20.5.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 148/17 |
A BIZOTTSÁG 526/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2014. március 12.)
az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódóan a közelítő felárat és a korlátozott számú kisebb portfóliót meghatározó szabályozástechnikai standardtervezetek tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 383. cikke (7) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
(1) |
A hitelértékelési korrekciós (CVA) kockázatra vonatkozó szavatolótőke- követelmények meghatározására alkalmazott fejlett módszer olyan partnereket érinthet, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre a hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS) felára. Ilyenkor az intézménynek az 575/2013/EU rendelet 383. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében olyan felárat kell alkalmaznia, amely a partner minősítése, gazdasági ágazata és régiója alapján megfelelő (a továbbiakban: közelítő felár). |
(2) |
A CVA-kockázat közelítő felárának megállapítására vonatkozó szabályoknak elő kell írniuk a minősítés, gazdasági ágazat és régió tág kategóriáinak alkalmazását, továbbá az intézmények számára kellő rugalmasságot kell lehetővé tenniük ahhoz, hogy saját szakértői értékelésük alapján állapítsák meg a legmegfelelőbb közelítő felárat. |
(3) |
Annak részletesebb meghatározásakor, hogy az egyetlen kibocsátó minősítési, ágazati és regionális jellemzőit az intézmények milyen módon vegyék figyelembe a megfelelő közelítő felárnak a szavatolótőke-követelmények meghatározása céljából történő, az 575/2013/EU rendelet előírásai szerinti becslése során, e feltételek összehangolt alkalmazása érdekében szabályokat kell rögzíteni az említett jellemzőknek az egyes jellemzőkhöz kapcsolódó minimumkategóriákon alapuló mérlegelésére. |
(4) |
Ezenfelül egyetlen kibocsátó esetében, amikor például egy regionális kormányzat vagy helyi hatóság és az állam közötti kapcsolat áll fenn, lehetővé kell tenni a megfelelő közelítő felár egyetlen kibocsátó hitelkockázati felára alapján történő becslését, amennyiben ez megfelelőbb becslést eredményez. |
(5) |
A hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény megfelelő kiszámítása érdekében a közelítő felárat likvid piacon megfigyelt adatok alapján kell kiszámítani, ugyanakkor az adatokkal kapcsolatos feltételezéseknek, például az eltérő futamidőre vonatkozó adatok interpolációjának és extrapolációjának szilárd elméleti alapokra kell épülniük. |
(6) |
Az intézmények gyakorlatának közelítése, valamint a következetlenségek elkerülése érdekében, tekintettel arra, hogy az implikált nemteljesítési valószínűség (PD), a hitel-nemteljesítési csereügylet felára és a nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) kétismeretlenes egyenletet alkot, valamint arra, hogy a piaci konvenció szerint rögzített LGD alapján a piaci felárakból vezetik le az implikált PD értékeket, az intézményeknek olyan LGDMKT értéket kell alkalmazniuk, amely összhangban áll azzal a rögzített LGD értékkel, amelyet a piaci szereplők általánosan alkalmaznak az implikált PD értékek azon likvid forgalmú hitelkockázati felárak alapján történő meghatározására, amelyek alapján megállapították az adott partner közelítő hitelkockázati felárát. |
(7) |
A korlátozott számú kisebb portfólióra alkalmazott fejlett CVA-módszer használatának engedélyezése céljából az intézmények különböző dimenzióinak figyelembevétele érdekében célszerű figyelembe venni a portfóliót mint az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének (4) bekezdése szerinti nettósítási halmazt, a belső modell módszeren kívül eső, a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó ügyletek számát és a belső modell módszeren kívül eső, a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó nettósítási halmazok méretét, továbbá korlátozni azokat a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó ügyletek teljes számának, illetve a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény számításában alkalmazott nettósítási halmazok teljes méretének százalékos arányában. |
(8) |
A fejlett CVA-módszer alkalmazása esetleges megszakításának az elkerülése céljából a fejlett CVA-módszernek a korlátozott számú kisebb portfólióra történő alkalmazása kizárólag akkor szüntethető meg, ha a mennyiségi határértékeket két egymást követő negyedévben átlépték. |
(9) |
Továbbá annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan el tudják látni felügyeleti feladataikat, elérhetővé kell tenni számukra az arra vonatkozó információt, hogy a korlátozott számú kisebb portfólióra vonatkozó követelmény már nem teljesül, ezért az intézményeknek az ilyen esetekről értesíteniük kell az illetékes hatóságokat. |
(10) |
Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul. |
(11) |
Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A megfelelő közelítő felár meghatározása
(1) Egy adott partner tekintetében a közelítő felár az 575/2013/EU rendelet 383. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti minősítés, gazdasági ágazat és régió alapján akkor tekintendő megfelelőnek, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
a) |
a közelítő felárat a partner b), c) és d) pontban meghatározott minősítési, ágazati és regionális jellemzőinek maradéktalan figyelembevételével állapították meg; |
b) |
a minősítési jellemzőt a belső és külső minősítési források előre meghatározott hierarchiájára tekintettel állapították meg. A minősítést az 575/2013/EU rendelet 384. cikkének (2) bekezdésében említett hitelminőségi besorolásokhoz kell rendelni. Ha több külső minősítés áll rendelkezésre, a hitelminőségi besorolásokhoz való hozzárendelésüket az említett rendelet 138. cikkében a több hitelminősítésre vonatkozóan meghatározott módszer szerint kell elvégezni; |
c) |
az ágazati jellemzőt legalább az alábbi kategóriák figyelembevételével határozták meg:
|
d) |
a regionális jellemzőt legalább az alábbi kategóriák figyelembevételével határozták meg:
|
e) |
a közelítő felár a vonatkozó kategóriák megfelelő kombinációja szerint, a (3) bekezdésben említett adatminőségi kritériumok teljesítésével reprezentatív módon tükrözi a rendelkezésre álló CDS-felárakat és az egyéb likvid forgalmú hitelkockázati instrumentumok felárait; |
f) |
a közelítő felár megfelelőségét a felár mértéke helyett annak volatilitása alapján állapították meg. |
(2) A partner minősítési, ágazati és regionális jellemzőinek az (1) bekezdés szerinti figyelembevétele során a közelítő felár becslését a regionális kormányzatra vagy helyi hatóságra vonatkozóan az érintett állami kibocsátó hitelkockázati felára alapján megfelelőnek kell tekinteni, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:
a) |
a regionális kormányzat vagy helyi hatóság és az állam minősítése azonos; |
b) |
a regionális kormányzatra vagy helyi hatóságra vonatkozó minősítés nem áll rendelkezésre. |
(3) A közelítő felár megállapításakor figyelembe vett valamennyi paraméternek megbízható, az 575/2013/EU rendelet 338. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott likvid kétirányú piacon megfigyelt adatokon kell alapulnia. Elegendő adatnak kell rendelkezésre állnia az összes érintett futamidőre, valamint a rendelet 383. cikkének (5) bekezdésében említett korábbi időszakokra vonatkozó közelítő felárak megállapításához.
2. cikk
Az LGDMKT megállapítása
A közelítő felár alkalmazását igénylő partnerre vonatkozóan a CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények fejlett modell szerinti kiszámításához szükséges, a partnerre vonatkozó nemteljesítéskori veszteségráta (LGDMKT) megállapításakor az intézményeknek olyan LGDMKT értéket kell alkalmazniuk, amely összhangban áll azzal a rögzített LGD értékkel, amelyet a piaci szereplők általánosan alkalmaznak az implikált PD értékek meghatározására azon piaci felárak alapján, amelyek alapján az adott partner közelítő hitelkockázati felárát az 1. cikk szerint megállapították.
3. cikk
A megengedett portfóliók számára és méretére vonatkozó mennyiségi korlátok
(1) Az 575/2013/EU rendelet 383. cikkének (4) bekezdésében említett, korlátozott számú kisebb portfólióra vonatkozó kritérium teljesítéséhez az alábbi feltételek mindegyikének teljesülnie kell:
a) |
a belső modell módszeren kívül eső, a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó ügyletek száma nem haladhatja meg a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó ügyletek teljes számának 15 %-át; |
b) |
a belső modell módszeren kívül eső, a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó nettósítási halmazok mérete egyenként nem haladhatja meg a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó nettósítási halmazok teljes méretének 1 %-át; |
c) |
a belső modell módszeren kívül eső, a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó összes nettósítási halmaz teljes mérete nem haladhatja meg a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó nettósítási halmazok teljes méretének 10 %-át. |
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazásában a nettósítási halmaz mérete a nettósítási halmaz nemteljesítéskori kitettsége, amelynek kiszámítása az 575/2013/EU rendelet 274. cikkében említett piaci árazás szerinti módszerrel történik a nettósítási hatásoknak a rendelet 298. cikke szerinti figyelembevételével, azonban a biztosítéki hatások kizárásával.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az intézmény az egyes negyedévekre vonatkozóan kiszámítja az alábbi, legalább havonta megfigyelt arányok számtani átlagát:
a) |
a belső modell módszeren kívül eső ügyletek száma a teljes ügyletszámhoz képest; |
b) |
a belső modell módszeren kívül eső legnagyobb nettósítási halmaz egyedi mérete az összes nettósítási halmaz teljes méretéhez képest; valamint |
c) |
a belső modell módszeren kívül eső összes nettósítási halmaz teljes mérete az összes nettósítási halmaz teljes méretéhez képest. |
(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kritérium a (3) bekezdésben említett két egymást követő számítás alkalmával nem teljesül, akkor az intézménynek a belső modell módszeren kívül eső összes nettósítási halmazra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 384. cikkében rögzített sztenderd módszer alapján kell kiszámítania a CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket, és erről értesítenie kell az illetékes hatóságokat.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket egyedi, szubkonszolidált vagy konszolidált alapon kell alkalmazni az 575/2013/EU rendelet 283. cikkében említett, a belső modell módszer alkalmazására vonatkozó engedély hatályától függően.
4. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 12-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).