20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/29

(1)

Az 575/2013/EU rendelet azon előírása alapján, amely szerint olyan módszerek körét kell kidolgozni, amelyekkel a delta kockázattól eltérő egyéb kockázatok az intézmény opciókkal és opciós utalványokkal összefüggő tevékenységeinek méretével és összetettségével arányos módon jeleníthetők meg a szavatolótőke-követelményekben, indokolt eltérő komplexitású és kockázatérzékenységű módszereket kialakítani, amelyek különböző profilú intézmények számára lehetnek megfelelőek. Következésképpen helyénvaló előírni a következő három módszer alkalmazását az opciók és opciós utalványok nem delta kockázatainak mérésére (a módszerek összetettség szerinti, növekvő sorrendben szerepelnek): i. az egyszerűsített módszer, ii. a delta-plusz módszer, valamint iii. a forgatókönyvmódszer. Ez a három módszert magában foglaló keret – az 575/2013/EU rendelet figyelembevételéhez szükséges módosításokkal – nagyrészt a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság nem delta kockázatra vonatkozó szabályozási keretét hajtja végre. Ezáltal biztosítható az uniós szabályok és a nemzetközileg elfogadott minimumkövetelmények összhangja, ami további előnyt jelent.

(2)

Mivel a delta-plusz módszert alkalmazó intézmények számára biztosítani kell a nem folytonos opciók kockázatérzékenyebb kezelését, az intézményeknek képeseknek kell lenniük az opciókhoz és opciós utalványokhoz kapcsolódó kockázat értékelésére meghatározott módszerek bizonyos feltételek melletti kombinációjára csoporton és szervezeten belül egyaránt. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az intézmények a módszereket a szavatolótőke-követelményük csökkentése céljából ne alkalmazhassák szelektíven, a módszerek egyéni alapon történő kombinációja csak azzal a feltétellel engedhető meg, hogy az intézmények az egyes módszerek alkalmazási körét azok következetes alkalmazása érdekében már az alkalmazás megkezdése előtt meghatározzák.

(3)

Az opciókhoz és opciós utalványokhoz kapcsolódó nem delta kockázatok a teljesség igénye nélkül magukban foglalhatják az instrumentum gammájának változásából eredő kockázatot (gamma kockázat vagy konvexitási kockázat e rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően), az instrumentum vegájának változásából eredő kockázatot (vega kockázat vagy volatilitási kockázat e rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően), a kamatlábak változásából eredő kockázatot (kamatkockázat vagy ró kockázat), a gamma kockázattal nem megragadható nemlineáris jellemzőket, valamint az egy kosárba tartozó opciók és opciós utalványok implikált korrelációjával kapcsolatos kockázatot. A felsorolt kockázatok közül még az összetettebb intézmények esetében is csak a gamma és vega kockázat lényegessége indokolja szavatolótőke-követelmények előírását, így a szavatolótőke-követelmények e rendelet szerinti kiszámításakor kizárólag az említett kockázattípusokat kell figyelembe venni. Az 575/2013/EU rendelet előírja az intézmények számára, hogy a delta belső módszerrel történő kiszámításához előzetesen engedélyt kérjenek az illetékes hatóságtól. Mindazonáltal a nem delta kockázatra vonatkozó módszerek használatát a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) az intézmények felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárására vonatkozó rendelkezései alapján nyomon kell követni és értékelni kell. Emellett a forgatókönyvmódszer jelentősebb összetettsége szükségessé teszi az illetékes hatóságok általi szorosabb nyomon követést, így az intézmények általi használatát – mind az első, mind a folyamatos alkalmazás tekintetében – meghatározott alkalmazási feltételekhez kell kötni.

(4)

Mivel az 575/2013/EU rendeletnek a rögzített és változó kamatláb közötti csereügyletet szabályozó 330. cikke kizárólag „a kamatlábkockázat szempontjából” alkalmazható, azt egyes pénzügyi eszközök, például csereügyletre szóló opció (swaption) esetében nem kell figyelembe venni.

(5)

E rendelet rendelkezései szorosan összefüggnek, mivel mindegyikük a különböző alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó opciók és opciós utalványok nem delta kockázatainak mérésével foglalkozik. Az egyszerre hatályba léptetendő rendelkezések koherenciája, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az említett kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek átfogó rálátással rendelkezzenek a szóban forgó rendelkezésekre és könnyen hozzáférhessenek azokhoz, az 575/2013/EU rendelet által ezzel kapcsolatban előírt szabályozástechnikai standardokat célszerű egyetlen rendeletbe foglalni.

(6)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozás technikai standardtervezeten alapul.

(7)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

a)

az e rendelet 2. és 3. cikkében meghatározott egyszerűsített módszer;

b)

az e rendelet 4., 5. és 6. cikkében meghatározott delta-plusz módszer;

c)

az e rendelet 7., 8. és 9. cikkében meghatározott forgatókönyvmódszer.

a)

az opciókat vagy opciós utalványokat tartalmazó kosarakat alapvető összetevőikre bontják;

b)

a kamatlábakhoz különböző napokon kapcsolódó felső és alsó határokat, valamint egyéb opciókat különböző időszakokra vonatkozó, független opciók (ún. capletek és floorletek) láncává bontják;

c)

a rögzített és változó kamatláb közötti csereügylethez kapcsolódó opciókat és opciós utalványokat a csereügylet rögzített kamatláb oldalához kapcsolódó opcióként vagy opciós utalványként kezelik;

d)

az 5. cikk (3) bekezdésében felsorolt alapul szolgáló eszközök közül többhöz kapcsolódó opciókat vagy opciós utalványokat olyan opciók vagy opciós utalványok kosaraként kezelik, amelyek mindegyike saját megkülönböztethető alapul szolgáló eszközzel rendelkezik.

a)

a (2)–(5) bekezdésben meghatározott bruttó összeg;

b)

a kockázattal súlyozott delta-ekvivalens összege, amely az alapul szolgáló eszköz piaci értékét a deltával, majd az alábbi megfelelő súlyozások egyikével szorozva számítható ki:

a)

ahol a vevő feltétel nélkül jogosult az alapul szolgáló eszközt a lejárat napján vagy azt megelőzően bármikor, előre meghatározott áron megvásárolni, és az eladó köteles a vevő követelését teljesíteni (egyszerű vételi opciók és opciós utalványok);

b)

ahol a vevő ugyanígy, az a) pontban leírtaknak megfelelően feltétel nélkül jogosult az alapul szolgáló eszköz eladására (egyszerű eladási opciók vagy opciós utalványok),

a)

az opció vagy opciós utalvány az alapul szolgáló eszköz eladására jogosít (hosszú eladás), és az alapul szolgáló eszközben való részesedéssel párosul (hosszú pozíció az alapul szolgáló eszközben);

b)

az opció vagy opciós utalvány az alapul szolgáló eszköz vételére jogosít (hosszú vétel), és az alapul szolgáló eszközben való részesedés eladására szóló ígérettel párosul (rövid pozíció az alapul szolgáló eszközben).

a)

az alapul szolgáló eszköz piaci értéke, valamint az alapul szolgáló eszközre vonatkozó egyedi és általános piaci kockázati szavatolótőke-követelmény szorzata;

b)

az 575/2013/EU rendelet 104. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott piaci áron történő értékelés, illetve modell alapján történő értékelés módszerével megállapított pozícióérték (az opció vagy opciós utalvány piaci értéke).

a)

az alapul szolgáló eszköz árára vonatkozó delta parciális deriváltjához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény, amely kötvényre szóló opciók vagy opciós utalványok esetében az alapul szolgáló kötvény lejáratig számított hozamára vonatkozó delta parciális deriváltja, csereügyletre szóló opciók esetében pedig a csereügyletek kamatára vonatkozó delta parciális deriváltja;

b)

az implikált volatilitásra vonatkozóan az opció vagy opciós utalvány értékének első parciális deriváltjához kapcsolódó követelmény.

a)

vásárolt opció vagy opciós utalvány esetén nulla és az alábbi értékek különbözete közül a magasabb érték:

b)

eladott opció vagy opciós utalvány esetén nulla és az alábbi értékek különbözete közül a magasabb érték:

a)

az egyes opciókra vagy opciós utalványokra vonatkozóan gamma hatást kell számítani;

b)

össze kell adni az egyes opciók vagy opciós utalványok gamma hatásai közül azokat, amelyek azonos megkülönböztethető alapul szolgáló eszközhöz kapcsolódnak;

c)

a gamma kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény a b) lépésben kapott valamennyi negatív érték összegének abszolút értéke. A b) lépésben kapott pozitív értékeket figyelmen kívül kell hagyni.

a)

azonos pénznemben számított kamatlábak esetében az 575/2013/EU rendelet 339. cikkének 2. táblázatában megadott lejárati sávok mindegyike;

b)

részvények és részvényindexek esetében az 575/2013/EU rendelet 341. cikkének (3) bekezdése szerint kidolgozandó szabályok alapján meghatározott piacok mindegyike;

c)

deviza és az arany esetében a devizapárok mindegyike és az arany;

d)

áruk esetében az 575/2013/EU rendelet 357. cikkének (4) bekezdése szerint azonosnak minősülő áruk.

a)

minden egyes opcióra vonatkozóan ki kell számítani a vega értékét;

b)

az egyes opciókra vonatkozóan ki kell számítani az implikált volatilitás plusz/mínusz 25 %-os feltételezett eltolódását, ahol az implikált volatilitást a 4. cikk (2) bekezdése szerint kell értelmezni;

c)

az egyes opciókra vonatkozóan az a) pont alatti lépésben kapott vega értéket meg kell szorozni az implikált volatilitás b) pont alatti lépésben kapott feltételezett eltolódásával;

d)

az alapul szolgáló eszközöknek az 5. cikk (3) bekezdés szerint értelmezett egyes megkülönböztethető típusaira vonatkozóan a c) pont alatti lépésben kapott értékeket össze kell adni;

e)

a vega kockázat teljes szavatolótőke-követelménye a d) pont alatti lépésben kapott abszolút értékek összege.

a)

kockázat-ellenőrzési egységet hoztak létre, amely figyelemmel kíséri az intézmények opcióportfóliójával kapcsolatos kockázatot, és ennek eredményeiről beszámol a vezetőségnek;

b)

értesítették az illetékes hatóságokat azon kitettségek előre meghatározott köréről, amelyekre e módszert a későbbiekben következetesen alkalmazni kívánják;

c)

a forgatókönyvmódszer eredményeit felhasználják a vezetőségnek készített belső jelentésekben.

a)

kamatlábra szóló opciók vagy opciós utalványok esetében az 575/2013/EU rendelet 339. cikkében található 2. táblázat 5. oszlopában megadott becsült kamatlábváltozás pozitív/negatív előjellel;

b)

részvényre és részvényindexre szóló opciók vagy opciós utalványok esetében az 575/2013/EU rendelet 343. cikkében megadott súlyozás pozitív/negatív előjellel;

c)

devizára és aranyra szóló opciók vagy opciós utalványok esetében az 575/2013/EU rendelet 351. cikkében megadott súlyozás pozitív/negatív előjellel, vagy adott esetben az 575/2013/EU rendelet 354. cikkében megadott súlyozás pozitív/negatív előjellel;

d)

árukra szóló opciók vagy opciós utalványok esetében az 575/2013/EU rendelet 360. cikke (1) bekezdésének a) pontjában megadott súlyozás pozitív/negatív előjellel.

a)

az egyes opciókra és opciós utalványokra vonatkozóan a 8. cikkben említett valamennyi forgatókönyv alkalmazásával ki kell számítani az egyes forgatókönyveknek megfelelő szimulált nettó nyereséget vagy veszteséget. Ezt a szimulációt teljes körű újraértékelési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani, vagyis annak az árváltozásokat árazási modellek alapján, azok helyi közelítése nélkül kell szimulálnia;

b)

az alapul szolgáló eszközöknek az 5. cikk (3) bekezdésében említett egyes megkülönböztethető típusaira vonatkozóan az a) pont szerinti számítás eredményeként az egyes forgatókönyvekre kapott értékeket össze kell adni;

c)

az alapul szolgáló eszközöknek az 5. cikk (3) bekezdésében említett egyes megkülönböztethető típusaira vonatkozóan az érintett forgatókönyv az a forgatókönyv, amelynél a b) pont alatti lépésben kapott értékek a legnagyobb veszteséget, vagy ha veszteség nincs, akkor a legkisebb nyereséget eredményezik;

d)

az alapul szolgáló eszközöknek az 5. cikk (3) bekezdésében említett egyes megkülönböztethető típusaira vonatkozóan a szavatolótőke-követelményt a II. mellékletben megadott képlet szerint kell kiszámítani;

e)

az opciók vagy opciós utalványok teljes szavatolótőke-követelménye a nem delta kockázat esetében az alapul szolgáló eszközöknek az 5. cikk (3) bekezdésében említett egyes megkülönböztethető típusaira vonatkozóan a d) pont alatti lépés szerinti számítás eredményeként kapott szavatolótőke-követelmények összege.