4.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/33

A BIZOTTSÁG 592/2014/EU RENDELETE

(2014. június 3.)

a 142/2011/EU rendeletnek az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek tüzelőberendezésekben tüzelőanyagként való felhasználása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (állati melléktermékekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 15. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, 15. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére, 27. cikke első bekezdésének h) pontjára, 27. cikke első albekezdésének i) pontjára, a 27. cikke második albekezdésére és 45. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1069/2009/EK rendelet megállapítja az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozó köz- és állat-egészségügyi szabályokat az ilyen termékekhez kapcsolódó köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése és csökkentése érdekében. A rendelet az előbbiekben említett termékeket olyan meghatározott kategóriákba sorolja, amelyek tükrözik e kockázatok mértékét, és követelményeket ír elő e termékek biztonságos felhasználására és ártalmatlanítására vonatkozóan.

(2)

A 142/2011/EU bizottsági rendelet (2) megállapítja a 1069/2009/EK rendelet végrehajtási szabályait, beleértve a trágya felhasználására és ártalmatlanítására vonatkozó szabályokat is.

(3)

A baromfitrágya termelése a baromfik mezőgazdasági üzemekben való tenyésztésének és tartásának szerves részét képezi, amelyet helyben előzetes kezelés nélkül éghető tüzelőanyagként fel lehet használni, feltéve, hogy betartják a megfelelő környezetvédelmi és egészségvédelmi követelményeket, és e specifikus felhasználásnak nincsenek a környezetet és az emberi egészséget károsító hatásai.

(4)

A baromfitrágyát tüzelőanyagként felhasználó tüzelőberendezések esetében meg kell hozni azokat a szükséges higiéniai intézkedéseket, amelyek megakadályozzák a kórokozók esetleges terjedését. Ezeknek az intézkedéseknek ki kell terjedniük a baromfitrágya tárolóhelyéről származó szennyvíz kezelésére.

(5)

A baromfitrágya eltüzeléséből származó maradékanyagok – elsősorban a hamu – gazdag ásványianyag-források, amelyeket ásványi eredetű műtrágyák előállítása céljából be lehet gyűjteni; a Bizottság jelenleg dolgozza ki az ilyen maradékanyagokra vonatkozó uniós jogszabályt. Ezért helyénvaló megteremteni annak a lehetőségét, hogy az égéstermékek – hulladékként való ártalmatlanításuk helyett – felhasználásra kerüljenek.

(6)

A Bizottságnak e szakaszban csak arra vonatkozóan áll rendelkezésére átfogó bizonyíték, hogy a baromfitrágya éghető tüzelőanyagként mezőgazdasági üzemekben való felhasználására olyan technológiát fejlesztettek ki, amely nincs káros hatással a környezetre és/vagy az emberi egészségre. Amennyiben a Bizottság rendelkezésére bocsátanak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy más fajok trágyája az egészség és a környezet azonos mértékű védelme mellett felhasználható éghető tüzelőanyagként, a 142/2011/EU rendelet vonatkozó rendelkezései ennek megfelelően felülvizsgálhatók.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a baromfitrágyának tüzelőberendezésekben tüzelőanyagként való felhasználása továbbra is jogszerűen történjen, ezen specifikus felhasználás tekintetében további környezet- és egészségvédelmi követelményeket kell meghatározni a környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében.

(8)

Azok a harmonizált előírások, amelyek a trágyának a mezőgazdasági üzemek tüzelőberendezéseiben tüzelőanyagként való felhasználásából származó, az emberi és állati egészséget, valamint a környezetet érintő kockázatokat átfogó módon kezelik, hozzájárulhatnak a baromfitrágyát, mint fenntartható tüzelőanyag-forrást mezőgazdasági üzemekben felhasználó tüzelőberendezések technológiáinak fejlesztéséhez.

(9)

Ezért ennek megfelelően helyénvaló a 142/2011/EU rendelet 6. cikkét módosítani az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek tüzelőberendezésekben tüzelőanyagként való felhasználására vonatkozó kiegészítő követelmények meghatározása érdekében.

(10)

Az illetékes hatóságnak vagy megbízottjának igazolnia kell azt, hogy az az üzemeltetők betartják az e rendeletben említett bizonyos környezetvédelmi szabályokat.

(11)

A 142/2011/EU rendelet IV. melléklete IV. fejezete 2. szakaszának F. pontjában leírt feldolgozási szabályokat az 1069/2009/EK rendelet 20. cikkének megfelelően a hőtermelő kazánok esetében alternatív módszerként engedélyezték. Az említett módszerek – a szükséges kiigazításokkal – alkalmazhatók az állati zsíroknak a helyhez kötött belső égésű motorokban tüzelőanyagként történő elégetésére is.

(12)

Ezért a 142/2011/EU rendelet III. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

E rendelet alkalmazása érdekében szükséges bevezetni az állati zsíroknak és a baromfitrágyának tüzelőberendezésekben tüzelőanyagként való felhasználásának hatósági ellenőrzéseire vonatkozó követelményeket. A 142/2011/EU rendelet XVI. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 142/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

A 6. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Ártalmatlanítás égetéssel, ártalmatlanítás vagy hasznosítás együttégetéssel és éghető tüzelőanyagként való felhasználás”

b)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(6)   Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy az irányításuk alatt lévő olyan, a IV. melléklet IV. fejezetének 2. szakaszában említettől eltérő tüzelőberendezések, amelyekben tüzelőanyagként állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket használnak fel, megfelelnek a III. melléklet IV. és V. fejezetében előírt általános feltételeknek és egyedi követelményeknek, valamint azokat az illetékes hatóság az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének d) pontjának megfelelően engedélyezte.

(7)   Az illetékes hatóság kizárólag az alábbi feltételekkel engedélyezi az állati melléktermékek és az azokból származó termékek éghető tüzelőanyagként történő felhasználását a (6) bekezdésben említett tüzelőberendezésekben:

a)

a tüzelőberendezések a III. melléklet V. fejezetének hatálya alá tartoznak;

b)

a tüzelőberendezések megfelelnek a III. melléklet IV. és V. fejezetében előírt általános feltételeknek és egyedi követelményeknek;

c)

igazgatási eljárások vannak folyamatban annak biztosítására, hogy a tüzelőberendezés engedélyezésére vonatkozó követelményeket évente ellenőrzik.

(8)   A baromfitrágyának éghető tüzelőanyagként történő, a III. melléklet V. fejezetében meghatározottak szerinti felhasználására e cikk (7) bekezdésében említetteken felül az alábbi szabályok alkalmazandók:

a)

az üzemeltető által az illetékes hatósághoz az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően benyújtott jóváhagyási kérelemnek a tagállamok illetékes hatóságai által vagy a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott szakmai szervezet által igazolt bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a tüzelőberendezés, amelyben tüzelőanyagként baromfitrágyát használnak fel, teljes mértékben teljesíti a III. melléklet V. fejezete B. szakaszának 4. pontjában meghatározott kibocsátási határértékeket és nyomonkövetési követelményeket;

b)

a 1069/2009/EK rendelet 44. cikkében előírt engedélyezési eljárás nem zárható le mindaddig, amíg legalább két egymást követő ellenőrzést – beleértve a szükséges hőmérséklet- és kibocsátásméréseket – a tagállamok illetékes hatóságai vagy a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott szakmai szervezet el nem végeztek a tüzelőberendezés működésének első hat hónapja során, amely ellenőrzések közül az egyiknek előre nem bejelentettnek kell lennie. Amennyiben ezen ellenőrzések eredménye igazolja a III. melléklet V. fejezete B. szakaszának 4. pontjában meghatározott paraméterek teljesülését, megadható a teljes körű engedély.”

2.

A III. és a XVI. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 3. cikk első bekezdésében említett időpontot követő két éves átmeneti időszak folyamán a tagállamok engedélyezhetik a kiolvasztott zsírokat vagy baromfitrágyát tüzelőanyagként felhasználó, a nemzeti jogszabályok által engedélyezett tüzelőberendezések működését.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. július 15-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

(2)  A Bizottság 2011. február 25-i 142/2011/EU rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A 142/2011/EU rendelet III. és XVI. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A III. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

ÁRTALMATLANÍTÁS, HASZNOSÍTÁS ÉS TÜZELŐANYAGKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁS”

b)

A szöveg a következő IV. és V. fejezettel egészül ki:

„IV. FEJEZET

ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK TÜZELŐANYAGKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1. szakasz

Állati melléktermékek és azokból származó termékek éghető tüzelőanyagként való felhasználására vonatkozó általános követelmények

1.

A 6. cikk (6) bekezdésében említett tüzelőberendezések üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy az irányításuk alatt lévő tüzelőberendezések teljesítsék az alábbi feltételeket:

a)

A tüzelőanyagként való felhasználásra szánt állati melléktermékeket és azokból származó termékeket a lehető legrövidebb időn belül fel kell használni erre a célra vagy felhasználásukig biztonságosan kell tárolni őket.

b)

A tüzelőberendezések esetében megfelelő intézkedéseknek kell érvényben kell lenniük, amelyek biztosítják, hogy a tároló-és szállítóeszközök tisztítását és fertőtlenítését a telephely olyan kijelölt területén végzik, ahonnan a szennyvizet az uniós jogszabályoknak megfelelően összegyűjteni és ártalmatlanítani lehet a környezetszennyezés kockázatának elkerülése érdekében.

Az első albekezdésben meghatározott követelményektől eltérve a kiolvasztott zsírok szállítására használt tároló- és szállítóeszközök tisztítását és fertőtlenítését el lehet végezni a berakodás helyén vagy pedig az 1069/2009/EK rendelet értelmében engedélyezett vagy nyilvántartásba vett bármely más telephelyen.

c)

A tüzelőberendezéseknek jó vízelvezetésű, szilárd alapon kell elhelyezkedniük.

d)

A tüzelőberendezések esetében megfelelő intézkedéseknek kell érvényben lenniük a kártevők elleni védekezés érdekében. E célra kártevők elleni dokumentált védekezési tervet kell alkalmazni.

e)

A személyzet számára biztosítani kell a személyes higiéniát szolgáló megfelelő létesítményeket, így például a mellékhelyiségeket, öltözőket és mosdókagylókat, hogy megelőzzék a gazdaságban tartott állatok, vagy ezen állatoknak szánt takarmány kezelésére szolgáló berendezések újrafertőződésének kockázatát.

f)

A tüzelőberendezés minden részére vonatkozóan tisztítási és fertőtlenítési eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni. A tisztításhoz megfelelő felszerelést és tisztítószereket kell biztosítani.

g)

A higiéniai ellenőrzésnek ki kell terjednie a környezet és a berendezések rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzések ütemtervét és eredményeit dokumentálni kell és legalább 2 évig meg kell őrizni.

h)

Amennyiben engedélyezett vagy nyilvántartásba vett élelmiszer- vagy takarmányfeldolgozó üzemben helyhez kötött belső égésű motorokban tüzelőanyagként kiolvasztott zsírt használnak, az élelmiszer vagy a takarmány ugyanezen a helyen történő feldolgozásának szigorúan elkülönített módon kell történnie.

2.

A tüzelőberendezések üzemeltetőinek minden szükséges, az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek fogadásával kapcsolatos óvintézkedést meg kell tenniük az egészségügyi és állat-egészségügyi, valamint környezeti kockázatok megelőzése vagy lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében.

3.

Az állatok nem kerülhetnek kapcsolatba a tüzelőberendezéssel, az eltüzelésre szánt állati melléktermékekkel és az azokból származó termékekkel, illetve az eltüzelés során keletkező hamuval.

4.

Amennyiben a tüzelőberendezés élelmiszertermelő fajhoz tartozó állatokat tartó üzem területén található:

a)

gondoskodni kell a tüzelőberendezés, illetve az állatok, valamint takarmányuk és almuk teljes mértékű fizikai elkülönítéséről;

b)

a felszereléseket teljes mértékben a tüzelőberendezés üzemeltetésének kell szentelni, és az üzemben máshol nem szabad használni, kivéve, ha azt az ilyen használat előtt hatékonyan megtisztították és fertőtlenítették;

c)

a tüzelőberendezés személyzetének felsőruházatot és lábbelit kell váltaniuk és biztosítaniuk kell a személyes higiéniát mielőtt az ezen üzemben, vagy bármely más üzemben lévő állatokat, takarmányukat vagy almukat kezelik.

5.

A tüzelőanyagként való eltüzelésre váró állati melléktermékeket és a tüzelés maradékanyagait zárt és fedett kijelölt helyen vagy fedett szivárgásmentes tartályokban kell tárolni.

6.

Az állati melléktermék vagy a belőlük származó termékek eltüzelését olyan feltételek mellett kell végezni, amelyek megakadályozzák az állati takarmányok keresztszennyeződését.

2. szakasz

A tüzelőberendezések üzemeltetési feltételei

1.

A tüzelőberendezéseket úgy kell tervezni, megépíteni, felszerelni és üzemeltetni, hogy még a legkedvezőtlenebb körülmények között is az állati melléktermékek és a belőlük származó termékek legalább 2 másodpercen keresztül 850 °C-on, vagy legalább 0,2 másodpercig 1 100 °C-on legyenek kezelve.

2.

Az eljárásból származó gáz hőmérsékletét ellenőrzött és egyenletes módon 2 másodpercig 850 °C-os, vagy 0,2 másodpercig 1 100 °C-os hőmérsékletre kell emelni.

A hőmérsékletet – az illetékes hatóság engedélye alapján – a belső fal közelében vagy az égéstér valamely más reprezentatív pontján kell mérni.

3.

Automata technikákat kell alkalmazni a tüzelési folyamattal kapcsolatos paraméterek és feltételek nyomon követésére.

4.

A hőmérséklet-mérési eredményeket úgy kell automatikusan nyilvántartani és bemutatni, hogy az illetékes hatóság – az általa meghatározott eljárásokkal összhangban – ellenőrizhesse az 1. és a 2. pontban említett engedélyezett működési feltételek betartását.

5.

A tüzelőberendezés üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy a tüzelőanyag olyan módon égjen el, hogy a salak és a tűztéri hamu teljes szervesszén-tartalma kisebb legyen mint 3 %, vagy az izzítási veszteség kevesebb legyen, mint az említett anyag szárazanyag tartalmának 5 %-a.

3. szakasz

Az égéstermékek

1.

Az égéstermékek mennyiségét és káros hatását a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Az ilyen égéstermékeket újra kell hasznosítani, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a megfelelő uniós jogszabályok szerint kell ártalmatlanítani vagy felhasználni.

2.

A szárazmaradékok – beleértve a port is – szállítását és közbenső tárolását zárt tartályokban kell végezni, vagy olyan más módon, amely megakadályozza a környezetben való szétszóródásukat.

4. szakasz

Üzemzavar vagy a normálistól eltérő üzemeltetési feltételek

1.

A tüzelőberendezést el kell látni olyan berendezéssel, amely biztosítja az üzemelés leállását üzemzavar vagy a normálistól eltérő üzemelés esetén mindaddig, amíg a normális üzemelés helyre nem áll.

2.

A nem megfelelő mértékben eltüzelt állati melléktermékeket és belőlük származó termékeket újra el kell tüzelni vagy az 1069/2009/EK rendelet 12., 13. és 14. cikkében említett, az engedélyezett hulladéklerakókban való ártalmatlanítási módszertől eltérő módon, ártalmatlanítani kell.

V. FEJEZET

A TÜZELŐBERENDEZÉSKÉNT HASZNÁLHATÓ ÜZEMEK ÉS AZ OTT HASZNÁLHATÓ TÜZELŐANYAGOK, VALAMINT AZ ÜZEMEK MEGHATÁROZOTT TÍPUSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

A.   Helyhez kötött belső égésű motorok

1.

Kiindulási anyag

Ehhez a folyamathoz az összes kategóriájú állati melléktermékből származó zsírfrakció használható, ha teljesíti az alábbi feltételeket:

a)

ha nem a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. vagy XII. szakaszának megfelelően előállított halolajat, illetve kiolvasztott zsiradékot használnak fel, az állati melléktermékekből származó zsírfrakciót először fel kell dolgozni az alábbiak felhasználásával:

i.

az 1. vagy a 2. zsírfrakció-kategóriába tartozó anyagok esetében az 1–5. feldolgozási módszerek valamelyikével, a IV. melléklet III. fejezetében foglaltaknak megfelelően.

Amennyiben ezt a zsírt az illetékes hatóság által engedélyezett nem mellőzhető, zárt szállítórendszerben távolították el a feldolgozó üzemből azonnali közvetlen égetésre, nincs szükség a VIII. melléklet V. fejezetének 1. pontjában említett, glicerin-triheptanoáttal (GTH) való tartós megjelölésre;

ii.

a 3. kategória anyagaihoz tartozó zsírfrakció esetében az 1–5. feldolgozási módszerek valamelyikével vagy a 7. feldolgozási módszerrel, a IV. melléklet III. fejezetében foglaltaknak megfelelően;

iii.

halból származó anyag esetében az 1–7. módszerekkel a IV. melléklet III. fejezetében foglaltaknak megfelelően;

b)

a zsírfrakciót külön kell választani a fehérjétől, és a másik üzemben történő eltüzelésre szánt, kérődző állatokból származó zsír esetében el kell távolítani a 0,15 tömegszázalékot meghaladó oldhatatlan szennyeződéseket.

2.

Módszerek:

Az állati zsírnak helyhez kötött belső égésű motorokban tüzelőanyagként való elégetését az alábbi módon kell végezni:

a)

az 1.a) és b) pontokban említett zsírfrakciókat az alábbi módon kell elégetni:

i.

a IV. fejezet 2. szakaszának 1. pontjában meghatározott feltételek alapján; vagy

ii.

olyan, az illetékes hatóság által engedélyezett folyamatparaméterek alkalmazásával, amelyekkel az i. alpontban meghatározottal megegyező eredmény érhető el;

b)

az állati zsíron kívül más állati eredetű anyag elégetését nem szabad engedélyezni;

c)

az 1. kategóriából vagy a 2. kategóriából nyert kiolvasztott zsírokat, amelyeket a 852/2004/EK, a 853/2004/EK és a 183/2005/EK rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vett vagy engedélyezett telephelyeken vagy nyilvános helyeken tüzelnek el, az 1. feldolgozási módszerrel kell feldolgozni, a IV. melléklet III. fejezetében foglaltaknak megfelelően;

d)

az állati zsír égetését a környezetvédelemre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban kell végezni, különös figyelemmel az e jogszabályokban meghatározott szabványokra és követelményekre, valamint a károsanyag-kibocsátások szabályozásának és ellenőrzésének elérhető legjobb technikáira vonatkozó követelményekre.

3.

Üzemelési feltételek:

A IV. fejezet 2. szakaszának 2. pontjában meghatározott követelményektől eltérve, a környezetvédelmi ügyekért felelős illetékes hatóság engedélyezheti az olyan egyéb folyamatparamétereken alapuló követelményeket, amelyek azonos környezeti eredményt biztosítanak.

B.   Olyan, mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezések, amelyekben baromfitrágyát használnak tüzelőanyagként

1.

Az üzem típusa:

Olyan, mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezések, amelyeknek a névleges bemenő hőteljesítménye nem haladja meg az 5 MW-t.

2.

Kiindulási anyag és cél

Kizárólag az 1069/2009/EK rendelet 9. cikkének a) pontjában említett nem feldolgozott baromfitrágya, amelyet éghető tüzelőanyagként használnak fel az 3–5. pontban meghatározott követelményeknek megfelelően.

Az 1. pontban említett mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezésben nem használhatók tüzelőanyagként az egyéb állati melléktermékek vagy a belőlük származó termékek és más fajok trágyája, vagy amelyek az üzemen kívül keletkeztek.

3.

A baromfitrágyára vonatkozó különleges követelmények annak éghető tüzelőanyagként való felhasználása esetén:

a)

A trágyát élelmiszer-termelő állatokat tartó üzemben biztonságosan, zárt tárolóhelyen kell tárolni, a további kezelések szükségességének csökkentése és a más területekkel való keresztszennyeződés elkerülése érdekében.

b)

A mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezésnek az alábbi felszereltséggel kell rendelkeznie:

i.

automata tüzelőanyag-kezelő rendszer, amely a tüzelőanyagot további kezelés nélkül közvetlenül az égéstérbe helyezi;

ii.

egy támasztóégő, amelyet indításkor és leállításkor használnak a IV. fejezet 2. szakaszának 2. pontjában meghatározott hőmérsékleti követelmények betartásának biztosítására e működések során minden esetben és mindaddig, amíg elégetetlen anyag található az égéstérben.

4.

Kibocsátási határértékek és nyomonkövetési követelmények:

a)

A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok kibocsátása (vagyis a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid együttes mennyiségének nitrogén-dioxidban kifejezett összege) és a por kibocsátása nem haladhatja meg az alábbi kibocsátási határértékeket, amelyeket mg/Nm3-ben 273,15 K hőmérsékleten, 101,3 kPa nyomáson 11 százalékos oxigéntartalom mellett határoztak meg, a hulladékgázok vízpára-tartalommal történt korrekcióját követően:

Káros anyag

Kibocsátási határérték (mg/Nm3)

Kén-dioxid

50

Nitrogén-oxidok (NO2)

200

Por

10

b)

A mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezés üzemeltetője legalább évente méréseket végez a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a por kimutatására.

Az első albekezdésben említett mérések alternatívájaként egyéb, az illetékes hatóság által ellenőrzött és jóváhagyott eljárások is alkalmazhatók a kén-dioxid-kibocsátás meghatározására.

A nyomon követést az üzemeltető által vagy nevében a CEN-szabványoknak megfelelően kell elvégezni. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-szabványokat, országos vagy egyéb nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

c)

Valamennyi eredményt megfelelő módon kell rögzíteni, feldolgozni és bemutatni, hogy az illetékes hatóság ellenőrizhesse a kibocsátási határértékek betartását.

d)

Azon tüzelőberendezések esetében, amelyek mezőgazdasági üzemben találhatók, és amelyekben a kibocsátási határértékek betartása céljából másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezést alkalmaznak, az említett kibocsátáscsökkentő berendezés hatékony működését folyamatosan nyomon kell követni, és az így kapott adatokat rögzíteni kell.

e)

Az a) pontban említett kibocsátási határértékek be nem tartása esetén, vagy amennyiben egy mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezés nem teljesíti a IV. fejezet 2. szakasza 1. pontjában meghatározott követelményeket, az üzemeltetőknek haladéktalanul tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot, és intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a tüzelőberendezés a követelményeket a lehető legrövidebb időn belül újból teljesítse. Amennyiben a követelmények újbóli teljesítése nem lehetséges, az illetékes hatóság felfüggeszti a tüzelőberendezés üzemeltetését, és visszavonja engedélyét.

5.

Módosítások az üzemeltetésben és leállások:

a)

Az üzemeltető a módosítás elvégzését megelőzően legalább egy hónappal értesíti az illetékes hatóságot a mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezés minden olyan tervezett módosításáról, amely hatással lehet annak kibocsátására.

b)

Az üzemeltető meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági üzemben lévő tüzelőberendezés esetében az üzemzavarok fennállásának időtartama, valamint az indítási és leállítási időszakok a lehető legrövidebbek legyenek. A másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezések üzemzavara vagy üzemképtelensége esetén az üzemeltető azonnal értesíti az illetékes hatóságot.”

2.

A XVI. melléklet III. fejezete a következő szakasszal egészül ki:

„12. szakasz

Az állati zsírt és a baromfitrágyát tüzelőanyagként való felhasználás céljából engedélyezett berendezések hatósági ellenőrzése

Az illetékes hatóság dokumentum-ellenőrzést végezhet az állati zsírt és a baromfitrágyát tüzelőanyagként való felhasználás céljából engedélyezett üzemekben a III. melléklet V. fejezetében említettek szerint, a 6. cikk (7) és (8) bekezdésében említett eljárásoknak megfelelően.”