzéket, figyelembe véve a 82/894/EGK irányelv szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségeket és azokat a betegségeket, amelyek valószínűleg új veszélyt jelentenek az Unió számára a következőkre gyakorolt jelentős hatásuk miatt:

a)

emberi egészség;

b)

állati egyészség vagy állatjólét; vagy

c)

a mezőgazdasági vagy víziállat-tenyésztés, vagy kapcsolódó gazdasági ágazatok.

8. cikk

Támogatható költségek

(1)   A 6. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések végrehajtása során a tagállamoknál felmerülő következő költségek támogathatók, az említett bekezdés szerint:

a)

a tulajdonosoknak fizetett, a levágott vagy leselejtezett állatok értékéért nyújtott kártérítés az állatok piaci értékéig, ha a betegség nem érintette őket;

b)

az állatok levágásának vagy kiselejtezésének költségei és a kapcsolódó szállítási költségek;

c)

a tulajdonosoknak fizetett, a megsemmisített állati eredetű termékek értékéért nyújtott kártérítés, a termékeknek a közvetlenül a betegség gyanújának felmerülése vagy megerősítése előtti piaci értékéig;

d)

a gazdaságok és berendezések tisztítási, rovarirtási és fertőtlenítési költségei a kórokozók epidemiológiai jellemzői alapján;

e)

a szennyezett takarmány és – amennyiben nem fertőtleníthetők – a szennyezett berendezések szállításának és megsemmisítésének költségei;

f)

az oltóanyagok vagy csalétkek megvásárlásának, tárolásának, alkalmazásának vagy forgalmazásának, valamint magának a vakcinázásnak a költségei, ha a Bizottság ezeket a tevékenységeket előírja vagy engedélyezi;

g)

az állati tetemek szállításának és ártalmatlanításának költségei;

h)

kivételes és megfelelően indokolt esetekben a betegség felszámolásához elengedhetetlen bármely egyéb költség, az e rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében említett finanszírozási határozatban előírtaknak megfelelően;

(2)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 130. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint a költségek attól a naptól kezdve támogathatók, amikor a tagállam a Bizottságnak bejelenti a betegség előfordulását. Ezek a költségek magukban foglalhatják azokat a költségeket is, amelyek már ezen betegség előfordulásának gyanúja következtében felmerültek, feltéve, hogy a betegség előfordulását utólag megerősítik.

(3)   Miután értékelte a tagállamok által benyújtott kifizetési kérelmeket, a Bizottság megteszi a kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalásokat és kifizeti a támogatható költségeket.

2.   szakasz

Az állatbetegségek és a zoonózisok felszámolását, ellenőrzését és felügyeletét célzó programok

9. cikk

Támogatható programok

A tagállamoknak támogatások ítélhetők oda a 10. cikk szerint felsorolt állatbetegségek és zoonózisok felszámolásának, ellenőrzésének és felügyeletének éves vagy többéves nemzeti programjaira (a továbbiakban: nemzeti programok).

10. cikk

Az állatbetegségek és zoonózisok jegyzéke

(1)   A 9. cikk szerint támogatásra jogosult állatbetegségek és zoonózisok jegyzéke a II. mellékletben található.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 40. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett állatbetegségek és zoonózisok jegyzékének kiegészítése érdekében, figyelembe véve:

a)

azoknak az állatbetegségeknek a helyzetét, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az állattenyésztésre vagy -kereskedelemre;

b)

az emberekre veszélyt jelentő zoonózisok terjedését; vagy

c)

az új tudományos vagy járványügyi fejleményeket.

11. cikk

Támogatható költségek

A nemzeti programok végrehajtása során a tagállamoknál felmerülő következő költségek lehetnek jogosultak a 9. cikk szerinti támogatásra:

a)

az állatokból való mintavétel költségei;

b)

a vizsgálatok költségei, feltéve, hogy azok az alábbiakra korlátozódnak:

i.

azonosítható és kifejezetten a vizsgálatok végzéséhez használt tesztkészletek, reagensek és fogyóeszközök költségei;

ii.

a vizsgálatok végzésében közvetlenül részt vevő személyzet költségei, függetlenül a státusuktól;

c)

a tulajdonosoknak fizetett, a levágott vagy leselejtezett állatok értékéért nyújtott kártérítés az állatok piaci értékéig, ha a betegség nem érintette őket;

d)

az állatok levágásának vagy kiselejtezésének költségei;

e)

a tulajdonosoknak fizetett, a megsemmisített termékek értékéért nyújtott kártérítés, a termékeknek a közvetlenül a betegség gyanújának felmerülése vagy megerősítése előtti piaci értékéig;

f)

a programokhoz felhasznált oltóanyagadagok vagy állati vakcinák és csalétkek beszerzésének, tárolásának, vakcinázásának, alkalmazásának vagy forgalmazásának költségei;

g)

a gazdaságok és berendezések tisztítási, fertőtlenítési és rovarirtási költségei a kórokozók epidemiológiai jellemzői alapján; valamint

h)

kivételes és megfelelően indokolt esetekben egyéb szükséges intézkedések végrehajtása során felmerülő, az a)–g) pontban nem említett költségek, feltéve, hogy az ilyen intézkedéseket a 13. cikk (3) és (4) bekezdésében említett támogatási határozatban meghatározták.

Az első bekezdés c) pontja alkalmazásában az állatok maradványértékét adott esetben le kell vonni a kártérítés összegéből.

Az első bekezdés d) pontja alkalmazásában a hőkezelt, nem keltetett tojások maradványértékét le kell vonni a kártérítés összegéből.

12. cikk

A nemzeti programok tartalma és benyújtása

(1)   A tagállamok május 31-éig benyújtják a Bizottságnak a következő évben kezdődő nemzeti programjaikat, amelyek tekintetében támogatást szeretnének kérni.

A május 31-e után benyújtott nemzeti programok a következő év tekintetében nem jogosultak finanszírozásra.

(2)   A nemzeti programoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)

az állatbetegség vagy zoonózis járványügyi helyzetének leírása a program kezdési dátumát megelőző időszakban;

b)

azon földrajzi és igazgatási terület leírása és elhatárolása, ahol a program végrehajtását tervezik;

c)

a program időtartama;

d)

a végrehajtandó intézkedések;

e)

a becsült költségvetés;

f)

a program befejezési dátumáig elérendő célok és azok várt előnyei; valamint

g)

a program célkitűzései elérésének mérésére szolgáló megfelelő mutatók.

Valamennyi többéves nemzeti program esetében meg kell adni az első albekezdés b), d) és f) pontjában említett információkat a program minden egyes évére vonatkozóan, abban az esetben, ha az előző évhez képest jelentősebb változások következtek be. Az említett albekezdés e) pontjában említett információkat a program minden egyes évére vonatkozóan meg kell adni.

(3)   A tagállamok nemzeti programjai – a betegségeknek és zoonózisoknak az Unióban való megjelenése elleni védekezés érdekében – a szomszédos harmadik országok területén, ezen országok hatóságaival együttműködve végrehajtandó intézkedéseket is magukban foglalhatnak a 10. cikk szerint felsorolt azon állatbetegségek és zoonózisok előfordulása vagy terjedése esetén, amelyek valószínűleg veszélyeztetnék az Unió egészségügyi helyzetét.

13. cikk

A nemzeti programok értékelése és jóváhagyása

(1)   A Bizottság a nemzeti programokat a 36. cikk (1) bekezdésében említett éves vagy többéves munkaprogramokban meghatározott prioritásokat és kritériumokat figyelembe véve értékeli.

(2)   A Bizottság minden év november 30. napjáig közli a tagállamokkal:

a)

a technikailag jóváhagyott és társfinanszírozásra javasolt nemzeti programok jegyzékét;

b)

az egyes programokra előirányzott ideiglenes összegeket;

c)

az egyes programokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás ideiglenes felső határát; valamint

d)

az uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtásához kapcsolódó bármely ideiglenes feltételt.

(3)   A Bizottság az éves nemzeti programokat és az azokhoz kapcsolódó finanszírozást az adott év január 1-jétől december 31-ig végrehajtott intézkedésekre és felmerült költségekre vonatkozó támogatási határozat révén minden év január 31. napjáig jóváhagyja. A 14. cikkben említett időközi jelentések benyújtását követően a Bizottság szükség esetén a teljes támogatási időszakra nézve módosíthatja ezeket a határozatokat.

(4)   A Bizottság a többéves nemzeti programokat és az azokhoz kapcsolódó finanszírozást a végrehajtás első évének január 1. napja és a végrehajtási időszak vége között végrehajtott intézkedésekre és felmerült költségekre vonatkozó támogatási határozat révén a végrehajtás első évének január 31. napjáig jóváhagyja.

(5)   A többéves nemzeti programok (4) bekezdés szerinti jóváhagyása esetén a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bonthatók. Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalásokat ilyen módon lebontják, a Bizottság az éves részletekre a programok haladását, a becsült igényeket és a rendelkezésre álló költségvetést figyelembe véve vállal kötelezettséget.

14. cikk

Jelentéstétel

Valamennyi jóváhagyott éves vagy többéves nemzeti program esetében a tagállamok minden év április 30. napjáig benyújtanak a Bizottságnak egy, az előző évre vonatkozó részletes technikai és pénzügyi éves jelentést. A jelentés tartalmazza a 12. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett mutatók alapján mért elért eredményeket és a felmerült támogatható költségek részletezését.

Ezen túlmenően a tagállamok minden év augusztus 31. napjáig valamennyi jóváhagyott éves nemzeti programra időközi pénzügyi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

15. cikk

Kifizetések

A nemzeti programok tekintetében egy adott évre szóló kifizetési kérelmeket a tagállamok a következő év április 30. napjáig nyújtják be a Bizottságnak.

A Bizottság a támogatható költségekre nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást a 14. cikkben említett jelentések megfelelő ellenőrzését követően fizeti ki.

II.   FEJEZET

Növényegészségügy

1.   szakasz

Biztonsági intézkedések

16. cikk

Támogatható intézkedések

(1)   A tagállamoknak az 5. cikk (1)–(3) bekezdésében megállapított maximális arányig ítélhető oda támogatás, a 17. cikkben meghatározott feltételek mellett, a károsítók elleni alábbi intézkedésekre:

a)

egy fertőzött területen egy károsító felszámolását célzó, az illetékes hatóságok által a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján hozott intézkedések, vagy az említett irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott uniós intézkedések;

b)

egy olyan károsító elterjedésének megakadályozására hozott intézkedések, amely ellen a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján uniós intézkedéseket fogadtak el egy olyan fertőzött területre vonatkozóan, ahol megsemmisítése nem lehetséges, amennyiben ezek az intézkedések az említett károsítónak az Unióban történő további terjedése elleni védelem érdekében elengedhetetlenek. Ezek az intézkedések kizárólag az érintett károsítónak a pufferzónában történő megsemmisítésére vonatkozhatnak, amennyiben az adott pufferzónában észlelték a jelenlétét.

c)

egy olyan károsító elterjedésének megakadályozására hozott további védekezési intézkedések, amely ellen a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján az a) pontban említett megsemmisítési és a b) pontban említett, az elterjedés megakadályozására hozott intézkedésektől eltérő uniós intézkedéseket fogadtak el, amennyiben ezek az intézkedések az említett károsítónak az Unióban történő további terjedése elleni védelem érdekében elengedhetetlenek.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett intézkedésekhez nyújtott támogatások már az ilyen károsítók jelenlétének gyanúja következtében alkalmazott intézkedésekért is odaítélhetők, feltéve, hogy a károsítók jelenlétét utólag megerősítik.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatások odaítélhetők olyan tagállamnak is, amelynek területén az (1) bekezdésben említett károsítók nincsenek jelen, ha intézkedéseket hoztak ezen károsítóknak az adott tagállam területén való felbukkanása ellen valamely szomszédos tagállam vagy harmadik ország közvetlenül szomszédos, határ menti területén való jelenlétük miatt.

(3)   A támogatások odaítélhetők a tagállamoknak, amennyiben a 17. cikkben említett károsítók valamelyike előfordulásának megerősítését követően az (1) bekezdésben említett intézkedések elvégzése során két vagy több tagállam szorosan együttműködik.

(4)   A támogatások az (1) bekezdés első albekezdésének a)–c) pontjában említett intézkedések tekintetében nemzetközi szervezeteknek is odaítélhetők.

17. cikk

Feltételek

A 16. cikkben említett intézkedések jogosultak lehetnek támogatásra, feltéve, hogy azokat azonnal végrehajtották, és a vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek eleget tettek, és feltéve, hogy legalább a következő feltételek egyike teljesül:

a)

a 2000/29/EK irányelv I. melléklete A. részének I. szakaszában és II. melléklete A. részének I. szakaszában felsorolt károsítókra vonatkoznak;

b)

a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott valamely intézkedés hatálya alá tartozó károsítókra vonatkoznak;

c)

olyan károsítókra vonatkoznak, amelyekre a 69/464/EGK, 93/85/EGK, 98/57/EK vagy 2007/33/EK irányelv alapján intézkedéseket fogadtak el; vagy

d)

olyan károsítókra vonatkoznak, amelyeket nem sorolnak fel a 2000/29/EK irányelv I. vagy II. mellékletében, és amelyek a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése alapján egy tagállam illetékes hatósága által elfogadott intézkedés hatálya alá tartoznak, és amelyek ideiglenesen a 2009/29/EK irányelv I. melléklete A. részének I. szakaszában vagy II. melléklete A. részének I. szakaszában felsorolásba vehetőnek tekinthetőek.

Az első bekezdés b) pontjában foglalt feltételt teljesítő intézkedések esetében a támogatás nem fedezi a Bizottság által a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott intézkedés időtartamának lejárta után felmerülő költségeket.

Az első bekezdés d) pontjában foglalt feltételt teljesítő intézkedések esetében a támogatás nem fedezi az érintett tagállam illetékes hatósága által elfogadott intézkedés hatálybalépése után két évvel vagy az intézkedés időtartamának lejárta után felmerülő költségeket.

18. cikk

Támogatható költségek

(1)   A 16. cikkben említett intézkedések végrehajtása során a tagállamoknál felmerülő következő költségek lehetnek jogosultak támogatásra az említett cikk szerint:

a)

az intézkedésekben közvetlenül részt vevő személyzet költségei, függetlenül a státusuktól, valamint a berendezések bérlése, a fogyóeszközök, és bármely egyéb szükséges anyag, kezelésre szolgáló termék, mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok költségei;

b)

az intézkedések egy részének megvalósítására harmadik felekkel kötött szolgáltatási szerződések költségei;

c)

az érintett piaci szereplőknek vagy tulajdonosoknak fizetett, a növények, növényi termékek és egyéb tárgyak kezeléséért, megsemmisítéséért és azt követő eltávolításáért, valamint a helyiségek, a föld, a víz, a talaj, a táptalaj, a létesítmények, gépek és berendezések tisztításáért és fertőtlenítéséért nyújtott kártérítés költségei;

d)

a 2000/29/EK irányelv 16. cikkében említett intézkedések hatálya alá tartozó elpusztult növények, növényi termékek vagy egyéb tárgyak értékéért a tulajdonosoknak fizetett kártérítés, az ilyen növények, növényi termékek vagy egyéb tárgyak piaci értékének korlátain belül, ha ezen intézkedések nem érintették őket; a maradványértéket adott esetben le kell vonni a kártérítés összegéből; valamint

e)

kivételes és megfelelően indokolt esetekben a szükséges intézkedések végrehajtása során felmerülő egyéb, az a)–d) pontban nem említett költségek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések a 36. cikk (4) bekezdésében említett finanszírozási határozatban kerültek meghatározásra.

A tulajdonosoknak nyújtott, c) pontban említett kártérítés csak akkor számolható el, ha az intézkedéseket az illetékes hatóság felügyelete alatt végezték el.

(2)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 130. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint a költségek attól a naptól kezdve támogathatók, amikor a tagállam a Bizottságnak bejelenti a károsító jelenlétét. Ezek a költségek magukban foglalhatják azokat a költségeket is, amelyek már ezen károsító jelenlétének gyanúja következtében felmerültek, feltéve, hogy a károsító jelenlétét utólag megerősítik.

(3)   Miután értékelte a tagállamok által benyújtott kifizetési kérelmeket, a Bizottság megteszi a kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalásokat és kifizeti a támogatható költségeket.

2.   szakasz

A károsítókra vonatkozó felmérési programok

19. cikk

Támogatható felmérési programok

Támogatások ítélhetők oda a tagállamoknak a károsítók jelenlétére vonatkozó éves és többéves felmérési programok (a továbbiakban: felmérési programok) végzésére, feltéve, hogy e felmérési programok legalább a következő feltételeket teljesítik:

a)

a 2000/29/EK irányelv I. melléklete A. részének I. szakaszában és II. melléklete A. részének I. szakaszában felsorolt károsítókra vonatkoznak;

b)

a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott valamely intézkedés hatálya alá tartozó károsítókra vonatkoznak;

Az e cikk első bekezdésének a) pontjában említett károsítók esetében a felmérési programok az e károsítóknak az érintett tagállam területén való megjelenése, megtelepedése és elterjedése kockázatának értékelésén alapulnak, és legalább a fő kockázatokat jelentő károsítókra és az e kockázatoknak kitett legfontosabb növényfajokra irányulnak.

Az e cikk első bekezdésének b) pontjában foglalt feltételt teljesítő intézkedések esetében a támogatás nem fedezi a Bizottság által a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott intézkedés időtartamának lejárta után felmerülő költségeket.

20. cikk

Támogatható költségek

A 19. cikkben említett felmérési programok végrehajtása során a tagállamoknál felmerülő következő költségek lehetnek jogosultak támogatásra az említett cikk szerint:

a)

a mintavétel költségei;

b)

a vizsgálatok költségei, feltéve, hogy azok az alábbiakra korlátozódnak:

i.

azonosítható és kifejezetten a vizsgálatok végzéséhez használt tesztkészletek, reagensek és fogyóeszközök költségei;

ii.

a vizsgálatok végzésében közvetlenül részt vevő személyzet költségei, függetlenül a státusuktól;

c)

kivételes és megfelelően indokolt esetekben egyéb szükséges intézkedések végrehajtása során felmerülő, az a)–b) pontban nem említett költségek, feltéve, hogy az ilyen intézkedéseket a 22. cikk (3) és (4) bekezdésében említett, támogatásról szóló határozatban meghatározták.

21. cikk

A felmérési programok tartalma és benyújtása

(1)   A tagállamok május 31-éig benyújtják a Bizottságnak a következő évben kezdődő felmérési programjaikat, amelyek tekintetében támogatást szeretnének kérni.

A május 31-e után benyújtott felmérési programok a következő év tekintetében nem jogosultak finanszírozásra.

(2)   A felmérési programnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

a károsítók megnevezése, amelyekre a program irányul;

b)

azon földrajzi és igazgatási terület leírása és elhatárolása, ahol a program végrehajtását tervezik, és e területek helyzetének leírása az érintett károsítók jelenléte tekintetében;

c)

a program időtartama;

d)

a károsítók, növények, növényi termékek és egyéb érintett tárgyak tekintetében tervezett szemrevételezések, mintavételek és vizsgálatok száma;

e)

a becsült költségvetés;

f)

a program befejezési dátumáig elérendő célok és azok várt előnyei; valamint

g)

a program célkitűzései elérésének mérésére szolgáló megfelelő mutatók.

Valamennyi többéves felmérési program esetében meg kell adni az első albekezdés b), d) és f) pontjában említett információkat a program minden egyes évére vonatkozóan, abban az esetben, ha az előző évhez képest jelentősebb változások következtek be. Az említett albekezdés e) pontjában említett információkat a program minden egyes évére vonatkozóan meg kell adni.

22. cikk

A felmérési programok értékelése és jóváhagyása

(1)   A Bizottság a felmérési programokat a 36. cikk (1) bekezdésében említett éves vagy többéves munkaprogramokban meghatározott prioritásokat és kritériumokat figyelembe véve értékeli.

(2)   A Bizottság minden év november 30. napjáig közli a tagállamokkal:

a)

a technikailag jóváhagyott és társfinanszírozásra javasolt felmérési programok jegyzékét;

b)

az egyes programokra előirányzott ideiglenes összegeket;

c)

az egyes programokra előirányzott uniós pénzügyi hozzájárulás ideiglenes felső határát; valamint

d)

az uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtásához kapcsolódó bármely ideiglenes feltételt.

(3)   A Bizottság az éves felmérési programokat és az azokhoz kapcsolódó finanszírozást az adott év január 1-jétől december 31-ig végrehajtott intézkedésekre és felmerült költségekre vonatkozó támogatási határozat révén minden év január 31. napjáig jóváhagyja. A 23. cikkben említett időközi jelentések benyújtását követően a Bizottság szükség esetén a teljes támogatási időszakra nézve módosíthatja a határozatokat.

(4)   A Bizottság a többéves felmérési programokat és az azokhoz kapcsolódó finanszírozást a végrehajtott intézkedésekre, valamint a végrehajtás első évének január 1. napja és a végrehajtási időszak vége között felmerült költségekre vonatkozó támogatási határozat révén a végrehajtás első évének január 31. napjáig jóváhagyja.

(5)   A többéves felmérési programok (4) bekezdés szerinti jóváhagyása esetén a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bonthatók. Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalásokat ilyen módon lebontják, a Bizottság az éves részletekre a programok haladását, a becsült igényeket és a rendelkezésre álló költségvetést figyelembe véve vállal kötelezettséget.

23. cikk

Jelentéstétel

Valamennyi jóváhagyott éves vagy többéves felmérési program esetében a tagállamok minden év április 30. napjáig benyújtanak a Bizottságnak egy, az előző évre vonatkozó részletes technikai és pénzügyi éves jelentést. A jelentés tartalmazza a 21. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett mutatók alapján mért elért eredményeket és a felmerült támogatható költségek részletezését. Ezen túlmenően a tagállamok minden év augusztus 31. napjáig valamennyi jóváhagyott éves felmérési programra időközi pénzügyi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

24. cikk

Kifizetési előirányzatok

A felmérési programok tekintetében egy adott évre szóló kifizetési kérelmeket a tagállamok a következő év április 30. napjáig nyújtják be a Bizottságnak.

A Bizottság a támogatható költségekre nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást a 23. cikkben említett jelentések megfelelő ellenőrzését követően fizeti ki.

3.   szakasz

Károsítók elleni védekezésre irányuló programok az Unió legkülső régióiban

25. cikk

Támogatható intézkedések és támogatható költségek

(1)   A tagállamoknak a 228/2013/EU rendelet 2. cikkében meghatározott céloknak megfelelően támogatások ítélhetők oda az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső uniós régiókban a károsítók elleni védekezésre irányuló programok (legkülső régiók programjai) végrehajtására. Ezek a támogatások a károsítók elleni védekezésre vonatkozó, e régiókban hatályos akár uniós, akár nemzeti szabályok e régiókban történő megfelelő végrehajtásának biztosításához szükséges tevékenységeket érintik.

(2)   A legkülső régiók programjainak végrehajtása során a tagállamoknál felmerülő következő költségek lehetnek jogosultak uniós támogatásra:

a)

az intézkedésekben közvetlenül részt vevő személyzet költségei, függetlenül a státusuktól, valamint a berendezések bérlése, a fogyóeszközök és a kezelésre szolgáló termékek költségei;

b)

az intézkedések egy részének megvalósítására harmadik felekkel kötött szolgáltatási szerződések költségei;

c)

a mintavétel költségei;

d)

a vizsgálatok költségei, feltéve, hogy azok az alábbiakra korlátozódnak:

i.

azonosítható és kifejezetten a vizsgálatok végzéséhez használt tesztkészletek, reagensek és fogyóeszközök költségei;

ii.

a vizsgálatok végzésében közvetlenül részt vevő személyzet költségei, függetlenül a státusuktól.

26. cikk

A legkülső régiók programjainak tartalma és benyújtása

(1)   A tagállamok május 31-éig benyújtják a Bizottságnak a legkülső régiók következő évben kezdődő programjait, amelyek tekintetében támogatást szeretnének kérni.

A legkülső régiók május 31-e után benyújtott programjai a következő év tekintetében nem jogosultak finanszírozásra.

(2)   A legkülső régiók programjainak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)

a károsítók megnevezése, amelyekre a program irányul;

b)

azon földrajzi és igazgatási terület leírása és elhatárolása, ahol a program végrehajtását tervezik, és e területek helyzetének leírása az érintett károsítók jelenléte tekintetében;

c)

a regionális növény-egészségügyi helyzet technikai elemzése;

d)

a program időtartama;

e)

a program tevékenységei, és adott esetben a károsítók, növények, növényi termékek és egyéb érintett tárgyak tekintetében tervezett szemrevételezések, mintavételek és vizsgálatok száma;

f)

a becsült költségvetés;

g)

a program befejezési dátumáig elérendő célok és azok várt előnyei; valamint

h)

a program célkitűzései elérésének mérésére szolgáló megfelelő mutatók.

A legkülső régiók valamennyi többéves programja esetében meg kell adni az első albekezdés b), e) és g) pontjában említett információkat a program minden egyes évére vonatkozóan, abban az esetben, ha az előző évhez képest jelentősebb változások következtek be. Az említett albekezdés f) pontjában említett információkat a program minden egyes évére vonatkozóan meg kell adni.

27. cikk

A legkülső régiók programjainak értékelése és jóváhagyása

(1)   A legkülső régiók programjait a 36. cikk (1) bekezdésében említett éves vagy többéves munkaprogramokban meghatározott prioritásokat és kritériumokat figyelembe véve kell értékelni.

(2)   A Bizottság minden év november 30. napjáig közli a tagállamokkal:

a)

a legkülső régiók technikailag jóváhagyott és társfinanszírozásra javasolt programjainak jegyzékét;

b)

az egyes programokra előirányzott ideiglenes összegeket;

c)

az egyes programokra előirányzott uniós pénzügyi hozzájárulás ideiglenes felső határát; valamint

d)

az uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtásához kapcsolódó bármely ideiglenes feltételt.

(3)   A legkülső régiók éves programjait és az azokhoz kapcsolódó finanszírozást az adott év január 1-jétől december 31-ig végrehajtott intézkedésekre és felmerült költségekre vonatkozó támogatási határozat révén minden év január 31. napjáig jóvá kell hagyni. A 28. cikkben említett időközi jelentések benyújtását követően a Bizottság szükség esetén a teljes támogatási időszakra nézve módosíthatja a határozatokat.

(4)   A legkülső régiók többéves programjait és az azokhoz kapcsolódó finanszírozást a végrehajtott intézkedésekre, valamint a végrehajtás első évének január 1. napja és a végrehajtási időszak vége között felmerült költségekre vonatkozó támogatási határozat révén a végrehajtás első évének január 31. napjáig jóvá kell hagyni.

(5)   A legkülső régiók többéves programjainak a (4) bekezdés szerinti jóváhagyása esetén a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bonthatók. Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalásokat ilyen módon lebontják, a Bizottság az éves részletekre a programok haladását, a becsült igényeket és a rendelkezésre álló költségvetést figyelembe véve vállal kötelezettséget.

28. cikk

Jelentéstétel

A legkülső régiók valamennyi jóváhagyott éves vagy többéves programja esetében a tagállamok minden év április 30. napjáig benyújtanak a Bizottságnak egy, az előző évre vonatkozó részletes technikai és pénzügyi éves jelentést. A jelentés tartalmazza a 26. cikk (2) bekezdésének első albekezdése h) pontjában említett mutatók alapján mért elért eredményeket és a felmerült támogatható költségek részletezését.

Ezen túlmenően a tagállamok minden év augusztus 31. napjáig a legkülső régiók valamennyi jóváhagyott éves programjára időközi pénzügyi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

29. cikk

Kifizetési előirányzatok

A legkülső régiók programjai tekintetében egy adott évre szóló kifizetési kérelmeket a tagállamok következő év április 30. napjáig nyújtják be a Bizottságnak.

A Bizottság a támogatható költségekre nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást a 28. cikkben említett jelentések megfelelő ellenőrzését követően fizeti ki.

III.   FEJEZET

A hatósági vizsgálatok és az egyéb tevékenységek pénzügyi támogatása

30. cikk

Az uniós referencialaboratóriumok

(1)   A 882/2004/EK rendelet 32. cikkében említett uniós referencialaboratóriumoknak támogatás ítélhető oda a Bizottság által jóváhagyott munkaprogramok végrehajtása során felmerülő költségekre.

(2)   Az (1) bekezdés szerint a következő költségek lehetnek jogosultak támogatásra:

a)

a laboratóriumok uniós referencialaboratórium minőségben végzett tevékenységeiben közvetlenül részt vevő személyzet költségei, függetlenül a státusuktól;

b)

a munkaeszközök költségei;

c)

a fogyóeszközök költségei;

d)

a minták szállításának költségei, a kiküldetések, találkozók, képzési tevékenységek költségei;

31. cikk

Képzés

(1)   Az Unió finanszírozhatja az illetékes hatóságoknak a 882/2004/EK rendelet 51. cikkében említett hatósági ellenőrzésekért felelős személyzete képzéseit annak érdekében, hogy biztosítsa az emberi és állati egészség és a környezet magas szintű védelmét szolgáló hatósági ellenőrzések és más hivatalos tevékenységek összehangolt megközelítését.

(2)   A Bizottság képzési programokat dolgoz ki, amely meghatározza az azonosított közegészségügyi, állat-egészségügyi, állatjóléti és növény-egészségügyi kockázatokon alapuló beavatkozás prioritásait.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti uniós finanszírozásra való jogosultság feltétele, hogy az illetékes hatóságok gondoskodjanak arról, hogy az említett bekezdés szerinti képzési tevékenységek során megszerzett ismereteket szükség szerint terjesszék és a nemzeti képzési programokban megfelelő módon alkalmazzák.

(4)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulásra a következő költségek lehetnek jogosultak:

a)

a képzés – beleértve a harmadik országokból érkező résztvevők számára is nyitott képzést is – szervezési költségei vagy csereprogramok szervezési költségei;

b)

az illetékes hatóságok képzésben részt vevő személyzetének utazási, szállás- és napi tartózkodási költségei.

32. cikk

Tagállami szakértők

Uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtható a tagállamok szakértőinél abból adódóan felmerülő utazási, szállás- és napi tartózkodási kiadásokra, hogy a Bizottság kijelöli őket saját szakértőinek segítésére a 882/2004/EK rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében és 46. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint.

33. cikk

Koordinált ellenőrzési tervek és adatgyűjtés

(1)   Támogatások ítélhetők oda a tagállamoknak a 882/2004/EK rendelet 53. cikkében említett koordinált ellenőrzési tervek végrehajtásával és az adatgyűjtéssel kapcsolatban felmerült költségeire.

(2)   Az alábbi költségek jogosultak támogatásra:

a)

a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok költségei;

b)

a hatósági ellenőrzések és az adatgyűjtés elvégzéséhez szükséges eszközök költségei.

IV.   FEJEZET

Egyéb intézkedések

34. cikk

Információs rendszerek

(1)   Az Unió finanszírozza az 1. cikkben említett szabályok hatékony és eredményes végrehajtásához szükséges, a Bizottság által irányított adatbázisok és számítógépes információs rendszerek létrehozását és működtetését.

(2)   Uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtható harmadik felek - ideértve a nemzetközi szervezeteket - adatbázisainak és számítógépes információs rendszereinek létrehozására és irányítására, feltéve, hogy az ilyen adatbázisok és számítógépes információs rendszerek:

a)

bizonyítottan hozzáadott értéket jelentenek az Unió egésze számára, és szerte az Unióban hozzáférhetők minden érdeklődő felhasználó számára; valamint

b)

az 1. cikkben említett szabályok hatékony és eredményes végrehajtásához szükségesek.

35. cikk

A szabályok végrehajtása és kiigazítása

(1)   Az Unió finanszírozhatja a szabályoknak az 1. cikkben említett területek tekintetében történő megfelelő végrehajtása, valamint e szabályoknak a tudományos, technológiai és társadalmi fejlődéshez való igazítása biztosításához szükséges műszaki és tudományos tevékenységeket, beleértve a tanulmányokat és a koordinációs tevékenységeket is.

Uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtható a tagállamoknak vagy az 1. cikkben említett területeken működő nemzetközi szervezeteknek is annak érdekében, hogy a szabályoknak az e területek tekintetében történő kidolgozását és végrehajtását támogató tevékenységeket folytassanak.

(2)   Támogatások ítélhetők oda az egy vagy több tagállam által a hatósági ellenőrzések innovatív technológiák és vizsgálati tervek alkalmazása révén történő hatékonyabb teljesítése céljából szervezett projektekre.

(3)   Uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtható az Unió és a tagállamok által szervezett tájékoztató és tudatosságnövelő kezdeményezések támogatására is, amelyek célja a szabályoknak az 1. cikkben említett területek tekintetében történő végrehajtása során továbbfejlesztett, a szabályoknak megfelelő és fenntartható viselkedés biztosítása.

III.   CÍM

PROGRAMOZÁS, VÉGREHAJTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

36. cikk

Munkaprogramok és pénzügyi hozzájárulások

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben létrehozza a II. címben, kivéve az I. fejezete 1. szakaszában és a II. fejezete 1. szakaszában említett intézkedések végrehajtására vonatkozó közös vagy különálló éves vagy többéves munkaprogramokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 41. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokban meg kell határozni az elérendő operatív célkitűzéseket, amelyeknek összhangban kell állniuk a 2. cikkben rögzített általános és konkrét célkitűzésekkel, a várható eredményeket, a végrehajtás módszerét és azok teljes összegét. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá a finanszírozandó intézkedések leírását, az egyes intézkedésekre előirányzott finanszírozási összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett ütemtervét. A támogatások tekintetében tartalmazzák a kiemelt fellépéseket, az értékelési kritériumokat, a finanszírozási arányt és a támogatható intézkedések és költségek tájékoztató jellegű jegyzékét e rendelet 3. cikkével összhangban.

(3)   A II. cím I. fejezetének 2. szakaszában és a II. cím II. fejezetének 2. és 3. szakaszában említett intézkedések végrehajtására szóló munkaprogramokat a végrehajtásukat megelőző év április 30. napjáig elfogadják, amennyiben a költségvetés-tervezetet elfogadják. Az említett munkaprogramok megfelelnek az e rendelet III. mellékletében rögzített prioritásoknak.

(4)   A II. cím I. fejezetének 1. szakaszában és a II. cím II. fejezetének 1. szakaszában említett biztonsági intézkedések végrehajtása tekintetében, vagy ha előre nem látható fejleményekre kell reagálni, a Bizottság a pénzügyi hozzájárulásról szóló döntését tartalmazó végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 41. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a II. cím I. fejezetének 1. és 2. szakaszában, valamint II. fejezetének 1., 2. és 3. szakaszában említett, a kérelmek, jelentések, valamint a támogatások kifizetésére irányuló kérelmek tagállamok általi benyújtására vonatkozó eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 41. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

37. cikk

A Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzések

A Bizottság a tagállamokban és a kedvezményezettek telephelyein helyszíni ellenőrzéseket végezhet, különösen az alábbiak ellenőrzése céljából:

a)

az uniós hozzájárulásban részesülő intézkedések eredményes végrehajtása;

b)

az igazgatási gyakorlatok uniós rendelkezéseknek való megfelelése;

c)

a szükséges bizonylatok megléte és azok megfelelése az uniós hozzájárulásban részesülő intézkedéseknek.

38. cikk

Az információkhoz való hozzáférés

A tagállamok és a kedvezményezettek a Bizottság rendelkezésére bocsátanak az intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges minden információt, és meghoznak minden olyan intézkedést, amely megkönnyíti a Bizottság által az uniós finanszírozás irányítása keretében szükségesnek ítélt ellenőrzések elvégzését, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is.

39. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő végrehajtó szerveknél, vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (24) előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, a támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

IV.   CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 7. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2014. június 30-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 7. cikk (2) bekezdése és a 10. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

41. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz vagy a hogy egyszerű többsége ezt kéri.

42. cikk

Értékelés

(1)   2017. június 30-ig a Bizottság félidős értékelő jelentést készít arról, hogy eredményeik és hatásaik tekintetében a II. cím I. és II. fejezetében, valamint a III. fejezet 30. és 31. cikkében említett intézkedések uniós szinten elérik-e a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseket, a források felhasználásának hatékonysága és hozzáadott értéke tekintetében, és e jelentést az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. Az értékelési jelentés ezenkívül megvizsgálja valamennyi célkitűzés egyszerűsítési lehetőségeit, folyamatosan releváns voltát, továbbá az intézkedések hozzájárulását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaihoz. Figyelembe veszi továbbá a korábbi intézkedések hosszú távú hatásairól készült értékelések eredményét. A jelentéshez adott esetben a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot mellékelnek.

(2)   2022. június 30-ig a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben elvégzi az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések utólagos értékelését. Az utólagos értékelés az 1. cikkben említett kiadások eredményességét, hatékonyságát és hatását vizsgálja.

(3)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésben említett értékelésekben az elért haladást a 2. cikk (2) bekezdésben említett mutatók alkalmazásával kell figyelembe venni.

(4)   A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett értékelések következtetéseit közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

43. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, nyilvánosságra hozatal

(1)   Adott esetben a kedvezményezettek és az érintett tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet szerint nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a nyilvánosságot megfelelően tájékoztassák az Uniónak az intézkedések végrehajtásában játszott szerepéről.

(2)   A Bizottság a finanszírozott intézkedésekre és az eredményekre vonatkozóan tájékoztató és kommunikációs tevékenységet folytat. Ezen túlmenően az e rendelet értelmében kommunikációra elkülönített költségvetés fedezi az uniós politikai prioritásokkal kapcsolatosan végzett intézményi kommunikáció költségeit is.

44. cikk

Hatályukat vesztő jogszabályok

(1)   A 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK határozat hatályát veszti.

(2)   A 66/399/EGK és a 76/894/EGK határozatra történő hivatkozásokat a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésére történő hivatkozásokként kell értelmezni.

(3)   A 2009/470/EK határozatra történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni.

45. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az e rendelet 12. cikke (1) bekezdésében említett, a tagállamok által a Bizottságnak 2012-ben 2013. évi végrehajtás céljából, 2013-ban 2014. évi végrehajtás céljából, valamint 2014. április 30-ig 2015. évi végrehajtás céljából benyújtott nemzeti programok, jóváhagyásuk esetén, a 2009/470/EK határozat 27. cikke alapján jogosultak uniós támogatásra.

A 2013-ban és 2014-ben végrehajtott nemzeti programokra továbbra is az említett határozat 27. cikkének (7) és (8) bekezdése alkalmazandó.

A 2015-ban végrehajtott nemzeti programokra továbbra is az említett határozat 27. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

(2)   Az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésében említett, a tagállamok által a Bizottságnak 2014. április 30-ig 2015. évi végrehajtás céljából benyújtott felmérési programok a 2000/29/EK irányelv 23. cikkének (6) bekezdése alapján jogosultak uniós támogatásra. E felmérési programokra továbbra is az említett irányelv 23. cikkének (6) bekezdése alkalmazandó.

(3)   Az e rendelet 16. cikkében említett biztonsági intézkedések uniós támogatása iránt a tagállamok által a Bizottságnak 2014. április 30-ig benyújtott kérelmekre továbbra is a 2000/29/EK irányelv 22–24. cikke alkalmazandó.

46. cikk

A 98/56/EK irányelv módosítása

A 98/56/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1)

A 17. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) értelmében vett bizottságnak minősül.

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.)."

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

(2)

A 18. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.”.

47. cikk

A 2000/29/EK irányelv módosítása

A 2000/29/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1)

A 13c. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.

(2)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„15a. cikk

A tagállamok előírják, hogy bárki, aki tudomást szerez az I. vagy a II. mellékletben szereplő, vagy a 16. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti intézkedés hatálya alá tartozó károsító jelenlétéről, vagy okkal feltételezi ilyen károsító jelenlétét, köteles tíz naptári napon belül írásban értesíteni az illetékes hatóságot, és e hatóságnak kérésre átadni a birtokában lévő, a károsító jelenlétére vonatkozó információt.”.

(3)

A 22–26. cikket el kell hagyni.

48. cikk

A 178/2002/EK rendelet módosítása

A 178/2002/EK rendelet 58. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottságot a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága (továbbiakban: a bizottság) segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) értelmében vett bizottságnak minősül. A bizottság szekciókban tevékenykedve foglalkozik az összes vonatkozó üggyel.

Az uniós jogszabályokban minden, az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságra való hivatkozást az első albekezdésben említett bizottságra való hivatkozásként kell értelmezni

49. cikk

A 882/2004/EK rendelet módosítása

A 882/2004/EK rendelet 66. cikkét el kell hagyni.

50. cikk

A 396/2005/EK rendelet módosítása

A 396/2005/EK rendelet VII. fejezetét el kell hagyni.

51. cikk

A 2008/90/EK irányelv módosítása

A 2008/90/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) szerinti bizottságnak minősül.

52. cikk

A 2009/128/EK irányelv módosítása

A 2009/128/EK irányelv 22. cikkét el kell hagyni.

53. cikk

Az 1107/2009/EK rendelet módosítása

Az 1107/2009/EK rendelet 76. cikkét el kell hagyni.

54. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. június 30-tól kell alkalmazni.

A 18. cikk (1) bekezdésének d) pontját és a 47. cikk (2) bekezdését azonban 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1)  HL C 67., 2014.3.6., 166. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. május 8-i határozata.

(3)  A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(4)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(5)  A Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).

(6)  A Tanács 1969. december 8-i 69/464/EGK irányelve a burgonyarák elleni védekezésről (HL L 323., 1969.12.24., 1. o.).

(7)  A Tanács 1993. október 4-i 93/85/EGK irányelve a burgonya gyűrűs rothadása elleni védekezésről (HL L 259., 1993.10.18., 1. o.).

(8)  A Tanács 1998. július 20-i 98/57/EK irányelve a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. elleni védekezésről. (HL L 235., 1998.8.21., 1. o.)

(9)  A Tanács 2007. június 11-i 2007/33/EK irányelve a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 156., 2007.6.16., 12. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 228/2013/EU rendelete az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(12)  A Tanács 2009. május 25-i 2009/470/EK határozata az állat-egészségügyi kiadásokról (HL L 155., 2009.6.18., 30. o.).

(13)  A Tanács 1982. december 21-i 82/894/EGK irányelve az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről (HL L 378., 1982.12.31., 58. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(15)  A Tanács 1966. június 14-i 66/399/EGK határozata a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagvak és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának felállításáról (HL L 125., 1966.7.11., 2289/66. o.)

(16)  A Tanács 1976. november 23-i 76/894/EGK határozata a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság létrehozásáról (HL L 340., 1976.12.9., 25. o.)

(17)  A Tanács 1998. július 20-i 98/56/EK irányelve a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról (HL L 226., 1998.8.13., 16. o.).

(18)  A Tanács 2008. szeptember 29-i 2008/90/EK irányelve a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról (HL L 267., 2008.10.8., 8. o.)

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-i 396/2005/EK rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/128/EK irányelve a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(24)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

I. MELLÉKLET

A 7. cikkben említett állatbetegségek

—

Keleti marhavész,

—

Kiskérődzők pestise,

—

Sertések hólyagos betegsége,

—

Kéknyelv-betegség,

—

Fertőző sertésbénulás,

—

Juhhimlő vagy kecskehimlő,

—

Rift-völgyi láz,

—

Bőrcsomósodáskór,

—

Afrikai lópestis,

—

Hólyagos szájgyulladás,

—

Lovak venezuelai encephalomyelitise,

—

Szarvasok haemorrhagiás betegsége,

—

Klasszikus sertéspestis,

—

Afrikai sertéspestis,

—

Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja,

—

Madárinfluenza,

—

Newcastle-betegség,

—

Száj- és körömfájás,

—

Járványos vérképzőszervi elhalás (EHN) halakban,

—

Járványos fekélybetegség (EUS) halakban,

—

Bonamia exitiosa-fertőzés,

—

Perkinsus marinus-fertőzés,

—

Microcytos mackini-fertőzés,

—

Taura-szindróma rákokban,

—

Yellowhead-betegség rákokban.

II. MELLÉKLET

A 10. cikkben említett állatbetegségek és zoonózisok

—

Szarvasmarha-gümőkór,

—

Szarvasmarha-brucellózis,

—

Juh- és kecskebrucellózis (B. melitensis),

—

Kéknyelv-betegség az endemikus vagy nagy fertőzési kockázatot jelentő területeken,

—

Afrikai sertéspestis,

—

Sertések hólyagos betegsége,

—

Klasszikus sertéspestis,

—

Lépfene,

—

Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja,

—

Madárinfluenza,

—

Veszettség,

—

Hólyagférgesség (echinococcosis),

—

Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE),

—

Campylobakteriosis,

—

Listeriosis,

—

Salmonellosis (zoonózist okozó szalmonella),

—

Trichinellosis,

—

Verotoxintermelő E. coli,

—

Vírusos vérfertőzés (VHS),

—

Fertőző vérképzőszervi elhalás (IHN),

—

Koiherpeszvírus (KHV),

—

Lazacok fertőző vérszegénysége (ISA),

—

Marteilia refringens fertőzés,

—

Bonamia ostreae fertőzés,

—

Darakór rákokban.

III. MELLÉKLET

A II. Cím I. Fejezetének 2. Szakaszában és a II. Cím II. Fejezetének 2. és 3. Szakaszában említett bizottsági munkaprogramok prioritásai

Az uniós támogatás prioritásai az állatbetegségek és zoonózisok felszámolását, ellenőrzését és felügyeletét célzó nemzeti programok irányvonala tekintetében:

—

az emberi egészségre hatással lévő betegségek,

—

az állati egészségre hatással lévő betegségek, figyelembe véve esetleges átterjedésüket és az állatpopulációk morbiditását és mortalitását,

—

állatbetegségek és zoonózisok, amelyek esetében fennáll annak veszélye, hogy harmadik országból bekerülnek, és/vagy újra bekerülnek az Unió területére,

—

betegségek, amelyek esetében fennáll a valószínűsége, hogy komoly gazdasági következményekkel járó válsághelyzetet okoznak,

—

betegségek, amelyek hatással vannak a harmadik országokkal és az unión belül folytatott kereskedelemre.

Az uniós támogatás prioritásai az Unió területének védelme érdekében a károsítók felmérését célzó nemzeti programok irányvonala tekintetében:

—

a 2000/29/EK irányelv I. melléklete A. részének I. szakaszában és II. melléklete A. részének I. szakaszában felsorolt, az Unió területén ismerten elő nem forduló károsítók,

—

a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott uniós intézkedések hatálya alá tartozó károsítók,

—

a 2000/29/EK irányelvben fel nem sorolt károsítók, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek az Unió területére,

—

károsítók, amelyek esetében fennáll a valószínűsége, hogy komoly gazdasági és környezeti következményekkel járó válsághelyzetet okoznak,

—

károsítók, amelyek hatással vannak a harmadik országokkal és az unión belül folytatott kereskedelemre.

Az uniós támogatás prioritásai a legkülső régiókat célzó nemzeti programok irányvonala tekintetében:

—

e régiók éghajlatával és az ide irányuló importtal összefüggő károsítók elleni intézkedések,

—

az említett károsítók elleni küzdelemben alkalmazott módszerek,

—

az említett régiókban hatályban lévő, károsítókra vonatkozó szabályoknak megfelelően jegyzékbe vett károsítók elleni intézkedések.

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

az állat- és növény-egészségügyi programok jóváhagyási eljárásáról

A tagállamok jobb tájékoztatása érdekében a Bizottság megszervezi a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának éves ülését, amely a programok értékelési eljárásának eredményére fog összpontosítani. Az ülésre legkésőbb a programok végrehajtását megelőző év november 30-án kerül sor.

Az említett ülés kapcsán a Bizottság bemutatja a technikailag jóváhagyott és társfinanszírozásra javasolt programok jegyzékét. A nemzeti delegációkkal megvitatásra kerülnek mind a pénzügyi, mind pedig a technikai részletek, és észrevételeik megfontolás tárgyát fogják képezni.

Ezen túlmenően, végleges döntésének meghozatala előtt a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának valamely januári ülésén a társfinanszírozásra kiválasztott programok végleges jegyzékéről, valamint az egyes programokra előirányzott végleges összegekről.

Annak érdekében, hogy a tagállamok megkapják a felszámolási és felügyeleti programok létrehozása szempontjából lényeges információkat, minden év február elején sor kerül a 9., 19. és 25. cikkben említett intézkedések végrehajtására irányuló munkaprogram megtervezésének előkészítésére a tagállami szakértők bevonásával.