A TANÁCS 269/2014/EU RENDELETE

(2014. március 17.)

az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2014. március 7-i 2014/145/KKBP határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel

(1)

2014. március 6-án az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői határozottan elítélték, hogy az Oroszországi Föderáció indokolatlanul megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és felszólították az Oroszországi Föderációt, hogy a vonatkozó megállapodásokkal összhangban haladéktalanul irányítsa vissza fegyveres erőit azok állandó állomáshelyére. Felszólították az Oroszországi Föderációt, hogy haladéktalanul biztosítson szabad bejutást a területre a nemzetközi megfigyelőknek. Az állam-, illetve kormányfők úgy ítélték meg, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának azon döntése, amely a terület jövőbeli jogállásáról szóló népszavazás tartására irányul, ellentétes az ukrán alkotmánnyal, és ennek megfelelően jogellenes.

(2)

Az állam-, illetve kormányfők intézkedések, többek között a Tanács által a 2014. március 3-i ülésén előirányzott intézkedések meghozataláról is határoztak, különösen az Oroszországi Föderációval a vízumkérdésekről folytatott kétoldalú, valamint a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépő átfogó új megállapodásról szóló megbeszélések felfüggesztéséről.

(3)

Az állam-, illetve kormányfők hangsúlyozták, hogy a válság megoldását az Ukrajna kormánya és az Oroszországi Föderáció közötti tárgyalások – többek között adott esetben többoldalú mechanizmusok – révén kellene megtalálni, és hogy amennyiben záros határidőn belül nem sikerül eredményeket elérni, az Unió további intézkedésekről fog határozni, mint például utazási tilalmakról, vagyoni eszközök befagyasztásáról vagy az EU–Oroszország csúcstalálkozó lemondásáról.

(4)

2014. március 17-én a Tanács elfogadta a 2014/145/KKBP határozatot, amely rendelkezik az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedésekért – köztük az ország bármely területének jövőbeli jogállásával kapcsolatos, az ukrán alkotmánnyal ellentétes intézkedésekért – felelős egyes személyek és a velük összefüggésbe hozható természetes személyek, jogi személyek vagy szervezetek pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztásáról és a rájuk vonatkozó utazási korlátozásokról. Az említett természetes vagy jogi személyeket, szervezeteket és szerveket az említett határozat melléklete tartalmazza.

(5)	Egyes ilyen intézkedések a Szerződés hatálya alá tartoznak, ezért a végrehajtásukhoz uniós szintű jogszabály szükséges, különösen a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából.

(6)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, különösen a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. E rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(7)

Az e rendelet I. mellékletében szereplő jegyzék módosítására vonatkozó hatáskört a Tanácsnak az Ukrajnában fennálló súlyos politikai helyzet fényében, valamint a 2014/145/KKBP határozat mellékletének módosítására és felülvizsgálatára irányuló eljárással való összhang biztosítása érdekében kell gyakorolnia.

(8)

Az e rendelet I. mellékletében szereplő jegyzék módosítására irányuló eljárásnak magában kell foglalnia a megjelölt természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek tájékoztatását a jegyzékbe vételüknek indokairól, lehetőséget adva ezzel számukra észrevételek tételére. Észrevétel, vagy új érdemi bizonyíték benyújtása esetén a Tanácsnak az észrevételek fényében felül kell vizsgálnia a határozatát, és megfelelően tájékoztatnia kell az érintett személyt, szervezetet vagy szervet.

(9)

E rendelet végrehajtása és az Unión belüli lehető legnagyobb jogbiztonság megteremtése érdekében közzé kell tenni azon természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek nevét és más lényeges adatait, akik vagy amelyek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait e rendelettel összhangban be kell fagyasztani. A személyes adatok feldolgozása során meg kell felelni a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) és a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3).

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a) „igény”: bármely, 2014. március 17-t megelőzően vagy azt követően szerződés vagy ügylet alapján vagy ahhoz kapcsolódóan keletkezett követelés, akár jogi eljárásban érvényesítik, akár nem, mely különösen az alábbiakat foglalja magában:

i.	szerződés vagy ügylet alapján vagy ezekhez kapcsolódóan felmerülő igény teljesítése iránti követelés;

ii.	kötvény, pénzügyi garancia vagy viszontgarancia kifizetése vagy meghosszabbítása iránti igény;

iii.	szerződés vagy ügylet vonatkozásában kártérítés iránti igény;

iv.	ellenkövetelés;

v.	bárhol meghozott ítélet, választottbírósági határozat vagy ezzel egyenértékű határozat elismerése vagy végrehajtása iránti igény, beleértve a külföldön hozott határozat belföldön történő érvényesítését;

b) „szerződés vagy ügylet”: bármely ügylet bármilyen alakban, bármilyen alkalmazandó jog vonatkozik rá, függetlenül attól, hogy egy vagy több szerződést vagy hasonló kötelezettségeket foglal-e magában ugyanazon vagy különböző felek közt; ennek alkalmazásában a „szerződés” magában foglal minden kötvényt, garanciát vagy viszontgaranciát – különösen pénzügyi garanciát vagy pénzügyi viszontgaranciát –, továbbá minden jogilag független és nem független hitelt, és bármely olyan kapcsolódó rendelkezést, amely az ügyletből származik vagy azzal kapcsolatos;

c) „illetékes hatóságok”: a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett illetékes hatóságai;

d) „gazdasági erőforrások”: bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan eszköz, amely nem minősül pénzeszköznek, de felhasználható pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzéséhez;

e) „gazdasági erőforrások befagyasztása”: annak megakadályozása, hogy a gazdasági erőforrásokat pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére használják fel, beleértve – de nem kizárólag – azok eladását, bérbeadását vagy jelzáloggal való megterhelését;

f) „pénzeszközök befagyasztása”: a pénzeszközök bármilyen mozgásának, átutalásának, módosításának, felhasználásának, az azokhoz való hozzáférésnek, illetve bármiféle olyan kezelésének a megakadályozása, amely bármilyen változást eredményezne a pénzeszközök mennyisége, összege, elhelyezkedése, tulajdonlása, birtoklása, jellege, rendeltetése tekintetében, vagy más olyan változást okozna, amely lehetővé tenné a pénzeszközök felhasználását, ideértve a portfóliókezelést is;

g) „pénzeszközök”: bármilyen pénzügyi eszköz és gazdasági előny, beleértve, de nem kizárólag az alábbiakat:

i.	készpénz, csekk, pénzkövetelés, váltó, fizetési megbízás és egyéb fizetési eszközök;

ii.	pénzügyi intézményeknél vagy egyéb szervezeteknél elhelyezett betétek, számlaegyenlegek, követelések és adóskötelezvények;

iii.	nyilvánosan és zárt körben forgalmazott értékpapírok és adósságlevelek, beleértve a részvényeket, az értékpapírokat megtestesítő igazolásokat, a kötvényeket, a váltókat, az opciós utalványokat, a zálogleveleket és a származtatott ügyleteket;

iv.	kamatok, osztalékok, vagy vagyoni eszközökből származó vagy azok által képzett jövedelem vagy értéktöbblet;

v.	hitelek, beszámítási jogok, garanciák, teljesítési kötelezvények és egyéb pénzügyi kötelezettségvállalások;

vi.	hitellevelek, hajóraklevelek, adásvételi szerződések; valamint

vii.	pénzeszközökben vagy pénzügyi forrásokban fennálló érdekeltséget bizonyító okiratok;

h) „az Unió területe”: a tagállamok területét magában foglaló terület, amelyre a Szerződés rendelkezéseit alkalmazni kell az abban meghatározott feltételekkel, beleértve a légterüket is.

2. cikk

(1) Az I. mellékletben felsorolt természetes zemélyekhez, vagy a hozzájuk kapcsolódó természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, birtokukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló minden pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani.

(2) Nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás az I. mellékletben felsorolt természetes személyek, vagy a hozzájuk tartozó természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére, illetve javára.

3. cikk

(1) Az I. melléklet tartalmazza azokat a természetes személyeket, akiket a Tanács a 2014/145/KKBP határozat 2. cikkének megfelelően Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedésekért felelősökként, vagy azokkal kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyekként, szervezetekként vagy szervekként azonosított.

(2) Az I. melléklet tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzékbe vételének okait.

(3) Az I. melléklet tartalmazza továbbá az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek azonosításához szükséges adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen adat lehet a név, beleértve az álneveket is, a születési idő és hely, az állampolgárság, az útlevél és a személyazonosító okmány száma, a nem, a cím – amennyiben ismert –, valamint a beosztás vagy a foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen adat lehet a név, a bejegyzés helye és ideje, a nyilvántartási szám és a székhely.

4. cikk

(1) A 2. cikktől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételekkel engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását vagy rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, valamint az ilyen természetes személyek eltartott családtagjai alapvető kiadásainak fedezéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérlet vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak költségeit;

b)	kizárólag az ésszerű szakértői díjak és a jogi szolgáltatások biztosításával kapcsolatos térítések kifizetésére szolgálnak;

c)	kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos eszköztartási és megtartási díjainak, valamint szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak; vagy

d)	rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az illetékes hatóság az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a többi tagállam illetékes hatóságával és a Bizottsággal a különleges engedély megadása alapjául szolgáló indokokat.

(2) Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés alapján megadott engedélyekről.

5. cikk

(1) A 2. cikktől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások a 2. cikkben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv I. mellékletbe történő felvételét megelőzően hozott választottbírósági határozat, az Unióban hozott bírósági vagy közigazgatási határozat, vagy az említett időpontot megelőzően vagy követően az érintett tagállamban végrehajtandó bírósági határozat tárgyát képezik;

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felhasználása kizárólag az ilyen határozatban foglalt, vagy az ilyen határozatban érvényesnek elismert követelések kielégítésére történik, az ilyen követelésekkel rendelkező személyek jogait szabályozó alkalmazandó törvényekben és rendelkezésekben meghatározott korlátokon belül;

c)	a határozat nem az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja; valamint

d)	a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

(2) Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés alapján megadott engedélyekről.

6. cikk

(1) A 2. cikktől eltérve, és feltéve, hogy egy kifizetés az I. mellékletben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv által kötött olyan szerződés vagy megállapodás, illetve az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részéről létrejött olyan kötelezettség alapján válik esedékessé, amelyet az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv I. mellékletbe történő felvétele előtt kötöttek meg, vagy amely ezen időpont előtt keletkezett, a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek tartott feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság megállapította az alábbiakat:

a)	a pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat az I. mellékletben szereplő valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részéről történő kifizetésre használják fel; valamint

b)	a kifizetés nem sérti a 2. cikk (2) bekezdését.

(2) Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés alapján megadott engedélyekről.

7. cikk

(1) A 2. cikk (2) bekezdése nem akadályozza, hogy a pénzügyi intézmények vagy hitelintézetek a harmadik felek által a jegyzékben szereplő természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számlájára átutalt pénzeszközöket a befagyasztott számlán jóváírják, feltéve, hogy az ilyen számlákon jelentkező növekmények befagyasztására is sor kerül. A pénzügyi intézmény vagy hitelintézet haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságokat az ilyen ügyletekről.

(2) A 2. cikk (2) bekezdése nem vonatkozik a befagyasztott számlák alábbi növekményeire:

a)	kamat vagy az említett számlákon jelentkező egyéb hozam;

b)	olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azt megelőzően kötöttek, vagy amelyek azt megelőzően keletkeztek, hogy a 2. cikkben említett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet felvették az I. mellékletbe; vagy

c)	uniós tagállamban hozott, illetve az érintett tagállamban végrehajtható bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági határozat alapján teljesítendő kifizetések;

feltéve, hogy az említett kamatok, egyéb jövedelmek és kifizetések befagyasztására a 2. cikk (1) bekezdésének megfelelően sor került.

8. cikk

(1) A tájékoztatásról, a bizalmas kezelésről és a szakmai titoktartásról szóló alkalmazandó szabályok sérelme nélkül a természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek:

az állandó lakóhelyük vagy székhelyük szerinti tagállamok illetékes hatóságai részére haladéktalanul megadnak minden olyan információt, amely elősegítheti e rendelet betartását, például a 2. cikknek megfelelően befagyasztott számlákra és összegekre vonatkozó információkat, és ezt az információt közvetlenül vagy a tagállamok útján továbbítják a Bizottságnak; valamint

b)	együttműködnek az illetékes hatósággal az említett információk ellenőrzése során.

(2) A Bizottságnak minden, hozzá közvetlenül beérkezett további információt a tagállamok rendelkezésére kell bocsátania.

(3) Minden, az e cikkel összhangban adott vagy kapott információt kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre azt adták vagy kapták.

9. cikk

Tilos tudatosan és szándékosan részt venni olyan tevékenységben, amelynek közvetlen vagy közvetett célja vagy hatása a 2. cikkben említett intézkedések megkerülése.

10. cikk

(1) A pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztása, illetve a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának megtagadása – amennyiben e döntést jóhiszeműen hozták, abban a meggyőződésben, hogy az intézkedés e rendelettel összhangban áll – nem vonja maga után a végrehajtó természetes vagy jogi személy vagy szervezet vagy szerv, illetve az utóbbi vezető tisztségviselői vagy alkalmazottai felelősségét, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztására vagy visszatartására gondatlanság miatt került sor.

(2) A természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek által a fenti célból végrehajtott intézkedések semmilyen formában nem vonják maguk után e természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek felelősségét, amennyiben azok nem tudták vagy nem volt ésszerű okuk feltételezni, hogy intézkedésükkel megsértik az e rendeletben foglalt intézkedéseket.

11. cikk

(1) Nem érvényesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú igények, amelyek teljesítését az e rendelet alapján előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben befolyásolják, ideértve a kártérítési vagy egyéb hasonló jellegű igényeket, mint például beszámítási követelést vagy garanciaérvényesítés keretében benyújtott követelést, különösen kötvény, garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – kifizetésére vagy meghosszabbítására irányuló bármilyen követelést, amennyiben azokat az alábbiak kívánják érvényesíteni:

a)	az I. mellékletben foglalt jegyzékben szereplő természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b)	az a) pontban említett személyek, szervezetek vagy szervek valamelyikén keresztül, illetve nevében vagy javára eljáró természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

(2) Igény érvényesítésére irányuló bármilyen eljárás során az igényt érvényesíteni kívánó természetes vagy jogi személyre, szervezetre vagy szervre hárul a bizonyítás terhe arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés nem tiltja az igény érvényesítését.

(3) Ez a cikk nem érinti az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a jogát a szerződéses kötelezettségek teljesítése elmulasztásának jogszerűségével kapcsolatos bírósági felülvizsgálathoz, e rendelettel összhangban.

12. cikk

(1) A Bizottság és a tagállamok értesítik egymást az e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint megosztják egymással az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló bármely egyéb lényeges információt, különösen az alábbiakkal kapcsolatosan:

a)	a 2. cikk alapján befagyasztott pénzeszközök, valamint a 4., az 5. és a 6. cikk alapján nyújtott engedélyek;

b)	a jogsértési és végrehajtási problémák, valamint a nemzeti bíróságok által hozott ítéletek.

(2) A tagállamok haladéktalanul értesítik egymást és a Bizottságot bármely egyéb rendelkezésükre álló, vonatkozó információról, amely érintheti e rendelet hatékony végrehajtását.

13. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamok által szolgáltatott információk alapján módosítja a II. mellékletet.

14. cikk

(1) Amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy egy természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet a 2. cikk bekezdésében említett intézkedések hatálya alá von, ennek megfelelően módosítja az I. mellékletet.

(2) A Tanács közli a határozatát – beleértve a jegyzékbe vétel okait – az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel – amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele útján –, lehetővé téve, hogy az érintett személy vagy szervezet észrevételeket nyújtson be.

(3) Amennyiben észrevételt tesznek vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja a határozatát, és erről értesíti az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet, vagy szervet.

(4) Az I. mellékletben foglalt jegyzéket rendszeresen és legalább tizenkét havonta felül kell vizsgálni.

15. cikk

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az elrendelt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2) A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szabályokról, majd ezt követően azok későbbi módosításairól.

16. cikk

(1) A tagállamok kijelölik az e rendeletben említett illetékes hatóságokat, és azokat megadják a II. mellékletben felsorolt honlapokon. A tagállamok értesítik a Bizottságot a II. mellékletben felsorolt honlapok címeinek megváltozásáról.

(2) A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságaikról – ideértve az illetékes hatóságok elérhetőségét is –, valamint bármely későbbi változásról.

(3) Azokban az esetekben, amikor e rendelet a Bizottság értesítésére, tájékoztatására vagy a vele történő egyéb kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettséget ír elő, az ilyen kommunikáció során a II. mellékletben feltüntetetett címet és egyéb elérhetőségeket kell felhasználni.

17. cikk

E rendeletet alkalmazni kell:

a)	az Unió területén, a légterét is ideértve;

b)	a valamely tagállam joghatósága alá eső bármely légi vagy vízi jármű fedélzetén;

c)	minden olyan, az Unió területén vagy azon kívül tartózkodó személyre, aki valamely tagállam állampolgára;

d)	bármely tagállam joga szerint létesített vagy letelepedett jogi személyre, szervezetre vagy szervre az Unió területén belül vagy kívül;

e)	a teljes egészében vagy részben az Unión belül üzleti tevékenységet folytató bármely jogi személyre, szervezetre vagy szervre.

18. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) Lásd e Hivatalos Lap 16. oldalát.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

I. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke

	Név	Azonosító adatok	Indokolás	A jegyzékbe vétel dátuma
1.	Sergey Valeryevich Aksyonov	Születési idő: 1972.11.26.	A krími Verkhovna Rada 2014. február 27-én oroszbarát fegyveresek jelenlétében a „Krím miniszterelnökének” választotta Aksyonovot. „Megválasztását” Oleksandr Turchynov március 1-jén alkotmányellenesnek mondta ki. Aksyonov a 2014. március 16-ra kitűzött „népszavazást” aktív lobbitevékenységgel támogatta.	2014.3.17.
2.	Vladimir Andreevich Konstantinov	Születési idő: 1967.3.19.	A Krími Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnökeként Konstantinov aktívan hozzájárult a Verkhovna Rada által az Ukrajna területi integritását sértő „népszavazásról” hozott döntéshez, valamint arra buzdította a szavazókat, hogy a Krím függetlenségére szavazzanak.	2014.3.17.
3.	Rustam Ilmirovich Temirgaliev	Születési idő: 1976.8.15.	A Krími Minisztertanács alelnökeként Temirgaliev aktívan hozzájárult a Verkhovna Rada által az Ukrajna területi integritását sértő „népszavazásról” hozott döntéshez. Aktívan lobbizott azért, hogy a Krím az Oroszországi Föderáció részévé váljon.	2014.3.17.
4.	Deniz Valentinovich Berezovskiy	Születési idő: 1974.7.15.	Berezovskiyt 2014. március 1-jén az ukrán haditengerészet parancsnokává nevezték ki és eredeti esküjét megszegve letette a krími fegyveres erők hűségesküjét. Az ukrán főügyészség hazaárulás vádjával vizsgálatot indított ellene.	2014.3.17.
5.	Aleksei Mikhailovich Chaliy	Születési idő: 1961.6.13.	Chaliyt 2014. februrár 23-án közfelkiáltással „Szevasztopol polgármesterévé” választották, ő pedig efogadta a „szavazás” eredményét. Aktív kampányt folytatott annak érdekében, hogy Szevasztopol egy 2014. március 16-ra tervezett népszavazással az Oroszországi Föderáció különálló entitásává váljon.	2014.3.17.
6.	Pyotr Anatoliyovych Zima		Zimát 2014. március 3-án Aksyonov „miniszterelnök” a krími titkosszolgálat új vezetőjévé nevezte ki, ő pedig elfogadta a kinevezést. Fontos információkat, többek között adatbázist adott át az orosz hírszerzésnek. Ezek között a Majdan europárti aktivistáira és krími emberijog-védőkre vonatkozó információk is szerepeltek. Jelentős szerepet játszott annak megakadályozásában, hogy az ukrán hatóságok ellenőrzést gyakorolhassanak a Krím területén. Az ukrán titkosszolgálat korábbi krími tisztviselői 2014. március 11-én bejelentették a Krím független titkosszolgálatának megalakulását.	2014.3.17.
7.	Yuriy Zherebtsov		A krími Verkhovna Rada elnökének tanácsadója, az Ukrajna területi integritását sértő 2014. március 16-i„népszavazás” egyik fő szervezője.	2014.3.17.
8.	Sergey Pavlovych Tsekov	Születési idő: 1953.3. 28.	A Verkhovna Rada alelnöke; Sergey Aksyonovval együtt Tsekov kezdeményezte a Krími Autonóm Köztársaság kormányának jogellenes leváltását. Miután leváltással fenyegette meg, a kormány eltávolításának folyamatába bevonta Vladimir Konstantinovot is. Nyilvánosan elismerte, hogy a krími parlamenti képviselők felkérésére érkeztek orosz katonák a krími Verkhovna Rada elfoglalására. Ő volt az egyik első krími vezető, aki a Krím Oroszországhoz csatolását kérte.	2014.3.17.
9.	Ozerov, Viktor Alekseevich	Születési idő és hely: 1958.1.5., Abakan, Khakassia	Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsa Biztonsági és Védelmi Bizottságának elnöke Ozerov 2014. március 1-jén a Szövetségi Tanács Biztonsági és Védelmi Bizottságának nevében nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.	2014.3.17.
10.	Dzhabarov, Vladimir Michailovich	Születési idő: 1952.9.29.	A Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyekért felelős Bizottságának első alelnöke. Dzhabarov 2014. március 1-jén a Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyekért felelős Bizottságának nevében nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.	2014.3.17.
11.	Klishas, Andrei Aleksandrovich	Születési idő és hely: 1972.11.9., Sverdlovsk	Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsa Alkotmányjogi Bizottságának elnöke. Klishas 2014. március 1-jén nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába. Nyilvános megszólalásaiban Klishas azzal igyezett indokolni az ukrajnai orosz katonai intervenciót, hogy „az Ukrán elnök támogatja a krími hatóságoknak az Orosz Föderáció elnökéhez intézett azon felhívását, hogy nyújtson mindenre kiterjedő támogatást a krími polgárok védelmében”.	2014.3.17.
12.	Ryzhkov, Nikolai Ivanovich	Születési idő és hely: 1929.9.28., Duleevka, Donetsk region, Ukrainian SSR	Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsa Szövetségi Ügyekért, Regionális Politikáért és az Északi Területekért felelős Bizottságának tagja. Ryzhkov 2014. március 1-jén nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.	2014.3.17.
13.	Bushmin, Evgeni Viktorovich	Születési idő és hely: 1958.10.4., Lopatino, Sergachiisky region, RSFSR	Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának alelnöke. Bushmin 2014. március 1-jén nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.	2014.3.17.
14.	Totoonov, Aleksandr Borisovich	Születési idő és hely: 1957.3.3., Ordzhonikidze, North Ossetia	Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsa Kulturális, Tudományos és Információs Bizottságának tagja. Totoonov 2014. március 1-jén nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.	2014.3.17.
15.	Panteleev, Oleg Evgenevich	Születési idő és hely: 1952.7.21., Zhitnikovskoe, Kurgan region	A Parlamenti Ügyekért felelős Bizottság első alelnöke. Panteleev 2014. március 1-jén nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.	2014.3.17.
16.	Mironov, Sergei Mikhailovich	Születési idő és hely: 1953.2.14., Pushkin, Leningrad region	A Duma (Államtanács) tagja; a Dumán belüli Tisztességes Oroszország frakció vezetője. Ő indítványozta azt a törvényt, amely lehetővé teszi az Oroszországi Föderáció számára, hogy az orosz polgárok védelmére hivatkozva államalakulatának részévé tegye külföldi országok területeit a szóban forgó ország vagy nemzetközi szerződés felhatalmazása nélkül.	2014.3.17.
17.	Zheleznyak, Sergei Vladimirovich	Születési idő és hely: 1970.7.30., St Petersburg (former Leningrad)	Az Oroszországi Föderáció Államtanácsának (Duma) alelnöke. Aktívan támogatta orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését és a Krím annektálását. Személyesen vezette az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését támogató demonstrációt.	2014.3.17.
18.	Slutski, Leonid Eduardovich	Születési idő és hely: 1968.1.4., Моscow	Az Államtanács (Duma) Független Államok Közösségével (FÁK) foglalkozó Bizottságának elnöke (az LDPR tagja). Aktívan támogatta orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését és a Krím annektálását.	2014.3.17.
19.	Vitko, Aleksandr Viktorovich	Születési idő és hely: 1961.9.13., Vitebsk (Belarusian SSR)	A Fekete-tengeri flotta parancsnoka, altengernagy. A szuverén ukrán területet elfoglaló orosz haderő parancsnokságát látta el.	2014.3.17.
20.	Sidorov, Anatoliy Alekseevich		Parancsnok, Oroszország Nyugati Katonai Körzete, ennek egyes egységeit is a Krímbe telepítették. Oroszország Nyugati Katonai Körzetének parancsnoka, az irányítása alatt álló egységeket telepítettek a Krímbe. Az Ukrajna szuverenitását aláásó krími orosz katonai jelenlétet biztosító egységek egy részének irányításáért felel, valamint segítséget nyújtott a krími hatóságoknak ahhoz, hogy megakadályozzák a népszavazás és az Oroszországhoz való csatlakozás elleni demonstrációkat.	2014.3.17.
21.	Galkin, Aleksandr		Oroszország Déli Katonai Körzete, ennek egyes egységeit is a Krímbe telepítették; a Fekete-tengeri flotta Galkin parancsnoksága alá tartozik; a Krímbe benyomuló katonai erők jelentős része a Déli Katonai Körzeten keresztül érkezett. Oroszország Déli Katonai Körzetének parancsnoka. A Déli Katonai Körzet egyes egységeit is a Krímbe telepítették. Az Ukrajna szuverenitását aláásó krími orosz katonai jelenlétet biztosító egységek egy részének irányításáért felel, valamint segítséget nyújtott a krími hatóságoknak ahhoz, hogy megakadályozzák a népszavazás és az Oroszországhoz való csatlakozás elleni demonstrációkat. Emellett a Fekete-tengeri flotta a Déli Körzet ellenőrzése alatt áll.	2014.3.17.