(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében rögzített eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni a központi szerződő felek tekintetében, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Szingapúr jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) a Szingapúrban engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerről alkotott szakvéleményét. A szakvélemény megállapította, hogy számos eltérés van a központi felekre Szingapúrban igazságszolgáltatási szinten alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények, valamint a 648/2012/EU rendelet szerinti jogilag kötelező érvényű követelmények között. Mindazonáltal ez a határozat nemcsak a központi szerződő felekre Szingapúrban alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények összehasonlító elemzésén alapul, hanem a szóban forgó követelmények eredményének, valamint annak értékelésén is, hogy e követelmények olyan módon enyhítik-e az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket esetleg érintő kockázatokat, hogy az egyenértékűnek minősül a 648/2012/EU rendeletben meghatározott jogilag kötelező érvényű követelmények eredményével. Ennek során mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon végrehajtott elszámolási tevékenység jóval csekélyebb kockázatot hordoz.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

A Szingapúrban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó jogilag kötelező érvényű követelmények a következők: az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény (Securities and Futures Act – SFA) 289. fejezete, valamint az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre (elszámolási mechanizmusokra) vonatkozó 2013. évi rendeletek (SFA-rendeletek). Az SFA célja a biztonságos és hatékony elszámolási szolgáltatások előmozdítása és a rendszerszintű kockázat csökkentése. Az SFA-rendeletek továbbfejlesztik és végrehajtják az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény előírásait. Az SFA engedélyezési rendszert vezet be valamennyi olyan, rendszerszinten jelentős elszámolási mechanizmus tekintetében, amely központi szerződő félként jár el; ezeket a mechanizmusokat a Szingapúri Monetáris Hatóságnak (Monetary Authority of Singapore – MAS) jóváhagyott elszámolóházként engedélyeznie kell. Más elszámolási mechanizmusokat, többek között tengerentúli központi szerződő feleket az MAS elismert elszámolóházként engedélyez.

(7)

2013 januárjában az MAS közzétette a pénzpiaci infrastruktúrák felügyeletére vonatkozó monográfiát (a továbbiakban: a monográfia) is, amely megállapítja a központi szerződő felekre a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) (CPSS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által 2012 áprilisában kibocsátott, a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek végrehajtása során alkalmazandó előírásokat. A monográfia mindenekelőtt ismerteti, hogy az MAS elvárása szerint a jóváhagyott elszámolóházaknak hogyan kell teljesíteniük az SFA szerinti kötelezettségeiket; az MAS figyelembe veszi a monográfiát az SFA-kötelezettségek jóváhagyott elszámolóházak általi teljesítésének értékelése során.

(8)

Jóváhagyott elszámolóházként való engedélyezésükhöz az elszámolóházaknak az SFA és az SFA-rendeletek által meghatározott konkrét követelményeket kell teljesíteniük. Az MAS feltételekhez vagy korlátozásokhoz kötheti a jóváhagyott elszámolóházak engedélyezését és bármikor kiegészíthet, változtathat vagy visszavonhat bármely, rájuk vonatkozó feltételt vagy korlátozást. A jóváhagyott elszámolóházaknak biztonságosan és hatékonyan kell működtetniük az elszámolási mechanizmust és prudens módon kell kezelniük az üzleti tevékenységükkel és műveleteikkel összefüggő kockázatokat, továbbá elegendő pénzügyi, humán- és rendszererőforrással kell rendelkezniük.

(9)

Emellett az SFA-nak megfelelően a jóváhagyott elszámolóházaknak egyedileg belső szabályokat és eljárásokat kell elfogadniuk, amelyek biztosítják az elszámolási mechanizmus megfelelő és hatékony működtetését, valamint a tagok megfelelő szabályozását és felügyeletét. A jóváhagyott elszámolóházak belső szabályainak és eljárásainak ki kell terjedniük az MAS által előírt konkrét témákra, többek között az elszámolási mechanizmus működtetésével összefüggő kockázatokhoz kapcsolódó követelményekre, a nemteljesítések kezelésére, valamint a tagjaik által teljesítendő feltételekre. E tekintetben a monográfia előírásai a jóváhagyott elszámolóházak belső szabályain és eljárásain keresztül kerülnek végrehajtásra. A jóváhagyott elszámolóházak belső szabályait és eljárásait, valamint azok bármely módosítását a végrehajtást megelőzően be kell nyújtani a Szingapúri Monetáris Hatóságnak. Az MAS megtagadhatja a belső szabályok és eljárások, illetőleg a javasolt módosítások bármely részének engedélyezését, módosíthatja vagy kiegészítheti azokat. Emellett az SFA-rendeletek kifejezetten előírják, hogy a Szingapúri Monetáris Hatóságnak előzetesen engedélyeznie kell bármely változást a jóváhagyott elszámolóház kockázatkezelési keretrendszerében, ideértve az elfogadott biztosítékok típusát, a biztosítékok értékelésének módszertanát és a jóváhagyott elszámolóház résztvevőivel szembeni kockázati kitettségének kezelésére szolgáló fedezet meghatározását, valamint a tagok nemteljesítésének fedezésére rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat (kivéve a jóváhagyott elszámolóháznál tartott fedezetet). Az SFA szankciókat ír elő arra az esetre, ha a jóváhagyott elszámolóház belső szabályainak és eljárásainak módosítására olyan módon kerül sor, amely már nem felel meg az MAS által meghatározott követelményeknek. Következésképpen az SFA-nak megfelelően a jóváhagyott elszámolóházak belső szabályai és eljárásai kötelező érvényűek ezen elszámolóházakra nézve.

(10)

Szingapúr jogilag kötelező érvényű követelményei így kétszintű struktúrát alkotnak. Az SFA-ban és az SFA-rendeletekben a jóváhagyott elszámolóházakra vonatkozóan rögzített alapkövetelmények (elsődleges szabályok) magas szintű előírásokat határoznak meg, amelyeket a jóváhagyott elszámolóházaknak be kell tartaniuk ahhoz, hogy engedélyt kapjanak elszámolási szolgáltatások nyújtására Szingapúrban. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Szingapúrban a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelés bizonyítása céljából a jóváhagyott elszámolóháznak – a végrehajtást megelőzően – be kell nyújtania belső szabályait és eljárásait a Szingapúri Monetáris Hatóságnak, és az MAS visszautasíthatja azok engedélyezését, illetőleg módosíthatja vagy kiegészítheti azokat. Az említett belső szabályok és eljárások jelentik Szingapúrban a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét, amelynek részletes előírásokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a kérelmező elszámolóház milyen módon teljesítse a szóban forgó magas szintű előírásokat a monográfiának megfelelően. Emellett a jóváhagyott elszámolóházak belső szabályai és eljárásai az elsődleges szabályokat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak.

(11)

A jóváhagyott elszámolóházakra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a jóváhagyott elszámolóházban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végrehajtott elszámolási tevékenységben rejlő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Azonos szintű kockázatcsökkentés elérése érdekében a nagyobb, következésképpen magasabb kockázatot rejtő pénzügyi piacokon tevékenykedő központi szerződő felek esetében szigorúbb kockázatcsökkentési előírásokra van szükség, mint azok esetében, amelyek csekélyebb eredendő kockázatot jelentő kisebb pénzügyi piacokon tevékenykednek.

(12)

Azon pénzügyi piacok mérete, amelyeken a jóváhagyott elszámolóházak végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint annak a piacnak a mérete, ahol az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek nyújtják szolgáltatásaikat. Mindenekelőtt az elmúlt három évben Szingapúrban elszámolt ügyletek teljes értéke nem érte el a G10-ekhez tartozó uniós tagállamokban elszámolt ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen a jóváhagyott elszámolóházakban való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(13)

Ezért a jóváhagyott elszámolóházakra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűnek tekinthető, amennyiben megfelelő az említett alacsonyabb mértékű kockázat enyhítésére. A jóváhagyott elszámolóházakra vonatkozó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályaik és eljárásaik, enyhítik a Szingapúrban fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet rendelkezéseinek eredményével egyenértékű kockázatcsökkentési eredményt érnek el.

(14)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a szingapúri jogi és felügyeleti keretrendszer biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező jóváhagyott elszámolóházak megfelelnek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(15)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Szingapúr jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá essenek.

(16)

A jóváhagyott elszámolóházak biztonságos és hatékony működését és mindenekelőtt az SFA szerinti kötelezettségeknek vagy követelményeknek, illetőleg az MAS által előírt és a jóváhagyott elszámolóházak belső szabályaiba és eljárásaiba beillesztendő követelményeknek való megfelelést biztosítandó, az MAS általános vagy konkrét utasításokat adhat ki. Az SFA szankciókat ír elő, amennyiben az érintett jóváhagyott elszámolóház nem tartja be az MAS által kiadott utasításokat. A jóváhagyott elszámolóházak belső szabályainak és eljárásainak kikényszeríthetősége tekintetében az MAS a legfelsőbb bírósághoz fordulhat, amely elrendelheti, hogy a jóváhagyott elszámolóház teljesítse, tartsa be, hajtsa végre vagy érvényesítse belső szabályait és eljárásait. Végül, az MAS többek között akkor vonhatja vissza a jóváhagyott elszámolóház engedélyét, amennyiben az nem tartja be a hatóság által előírt követelményeket, az engedélyezésre vonatkozó feltételeket vagy korlátozásokat, az MAS által az SFA keretében kiadott utasításokat, vagy az SFA rendelkezéseit.

(17)

Emellett a jóváhagyott elszámolóházaknak az SFA-rendeleteknek megfelelően éves jelentést kell benyújtaniuk az MAS felé, amelyben ismertetik, hogyan tettek eleget az SFA szerinti kötelezettségeiknek a pénzügyi év során. Be kell nyújtaniuk a Szingapúri Monetáris Hatóságnak továbbá a jóváhagyott elszámolóházra vonatkozó részletes könyvvizsgálói jelentést, amelynek tartalmaznia kell a könyvvizsgálóknak a jóváhagyott elszámolóház belső ellenőrzésére, valamint az SFA rendelkezéseinek és az MAS által az SFA keretében kiadott utasításoknak való esetleges meg nem felelésére vonatkozó megállapításait és ajánlásait.

(18)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Szingapúr jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek.

(19)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Szingapúr jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(20)

A harmadik országbeli központi szerződő felek elismert elszámolóházra vonatkozó engedélyt kérelmezhetnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtsanak Szingapúrban, mint amilyen szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkeznek a harmadik országban.

(21)

Az elismert elszámolóházra vonatkozó engedély megadása előtt az MAS megvizsgálja, hogy azon harmadik ország szabályozása, amelyben a központi szerződő fél engedéllyel rendelkezik, összehasonlítható-e a Szingapúrban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerrel, beleértve a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek alkalmazását. Az elismert elszámolóházra vonatkozó engedély megadásához szükség van az MAS és az érintett külföldi felügyeleti hatóság közötti együttműködési megállapodásra is.

(22)

Meg kell jegyezni, hogy a szingapúri jogi szabályozás harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó elismerési eljárásának struktúrája eltér a 648/2012/EU rendeletben meghatározott eljárástól, mindazonáltal úgy kell tekinteni, hogy ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(23)

Úgy tekinthető tehát, hogy Szingapúr jogi és felügyeleti keretrendszere a jóváhagyott elszámolóházak tekintetében teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak – az ESMA-tól kapott tájékoztatást figyelembe véve – továbbra is nyomon kell követnie a központi szerződő felekkel kapcsolatos szingapúri jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(24)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,