14.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 74/65

(1)

Ezen ajánlás célja, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő, gazdaságilag életképes vállalkozások – az Unión belüli elhelyezkedésüktől függetlenül – olyan nemzeti fizetésképtelenségi kereteket vehessenek igénybe, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy korai szakaszban szerkezetátalakítást hajtsanak végre fizetésképtelenségük megelőzése céljából, és így maximalizálják annak összértékét a hitelezők, a munkavállalók, a tulajdonosok és a gazdaság egésze számára. Az ajánlás emellett arra irányul, hogy az egész Unióban második esélyt biztosítsanak a csődbe ment tisztességes vállalkozók számára.

(2)

A fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti szabályok jelentős eltéréseket mutatnak abban a tekintetben, hogy milyen eljárások állnak a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok rendelkezésére ahhoz, hogy átszervezzék a vállalkozásukat. Egyes tagállamokban korlátozott számú eljárás létezik, vagyis a vállalkozások csak viszonylag késői szakaszban, a formális fizetésképtelenségi eljárás keretében szervezhetik át tevékenységüket. Más tagállamokban a szerkezetátalakítás korábbi szakaszban is lehetséges, viszont a rendelkezésre álló eljárások a lehetőségekhez mérten nem elég eredményesek, illetve különböző mértékű formalitásokkal járnak együtt, különösen ami a bíróságon kívüli eljárások igénybevételét illeti.

(3)

A vállalkozók számára – különösen az üzleti tevékenységük alatt keletkezett adósságuk elengedése révén – második esélyt nyújtó nemzeti szabályok is különbözőek a mentesítési időszak hossza és a mentesítés feltételei tekintetében.

(4)

A nemzeti szerkezetátalakítási keretek, és a tisztességes vállalkozók számára második esélyt biztosító nemzeti szabályok közötti eltérések költségnövekedést okoztak, fokozták a más tagállamokban történő beruházások kockázatait övező bizonytalanságot, különbségekhez vezettek a hitelhez jutás feltételei terén, és eltérő behajtási arányokat eredményeztek a hitelezők számára. A szóban forgó eltérések megnehezítik a több országra kiterjedő vállalatcsoportok következetes szerkezetátalakítási terveinek kidolgozását és elfogadását. Általánosabb megfogalmazásban: az eltérések visszatartó hatást gyakorolhatnak a különböző tagállamokban letelepedni szándékozó vállalkozásokra.

(5)

Az 1346/2000/EK tanácsi rendelet (1) kizárólag a joghatóság, az elismerés és a jogérvényesítés kérdésével, valamint a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokban alkalmazandó joggal és együttműködéssel foglalkozik. Az említett rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslat (2) azokra a megelőzési eljárásokra is ki kívánja terjeszteni a rendelet hatályát, amelyek a gazdaságilag életképes adósok megmentésének elősegítésére irányulnak és második esélyt biztosítanak a vállalkozók számára. Mindazonáltal a javasolt módosítás nem szünteti meg a nemzeti jog említett eljárásai közötti eltéréseket.

(6)

2011. november 15-én az Európai Parlament a fizetésképtelenségi eljárásról szóló állásfoglalást (3) fogadott el, amely többek között ajánlásokat fogalmazott meg a fizetésképtelenséggel kapcsolatos nemzeti jogszabályok egyes szempontjainak – így a szerkezetátalakítási tervek létrehozására, hatásaira és tartalmára vonatkozó feltételek – harmonizálása tekintetében.

(7)

A Bizottság a második egységes piaci intézkedéscsomagról szóló, 2012. október 3-i közleményben (4) a kulcsintézkedések között vállalta, hogy korszerűsíti a fizetésképtelenségre vonatkozó uniós szabályokat a vállalkozások túlélése és a vállalkozók második esélyhez juttatása érdekében. Ezért a Bizottság bejelentette, hogy elemezni fogja, miként javítható tovább a fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jogszabályok hatékonysága annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek a vállalatok, a vállalkozók és a magánszemélyek számára a belső piacon.

(8)

Az üzleti kudarccal és a fizetőképtelenséggel kapcsolatos új európai megközelítésről szóló, 2012. december 12-i bizottsági közlemény (5) kiemel egyes területeket, ahol a fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jogszabályok eltérései akadályozhatják a hatékony belső piac kialakítását. A Bizottság megállapította, hogy az e területeken létrehozott egyenlő versenyfeltételek következtében a vállalatok, a vállalkozók és a magánszemélyek jobban megbíznának a többi tagállam rendszereiben, ez pedig javítaná a hitelhez jutást és ösztönözné a beruházásokat.

(9)

A Bizottság 2013. január 9-én elfogadta a „Vállalkozás 2020” cselekvési tervet (6), amelyben a tagállamokat többek között arra is felkérték, hogy amennyiben lehetséges, 2013-ra legfeljebb három évre csökkentsék a csőd után egy tisztességes vállalkozó rehabilitálásához és tartozásának rendezéséhez szükséges időt, továbbá hogy nyújtsanak támogató szolgáltatásokat a vállalkozásoknak a korai szerkezetátalakításhoz, tanácsot a csőd megelőzése érdekében és támogatást a kis- és középvállalkozásoknak a szerkezetátalakításhoz és az újrainduláshoz.

(10)

Több tagállam jelenleg végzi a fizetésképtelenséggel kapcsolatos nemzeti jogszabályainak felülvizsgálatát abból a célból, hogy javítsa a vállalatok megmentésének keretét és a vállalkozók második esélyét. Tehát a belső piac működésének megerősítése érdekében helyénvaló ösztönözni az említett, és az esetleges jövőbeni nemzeti kezdeményezések koherenciáját.

(11)

Bátorítani kell a fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti keretek közötti koherencia erősítését azon eltérések és alacsony hatékonyságú szabályozási területek csökkentése érdekében, amelyek akadályozzák a pénzügyi nehézségekkel küzdő, életképes vállalatok korai szerkezetátalakítását, és a tisztességes vállalatok második esélyének lehetőségét, ezáltal csökkenteni lehetne az adósok és a hitelezők szerkezetátalakítással kapcsolatos költségeit. Az említett nemzeti fizetésképtelenségi szabályok koherenciájának és hatékonyságának növelése valamennyi típusú hitelező és beruházó esetében maximalizálná a megtérülést, és ösztönözné a határon átnyúló beruházásokat. A koherencia erősítése emellett a vállalatcsoportok szerkezetátalakítását is elősegítené, függetlenül attól, hogy a csoport tagjai hol helyezkednek el az Unión belül.

(12)

Továbbá a pénzügyi nehézségekkel küzdő, életképes vállalatok hatékony szerkezetátalakítása előtt álló akadályok eltávolítása hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez, valamint a tágabb értelemben vett gazdaság számára is előnyökkel jár. A vállalkozók második esélyhez jutásának megkönnyítése következtében az önfoglalkoztatási arány is növekedne a tagállamokban. Emellett a fizetésképtelenségre vonatkozó hatékony keretek lehetővé tennék a hitelezéssel és a kölcsönfelvétellel kapcsolatos döntésekkel járó kockázatok értékelésének javítását, valamint a zökkenőmentes kiigazítást a túlzottan eladósodott cégek számára, és minimálisra csökkentenék hitelállományuk leépítésének gazdasági és társadalmi költségeit.

(13)

A kis- és középvállalatok számára hasznos volna a koherensebb, uniós szintű megközelítés, mivel nem rendelkeznek az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy állni tudják a magas szerkezetátalakítási költségeket, és hasznot húzhassanak egyes tagállamok hatékonyabb szerkezetátalakítási eljárásaiból.

(14)

Az adóhatóságok szintén érdekeltek abban, hogy hatékony szerkezetátalakítási keret álljon az életképes vállalkozások rendelkezésére. Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a méltányos adózás általános elveit tiszteletben tartó, megfelelő intézkedéseket tegyenek az adóbevételek beszedésére és behajtására, valamint hatékony intézkedéseket hozzanak az adócsalás, adóelkerülés vagy adóvisszaélés esetén.

(15)

Helyénvaló kizárni ezen ajánlás hatálya alól a biztosítótársaságokat, a hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat, valamint a kollektív befektetési formákat, a központi szerződő feleket, a központi értéktárakat és az egyéb olyan pénzügyi intézményeket, amelyekre olyan külön helyreállítási és szanálási keretrendszerek vonatkoznak, amelyekben a nemzeti felügyeleti hatóságok széles körű beavatkozási jogkörrel rendelkeznek. Bár ezen ajánlás hatálya nem terjed ki a fogyasztók túlzott eladósodására és a fogyasztói csődre, felkérjük a tagállamokat, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy ezen ajánlásokat a fogyasztókra is alkalmazzák, mivel az ezen ajánlásban követett egyes elvek rájuk nézve is relevánsak lehetnek.

(16)

A szerkezetátalakítási keretnek lehetővé kell tennie, hogy az adósok olyan korai szakaszban orvosolják pénzügyi nehézségeiket, amikor fizetésképtelenségük megelőzhető és biztosítani lehet üzleti tevékenységük folytatását. Az eljárással való esetleges visszaélések megelőzése érdekében azonban valószínűnek kell lennie, hogy az adós pénzügyi nehézségei fizetésképtelenséghez vezetnek, továbbá a szerkezetátalakítási tervnek alkalmasnak kell lennie az adós fizetésképtelenségének megakadályozására, valamint a vállalkozás életképességének biztosítására.

(17)

A hatékonyság előmozdítása, valamint a késedelmek és költségek csökkentése érdekében a megelőző szerkezetátalakítás nemzeti kereteinek olyan rugalmas eljárásokat kell felölelniük, amelyek a szükséges és arányos esetekre korlátozzák a bírósági formalitásokat annak érdekében, hogy megóvják a hitelezők és a valószínűleg érintett egyéb felek érdekeit. Például a szükségtelen költségek elkerülése és az eljárás korai jellegének megfelelő szabályozás céljából az adósoknak főszabály szerint meg kell őrizniük az ellenőrzést eszközeik felett, továbbá nem tehető kötelezővé közvetítő vagy felügyelő kirendelése, hanem az esettől függően kell arról intézkedni.

(18)

Az adósnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az egyedi végrehajtási keresetek és a hitelezők által megindítani kívánt fizetésképtelenségi eljárások felfüggesztését kérje a bíróságtól, amennyiben e keresetek hátrányosan érinthetik a tárgyalásokat, és ronthatják a hitelező vállalkozásának szerkezetátalakítására vonatkozó kilátásokat. Azonban az adósok és a hitelezők jogai közötti helyes egyensúly biztosítása érdekében – továbbá a tagállamok közelmúltbeli reformjai során szerzett tapasztalatokat figyelembe véve – e felfüggesztés időtartama először nem haladhatja meg a négy hónapot.

(19)

A szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyására annak érdekében van szükség, hogy a hitelezők jogainak korlátozása arányos legyen a szerkezetátalakítás előnyeivel, továbbá hogy hatékony jogorvoslat álljon a hitelezők rendelkezésére, összhangban a vállalkozás szabadságával és a tulajdonhoz való joggal, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít. Ezért a bíróságnak el kell utasítnia a tervet, amennyiben valószínűsíthető, hogy a szerkezetátalakítási kísérlet az egyet nem értő hitelezők jogait jobban korlátozza annál, mint amit az adós vállalkozásának szerkezetátalakítása nélkül ésszerűen elvárhatnának.

(20)

A csőd hatásai – különösen a társadalmi megbélyegzés, a jogi következmények, és az adósságok kiegyenlítésére való képtelenség folyamatos fennmaradása – komoly visszatartó erőt jelentenek azon vállalkozók számára, akik vállalkozást kívánnak alapítani vagy második esélyt szeretnének szerezni, noha egyes bizonyítékok azt igazolják, hogy a csődbe ment vállalkozóknak több esélyük van arra, hogy második alkalommal sikeresek legyenek. Ezért lépéseket kell tenni a csőd vállalkozókra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére olyan előírások elfogadása révén, amelyek értelmében egy maximális időszak elteltével teljes mértékben mentesítik őket az adósságok alól,

1.

Ezen ajánlás célja, hogy olyan keret létrehozására ösztönözze a tagállamokat, amely lehetővé teszi a pénzügyi nehézséggel küzdő, gazdaságilag életképes vállalatok hatékony szerkezetátalakítását, valamint második esélyt biztosít a tisztességes vállalkozóknak, ezáltal elősegíti a vállalkozói készséget, a beruházásokat és a foglalkoztatást, valamint hozzájárul a belső piac zavartalan működése előtt álló akadályok csökkentéséhez.

2.

Az említett akadályok csökkentésével az ajánlás különösen a következőket kívánja elérni:

3.

Ez az ajánlás az alábbiakra vonatkozó minimumszabályokat állapít meg:

4.

Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy megfelelő és hatékony intézkedéseket hozzanak az adók behajtására, különösen adócsalás, adóelkerülés vagy adóvisszaélés esetén.

5.

Ezen ajánlás alkalmazásában:

a)   „adós”: pénzügyi nehézségekkel küzdő természetes vagy jogi személy, amennyiben fennáll a fizetésképtelenség valószínűsége;

b)   „szerkezetátalakítás”: az adós vagyonmérlege összetételének, feltételeinek vagy szerkezetének, illetve e tényezők kombinációjának megváltoztatása azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék az adós számára tevékenységének teljes vagy részleges folytatását;

c)   „egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése”: a hitelező követelésének az adóssal szembeni végrehajtására vonatkozó jogosultság bíróság által elrendelt felfüggesztése;

d)   „bíróságok”: a megelőzési eljárások tekintetében hatáskörrel rendelkező bármely szerv, amelyet a tagállamok a bíróságok szerepével ruháztak fel, és amelynek határozataival szemben bírói hatósághoz lehet fellebbezni, vagy ott felülvizsgálatot kérelmezni.

6.

Az adósok számára lehetővé kell tenni, hogy olyan keretet vehessenek igénybe, amelynek segítségével – a fizetésképtelenség elkerülése céljából – átalakíthatják vállalkozásuk szerkezetét. E keretnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

7.

A szerkezetátalakítási eljárás nem lehet hosszadalmas és költséges, továbbá rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy több lépést lehessen peren kívül megtenni. A bíróság szerepét arra a mértékre kell korlátozni, amely a hitelezők és a szerkezetátalakítási terv által érintett többi érdekelt fél jogainak megóvása céljából szükséges és e céllal arányos.

8.

Az adósok számára lehetővé kell tenni, hogy anélkül kezdjék meg vállalakozásuk szerkezetének átalakítását, hogy ehhez hivatalos bírósági eljárást kellene indítaniuk.

9.

A közvetítő vagy felügyelő bíróság általi kirendelése nem tehető kötelezővé, hanem csak eseti alapon történhet, amennyiben a bíróság ezt szükségesnek tartja:

10.

Az adósoknak jogosultaknak kell lenniük a hitelezők – köztük a biztosított és elsőbbségi hitelezők – által indított azon egyedi végrehajtási keresetek ideiglenes felfüggesztését (a továbbiakban: felfüggesztés) kérni a bíróságtól, amelyek különben ronthatnák a szerkezetátalakítási terv kilátásait. A felfüggesztés nem akadályozhatja a folyamatban lévő szerződések teljesítését.

11.

A felfüggesztés megadását bizonyos feltételekhez kötő tagállamokban az adósoknak minden körülmények között lehetőséget kell adni a felfüggesztés igénybevételére, amennyiben:

12.

Amennyiben a tagállamok jogszabályai előírják, az adósnak a fizetésképtelenség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét, valamint az adóssal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló, a felfüggesztés megadását követően benyújtott hitelezői kérelmeket szintén fel kell függeszteni a felfüggesztés ideje alatt.

13.

A felfüggesztés időtartamának tisztességes egyensúlyt kell biztosítania az adós, valamint a hitelezők és különösen a biztosított hitelezők érdekei között. Ezért a felfüggesztés időtartamát a tervezett szerkezetátalakítás bonyolultsága alapján kell meghatározni, és az nem haladhatja meg a négy hónapot. A tagállamok előírhatják, hogy az időszak meghosszabbítható a szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalások előrehaladásának igazolása alapján. A felfüggesztés teljes időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

14.

Ha a szerkezetátalakítási terv elfogadásának elősegítése érdekében már nincs szükség a felfüggesztésre, a felfüggesztést meg kell szüntetni.

15.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bíróságok sürgősséggel, és főszabály szerint írásbeli eljárás keretében hagyhassák jóvá a terveket. A tagállamoknak világos és konkrét rendelkezéseket kell megállapítaniuk a szerkezetátalakítási tervek tartalmára vonatkozóan. A szerkezetátalakítási terveknek tartalmazniuk kell az alábbi tényezők részletes leírását:

16.

A szerkezetátalakítás kilátásainak javítása, és így a megmentett, életképes vállalkozások számának növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az érintett hitelezők – köztük a biztosított és a biztosítással nem rendelkező hitelezők – szerkezetátalakítási tervet fogadjanak el.

17.

Az eltérő érdekű hitelezőket az említett érdekeket tükröző külön osztályok szerint kell kezelni. Minimumszabályként külön osztályba kell besorolni a biztosított és a nem biztosított hitelezőket.

18.

A szerkezetátalakítási tervet az egyes osztályokba besorolt hitelezői követelések összegének többségével kell elfogadni, a nemzeti jog előírásainak megfelelően. Ha több mint két hitelezői osztály létezik, a tagállamok számára lehetővé kell tenni olyan előírások bevezetését vagy hatályban tartását, amelyek felhatalmazzák a bíróságokat az adott hitelezői osztály hitelezőinek többsége által támogatott szerkezetátalakítási tervek jóváhagyására, szem előtt tartva különösen az adott hitelezői osztályok követeléseinek súlyát.

19.

A hitelezőknek – elhelyezkedésüktől függetlenül – egyenlő jogosultságokkal kell rendelkezniük. Ezért amennyiben a tagállami jogszabályok hivatalos szavazási eljárást írnak elő, főszabály szerint lehetővé kell tenni a hitelezők számára, hogy távközlési eszközzel – például ajánlott levélben vagy biztonságos elektronikus technológiák útján – adják le szavazatukat.

20.

A tagállamoknak a szerkezetátalakítási tervek hatékonyabb elfogadása érdekében annak lehetőségéről is gondoskodniuk kell, hogy egyes hitelezők, illetve egyes hitelezői típusok vagy osztályok egyedül is elfogadhassák a szerkezetátalakítási terveket, ha más hitelezők nem érintettek.

21.

A jogbiztonság érdekében, és azért, hogy a szerkezetátalakítási terv indokolatlanul ne befolyásolja a hitelezők jogait, az egyet nem értő hitelezők érdekeit érintő vagy új finanszírozás bevonását előíró szerkezetátalakítási terv kötelezővé válásához bírósági jóváhagyás szükséges.

22.

A tagállamok jogszabályainak egyértelműen meg kell határozniuk a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának feltételeit, amelyeknek legalább arra ki kell terjedniük, hogy:

23.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a bíróságok elutasíthassák az olyan szerkezetátalakítási terveket, amelyek egyértelműen nem kínálnak semmiféle esélyt az adós fizetésképtelenségének elkerülésére és a vállalkozás életképességének biztosítására, például azért, mert nem irányozzák elő a tevékenységének folytatásához szükséges új finanszírozást.

24.

A szerkezetátalakítási terv által valószínűleg érintett összes hitelezőt értesíteni kell a terv tartalmáról, továbbá jogot kell biztosítani számukra ahhoz, hogy kifogásokat fogalmazzanak meg és fellebbezzenek a szerkezetátalakítási tervvel szemben. Mindazonáltal a fellebbezésnek – a tervet támogató hitelezők érdekében – főszabály szerint nem lehet halasztó hatálya a szerkezetátalakítási terv végrehajtására.

25.

Az érintett hitelezők által egyhangúlag elfogadott szerkezetátalakítási terveknek az összes ilyen érintett hitelezőre nézve kötelező érvényűeknek kell lenniük.

26.

A bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terveknek kötelező érvényűnek kell lenniük a terv által érintett, és az abban meghatározott mindegyik hitelezőre nézve.

27.

A szerkezetátalakítási tervben elfogadott és bíróság által jóváhagyott új finanszírozást – ideértve az új kölcsönöket, egyes eszközöknek az adós általi értékesítését, valamint a hitel-tőke konverziókat – nem lehet semmisnek, érvénytelennek vagy végrehajthatatlannak nyilvánítani a hitelezők összessége számára hátrányt okozó cselekményként.

28.

A bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv keretében új finanszírozást nyújtókat mentesíteni kell a szerkezetátalakítási eljárással kapcsolatos polgári- és büntetőjogi felelősség alól.

29.

Kivételeket kell tenni az új finanszírozás védelmére vonatkozó szabályok alól, amennyiben a későbbiekben csalást állapítanak meg az új finanszírozás tekintetében.

30.

A csődnek a vállalkozókra gyakorolt negatív hatásait korlátozni kell, második esélyt biztosítva számukra. A vállalkozókat legkésőbb az alábbi időpontoktól számított 3 év elteltével teljes mértékben mentesíteni kell a csődeljárás alá vont adósságok alól:

31.

A mentesítési időszak leteltekor a vállalkozásoknak mentesülniük kell adósságaik alól, főszabály szerint anélkül, hogy ennek érdekében ismét bírósághoz kellene fordulniuk.

32.

Nem minden körülmények között helyénvaló rövid idő elteltével teljes körű mentesítést biztosítani. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az alábbiakhoz szükséges szigorúbb előírásokat tartsanak hatályban vagy vezessenek be:

33.

A tagállamok kizárhatnak bizonyos adósságkategóriákat (például jogellenes károkozásért való felelősségből származókat) a teljes mentesítésre vonatkozó szabály alól.

34.

Felkérjük a tagállamokat, hogy 2015. március 14-ig hajtsák végre az ezen ajánlásba foglalt elveket.

35.

Felkérjük a tagállamokat, hogy gyűjtsenek megbízható éves statisztikai adatokat a megkezdett megelőző szerkezetátalakítási eljárások számáról, az eljárások hosszáról, valamint az érintett adósok méretéről és a megindított eljárások eredményéről, és évente – első alkalommal 2015. március 14-ig – közöljék ezeket az információkat a Bizottsággal.

36.

A Bizottság 2015. szeptember 14-ig megvizsgálja ezen ajánlás tagállami végrehajtását. Ennek keretében a Bizottság értékeli az ajánlás hatását a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok megmentésére és a tisztességes vállalkozásoknak biztosított második esélyre, a jogszabály kölcsönhatását a más területekre vonatkozó egyéb fizetésképtelenségi eljárásokkal (így például a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységet nem folytató természetes személyekre vonatkozó mentesítési időkkel), továbbá az ajánlásnak a belső piac, valamint a kis- és középvállalkozások működésére és az uniós gazdaság versenyképességére gyakorolt hatását. A Bizottság értékeli azt is, hogy az ajánlásban kifejezésre juttatott megközelítés megszilárdítása és megerősítése érdekében kívánatos-e további intézkedéseket javasolni.