7.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/1

(1)

Az Egyesült Királyság 2013. január 25-én értesítette a Bizottságot, hogy 2013. április 1. és 2017. március 31. között videojátékokra vonatkozó adókedvezményt kíván alkalmazni. A Bizottság 2013. március 7-én kelt levelében további információkat kért, amelyeket az Egyesült Királyság 2013. március 22-én kelt levelében adott meg.

(2)

2013. április 16-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot arról a döntéséről, hogy a tervezett támogatási intézkedés kapcsán megindítja a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3)

Az eljárást megindító bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(4)

Az Egyesült Királyság e határozatra 2013. május 17-én kelt levelében tette meg észrevételeit. A Bizottság más érdekelt felektől is kapott észrevételeket. Ezen észrevételeket továbbította az Egyesült Királyságnak, amely azokra a felkínált válaszlehetőséggel élve 2013. augusztus 22-én kelt leveleiben reagált. A Bizottság 2013. október 7-én kelt levelében további információkat kért az Egyesült Királyságtól. Az Egyesült Királyság 2013. november 4-i keltezésű levélben válaszolt.

(5)

Az egyesült királyságbeli videojáték-adókedvezménnyel a brit vagy az európai kultúrához kötődő videojátékok gyártására kívánják ösztönözni a videojáték-fejlesztőket. Az intézkedés modelljéül a Bizottság által 2006-ban jóváhagyott (3), majd 2011-ben – 2015. december 31-ig – meghosszabbított (4) brit filmes adókedvezmény szolgált.

(6)

A tervek szerint 2017 márciusáig tartó program előirányzott összköltségvetése 115 millió GBP. A 2013/2014. pénzügyi évre tervezett kiadás 10 millió GBP, a következő három pénzügyi évben pedig évente 35 millió GBP. A támogatást a HM Treasury (a brit pénzügyminisztérium) nyújtja. A „brit kultúrához kötődő játék” minősítés iránti kérelmeket a British Film Institute Certification Unit (a brit filmintézet minősítési csoportja) bírálja el.

(7)

A brit társasági adó hatálya alá tartozó, támogatható videojáték-fejlesztők az Egyesült Királyságban felhasznált termékek és igénybe vett szolgáltatások után a gyártási költségvetés legfeljebb 25 %-át kitevő adókedvezményt igényelhetnének. Az adókedvezmény a támogatható gyártási költségeknek a videojátékból származó jövedelem adóalapjából való levonásával vehető igénybe. A levonás azonban nem haladhatja meg a gyártási költségvetés 80 %-át. Ha a kedvezményezett a számviteli időszakban veszteséges volt, adó-visszatérítés igényelhető. A 2009. évi társaságiadó-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 1217CF(3) szakaszának megfelelően az elszámolható kiadások a játék tervezésével, gyártásával és tesztelésével kapcsolatos alapkiadások.

(8)

A brit videojáték-adókedvezmény igénybevételéhez a brit filmes adókedvezményéhez hasonló kulturális tesztnek kell megfelelni. Mindkét teszt négy szempontot vizsgál: kulturális tartalom, kulturális hozzájárulás, a brit kulturális központok igénybevétele és a brit vagy EGT-állambeli nemzeti/rezidens kreatív szakemberek alkalmazása.

(9)

A bejelentett intézkedés az állami költségvetésbe fizetendő adó csökkentésével jár, vagyis az állam finanszírozza. Videojátékokat számos tagállamban gyártanak, így az ilyen játékoknak létezik belső piaca. Támogatásuk ezért érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet és versenyt. A Bizottság ennek megfelelően az eljárást megindító határozatában úgy ítélte meg, hogy az intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. A Bizottság kétségbe vonta a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét is.

(10)

Először is, a Bizottság szerint kérdéses a támogatáshoz csatolt területi feltételek szükségessége és arányossága. A brit hatóságok a tervezett program kialakításához a brit filmes adókedvezményt vették alapul. Ennek megfelelően az adókedvezmény csak az Egyesült Királyságban felhasznált termékek és igénybe vett szolgáltatások után igényelhető. A filmes adókedvezmény azonban a területi korlátozások általános tilalma alóli különleges kivétellel él, amelyet a filmművészeti közlemény (5) csak bizonyos filmek és tévéműsorok gyártásának támogatása kapcsán engedélyez, vagyis videojátékok esetében nem.

(11)

Másodszor, a Bizottság kétségbe vonta, hogy a játékok támogatása szükséges, mivel piacuk gyorsan növekszik. A brit hatóságok nem szolgáltatták meggyőző bizonyítékát annak, hogy a támogatás hiányában valamely piaci hiányosság a brit kultúrához kötődő játékok alulgyártottságához vezetne.

(12)

Az Egyesült Királyság szerint továbbá a videojáték-adókedvezmény a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethető. A Bizottság ugyanakkor nincs meggyőződve arról, hogy az Egyesült Királyság által javasolt kulturális teszt a gyakorlatban is az olyan ritka, magas kulturális színvonalat képviselő videojátékok szelektív azonosításához vezetne, amelyeket támogatás nélkül nem dobnának piacra kellő mennyiségben, és hogy a teszt nélkül a brit vagy az európai kulturális témák nem kapnának elég teret a videojátékokban.

(13)

A Bizottság végül aggályát fejezte ki amiatt, hogy a támogatás miatt támogatási verseny indulhat az Unión belül, és kétségbe vonta, hogy a verseny potenciális torzulásait bármely pozitív hatás kiegyensúlyozná.

(14)

A Bizottság egy tagállamtól (Franciaország), az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Finnország játékfejlesztői szövetségeitől, az európai játékfejlesztők szövetségétől (European Game Developer Federation, EGDF), filmtámogatással foglalkozó brit köztestületektől, egy műsorszóró vállalattól és különböző, egyesült királyságbeli filmgyártói szövetségektől kapott észrevételeket. A hozzászólók mind kiemelték a játékok potenciális kulturális színvonalát és jelentőségét. Úgy vélték, a piac nem ösztönöz kellőképpen a nagyobb kulturális értéket hordozó játékok gyártására. Egyikük sem jelezte, hogy tart a tagállamok közötti támogatási verseny kialakulásától.

(15)

A támogatás szükségességét illetően az érdekelt felek kifejtették, hogy az Egyesült Királyság a támogatás nélkül elvesztené vezető szerepét a videojátékok piacán. 2012-ben az Egyesült Királyságban forgalomba hozott játékok kevesebb, mint 10 %-át fejlesztették az országban. A piacot Észak-Amerika és Ázsia uralja. Az ágazatot a Kanadából induló agyelszívás is sújtja. A hozzászólók továbbá rámutattak, hogy a tagállamok előtt álló fő kihívás az olyan harmadik országokkal – különösen Kanadával – való versengésben rejlik, amelyek jelentős szubvenciókat nyújtanak játékiparuknak.

(16)

A brit független játékfejlesztők szövetsége (Independent Game Developers Association, TIGA) számos példát hozott fel olyan félbehagyott fejlesztésű brit/európai játékokra, amelyek adókedvezménnyel elkészülhettek volna. A játék- és interaktív szórakoztatóipart képviselő UK Interactive Entertainment (Ukie) észrevétele szerint a globális videojáték-piacon nagy nyomás nehezedik a fejlesztőkre annak érdekében, hogy a játékok a lehető legszélesebb közönséget célozzák. Ez különösen azt jelenti, hogy a játékoknak meg kell felelniük az észak-amerikai, illetve egyre növekvő mértékben a távol-keleti piac igényeinek, vagyis kulturális normáinak és elvárásainak. Emiatt az európai játékfejlesztők folyamatosan arra kényszerülnek, hogy a globális eladhatóság érdekében csökkentsék a játékok európai kultúrához kötődő elemeit. Következésképpen az európai kultúrához kötődő játékok fejlesztői egyre nehezebben jutnak magánfinanszírozáshoz. A Ukie ezért úgy véli, hogy a támogatás piaci hiányosság orvoslásához járul hozzá.

(17)

Franciaország szerint a videojátékok egyre inkább „nemzetközi sztereotípiákat” követnek.

(18)

A TIGA ugyanakkor arról számolt be, hogy a független brit játékfejlesztők forgalmának 54 %-a az országon belüli értékesítésből származik. Ez azt jelzi, hogy a brit vásárlók főként a saját gyártású termékeket részesítik előnyben. Emellett a TIGA szerint 2008 és 2011 között az iparágban az induló vállalkozások száma (216) meghaladta az ágazatot elhagyókét (197).

(19)

A tagállamok közötti verseny torzítását illetően a TIGA elismerte, hogy az alacsonyabb költségek befolyásolják a videojáték-gyártók telephelyválasztását, ugyanakkor úgy vélte, hogy az elsődleges torzítást az olyan harmadik országok okozzák, mint Kanada, ahol az iparág az állami támogatás miatt növekedik. A TIGA szerint 2008 és 2010 között Kanadában 33 %-kal nőtt az ágazatban a foglalkoztatás, az Egyesült Királyságban viszont 9 %-kal csökkent.

(20)

Miután a Bizottság kifejezte azzal kapcsolatos aggályait, hogy helyénvaló-e „az Egyesült Királyságban felhasznált termékek és igénybe vett szolgáltatások” kifejezésben rejlő, területhez kötött ráfordítási feltétel, a brit hatóságok vállalták ezen aggályok eloszlatását és az említett kifejezés helyett „az Európai Gazdasági Térségben (EGT) felhasznált termékek és igénybe vett szolgáltatások” fordulat használatát, ezzel jelezve, hogy az EGT-n belül felmerülő kiadások is elszámolhatók. Emellett törekedni fognak az elszámolható alvállalkozói költségek összegének korlátozására is. A franciaországi videojáték-adókedvezményhez hasonlóan (6) a támogatott gyártó az elszámolható alapkiadásokból projektenként legfeljebb 1 millió EUR-t költhet majd alvállalkozókra. Ezzel biztosítható, hogy a játékfejlesztés döntő részét maga a kedvezményezett végezze el.

(21)

A brit hatóságok úgy ítélik meg, hogy az alvállalkozói költségek elszámolhatóságának korlátozása csekély mértékben befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. A videojáték-ágazat képviselőivel – köztük kis- és nagyméretű fejlesztőkkel – folytatott megbeszélésekből kitűnik, hogy a videojáték-fejlesztés, csakúgy mint más kreatív ágazatok, igen nagy mértékben a munkamegosztásra épül, de a fejlesztési alaptevékenységeket (a programozást, a tervezést és a művészeti kialakítást) jellemzően egy helyen végzik.

(22)

Ami a kultúrához kötődő játékok gyártásának alulgyártottságát illeti, az Egyesült Királyság bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy az ilyen játékok relatív és abszolút értelemben egyaránt visszaszorulóban vannak. Az ágazat általános dinamizmusát és növekedését az Egyesült Királyság sem vonja kétségbe. Mindazonáltal 2012-ben az Egyesült Királyságban forgalomba hozott játékoknak kevesebb mint 10 %-a volt brit fejlesztésű, szemben a 2008. évi 16 %-kal. A brit hatóságok emellett más szempontokból is megvizsgálták az országban 2003 és 2012 között kibocsátott játékokat. Az adatok szerint a brit kultúrához kötődő játékok száma folyamatosan csökken, arányuk az Egyesült Királyságban (származási országra való tekintet nélkül) forgalomba hozott összes játékhoz viszonyítva a 2003. évi 9 %-ról 2006-ra jelentősen, 4 %-ra csökkent, 2009 és 2012 között pedig 3 %-on állt. 2003-ban a brit fejlesztésű játékok 41 %-a teljesítette volna a kulturális tesztet, 2012-ben csak mintegy 25 %-uk.

(23)

Az Egyesült Királyság elismeri, hogy az okostelefonokra tervezett játékok elterjedésével megszűntek bizonyos akadályok a videojáték-piacra belépni kívánó kisebb fejlesztők előtt. A 2011-es adatok szerint a megelőző évhez képest nőtt az induló vállalkozások által fejlesztett videojátékok száma. A játékok tartalmát illetően viszont az Abertay Egyetem videojáték-programja keretében végzett felmérés rávilágított, hogy az egyetemen a megelőző két évben a brit kis- és mikrovállalkozások által bemutatott 306 mobil- és online játékötlet túlnyomó többsége – 255 játék – a színhely, a szereplők és a történet szempontjából sem mutatott brit jegyeket (7).

(24)

Ennek oka az lehet, hogy az adott kultúrához kötődő játékok gyártási költségei megegyeznek a „globális” játékokéval, piacuk viszont jelentősen kisebb. Gyártásuk így magasabb gazdasági kockázattal jár. A brit/európai kulturális tartalommal bíró videojátékok tehát üzletileg kevésbé életképesek, mint a globalizáltabb tartalmúak. A nemzetközi kiadók és a hazai fejlesztők sem hajlandóak a kultúrához kötődő tartalmak fejlesztésével kockázatot vállalni, ehelyett általánosabb, nemzetközi piacra szánt játékokat gyártanak.

(25)

Egy, az Egyesült Királyság által készített felmérés kimutatta, hogy a játékok történetvezetésének brit kultúrához kötődő elemei a fejlesztés során lemorzsolódnak, ahogy a fejlesztők a játék finanszírozása és saját fennmaradásuk érdekében globális forgalmazói szerződéseket próbálnak kötni. A brit videojáték-fejlesztők közel háromnegyede állítja, hogy az eredeti szellemi termékek fejlesztése az előző öt évben lelassult vagy megállt. A felmérés alapján az üzleti követelmények miatt sok fejlesztőnek meg kellett változtatnia játéka kulturális tartalmát. A válaszadók ötvenhárom százaléka jelezte, hogy kénytelen volt megszüntetni a szereplők vagy a helyszín brit vagy európai jellegét.

(26)

Mindezek fényében a támogatásnak az az ösztönző célkitűzése, hogy üzletileg életképessé tegye az egyébként valószínűleg gazdaságtalan kulturális termékeket, ezzel elősegítve azon új kulturális termékek gyártását, amelyek az adókedvezmény nélkül nem jönnének létre, illetve hogy támogassa a brit/európai kultúrához kötődő videojátékok fenntartható gyártását.

(27)

A program kulturális teszttel biztosítja, hogy támogatásban csak kultúrához kötődő játékok fejlesztői részesüljenek – a brit hatóságok e teszt tekintetében közölték, hogy a videojáték-adókedvezményekkel kapcsolatos kérelmek igazgatását és elbírálását a brit adóhatóság (HM Revenue & Customs, HMRC) kreatív iparágakra szakosodó különleges egysége végzi majd. A kérelmek elbírálásakor az egység kockázatértékelést végez és biztosítja az alkalmassági szabályok feltétlen betartását. A teszt használatára tehát egyértelmű körülmények között kerül sor.

(28)

A teszt azon elemei tekintetében, amelyek az adott játék kulturális színvonalának megítélését szolgálják, az Egyesült Királyság előadta, hogy az odaítélhető pontok többsége a tartalomhoz kötődik. A 31 pontból 20 pont adható a játék kulturális tartalmára és hozzájárulására. Ezek körében figyelembe veszik a történet helyszínét, a fontosabb szereplőket, a játék alaptémáját, a nyelvhasználatot és a brit kultúra és örökség megjelenítését. A fejlesztési tevékenység helyszínére csak 3 pont adható, a maradék 8 pont pedig annak függvényében ítélhető oda, hogy a foglalkoztatott kreatív szakemberek – forgatókönyvírók, zeneszerzők, tervezők, művészek és programozók – brit, illetve EGT-beli állampolgárok vagy rezidensek-e. Az előirányzott teszt tehát nem a tevékenység helyszínére, hanem a tartalomra fekteti a hangsúlyt. A tartalmi hangsúlyt tovább erősíti a kulturális minimumtartalom (az ún. aranypontok) szabálya: a teszten csak a megfelelő számú kulturális tartalmi pontot felmutató játék felelhet meg.

(29)

A tartalmi hangsúly így korlátozza a kedvezmény alkalmazási körét. Az Egyesült Királyság a kulturális teszt alkalmazásával visszamenőlegesen megvizsgálta az országban 2006-ban, 2009-ben és 2012-ben forgalomba hozott brit fejlesztésű játékokat. Az Egyesült Királyságban 2012-ben forgalomba hozott 822 játékból csak 74-et készítettek brit fejlesztők, ezeknek 25,7 %-a (19 játék) ment volna át a teszten, ha azt akkor alkalmazták volna. Az elemzés alapján az Egyesült Királyságban fejlesztett játékoknak 2006-ban és 2009-ben mintegy 27 %-a ment volna át a teszten, ami az országban forgalomba hozott összes játéknak mindössze 3–4 %-át tette volna ki.

(30)

Az Egyesült Királyság szerint a 25,7 %-os megfelelési arány azon a sávon belül van, amelyet a Bizottság a francia videojáték-adókedvezmény esetében még elfogadhatónak ítélt (8). Vonatkozó határozatában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Franciaország a játékok közel 30 %-os kiválasztási arányával megfelelően biztosítja, hogy az adókedvezményben valóban csak kulturális tartalmú videojátékok fejlesztői részesüljenek. Az Egyesült Királyság analógiával élve úgy véli, hogy a videojátékokra alkalmazandó kulturális teszt eléggé korlátozó lesz annak biztosításához, hogy a támogatás a brit/európai kultúrához kötődő videojátékokat célozza.

(31)

Az Egyesült Királyság továbbá vállalta, hogy a programot négyéves kísérleti támogatásként jelenti be, és ezen időszakban az adókedvezményt felügyelve biztosítja annak megfelelő felhasználását.

(32)

Ami a Bizottság azon aggályát illeti, hogy a támogatás az Unión belüli támogatási versenyhez és így indokolatlan versenytorzításokhoz vezethet, az Egyesült Királyság megállapította, hogy amennyiben valóban létezne ilyen támogatási verseny, nagyszámú tagállam vezetne be programokat hazai ágazatai versenyképességének növelése érdekében. Ebben az esetben azonban az Egyesült Királyság ezt nem tartja valószínűnek. Az adókedvezmények szerepet játszanak ugyan a gyártási helyszín kiválasztására vonatkozó döntés meghozatalakor, de a támogatás elsősorban a kanadai, egyesült államokbeli és dél-koreai adókedvezményekre adott válasznak tekinthető. A tagállamok között jelenleg Franciaország az egyetlen, amely adókedvezménnyel ösztönöz a kulturális tartalmú játékok fejlesztésére.

(33)

A támogatási verseny kritériuma továbbá, hogy pusztán gazdasági szempontokat vesz figyelembe, kulturális korlátozások nélkül. Két vagy több ország azon erőfeszítése, hogy bevett kulturális tesztet igénybe véve megvédje egy adott kulturális termék gyártását, nem minősül támogatási versenynek.

(34)

A tervezett támogatás célja, hogy védje a brit/európai kultúrához kötődő videojátékok gyártását, vagyis az Egyesült Királyságban és Európában fejlesztett videojátékoknak csupán töredéke tekintetében biztosít kedvezményt, illetve a videojáték-fejlesztési ágazat kiadásainak csupán kis része tekintetében nyújt támogatást. Az ágazattal folytatott konzultációk alapján az Egyesült Királyság úgy becsüli, hogy a brit/európai kultúrához kötődő játékoknak csak kis része, mintegy 10 %-a rendelkezik majd 5 millió GBP feletti költségvetéssel. A játékfejlesztési kiadások többsége lényegesen kisebb projektek keretében merül majd fel.

(35)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(36)

Az adókedvezmény útján, a HMRC előzetes jóváhagyásával megvalósuló játékgyártási támogatás pénzügyi előnyt jelent a játékgyártó ágazat vállalkozásai számára, amelyet a HM Treasury költségvetéséből folyósítanak, így az az államnak tulajdonítható. Az intézkedés célja a kedvezményezett vállalkozások gyártási költségeinek csökkentése, és számukra gazdasági előnyt biztosít. Mivel kedvezményezettjei a videojáték-ágazatban működő vállalkozások, az intézkedés szelektív. Végül, mivel a játékokat más tagállamokban is gyártják, és világszerte forgalmazzák, az intézkedés érinti a tagállamok közötti kereskedelmet és versenyt. A támogatás ennek megfelelően a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

(37)

A program általános jogszerűségét illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság visszavonta azt a területi feltételt, amelyet a Bizottság az áruk belső piacon történő szabad mozgása és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében problémásnak talált. Az ország vállalta, hogy az elszámolható alvállalkozói költségek volumenét 1 millió GBP-ben korlátozza.

(38)

A Bizottság szerint az 1 millió GBP összegű korlát a szóban forgó esetben elfogadható, mivel a gyakorlatban a gyártási költségek mértékét tekintve valószínűleg nem akadályozza jelentősen alvállalkozók bevonását. Az Egyesült Királyság szerint a kulturális teszt által érintett videojátékok többségének gyártási költségvetése várhatóan nem haladja meg az 1 millió GBP-t, és csak mintegy 10 %-uk költségvetése haladja majd meg az 5 millió GBP-t. A videojátékok gyártási költségvetésének egyesült királyságbeli alakulása függvényében a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy felülvizsgálja ezt az értékhatárszintet, amikor az Egyesült Királyság – vállalt kötelezettségeinek megfelelően – a végrehajtást követő négy éven belül újra bejelenti ezt a támogatási intézkedést.

(39)

Az Egyesült Királyság a játékfejlesztési támogatást kultúrát előmozdító támogatásként kívánja indokolni. Ennek megfelelően a támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerint kell értékelni. A Bizottság nem készített iránymutatást e rendelkezés játékokra való alkalmazásáról. A filmművészeti közlemény azonban említi a játékokhoz nyújtható támogatás lehetőségét. A közlemény 24. pontja szerint a játékgyártást támogató állami intézkedések elbírálására eseti alapon továbbra is sor kerülhet. Amennyiben igazolható a kulturális és oktatási célokat szolgáló játékokra irányuló támogatási program szükségessége, úgy a Bizottság a filmművészeti közleményben foglalt támogatási intenzitási feltételeket fogja alkalmazni.

(40)

A Bizottságnak az intézkedés összeegyeztethetőségét ezért közvetlenül a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján kell értékelnie. Ellenőriznie kell, hogy a támogatás a kultúra előmozdítását szolgálja-e, és hogy nem befolyásolja-e az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A támogatásnak tehát megfelelő eszköznek kell lennie e cél elérésére, különösen a tekintetben, hogy a piaci szereplők a támogatás nélkül nem lennének eléggé ösztönözve a kívánt típusú játékok gyártására. Ami a támogatás arányosságát illeti, a filmművészeti közleményben megállapított maximális támogatási intenzitások analógia útján alkalmazhatók. A Bizottság a (20) és a (30) preambulumbekezdésben említett, franciaországi játékgyártási támogatásra vonatkozó két határozata kapcsán már megvizsgálta bizonyos videojátékok támogatásának szükségességét és kulturális célkitűzéseit.

(41)

Az Egyesült Királyság által javasolt játékgyártási támogatásnak a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjával való összeegyeztethetőség érdekében a kultúra előmozdítását kell szolgálnia. A program módosításának és az Egyesült Királyság által szolgáltatott további bizonyítékoknak a figyelembevételével a Bizottság meggyőződött arról, hogy az Egyesült Királyság valóban szelektív kulturális tesztet kíván alkalmazni annak biztosítására, hogy a támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjával összhangban csak a kultúra előmozdítására nyújtsák.

(42)

A Bizottság először is tudomásul veszi a játékok kulturális színvonalának megállapításához használt teszt kapcsán az Egyesült Királyság által adott magyarázatot (lásd a (27)–(29) preambulumbekezdést): az előirányzott kulturális tesztben a pontok többsége (20 pont a 31-ből) a játék kulturális tartalmára és hozzájárulására adható. Ezt tovább erősíti a kulturális minimumtartalom (az ún. aranypontok) szabálya: a teszten csak a megfelelő számú kulturális tartalmi pontot felmutató játék felelhet meg.

(43)

A tartalmi hangsúly így korlátozza a kedvezmény alkalmazási körét. A korábbi években forgalomba hozott játékokon elvégzett tesztszimuláció alapján kiderült, hogy az Egyesült Királyságban gyártott játékok 26–27 %-a ment volna át a kulturális teszten. E megfelelési ráta alapján a teszt kritériumai biztosítják, hogy az adókedvezményre jogosító videojátékok tartalma valóban kultúrához kötődő legyen, és a teszt kellően korlátozó ahhoz, hogy a támogatás a brit/európai kultúrához kötődő videojátékokat célozza. Összehasonlításképp: a francia videojáték-adókedvezményre vonatkozó 2007. évi határozatában (9) a Bizottság megállapítása szerint a játékok mintegy 30 %-os kiválasztási aránya jelzi, hogy a teszt kellően szelektív.

(44)

Ebből következik, hogy az eljárást megindító határozatban felvetett aggályokat eloszlatták. Az, hogy a játékoknak csupán mintegy 27 %-a kerül kiválasztásra, jelzi, hogy az intézkedés célja nem pusztán egy adott ágazat támogatása, hanem valóban kulturális indíttatású. A támogatási intézkedés így teljesíti a ténylegesen a kultúra előmozdítására irányuló célkitűzés feltételét.

(45)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének (d) pontja alapján a videojáték-adókedvezménynek megfelelő eszköznek kell lennie a kitűzött cél eléréséhez. Az egyéb okból nyújtott, e kulturális célkitűzést nem követő állami támogatások valószínűleg inkább ágazatspecifikus célokat szolgálnának. A Bizottság elismeri, hogy az adókedvezmény ebben a formában ténylegesen lehetővé teszi az állami támogatásnak a kulturális tartalmú játékok felé való irányítását, és ily módon megfelelő eszköz a kitűzött kulturális cél eléréséhez.

(46)

A játékpiac igen dinamikus fejlődésére és változásaira tekintettel a brit hatóságok adatokat szolgáltattak annak alátámasztására, hogy a támogatás szükséges az ilyen játékok kibocsátásához, és hogy a támogatás nélkül a kultúrához kötődő játékok gyártása és piaci részesedése számottevően csökkenne. Az adatok szerint a brit kultúrához kötődő játékok száma folyamatosan csökken, arányuk az Egyesült Királyságban forgalomba hozott összes játékhoz viszonyítva a 2003. évi 9 %-ról 2006-ra jelentősen, 4 %-ra csökkent, 2009 és 2012 között pedig 3 %-on állt.

(47)

Az adott kultúrához kötődő játékok gyártási költségei megegyeznek a „globális” játékokéval, piacuk viszont jelentősen kisebb. Gyártásuk ezért magasabb gazdasági kockázattal jár. A brit/európai kulturális tartalommal bíró videojátékok tehát üzletileg kevésbé életképesek, mint a globalizáltabb tartalmúak. Emiatt a piac folyamatosan arra kényszeríti az európai játékfejlesztőket, hogy a globális eladhatóság érdekében csökkentsék a játékok európai kultúrához kötődő elemeit. Az európai kultúrához kötődő játékok fejlesztői egyre nehezebben jutnak magánfinanszírozáshoz.

(48)

A tervezett adókedvezmény a gyártási költségek csökkentése révén előmozdítja a kulturális tartalmú videojátékok gyártását a pusztán szórakoztatási célú játékokéval szemben. Azt a következtetést kell tehát levonni, hogy az intézkedés alkalmas arra, hogy elegendő ösztönző hatása legyen a célkitűzés megvalósításához.

(49)

A támogatási intézkedés emellett arányos, mivel a támogatási intenzitást a támogatható játékok készítésekor ténylegesen felmerült gyártási költségek 25 %-ára korlátozza. Ez alacsonyabb, mint az audiovizuális alkotások kapcsán – a megengedhető támogatási intenzitás tekintetében analógia útján alkalmazható – filmművészeti közlemény 52. pontjának 1. alpontjában engedélyezett 50 %.

(50)

Végül, annak érdekében, hogy az intézkedés ne befolyásolja az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, annak az általa okozott versenytorzítást és kereskedelmi hatásokat pozitív hatásokkal kell kiegyensúlyoznia.

(51)

Az Egyesült Királyság és az ágazati képviselők által szolgáltatott adatok alapján 2012-ben az országban forgalomba hozott játékok kevesebb mint 10 %-át fejlesztették az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Királyságban forgalomba hozott támogatható játékok piaci részesedése meglehetősen alacsony (4–5 %). Hasonlóképpen, arányuk az Egyesült Királyságban gyártott videojátékok között is viszonylag csekély, 27 % körüli.

(52)

Emellett egy potenciálisan érintett harmadik fél sem mutatott rá az intézkedés esetleges káros hatásaira. Éppen ellenkezőleg, az eljárás megindítását követően észrevételeket benyújtó videojáték-gyártói szövetségek – a TIGA és az EGDF – kiemelték, hogy az intézkedés nem befolyásolja nagymértékben a nemzeti ágazataikat, hanem átfogó hatása a főként Észak-Amerikából és a Távol-Keletről származó verseny tekintetében jelentős. Tagállamok közötti támogatási verseny kialakulása tehát meglehetősen valószínűtlen.

(53)

Mindenesetre hasznos, hogy az Egyesült Királyság a támogatás időtartamát négy évre korlátozza annak érdekében, hogy a piaci fejlemények tükrében lehetővé tegye alkalmazásának értékelését és magának a programnak az újraértékelését.

(54)

A Bizottság következésképpen úgy ítéli meg, hogy az eljárást megindító határozatban felvetett aggályokat eloszlatták. Az intézkedés versenytorzító és tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatásai kellően korlátozottak ahhoz, hogy mértékük ne legyen ellentétes a közös érdekkel.

(55)

A Bizottság következésképpen úgy véli, hogy a támogatásnak nem lesz olyan hatása, hogy indokolatlanul megerősítse a kedvezményezett vállalkozások piaci erejét, és nem is gátolja a piac szereplőinek dinamikus ösztönzőit, hanem éppen ellenkezőleg, növeli a piaci kínálat sokféleségét. Azt a következtetést kell tehát levonni, hogy az intézkedés által okozott versenytorzulások és a kereskedelemre gyakorolt hatások korlátozottak, ily módon a támogatás globális mérlege pozitív. Ennek megfelelően a videojáték-gyártási adókedvezmény a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal,