A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2014. július 14.)

az online szerencsejáték-szolgáltatások fogyasztóinak és játékosainak védelmére és a kiskorúak online szerencsejátékoktól való távoltartására vonatkozó elvekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/478/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A Bizottság 2011-ben nyilvános konzultációt folytatott a „Zöld könyv az online szerencsejátékokról a belső piacon” (1) című dokumentumról. Ennek során megállapította a tagállamok online szerencsejáték-szolgáltatásokkal kapcsolatos közös szabályozási célkitűzéseit, és hozzájárult az uniós fellépés kulcsfontosságú prioritási területeinek azonosításához.

(2)

„Úton az online szerencsejátékokra vonatkozó átfogó európai keretrendszer felé” című, 2012. október 23-án elfogadott közleményében (2) a Bizottság egy sor olyan intézkedést javasolt, amelyek célja az online szerencsejátékokkal kapcsolatos szabályozási, társadalmi és technikai kihívások megválaszolása. A közleményben a Bizottság mindenekelőtt bejelentette, hogy ajánlásokat fog előterjeszteni az online szerencsejátékok területén a fogyasztók – köztük a kiskorúak – védelméről, továbbá az online szerencsejáték-szolgáltatások felelősségteljes kereskedelmi kommunikációjáról. Ez az ajánlás mindkét témakört felöleli, további célja pedig a fogyasztók és a játékosok védelmének javítása, továbbá a kiskorúak online szerencsejátékoktól való távoltartása. Az ajánlás célja egyfelől annak biztosítása, hogy a szerencsejáték a szórakozás egy formája maradjon, a fogyasztók biztonságos környezetben játszhassák a szerencsejátékokat, és megfelelő intézkedések álljanak szemben a pénzügyi vagy társadalmi károk kockázatával, másfelől a kiskorúak online szerencsejátékoktól való távoltartásához szükséges intézkedések meghatározása.

(3)

Az online szerencsejátékok belső piaci helyzetéről szóló, 2013. szeptember 10-i állásfoglalásában (3) az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nemzeti önkizárási nyilvántartások közötti kölcsönös átjárhatóság kialakításának lehetőségét, hívja fel a figyelmet a szerencsejáték-függőség veszélyeire, és fontolja meg a személyazonosság harmadik fél általi kötelező ellenőrzésének végrehajtását. Felkérte továbbá a Bizottságot annak előírására, hogy a szerencsejátékok üzemeltetői honlapjukon helyezzenek el a szabályozó hatóságra vonatkozó információkat és kiskorúaknak szóló figyelmeztetéseket, és mozdítsák elő az önkorlátozást. Az Európai Parlament emellett sürgette a felelősségteljes kereskedelmi kommunikációra vonatkozó közös elvek kialakítását. Ajánlotta, hogy a kereskedelmi kommunikáció tartalmazzon a kóros játékszenvedély következményeire és a szerencsejáték-függőség kockázatára utaló egyértelmű figyelmeztetéseket. A kereskedelmi kommunikáció ne legyen túlzó és ne jelenjen meg külön kiskorúaknak szánt tartalmakkal összefüggésben vagy ott, ahol nagy a kiskorúak elé kerülés veszélye.

(4)	Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szintén felkérte a Bizottságot, hogy az online szerencsejátékok kapcsán lépjen fel a fogyasztók védelmének javítása és a kiskorúak védelme érdekében (4).

(5)

Uniós szintű harmonizáció hiányában a tagállamok elvben szabadon meghatározhatják a szerencsejátékokra vonatkozó szakpolitikai céljaikat és a fogyasztók egészségének megóvása érdekében biztosítani kívánt védelem szintjét. Az Európai Unió Bírósága a szerencsejátékok sajátos jellegét figyelembe véve általános iránymutatást adott a belső piac alapvető szabadságainak az (online) szerencsejátékokkal összefüggésben való értelmezéséről. A tagállamok az általuk védeni kívánt közérdekű célkitűzésekre hivatkozva korlátozhatják vagy behatárolhatják az online szerencsejáték-szolgáltatások határon átívelő nyújtását, de ehhez bizonyítaniuk kell a szóban forgó intézkedés alkalmasságát és szükségességét. Bizonyítaniuk kell továbbá, hogy a közérdekű célokat koherens és szisztematikus módon próbálják elérni (5).

(6)

Az Európai Unió Bírósága megállapította a szerencsejátékokra vonatkozó kereskedelmi kommunikáció alapvető szabályait is, különös tekintettel a monopolhelyzetben folytatott kommunikációra. Az állami monopólium jogosultja által alkalmazott reklámnak mértéktartónak kell lennie, és szigorúan a fogyasztóknak az ellenőrzött játékok rendszere felé orientálásához szükséges mértékre kell korlátozódnia. Az ilyen reklám nem irányulhat a fogyasztók játékra való természetes hajlamának a szerencsejátékban való aktív részvételre biztatás útján történő erősítésére, ideértve például a játék banalizálását vagy a játék vonzerejének jelentős nyeremények lehetőségét felvillantó, figyelemfelkeltő reklámüzenetek útján történő növelését. Különösen fontos különbséget tenni a monopólium jogosultjának a kizárólag a termékek potenciális vásárlóinak tájékoztatását és a játékosok szerencsejátékokban való rendszeres részvételének ellenőrzött mederbe terelését szolgáló, valamint az ilyen játékokban való aktív részvételre felhívó és azokra ösztönző stratégiája között (6).

(7)	A játékszenvedély megelőzésére és a kiskorúak védelmére irányuló nemzeti szerencsejáték-szabályozás keretében a tagállamok fő közérdekű célja a fogyasztó- és egészségvédelem.

(8)

A tagállamok által közérdekű célokból bevezetett szabályok és intézkedések jelentősen eltérnek. Az uniós szintű fellépés a tagállamokat Unió-szerte ösztönzi a magas szintű védelem biztosítására, különösen a szerencsejátékokhoz kapcsolódó azon kockázatok tekintetében, amelyek szerencsejátékkal kapcsolatos magatartászavar kialakulásához vagy más negatív személyes vagy társadalmi következményekhez vezethetnek.

(9)

Az ajánlás célja a fogyasztók és a játékosok egészségének megóvása, és ezáltal a kóros játékszenvedélyből vagy a túlzásba vitt szerencsejátékból esetlegesen eredő gazdasági károk minimalizálása. Ebből kiindulva, a fogyasztók, a játékosok és a kiskorúak magas szintű védelme érdekében az online szerencsejáték-szolgáltatásokra vonatkozó elvek megállapítását ajánlja. A Bizottság az ajánlás megfogalmazásakor a tagállamok bevált gyakorlataiból is merített.

(10)

Online szerencsejáték-szolgáltatásokat széles körben kínálnak és használnak. Az online szerencsejátékokból származó éves bevétel 2012-ben uniós szinten 10,54 milliárd EUR-t tett ki. Az online szerencsejátékok hozzáférhetőségének és piaci részesedésének bővülése mögött a technológia fejlődése, az internet-hozzáférés terjedése és a mobil technológiák kényelmessége áll. A tájékoztatás egyértelműségének vagy átláthatóságának hiányosságai azonban megalapozatlan döntésekhez vezethetnek. Emellett az online játékosok más szerencsejáték-lehetőségeket keresnek, ha úgy érzik, nem elég vonzó a kínálat.

(11)

A szerencsejáték-reklámok számos médiafelületen megjelennek, például a nyomtatott sajtóban, a címzett reklámküldeményekben, az audiovizuális médiában és a kültéri reklámokban, valamint a szponzori tevékenységben. Ennek eredményeként sebezhető csoportok, például kiskorúak is a szerencsejátékok vonzásába kerülhetnek. Az online szerencsejáték-szolgáltatásokhoz kapcsolódó kereskedelmi kommunikáció ugyanakkor fontos szerepet játszhat a fogyasztók engedélyezett és felügyelt kínálat felé irányításában, például a szolgáltató megnevezése és a szerencsejátékra vonatkozó pontos információk – többek között a szerencsejáték-szenvedéllyel kapcsolatos kockázatok –, továbbá megfelelő figyelmeztető üzenetek feltüntetése révén.

(12)

A szerencsejátékot játszók közül néhányan magatartásuk eredményeként olyan fokú problémákkal szembesülnek, amely már személyükre és családjukra is kihatással van, mások pedig komoly károkat szenvednek a patológiás szerencsejáték miatt. A becslések szerint a felnőtt lakosság 0,1–0,8 %-a szenved szerencsejátékkal kapcsolatos magatartászavarban, további 0,1–2,2 % pedig potenciálisan problémás irányba mutató tüneteket produkál (7). Az online szerencsejáték-szolgáltatások társadalmilag felelős módon történő kínálata és népszerűsítése ezért megelőző megközelítést tesz szükségessé, különösen annak biztosítása céljából, hogy a szerencsejáték rekreációs és szabadidős tevékenység maradjon.

(13)

A kiskorúak az általuk látogatott internetes oldalakon, mobilalkalmazásokon és médiafelületeken, valamint a kültéri reklámokon gyakran találkoznak szerencsejátékokkal. Emellett olyan sporteseményeket is néznek vagy látogatnak, amelyeket szerencsejáték-szervezők szponzorálnak, vagy szerencsejáték-reklámok útján finanszíroznak. A jelen ajánlás célja ezért továbbá, hogy megelőzze a kiskorúak szerencsejátékokkal összefüggő ártalmait vagy kizsákmányolását.

(14)

Az online szerencsejátékok Unióban letelepedett szolgáltatóinak egyre gyakrabban többféle engedéllyel is rendelkezniük kell, mivel több tagállam is engedélyhez kötötte a szerencsejáték-szolgáltatást. E szolgáltatók számára előnyös lenne egy általánosabb megközelítés bevezetése. A betartandó követelmények számának növekedése emellett szükségtelen infrastrukturális átfedésekhez és többletköltségekhez vezethet, ami indokolatlan adminisztratív terheket ró a szabályozókra.

(15)

Helyénvaló felkérni a tagállamokat, hogy hozzanak szabályokat a fogyasztók online szerencsejátékokkal kapcsolatos tájékoztatására. Az ilyen szabályoknak meg kell akadályozniuk a szerencsejátékokkal kapcsolatos magatartászavarok kialakulását, távol kell tartaniuk a kiskorúakat a szerencsejátékokhoz való hozzáféréstől, és el kell riasztaniuk a fogyasztókat a nem engedélyezett, ezért potenciálisan káros ajánlatok igénybevételétől.

(16)	Amennyiben szükséges, ezen ajánlás címzettjei közé nem csak szolgáltatókat, hanem harmadik feleket, köztük az úgynevezett „kapcsolt vállalkozásokat” is fel kell venni, amelyek a szolgáltató nevében jogosultak az online szerencsejáték-szolgáltatások népszerűsítésére.

(17)

Indokolt javítani a fogyasztók és játékosok tájékoztatását az olyan online szerencsejáték-szolgáltatások kapcsán, amelyek az uniós joggal összhangban nem engedélyezettek azon tagállam joga szerint, amelyben az online szerencsejáték-szolgáltatást igénybe veszik; helyénvaló továbbá fellépni az ilyen szolgáltatásokkal szemben. Ezzel összefüggésben, ha a tagállam nem engedélyez egy adott online szerencsejáték-szolgáltatást, annak kereskedelmi kommunikációját sem szabad megengednie.

(18)

A játékosfiók nyitásához szükséges regisztrációs folyamat célja a játékos személyazonosságának megállapítása, és hogy lehetővé tegye a játékos magatartásának nyomon követését. Elő kell továbbá segítenie, hogy a fogyasztók ne szakítsák meg a regisztrációs folyamatot, és ne forduljanak szabályozatlan szerencsejáték-oldalakhoz.

(19)	A tagállamok a regisztrációs folyamatot eltérően, esetenként offline vagy manuális lépések közbeiktatásával alakították ki, de mindannyiuknak biztosítania kell, hogy a személyazonosság megállapításához használt elemeket ténylegesen ellenőrizni lehessen a folyamat lezárásához.

(20)

Fontos, hogy a játékosfiók csak a játékos által megadott személyes adatok hitelesítése után váljon állandóvá. Kívánatos, hogy a játékosok az állandó fiók hitelesítéséig ideiglenes fiókokat használhassanak. Az ideiglenes fiókok jellegéhez hozzátartozik a megjátszható összeg nominális rögzítése, és a betétek vagy nyeremények lehívásának tiltása.

(21)

A játékosok és pénzeszközeik védelme, továbbá az átláthatóság érdekében eljárásokkal kell rendelkezni a meghatározott ideig nem használt játékosfiókok ellenőrzésére, illetve a játékosfiókok bezárására vagy felfüggesztésére. Továbbá, amennyiben kiderül, hogy a játékos kiskorú, a játékosfiókot meg kell szüntetni.

(22)	A figyelmeztető üzenetekkel összefüggésben adott esetben lehetővé kell tenni, hogy a játékos a szerencsejáték-menet során megjelenítse a játékkal töltött idő számlálóját.

(23)	A játékostámogatással összefüggésben a betéti limitek mellett egyéb védelmi lehetőségeket is lehet biztosítani a játékosoknak, például tét- vagy veszteségkorlátok megadását.

(24)

A szerencsejátékkal kapcsolatos magatartászavar kialakulásának megelőzése érdekében a szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy a szerencsejáték során tanúsított magatartás zavarba ejtő változása esetén a játékost szünet tartására kérje vagy kizárja a szerencsejátékból. Ilyen esetben az okokat közölnie kell a játékossal, akit segítség vagy kezelés igénybevételére kell ösztönöznie.

(25)

A szerencsejáték-szolgáltatók az európai sportegyesületek és sportesemények jelentős szponzorai. Az online szerencsejátékok szolgáltatói által végzett szponzori tevékenység elszámoltathatóságának javítása érdekében egyértelműen elő kell írni, hogy a szponzori tevékenységnek átláthatónak kell lennie, és azt felelősségteljes módon kell végezni. Egyértelmű előírásokkal kell különösen megakadályozni, hogy a szerencsejáték-szolgáltatók szponzori tevékenysége hátrányosan érintsen vagy befolyásoljon kiskorúakat.

(26)	Szükséges továbbá felhívni a figyelmet az uniós szintű ellenőrzés hatókörén teljesen kívül eső weboldalak veszélyeire, például a csalás lehetőségére.

(27)

A közérdekű célok megfelelő védelme eredményes felügyeletet tesz szükségessé. A tagállamoknak ezért feladata az illetékes hatóságok kijelölése, a szolgáltatóknak szóló egyértelmű iránymutatás megállapítása és a fogyasztóknak, játékosoknak és sebezhető csoportoknak, például kiskorúaknak szóló, könnyen hozzáférhető információk nyújtása.

(28)	Az ajánlás kereskedelmi kommunikációra vonatkozó elveinek tényleges alkalmazásában és felügyeletében a magatartási kódexek is fontos szerepet játszhatnak.

(29)	Az ajánlás nem sérti sem a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (8), sem a 93/13/EGK tanácsi irányelvet (9).

(30)	Az ezen ajánlásban megállapított elvek alkalmazása személyes adatok feldolgozását vonja maga után. Következésképpen alkalmazni kell a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (10), valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (11),

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I. CÉL

(1)

Ajánlott, hogy a tagállamok az online szerencsejáték-szolgáltatásokra és az ezen szolgáltatások felelősségteljes kereskedelmi kommunikációjára vonatkozó elvek elfogadásával valósítsák meg a fogyasztók, a játékosok és a kiskorúak magas szintű védelmét, és ezáltal óvják az egészséget, továbbá minimalizálják a kóros játékszenvedélyből vagy a túlzásba vitt szerencsejátékból esetlegesen eredő gazdasági károkat.

(2)

Ez az ajánlás nem sérti a tagállamoknak a szerencsejátékok szabályozására vonatkozó jogát.

II. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

(3)

Ezen ajánlás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

a) „online szerencsejáték-szolgáltatás”: bármely olyan szolgáltatás, amely pénzbeli tétre játszott szerencsejátékot foglal magában, többek között olyanokat is, amelyek esetében valamilyen készségre van szükség, beleértve a lottó- és kaszinójátékokat, a pókert és a fogadást, mely szolgáltatások nyújtása távolból, elektronikus módon, vagy más, a kommunikációt lehetővé tevő módon és a szolgáltatás igénybe vevőjének egyedi kérésére történik;

b) „fogyasztó”: bármely természetes személy, aki kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül jár el;

c) „játékos”: bármely természetes személy, aki játékosfiókkal rendelkezik a szolgáltatónál, és online szerencsejáték-szolgáltatást vesz igénybe;

d) „játékosfiók”: a játékos által nyitott felhasználói fiók, amely a szolgáltatóval kötött ügyletek nyilvántartására szolgál;

e) „kiskorú”: bármely személy, aki nem éri el az alkalmazandó nemzeti jogban az online szerencsejáték-szolgáltatások igénybevételéhez előírt korhatárt;

f) „szolgáltató”: az online szerencsejáték-szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy és a nevében vagy érdekében eljáró személy.

g) „kereskedelmi kommunikáció”: formájától függetlenül bármely olyan kommunikáció, amelynek célja a szolgáltató termékének, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése;

h) „szponzori tevékenység”: szerződéses kapcsolat egy szolgáltató és egy szponzorált fél között, amelynek keretében a szolgáltató – annak érdekében, hogy asszociációs kapcsolatot teremtsen arculata, márkaneve vagy termékei és a szponzorált alany között – kereskedelmi kommunikáció vagy más előny ellenében finanszírozást vagy más támogatást nyújt valamely sport- vagy művészeti rendezvénynek, szervezetnek, csapatnak vagy ilyen tevékenységet végző magánszemélynek.

III. TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

(4)

A szolgáltató honlapjának kezdőoldalán jól láthatóan meg kell jeleníteni, és minden oldaláról hozzáférhetővé kell tenni a következő információkat:

a vállalkozás cégadatai vagy más olyan lehetőségek, amelyek révén a szolgáltató azonosítható és elérhető, például:

cégneve;

ii.	bejegyzésének helye;

iii.	e-mail címe;

b)	„Kiskorúaknak tilos” jelzés a korhatárral, amely alatt a szerencsejáték tilos;

a „felelősségteljes szerencsejátékra” vonatkozó üzenet, amely legfeljebb egy kattintással elérhetővé teszi a következőket:

i.	tájékoztatás arról, hogy a szerencsejáték kontroll nélkül káros lehet;

ii.	tájékoztatás a weboldalon rendelkezésre álló játékostámogatási eszközökről,

iii.	önértékelő tesztek, amelyekkel a játékosok ellenőrizhetik szerencsejáték-magatartásukat;

d)	link legalább egy olyan szervezet weboldalára, amely tájékoztatást és segítséget nyújt a szerencsejátékkal kapcsolatos magatartászavarok kapcsán.

(5)

A szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződéses viszony feltételeit tömör és olvasható módon rendelkezésre kell bocsátani. Ezzel összefüggésben:

a)	a tájékoztatásnak információt kell tartalmaznia legalább a játékosfiókról végzett pénzlehívások idő- és összegkorlátairól, a játékosfiókkal végzett ügyletek esetleges díjairól, illetve meg kell adnia az egyes játékokra érvényes kifizetési arányokra mutató linket;

b)	a tájékoztatást az V. szakaszban említett regisztrációs folyamat során a fogyasztónak el kell fogadnia és meg kell erősítenie;

c)	a tájékoztatásnak elektronikus úton rendelkezésre kell állnia oly módon, hogy a fogyasztó képes legyen tárolására és megjelenítésére, esetleges változásait közölni kell a fogyasztóval.

(6)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltató szerencsejáték-oldalán elérhető játékok és fogadások szabályai a fogyasztók rendelkezésére álljanak.

(7)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltató szerencsejáték-oldalán szerepeljenek a szerencsejáték-szabályozó hatóság adatai, amelyekből látható, hogy a szolgáltató rendelkezik engedéllyel.

IV. KISKORÚAK

(8)

Kiskorúak számára nem szabad lehetőséget adni szerencsejáték-oldalon való játékra vagy játékosfiók birtoklására.

(9)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltató rendelkezzen eljárásokkal a kiskorúak szerencsejátékának megakadályozására, ideértve az V. szakaszban említett regisztrációs folyamat alatti életkor-ellenőrzést is.

(10)

A kiskorúak szerencsejáték-oldalakhoz való hozzáférésének megakadályozása céljából a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk, hogy a szerencsejáték-oldalak tüntessenek fel szülői felügyeleti programokhoz vezető linkeket.

(11)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az online szerencsejáték-szolgáltatásokra vonatkozó kereskedelmi kommunikáció ne okozzon kárt kiskorúaknak, és ne ösztönözze őket arra, hogy a szerencsejátékot a szabadidős tevékenységek természetes formájának tekintsék.

(12)

A kereskedelmi kommunikációnak egyértelműen tartalmaznia kell a „Kiskorúaknak tilos” jelzést a korhatárral, amely alatt a szerencsejáték tilos.

(13)

A tagállamoknak ösztönözniük kell arra, hogy ne kerüljön sor kereskedelmi kommunikáció sugárzására, közzétételére, vagy elősegítésére:

a)	olyan médiafelületen, vagy olyan programmal összefüggésben, amelynek célközönsége várhatóan kiskorú;

b)	kiskorú célközönségnek szóló weboldalakon;

c)	olyan helyek közvetlen közelében, ahol rendszerint kiskorúak tartózkodnak, és várhatóan ők alkotják a célközönséget (az iskolákat mindenképp ideértve).

(14)

A kereskedelmi kommunikáció

a)	nem használhatja ki a kiskorúak tapasztalatlanságát vagy tudatlanságát;

b)	nem használhatja fel kiskorúak vagy fiatalok arcmását, és nem folytathat kiskorúakat különösen vonzó kampányokat;

c)	nem lehet vonzó kiskorúak vagy fiatalok számára, különösen nem a szerencsejátékoknak a fiatalok kulturális tevékenységeihez való összehasonlításával vagy társításával;

d)	nem sugallhatja, hogy a szerencsejáték a serdülőkor és a felnőttkor közötti átmenet része.

V. JÁTÉKOSREGISZTRÁCIÓ ÉS JÁTÉKOSFIÓK

(15)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egy személy csak akkor vehesse igénybe az online szerencsejáték-szolgáltatást, ha a szolgáltatónál regisztrálja magát, és annál játékosfiókot kap.

(16)

A játékosfiók nyitásához a regisztrációs folyamat során a következő adatokat célszerű megkövetelni:

név;

cím;

c)	születési idő;

d)	e-mail cím vagy mobiltelefonszám.

(17)

A megadott e-mail címet vagy mobiltelefonszámot vagy a játékosnak kell hitelesítenie, vagy a szolgáltatónak ellenőriznie. Ezen eszközöknek lehetővé kell tenniük a szolgáltató és a játékos közvetlen és eredményes kapcsolatfelvételét és kommunikációját.

(18)

A játékos személyazonosságát ellenőrizni kell. Ha közvetlen elektronikus ellenőrzés nem lehetséges vagy nem áll rendelkezésre, a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a nemzeti nyilvántartásokhoz, adatbázisokhoz vagy más olyan hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférést, amelyek révén a szolgáltató ellenőrizheti a személyazonosságot.

(19)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben a személyazonosság vagy az életkor megállapítása nem sikerül, úgy meg kell szüntetni a játékosfiók – egyben az ideiglenes fiók – nyitására irányuló regisztrációs folyamatot.

(20)

A Bizottság a regisztrációs folyamathoz elektronikus azonosító rendszer bevezetésére ösztönzi a tagállamokat.

(21)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a)	a regisztrációs folyamat lehetővé tegye a személyazonosság ellenőrzésének ésszerű időn belüli lezárását, és ne járjon szükségtelen terhekkel a fogyasztók vagy a szolgáltatók számára;

b)	a regisztrációs rendszer lehetővé tegye alternatív azonosítási eszközök alkalmazását, különösen akkor, ha a fogyasztó nem rendelkezik annak a tagállamnak a nemzeti azonosító számával, amely ezt előírja, vagy az adatbázisok ideiglenes elérhetetlensége esetén.

(22)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos:

a)	a személyazonosság sikeres ellenőrzéséig hozzáférést kapjon egy ideiglenes fiókhoz a fiókot üzemeltető szolgáltatónál;

b)	jelszóval vagy más hozzáférés-biztonsági eszközzel védett egyedi felhasználónevet kapjon a fiókot üzemeltető szolgáltatónál.

(23)

A tagállamoknak szabályokkal kell rendelkezniük

a)	annak biztosítására, hogy a játékosok pénzeszközei védve legyenek és csak a játékosnak legyenek kifizethetők, és elkülönüljenek a szolgáltató saját pénzeszközeitől;

b)	a játékosok közötti összejátszás és a közöttük történő pénzmozgások elkerülésére, ideértve továbbá – amennyiben összejátszásra vagy csalásra derül fény – az átutalások érvénytelenítésére vagy pénzeszközök játékosfiókról való beszedésére vonatkozó szabályokat.

VI. A JÁTÉKOS AKTIVITÁSA ÉS TÁMOGATÁSA

(24)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a regisztrációs szakaszban a játékos a szolgáltató szerencsejáték-oldalán alapbeállításként pénzbetéti limiteket, valamint ideiglenes limiteket állapíthasson meg.

(25)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos a szolgáltató szerencsejáték-oldalán mindenkor könnyen hozzáférhessen

a)	a játékosfiók egyenlegéhez;

b)	a felelősségteljes szerencsejátékra vonatkozó játékostámogató funkcióhoz, online űrlap vagy – legalább online csevegésben vagy telefonbeszélgetésben megnyilvánuló – személyes kapcsolat útján.

c)	a 4. pont d) alpontjában említett, információkat és segítséget nyújtó szervezetek segélyvonalaihoz.

(26)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos a szolgáltató weboldalán alapbeállításként rendszeres időközönként figyelmeztetéseket kaphasson a játék vagy fogadás során felmerülő nyereségekről és veszteségekről, továbbá a játékban töltött időről. Ajánlott, hogy a játékos a figyelmeztetés megerősítésével legyen képes a játék folytatására vagy annak megszakítására.

(27)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos a szolgáltató szerencsejáték-oldalán

a)	ne helyezhessen el betéteket az adott időszakra vonatkozó pénzbetéti limiten felül;

b)	ne vehessen részt szerencsejátékban, csak ha játékosfiókjában elegendő pénzeszközzel rendelkezik a játék vagy a fogadás fedezetére.

(28)

A tagállamok nem tehetik lehetővé, hogy a szolgáltató hitelt nyújtson a játékosnak.

(29)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos a szolgáltató weboldalán

a)	azonnali hatállyal csökkenthesse a betéti limitet;

b)	növelje a betéti limitet. Ez az emelés azonban csak a játékos kérése után legalább huszonnégy óra elteltével léphet életbe;

c)	szünetet tartson vagy kizárja önmagát.

(30)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltató intézkedésekkel és eljárásokkal rendelkezzen a játékosokkal való interakció megkönnyítésére arra az esetre, ha azok szerencsejáték-magatartása magatartászavar kialakulására utaló jeleket mutat.

(31)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltató meghatározott ideig legalább a játékos betéteiről és nyereményeiről nyilvántartást vezessen. E nyilvántartást kérésre a játékos rendelkezésére kell bocsátani.

VII. SZÜNET ÉS ÖNKIZÁRÁS

(32)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos a szolgáltató weboldalán egy adott vagy az összes szerencsejáték-szolgáltatás tekintetében bármikor aktiválhassa a szünet és az önkizárás funkcióját.

(33)

A tagállamoknak elő kell írniuk, hogy:

a)	a szünet a szerencsejáték legalább huszonnégy órás szüneteltetését jelentse;

b)	az önkizárás pedig legalább hathónapos időszakra szóljon az adott szolgáltatónál.

(34)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy önkizárás esetében a játékosfiók zárva maradjon.

(35)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos újbóli regisztrációjára csak a játékos írásban vagy elektronikus úton tett kérésére kerülhessen sor, de csakis az önkizárási időszak letelte után.

(36)

A tagállamoknak szabályokkal kell rendelkezniük a szolgáltatókhoz az érintett harmadik felek által intézett, a játékos kizárására irányuló kérések kezelésére.

(37)

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzák létre az önkizárás lehetőségével élő játékosok nemzeti nyilvántartását.

(38)

Ennek létrehozása után a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a szolgáltatók hozzáférjenek az önkizárás lehetőségével élő játékosok nemzeti nyilvántartásához, illetve biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók a nyilvántartás rendszeres lekérdezésével megelőzzék az önkizárással élő játékosok további szerencsejátékát.

VIII. KERESKEDELMI KOMMUNIKÁCIÓ

(39)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell azon szolgáltató egyértelmű azonosítását, amelynek érdekében a kereskedelmi kommunikációt folytatják.

(40)

A tagállamoknak adott esetben biztosítaniuk kell, hogy az online szerencsejáték-szolgáltatásokhoz kapcsolódó kereskedelmi kommunikáció gyakorlatias és átlátható módon üzeneteket tartalmazzon legalább a szerencsejáték-szenvedéllyel kapcsolatos egészségügyi kockázatokról.

(41)

A kereskedelmi kommunikáció

a)	nem tehet megalapozatlan állításokat nyerési esélyekről vagy a játékosok szerencsejátékból várható nyereményéről;

b)	nem sugallhatja, hogy a játék eredménye az ügyességtől is függ, ha ez nem igaz;

c)	nem unszolhat szerencsejátékra, és nem szólhatja le a szerencsejátéktól való tartózkodást a kereskedelmi kommunikáció időpontja, helyszíne vagy jellege révén;

d)	nem ábrázolhatja a szerencsejátékot társadalmilag vonzó tevékenységnek, és nem tartalmazhatja ismert személyek vagy hírességek olyan állításait, amelyek szerint a szerencsejáték hozzájárul a társadalmi sikerekhez;

e)	nem sugallhatja, hogy a szerencsejáték a szociális, szakmai vagy személyes problémák megoldása lehet;

f)	nem sugallhatja, hogy a szerencsejáték a munkavégzés alternatívája, a pénzügyi problémák megoldása vagy egyfajta pénzügyi befektetés is lehet.

(42)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kereskedelmi kommunikáció céljaira használt szórakoztató játékokra ugyanazon szabályok és technikai feltételek vonatkozzanak, mint a megfelelő pénznyerő játékra.

(43)

A kereskedelmi kommunikáció nem irányulhat sebezhető játékosokra, különösen az olyan játékosoknak címzett kéretlen kereskedelmi kommunikáció révén, akik az önkizárás lehetőségével éltek, vagy akiket a játékszenvedélyre visszavezethető okok miatt kizártak az online szerencsejátékok igénybevételéből.

(44)

A kéretlen e-mailek útján folytatott kereskedelmi kommunikációt engedélyező tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a)	az ilyen kereskedelmi kommunikáció egyértelműen és világosan azonosítható legyen;

b)	a szolgáltató tartsa tiszteletben a letiltási listákat, amelyeken azok a természetes személyek regisztrálhatnak, akik nem kívánnak ilyen kereskedelmi tájékoztatást kapni.

(45)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kereskedelmi kommunikáció figyelembe vegye a népszerűsített online szerencsejáték-szolgáltatás kockázati potenciálját.

IX. SZPONZORI TEVÉKENYSÉG

(46)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók szponzori tevékenységüket átlátható módon végezzék, és hogy a szolgáltató egyértelműen azonosítható legyen mint szponzoráló fél.

(47)

A szponzori tevékenység nem érinthet hátrányosan és nem befolyásolhat kiskorúakat. A Bizottság annak biztosítására ösztönzi a tagállamokat, hogy

a)	a szponzori tevékenység ne legyen engedélyezett olyan események kapcsán, amelyeket kiskorúaknak készítettek vagy főként nekik szántak;

b)	a szponzoráló fél promóciós anyagai ne legyenek felhasználhatók kiskorúaknak készített vagy főként nekik szánt termékeknél.

(48)

A tagállamoknak arra kell ösztönözniük a szponzorált feleket, hogy ellenőrizzék, a szponzori tevékenység engedélyezett-e azon tagállam nemzeti szabályainak megfelelően, amelyben a szponzori tevékenység kifejti hatását.

X. OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG

(49)

A Bizottság felkéri a tagállamokat és adott esetben a fogyasztói szövetségeket és a szolgáltatókat, hogy a fogyasztók és a sebezhető csoportok, többek között a kiskorúak online szerencsejátékkal kapcsolatos tudatosságának növelése érdekében szervezzenek vagy támogassanak rendszeres oktatási és figyelemfelhívó kampányokat.

(50)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók és a szerencsejáték-szabályozó hatóságok kötelesek legyenek tájékoztatni a szerencsejátékok területével foglalkozó alkalmazottaikat az online szerencsejátékokkal kapcsolatos kockázatokról. A közvetlenül a játékosokkal foglalkozó alkalmazottaknak képzést kell kapniuk annak érdekében, hogy megértsék a játékszenvedéllyel kapcsolatos kérdéseket, és meg tudják válaszolni azokat.

XI. FELÜGYELET

(51)

A Bizottság az ajánlásban megállapított elvek támogatására hozott nemzeti intézkedéseknek való tényleges megfelelés független módon történő biztosítása és felügyelete érdekében felkéri a tagállamokat, hogy az ezen ajánlásban megállapított elveknek az online szerencsejáték-szolgáltatások ellenőrzése és felügyelete során való alkalmazásához jelöljenek ki illetékes szerencsejáték-szabályozó hatóságokat.

XII. JELENTÉSTÉTEL

(52)

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az ajánlás végrehajtásának értékelése érdekében 2016. január 19-ig értesítsék az ezen ajánlásnak megfelelően hozott minden intézkedésükről.

(53)

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy statisztikai célokból gyűjtsenek megbízható éves szintű adatokat:

a)	az alkalmazható védelmi intézkedésekről, ideértve különösen a játékosfiókok számát (nyitott/zárt), az önkizárás lehetőségével élő játékosok számát, a szerencsejátékkal kapcsolatos magatartászavarban szenvedő játékosok számát és a játékosok panaszainak számát;

b)	a kereskedelmi kommunikációról – kategóriánként és az elvek megsértésének típusa szerinti bontásban.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy ezeket az adatokat 2016. július 19-ig juttassák el a Bizottsághoz.

(54)

A Bizottságnak az ajánlás végrehajtását 2017. január 19-ig kell értékelnie.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 14-én.

a Bizottság részéről

Michel BARNIER

alelnök

(1) COM(2011) 128 végleges.

(2) COM(2012) 596 final.

(3) P7_TA(2013)0348.

(4) 2012/2322(INI).

(5) A C-186/11. és C-209/11. sz. Stanleybet International és a C-316/07. sz. Stoss & Others ügy, valamint az azokban hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

(6) A C-347/09. sz. Dickinger and Omer ügy és az abban hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

(7) ALICE RAP szakpolitikai dokumentumsorozat: „Gambling: two sides of the same coin – recreational activity and public health problem” (Szerencsejáték: egy érme két oldala – rekreációs tevékenység és közegészségügyi probléma). Az ALICE RAP a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogramból finanszírozott kutatási projekt (www.alicerap.hu).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/29/EK irányelve a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(9) A Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31.., 37. o.).