20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/17


A BIZOTTSÁG 526/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 12.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódóan a közelítő felárat és a korlátozott számú kisebb portfóliót meghatározó szabályozástechnikai standardtervezetek tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 383. cikke (7) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A hitelértékelési korrekciós (CVA) kockázatra vonatkozó szavatolótőke- követelmények meghatározására alkalmazott fejlett módszer olyan partnereket érinthet, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre a hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS) felára. Ilyenkor az intézménynek az 575/2013/EU rendelet 383. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében olyan felárat kell alkalmaznia, amely a partner minősítése, gazdasági ágazata és régiója alapján megfelelő (a továbbiakban: közelítő felár).

(2)

A CVA-kockázat közelítő felárának megállapítására vonatkozó szabályoknak elő kell írniuk a minősítés, gazdasági ágazat és régió tág kategóriáinak alkalmazását, továbbá az intézmények számára kellő rugalmasságot kell lehetővé tenniük ahhoz, hogy saját szakértői értékelésük alapján állapítsák meg a legmegfelelőbb közelítő felárat.

(3)

Annak részletesebb meghatározásakor, hogy az egyetlen kibocsátó minősítési, ágazati és regionális jellemzőit az intézmények milyen módon vegyék figyelembe a megfelelő közelítő felárnak a szavatolótőke-követelmények meghatározása céljából történő, az 575/2013/EU rendelet előírásai szerinti becslése során, e feltételek összehangolt alkalmazása érdekében szabályokat kell rögzíteni az említett jellemzőknek az egyes jellemzőkhöz kapcsolódó minimumkategóriákon alapuló mérlegelésére.

(4)

Ezenfelül egyetlen kibocsátó esetében, amikor például egy regionális kormányzat vagy helyi hatóság és az állam közötti kapcsolat áll fenn, lehetővé kell tenni a megfelelő közelítő felár egyetlen kibocsátó hitelkockázati felára alapján történő becslését, amennyiben ez megfelelőbb becslést eredményez.

(5)

A hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény megfelelő kiszámítása érdekében a közelítő felárat likvid piacon megfigyelt adatok alapján kell kiszámítani, ugyanakkor az adatokkal kapcsolatos feltételezéseknek, például az eltérő futamidőre vonatkozó adatok interpolációjának és extrapolációjának szilárd elméleti alapokra kell épülniük.

(6)

Az intézmények gyakorlatának közelítése, valamint a következetlenségek elkerülése érdekében, tekintettel arra, hogy az implikált nemteljesítési valószínűség (PD), a hitel-nemteljesítési csereügylet felára és a nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) kétismeretlenes egyenletet alkot, valamint arra, hogy a piaci konvenció szerint rögzített LGD alapján a piaci felárakból vezetik le az implikált PD értékeket, az intézményeknek olyan LGDMKT értéket kell alkalmazniuk, amely összhangban áll azzal a rögzített LGD értékkel, amelyet a piaci szereplők általánosan alkalmaznak az implikált PD értékek azon likvid forgalmú hitelkockázati felárak alapján történő meghatározására, amelyek alapján megállapították az adott partner közelítő hitelkockázati felárát.

(7)

A korlátozott számú kisebb portfólióra alkalmazott fejlett CVA-módszer használatának engedélyezése céljából az intézmények különböző dimenzióinak figyelembevétele érdekében célszerű figyelembe venni a portfóliót mint az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének (4) bekezdése szerinti nettósítási halmazt, a belső modell módszeren kívül eső, a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó ügyletek számát és a belső modell módszeren kívül eső, a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó nettósítási halmazok méretét, továbbá korlátozni azokat a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó ügyletek teljes számának, illetve a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény számításában alkalmazott nettósítási halmazok teljes méretének százalékos arányában.

(8)

A fejlett CVA-módszer alkalmazása esetleges megszakításának az elkerülése céljából a fejlett CVA-módszernek a korlátozott számú kisebb portfólióra történő alkalmazása kizárólag akkor szüntethető meg, ha a mennyiségi határértékeket két egymást követő negyedévben átlépték.

(9)

Továbbá annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan el tudják látni felügyeleti feladataikat, elérhetővé kell tenni számukra az arra vonatkozó információt, hogy a korlátozott számú kisebb portfólióra vonatkozó követelmény már nem teljesül, ezért az intézményeknek az ilyen esetekről értesíteniük kell az illetékes hatóságokat.

(10)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(11)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A megfelelő közelítő felár meghatározása

(1)   Egy adott partner tekintetében a közelítő felár az 575/2013/EU rendelet 383. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti minősítés, gazdasági ágazat és régió alapján akkor tekintendő megfelelőnek, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

a közelítő felárat a partner b), c) és d) pontban meghatározott minősítési, ágazati és regionális jellemzőinek maradéktalan figyelembevételével állapították meg;

b)

a minősítési jellemzőt a belső és külső minősítési források előre meghatározott hierarchiájára tekintettel állapították meg. A minősítést az 575/2013/EU rendelet 384. cikkének (2) bekezdésében említett hitelminőségi besorolásokhoz kell rendelni. Ha több külső minősítés áll rendelkezésre, a hitelminőségi besorolásokhoz való hozzárendelésüket az említett rendelet 138. cikkében a több hitelminősítésre vonatkozóan meghatározott módszer szerint kell elvégezni;

c)

az ágazati jellemzőt legalább az alábbi kategóriák figyelembevételével határozták meg:

i.

közszektor;

ii.

pénzügyi szektor;

iii.

egyéb.

d)

a regionális jellemzőt legalább az alábbi kategóriák figyelembevételével határozták meg:

i.

Európa;

ii.

Észak-Amerika;

iii.

Ázsia;

iv.

a világ többi része.

e)

a közelítő felár a vonatkozó kategóriák megfelelő kombinációja szerint, a (3) bekezdésben említett adatminőségi kritériumok teljesítésével reprezentatív módon tükrözi a rendelkezésre álló CDS-felárakat és az egyéb likvid forgalmú hitelkockázati instrumentumok felárait;

f)

a közelítő felár megfelelőségét a felár mértéke helyett annak volatilitása alapján állapították meg.

(2)   A partner minősítési, ágazati és regionális jellemzőinek az (1) bekezdés szerinti figyelembevétele során a közelítő felár becslését a regionális kormányzatra vagy helyi hatóságra vonatkozóan az érintett állami kibocsátó hitelkockázati felára alapján megfelelőnek kell tekinteni, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:

a)

a regionális kormányzat vagy helyi hatóság és az állam minősítése azonos;

b)

a regionális kormányzatra vagy helyi hatóságra vonatkozó minősítés nem áll rendelkezésre.

(3)   A közelítő felár megállapításakor figyelembe vett valamennyi paraméternek megbízható, az 575/2013/EU rendelet 338. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott likvid kétirányú piacon megfigyelt adatokon kell alapulnia. Elegendő adatnak kell rendelkezésre állnia az összes érintett futamidőre, valamint a rendelet 383. cikkének (5) bekezdésében említett korábbi időszakokra vonatkozó közelítő felárak megállapításához.

2. cikk

Az LGDMKT megállapítása

A közelítő felár alkalmazását igénylő partnerre vonatkozóan a CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények fejlett modell szerinti kiszámításához szükséges, a partnerre vonatkozó nemteljesítéskori veszteségráta (LGDMKT) megállapításakor az intézményeknek olyan LGDMKT értéket kell alkalmazniuk, amely összhangban áll azzal a rögzített LGD értékkel, amelyet a piaci szereplők általánosan alkalmaznak az implikált PD értékek meghatározására azon piaci felárak alapján, amelyek alapján az adott partner közelítő hitelkockázati felárát az 1. cikk szerint megállapították.

3. cikk

A megengedett portfóliók számára és méretére vonatkozó mennyiségi korlátok

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 383. cikkének (4) bekezdésében említett, korlátozott számú kisebb portfólióra vonatkozó kritérium teljesítéséhez az alábbi feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

a)

a belső modell módszeren kívül eső, a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó ügyletek száma nem haladhatja meg a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó ügyletek teljes számának 15 %-át;

b)

a belső modell módszeren kívül eső, a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó nettósítási halmazok mérete egyenként nem haladhatja meg a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó nettósítási halmazok teljes méretének 1 %-át;

c)

a belső modell módszeren kívül eső, a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó összes nettósítási halmaz teljes mérete nem haladhatja meg a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény hatálya alá tartozó nettósítási halmazok teljes méretének 10 %-át.

(2)   Az (1) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazásában a nettósítási halmaz mérete a nettósítási halmaz nemteljesítéskori kitettsége, amelynek kiszámítása az 575/2013/EU rendelet 274. cikkében említett piaci árazás szerinti módszerrel történik a nettósítási hatásoknak a rendelet 298. cikke szerinti figyelembevételével, azonban a biztosítéki hatások kizárásával.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az intézmény az egyes negyedévekre vonatkozóan kiszámítja az alábbi, legalább havonta megfigyelt arányok számtani átlagát:

a)

a belső modell módszeren kívül eső ügyletek száma a teljes ügyletszámhoz képest;

b)

a belső modell módszeren kívül eső legnagyobb nettósítási halmaz egyedi mérete az összes nettósítási halmaz teljes méretéhez képest; valamint

c)

a belső modell módszeren kívül eső összes nettósítási halmaz teljes mérete az összes nettósítási halmaz teljes méretéhez képest.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kritérium a (3) bekezdésben említett két egymást követő számítás alkalmával nem teljesül, akkor az intézménynek a belső modell módszeren kívül eső összes nettósítási halmazra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 384. cikkében rögzített sztenderd módszer alapján kell kiszámítania a CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket, és erről értesítenie kell az illetékes hatóságokat.

(5)   Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket egyedi, szubkonszolidált vagy konszolidált alapon kell alkalmazni az 575/2013/EU rendelet 283. cikkében említett, a belső modell módszer alkalmazására vonatkozó engedély hatályától függően.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).