14.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 74/1

A BIZOTTSÁG 240/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. január 7.)

az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

E rendelet célja a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex létrehozása az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által támogatott partnerségi megállapodások és programok céljából kialakítandó partnerség megszervezésére irányuló tagállami erőfeszítések támogatása és megkönnyítése érdekében. Ezek az alapok, összefoglaló nevükön „európai strukturális és beruházási alapok” (a továbbiakban: ESB-alapok), jelenleg közös keretszabályok alapján működnek.

(2)

A partnerség az ESB-alapok működtetésének hagyományos elve. A partnerség a hatóságok, a gazdasági és szociális partnerek és a civil társadalmat képviselő szervezetek nemzeti, regionális és helyi szinten folytatott szoros együttműködését feltételezi a programok elkészítését, végrehajtását, monitoringját és értékelését felölelő teljes programcikluson keresztül.

(3)

A partnereket úgy kell kiválasztani, hogy azok a legreprezentatívabb érdekelt felek legyenek. Biztosítani kell a kiválasztási folyamat átláthatóságát és azt, hogy az figyelembe vegye a tagállamok eltérő intézményi és jogi kereteit, valamint nemzeti és regionális hatásköreit.

(4)

A partnerek olyan hatóságok, gazdasági és szociális partnerek és a civil társadalmat képviselő szervezetek – köztük környezetvédelmi partnerek, közösségi alapú és önkéntes szervezetek – lehetnek, amelyek képesek jelentős befolyást gyakorolni a partnerségi megállapodásra és a programokra, vagy amelyekre jelentős hatással lehet a partnerségi megállapodás és a programok végrehajtása. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a csoportokra, amelyek, noha hatással lehetnek rájuk a programok, nehezen képesek befolyásolni azokat; közéjük tartoznak mindenekelőtt a leginkább veszélyeztetett és legmarginalizáltabb közösségek – így a fogyatékkal élők, a migránsok és a romák –, amelyek esetében a legnagyobb a diszkrimináció vagy a társadalmi kirekesztés kockázata.

(5)

A partnerek kiválasztása tekintetében fontos figyelembe venni a partnerségi megállapodások és a programok közötti különbségeket. A partnerségi megállapodások a tagállamoknak támogatást nyújtó minden ESB-alapra kiterjednek, míg a programok csak az adott programhoz hozzájáruló ESB-alapra hivatkoznak. A partnerségi megállapodásokhoz olyan partnereket kell kiválasztani, amelyek valamennyi ESB-alap tervezett felhasználása tekintetében relevánsak, míg a programok esetében elegendő, ha a partnerek az adott programhoz hozzájáruló ESB-alap tervezett felhasználása tekintetében relevánsak.

(6)

A partnereket be kell vonni a partnerségi megállapodások és a programok előkészítésébe és végrehajtásába. E célból alapelveket és jó gyakorlatokat kell megállapítani a megoldandó kihívások és kielégítendő igények elemzéséről, a célok és az azok teljesítését szolgáló prioritások kiválasztásáról, valamint az eredményes végrehajtáshoz szükséges koordinációs struktúrákról és többszintű kormányzásról a partnerekkel folytatott, kellő időben történő, érdemi és átlátható konzultációk tekintetében.

(7)

A partnereknek képviseltetniük kell magukat a programok monitoringbizottságaiban. A tagságra és a bizottsági eljárásokra vonatkozó szabályoknak elő kell mozdítaniuk a programozás és a végrehajtás folyamatosságát és az ezekkel kapcsolatos felelősségvállalást, az egyértelmű és átlátható munkarendet, valamint az időszerűséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

(8)

A monitoring bizottságokban való tevékeny részvételükön keresztül a partnereket be kell vonni az egyes prioritásokkal kapcsolatos eredmények, a programokról szóló vonatkozó jelentések és – ha szükséges – a pályázati felhívások értékelésébe.

(9)

Az eredményes partnerség és a programok sikeres előkészítése és végrehajtása érdekében támogatni kell a partnerek intézményi kapacitásainak megerősítését.

(10)

A Bizottságnak létre kell hoznia a „Parnerségi Gyakorlati Közösség” elnevezésű, valamennyi ESB-alapot lefedő együttműködési mechanizmust a bevált gyakorlatok cseréjének, az intézményi kapacitások megerősítésének és a releváns eredmények tagállamok, irányító hatóságok és a partnerek képviselői közötti terjesztésének elősegítésére.

(11)

A tagállamoknak értékelniük kell a partnerek partnerségi megállapodások végrehajtásában játszott szerepét, valamint a partnerség programozási időszak során elért eredményességét és hatékonyságát.

(12)

A partnerség megszervezésére irányuló tagállami erőfeszítések támogatása és elősegítése érdekében a Bizottságnak közkinccsé kell tennie a bevált tagállami gyakorlatok egyes példáit,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet létrehozza az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott partnerségi megállapodások és programok céljából kialakított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexet.

II.   FEJEZET

AZ ÉRINTETT PARTNEREK AZONOSÍTÁSÁT CÉLZÓ ÁTLÁTHATÓ ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ ALAPELVEK

2. cikk

A partnerek reprezentativitása

A tagállamok biztosítják, hogy az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett partnerek a releváns érdekelt felek legreprezentatívabb képviselői, akiket megfelelően felhatalmazott képviselőkként jelölnek ki, figyelembe véve hatáskörüket, a tevékeny részvételre való képességüket és az általuk biztosított képviselet megfelelő szintjét.

3. cikk

A partnerségi megállapodások érintett partnereinek azonosítása

(1)   A partnerségi megállapodás céljából a tagállamok legalább a következők körében azonosítják az érintett partnereket:

a)

illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságok, köztük:

i.

regionális hatóságok, helyi hatóságok nemzeti képviselői és a legnagyobb városokat és városi övezeteket képviselő helyi hatóságok, amelyek hatáskörei kapcsolódnak az ESB-alapok tervezett felhasználásához;

ii.

felsőoktatási intézmények, oktatás- és képzésszolgáltatók, kutatóközpontok nemzeti képviselői, az ESB-alapok tervezett felhasználásához kapcsolódva;

iii.

az 1303/2013/EU rendelet 4–8. cikkében említett horizontális elvek alkalmazásáért felelős egyéb nemzeti hatóságok, az ESB-alapok tervezett felhasználásához kapcsolódva; és különösen az egyenlő bánásmód előmozdításáért felelős, a 2000/43/EK tanácsi irányelvnek (2), a 2004/113/EK tanácsi irányelvnek (3) és a 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4) megfelelően létrehozott szervezetek;

b)

gazdasági és szociális partnerek, köztük:

i.

szociális partnerek nemzeti szinten elismert szervezetei, különösen általános iparági szervezetek és ágazati szervezetek, amelyek az ESB-alapok tervezett felhasználásához kapcsolódó ágazatokhoz tartoznak;

ii.

nemzeti kereskedelmi kamarák és az egyes iparágak vagy ágazatok általános érdekeit képviselő szakmai szövetségek, az ESB-alapok tervezett felhasználásához kapcsolódva és a nagy-, közép-, kis- és mikrovállalkozások kiegyensúlyozott képviseletét biztosítva, továbbá a szociális gazdaság képviselői;

c)

a civil társadalmat képviselő szervezetek, mint például a környezetvédelmi partnerek, a nem kormányzati szervezetek, valamint a társadalmi befogadást, a nemek közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát előmozdító szervezetek, köztük:

i.

az ESB-alapok tervezett felhasználásához kapcsolódó területeken és az 1303/2013/EU rendelet 4–8. cikkében említett horizontális elvek alkalmazásán dolgozó szervezetek, reprezentativitásuk alapján és figyelembe véve földrajzi és tematikus hatókörüket, irányítási kapacitásaikat, szakértelmüket és innovatív jellegüket;

ii.

az ESB-alapok felhasználása által jelentősen érintett vagy valószínűsíthetően jelentősen érintett egyéb szervezetek vagy csoportok, különösen a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés által fenyegetett csoportok.

(2)   Amennyiben a hatóságok, a gazdasági és szociális partnerek és a civil társadalmat képviselő szervezetek a partnerségben való részvételük megkönnyítése céljából érdekeiket összefogó szervezetet („ernyőszervezet”) hoznak létre, az ernyőszervezet álláspontjának a partnerségben való képviselete céljából közös képviselőt jelölhetnek.

4. cikk

A programok érintett partnereinek azonosítása

(1)   A tagállamok az egyes programok céljából legalább a következők körében azonosítják az érintett partnereket:

a)

illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságok, köztük:

i.

regionális hatóságok, helyi hatóságok nemzeti képviselői és a legnagyobb városokat és városi övezeteket képviselő helyi hatóságok, amelyek hatáskörei kapcsolódnak a programokhoz hozzájáruló ESB-alapok tervezett felhasználásához;

ii.

felsőoktatási intézmények, oktatás- és képzésszolgáltatók, tanácsadó szolgáltatások, kutatóközpontok nemzeti képviselői, a programokhoz hozzájáruló ESB-alapok tervezett felhasználásához kapcsolódva;

iii.

az 1303/2013/EU rendelet 4–8. cikkében említett horizontális elvek alkalmazásáért felelős más hatóságok, a programokhoz hozzájáruló ESB-alapok tervezett felhasználásához kapcsolódva, és különösen az egyenlő elbánás előmozdításáért felelős, a 2000/43/EK tanácsi irányelvnek, a 2004/113/EK tanácsi irányelvnek és a 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően létrehozott szervezetek;

iv.

más nemzeti, regionális vagy helyi szintű szervezetek és olyan területeket képviselő hatóságok, amelyeken a program által finanszírozott integrált területi beruházásokat és helyi fejlesztési stratégiákat valósítanak meg;

b)

gazdasági és szociális partnerek, köztük:

i.

szociális partnerek nemzeti vagy regionális szinten elismert szervezetei, különösen általános iparági szervezetek és ágazati szervezetek, amelyek a programhoz hozzájáruló esb-alapok tervezett felhasználásához kapcsolódó ágazatokhoz tartoznak;

ii.

nemzeti vagy regionális kereskedelmi kamarák és az egyes iparágak vagy ágazatok általános érdekeit képviselő szakmai szövetségek, a nagy-, közép-, kis- és mikrovállalkozások kiegyensúlyozott képviseletét biztosítva, továbbá a szociális gazdaság képviselői;

iii.

más hasonló nemzeti vagy regionális szervezetek;

c)

a civil társadalmat képviselő szervezetek, mint például a környezetvédelmi partnerek, a nem kormányzati szervezetek, valamint a társadalmi befogadást, a nemek közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát előmozdító szervezetek, köztük:

i.

a programhoz hozzájáruló ESB-alapok tervezett felhasználásához kapcsolódó területeken és az 1303/2013/EU rendelet 4–8. cikkében említett horizontális elvek alkalmazásán dolgozó szervezetek, reprezentativitásuk alapján és figyelembe véve földrajzi és tematikus hatókörüket, irányítási kapacitásaikat, szakértelmüket és innovatív jellegüket;

ii.

az 1303/2013/EU rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében említett helyi akciócsoportokat képviselő szervezetek;

iii.

az ESB-alapok felhasználása által jelentősen érintett vagy valószínűsíthetően jelentősen érintett egyéb szervezetek vagy csoportok; különösen a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés által fenyegetett csoportok.

(2)   Az európai területi együttműködési programokkal kapcsolatos partnerségbe a következőket vonhatják be a tagállamok:

i.

a vonatkozó határon átnyúló vagy transznacionális programterületen működő európai területi együttműködési csoportosulások;

ii.

a programterületen makroregionális stratégiák és a tengeri medencéket érintő stratégiák kidolgozásában vagy végrehajtásában részt vevő hatóságok vagy szervezetek, köztük a makroregionális stratégiák kiemelt területeinek koordinátorai.

(3)   Amennyiben a hatóságok, a gazdasági és szociális partnerek és a civil társadalmat képviselő szervezetek ernyőszervezetet hoznak létre, az ernyőszervezet álláspontjának a partnerségben való képviselete céljából közös képviselőt jelölhetnek.

III.   FEJEZET

AZ ÉRINTETT PARTNEREKNEK A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS ÉS A PROGRAMOK ELKÉSZÍTÉSÉBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSÁRA VONATKOZÓ ALAPELVEK ÉS JÓ GYAKORLATOK

5. cikk

Konzultáció az érintett partnerekkel a partnerségi megállapodás és a programok elkészítése során

(1)   Az érintett partnerek átlátható és eredményes bevonása érdekében a tagállamok és az irányító hatóságok egyeztetést folytatnak az érintett partnerekkel a partnerségi megállapodás és a programok elkészítésének folyamatáról és ütemezéséről. Ennek során teljes körű tájékoztatást nyújtanak a partnerségi megállapodás és a programok tartalmáról és annak esetleges változásairól.

(2)   Az érintett partnerekkel folytatott egyeztetés során a tagállamok:

a)

figyelembe veszik a releváns információk időben történő rendelkezésre bocsátásának és könnyű hozzáférhetőségének igényét;

b)

elegendő időt biztosítanak az érintett partnereknek arra, hogy elemezzék és észrevételezzék a legfontosabb előkészítő dokumentumokat, valamint a partnerségi megállapodás és a programok tervezeteit;

c)

olyan csatornákat működtetnek, amelyeken keresztül a partnerek kérdéseket tehetnek fel, hozzájárulásokat nyújthatnak be, és tájékoztatást kapnak arról, milyen módon vették figyelembe javaslataikat;

d)

gondoskodnak az egyeztetés eredményének közzétételéről.

(3)   A vidékfejlesztési programok vonatkozásában a tagállamok figyelembe veszik az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 54. cikkének megfelelően létrehozott nemzeti vidékfejlesztési hálózatok szerepét az érintett partnerek bevonásában.

(4)   Amennyiben a kormányzat különböző, nemzetinél alacsonyabb szintjei között hivatalos megállapodások vannak hatályban, a tagállam intézményi és jogi kereteinek megfelelően figyelembe veszi e többszintű kormányzási megállapodásokat.

6. cikk

A partnerségi megállapodás elkészítése

A tagállamok intézményi és jogi kereteiknek megfelelően az érintett partnereket bevonják a partnerségi megállapodás elkészítésébe, különösen a következők tekintetében:

a)

az egyenlőtlenségek, fejlesztési szükségletek és növekedési potenciálok elemzése a tematikus célkitűzések, ezen belül a releváns országspecifikus ajánlásokban említett tematikus célkitűzések tükrében;

b)

a programok előzetes feltételrendszerének összegzése és a partnerségi megállapodás esetleges előzetes, a tagállam kezdeményezésére végrehajtott értékelése során tett főbb megállapítások;

c)

a tematikus célkitűzések kiválasztása, az ESB-alapok indikatív elosztása és az alapok tekintetében várható főbb eredmények;

d)

azon programok és nemzeti és regionális mechanizmusok listája, amelyek biztosítják az ESB-alapok egymás közötti, illetve más uniós és nemzeti finanszírozási eszközökkel, valamint az Európai Beruházási Bankkal való koordinációját;

e)

az ESB-alapoknak a városi területek, a vidéki térségek, a tengerparti és halászati területek és a sajátos területi jegyekkel rendelkező területek fejlesztése érdekében történő felhasználására vonatkozó integrált megközelítést biztosító intézkedések;

f)

a szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek, illetve a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatának kitett célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelését célzó integrált megközelítést biztosító intézkedések, különös tekintettel a marginalizálódott közösségekre;

g)

az 1303/2013/EU rendelet 5., 7. és 8. cikkében említett horizontális elvek alkalmazása.

7. cikk

Az érintett partnerek partnerségi megállapodásba való bevonásával kapcsolatos tájékoztatás

A tagállamok a partnerségi megállapodással kapcsolatban legalább a következő információkat közlik:

a)

a partnerségi megállapodás elkészítésébe bevont partnerek listája;

b)

a partnerek tevékeny részvételét biztosító intézkedések, ideértve a hozzáférhetőség – különösen a fogyatékkal élő személyek számára biztosított hozzáférhetőség – érdekében tett intézkedéseket;

c)

a partnerségi megállapodás elkészítésébe bevont partnerek feladata;

d)

a partnerekkel folytatott egyeztetés eredménye és az egyeztetés hozzáadott értéke a partnerségi megállapodás elkészítése tekintetében.

8. cikk

A programok elkészítése

A tagállamok intézményi és jogi kereteiknek megfelelően az érintett partnereket bevonják a programok elkészítésébe, különösen a következők tekintetében:

a)

az igények elemzése és azonosítása;

b)

a prioritások és az azokkal összefüggő specifikus célkitűzések meghatározása vagy kiválasztása;

c)

a finanszírozás elosztása;

d)

a programspecifikus mutatók meghatározása;

e)

az 1303/2013/EU rendelet 7. és 8. cikkében említett horizontális elvek alkalmazása;

f)

a monitoringbizottság összetétele.

9. cikk

Az érintett partnerek programokba való bevonásával kapcsolatos tájékoztatás

A tagállamok a programokban legalább a következő információkat közlik:

a)

az érintett partnereknek a programok és a programmódosítások elkészítésébe történő bevonását célzó intézkedések;

b)

a partnerek programok végrehajtásában való részvételét biztosítani hivatott, tervezett intézkedések.

IV.   FEJEZET

A MONITORING BIZOTTSÁGOK TAGSÁGI SZABÁLYAINAK ÉS BELSŐ ELJÁRÁSAINAK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JÓ GYAKORLATOK

10. cikk

A monitoring bizottság tagsági szabályai

(1)   A monitoring bizottság tagsági szabályainak kialakítása során a tagállamok figyelembe veszik a programok elkészítésébe bevont partnerek közreműködését, előmozdítják a nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának ügyét.

(2)   Az európai területi együttműködési programok monitoring bizottságaiban a partnereket az interregionális és transznacionális együttműködési programok céljára létrehozott uniós vagy transznacionális szintű ernyőszervezetek is képviselhetik. A tagállamok bevonhatják a partnereket a monitoring bizottságok előkészítésébe, mindenekelőtt a részt vevő tagállamok által nemzeti szinten szervezett koordinációs bizottságok munkájába történő bevonásuk révén.

11. cikk

A monitoring bizottság eljárási szabályai

Eljárási szabályaik kialakítása során a monitoring bizottságok figyelembe veszik a következőket:

a)

a tagok szavazati jogai;

b)

az ülésekről szóló előzetes értesítés és a dokumentumok átadása, amely általános szabályként nem lehet kevesebb 10 munkanapnál;

c)

a monitoring bizottságnak benyújtott előkészítő dokumentumok közzétételére és hozzáférhetőségére vonatkozó intézkedések;

d)

a jegyzőkönyv elfogadását, közzétételét és hozzáférhetőségét szabályozó eljárás;

e)

a monitoring bizottság keretén belül felállítandó munkacsoportok létrehozására és tevékenységére vonatkozó eljárások;

f)

a pályázatok ellenőrzésében, értékelésében és kiírásában részt vevő partnerekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok;

g)

a visszatérítési szabályokra, a kapacitásépítési lehetőségekre és a technikai segítségnyújtás felhasználására vonatkozó feltételek, elvek és eljárások.

V.   FEJEZET

AZ ÉRINTETT PARTNEREKNEK A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK ÉS ELŐREHALADÁSI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉBE, VALAMINT A PROGRAMOK NYOMON KÖVETÉSÉBE ÉS ÉRTÉKELÉSÉBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSÁRA VONATKOZÓ ALAPELVEK ÉS JÓ GYAKORLATOK

12. cikk

Az adatvédelemmel, a bizalmas kezeléssel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségek

A tagállamok biztosítják, hogy a pályázati felhívások és előrehaladási jelentések elkészítésében, valamint a programok monitoringjában és értékelésében részt vevő partnerek ismerjék az adatvédelemmel, a bizalmas kezeléssel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeiket.

13. cikk

Az érintett partnerek bevonása a pályázati felhívások elkészítésébe

Az irányító hatóságok megteszik a megfelelő intézkedéseket az esetleges összeférhetetlenségek elkerülésére az érintett partnereknek a pályázati felhívások elkészítésébe vagy értékelésébe történő bevonása során.

14. cikk

Az érintett partnerek bevonása az előrehaladási jelentések elkészítésébe

A tagállamok az érintett partnereket bevonják az 1303/2013/EU rendelet 52. cikkében említett, a partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló előrehaladási jelentések elkészítésébe, és ennek keretében mindenekelőtt értékelik a partnereknek a partnerségi megállapodás végrehajtásában játszott szerepét, áttekintést adnak a partnerek egyeztetés során kifejtett véleményéről, valamint megfelelő esetben ismertetik a partnerek által kifejtett vélemények figyelembevételének módját.

15. cikk

Az érintett partnerek bevonása a programok monitoringjába

Az irányító hatóságok a monitoring bizottságok és azok munkacsoportjai keretében bevonják az érintett partnereket a programok teljesítményének értékelésébe, ideértve az eredményességi felülvizsgálat következtetéseinek megfogalmazását, valamint a programok éves végrehajtási jelentéseinek elkészítésébe.

16. cikk

A partnerek bevonása a programok értékelésébe

(1)   Az irányító hatóságok a monitoring bizottságok és megfelelő esetben a monitoring bizottságok által kifejezetten erre a célra létrehozott munkacsoportok keretében bevonják az érintett partnereket a programok értékelésébe.

(2)   Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap programjainak irányító hatóságai konzultálnak a partnerekkel a programidőszak alatt végzett értékelések megállapításait összefoglaló, az 1303/2013/EU rendelet 114. cikkének (2) bekezdése szerinti jelentésekről.

VI.   FEJEZET

AZ ESB-ALAPOKNAK AZ ÉRINTETT PARTNEREK INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÁNAK ERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ INDIKATÍV TERÜLETEK, TÉMÁK ÉS JÓ GYAKORLATOK, VALAMINT A BIZOTTSÁG SZEREPE A JÓ GYAKORLATOK TERJESZTÉSÉBEN

17. cikk

Az érintett partnerek intézményi kapacitásának erősítése

(1)   Az irányító hatóság – különösen a kisebb helyi hatóságok, gazdasági és szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek esetében – megvizsgálja, hogy szükséges-e technikai segítségnyújtás formájában támogatást biztosítani a partnerek intézményi kapacitásának erősítésére annak érdekében, hogy a partnerek eredményesen részt vehessenek a programok elkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatás egyebek mellett célzott műhelytalálkozók, képzések, koordinációs és hálózatépítési struktúrák vagy a programok elkészítésével, végrehajtásával, monitoringjával és értékelésével foglalkozó találkozókon való részvétel költségeihez való hozzájárulás formáját öltheti.

(3)   A vidékfejlesztési programok esetében az (1) bekezdésben említett támogatás az 1305/2013/EU rendelet 54. cikke szerinti nemzeti vidékfejlesztési hálózatokon keresztül is biztosítható.

(4)   Az Európai Szociális Alap programjai esetében a kevésbé fejlett régiókban, az átmeneti régiókban vagy a Kohéziós Alap által nyújtott támogatásokra jogosult tagállamokban működő irányító hatóságok biztosítják, hogy szükség esetén megfelelő ESZA-forrásokat fordítanak a programokban részt vevő szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek kapacitásainak erősítésére.

(5)   Az európai területi együttműködés esetében az (1) és (2) bekezdésben említett támogatás a partnerek nemzetközi együttműködési tevékenységekben való részvételét célzó intézményi kapacitásépítését is szolgálhatja.

18. cikk

A Bizottság szerepe a jó gyakorlatok terjesztésében

(1)   A Bizottság Európai Partnerségi Gyakorlati Közösség néven valamennyi ESB-alapot lefedő, közös együttműködési mechanizmust alakít ki, amelyhez bármely érdekelt tagállam, irányító hatóság és a partnereket uniós szinten képviselő szervezet csatlakozhat.

Az Európai Partnerségi Gyakorlati Közösség előmozdítja a tapasztalatcserét, a kapacitásépítést és a releváns eredmények terjesztését.

(2)   A Bizottság hozzáférhetővé teszi a partnerség szervezésével kapcsolatos jó gyakorlatok példáit.

(3)   Az interregionális együttműködési programok és intézkedések végrehajtásával kapcsolatos jó gyakorlatok és innovatív megközelítések azonosítására, átadására és terjesztésére irányuló, az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 2. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti tapasztalatcsere magában foglalja az együttműködési programok keretében folytatott partnerségre vonatkozó tapasztalatokat.

VII.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. január 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)  A Tanács 2000. június 29-i 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

(3)  A Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 2006/54/EK irányelve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1299/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 347., 2013.12.20., 259. o.).