|
7.2.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 38/2 |
A BIZOTTSÁG 110/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2013. szeptember 30.)
az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 209. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) 185. cikke értelmében uniós szervekként intézményesített köz- és magánszféra közötti partnerségekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján a 966/2012/EU, Euratom rendelet a köz- és magánszféra közötti partnerségek további kategóriáit hozta létre az eszközválaszték bővítése, valamint olyan szervek bevonása érdekében, amelyek szabályai rugalmasabbak és hozzáférhetőbbek a magánszférabeli partnerek számára, mint az uniós intézményekre vonatkozó szabályok. Az említett további kategóriákba tartoznak a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkében említett, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervek (a továbbiakban: PPP-szervek). |
|
(2) |
Az uniós forrásokkal történő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében, továbbá lehetővé téve a PPP-szervek számára, hogy elfogadják saját pénzügyi szabályaikat, szükséges e szervek tekintetében egy pénzügyiszabályzat-mintát elfogadni. |
|
(3) |
A PPP-szerveknek költségvetésüket az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elveivel összhangban kell megállapítaniuk és végrehajtaniuk. |
|
(4) |
Feladatai és tevékenységei általános végrehajtásának biztosítása érdekében a PPP-szerv számára lehetővé kell tenni, hogy az adott évi fel nem használt előirányzatokat átvihesse a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba. |
|
(5) |
Mivel a PPP-szervek rendelkezésére bocsátott uniós forrásokat a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkében előírt közvetett irányításnak megfelelően kell végrehajtani, a pénzügyi tervezésre és jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseknek összhangban kell állniuk a költségvetés végrehajtásának közvetett irányítás szerinti módszerével. A PPP-szerveknek nyújtott uniós hozzájárulás tekintetében a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés az Európai Parlament által az Unió költségvetése végrehajtásának tekintetében a Bizottságnak adott mentesítés részét képezi. Ezért a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban megfelelő éves jelentést, ideértve vezetői nyilatkozat benyújtását, kell rendelkezésre bocsátani, hogy a Bizottság a mentesítés tekintetében jobban eleget tehessen feladatainak. |
|
(6) |
A számvitelért felelős tisztviselő és az engedélyezésre jogosult tisztviselők hatáskörét és feladatait a PPP-szervek köz- és magánszférát magukban foglaló jellegének figyelembevételével kell meghatározni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek teljes felelősséggel kell tartozniuk a felügyeletük alatt végrehajtott összes bevételi és kiadási műveletért, és tetteikért felelősségre vonhatóknak kell lenniük, adott esetben fegyelmi eljárás keretében is. |
|
(7) |
Szükséges a belső ellenőrzés és a belső kontroll feladatainak pontosítása, valamint a jelentéstételi követelmények ésszerűsítése. A PPP-szerveken belül a belső ellenőrzési feladatokat a Bizottság belső ellenőrének kell ellátnia, aki akkor folytat ellenőrzéseket, amikor azt a felmerülő kockázatok indokolják. Rendelkezéseket kell bevezetni a belső ellenőrzési részleg létrehozására és működésére vonatkozóan. |
|
(8) |
Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi szerv felelősséget vállaljon a költségvetése végrehajtásáért és tiszteletben tartsa a létrehozásakor megállapított célkitűzéseket, a rájuk bízott feladatok végrehajtására a PPP-szervek számára lehetővé kell tenni, hogy – csak szükség esetén és kizárólag olyan feladatok tekintetében, amelyek nem foglalnak magukban közfeladatot vagy mérlegelési jogkört – igénybe vegyék a magánjog hatálya alá tartozó külső szervek szolgáltatásait. |
|
(9) |
Meg kell állapítani azokat az elveket, amelyeket a PPP-szerveknek a bevételi és kiadási műveletek tekintetében követniük kell. |
|
(10) |
Tekintettel a PPP-szervek köz- és magánszférát magukban foglaló jellegére és különösen a magánszektor költségvetési hozzájárulására, rugalmas eljárásokat kell lehetővé tenni a közbeszerzési szerződések odaítélésekor. A vonatkozó eljárásoknak tiszteletben kell tartaniuk az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét, részben eltérve az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) megállapított vonatkozó rendelkezésektől. A PPP-szervek tagjai közötti fokozott együttműködés révén jobb és kedvezőbb árú termékek beszerzését és szolgáltatások igénybe vételét kell biztosítani, továbbá el kell kerülni, hogy a közbeszerzési eljárások lebonyolításakor túlzott költségek lépjenek fel. A PPP-szervek számára ebből adódóan lehetővé kell tenni, hogy közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül kössenek áruszállítási, szolgáltatási, illetve munkavégzési szerződést tagjaikkal, – az Uniótól eltekintve – amikor ezeket tagjaik közvetlenül, harmadik felek bevonása nélkül teljesítik. |
|
(11) |
A költséghatékonyság fokozása érdekében lehetővé kell tenni a szolgáltatások megosztását vagy egyéb szervre, illetve a Bizottságra történő átruházását, különösen oly módon, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét megbízhatják a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője feladatainak egy részével vagy egészével. |
|
(12) |
A támogatási pályázatok, projektek és ajánlatok értékelése, valamint meghatározott esetekben véleménynyilvánítás és tanácsadás során a PPP-szervek számára lehetővé kell tenni külső szakértők igénybevételét. Ezeket a szakértőket a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalma elvével összhangban kell kiválasztani. |
|
(13) |
A közvetlen bizottsági irányítás alatt álló fellépésekkel való koherens végrehajtás érdekében a vissza nem térítendő támogatások és pénzdíjak odaítélésekor a 966/2012/EU, Euratom rendelet, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, a PPP-szerv létesítő okiratában rögzített különleges rendelkezéseknek vagy azon program alap-jogiaktusának megfelelően, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták. |
|
(14) |
Amennyiben a PPP-szervek beszámolóit a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a PPP-szervek által alkalmazott számviteli szabályoknak lehetővé kell tenniük a szóban forgó konszolidációt. |
|
(15) |
A következő többéves pénzügyi kerettel összhangban álló szabályok biztosítása érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie, lehetővé téve a PPP-szervek 2014. január 1-jén életbe lépő felülvizsgált pénzügyi szabályzatának kellő időben történő elfogadását, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
HATÁLY
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet azokat a lényeges alapelveket állapítja meg, amelyek alapján a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szerveknek (a továbbiakban: PPP-szervek) saját pénzügyi szabályaikat el kell fogadniuk. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkének negyedik bekezdésével összhangban a PPP-szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el e rendelettől, kivéve amennyiben különös szükségleteik ezt megkívánják, valamint a Bizottság előzetes hozzájárulásával.
Valamennyi PPP-szerv ezeket az alapelveket pénzügyi szabályaiban végrehajtó, részletes rendelkezéseket fogad el.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
— „igazgatótanács”: a PPP-szerv azon legfőbb belső szerve, amely felelős a pénzügyi és költségvetési döntések meghozataláért függetlenül attól a névtől, amelyet e szervnek a PPP-szerv létesítő okiratában adtak,
— „igazgató”: az a személy, aki engedélyezésre jogosult tisztviselőként felelős az igazgatótanács döntéseinek és a PPP-szerv költségvetésének végrehajtásáért, függetlenül attól a címtől, amelyet e tisztviselőnek a PPP-szerv létesítő okiratában adtak,
— „tag”: a PPP-szerv tagja a PPP-szerv létesítő okiratának értelmében,
— „létesítő okirat”: az az uniós jogi eszköz, amely meghatározza a PPP-szerv létrehozásának és működésének főbb szempontjait,
— „a PPP-szerv költségvetése”: az az eszköz, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi a PPP-szerv számára szükségesnek tartott bevételeket és kiadásokat.
3. cikk
A költségvetés hatálya
A PPP-szerv költségvetése az alábbiakból áll:
|
a) |
a PPP-szerv bevétele, amely magában foglalja a következőket:
|
|
b) |
a PPP-szerv kiadásai, beleértve az igazgatási kiadásokat. |
2. FEJEZET
KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK
4. cikk
A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása
A PPP-szerv költségvetését az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben meghatározott elveivel összhangban kell megállapítani és végrehajtani.
5. cikk
Az egységesség és a teljesség elve
(1) Bevétel nem szedhető be, és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a PPP-szerv költségvetésének egy sorára nem könyvelték le.
(2) A PPP-szerv költségvetése által engedélyezett előirányzatot meghaladó kiadásra kötelezettség nem vállalható, továbbá a kiadás nem engedélyezhető.
(3) A PPP-szerv költségvetésében csak akkor szerepelhet előirányzat, ha az egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez tartozik.
(4) A PPP-szerv költségvetéséből teljesített előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat nem a PPP-szervet illeti.
6. cikk
Az évenkéntiség elve
(1) A PPP-szerv költségvetésében szereplő előirányzatokat egy pénzügyi évre engedélyezik, amely január 1-jétől december 31-ig tart.
(2) A kötelezettségvállalási előirányzatoknak a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezniük kell.
(3) A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik.
(4) Az igazgatási előirányzatok tekintetében a kiadások nem haladhatják meg a 3. cikk a) pontjának i. alpontja szerinti éves várható bevételt.
(5) Tekintettel a PPP-szerv szükségleteire, a fel nem használt előirányzatok átvihetők a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba. Ezeket az előirányzatokat kell elsőként felhasználni.
(6) Az (1)–(5) bekezdések nem gátolják meg, hogy az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket több éven keresztül éves részletekre bontsák, amennyiben a létesítő okirat így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.
7. cikk
Az egyensúly elve
(1) A bevételeknek és a kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.
(2) A kötelezettségvállalási előirányzatok nem haladhatják meg a Bizottsággal kötött éves forrásátruházási megállapodásban megállapított vonatkozó éves uniós hozzájárulás, az egyéb tagoktól – az Uniót kivéve – származó éves hozzájárulások, a 3. cikkben említett egyéb bevételek, valamint a 6. cikk (5) bekezdésében említett fel nem használt előirányzatok összegét.
(3) A PPP-szervek költségvetésük keretén belül nem vehetnek fel kölcsönöket.
(4) Többlet esetén az egyenleg bevételként szerepel a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben.
Hiány esetén az egyenleg kifizetési előirányzatként szerepel a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben.
8. cikk
Az elszámolási egység elve
A PPP-szerv költségvetését euróban kell elkészíteni és végrehajtani, és az elszámolást is euróban kell benyújtani. Ugyanakkor pénzforgalmi célokból a számvitelért felelős tisztviselő a PPP-szerv pénzügyi szabályaiban előírtaknak megfelelően felhatalmazást kap a műveletek egyéb pénznemben történő végrehajtására.
9. cikk
A globális fedezet elve
(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. Minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül, továbbá a PPP-szerv pénzügyi szabályaiban megállapított különleges rendelkezéseknek megfelelően kell feltüntetni azokban az esetekben, amikor a kifizetési kérelmekből levonásokra kerülhet sor, amelyeket azután a nettó összeggel kell elszámolni.
(2) Meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, meghatározott kiadási tételek finanszírozására fordítandó.
(3) Az igazgató elfogadhatja a PPP-szervnek szóló adományt, úgymint alapítványi összeget, támogatást, ajándékot és hagyatékot.
Az olyan adományok elfogadásához, amelyek jelentős pénzügyi költségeket vonnak maguk után, az igazgatótanács előzetes engedélye szükséges, mely határozatát az elé terjesztett kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül hozza meg. Amennyiben az igazgatótanács a megadott időtartamon belül nem hoz határozatot, úgy az adományt elfogadottnak kell tekinteni.
A jelentős pénzügyi költségnek tekintendő összeg meghatározásáról az igazgatótanács hoz határozatot.
10. cikk
Az egyediség elve
(1) Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, legalább költségvetési cím és alcím szerint.
(2) Az igazgató korlátozás nélkül csoportosíthat át előirányzatokat egyik alcímből a másikba, és egyik címből a másikba azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik.
Az első albekezdésben említett határ felett az igazgató javaslatot tehet az igazgatótanácsnak előirányzatok átcsoportosítására egyik címből a másikba. Az igazgatótanácsnak három hét áll rendelkezésére, hogy kifogást emeljen a szóban forgó átcsoportosítás ellen. E határidő lejárta után azokat elfogadottnak kell tekinteni.
Az igazgató a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az igazgatótanácsot az első albekezdés értelmében folytatott valamennyi átcsoportosításról.
11. cikk
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve
(1) Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, nevezetesen a gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság elvével összhangban kell felhasználni.
(2) A gazdaságosság elve megköveteli, hogy a PPP-szerv által a tevékenységeire felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, valamint a legjobb áron álljanak rendelkezésre.
A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.
Az eredményesség elve az egyes kitűzött célok megvalósítására és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.
(3) Meghatározott, mérhető, elérhető, releváns és időzített célokat kell a PPP-szerv költségvetésében foglalt minden tevékenységi ágra megszabni. E célkitűzések megvalósítását minden tevékenység tekintetében teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és az információkat az igazgató évente, legkésőbb a PPP-szerv költségvetési tervezetéhez mellékelt dokumentációban, az igazgatótanács rendelkezésére bocsátja.
(4) Amennyiben a létesítő okirat nem írja elő, hogy a Bizottság értékelést végezzen, a döntéshozatal javítása érdekében a PPP-szervnek értékeléseket, többek között utólagos értékeléseket kell készítenie jelentős költséggel bíró programjairól és tevékenységeiről, az értékelések eredményeit pedig meg kell küldeni az igazgatótanácsnak.
12. cikk
A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja
(1) A PPP-szerv költségvetését hatékony és eredményes belső kontrollal összhangban hajtják végre.
(2) A PPP-szerv költségvetése végrehajtásának alkalmazásában a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének ésszerű biztosítása:
|
a) |
a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága; |
|
b) |
a jelentéstétel megbízhatósága; |
|
c) |
az eszközök és információk védelme; |
|
d) |
a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója, és nyomon követése; |
|
e) |
az alapul szolgáló műveletek jog- és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét. |
(3) A hatékony és eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatokra épül és különösen a 966/2012/EU, Euratom rendelet 32. cikke (3) és (4) bekezdésében előírt elemeket tartalmazza, figyelembe véve a PPP-szerv felépítését és méretét, a ráruházott feladatok természetét, valamint a fellépő pénzügyi és műveleti kockázatok mértékét.
13. cikk
Az átláthatóság elve
(1) A PPP-szerv költségvetésének megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámolók benyújtása az átláthatóság elvével összhangban történik.
(2) A PPP-szerv költségvetését, beleértve a létszámtervet, az elfogadott költségvetés-módosításokat – köztük a 15. cikk (1) bekezdése szerinti kiegészítéseket – az elfogadásukat követő négy héten belül közzéteszik a PPP-szerv honlapján, valamint továbbítják a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.
(3) A PPP-szerv az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban legkésőbb a források odaítélésének évét követő pénzügyi év június 30-ig honlapján egységes minta szerint közzéteszi a költségvetéséből nyújtott források kedvezményezetteivel kapcsolatos információkat.
A közzétett információnak könnyen elérhetőnek, átláthatónak és átfogónak kell lennie. Az információkat a bizalmas kezelés követelményei, különösen a személyes adatok 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) rögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett teszik hozzáférhetővé.
(4) Az e rendelet 34. cikke alapján szerződtetett szakértők nevét az Unió honlapján teszik közzé.
3. FEJEZET
PÉNZÜGYI TERVEZÉS
14. cikk
Tervezett bevételek és kiadások
(1) A PPP-szervek becslést készítenek tervezett bevételeikről és kiadásaikról, és ezt a becslést alátámasztó általános iránymutatással, valamint a 31. cikk (4) bekezdésében említett munkaprogram-tervezettel a PPP-szerv költségvetésének végrehajtását megelőző év január 31-ig benyújtják a Bizottságnak és a többi tagnak.
(2) A PPP-szerv tervezett bevételei és kiadásai a következőket tartalmazzák:
|
a) |
az állandó és ideiglenes álláshelyek számának becslése tisztségcsoport és besorolási fokozat szerint, továbbá a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők számának teljes munkaidős egyenértékben kifejezett becslése a költségvetési előirányzatok keretei között; |
|
b) |
a személyi állomány változásakor egy nyilatkozat, amely indokolja az új álláshelyekre vonatkozó igényeket; |
|
c) |
a készpénzkifizetések és -bevételek negyedéves becslése; |
|
d) |
a különböző tevékenységek tekintetében valamennyi előzetesen kitűzött célkitűzés eléréséről szóló információk; |
|
e) |
a becslés beterjesztési pénzügyi évére meghatározott célok, jelezve az e célok eléréséhez szükséges pontos költségvetési igényeket; |
|
f) |
az előző pénzügyi év vonatkozásában az igazgatási költségek és a PPP-szerv végrehajtott költségvetése; |
|
g) |
a tagoktól származó pénzügyi hozzájárulások összege és a tagoktól – kivéve az Uniótól – származó természetbeni hozzájárulások értéke; |
|
h) |
a 6. cikk (5) bekezdése értelmében a tervezett bevételekbe és kiadásokba átvitt, fel nem használt előirányzatokkal kapcsolatos éves szintű információk. |
15. cikk
A költségvetés megállapítása
(1) A PPP-szerv költségvetését és a létszámtervet – beleértve az állandó és ideiglenes álláshelyek számát tisztségcsoport és besorolási fokozat szerint, továbbá a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számát – az igazgatótanács fogadja el, a PPP-szerv létesítő okiratával összhangban. A PPP-szerv pénzügyi szabályai részletes rendelkezéseket állapíthatnak meg. A PPP-szerv költségvetésének módosítása, beleértve a létszámtervet, a PPP-szerv eredeti költségvetésével azonos eljárás révén elfogadott költségvetés-módosítással történik. A PPP-szerv költségvetését és adott esetben annak költségvetés-módosításait kiegészítik annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az Unió költségvetésében megállapított uniós hozzájárulás összegét.
(2) A PPP-szervek költségvetése bevételi és kiadási kimutatást tartalmaz.
(3) A PPP-szerv költségvetése feltünteti az alábbiakat:
|
a) |
a bevételi kimutatásban:
|
|
b) |
a kiadási kimutatásban:
|
(4) A létszámterv a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett megmutatja az előző évre engedélyezett és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát. Ugyanezen információkat feltüntetik a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők tekintetében.
4. FEJEZET
PÉNZÜGYI SZEREPLŐK
16. cikk
A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban
(1) Az igazgató tölti be az engedélyezésre jogosult tisztviselő szerepét. Az igazgató a PPP-szerv költségvetésének bevételeit és kiadásait a PPP-szerv pénzügyi szabályaival és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre. Az igazgató felel a jogszerűség és a szabályszerűség követelményeinek való megfelelés biztosításáért.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése tekintetében vállalt kötelezettségeinek sérelme nélkül, a PPP-szerv részt vesz az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) csalásmegelőzési tevékenységeiben.
(2) Költségvetési végrehajtási hatásköreit az igazgató átruházhatja a PPP-szerv olyan alkalmazottaira, akik a személyzeti szabályzat hatálya alá tartoznak, amennyiben a PPP-szerv pénzügyi szabályaiban megállapított feltételekkel összhangban a személyzeti szabályzat alkalmazandó a PPP-szerv személyzetére. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.
17. cikk
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai
(1) A PPP-szerv költségvetését az igazgató a saját irányítása alatt álló egységekben hajtja végre.
(2) A műszaki ismereteket igénylő feladatokkal és az adminisztrációs, előkészítési vagy kisegítő feladatokkal, amelyek nem igénylik sem a hatósági jogkör, sem a mérlegelési jogkör gyakorlását, szerződéssel meg lehet bízni magánjog hatálya alá tartozó, külső intézményeket vagy szerveket, amennyiben ez szükségesnek bizonyul.
(3) Az igazgató az igazgatótanács által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, és kellő tekintettel az irányítási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra, kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belső kontrollrendszereket. E struktúrák és rendszerek létrehozását kockázatelemzés támasztja alá, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat is.
Az igazgató szervezeti egységein belül kialakíthat egy szakértői és tanácsadói funkciót, amely segíti a tevékenységeivel összefüggő kockázatok ellenőrzését.
(4) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az Unió érintett évi költségvetésének végrehajtása tekintetében a Bizottság mentesítéséről szóló határozat időpontjától számított öt évig megőrzi a műveletekkel kapcsolatos igazoló dokumentumokat. Az igazoló dokumentumokban szereplő személyes adatok lehetőség szerint törlendők, amennyiben azok nem szükségesek kontroll vagy ellenőrzés céljából. A forgalmi adatok megőrzésével összefüggésben minden esetben a 45/2001/EK rendelet 37. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
18. cikk
Előzetes kontrollok
(1) Minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a dokumentumok áttekintése és a már végrehajtott, a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos kontrollok rendelkezésre álló eredményei alapján.
Az előzetes kontroll kiterjed a művelet kezdeményezésére és ellenőrzésére.
A műveletek kezdeményezése és ellenőrzése egymástól elkülönülő funkciók.
(2) Egy művelet kezdeményezésének fogalma minden olyan műveletet magában foglal, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő foganatosít a PPP-szerv költségvetését végrehajtó aktusok elfogadásának előkészítésére.
(3) Egy művelet előzetes vizsgálatának fogalma minden olyan előzetes ellenőrzést magában foglal, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő foganatosít az operatív és pénzügyi szempontok ellenőrzésére.
(4) Az előzetes kontrollok során meg kell vizsgálni a kért igazoló dokumentumok közötti megfelelést és minden egyéb rendelkezésre álló információt.
Az előzetes kontrollok gyakoriságát és intenzitásának fokát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozza meg a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével. Kétség esetén a megfelelő kifizetés érvényesítéséért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő kiegészítő információkat kér, vagy helyszíni ellenőrzést végez annak érdekében, hogy az előzetes kontroll részeként ésszerű bizonyosságot szerezzen.
Az előzetes kontroll célja különösen a következők megállapítása:
|
a) |
a kiadás szabályszerű és megfelel az alkalmazandó rendelkezéseknek; |
|
b) |
alkalmazzák a 11. cikkben megállapított hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét. |
A kontrollok céljából a fizetésekkel, nyugdíjakkal és a kiküldetési és egészségügyi költségtérítésekkel kapcsolatos rendszeres kiadások egymáshoz hasonló külön műveleteinek sorozatát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egyetlen műveletnek tekintheti.
19. cikk
Utólagos kontrollok
(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontrollt követően már jóváhagyott műveletek ellenőrzése céljából utólagos kontrollt rendelhet el. Ilyen kontrollra a kockázatok alapján végzett mintavételi eljárás szerint kerülhet sor.
Az utólagos kontroll elvégezhető dokumentumalapú ellenőrzéssel vagy adott esetben helyszíni ellenőrzéssel.
(2) Az utólagos kontrollt olyan alkalmazott végzi, aki nem tartozik felelősséggel az előzetes kontrollért. Az utólagos kontrollért felelős alkalmazott nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollt végző alkalmazottnak.
A pénzügyi műveletek irányításának kontrolljáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai ismeretekkel.
20. cikk
Éves jelentés
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai teljesítéséről évente beszámol az igazgatótanácsnak. E célból az engedélyezésre jogosult tisztviselő legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-ig benyújtja a Bizottságnak az alábbiakat:
|
a) |
a PPP-szerv éves munkaprogramjának és költségvetésének végrehajtásáról szóló, a személyzeti erőforrásokat is tartalmazó beszámoló; |
|
b) |
a PPP-szerv előzetes beszámolója, beleértve a 39. cikkben említett költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést; |
|
c) |
vezetői nyilatkozat, feltüntetve, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő –, kivéve, ha bizonyos fenntartások másként rendelkeznek – ésszerű mértékben megbizonyosodott arról, hogy:
|
|
d) |
a végső ellenőrzési jelentések és a kontrollok összefoglalója, beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a megtett vagy megtenni tervezett javító intézkedéseket. |
A jelentésben be kell számolni a műveleteknek a kitűzött célokhoz viszonyított eredményeiről, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső kontrollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről, továbbá a jelentésnek arányban kell állnia a szervre ruházott feladatok természetével és az érintett pénzösszegekkel.
Az első bekezdés c) és d) pontjában említett dokumentumokat, azok igazgatótanácsi értékelését, a jóváhagyott éves tevékenységi jelentést és a végleges beszámolót annak csatolt igazgatótanácsi jóváhagyásával a 43. cikk (2) bekezdése értelmében az igazgató legkésőbb minden év július 1-jéig benyújtja a Bizottságnak. A Bizottság e dokumentumokat megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére.
21. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
(1) Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, írásban tájékoztatja az igazgatót, aki erre írásban válaszol. Amennyiben az igazgató nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem ésszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja a 23. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő testületet. A 23. cikk (3) bekezdésében említett testületet haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot.
(2) Bármely, a PPP-szerv vagy annak tagjai érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén a személyzet tagja tájékoztatja az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket. A PPP-szerv pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa az engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amennyiben a PPP-szerv vagy annak tagjai érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.
22. cikk
A számvitelért felelős tisztviselő
(1) Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, feladatai teljesítésében teljes függetlenséggel rendelkező számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, amennyiben a személyzeti szabályzat alkalmazandó a PPP-szerv személyzetére. A PPP-szervnél a számvitelért felelős tisztviselő felel:
|
a) |
a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a megállapított követelések visszafizettetéséért; |
|
b) |
az elszámolás 8. alcímmel összhangban történő vezetéséért, elkészítéséért és benyújtásáért; |
|
c) |
a számviteli szabályok és a számlatükör 8. alcímmel összhangban történő végrehajtásáért; |
|
d) |
a számviteli rendszerek megállapításáért és érvényesítéséért, és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információ biztosítása vagy igazolása érdekében megállapított rendszerek érvényesítéséért; ezzel összefüggésben a számvitelért felelős tisztviselő bármikor jogosult a jóváhagyási kritériumok betartásának ellenőrzésére; |
|
e) |
a készpénzgazdálkodásért. |
(2) Két vagy több PPP-szerv ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt is kinevezheti.
A PPP-szervek magállapodhatnak a Bizottsággal abban, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője látja el a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselői feladatait.
Hasonlóképpen, a költség-haszon megfontolásokat is figyelembe véve a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét megbízhatják azzal, hogy a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője feladatainak egy részét ellássa.
Az e bekezdésben megjelölt esetekben a PPP-szervek az összeférhetetlenség elkerülése végett megteszik a szükséges intézkedéseket.
(3) A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől megkapja az elszámolások elkészítéséhez szükséges összes olyan információt, amely a PPP-szerv pénzügyi helyzetéről és a költségvetés végrehajtásáról megbízható és valós képet ad. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő garantálja ezen információk megbízhatóságát.
(4) Mielőtt az igazgató elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy megfelelő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a PPP-szerv pénzügyi helyzetéről.
Az első albekezdés alkalmazásában a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy a beszámoló a 38. cikkben említett számviteli szabályokkal összhangban készült, és hogy a beszámolóban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.
A számvitelért felelős tisztviselő jogosult vizsgálni a kapott információt, valamint további, a beszámoló aláírásával való ellátás céljából szükségesnek ítélt vizsgálatokat végezni.
A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.
Az (5) bekezdésre is figyelemmel, kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselő felel ezek megóvásáért.
(5) Amennyiben feladatainak ellátásához a PPP-szerv pénzügyi szabályaival összhangban elengedhetetlen, kötelezettségeinek teljesítése során a számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat átruházhat olyan alkalmazottakra, akik a személyzeti szabályzat hatálya alá tartoznak, amennyiben a személyzeti szabályzat alkalmazandó a PPP-szerv személyzetére.
(6) A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a számvitelért felelős tisztviselőt az igazgatótanács bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól. Ilyen esetekben az igazgatótanács ideiglenes számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki.
23. cikk
A pénzügyi szereplők felelőssége
(1) A 16. és a 25. cikk nem érinti a pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog szerinti, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint az Unió vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.
(2) Minden engedélyezésre jogosult tisztviselő és számvitelért felelős tisztviselő fegyelmi eljárásra és kártérítés megfizetésére kötelezhető, a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a PPP-szerv vagy tagjai érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek – különösen az OLAF – elé kell terjeszteni.
(3) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 73. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság által létrehozott, pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testület, illetve a Bizottság részvételével létrehozott közös testület ugyanazon jogokat gyakorolja a PPP-szerv tekintetében, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében, kivéve, ha az igazgatótanács önálló testület létrehozása vagy több szerv által létrehozott közös testületben való részvétel mellett határoz. A PPP-szervek által előterjesztett esetekben a Bizottság által létrehozott, pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testület, vagy a Bizottság részvételével létrehozott közös testület egy tagja valamely PPP-szerv alkalmazottja.
Az első albekezdésben említett testület véleménye alapján az igazgató dönti el, hogy kezdeményezzen-e fegyelmi eljárást vagy kártérítés fizetésére irányuló eljárást. Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek. Amennyiben véleménye az igazgatót is érinti, a testület az ügyet továbbadja az igazgatótanácsnak és a Bizottság belső ellenőrének. Az igazgató a 20. cikkben említett jelentésében név nélkül hivatkozik a testület véleményére és ismerteti a meghozott nyomon követő intézkedéseket.
(4) A személyzet bármely tagja kötelezhető, hogy teljesen vagy részben jóvátegye azon kárt, amelyet a PPP-szervnek a feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott. A kinevező hatóság az alkalmazandó jogszabályokban a fegyelmi ügyekre megállapított alakszerűségek elvégzése után indokolt döntést hoz.
24. cikk
Összeférhetetlenség
(1) A költségvetés végrehajtásában és irányításában – beleértve az azt előkészítő tevékenységeket is –, ellenőrzésében vagy kontrolljában érintett, a 16. és a 25. cikk szerinti pénzügyi szereplők és egyéb személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely összeférhetetlenséghez vezet saját érdekeik és a PPP-szerv érdekei között.
Amennyiben ennek kockázata fennáll, az érintett személynek tartózkodnia kell az ilyen tevékenységektől, és az üggyel az igazgatóhoz kell fordulnia, aki írásban megerősíti, hogy fennáll-e összeférhetetlenség. Az érintett személynek közvetlen felettesét is tájékoztatnia kell. Amennyiben az igazgató érintett, az üggyel az igazgatótanácshoz kell fordulnia.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy összeférhetetlenség áll fenn, az érintett személy befejezi tevékenységét az adott ügyben. Az igazgató, illetve érintettsége esetén az igazgatótanács teszi meg a további megfelelő intézkedéseket.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más, kedvezményezettel közös érdek miatt veszélybe kerül.
25. cikk
A feladatok elkülönítése
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; e feladatok kölcsönösen kizárják egymást.
5. FEJEZET
BELSŐ ELLENŐRZÉS
26. cikk
A belső ellenőr kinevezése, jogköre és feladatai
(1) A PPP-szervnek belső ellenőrzési feladata van, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványok szerint kell végrehajtani.
(2) A belső ellenőrzési feladatkört a Bizottság belső ellenőre látja el. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.
(3) A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad a PPP-szervnek a kockázatkezeléssel kapcsolatban.
A belső ellenőr felelős különösen:
|
a) |
a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és eredményességének, valamint a programokat és fellépéseket végrehajtó szervezeti egységek teljesítményének a kapcsolódó kockázat figyelembevételével történő felméréséért; |
|
b) |
a minden egyes költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső kontroll- és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért. |
(4) A belső ellenőr feladatait a PPP-szerv minden tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatban ellátja. A belső ellenőr a feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik.
(5) A belső ellenőr tudomásul veszi az engedélyezésre jogosult tisztviselő 20. cikk szerinti jelentését és minden egyéb meghatározott információt.
(6) A belső ellenőr jelentést tesz az igazgatótanácsnak és az igazgatónak megállapításairól és ajánlásairól.
A belső ellenőr az alábbi esetekben is jelentést tesz:
|
— |
a kritikus kockázatokat és az ajánlásokat nem követte fellépés, |
|
— |
jelentős késés mutatkozik az előző években tett ajánlások végrehajtása terén. |
Az igazgatótanács és az igazgató gondoskodik az ellenőrzéseket követően megfogalmazott ajánlások végrehajtásának rendszeres nyomon követéséről. Az igazgatótanács megvizsgálja a 20. cikkben említett információkat, továbbá azt, hogy az ajánlásokat teljes körűen és időszerűen végrehajtották-e.
(7) A PPP-szerv a belső ellenőr elérhetőségeit a kiadási műveletekben érintett bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére bocsátja, hogy azok bizalmasan felvehessék az ellenőrrel a kapcsolatot.
(8) A belső ellenőr jelentései és megállapításai csak azt követően hozhatók nyilvánosságra, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést.
27. cikk
A belső ellenőr függetlensége
A belső ellenőr függetlenségét, a feladatai ellátásához fűződő tevékenységeivel kapcsolatos felelősségét, valamint azon jogát, hogy keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságánál a 966/2012/EU, Euratom rendelet 100. cikkével összhangban kell meghatározni.
28. cikk
Belső ellenőrzési részleg létrehozása
(1) Az igazgatótanács – kellő tekintettel a költséghatékonyságra és a hozzáadott értékre – belső ellenőrzési részleget hozhat létre, amely feladatait a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően látja el.
A belső ellenőrzési részleg célját, jogköreit és feladatait a belső ellenőrzési charta rögzíti, amelyhez az igazgatótanács jóváhagyása szükséges.
A belső ellenőrzési részleg éves ellenőrzési tervét a belső ellenőrzési részleg vezetője készíti el, figyelembe véve többek között a PPP-szervet érintő igazgatói kockázatértékelést.
Az éves ellenőrzési tervet az igazgatótanács felülvizsgálja és jóváhagyja.
A belső ellenőrzési részleg jelentést tesz az igazgatótanácsnak és az igazgatónak megállapításairól és ajánlásairól.
Amennyiben egy PPP-szerv belső ellenőrzési részlege nem költséghatékony és nem áll módjában megfelelni a nemzetközi szabványoknak, a PPP-szerv határozhat arról, hogy ugyanazon szakpolitikai területen belül tevékeny más PPP-szervekkel közös belső ellenőrzési részleget hoz létre.
Ilyen esetekben az érintett PPP-szervek igazgatótanácsai megállapodnak a közös belső ellenőrzési részleg gyakorlati szabályaiban.
A belső ellenőrzési szereplők az információcsere és az ellenőrzési jelentések révén hatékonyan együttműködnek, és adott esetben közös kockázatértékelést és közös ellenőrzést folytatnak.
(2) Az igazgatótanács és az igazgató gondoskodik a belső ellenőrzési részleg ajánlásai végrehajtásának rendszeres nyomon követéséről.
6. FEJEZET
BEVÉTELI ÉS KIADÁSI MŰVELETEK
29. cikk
A bevételek végrehajtása
(1) A bevételek végrehajtása a követelések becslésének elkészítését, a visszafizettetendő követelések megállapítását és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetését foglalja magában. A bevételek végrehajtása adott esetben magában foglalja a megállapított követelésekről történő lemondást is.
(2) A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell fizettetni.
Amennyiben a terhelési értesítésben megállapított esedékességi napon tényleges beszedés nem történt, úgy a számvitelért felelős tisztviselő tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és azonnal megkezdi a beszedési eljárás foganatosítását a rendelkezésére álló jogi eszközökkel, beleértve, adott esetben, a beszámítást és, ha ez nem lehetséges, a behajtást.
Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés visszafizettetésétől való teljes vagy részleges elállást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos és összhangban áll a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. A lemondó határozatot meg kell indokolni. A lemondó határozat tartalmazza, hogy lépések történtek a visszafizettetés biztosítására, és megadja az alapjául szolgáló jogi és ténybeli indokokat.
A számvitelért felelős tisztviselő jegyzéket vezet az esedékes visszafizettetendő összegekről. A PPP-szervet megillető összegeket a jegyzékben a visszafizetési felszólítás kibocsátásának időpontja szerint csoportosítja. A számvitelért felelős tisztviselő a megállapított követelések visszafizettetésétől való teljes vagy részleges lemondásról szóló határozatokat is feltünteti. A jegyzéket csatolják a PPP-szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéséhez.
(3) A terhelési értesítésben megállapított esedékességkor vissza nem fizetett bármely követelés az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban kamatozik.
(4) A PPP-szerv harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik felek PPP-szervvel szembeni követeléseire ötéves elévülési időszak vonatkozik.
30. cikk
A tagok hozzájárulása
(1) A PPP-szerv kifizetés iránti kérelmet nyújt be tagjainak hozzájárulásuk egy részére vagy egészére, a létesítő okiratban megállapított, vagy közös megegyezésen alapuló feltételek mellett és időközönként.
(2) A PPP-szervnek a tagjai által hozzájárulásként kifizetett források után járó kamatok a PPP-szerv költségvetését illetik meg
31. cikk
A kiadások végrehajtása
(1) A kiadások végrehajtásához az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat és engedélyezi a kifizetéseket, valamint előkészíti az előirányzatok végrehajtását.
(2) Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, továbbá érvényesíteni és engedélyezni kell, és ki kell fizetni.
A kiadások érvényesítése az a művelet, amely során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megerősíti a pénzügyi műveleteket.
A kiadások engedélyezése az a művelet, amely során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzése után utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizesse ki az érvényesített kiadási összeget.
(3) A PPP-szerv költségvetését terhelő kiadást keletkeztető intézkedések esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, mielőtt harmadik felek irányában jogi kötelezettséget vállalna, először költségvetési kötelezettségvállalást tesz.
(4) A PPP-szerv éves munkaprogramja tartalmazza a PPP-szerv hatáskörébe tartozó tevékenységek operatív kiadásaira vonatkozó igazgatótanácsi engedélyt, feltéve, hogy az e bekezdésben megállapított elemeket egyértelműen azonosítják.
Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Tartalmazza továbbá a finanszírozandó fellépés(ek) leírását és az egyes fellépésekre előirányzott összegek megjelölését.
Az éves munkaprogram jelentős módosításait az eredeti munkaprogrammal azonos eljárás révén, a létesítő okirat rendelkezéseivel összhangban kell elfogadni.
A munkaprogram nem jelentős módosításainak elfogadására az igazgatótanács felhatalmazást adhat a PPP-szerv engedélyezésre jogosult tisztviselőjének.
32. cikk
Határidők
A kiadások kifizetését a 966/2012/EU, Euratom rendeletben, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott határidőkön belül és azok rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.
7. FEJEZET
A PPP-SZERV KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
33. cikk
Beszerzések
(1) E cikk (3)–(6) bekezdésére is figyelemmel, a beszerzések tekintetében a 966/2012/EU, Euratom rendelet V. címe, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó.
(2) A PPP-szerv szerepel az általános költségvetési rendelet 108. cikke alapján a Bizottság által létrehozott és működtetett kizárt pályázók adatbázisában.
(3) A 60 000 EUR és a 966/2012/EU, Euratom rendelet 118. cikkében megállapított küszöbértékek közötti értékű szerződések tekintetében az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben a 60 000 EUR-t meg nem haladó, kis összegű szerződésekre megállapított eljárás alkalmazható.
(4) Kérésére a PPP-szerv ajánlatkérőként bevonható a bizottsági vagy intézményközi szerződések, valamint más PPP-szervek szerződéseinek odaítélési eljárásába.
(5) A PPP-szerv jogosult a Bizottsággal, az intézményközi hivatalokkal, az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló 2965/94/EK tanácsi rendelettel (5) létrehozott Fordítóközponttal, valamint egyéb PPP-szervekkel közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül áruszállítási, szolgáltatási, illetve a Fordítóközpont esetében munkavégzési szerződést kötni.
A PPP-szerv jogosult tagjaival – az Unió kivételével – közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül áruszállítási, szolgáltatási, illetve munkavégzési szerződést kötni, amennyiben ezekteljesítése harmadik felek bevonása nélkül, közvetlenül történik.
Az első és második albekezdés értelmében szállított áruk, végzett szolgáltatások és munkák nem tekintendők a tagok PPP-szerv költségvetéséhez nyújtott hozzájárulásának.
(6) A PPP-szerv adminisztratív igényeinek fedezésére a fogadó tagállam ajánlatkérő hatóságaival, valamint azon tagállamok, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államai és az Unió tagjelölt országai ajánlatkérőivel, amelyek a PPP-szerv tagjai, közös közbeszerzési eljárást folytathat. Ilyen esetekben az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 133. cikke mutatis mutandis alkalmazandó.
A PPP-szerv közös közbeszerzési eljárásokat folytathat magántagjaival, illetve azon uniós programokban részt vevő országok ajánlatkérőivel, melyek a PPP-szerv tagjai. Ilyen esetekben az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 133. cikkének első bekezdése mutatis mutandis alkalmazandó.
34. cikk
Szakértők
A szakértők kiválasztása során az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 287. cikke mutatis mutandis alkalmazandó, azon program alap-jogiaktusában rögzített különleges eljárásnak megfelelően, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták. E szakértők díjazása előre bejelentett fix összeg alapján történik, kiválasztásuk alapját pedig szakmai kompetenciájuk jelenti.
A PPP-szerv használhatja a Bizottság, illetve egyéb uniós vagy PPP-szervek által készített szakértői jegyzékeket.
Amennyiben szükségesnek ítéli meg, megfelelően indokolt esetben a PPP-szerv a jegyzékekben nem szereplő, de megfelelő kompetenciákkal rendelkező személyt is felkérhet.
A külső szakértők kiválasztása a rájuk bízott feladatok elvégzéséhez szükséges kompetenciák, tapasztalat és szaktudás alapján történik, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalma elvével összhangban.
35. cikk
Vissza nem térítendő támogatások
A létesítő okiratban rögzített különleges rendelkezésekre is figyelemmel, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében a 966/2012/EU, Euratom rendelet VI. címe, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó.
36. cikk
Pénzdíjak
(1) E cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, a pénzdíjak tekintetében a 966/2012/EU, Euratom rendelet VII. címe, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó.
(2) 1 000 000 EUR-s vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjakra irányuló versenyfelhívások csak akkor tehetők közzé, ha ezekről a 14. cikk (1) bekezdésében említett munkaprogram-tervezet rendelkezik.
37. cikk
Jogorvoslati eszközök feltüntetése
(1) Amennyiben egy engedélyezésre jogosult tisztviselő eljárási intézkedése hátrányosan befolyásolja a pályázó vagy ajánlattevő, kedvezményezett vagy szerződő fél jogait, az intézkedés során jelezni kell az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati eszközöket.
(2) Különösen a jogorvoslat jellegét, az annak tárgyában illetékes szervet vagy szerveket, valamint az annak gyakorlására megállapított határidőket kell jelezni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés azon program alap-jogiaktusában rögzített különleges eljárásnak megfelelően alkalmazandó, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták.
8. FEJEZET
SZÁMVITEL
38. cikk
A beszámolókra vonatkozó szabályok
A PPP-szerv pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert hoz létre.
A PPP-szerv számvitele a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében említett számviteli szabályokhoz igazodik.
39. cikk
A beszámolók szerkezete
A PPP-szerv beszámolói a következőket tartalmazzák:
|
a) |
a PPP-szerv pénzügyi kimutatásai; |
|
b) |
a PPP-szerv költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentések (költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentés). |
A PPP-szerv jelentést készít a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról. E jelentés mind abszolút értékben, mind százalékos arányban kifejezve információval szolgál legalább az előirányzatok végrehajtási arányáról, és összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.
Amennyiben a PPP-szervek beszámolóit a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést a PPP-szerv a következő pénzügyi év március 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.
40. cikk
Számviteli alapelvek
A pénzügyi kimutatások az információkat – beleértve a számviteli politikát – releváns, megbízható, összehasonlítható és érthető módon mutatják be. A pénzügyi kimutatásokat az általánosan elfogadott számviteli alapelvekkel összhangban kell elkészíteni a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikke szerinti számviteli szabályoknak, vagy az eredményelszámolási alapú Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardoknak (a továbbiakban: IPSAS) megfelelően.
41. cikk
Pénzügyi kimutatások
(1) A pénzügyi kimutatásokat euróban kell elkészíteni, és a következőket tartalmazzák:
|
a) |
a mérleg és az eredmény-kimutatás, amelyek az összes eszközt és forrást, a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt mutatják; összeállításuk a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikke szerinti számviteli szabályokkal, vagy az eredményelszámolási alapú IPSAS-sal összhangban történik; |
|
b) |
az év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető cash flow-kimutatás; |
|
c) |
a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatás, amely áttekintést nyújt az év során a tartalékokban és a felhalmozott eredményekben bekövetkezett mozgásokról. |
(2) A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések kiegészítik és magyarázzák az (1) bekezdésben említett kimutatásokban foglalt információt, és tartalmazzák a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben az a PPP-szerv tevékenységére vonatkozik.
42. cikk
A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés
A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő adatokat euróban kell megadni. Ezek a következőkből állnak:
|
a) |
jelentések, amelyek aggregálják az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet; |
|
b) |
magyarázó megjegyzések, amelyek kiegészítik és magyarázattal látják el a jelentésben megadott információkat. |
A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetéssel azonos szerkezetben készülnek.
43. cikk
Előzetes beszámoló és a végleges beszámoló jóváhagyása
(1) Amennyiben a PPP-szervek beszámolóját a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője az előzetes beszámolót a következő év február15-ig benyújtja a Számvevőszéknek.
Az első albekezdésben említett esetben a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak a következő év február 15-ig jelentéscsomagot küld a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.
(2) A PPP-szerv végleges beszámolóját a számvitelért felelős tisztviselő készíti. Ezt az igazgató a 46. cikkben említett külső ellenőri véleménnyel együtt március 15-ig az igazgatótanácshoz benyújtja jóváhagyásra.
Amennyiben a PPP-szerv beszámolóját a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a végleges beszámolót a 46. cikkben említett külső ellenőri véleménnyel, valamint az igazgatótanács jóváhagyásával együtt a számvitelért felelős tisztviselő a következő pénzügyi év július1-jéig benyújtja a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ebben az esetben a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak július1-jéig jelentéscsomagot nyújt be a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.
Amennyiben a PPP-szerv beszámolóját a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője a végleges beszámoló továbbításával egyidejűleg az e végleges beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot is benyújtja a Számvevőszéknek, egy másolati példányt pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.
A végleges beszámolóhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a tisztviselő kijelenti, hogy a végleges beszámoló e fejezettel, valamint az alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.
A PPP-szerv végleges beszámolóját a jóváhagyását követő egy hónapon belül közzéteszik a PPP-szerv honlapján.
44. cikk
Számviteli rendszer
(1) Amennyiben a PPP-szerv beszámolóját a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a PPP-szerv által alkalmazandó harmonizált számlatükröt a 966/2012/EU, Euratom rendelet 152. cikkével összhangban a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el.
(2) A számviteli rendszer általános számlákból és költségvetési számlákból áll. A számlákat euróban vezetik, az elszámolási időszak a naptári év.
(3) Az általános számlák időrendben, a kettős könyvvitel módszerével nyilvántartanak minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak a PPP-szerv gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.
(4) A költségvetési számlák részletesen nyilvántartják a PPP-szerv költségvetésének végrehajtását, továbbá rögzítenek minden költségvetési bevételi és kiadási műveletet.
45. cikk
Készletek
A PPP-szerv leltárt vezet, amely bemutatja a saját és az Unió tulajdonát képező minden tárgyi eszköz, immateriális javak és pénzügyi eszköz mennyiségét és értékét. Amennyiben a PPP-szerv beszámolóját a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a PPP-szerv a szóban forgó leltárt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által készített mintával összhangban vezeti. A PPP-szerv ellenőrzi, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.
9. FEJEZET
KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS CSALÁS ELLENI KÜZDELEM
46. cikk
Külső ellenőrzés
A PPP-szerv független ellenőrző szerv által, nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint elvégzett, független külső ellenőrzésnek veti alá magát. A külső ellenőr véleménye tartalmazza, hogy az elszámolások megbízható és valós képet adnak-e, hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. A vélemény tartalmazza azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e 20. cikkben említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat. A véleményt az igazgatótanács elé terjesztik. A Bizottságnak a PPP-szerv végleges beszámolójával együtt legkésőbb március 15-ig továbbítják.
47. cikk
A Számvevőszék által folytatott könyvvizsgálat
(1) Amennyiben a PPP-szerv létesítő okirata másképpen nem rendelkezik, a Számvevőszék az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkével összhangban megvizsgálja a PPP-szerv elszámolását. Vizsgálata során a Számvevőszék figyelembe veheti az e rendelet 46. cikkében említett, független külső ellenőr által végzett ellenőrzési tevékenységet és az ellenőr észrevételei nyomán tett intézkedéseket.
(2) A Számvevőszék által végzett vizsgálatot a 966/2012/EU, Euratom rendelet 158–163. cikke szabályozza.
48. cikk
A Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék által folytatott helyszíni ellenőrzések
(1) A 47. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a PPP-szerv a Bizottság alkalmazottai és a Bizottság által feljogosított más személyek, valamint a Számvevőszék számára hozzáférést biztosít telephelyeihez és helyiségeihez, valamint minden olyan információhoz, ideértve az elektronikus formátumúakat is, amelyek az általuk végzett ellenőrzések lefolytatásához szükségesek.
(2) A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (7) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy a PPP-szerv által finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.
(3) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül, a PPP-szerv szerződéseinek, megállapodásainak és határozatainak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.
10. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
49. cikk
Információkérés
A Bizottság és a PPP-szerv tagjai – az Unió kivételével – jogosultak a hatáskörükbe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatosan információkat vagy felvilágosítást kérni a PPP-szervtől.
50. cikk
A PPP-szerv pénzügyi szabályainak elfogadása
A 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkében említett valamennyi szerv új pénzügyi szabályokat fogad el, hogy azok lehetőleg 2014. január 1-jén, de legkésőbb kilenc hónappal azt követően, hogy a PPP-szerv az említett rendelet 209. cikke hatálya alá kerül, hatályba lépjenek.
51. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. szeptember 30-án.
a Bizottság részéről
elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) A Tanács 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).
(3) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.)
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete az egyének védelméről, a személyes adatok közösségi intézmények és testületek által való feldolgozásáról, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(5) A Tanács 2965/94/EK rendelete (1994. november 28.) az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.)
(7) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.)