21.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/52

A BIZOTTSÁG 2014/80/EU IRÁNYELVE

(2014. június 20.)

a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló, 2006. december 12-i 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikkére,

mivel:

(1)

A 2006/118/EK irányelv 10. cikkének megfelelően végzett első felülvizsgálat alapján nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű információ az említett irányelv I. mellékletében a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó új minőségi előírások meghatározására, de szükség van az említett irányelv II. mellékletben annak 8. cikke értelmében technikai kiigazításokat végezni.

(2)

A küszöbértékek összehasonlíthatóságának javítása érdekében a háttér-koncentráció meghatározására közös elveket kell alkalmazni.

(3)

A felszín alatti vizekben található nitrogén és foszfor nagy valószínűséggel eutrofizációs kockázatot jelent a kapcsolódó felszíni vizekre és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákra. A 2006/118/EK irányelv I. mellékletében már szereplő nitrátok és az irányelv II. mellékletében szereplő ammónium mellett a tagállamoknak a küszöbértékek meghatározásakor szintén figyelembe kell venniük az összes nitrogéntartalomhoz hozzájáruló nitriteket és az összes foszfortartalmat önmagában vagy foszfátokként.

(4)

Indokolt elismerni a potenciális kockázatot jelentő más anyagokra vonatkozó új információk megszerzésének és az azokra való reagálásnak a szükségességét. Ennek megfelelően a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) közös végrehajtási stratégiája keretében – a felszín alatti vizek víztesteire kockázatot jelentő és potenciális kockázatot jelentő anyagokra vonatkozó megfigyelési adatok rendelkezésre állásának javítása érdekében – létre kell hozni a felszín alatti vizek szennyező anyagainak figyelőlistáját, ami elősegíti az anyagok és ezen belül az elterjedőben lévő szennyező anyagok azonosítását, amelyek esetében minőségi előírásokat vagy küszöbértékeket indokolt meghatározni.

(5)

A tagállamok által azon szennyező anyagokról és indikátorokról rendelkezésre bocsátott információk, amelyekre vonatkozóan – különösen a felszín alatti vizek kémiai állapotának felmérésével kapcsolatos módszertan tekintetében – küszöbértékeket állapítottak meg, az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben nem bizonyultak elegendőnek az eredmények megfelelő megértése és összehasonlítása céljára. A felmérés átláthatóságának biztosítása érdekében a benyújtandó információkkal kapcsolatos megfelelő követelményeket célszerű tisztázni és kiegészíteni. A rendelkezésre bocsátott információk elősegítenék a kémiai állapotfelmérések eredményeinek tagállamok közötti összehasonlítását is, és hozzájárulnának a felszín alatti vizek küszöbértékeit meghatározó módszerek esetleges jövőbeli harmonizációjához.

(6)

A 2006/118/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2006/118/EK irányelv 9. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/118/EK irányelv II. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb a hatálybalépésének időpontjától számított 24 hónapon belül megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 372., 2006.12.27., 19. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

MELLÉKLET

A 2006118/EK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az A. rész 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Amennyiben az anyagok vagy ionok vagy azok indikátorai megnövekedett háttér-koncentrációja természetes hidrogeológiai okok következménye, a megfelelő felszín alatti víztest ilyen háttér-koncentrációját a küszöbértékek megállapításakor figyelembe kell venni. A háttér-koncentráció meghatározása során az alábbi elveket kell figyelembe venni:

a)

A háttér-koncentráció meghatározásának a 2000/60/EK irányelv II. mellékletének megfelelő felszín alatti víztest jellemzésen, valamint az említett irányelv V. mellékletének megfelelő, a felszín alatti vizekre vonatkozó monitoring eredményeken kell alapulnia. A monitoring stratégia meghatározása és az adatok értelmezése során figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy az áramlási feltételek és a felszín alatti vizek kémiai összetétele horizontálisan és vertikálisan változnak;

b)

Amennyiben a felszín alatti vizekről csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre megfigyelési adat, több adatot kell gyűjteni, és eközben e korlátozott megfigyelési adatok alapján meg kell határozni a háttér-koncentrációt; adott esetben a minták olyan alcsoportját használó egyszerűsített megközelítés alkalmazásával, amelyek esetében az indikátorok nem jeleznek emberi tevékenység általi befolyást. Rendelkezésre álló információk esetében a geokémiai transzfereket és folyamatokat is figyelembe kell venni;

c)

Amennyiben a felszín alatti vizekről nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű megfigyelési adat, és a geokémiai transzferekről és folyamatokról kevés az információ, több adatot és információt kell gyűjteni, és eközben becsléssel kell meghatározni a háttér-koncentrációt, adott esetben más területek ugyanolyan típusú, olyan víztartó rétegeire vonatkozó statisztikai referenciaértékek alapján, amelyekről megfelelő mennyiségű megfigyelési adat áll rendelkezésre.”

2.

a B. rész 1. pontja a következő bejegyzésekkel egészül ki:

„Nitritek

Foszfor (összes)/Foszfátok (1)

(1)  A tagállamok dönthetnek arról, hogy a küszöbértékeket foszforra (összes) vagy pedig foszfátokra határozzák meg.”"

3.

A C. rész helyébe a következő szöveg lép:

„C. rész

A tagállamok által azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó információk, amelyekre vonatkozóan küszöbértékeket határoztak meg

A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban benyújtandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe belefoglalják az e melléklet A. részében meghatározott eljárás követésének módjáról szóló információkat.

A tagállamok elsősorban a következőket bocsátják rendelkezésre:

a)

információk a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek vagy felszín alatti víztestcsoportok mindegyikéről, beleértve az alábbiakat:

i.

a víztestek mérete;

ii.

minden olyan szennyező anyag vagy szennyezési indikátor, amely a víztesteket kockázatosként jellemzi;

iii.

azok a környezetminőségi célkitűzések, amelyekre a kockázat vonatkozik, beleértve a víztest tényleges vagy lehetséges jogszerű felhasználását vagy funkcióit, valamint a víztestek, az azokhoz kapcsolódó felszíni vizek és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kapcsolat;

iv.

a természetben előforduló anyagok esetében a felszín alatti víztestek természetes háttér-koncentrációi;

v.

a küszöbértékek túllépése esetén információk a túllépésekről;

b)

a küszöbértékek, valamint az, hogy azokat nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy víztestcsoport szintjén kell-e alkalmazni;

c)

a küszöbértékek és az alábbiak egyike közötti kapcsolat:

i.

háttér-koncentrációk a természetben előforduló anyagok esetében;

ii.

kapcsolódó felszíni vizek és a közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák;

iii.

környezetminőségi célkitűzések és egyéb, nemzeti, uniós vagy nemzetközi szinten érvényben lévő vízvédelmi előírások;

iv.

a szennyező anyagok toxikológiájára, ökotoxikológiájára, a környezetben való tartós megmaradására, bioakkumulációs képességére és diszperziós tendenciájára vonatkozó bármely információ;

d)

a háttér-koncentrációk meghatározásának az A. rész 3. pontjában meghatározott elveken alapuló módszere;

e)

annak okai, hogy miért nem határoztak meg a B. részben azonosított bármely szennyező anyagra és indikátorra vonatkozóan küszöbértéket;

f)

a felszín alatti vizek kémiai állapotértékelésének fő elemei, beleértve a megfigyelési eredmények összesítésének szintjét, módszerét és időszakát, az elfogadható mértékű túllépés definícióját és kiszámításának módszerét a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontja és a III. melléklet 3. pontja szerint.

Amennyiben az a)–f) pontokban említett bármely adatot nem foglalják bele a vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe, ennek okát a tagállamoknak az említett tervben jelezniük kell.”