14.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/9


A BIZOTTSÁG 634/2014/EU RENDELETE

(2014. június 13.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 21 értelmezése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

2013. május 20-án a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság közzétette a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) IFRIC 21 Adók értelmezését.

(3)

Az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések nemzetközi számviteli standard alkalmazása kapcsán különböző gyakorlatok alakultak ki az adófizetési kötelezettség gazdálkodó egység általi megjelenítésének időpontja tekintetében.

(4)

Az IFRIC 21 értelmezés célja, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználók számára való jobb összehasonlíthatósága érdekében útmutatást adjon az IAS 37 nemzetközi számviteli standard hatókörébe tartozó adók megfelelő számviteli kezeléséről.

(5)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport Szakértői Munkacsoportjával folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRIC 21 értelmezés megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak.

(6)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a számviteli szabályozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete az e rendelet mellékletében meghatározott formában kiegészül az IFRIC 21 Adók értelmezéssel.

2. cikk

Az IFRIC 21 Adók értelmezést minden társaságnak legkésőbb 2014. június 17-én vagy azt követően kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2)  A Bizottság 2008. november 3-i 1126/2008/EK rendelete az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).


MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IFRIC 21   IFRIC 21 ÉRTELMEZÉS Adók  (1)

HIVATKOZÁSOK

IAS 1

A pénzügyi kimutatások prezentálása

IAS 8

Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák

IAS 12

Nyereségadók

IAS 20

Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 24

Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek

IAS 34

Évközi pénzügyi beszámolás

IAS 37

Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések

IFRIC 6

Bizonyos piacon való részvételből eredő kötelezettségek – elektromos és elektronikus berendezések hulladékai

HÁTTÉR

1.

Az állam adót vethet ki a gazdálkodó egységekre. Az IFRS Értelmezési Bizottságtól útmutatást kértek az adónak az azt megfizető gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásaiban való elszámolásához. A kérdés arra irányul, hogy mikor kell megjeleníteni az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standardnak megfelelően elszámolandó adó megfizetésére vonatkozó kötelezettséget.

HATÓKÖR

2.

Ez az értelmezés az olyan adófizetési kötelezettség elszámolásával foglalkozik, amely az IAS 37 standard hatókörébe tartozik. Tisztázza továbbá a meghatározott időben esedékes és meghatározott összegű adó megfizetésére vonatkozó kötelezettség elszámolását.

3.

Az értelmezés nem foglalkozik az adófizetési kötelezettség megjelenítéséből származó költségek elszámolásával. A gazdálkodó egységeknek más standardokat kell alkalmazniuk annak eldöntésére, hogy az adófizetési kötelezettség megjelenítése eszközt vagy ráfordítást eredményez-e.

4.

Ezen értelmezés alkalmazásában az adó gazdasági előnyt megtestesítő erőforrások kiáramlása, amelyet az állam jogszabályoknak (törvényeknek és/vagy rendeleteknek) megfelelően vet ki a gazdálkodó egységekre, kivéve:

a)

a más standardok hatókörébe tartozó erőforrás-kiáramlásokat (például az IAS 12 Nyereségadók standard hatókörébe tartozó nyereségadókat); továbbá

b)

a jogszabályok megsértéséért kiszabott pénzbírságokat vagy egyéb büntetéseket.

Az „állam” kifejezés államokra, állami szervekre és hasonló, akár helyi, akár nemzeti vagy nemzetközi testületekre utal.

5.

A gazdálkodó egység által egy eszköz beszerzése vagy szolgáltatás igénybevétele céljából az állammal kötött szerződéses megállapodás keretében teljesített kifizetés nem minősül adónak.

6.

A gazdálkodó egység nem köteles alkalmazni ezen értelmezést olyan kötelezettségekre, amelyek kibocsátáskereskedelmi rendszerekből származnak.

KÉRDÉSEK

7.

Az adófizetési kötelezettség elszámolásával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében ez az értelmezés a következőkkel foglalkozik:

a)

Mi az a kötelmet keletkeztető esemény, amely adófizetési kötelezettség megjelenítését eredményezi?

b)

A működésnek egy jövőbeni időszakban való folytatására vonatkozó gazdasági kényszer keletkeztet-e olyan vélelmezett adófizetési kötelmet, amelynek kiváltó oka a szóban forgó jövőbeni időszakban való működés?

c)

Következik-e a vállalkozás folytatásának feltételezéséből, hogy a gazdálkodó egységnek olyan meglévő adófizetési kötelme van, amelynek kiváltó oka a jövőbeni időszakban való működés?

d)

Az adófizetési kötelezettség megjelenítése egy adott időpontban vagy – bizonyos körülmények között – fokozatosan történik az idő előrehaladtával?

e)

Mi az a kötelmet keletkeztető esemény, amely olyan adófizetési kötelezettség megjelenítését eredményezi, amelynek kiváltó oka egy minimumküszöb elérése?

f)

Az adófizetési kötelezettség megjelenítésének elvei azonosak az éves pénzügyi kimutatások és az évközi pénzügyi beszámoló esetében?

KONSZENZUS

8.

Az adófizetési kötelezettséget keletkeztető esemény az a tevékenység, amely a jogszabály meghatározása alapján kiváltó oka az adó megfizetésének. Például ha az adó megfizetésének kiváltó oka a folyó időszakbeli bevételtermelés, és az adó kiszámítása az előző időszakban termelt bevételen alapul, akkor a kötelmet keletkeztető esemény a szóban forgó adó esetében a folyó időszaki bevételtermelés. Az előző időszakbeli bevételtermelés szükséges, de nem elégséges meglévő kötelem keletkeztetéséhez.

9.

Abból, hogy a gazdálkodó egység gazdaságilag rákényszerül egy jövőbeni időszakban való működésre, nem következik, hogy a gazdálkodó egységnek olyan vélelmezett adófizetési kötelme keletkezik, amelynek kiváltó oka egy jövőbeni időszakban való működés.

10.

Abból, hogy a pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás folytatását feltételezve készítik el, nem következik, hogy a gazdálkodó egységnek olyan meglévő adófizetési kötelme van, amelynek kiváltó oka jövőbeni időszakban való működés.

11.

Az adófizetési kötelezettséget fokozatosan kell megjeleníteni, ha a kötelmet keletkeztető esemény egy adott időszak alatt történik (vagyis ha az adó megfizetésének jogszabályban meghatározott kiváltó tevékenysége egy adott időszakra kiterjed). Például ha a kötelmet keletkeztető esemény a bevételek adott időszakon át történő termelése, akkor a megfelelő kötelezettséget a szóban forgó bevétel termelésekor kell megjeleníteni.

12.

Ha az adófizetési kötelem kiváltó oka egy minimumküszöb elérése, a kötelemből eredő kötelezettség elszámolásának meg kell felelnie az ezen értelmezés 8–14. bekezdésében (különösen 8. és 11. bekezdésében) foglalt elveknek. Például, ha a kötelmet keletkeztető esemény egy tevékenységi minimumküszöb (például a bevétel, az árbevétel vagy a termelés egy minimumösszege) elérése, a megfelelő kötelezettséget akkor kell megjeleníteni, amikor elérik az adott minimumküszöböt.

13.

A gazdálkodó egységnek ugyanazon megjelenítési elveket kell alkalmaznia az évközi pénzügyi beszámoló esetében is, mint az éves pénzügyi kimutatások esetében. Ennek eredményeként az évközi pénzügyi beszámolóban az adófizetési kötelezettséget:

a)

nem kell megjeleníteni, ha az évközi beszámolási időszak végén nincs meglévő adófizetési kötelem; továbbá

b)

meg kell jeleníteni, ha az évközi beszámolási időszak végén létezik meglévő adófizetési kötelem.

14.

A gazdálkodó egységnek eszközt kell megjelenítenie, ha előre megfizette az adót, de még nincs meglévő kötelme az adó megfizetésére.


(1)  „Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.”

A. függelék

Hatálybalépés napja és áttérés

Ez a függelék az értelmezés szerves részét képezi, és ugyanolyan hatállyal rendelkezik, mint az értelmezés többi része.

A1.

A gazdálkodó egységnek ezt az értelmezést a 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Amennyiben egy gazdálkodó egység ezt az értelmezést korábbi időszakra alkalmazza, köteles ezt közzétenni.

A2.

A számviteli politika ezen értelmezés első alkalmazásából eredő változásait az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standardnak megfelelően, visszamenőlegesen el kell számolni.