5.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/41

(1)

A tag vagy a póttag megbízatása azon a napon kezdődik, amelyen a Tanács általi kinevezése hatályba lép.

(2)

A tag vagy a póttag megbízatása lemondással, a kinevezésére jogosító mandátum elvesztésével vagy elhalálozással szűnik meg.

(3)

A leköszönő tagnak vagy póttagnak szándékáról írásban értesítenie kell az RB elnökét, megjelölve lemondása hatálybalépésének dátumát. Az elnök értesíti erről a Tanácsot, mely megállapítja a hely megüresedését, és elindítja az eljárást az utód kinevezésére.

(4)

Az a tag vagy póttag, akinek a bizottsági megbízatása azért szűnik meg, mert a kinevezésére jogosító mandátum lejár, erről írásban azonnal tájékoztatja az RB elnökét.

(5)

Jelen cikk (2) bekezdésében említett esetekben a Tanács a megbízatás fennmaradó időtartamára nevez ki utódot.

(1)

Bármely tag, aki akadályoztatva van a plenáris ülésen való részvételben, egy, a saját nemzeti delegációjából felkért póttaggal képviseltetheti magát, akár korlátozott időre, a plenáris ülés meghatározott napjain is. Valamennyi tagnak és szabályosan megbízott póttagnak alá kell írnia a jelenléti ívet.

(2)

Bármely tag, aki akadályoztatva van egy szakbizottsági ülésen vagy az Elnökség által engedélyezett más ülésen való részvételben, saját nemzeti delegációjának, politikai vagy interregionális csoportjának keretén belül egy másik taggal vagy póttaggal képviseltetheti magát. Valamennyi tagnak és szabályosan megbízott póttagnak alá kell írnia a jelenléti ívet.

(3)

A 37. és 62. cikk szerint létrehozott munkacsoportok tagjainak helyettesi névjegyzékébe felvett és kinevezett tag vagy póttag a saját politikai csoportjához tartozó bármelyik munkacsoport-tagot helyettesítheti.

(4)

A póttag vagy helyettesítő tag egy tagnál többet nem képviselhet. Az érintett ülésen a tagokkal azonos jogokkal és feladatokkal rendelkezik. A szavazati jog átruházásáról az adott ülés előtt a főtitkárságot értesíteni kell, az értesítés szabályait betartva, és oly módon, hogy az értesítés legkésőbb az ülést megelőző napon beérkezzen.

(5)

Egy plenáris ülés alkalmával csak a tag vagy a póttag részesül költségtérítésben. Ennek részleteit az Elnökség az utazási és tartózkodási költségekre vonatkozó végrehajtási rendelkezésekben határozza meg.

(6)

Az előadónak kinevezett póttag azon a plenáris ülésen, amelynek napirendjén az ő felelősségi körébe tartozó véleménytervezet szerepel, ismertetheti is azt. Ez arra az esetre is érvényes, ha az általa helyettesített tag szintén jelen van az ülésen. A tag a véleménytervezet tárgyalásának időtartamára átruházhatja a szavazati jogát az őt helyettesítő személyre. Az adott ülés előtt a főtitkárt írásban értesíteni kell a szavazati jog átruházásáról.

(7)

A 23. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül minden átruházás hatálya azonnal megszűnik, ha az akadályoztatott tag elveszíti tagságát a Régiók Bizottságában.

(1)

Az egy tagállamból érkező tagok és póttagok nemzeti delegációt alkotnak. Minden nemzeti delegáció maga határozza meg belső szervezetét és választja meg elnökét, akinek nevét hivatalosan közlik az RB elnökével.

(2)

Az RB irányítása keretében a főtitkár feladata a nemzeti delegációkat támogató intézkedések meghozatala. Ezeknek magukban kell foglalniuk azt is, hogy minden tag saját hivatalos nyelvén kaphasson tájékoztatást és támogatást. Ezen intézkedések végrehajtása a Régiók Bizottsága egy tisztviselőkből vagy egyéb alkalmazottakból álló külön szolgálatának a feladatkörébe tartozik, amely biztosítja, hogy a nemzeti delegációk megfelelő módon használhassák az RB infrastruktúráját. A főtitkár gondoskodik mindenekelőtt arról, hogy a nemzeti delegációknak lehetőségük legyen ülést tartani közvetlenül a plenáris ülések előtt vagy azok alatt.

(3)

A nemzeti delegációk munkáját emellett a nemzeti koordinátorok segítik, akik nem tartoznak a főtitkárság állományába. A koordinátorok segítik a tagokat RB-n belüli feladataik hatékony ellátásában.

(4)

A főtitkár biztosítja a szükséges támogatást a nemzeti koordinátoroknak, lehetővé téve mindenekelőtt az RB infrastruktúrájának megfelelő használatát.

(1)

A tagok és póttagok politikai hovatartozásuknak megfelelő politikai csoportokat hozhatnak létre. A tagság kritériumait belső szabályzatában minden politikai csoport maga határozza meg.

(2)

Politikai csoport létrehozásához a tagállamok legalább egyötödét képviselő legalább 18 tagra vagy póttagra van szükség, akiknek legalább a fele tag kell, hogy legyen. Egy tag és a mellé kinevezett póttag csak egy politikai csoporthoz tartozhat. A politikai csoport feloszlik, ha a tagok létszáma a létrehozásához szükséges minimum alá csökken.

(3)

A politikai csoport létrehozását, feloszlását vagy bármely más változását be kell jelenteni az RB elnökének. A politikai csoport létrehozásáról szóló bejelentésben meg kell adni a csoport nevét, valamint, hogy kik a tagjai és elnökségi tagjai.

(4)

Minden politikai csoportnak titkárság áll rendelkezésére, amelynek munkatársai a főtitkárság alkalmazottai. A politikai csoportok javaslatot tehetnek ezeknek a munkatársaknak a kiválasztására, felvételére, előléptetésére vagy szerződésének meghosszabbítására a kinevezésre jogosult hatóság felé, amely az érintett politikai csoport elnökének meghallgatása után dönt.

(5)

A főtitkár megfelelő eszközöket bocsát a politikai csoportok és szerveik rendelkezésére az ülésekhez, tevékenységükhöz és kiadványaikhoz, valamint titkárságuk munkájához. Az egyes politikai csoportok számára rendelkezésre álló eszközök a költségvetésben szerepelnek. A politikai csoportok és titkárságaik megfelelő módon használhatják a Régiók Bizottságának infrastruktúráját.

(6)

A politikai csoportok és elnökségeik közvetlenül a plenáris ülések előtt vagy alatt ülhetnek össze, továbbá évente kétszer rendkívüli ülést tarthatnak. Az ezeken az üléseken részt vevő póttag csak akkor tarthat igényt utazási és tartózkodási költségeinek megtérítésére, ha az ülésen politikai csoportjának valamelyik tagját képviseli.

(7)

Azok a tagok, akik nem tagjai egyik politikai csoportnak sem, adminisztratív támogatást kapnak. Ennek részleteit a főtitkár javaslata alapján az Elnökség határozza meg.

(1)

Az alakuló ülésen az ideiglenes elnök tájékoztatja az RB-t a Tanácsnak a tagok kinevezését bejelentő leveléről, és beszámol a képviseleti és ügyviteli feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységeiről. Kérésre az ideiglenes elnök ellenőrizheti a tagok kinevezését és mandátumát, mielőtt megnyitottnak nyilvánítaná az RB új hivatali időszakát.

(2)

Az ideiglenes Elnökség addig marad hivatalban, ameddig az Elnökség tagjai megválasztásának eredménye kihirdetésre nem kerül.

a)

vélemények, jelentések és állásfoglalások elfogadása;

b)

az RB kiadási és bevételi előirányzatai tervezetének elfogadása;

c)

minden hivatali időszak kezdetén az RB politikai programjának elfogadása;

d)

az elnök, az első alelnök és az Elnökség többi tagjának megválasztása;

e)

a szakbizottságok létrehozása;

f)

az RB eljárási szabályzatának elfogadása és felülvizsgálata;

g)

határozathozatal kereset vagy beavatkozási kérelem benyújtásáról az Európai Unió Bíróságához, a határozatképességnek a 21. cikk (1) bekezdésének első mondata szerinti megállapítását követően, a leadott szavazatok többségével, vagy az RB elnöke, vagy pedig az illetékes szakbizottság javaslatára, amely az 58. és 59. cikknek megfelelően jár el. Ha a határozatot elfogadták, az elnök az RB nevében benyújtja a keresetet.

(1)

Az RB elnöke legalább negyedévente egyszer összehívja a Közgyűlést. Az Elnökségnek a harmadik negyedév során meg kell határoznia a következő év plenáris üléseinek időpontját. A plenáris ülés egy vagy több ülésnapot foglalhat magában.

(2)

A tagok legalább egynegyedének írásbeli kérelmére az elnök köteles rendkívüli plenáris ülést összehívni, amelyet legkorábban a kérelem benyújtásától számított egy hét múlva, de legkésőbb egy hónap múlva meg kell tartani. A kérelemben meg kell jelölni a rendkívüli plenáris ülésen megvitatandó témát. Ennek az ülésnek a napirendjén semmilyen más téma nem szerepelhet.

(1)

Az Elnökség készíti elő az előzetes napirendtervezetet, mely a soron következő utáni plenáris ülésen megvitatandó vélemény-, jelentés- vagy állásfoglalás-tervezetek ideiglenes jegyzékét, valamint az egyéb, határozathozatalt igénylő dokumentumokat tartalmazza.

(2)

A plenáris ülés megnyitását legalább huszonegy munkanappal megelőzően a tagok és póttagjaik számára elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a napirend tervezetét az abban megnevezett, határozathozatalt igénylő dokumentumokkal együtt. A dokumentumokat saját hivatalos nyelvükön teszik a tagok és póttagjaik számára hozzáférhetővé.

(3)

A vélemény-, jelentés- és állásfoglalás-tervezeteket általában abban a sorrendben veszik fel a napirendre, amelyben azokat a szakbizottságok elfogadták, vagy amelyben azok az eljárási szabályzatnak megfelelően előterjesztésre kerültek, tekintetbe véve a napirendi pontok közötti tartalmi összefüggést is.

(4)

Kivételes, különösen indokolt esetekben, amikor a (2) bekezdésben előírt határidőt nem lehet betartani, az elnök további határozathozatalt igénylő dokumentumot is felvehet a napirend tervezetébe, amennyiben azt a tagoknak és póttagoknak a plenáris ülés megnyitása előtt legalább egy héttel saját hivatalos nyelvükön eljuttatták. A határozathozatalt igénylő dokumentum fedőlapján az elnöknek jeleznie kell ezen eljárás alkalmazásának indokát.

(5)

A napirend tervezetére vonatkozó írásbeli módosító indítványoknak legkésőbb három munkanappal a plenáris ülés megnyitása előtt a főtitkár rendelkezésére kell állniuk.

(6)

A plenáris ülés megnyitását közvetlenül megelőző ülésén az Elnökség rögzíti a napirend végleges tervezetét. Ezen az ülésen az Elnökség a leadott szavazatok kétharmados többségével felvehet a napirendre olyan sürgős vagy aktuális kérdéseket, amelyek megvitatása nem halasztható a következő plenáris ülésig.

(7)

Az elnök, egy politikai csoport vagy 32 tag javaslatára az Elnökség vagy a Közgyűlés a módosító indítványokról való szavazás megkezdése előtt határozhat úgy, hogy:

Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament által meghatározott határidő nem teszi lehetővé a határozathozatalra benyújtott dokumentum elfogadásának elnapolását.

A Közgyűlés egy későbbi ülésszakára elnapolt, határozathozatalra benyújtott dokumentum az összes hozzá tartozó, érvényesen előterjesztett módosító indítvánnyal együtt kerül át a következő ülésszakra. A 24. cikk (2) bekezdése a) alpontjának sérelme nélkül a szavazás elhalasztása nem nyitja meg újra a módosító indítványok benyújtásának lehetőségét.

Ha a dokumentumot visszautalják az illetékes szakbizottsághoz, a hozzá tartozó módosító indítványok érvényüket vesztik, és az előadó mérlegeli, hogy tartalmuk alapján:

A dokumentumot határozathozatal céljából a szakbizottság napirendjére tűzik.

(1)

A plenáris ülések nyilvánosak, hacsak a Közgyűlés az ülés teljes időtartama vagy a napirend egy adott pontja vonatkozásában másként nem határoz.

(2)

Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői részt vehetnek a plenáris üléseken, és fel lehet kérni őket hozzászólásra.

(3)

Saját kezdeményezésére vagy az Elnökség felkérésére az elnök külső személyiségeket is meghívhat, hogy tartsanak beszédet a plenáris üléseken. Ezt általános vita követheti, amelyre a felszólalási időre vonatkozó általános rendelkezések alkalmazandóak.

(4)

A 15. cikk (1) és (6) bekezdésének értelmében az Elnökség javaslatot tehet a Közgyűlésnek regionális és helyi vonatkozású aktuális politikai kérdéseket illető általános vita lefolytatására („azonnali kérdések órája”). Az „azonnali kérdések órája” lebonyolítására a felszólalási időre vonatkozó általános szabályok érvényesek.

(1)

A szólásszabadság sérelme nélkül a tagok magatartását a kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, az Európai Unió alapvető dokumentumaiban meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia, meg kell őriznie az RB méltóságát, és nem akadályozhatja az RB szerveinek zökkenőmentes működését, sem pedig a nyugalmat az RB épületeiben.

(2)

Az ülés elején a Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján az egyes napirendi pontokra felszólalási időt állapít meg. Az ülésen az elnök saját kezdeményezésére vagy valamely tag kérésére a felszólalás időtartamának korlátozására vonatkozó határozatot terjeszthet elő.

(3)

Az Elnökség javaslatára az elnök javasolhatja a Közgyűlésnek, hogy az általános ügyekről vagy konkrét témákról folytatott viták alkalmával osszák meg az előirányzott hozzászólási időt a politikai csoportok és a nemzeti delegációk között.

(4)

A jegyzőkönyvhöz kapcsolódó felszólalások, ügyrendi javaslatok és a napirend végleges tervezetére vagy a napirendre vonatkozó módosító indítványok esetében a felszólalás időtartama rendszerint egy percre korlátozódik.

(5)

Ha valamely hozzászóló túllépi a felszólalás engedélyezett idejét, egyszeri figyelmeztetés után az elnök megvonhatja tőle a szót.

(6)

Bármely tag indítványozhatja a vita lezárását, amit az elnöknek szavazásra kell bocsátania.

(1)

A tagokat szólásra jelentkezésük sorrendjében veszik fel a felszólalók jegyzékébe, amelynek alapján az elnök megadja nekik a szót. Ügyel arra, hogy lehetőség szerint felváltva kapjanak szót a különböző politikai irányzatokhoz és nemzeti delegációkhoz tartozó szónokok.

(2)

Az érintett szakbizottság előadójának és a politikai csoportok, illetve a nemzeti delegációk képviselőinek azonban, akik politikai csoportjuk, illetve delegációjuk nevében kívánnak szólni, kérésükre elsőbbséget lehet adni a felszólalók sorában.

(3)

Ugyanahhoz a tárgyhoz kettőnél több alkalommal csak az elnök engedélyével lehet hozzászólni. Az érintett szakbizottságok elnökeinek és előadóinak azonban kérésükre – az elnök által meghatározott időre – meg kell adni a szót.

(1)

Meg kell adni a szót annak a tagnak, aki ügyrendi javaslatot kíván előterjeszteni, vagy fel kívánja hívni az elnök figyelmét az eljárási szabályzat be nem tartására. A javaslatnak a tárgyalt témára vagy a napirendre kell vonatkoznia.

(2)

Az ügyrendi javaslatra vonatkozó felszólalás elsőbbséget élvez az egyéb felszólalásokkal szemben.

(3)

Az ügyrendi javaslatról az elnök az eljárási szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, haladéktalanul dönt, és döntését közvetlenül az eljárási szabályzatra való hivatkozás után, a kérdés szavazásra bocsátása nélkül közli.

(1)

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van. A határozatképességet valamely tag kérésére állapítják meg, ha legalább tizenöt tag támogatja szavazatával az erre vonatkozó indítványt. Mindaddig, amíg nem kérték a határozatképesség megállapítását, a jelenlévők számától függetlenül minden szavazás érvényes. Az elnök a határozatképesség megállapítását megelőzően legfeljebb tíz percre megszakíthatja a plenáris ülést. A határozatképesség megállapítását kérő tagokat akkor is beszámítják a jelenlevők közé a határozatképesség felmérésekor, ha már nem tartózkodnak a plenáris ülés termében. Ha tizenötnél kevesebb tag van jelen, az elnök megállapíthatja a határozatképesség hiányát.

(2)

Ha megállapítják, hogy az ülés nem határozatképes, minden olyan napirendi pontot, amelyről szavazni kell, elnapolnak a következő ülésnapra, amelyen a plenáris ülés a jelenlévő tagok számától függetlenül érvényesen szavazhat az elnapolt pontokról. Minden, a határozatképesség megállapítása előtt az ülésen hozott határozat és lefolytatott szavazás érvényben marad.

(1)

A Közgyűlés a leadott szavazatok többségével hoz határozatot, hacsak az eljárási szabályzat erről másként nem rendelkezik.

(2)

A szavazás érvényes formái az „igen”, a „nem” és a „tartózkodás”. A többség kiszámításakor csak az „igen” és a „nem” szavazatok döntenek. Szavazategyenlőség esetén a szavazásra bocsátott szöveg vagy javaslat elutasítottnak számít.

(3)

A szavazati jog személyre szóló jog. A tagok csak egyénileg és személyesen szavaznak.

(4)

A szavazatszámlálás eredményének vitatása esetén az elnök elrendelheti a szavazás megismétlését, továbbá a szavazás egy tag kérésére is megismételhető, ha legalább tizenöt tag támogatja szavazatával az erre vonatkozó indítványt.

(5)

Az elnöknek, egy politikai csoportnak vagy 32 tagnak a végleges napirend elfogadása előtt ismertetett javaslatára a Közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el a napirend egy vagy több pontjával kapcsolatban; a szavazást a plenáris ülés jegyzőkönyve rögzíti. Ha a Közgyűlés másképpen nem határoz, a név szerinti szavazás a módosító indítványokról történő szavazásra nem terjed ki.

(6)

Az elnök, egy politikai csoport vagy 32 tag javaslatára a személyeket érintő döntésekről a Közgyűlés titkos szavazást rendelhet el.

(7)

Az elnök bármikor dönthet úgy, hogy a szavazás elektronikus szavazógép segítségével történjen.

Az elektronikus szavazás számszerű eredményéről rögzített adatokat a plenáris ülés után a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

(1)

Határozathozatalt igénylő dokumentumokra vonatkozó módosító indítványokat csak tagok és szabályosan megbízott póttagok, illetve saját véleményükkel kapcsolatban a megbízással ugyan nem rendelkező, de előadónak kijelölt póttagok nyújthatnak be a benyújtásra vonatkozó szabályok betartásával.

A plenáris ülés elé módosító indítványt vagy a rendes tag, vagy a szabályosan megbízott póttag terjeszthet. Az RB-tagság vagy -póttagság elvesztése, illetve a megbízás vagy annak visszavonása előtt érvényesen benyújtott módosító indítványok megőrzik érvényességüket.

(2)

A 27. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a határozathozatalt igénylő dokumentumokra vonatkozó módosító indítványokat vagy egy politikai csoportnak, vagy legalább hat tagnak vagy szabályosan megbízott póttagnak kell benyújtania neve feltüntetésével. A 6-nál kevesebb tagból álló nemzeti delegációk akkor nyújthatnak be módosító indítványokat, ha azokat a delegáció taglétszámának megfelelő számú tagja, illetve szabályosan megbízott póttagja nyújtja be nevének feltüntetésével.

(3)

A módosító indítványokat legkésőbb a plenáris ülés első ülésnapja előtti tizenegyedik munkanapon 15 óráig kell benyújtani, és amint a fordításuk elkészült –, de legkésőbb négy munkanappal a plenáris ülés előtt – elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni őket.

A módosító indítványok elsőbbséget élveznek a fordításkor. Lefordításukat követően eljuttatják őket az előadónak, hogy maga is eljuttathassa előadói módosító indítványait a főtitkárságra legalább három munkanappal a plenáris ülés megnyitása előtt. Ezeknek az előadói módosító indítványoknak konkrétan kapcsolódniuk kell az (1) bekezdés szerinti módosító indítványok közül egyhez vagy többhöz; az előadó jelöli meg, hogy melyek ezek. Az előadói módosító indítványok a plenáris ülés első ülésnapja előtti napon válnak hozzáférhetővé.

Az elnök a 15. cikk (4) bekezdése szerinti esetben legalább három munkanapra csökkentheti a módosító indítványok benyújtásának határidejét. A 15. cikk (6) bekezdése szerinti sürgősséggel megvitatandó témákra vonatkozó módosító indítványokra nem érvényesek ezek a határidők.

(4)

A plenáris ülés kezdete előtt kiosztják a tagoknak az összes módosító indítványt.

(1)

A szavazáskor az alábbi eljárást kell alkalmazni:

(2)

A szavazás alapelvei:

(3)

Módosító indítványok szavazásra bocsátása:

A módosító indítványokat a teljes szöveg számozott pontjainak sorrendjében és az alábbi elsőbbségi sorrendet követve bocsátják szavazásra:

Az előadói módosító indítványok és a kompromisszumos módosító indítványok elfogadását követően az összes, ezek alapjául szolgáló módosító indítvány érvényét veszti.

Amennyiben két vagy több azonos módosító indítványt több tag is előterjeszt, azokról összevonva kell szavazni.

(4)

Ha ugyanarra a szövegrészre két vagy több egymást kizáró módosító indítvány vonatkozik, az élvez elsőbbséget, és azt kell elsőként szavazásra bocsátani, amelyik a leginkább eltér az eredeti szövegtől.

(5)

A szavazás előtt az elnök bejelenti, ha egy adott módosító indítvány elfogadásával egy vagy több másik módosító indítvány érvényét veszti – vagy azért, mert ezek a módosító indítványok azonos szövegrészre vonatkozva kizárják egymást, vagy mert ellentmondást vinnének a szövegbe. A módosító indítvány érvényét veszti, ha nincs összhangban egy korábbi, ugyanazt a véleményt érintő szavazás eredményével. Ha egy módosító indítvány megfogalmazói vitatják az elnök ilyen értelmű döntését, akkor a Közgyűlés határoz arról, hogy a vitatott módosító indítványt szavazásra bocsássa-e.

(6)

Ha a szöveg egésze a végszavazás során nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, akkor a Közgyűlés határoz arról, hogy a véleménytervezet visszakerüljön az illetékes szakbizottsághoz, vagy pedig a bizottság elálljon a véleményalkotástól. Ha az intézményközi menetrend nem tesz további megvitatást lehetővé, a vélemény érvényét veszti. Az RB elnöke tájékoztatja erről azt az intézményt, amelytől a felkérés ered.

Amennyiben a véleménytervezetet visszaküldik az illetékes szakbizottságnak, akkor annak az alábbi lépések valamelyikéhez kell folyamodnia:

(1)

A szakbizottság által egyhangúlag elfogadott vélemény- vagy jelentéstervezeteket a plenáris ülés elé terjesztik változatlan formában történő elfogadásra, feltéve, hogy legalább 32 tag vagy szabályosan megbízott póttag vagy egy politikai csoport nem nyújt be módosító indítványt a 23. cikk (3) bekezdésének első mondatának megfelelően. Az utóbbi esetben a módosító indítványt a plenáris ülés tárgyalja. A vélemény- vagy jelentéstervezetet az előadó ismerteti a plenáris ülésen, és azt vitára bocsáthatják. A vélemény-, illetve jelentéstervezetet a napirend tervezetével együtt juttatják el a tagokhoz.

(2)

Ha a szakbizottságnak az a véleménye egy, az Elnökség által hozzá utalt témáról, hogy ahhoz nem szükséges az RB-nek sem megjegyzést, sem módosítási javaslatot fűznie, indítványozhatja, hogy a dokumentummal szemben ne emeljenek kifogást. Az indítványt vita nélküli elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjesztik.

(1)

Az RB elismeri és sajátjának tekinti az Európai Unió következő jelképeit:

(2)

A Régiók Bizottsága május 9-én megünnepli az Európa-napot.

(3)

A zászlót felvonják a Régiók Bizottságának valamennyi épületében és a hivatalos események során.

(4)

A himnusz felcsendül a hivatali időszakok elején tartott alakuló ülések kezdetén, valamint más ünnepélyes ülések alkalmával, nevezetesen az állam- és kormányfők vagy egy bővítést követően az új tagok üdvözlésekor.

a)

az elnök;

b)

az első alelnök;

c)

tagállamonként egy-egy alelnök;

d)

28 további tag;

e)

a politikai csoportok elnökei.

—

három helye van: Németországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Lengyelországnak, az Egyesült Királyságnak;

—

két helye van: Belgiumnak, Bulgáriának, Horvátországnak, a Cseh Köztársaságnak, Dániának, Görögországnak, Írországnak, Litvániának, Magyarországnak, Hollandiának, Ausztriának, Portugáliának, Romániának, Szlovákiának, Finnországnak, Svédországnak;

—

egy helye van: Észtországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Luxemburgnak, Máltának, Szlovéniának.

(1)

A nemzeti delegációk saját soraikból egy tagot vagy póttagot jelölnek ki minden egyes elnökségi tagjuknak (kivéve az elnököt és az első alelnököt) az elnökségi ülések során történő személy szerinti helyettesítésére.

(2)

A politikai csoportok saját soraikból egy tagot vagy póttagot jelölnek ki elnöküknek az elnökségi ülések során történő személy szerinti helyettesítésére.

(3)

A személyes helyettesnek csak akkor van joga az üléseken részt venni, hozzászólni és szavazni, ha az elnökségi tagot képviseli. Az előírt eljárásnak megfelelően a szavazati jog átruházását az érintett ülést megelőzően közölni kell a főtitkárral.

(1)

Az Elnökséget a Közgyűlés két és fél évre választja.

(2)

A választás az ideiglenes elnök elnöklete alatt, a 11. és 12. cikknek megfelelően történik. Az összes jelölést a főtitkárnak kell benyújtani írásban, a plenáris ülés kezdete előtt legalább egy órával. A választásokra csak akkor kerülhet sor, ha megállapításra került a 21. cikk (1) bekezdésének első mondata értelmében vett határozatképesség.

(1)

A választás előtt az elnöki és az első alelnöki tisztségre jelöltek rövid nyilatkozatot intézhetnek a Közgyűléshez. Az erre a célra rendelkezésre álló idő egyenlő hosszúságú, és azt az ideiglenes elnök szabja meg.

(2)

Az elnök és az első alelnök megválasztása külön-külön történik. A leadott szavazatok többségével választják meg őket.

(3)

Érvényes szavazatnak az „igen” szavazat és a tartózkodás számít. Annak megállapításához, hogy megvolt-e a többség, kizárólag az „igen” szavazatokat számolják össze.

(4)

Ha a szavazás első fordulójában egyetlen jelölt sem kapja meg a többséget, második fordulót tartanak, amelynek nyomán az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a leadott szavazatok közül a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén sorsolással döntenek.

(1)

Közös jelöltlista állítható azoknak a nemzeti delegációknak a jelöltjeiből, amelyek az Elnökségben nekik járó helyekre csak egy-egy jelöltet állítanak. Ezt a listát egyetlen választási fordulóban, a leadott szavazatok többségével el lehet fogadni.

Abban az esetben, ha nem fogadnak el közös jelöltlistát, vagy ha egy nemzeti delegáció elnökségi helyeire több jelöltet javasolnak, mint a rendelkezésre álló helyek száma, e helyek mindegyikének betöltése céljából külön szavazási fordulót tartanak, s ezekre is a 32. cikk, illetve a 33. cikk (2)–(4) bekezdése szerinti, az elnök és az első alelnök megválasztására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2)

A politikai csoportok elnökei, akiket csoportjukon belül választanak meg, tagjai az Elnökségnek.

a)

hivatali időszakának kezdetén politikai programjának elkészítése, ismertetése a Közgyűlés előtt, valamint végrehajtásának felügyelete. Hivatali időszakának végén politikai programjának végrehajtásáról készült jelentést terjeszt a Közgyűlés elé;

b)

a Közgyűlés és a szakbizottságok munkájának megszervezése és összehangolása;

c)

a szakbizottságok javaslatára éves munkaprogramjuk elfogadása;

d)

általános hatáskör a tagok és póttagok pénzügyi, szervezési és adminisztratív ügyeiben; az RB és főtitkársága belső megszervezése, beleértve a személyzeti tervet és az RB szerveit;

e)

az Elnökségnek lehetősége van:

f)

a főtitkár, valamint a 73. cikkben említett tisztviselők és egyéb alkalmazottak alkalmazása;

g)

a 75. cikknek megfelelően a kiadási és bevételi előirányzatok tervezetének benyújtása a Közgyűlésnek;

h)

a szokásos helyszíntől eltérő helyen tartandó ülések engedélyezése;

i)

a munkacsoportok, a csatlakozni kívánó országokkal létrehozott vegyes bizottságok, valamint az RB tagjainak részvételével működő más politikai szervek összetételére és munkamódszereire vonatkozó rendelkezések kibocsátása.

A konzultatív vegyes bizottságok a stabilizációs és társulási megállapodásban foglalt rendelkezések alapján, a csatlakozni kívánó országok helyi és regionális képviselőivel jönnek létre.

A csatlakozni kívánó országokhoz tartozó tagok saját kormányuk hivatalos jelölése alapján kerülnek a konzultatív vegyes bizottságba, hogy ott helyi és regionális önkormányzatukat képviseljék. A döntéseket a konzultatív vegyes bizottságokon belül a partnerország képviselőivel közösen hozzák meg, a Régiók Bizottsága és a csatlakozni kívánó ország közötti társelnökleti rendszerben.

A konzultatív vegyes bizottságok jelentéseket és ajánlásokat fogadnak el, amelyek a bővítési folyamatban részt vevő helyi önkormányzatok szempontjából fontos területekre összpontosítanak. Jelentéseket a társulási tanács számára is lehet készíteni.

j)

amennyiben a Közgyűlés a megadott határidőn belül nem tud határozni, határozathozatal kereset vagy beavatkozási kérelem benyújtásáról az Európai Unió Bíróságához a határozatképességnek a 38. cikk (2) bekezdésének első mondata szerinti megállapítását követően, a leadott szavazatok többségével, vagy az RB elnöke, vagy pedig az illetékes szakbizottság javaslatára, amely az 58. és 59. cikknek megfelelően jár el. Ha a határozatot elfogadták, az elnök az RB nevében benyújtja a keresetet, és a következő plenáris ülésen felkéri a Közgyűlést, hogy határozzon a kereset fenntartásáról. Ha a határozatképességnek a 21. cikk (1) bekezdésének első mondata szerinti ellenőrzését követően a Közgyűlés a 13. cikk g) pontjában meghatározott szavazattöbbséggel a keresetbenyújtás ellen határoz, az elnök visszavonja a keresetet.

(1)

Az Elnökséget az elnök hívja össze, az első alelnökkel egyetértésben ő határozza meg az ülés időpontját és a napirendet. Az Elnökség legalább negyedévenként egyszer, vagy az Elnökség tagjainak legalább egynegyede által benyújtott írásbeli kérés beérkezésétől számított tizennégy napon belül ül össze.

(2)

Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. A határozatképességet ellenőrizni kell, ha valamelyik tag kéri, és ezt az indítványát legalább hat tag támogatja szavazatával. Mindaddig, amíg a határozatképesség ellenőrzését nem kérték, a jelen lévő tagok számától függetlenül minden szavazás érvényes. Ha megállapítják, hogy az Elnökség nem határozatképes, a vita folytatódhat, de a szavazást a következő ülésre halasztják.

(3)

Az Elnökség a leadott szavazatok többségével hoz határozatot, amennyiben az eljárási szabályzat erről másként nem rendelkezik. A 22. cikk (2) és (6) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

(4)

A 40. cikk (4) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül az Elnökség határozatainak előkészítése során az elnök megbízhatja a főtitkárt a tanácskozás dokumentumainak és határozati ajánlásainak kidolgozásával az egyes tárgyalandó témákra vonatkozóan. Ezeket csatolják a napirend tervezetéhez.

(5)

E dokumentumokat az ülés megnyitása előtt legalább tíz nappal elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni a tagok számára. Az elnökségi dokumentumokra vonatkozó módosító indítványokat legkésőbb két munkanappal az elnökségi ülés kezdete előtt, a benyújtásra vonatkozó szabályok betartásával el kell juttatni a főtitkárnak, és amint fordításuk elkészült, elektronikus formában hozzáférhetővé kell őket tenni.

(6)

Kivételes esetekben az elnök írásbeli eljáráshoz folyamodhat olyan határozat elfogadtatásához, amely nem személyekre vonatkozik. Az elnök értesíti a tagokat a határozatjavaslatról, és felkéri őket, hogy esetleges kifogásaikat 5 munkanapon belül írásban közöljék vele. A határozat elfogadásra kerül, kivéve, ha legalább hat tag kifogást emel.

(1)

Az elnök irányítja az RB munkáját.

(2)

Az RB-t az elnök képviseli. Ezt a jogkörét átruházhatja.

(3)

Távollét vagy akadályoztatás esetén az elnököt az első alelnök képviseli, az ő távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnököt a további alelnökök egyike képviseli.

(1)

Az Elnökség a 37. cikk értelmében létrehoz egy pénzügyi és adminisztrációs kérdésekkel foglalkozó konzultatív bizottságot egy elnökségi tag elnöklete alatt.

(2)

Az ülések időpontját és napirendjét az elnök határozza meg, az első alelnökkel egyetértésben.

(3)

Az Adminisztrációs és pénzügyek bizottsága kijelölhet egy képviselőt tagjai közül, aki segíti az elnököt a ráruházott feladatokra vonatkozó, az Elnökségnek történő jelentéstételben.

(4)

Az Adminisztrációs és pénzügyek bizottsága az alábbi feladatokat látja el:

(5)

Az Adminisztrációs és pénzügyek bizottságának elnöke képviseli az RB-t az Unió költségvetési hatóságai előtt.

a)

az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság felkérésére a szerződésekben előirányzott esetekben, továbbá minden olyan – különösen a határokon átnyúló együttműködést érintő – esetben, amikor ezen intézmények valamelyike indokoltnak tartja;

b)

saját kezdeményezésére az általa szükségesnek tartott esetekben, vagy;

c)

a Gazdasági és Szociális Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke értelmében történő meghallgatása esetén, ha annak az a véleménye, hogy az ügy kifejezetten regionális érdekeket érint.

(1)

A Tanácstól, az Európai Bizottságtól vagy az Európai Parlamenttől kapott, véleményalkotásra való felkéréseket az elnök azok beérkezése után az illetékes szakbizottságokhoz utalja, amiről az Elnökség a legközelebbi ülésén kap tájékoztatást.

(2)

Ha valamely vélemény témája nem csak egy szakbizottság hatáskörébe tartozik, akkor az elnök kijelöl egy felelős szakbizottságot, és szükség esetén egy, az érintett szakbizottságok képviselőiből álló munkacsoport létrehozását javasolhatja az Elnökségnek.

(3)

Ha egy szakbizottság az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően hozott elnöki döntéssel nem ért egyet, akkor elnöke közvetítésével kérheti az ügyben az Elnökség döntését.

(1)

Ha a szakbizottság nem tudja a megkívánt határidőre a kért véleménytervezetet elkészíteni, az Elnökség javasolhatja, hogy a Közgyűlés jelöljön ki főelőadót, aki közvetlenül a Közgyűlésnek terjeszti be a véleménytervezetet.

(2)

Amennyiben a megkívánt határidő nem engedi meg, hogy a plenáris ülés keretében a Közgyűlés jelöljön ki főelőadót, akkor ezt megteheti az elnök, s erről a következő ülésen tájékoztatja a Közgyűlést.

(3)

A főelőadónak az érintett szakbizottság tagjának kell lennie.

(4)

Az érintett szakbizottságnak lehetőleg mindkét esetben össze kell ülnie, hogy a vélemény vagy jelentés témájáról általános tájékozódó vitát folytasson.

(1)

Saját kezdeményezésű vélemény kidolgozására irányuló kérelmet a 41. cikk b) pontjának ii. alpontja alapján az Elnökség három tagja, valamely szakbizottsága az elnökén keresztül vagy az RB harminckét tagja nyújthat be az Elnökségnek. Az ilyen kérelmeket indokolással ellátva és a 38. cikk (4) bekezdése szerinti összes többi tárgyalási dokumentációval együtt az Elnökségnek kell eljuttatni, ha lehet, még az éves munkaprogram elfogadása előtt.

(2)

Az Elnökség a saját kezdeményezésű véleményeknek a 41. cikk b) pontjának ii. alpontja alapján történő kidolgozására irányuló kérelmekről a leadott szavazatok háromnegyedes többségével dönt. A véleményeket a 42. cikknek megfelelően az illetékes szakbizottsághoz utalják. Az elnök tájékoztatja a Közgyűlést az Elnökségnek e saját kezdeményezésű vélemények elfogadásáról, illetve szakbizottsághoz utalásáról hozott minden határozatáról.

(1)

Csak olyan állásfoglalásokat lehet a napirendre tűzni, amelyek az Európai Unió tevékenységi körére vonatkoznak, tárgyuk a regionális és helyi önkormányzatok fontos törekvéseivel kapcsolatos, és időszerűek.

(2)

Állásfoglalás-tervezetekre vonatkozó javaslatokat vagy állásfoglalások kidolgozására irányuló kérelmeket legalább harminckét tag vagy valamelyik politikai csoport terjeszthet elő az RB-nek. Minden javaslatot vagy kérelmet írásban kell beterjeszteni az Elnökségnek a támogató tagok, illetve politikai csoport nevének megadásával. Ezeknek az elnökségi ülés megnyitása előtt legalább öt munkanappal meg kell érkezniük a főtitkárhoz.

(3)

Ha az Elnökség úgy dönt, hogy az RB-nek állásfoglalás-tervezetet kell kidolgoznia, vagy állásfoglalás kidolgozására irányuló kérelemmel kell foglalkoznia, akkor:

(4)

Azokat az állásfoglalás-tervezeteket, amelyek a (2) bekezdésben megszabott határidő lejárta után bekövetkezett váratlan eseményre vonatkoznak (sürgős állásfoglalások), és összhangban vannak az (1) bekezdés rendelkezéseivel, az elnökségi ülés kezdetekor még be lehet nyújtani. Ha az Elnökség azt állapítja meg, hogy a javaslat az RB fő feladatait érinti, akkor azt a (3) bekezdés b) pontja szerint kezeli. Sürgős állásfoglalás-tervezetre vonatkozó módosító indítványt bármely tag a Közgyűlés elé terjeszthet.

(1)

A Közgyűlés minden ötéves hivatali időszak kezdetekor a munkáját előkészítő szakbizottságokat hoz létre. Összetételükről és hatáskörükről az Elnökség javaslata alapján dönt.

(2)

A szakbizottságok összetételének tükröznie kell az RB nemzeti összetételét.

(3)

Az RB tagjainak legalább egy szakbizottságban részt kell venniük, kettőnél több szakbizottságnak azonban nem lehetnek tagjai. Azon nemzeti delegációk tagjai esetében, amelyeknek kevesebb a tagjuk, mint amennyi szakbizottság van, az Elnökség ez alól kivételt tehet.

(1)

Tagjai közül minden egyes szakbizottság elnököt, első alelnököt és legfeljebb két további alelnököt jelöl. Megválasztásuk két és fél éves időtartamra szól.

(2)

Ha a jelöltek száma megegyezik a betöltendő helyek számával, a jelölt vagy a jelöltek megválasztása közfelkiáltással történhet. Ellenkező esetben vagy a szakbizottság tagjai egy hatodának kérésére megválasztásuk az RB elnöke és első alelnöke megválasztását szabályozó 33. cikk (2)–(4) bekezdése szerinti szavazással történik.

(3)

Ha egy szakbizottság elnökének vagy alelnökének megszűnik az RB-tagsága, vagy leköszön szakbizottság elnöki vagy alelnöki tagságáról, akkor a megüresedett helyet a jelen cikknek megfelelően újból betöltik.

(1)

A szakbizottságok a 49. cikk alapján a Közgyűlés által meghatározott hatáskörüknek megfelelően uniós szakpolitikákat vitatnak meg. Feladatuk mindenekelőtt a vélemény-, jelentés- és állásfoglalás-tervezetek kidolgozása, amelyeket elfogadásra a Közgyűlés elé terjesztenek.

(2)

A vélemények kidolgozására vonatkozó szakbizottsági döntést a következő cikkek szabályozzák:

(3)

Éves munkaprogramjukat az RB politikai prioritásainak megfelelően dolgozzák ki, és elfogadásra az Elnökség elé terjesztik.

(1)

A szakbizottság ülésének időpontját és napirendjét az adott szakbizottság elnöke határozza meg az első alelnökkel egyetértésben.

(2)

A szakbizottságot annak elnöke hívja össze. A tagoknak a rendes ülésre szóló meghívót a napirenddel együtt legkésőbb négy héttel a kitűzött időpont előtt meg kell kapniuk.

(3)

Tagjai legalább egynegyedének írásbeli kérésére az elnök köteles rendkívüli szakbizottsági ülést összehívni, amelyet a kérelem benyújtását követően legkésőbb négy hét múlva meg kell tartani. A rendkívüli ülés napirendjét a kérelmet benyújtó tagoknak kell összeállítaniuk. A napirendet a meghívóval együtt kapják meg a tagok.

(4)

Minden véleménytervezetet és egyéb tanácskozási dokumentumot, amelyet le kell fordítani, legalább öt héttel az ülés kitűzött dátuma előtt el kell juttatni a szakbizottság titkárságához. Ezeket a vonatkozó ülés előtt legalább tizenkét munkanappal elektronikus úton elérhetővé kell tenni a tagok számára. Kivételes esetekben az elnök módosíthatja az itt felsorolt határidőket.

(5)

A dokumentumokat e-mailben kell eljuttatni a titkárságra az Elnökség által elfogadott szabványformátumnak megfelelően. A dokumentumban foglalt politikai ajánlások teljes terjedelme nem haladhatja meg a tíz oldalt (15 000 karaktert), amely mennyiség nyelvi okokból legfeljebb 10 %-kal kiigazítható. A szakbizottság elnöke azonban kivételes esetekben eltérést engedélyezhet e szabálytól, amikor a téma kiterjedtebb tárgyalást érdemel.

(1)

Az ülésen részt vevő valamennyi tagnak és póttagnak minden nap alá kell írnia a jelenléti ívet.

(2)

A szakbizottságok ülései nyilvánosak, hacsak a szakbizottság az ülés teljes időtartamára vagy a napirend egy adott pontjára vonatkozóan másként nem határoz.

(3)

Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői, illetve más meghívottak felkérést kaphatnak a szakbizottságok ülésein való részvételre és a tagok kérdéseinek megválaszolására.

(1)

A szakbizottságok az intézményközi menetrendben meghatározott határidőkön belül terjesztik elő véleménytervezeteiket. A véleménytervezeteket legfeljebb két ülésen tárgyalják meg, amibe a munka megszervezését célzó első ülés nem számít bele.

(2)

Kivételes esetben az Elnökség engedélyezheti további ülések megtartását véleménytervezet megvitatása céljából, vagy meghosszabbíthatja az előterjesztésükre kitűzött határidőt.

(1)

Az RB véleménye az RB-nek a tárgyalt témával kapcsolatos véleményét és ajánlásait tartalmazza, valamint adott esetben konkrét javaslatokat a megvitatott dokumentum módosítására.

(2)

Az RB-nek azok a véleményei, amelyeket olyan területeket érintő jogalkotási aktusokra vonatkozó javaslatokról dolgoz ki, melyek nem tartoznak az EU kizárólagos hatáskörébe, az RB arra vonatkozó álláspontját ismertetik, hogy a javaslat összhangban van-e a szubszidiaritás és az arányosság elvével.

Szükség esetén az RB egyéb véleményei is utalhatnak a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazására.

(3)

E vélemények ezenkívül lehetőség szerint a közigazgatás részéről történő végrehajtásra és a regionális és helyi pénzügyekre gyakorolt várható hatással is foglalkoznak.

(4)

A jogalkotási aktusokról szóló véleményeknek az európai bizottsági szöveg módosítására vonatkozó ajánlásokat is tartalmazniuk kell.

(5)

Adott esetben az előadó felelőssége mellett indokolás készül, mely nem kerül szavazásra. Az indokolásnak azonban összhangban kell lennie a vélemény megszavazott szövegével.

(6)

Azokat a véleménytervezeteket, amelyek pénzügyi következményekkel járó új RB-tevékenységet javasolnak, melléklettel kell kiegészíteni, amely tartalmazza az említett tevékenység költségeinek becslését. E szabály végrehajtásához az Elnökség intézkedéseket fogad el.

(1)

Amennyiben a szakbizottság szükségesnek tartja, engedélyt kérhet az Elnökségtől átdolgozott véleménytervezet kidolgozására azonos témában és – ha mód van rá – azonos előadóval a kapcsolódó jogalkotási eljárás során történő intézményközi változások figyelembevétele és a rájuk történő reagálás érdekében. Ha az eljárás menete nem biztosít elegendő időt arra, hogy az Elnökség döntsön, az elnök engedélyezheti az átdolgozott vélemény kidolgozását, és erről tájékoztatja az Elnökséget annak legközelebbi ülésén.

(2)

A szakbizottság, amennyiben lehetséges, összeül, és megvitatja, majd elfogadja az átdolgozott véleménytervezetet, amely ezután a legközelebbi plenáris ülés elé kerül.

(3)

Ha az RB felkérésének alapját képező eljárás menete nem biztosít elegendő időt arra, hogy a szakbizottság elfogadja az átdolgozott véleménytervezetet, a szakbizottság elnöke erről azonnal tájékoztatja az RB elnökét, hogy a 43. cikk alapján lehetőség nyíljon főelőadó kijelölésére.

(1)

Az RB elnöke vagy a véleménytervezet kidolgozására kijelölt szakbizottság javasolhatja kereset vagy beavatkozási kérelem benyújtását az Európai Unió Bíróságának a szubszidiaritás elvének megsértése miatt olyan jogi aktussal szemben, melynek elfogadásához az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírja a Régiók Bizottságával történő konzultációt.

(2)

A határozatképességnek a 64. cikk (1) bekezdése alapján történő előzetes ellenőrzését követően a szakbizottság szavazattöbbséggel határoz. A szakbizottság javaslatát vagy a Közgyűlésnek kell benyújtani határozathozatalra – a 13. cikk g) pontjának megfelelően –, vagy pedig az Elnökségnek, a 37. cikk j) pontjában felsorolt esetekben. A szakbizottság részletes jelentésben indokolja javaslatát, ideértve, amennyiben szükséges, a 37. cikk j) pontja alapján hozandó határozat sürgősségét.

(1)

Amennyiben az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott esetekben nem konzultáltak a Régiók Bizottságával, az RB elnöke vagy egy szakbizottság javasolhatja a Közgyűlésnek a 13. cikk g) pontjának megfelelően, vagy az Elnökségnek a 37. cikk j) pontjában felsorolt esetekben kereset vagy beavatkozási kérelem benyújtását az Európai Unió Bíróságának.

(2)

A határozatképességnek a 64. cikk (1) bekezdése alapján történő előzetes ellenőrzését követően a szakbizottság szavazattöbbséggel határoz. A szakbizottság részletes jelentésben indokolja javaslatát, ideértve, amennyiben szükséges, a 37. cikk j) pontja alapján hozandó határozat sürgősségét.

(1)

Véleménytervezet kidolgozásához a szakbizottságok elnökük javaslatára egy – vagy indokolt esetben két – előadót nevezhetnek ki tagjaik vagy megfelelő felhatalmazással rendelkező póttagjaik közül.

(2)

Az előadók kijelölésekor minden szakbizottság ügyel a vélemények méltányos és kiegyenlített elosztására.

(3)

Sürgősség esetén a szakbizottság elnöke írásbeli eljáráshoz folyamodhat előadó kijelölése céljából. Az elnök felkéri a szakbizottság tagjait, hogy a javasolt előadó kinevezése elleni esetleges kifogásaikat három munkanapon belül írásban közöljék vele. Kifogásolás esetén az elnök és az első alelnök közös megegyezés alapján határoz.

(4)

Az előadónak kinevezett elnök vagy alelnök az ülés levezetését a saját véleménytervezete megvitatásának idejére egy alelnöknek vagy a jelen lévő legidősebb tagnak adja át.

(5)

Amennyiben egy előadó elveszíti RB-n belüli tagságát vagy póttagságát, új előadót neveznek ki a szakbizottság ugyanazon politikai csoportjából, adott esetben a (3) bekezdésben leírt eljárás alkalmazásával.

(1)

Indokolt esetben a szakbizottságok az Elnökség hozzájárulásával munkacsoportokat hozhatnak létre. A munkacsoportokban más szakbizottságok tagjai is helyet kaphatnak.

(2)

Egy munkacsoport azon tagját, aki nem tud részt venni egy ülésen, e munkacsoport helyettesítő tagjainak listáján szereplő, ugyanahhoz a politikai csoporthoz tartozó valamely másik tag vagy póttag helyettesítheti. Ha erről a listáról nem biztosítható helyettes, a tagot a politikai csoportjához tartozó bármely tag vagy póttag helyettesítheti.

(3)

Tagjai közül minden munkacsoport elnököt és alelnököt jelölhet ki.

(4)

A munkacsoportok jelentést fogadhatnak el következtetéseikről szakbizottságaik számára.

(1)

Minden előadó igénybe veheti egy szakértő szolgáltatásait.

(2)

Az előadók szakértői és a szakbizottság által meghívott szakértők igényt tarthatnak utazási és tartózkodási költségeik megtérítésére.

(3)

A szakértők nem képviselik az RB-t, és nem nyilatkozhatnak nevében.

(1)

A szakbizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(2)

A határozatképességet ellenőrizni kell, ha valamelyik tag kéri, és ezt az indítványát legalább tíz tag támogatja szavazatával. Mindaddig, amíg nem kérték a határozatképesség megállapítását, a jelenlévők számától függetlenül minden szavazás érvényes. Az elnök legfeljebb 10 percre félbeszakíthatja a szakbizottsági ülést, mielőtt ellenőrizné a határozatképességet. A határozatképesség megállapítását kérő tagokat akkor is beszámítják a jelenlevők közé a határozatképesség felmérésekor, ha már nem tartózkodnak a szakbizottsági ülés termében. Ha tíznél kevesebb tag van jelen, az elnök megállapíthatja a határozatképesség hiányát.

(3)

Ha megállapítják, hogy a szakbizottság nem határozatképes, az ülésen megtárgyalhatják azokat a hátralévő napirendi pontokat, amelyeknél nem szükséges szavazás, a fennmaradó többi napirendi pont vitáját és a hozzájuk kapcsolódó szavazást pedig a következő ülésre halasztják. Minden, a határozatképesség megállapítása előtt az ülésen hozott határozat és lefolytatott szavazás érvényben marad.

(1)

A módosító indítványokat az ülés időpontja előtti kilencedik munkanapon 15 óráig kell benyújtani. Ezt a határidőt a szakbizottsági elnök kivételesen módosíthatja.

Módosító indítványokat a szakbizottságban csak ugyanezen szakbizottság tagjai és az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján helyettesítésükkel szabályosan megbízott tagok vagy póttagok, illetve saját véleményükkel kapcsolatban a megbízással ugyan nem rendelkező, de előadónak kijelölt póttagok nyújthatnak be írásban.

A szakbizottsági ülés számára módosító indítványt vagy csak e szakbizottság rendes tagja vagy a helyettesítésével szabályosan megbízott másik tag, illetve póttag nyújthat be. Az RB-tagság vagy -póttagság elvesztése, illetve a megbízás vagy annak visszavonása előtt érvényesen benyújtott módosító indítványok megőrzik érvényességüket.

A módosító indítványok elsőbbséget élveznek a fordításkor. Lefordításukat követően eljuttatják őket az előadónak, hogy maga is eljuttathassa előadói módosító indítványait a főtitkárságra legalább három munkanappal az ülés megnyitása előtt. Az előadó módosító indítványainak explicit módon kapcsolódniuk kell az (1) bekezdés szerinti módosító indítványok közül egyhez vagy többhöz. Ezeket az előadói módosító indítványokat, amint a fordításuk elkészült, elektronikus formában elérhetővé kell tenni, és legkésőbb az ülés megnyitásáig írásos formában ki kell osztani.

A 24. cikk (1)–(6) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(2)

A módosító indítványokról a tárgyalt véleménytervezet bekezdéseinek sorrendjében szavaznak.

(3)

A végső szavazásnak a szöveg egészéről kell folynia, akár módosították, akár nem. Ha egy vélemény nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, a szakbizottság a következők egyike mellett dönthet:

(4)

A szakbizottságban történt elfogadás után a véleménytervezetet a szakbizottság elnöke továbbítja a Régiók Bizottsága elnökének.

(1)

Ha a felelős szakbizottság úgy véli, hogy a felkérés, amelyet a 41. cikk a) pontja alapján kap, nem érint regionális vagy helyi érdekeket, vagy nincs politikai súlya, dönthet úgy, hogy a tárgyban nem dolgoz ki véleményt. A főtitkár tájékoztatja az érintett uniós intézményeket erről a döntésről.

(2)

Ha a felelős szakbizottság úgy véli, hogy az a felkérés, amelyet a 41. cikk a) pontja alapján kapott, fontos ugyan, de prioritási okokból, illetve azért, mert idekapcsolódó vélemények már elfogadásra kerültek a közelmúltban, új vélemény kidolgozását nem tartja szükségesnek, úgy határozhat, hogy nem bocsát ki véleményt. Ebben az esetben az RB dönthet úgy, hogy egy, az intézmény elnöke által aláírt, a véleményalkotás elutasítását megindokoló levélben válaszol az európai uniós intézményeknek. A levelet a felelős szakbizottság elnöke fogalmazza meg, egyeztetve az ugyanabban a tárgyban készült korábbi vélemények előadóival.

(1)

Kivételes esetekben a szakbizottság elnöke írásbeli eljáráshoz folyamodhat valamely, az adott szakbizottság működésére vonatkozó határozat elfogadtatásához.

(2)

Ezen eljárás keretében az elnök értesíti a szakbizottság tagjait a határozati javaslatról, és felkéri őket, hogy esetleges kifogásaikat három munkanapon belül írásban közöljék vele.

(3)

A döntés akkor számít elfogadottnak, ha legalább hat tag nem emel kifogást ellene.

(1)

Az RB munkáját főtitkárság segíti.

(2)

A főtitkárság a főtitkár irányítása alatt áll.

(3)

A főtitkárság szervezeti felépítését a főtitkár javaslatára az Elnökség határozza meg oly módon, hogy az képes legyen az RB és szervei zökkenőmentes működését biztosítani, valamint segíteni az RB tagjait megbízásuk gyakorlásában. Ennek keretében megszabja, hogy a főtitkárságnak milyen szolgáltatásokat kell nyújtania a tagok, a nemzeti delegációk, a politikai csoportok és a független tagok számára.

(4)

A főtitkárság készíti az RB szerveinek üléseiről szóló jegyzőkönyveket.

(1)

A főtitkár feladata, hogy biztosítsa az Elnökség vagy az elnök által az ennek az eljárási szabályzatnak és az érvényes jogi kereteknek megfelelően hozott határozatok végrehajtását. Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt, és ő vezeti azok jegyzőkönyvét.

(2)

A főtitkár az Elnökséget képviselő elnök fennhatósága alatt látja el tisztét. A főtitkár minden évben az Elnökség rendelkezésére bocsátja az éves tevékenységi jelentést, melyben beszámol megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselői feladatkörének gyakorlásáról, és az esetleges vitához benyújtja e jelentés kivonatát.

(1)

Az Elnökség a főtitkárt a leadott szavazatok kétharmados többségével elfogadott határozat alapján, a határozatképességnek a 38. cikk (2) bekezdése első mondata szerinti ellenőrzését követően alkalmazza.

(2)

A főtitkár alkalmazása öt évre szól. Munkaszerződésének részletes feltételeit az Elnökség szabja meg, az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkében foglalt és az idetartozó rendelkezések szerint.

A főtitkár megbízatása egy alkalommal legfeljebb öt évre megújítható.

A főtitkár feladatait távollét vagy akadályoztatás esetén az Elnökség által kijelölt igazgató látja el.

(3)

A főtitkárt illetően az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó rendszer rendelkezései értelmében a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságok jogkörét az Elnökség gyakorolja.

(1)

Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata értelmében a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott jogköröket:

(2)

Az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei értelmében a munkaszerződések megkötésére illetékes szervre ruházott jogköröket a következők gyakorolják:

Az elnök és első alelnök kabinetjében alkalmazott ideiglenes alkalmazottakat az elnök, illetve az első alelnök megbízatásának lejártáig veszi fel:

(3)

Az Elnökség és a főtitkár az ebben a cikkben meghatározott hatásköreit átruházhatja.

Az átruházási határozatok rögzítik az átruházott hatáskör hatályát, korlátait és időtartamát, valamint meghatározzák, hogy az így átruházott hatáskör átruházható-e további személyekre.

(1)

Az Adminisztrációs és pénzügyek bizottsága az Elnökség elé terjeszti az RB következő költségvetési évre szóló kiadási és bevételi előirányzatainak előzetes tervezetét. Az Elnökség a tervet elfogadásra a Közgyűlés elé terjeszti.

Az elnök az Elnökök Értekezletével folytatott konzultációt követően az Elnökség elé terjeszti az általános stratégiai iránymutatásokat, melyeket az n+2. év költségvetésének kidolgozása érdekében ismertetni kell az Adminisztrációs és pénzügyek bizottságával.

(2)

A Közgyűlés az RB kiadási és bevételi előirányzatainak tervezetét elfogadja, és megfelelő időben továbbítja az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, hogy biztosítsa a költségvetési rendelkezésekben megszabott határidők betartását.

(3)

Az RB elnöke az Adminisztrációs és pénzügyek bizottságával folytatott konzultáció után, az Elnökség által meghatározott belső pénzügyi szabályok alapján hajtja, illetve hajtatja végre a kiadási és bevételi előirányzatokat. Az elnök ezt a feladatát az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendelet szerint gyakorolja.

(1)

Az RB véleményeit, valamint a 27. cikknek megfelelően az egyszerűsített eljárás alkalmazására vagy a 67. cikknek megfelelően vélemény- vagy jelentésalkotás elutasítására vonatkozó közleményeit a Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez intézi. Ezeket, az állásfoglalásokhoz hasonlóan, az elnök továbbítja.

(2)

Az RB véleményei és állásfoglalásai megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(1)

Az Unió minden polgárának, valamint minden természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely valamelyik tagállamban lakóhellyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkezik, az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban joga van a Régiók Bizottságának dokumentumaihoz hozzáférni az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendeletében rögzített alapelvek, feltételek és korlátozások mellett és az RB Elnöksége által megállapított szabályok szerint. A bizottság dokumentumaihoz való hozzáférés lehetőség szerint ugyanilyen módon egyéb természetes vagy jogi személyek számára is biztosítva van.

(2)

Az RB összeállítja saját dokumentumainak jegyzékét. Egyúttal az Elnökség belső rendelkezéseket ad ki a hozzáférés módjainak szabályozásáról, és rögzíti a közvetlenül hozzáférhető dokumentumok jegyzékét.

a)

Az RB vitáit – ha az Elnökség nem határoz másképpen – valamennyi hivatalos nyelvre tolmácsolják.

b)

Minden tagnak joga van ahhoz, hogy a plenáris ülésen az általa választott hivatalos nyelven szólaljon fel. A hivatalos nyelveken elhangzó felszólalásokat szinkrontolmácsolják a többi hivatalos nyelvre, valamint az Elnökség által szükségesnek tartott egyéb nyelvekre. Ez a cikk azokra a nyelvekre is vonatkozik, amelyek esetében az RB és egyes tagállamok közti adminisztratív megállapodások teremtették meg ennek lehetőségét.

c)

Az Elnökség, a szakbizottságok és a munkacsoportok ülésein azoknak a tagoknak a nyelvén áll rendelkezésre aktív és passzív tolmácsolás, akik megerősítették az adott ülésen való részvételüket.

(1)

Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés aláírásakor az elnök az Elnökség jóváhagyásával felkérheti a csatlakozó ország kormányát, hogy jelöljön ki annyi megfigyelőt, ahány tagja lesz majd az adott országnak az RB-ben.

(2)

A megfigyelők a csatlakozási szerződés hatálybalépéséig részt vesznek az RB munkájában vagy annak egyes részeiben, és jogukban áll az RB szerveinek ülésein felszólalni.

Szavazati joguk nincs, és választott tisztséget sem tölthetnek be az RB-nél. Részvételük az RB munkájára jogkövetkezménnyel nem járhat.

(3)

Megfigyelői tevékenységük során az RB létesítményei által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a felmerülő költségek megtérítése tekintetében – a megfelelő költségvetési tételhez rendelt, erre a célra szolgáló pénzügyi erőforrások keretein belül – ugyanabban a bánásmódban kell részesíteni őket, mint az RB tagjait.

(1)

A taggyűlés tagjainak többségi szavazatával dönthet az eljárási szabályzat egészének vagy egyes részeinek felülvizsgálatáról.

(2)

Ad hoc bizottságot bíz meg azzal, hogy jelentést és szövegtervezetet készítsen, melyek alapul szolgálnak az új rendelkezéseknek a tagok többségi szavazatával történő elfogadásához. Az új rendelkezések az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésüket követő napon lépnek hatályba.