20.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 84/6

(1)

Az Unió és a tagállamok célja a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenységek – többek között a cigarettacsempészet és -hamisítás – elleni küzdelem. A kiadások hosszú távú hatásának javítása és az átfedések elkerülése érdekében biztosítani kell az uniós szintű és a tagállamok hatóságai közötti szoros és rendszeres együttműködést és koordinációt.

(2)

A jobb információszolgáltatást, a szakmai képzést – az összehasonlító jogi tanulmányokat is ideértve –, valamint a technikai és tudományos segítségnyújtást célzó tevékenységek jelentősen segítik az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmét, és ezzel egyidejűleg azt, hogy megvalósuljon az Unió-szerte azonos szintű védelem.

(3)

Az ilyen kezdeményezések múltbeli támogatása a 804/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) (Hercule program) révén, amelyet a 878/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) (Hercule II program) módosított és meghosszabbított, lehetővé tette az Unió és a tagállamok által vállalt tevékenységek fokozását a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelemben.

(4)

A Bizottság elkészítette a Hercule II program eredményeinek áttekintését, amelyben beszámol a program ráfordításairól és eredményeiről.

(5)

A Bizottság 2011-ben hatásvizsgálatot végzett abból a célból, hogy értékelje, szükség van-e a program folytatására.

(6)

Az uniós és tagállami szintű tevékenységek folytatása, sőt fejlesztése érdekében új programot (a továbbiakban: a program) kell elfogadni a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenységek elleni fellépés érdekében, beleértve a cigarettacsempészet és -hamisítás elleni küzdelmet is, figyelembe véve a költségvetési megszorításokkal kapcsolatban felmerülő új kihívásokat is.

(7)

A programot a „Határozottabb fellépés a cigarettacsempészet és a dohánytermékek illegális kereskedelmének egyéb formái ellen – Átfogó uniós stratégia” című, 2013. június 6-i bizottsági közleményben felsorolt ajánlások és intézkedések figyelembevételével kell végrehajtani.

(8)

A programot a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) teljes összhangban kell végrehajtani. Az említett rendelettel összhangban, a vissza nem térítendő támogatás célja valamely uniós szakpolitikai célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység pénzügyi támogatása, és nem célozhatja kizárólagosan eszközök beszerzését.

(9)

A programban való részvétel lehetősége nyitva kell, hogy álljon a csatlakozó államok, a tagjelölt országok és az előcsatlakozási stratégiában kedvezményezett lehetséges tagjelöltek, továbbá az európai szomszédságpolitika szerinti partnerországok előtt, feltéve, hogy ezek az országok alkalmazandó jogszabályaikat és igazgatási módszereiket kellő mértékben hozzáigazították az uniós jogszabályokhoz és igazgatási módszerekhez, összhangban az ezen államok és országok uniós programokban való részvételének – a vonatkozó keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban megállapított – általános elveivel és feltételeivel, továbbá az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országai előtt.

(10)

A Bizottságnak a program végrehajtásáról független félidős értékelő jelentést, a program céljainak eléréséről pedig végleges értékelő jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezen túlmenően, a Bizottságnak évente tájékoztatást kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a program éves végrehajtásáról, beleértve a finanszírozott intézkedések eredményeit, valamint a más vonatkozó uniós szintű programokkal és fellépésekkel meglévő összhangot és kiegészítő jelleget is.

(11)

E rendelet megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének. A programnak meg kell könnyítenie a tagállamok közötti, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, azáltal, hogy hatékonyabban használja fel az erőforrásokat, mint ahogyan az nemzeti szinten megvalósítható lenne. Az uniós szintű fellépés szükséges és indokolt, mivel az egyértelműen együttesen segíti a tagállamokat abban, hogy megvédjék az Unió általános költségvetését és a nemzeti költségvetéseket, továbbá az együttműködés és az illetékes hatóságok közötti információcsere fokozása érdekében közös uniós struktúrák használatára ösztönöz. A program azonban nem sértheti a tagállamok feladatköreit.

(12)

Indokolt, hogy a program időtartama hét év legyen, hogy igazodjon az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben (6) meghatározott többéves pénzügyi keret időtartamához.

(13)

Annak érdekében, hogy bizonyos fokú rugalmasságot lehessen biztosítani a források elosztásában, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a források indikatív elosztásának módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(14)

A Bizottságnak éves munkaprogramokat kell elfogadnia, amelyek tartalmazzák a finanszírozott intézkedéseket, a kiválasztási és elbírálási kritériumokat, valamint az olyan kivételes és kellően indokolt eseteket, mint például azon tagállamok esete, amelyek magas kockázatnak vannak kitéve az Unió pénzügyi érdekei szempontjából, és amelyekben az elszámolható költségek 90 %-ának megfelelő maximális társfinanszírozási ráta alkalmazandó. A Bizottságnak a 94/140/EK bizottsági határozattal (7) létrehozott, a csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottságban kell megvitatnia a tagállamokkal e rendelet alkalmazását.

(15)

A tagállamoknak törekedniük kell a program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások társfinanszírozása keretében biztosított pénzügyi hozzájárulásuk növelésére.

(16)

A Bizottságnak meg kell tennie annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy az éves munkaprogramok – különösen a vámügyek területén – összhangban legyenek más, az Unió által finanszírozott vonatkozó programokkal, és kiegészítsék azokat annak érdekében, hogy javuljon a program intézkedéseinek általános hatása, és ne legyen átfedés a program és más programok között.

(17)

E rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (8) 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget jelenti az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára.

(18)

Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszatéríttetését és adott esetben igazgatási és pénzügyi bírságok kiszabását.

(19)

A 804/2004/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni. Átmeneti rendelkezéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy az említett határozat alapján végzett tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségek, valamint az abban meghatározott jelentéstételi kötelezettségek teljesítése lehetővé váljon.

(20)

Helyénvaló a Hercule II program és a program közötti, megszakítás nélküli, zökkenőmentes átmenetet biztosítani, és helyénvaló a program időtartamát az 1311/2013/EU, Euratom rendelethez igazítani. Ezért a program 2014. január 1-jétől alkalmazandó,

a)

a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenység elleni uniós szintű és tagállami intézkedések fejlesztése, beleértve a cigarettacsempészet és -hamisítás elleni küzdelmet is;

b)

fokozott transznacionális együttműködés és uniós szintű koordináció, a tagállami hatóságok, a Bizottság és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) között és különösen a határokon átnyúló műveletek eredményessége és hatékonysága tekintetében;

c)

a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenységek hatékony megelőzése, a nemzeti és regionális közigazgatások dolgozói és más érdekelt felek részére kínált közös szakmai képzéssel.

a)

együttes fellépések és határokon átnyúló műveletek eredményeként felderített csalási eseteket követő lefoglalások, elkobzások és visszafizettetések száma;

b)

a társfinanszírozott technikai eszközök hozzáadott értéke és tényleges használata;

c)

a tagállamok közötti információcsere a technikai eszközökkel elért eredményekről;

d)

a képzési tevékenységek száma és típusa, ideértve a speciális képzések számát.

a)

a csalás és egyéb jogellenes tevékenységek megelőzésének és felderítésének a jelenlegi szinteket meghaladó előmozdítása a transznacionális és multidiszciplináris együttműködés fokozása révén;

b)

az Unió pénzügyi érdekei csalással szembeni védelmének fokozása oly módon, hogy előmozdítják az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét, beleértve a személyzet kölcsönös cseréjét is;

c)

a csalás és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem megszilárdítása oly módon, hogy technikai és működési támogatást biztosítanak nemzeti vizsgálatokhoz, különösen a vám- és bűnüldöző hatóságok részére;

d)

az Unió pénzügyi érdekei csalásnak, korrupciónak és egyéb jogellenes tevékenységeknek való, jelenleg ismert kiszolgáltatottságának mérséklése abból a célból, hogy csökkenjen a feketegazdaság az olyan kulcsterületeken, mint a szervezett csalás, különös tekintettel a cigarettacsempészetre és -hamisításra; és

e)

az Unió pénzügyi érdekeinek csalással szembeni sajátos jogi és igazságszolgáltatási védelmének fokozása összehasonlító jogi elemzések előmozdítása révén.

a)

a 7. cikk (1) bekezdésében említett részt vevő országok olyan nemzeti vagy regionális közigazgatási hatóságai, amelyek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében elősegítik az uniós szintű fellépés megerősítését;

b)

olyan kutatási és oktatási intézmények, valamint nonprofit szervezetek, amelyeket a 7. cikk (1) bekezdésében említett részt vevő országban alapítottak, legalább egy éve ott működnek, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében elősegítik az uniós szintű fellépés megerősítését.

a)

az előcsatlakozási stratégiákban részt vevő csatlakozó államok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, összhangban az ezen államok és országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban megállapított általános elveivel és feltételeivel;

b)

az európai szomszédságpolitika partnerországai, feltéve, hogy ezek az országok vonatkozó jogszabályaikat és igazgatási módszereiket kellő mértékben közelítették az uniós jogszabályokhoz és igazgatási módszerekhez. Az érintett partnerországok a programban azon rendelkezésekkel összhangban vehetnek részt, amelyeket az ezen országok uniós programokban való részvételére vonatkozó keretmegállapodások megkötését követően határoznak meg;

c)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban.

a)

specializált technikai segítségnyújtás a tagállamok illetékes hatóságai számára a következők közül egy vagy több révén:

b)

célzott szakmai képzés és kockázatelemzési képzéssel foglalkozó műhelytalálkozók, valamint adott esetben konferenciák szervezése a következők közül egy vagy több céljából:

c)

bármely egyéb, az e cikk a) és a b) pontja alá nem tartozó intézkedés, amelyet a 11. cikkben említett éves munkaprogramok tartalmaznak, és amely a 3., a 4., illetve az 5. cikkben meghatározott általános, konkrét és operatív célkitűzések eléréséhez szükséges.

a)

támogatások;

b)

közbeszerzés;

c)

a 7. cikk (3) bekezdésében említett képviselők részéről a program tevékenységeiben való részvétel során felmerült költségek megtérítése.

a)

az intézkedések meghosszabbítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatala céljából 2017. december 31-ig független félidős értékelő jelentést nyújt be valamennyi intézkedés céljainak megvalósulásáról, az eredményekről és hatásokról, a források felhasználásának hatékonyságáról és eredményességéről, illetve a program uniós hozzáadott értékéről; a félidős értékelő jelentésben ezenkívül megvizsgálja az egyszerűsítés lehetőségét, a program belső és külső koherenciáját, hogy a program célkitűzései továbbra relevánsak-e, valamint az intézkedések hozzájárulását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó prioritásaihoz; figyelembe kell vennie továbbá a Hercule II program célkitűzéseinek teljesüléséről készített értékelés eredményeit;

b)

2021. december 31-ig végleges értékelő jelentést nyújt be a program célkitűzéseinek eléréséről, beleértve a program hozzáadott értékét is; ezenfelül a program hosszabb távú eredményeit és hatásainak fenntarthatóságát is értékelni kell, hogy az értékelés eredménye felhasználható legyen bármely ezt követő program megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatalakor.