MELLÉKLET
AZ ÁSVÁNYOLAJ- ÉS GÁZFINOMÍTÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK
| HATÁLY | 41 |
| ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK | 43 |
| Levegőbe jutó kibocsátások átlagolási időszakai és referenciafeltételei | 43 |
| A kibocsátási koncentráció referencia-oxigénszintre történő átváltása | 44 |
| Vízbe jutó kibocsátások átlagolási időszakai és referenciafeltételei | 44 |
| FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK | 44 |
|
1.1. |
Ásványolaj- és gázfinomításra vonatkozó általános BAT-következtetések | 46 |
|
1.1.1. |
Környezetirányítási rendszerek | 46 |
|
1.1.2. |
Energiahatékonyság | 47 |
|
1.1.3. |
Szilárd anyagok tárolása és kezelése | 48 |
|
1.1.4. |
Levegőbe jutó kibocsátások nyomon követése és az eljárások kulcsparaméterei | 48 |
|
1.1.5. |
Hulladékgáz-kezelő rendszerek üzemeltetése | 49 |
|
1.1.6. |
Vízbe jutó kibocsátások nyomon követése | 50 |
|
1.1.7. |
Vízbe jutó kibocsátások | 50 |
|
1.1.8. |
Hulladéktermelés és -gazdálkodás | 52 |
|
1.1.9. |
Zaj | 53 |
|
1.1.10. |
Integrált finomítói menedzsmentre vonatkozó BAT-következtetések | 53 |
|
1.2. |
Az alkilezési eljárásra vonatkozó BAT-következtetések | 54 |
|
1.2.1. |
Fluorsavas alkilezési eljárás | 54 |
|
1.2.2. |
Kénsavas alkilezési eljárás | 54 |
|
1.3. |
Bázisolaj-előállítási eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések | 54 |
|
1.4. |
A bitumengyártásra vonatkozó BAT-következtetések | 55 |
|
1.5. |
A fluid katalitikus krakkolásra vonatkozó BAT-következtetések | 55 |
|
1.6. |
A katalitikus reformálási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések | 59 |
|
1.7. |
A kokszolási eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések | 60 |
|
1.8. |
A sótalanítási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések | 62 |
|
1.9. |
A tüzelőberendezésekre vonatkozó BAT-következtetések | 62 |
|
1.10. |
Az éterezési eljárásra vonatkozó BAT-következtetések | 68 |
|
1.11. |
Az izomerizációs eljárásra vonatkozó BAT-következtetések | 69 |
|
1.12. |
A földgázfinomításra vonatkozó BAT-következtetések | 69 |
|
1.13. |
A desztillálási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések | 69 |
|
1.14. |
A termékfinomítási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések | 69 |
|
1.15. |
Tárolási és anyagmozgatási eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések | 70 |
|
1.16. |
Viszkozitástörésre és egyéb konverziós eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések | 71 |
|
1.17. |
Hulladékgáz kénkezelésére vonatkozó BAT-következtetések | 72 |
|
1.18. |
Fáklyákra vonatkozó BAT-következtetések | 72 |
|
1.19. |
Integrált kibocsátáskezelésre vonatkozó BAT-következtetések | 73 |
| SZÓJEGYZÉK | 75 |
|
1.20. |
A levegőbe jutó kibocsátások megelőzésére és ellenőrzésére szolgáló technikák leírása | 75 |
|
1.20.1. |
Por | 75 |
|
1.20.2. |
Nitrogén-oxidok (NOX) | 76 |
|
1.20.3. |
Kén-oxidok (SOX) | 77 |
|
1.20.4. |
Kombinált technikák (SOx, NOx és por) | 79 |
|
1.20.5. |
Szén-monoxid (CO) | 79 |
|
1.20.6. |
Illékony szerves vegyületek (VOC) | 79 |
|
1.20.7. |
Egyéb technikák | 81 |
|
1.21. |
A vízbe jutó kibocsátások megelőzésére és ellenőrzésére szolgáló technikák leírása | 82 |
|
1.21.1. |
A szennyvíz előkezelése | 82 |
|
1.21.2. |
A szennyvíz kezelése | 82 |
HATÁLY
Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 1.2. pontjában meghatározott alábbi ipari tevékenységekre vonatkoznak: „1.2. Ásványolaj és gáz finomítása.”
A BAT-következtetések különösen az alábbi folyamatokra és tevékenységekre terjednek ki:
|
Tevékenység |
A tevékenység részét képező altevékenységek vagy eljárások |
|
Alkilezés |
Valamennyi alkilezési eljárás: fluorsavas (HF), kénsavas (H2SO4) és szilárdsavas eljárás |
|
Bázisolajgyártás |
Aszfaltmentesítés, aromás extrakció, paraffinmentesítés és hidrogénező utófinomítás |
|
Bitumengyártás |
Valamennyi technika a tárolástól a végső termék adalékanyagaig |
|
Katalitikus krakkolás |
A katalitikus krakkoló valamennyi típusa, például fluid katalitikus krakkoló |
|
Katalitikus reformálás |
Folyamatos, ciklikus és szemiregeneratív katalikus reformálás |
|
Kokszolás |
Késleltetett és fluid kokszolási eljárások. Kalcinálás |
|
Hűtés |
Olajfinomítókban alkalmazott hűtési technikák |
|
Sótalanítás |
Nyersolaj sótalanítása |
|
Energiatermelési célú tüzelőberendezések |
Finomítói tüzelőanyagot égető tüzelőberendezések, a csak hagyományos vagy csak kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagokat használó berendezések kivételével |
|
Éterezés |
Üzemanyag-adalékanyagként használt vegyipari termékek (pl. alkoholok és éterek – köztük MTBE, ETBE és TAME) előállítása |
|
Gázszétválasztás |
A nyersolaj könnyű frakcióinak, – például finomítói fűtőgáz (RFG), cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) – leválasztása |
|
Hidrogént fogyasztó eljárások |
Hidrokrakkolási, hidrogénes finomítási, hidrogénes kezelési, hidrokonverziós, hidrogénes feldolgozási és hidrogénezési eljárások |
|
Hidrogéngyártás |
Parciális oxidáció, vízgőzös reformálás, gázfűtéses reformálás és hidrogéntisztítás |
|
Izomerizáció |
C4, C5 és C6 szénhidrogén-vegyületek izomerizációja |
|
Földgázkezelő üzemek |
Földgázfeldolgozás, beleértve a földgáz cseppfolyósítását is |
|
Polimerizáció |
Polimerizáció, dimerizáció és kondenzáció |
|
Primér desztilláció |
Atmoszférikus és vákuumdesztilláció |
|
Termékek finomító kezelése |
Édesítés és végső termékfinomítás |
|
Finomítói anyagok tárolása és kezelése |
Finomítói anyagok tárolása, bekeverése, be- és kirakodása |
|
Viszkozitástörés és egyéb termikus konverziós eljárások |
Termikus kezelési eljárások, például viszkozitástörés, illetve termikus gázolaj-kezelési eljárások |
|
Hulladékgáz-kezelés |
A légszennyező kibocsátás csökkentésének vagy mérséklésének technikái |
|
Szennyvízkezelés |
Kibocsátást megelőző szennyvízkezelési technikák |
|
Hulladékgazdálkodás |
Hulladékanyagok képződését megakadályozó vagy mérséklő technikák |
A BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbi tevékenységekre és folyamatokra:
|
— |
nyersolaj- és földgázfeltárás és -kitermelés, |
|
— |
nyersolaj- és földgázszállítás, |
|
— |
termékek forgalmazása és terjesztése. |
Az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényeges egyéb referenciadokumentumok:
|
Referenciadokumentum |
Tárgy |
|
Közös szennyvíztisztító és hulladékgáz-tisztító/-kezelő rendszerek a vegyipari ágazatban (CWW) |
Szennyvíz-gazdálkodási és -feldolgozási technológiák |
|
Ipari hűtőrendszerek (ICS) |
Hűtési eljárások |
|
Gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM) |
A technikák gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatásai |
|
Tárolásból származó kibocsátások (EFS) |
Finomítói anyagok tárolása, bekeverése, be- és kirakodása |
|
Energiahatékonyság (ENE) |
Energiahatékonyság és integrált finomítói menedzsment |
|
Nagyteljesítményű tüzelőberendezések (LCP) |
Hagyományos és kereskedelemben forgalmazott tüzelőanyagok égetése |
|
Nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása (LVIC-AAF) |
Vízgőzös reformálás és hidrogéntisztítás |
|
Nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok gyártása (LVOC) |
Éterezési eljárás (MTBE, ETBE és TAME előállítás) |
|
Hulladékégetés (WI) |
Hulladékégetés |
|
Hulladékkezelés (WT) |
Hulladékkezelés |
|
A nyomon követés általános elvei (MON) |
Levegőbe és vízbe jutó kibocsátások nyomon követése |
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
Az ezen BAT-következtetésekben felsorolt és részletezett technikák nem előíró jellegűek, és teljes körűnek sem tekinthetők. Használhatók eltérő technikák, amennyiben azok garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.
Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan alkalmazhatók.
Levegőbe jutó kibocsátások átlagolási időszakai és referenciafeltételei
Eltérő rendelkezés hiányában az ezen BAT-következtetésekben szereplő, elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-értékek) a kibocsátott anyagok tömege és az egységnyi térfogatú hulladékgáz térfogatának arányaként kifejezett, normál körülmények között – 273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz gáz esetében – mért koncentrációszintekre értendők.
|
Folyamatos mérések esetén |
A BAT-AEL-értékek havi átlagértékek, melyeket egy hónapos időszak során mért valamennyi érvényes óránkénti átlagérték átlaga tesz ki |
|
Időszakos mérések esetén |
A BAT-AEL-értékek három szúrópróbaszerű, egyenként legalább 30 perces időtartam alatt vett minta átlagértékei |
Tüzelőberendezések, katalitikus krakkolási eljárások és hulladékgáz-kénkinyerő egységek esetében az oxigénre vonatkozó referenciafeltételeket az 1. táblázat ismerteti.
1. táblázat
A levegőbe jutó kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL-ek referenciafeltételei
|
Tevékenységek |
Mértékegység |
Oxigénre vonatkozó referenciafeltételek |
|
Folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagokat használó tüzelőberendezések, a gázturbinák és -berendezések kivételével |
mg/Nm3 |
3 térfogat% oxigén |
|
Szilárd tüzelőanyagokat égető tüzelőberendezés |
mg/Nm3 |
6 térfogat% oxigén |
|
Gázturbinák (ideértve a kombinált ciklusú gázturbinákat – CCGT) és gázberendezések |
mg/Nm3 |
15 térfogat% oxigén |
|
Katalitikus krakkolási eljárás (regenerátor) |
mg/Nm3 |
3 térfogat% oxigén |
|
Hulladékgáz-kénkinyerő egység (1) |
mg/Nm3 |
3 térfogat% oxigén |
A kibocsátási koncentráció referencia-oxigénszintre történő átváltása
A kibocsátási koncentrációnak egy adott referencia-oxigénszintre történő kiszámítása az alábbi képlet (lásd 1. táblázat) segítségével történik:
ahol:
|
ER (mg/Nm3) |
: |
az OR referencia-oxigénszintre korrigált kibocsátási koncentráció |
|
OR (térf. %) |
: |
referencia-oxigénszint |
|
EM (mg/Nm3) |
: |
az OM mért oxigénszintre korrigált kibocsátási koncentráció |
|
OM (térf. %) |
: |
mért oxigénszint. |
Vízbe jutó kibocsátások átlagolási időszakai és referenciafeltételei
Eltérő rendelkezés hiányában az ezen BAT-következtetésekben szereplő, a vízbe jutó kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-értékek) mg/l-ben (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú vízhez viszonyított tömegeként) kifejezett koncentrációszintekre értendők.
Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-AEL-ek vonatkozásában az átlagolási időszakok a következők:
|
Napi átlagérték |
24 órás, térfogatáram-arányos egyesített mintaként tekintett mintavételi időszak vagy – ha a térfogatáram megfelelő stabilitást mutat – időarányos mintavétel átlagértéke |
|
Éves/havi átlag |
Egy év/hónap során kapott napi átlagértékek összességének a napi térfogatáram szerint súlyozott átlagértéke |
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ezen BAT-következtetések céljából az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:
|
Fogalom |
Fogalommeghatározás |
|
Üzemegység |
A létesítmény egy adott specifikus feldolgozási eljárást végző része/alegysége |
|
Új üzemegység |
A létesítmény területén ezen BAT-következtetések közzététele után első ízben működési engedélyt kapó üzemegység, vagy ezen BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain teljes körű cserén átesett üzemegység |
|
Meglévő üzemegység |
Olyan üzemegység, amely nem minősül új üzemegységnek |
|
Melléktermék-gáz |
Gyártási eljárás során keletkező, például savasgáz-kezelő vagy kénkinyerő egységben (SRU) további feldolgozást igénylő gáz |
|
Füstgáz |
Oxidációs fázist, általában égetést (pl. regenerátor, Claus egység) követően az üzemben felszabaduló égéstermék-gáz |
|
Véggáz |
Az SRU (általában Claus eljárás) végtermékeként kapott gáz közismert neve |
|
VOC |
A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 45. pontja szerinti illékony szerves vegyületek |
|
NMVOC |
Metántól eltérő illékony szerves vegyületek |
|
Diffúz VOC-kibocsátás |
Becsatornázatlan, nem egyedi kibocsátási pontokon, például kéményeken át távozó VOC-kibocsátás. Ezek származhatnak „területi” forrásokból (pl. tartályok) vagy „pontszerű” forrásokból (pl. vezetékek illesztékei) |
|
NO2-ban kifejezett NOX |
A nitrogén-oxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének NO2-ban kifejezett összege |
|
SO2-ban kifejezett SOX |
A kén-dioxid (SO2) és a kén-trioxid (SO3) mennyiségének SO2-ban kifejezett összege |
|
H2S |
Kénhidrogén. A karbonil-szulfid és a merkaptán kivételével |
|
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid |
Az összes gáznemű klorid HCl-ben kifejezve |
|
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid |
Az összes gáznemű fluorid HF-ben kifejezve |
|
FCC-egység |
Fluid katalitikus krakkolás: a nehéz szénhidrogének átalakítását szolgáló konverziós folyamat, mely hő és katalizátor segítségével a nagyobb szénhidrogén-molekulákat könnyebb molekulákra választja szét |
|
SRU |
Kénykinyerő egység. Lásd az 1.20.3. szakasz fogalommeghatározását |
|
Finomítói tüzelőanyag |
Nyersolaj finomításának desztillációs vagy konverziós szakaszaiból létrejött szilárd, folyékony vagy gáznemű tüzelőanyag. Ilyen például a finomítói fűtőgáz (RFG), a szintézisgáz, a finomítói olajak és a petrolkoksz |
|
RFG |
Finomítói fűtőgáz: a desztilláló vagy konverziós egységekből származó, tüzelőanyagként felhasznált melléktermék-gázok |
|
Tüzelőberendezés |
A finomítólétesítményen belül működő, finomítói üzemanyagokat önmagukban vagy más tüzelőanyagokkal együtt energiatermelési célból elégető üzemegység, például kazán (kivéve a CO-kazánt), kohó vagy gázturbina |
|
Folyamatos mérés |
A létesítménybe állandó jelleggel telepített, „automatikus mérési rendszert” (AMS) vagy „folyamatos kibocsátásmérő rendszert” (CEMS) használó mérési módszer |
|
Időszakos mérés |
Manuális vagy automatikus referencia-módszerekkel időközönként vett mérési érték meghatározása |
|
Levegőbe jutó kibocsátás közvetett nyomon követése |
Egy adott szennyező anyag füstgázában található kibocsátáskoncentráció különböző helyettesítő paraméterek (pl. az alapanyag/tüzelőanyag O2-, kén- vagy nitrogéntartalma) mérésének megfelelő kombinációja, számítások és rendszeres kéménymérések alapján adott becslése. A közvetett nyomon követés egyik példája az üzemanyag kéntartalma alapján meghatározott kibocsátási arányok alkalmazása. A közvetett nyomon követés másik példája a PEMS alkalmazása |
|
Prediktív kibocsátás-mérési rendszer (PEMS) |
Egy adott szennyező anyag kibocsátás-koncentrációjának meghatározására szolgáló rendszer, amely bizonyos folyamatosan nyomon követett jellegzetes folyamatparaméterekre (pl. tüzelőanyag- és gázfogyasztás, levegő/tüzelőanyag arány), valamint egy adott kibocsátási forrás tüzelőanyagának és alapanyagainak minőségére vonatkozó adatokra (pl. kéntartalom) támaszkodik |
|
Illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek |
Több mint 4 kPa Reid-gőznyomás (RVP) értéket mutató kőolajszármazékok, pl. nafta és aromások |
|
Begyűjtési arány |
A gőzvisszanyerő egységbe (VRU) vezetett áramokból visszanyert NMVOC aránya |
1.1. Ásványolaj- és gázfinomításra vonatkozó általános BAT-következtetések
Az 1.2–1.19. pontokban foglalt, egyes konkrét folyamatokra vonatkozó BAT-következtetéseket az e pontban foglalt általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.
1.1.1. Környezetirányítási rendszerek
|
BAT 1. |
Az ásványolaj- és gázfinomító létesítmények átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) olyan környezetirányítási rendszer bevezetésében és működtetésében áll, amely magában foglalja a következőket:
|
A környezetirányítási rendszer hatálya (pl. részletessége) és jellege (pl. szabványosított vagy nem szabványosított) általában a létesítmény természetével, méretével és összetettségével, valamint lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.
1.1.2. Energiahatékonyság
|
BAT 2. |
A hatékony energiafelhasználás érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1.1.3. Szilárd anyagok tárolása és kezelése
|
BAT 3. |
A porlékony anyagok tárolásából és kezeléséből származó porkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése terén az elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása:
|
1.1.4. Levegőbe jutó kibocsátások nyomon követése és az eljárások kulcsparaméterei
|
BAT 4. |
Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe jutó kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő nyomon követése, legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technikát (BAT) olyan ISO-, országos vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása jelenti, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.
|
|
BAT 5. |
Az elérhető legjobb technika (BAT) a katalitikus krakkolás és a tüzelőberendezések szennyezőanyag-kibocsátásához kapcsolódó releváns folyamatparaméterek megfelelő technikákkal, legalább alábbi gyakorisággal történő nyomon követésében áll.
|
|
BAT 6. |
Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe jutó diffúz VOC-kibocsátás nyomon követése az egész létesítményben valamennyi alábbi technika alkalmazásával:
|
A létesítmény kibocsátásának rendszeres időközönként történő átvilágítása és számszerűsítése abszorpcióalapú optikai technikákkal, pl. differenciálabszorpciós fényérzékelés és távmérés (DIAL) vagy szolárokkultációs fluxusmérés (solar occultation flux, SOF) alkalmazásával hasznos kiegészítő módszer lehet.
Lásd az 1.20.6. szakaszt.
1.1.5. Hulladékgáz-kezelő rendszerek üzemeltetése
|
BAT 7. |
A levegőbe jutó kibocsátások csökkentése vagy megelőzése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a savasgáz-kezelő egységek, kénkinyerő egységek és egyéb hulladékgáz-kezelő rendszerek hozzáférhető és optimális kapacitáson történő működtetése. |
Speciális eljárások határozhatók meg a rendestől eltérő üzemeltetési feltételek esetére, így különösen:
|
i. |
indítási és leállítási műveletek esetén; |
|
ii. |
egyéb olyan körülmények tekintetében, amelyek hatással lehetnek a rendszerek megfelelő működésére (pl. rendszeres és rendkívüli karbantartás, valamint az egységek és/vagy a hulladékgáz-kezelő rendszer tisztítási műveletei); |
|
iii. |
elégtelen hulladékgáz-áramlás vagy hőmérséklet esetén, ami miatt a hulladékgáz-kezelő rendszer nem teljes kapacitáson üzemel. |
|
BAT 8. |
Szelektív katalitikus redukciós (SCR) vagy szelektív nem katalitikus redukciós (SNCR) technikák alkalmazása esetén az ammónia (NH3) levegőbe történő kibocsátásának megelőzése, illetve csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az SCR vagy SNCR hulladékgáz-kezelő rendszerek megfelelő üzemelési körülményeinek fenntartása a nem reagált NH3 kibocsátásának korlátozása érdekében.
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 2. táblázatot. 2. táblázat BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek az ammónia (NH3) levegőbe történő kibocsátása tekintetében SCR vagy SNCR technikát alkalmazó tüzelő- vagy egyéb ipari berendezés esetén
|
|
BAT 9. |
Savasvíz-sztrippelő egység használata esetén a levegőbe jutó kibocsátások megelőzése, illetve csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a savas füstgázok elvezetése az egységből egy SRU-egységbe vagy más egyenértékű gázkezelő rendszerbe.
Ezzel szemben nem bevált technika a kezeletlen savas vízből kivált gázok közvetlen elégetése. |
1.1.6. Vízbe jutó kibocsátások nyomon követése
|
BAT 10. |
Az elérhető legjobb technika (BAT) a vízbe jutó kibocsátásoknak a 3. táblázatban szereplő gyakorisággal, az EN-szabványoknak megfelelően történő nyomon követése. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technika (BAT) olyan ISO-, országos vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani. |
1.1.7. Vízbe jutó kibocsátások
|
BAT 11. |
A vízfogyasztás és a szennyezett víz mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák együttes alkalmazása.
|
|
BAT 12. |
A fogadó víztestbe való kibocsátáskor a szennyvízben található szennyezőanyag-mennyiség csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az oldhatatlan és oldható szennyező anyagok eltávolítása az alábbi módszerek együttes alkalmazásával.
|
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 3. táblázatot.
|
BAT 13. |
Amennyiben további szerves anyagokat vagy nitrogént kell eltávolítani a vízből, az elérhető legjobb technika (BAT) az 1.21.2. szakaszban leírt kiegészítő kezelési fázis alkalmazása.
3. táblázat BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek az ásványolaj- és földgázfinomításból származó közvetlen szennyvíz-kibocsátás esetén, valamint a BAT-hoz kapcsolódó nyomon követés gyakorisága (13)
|
1.1.8. Hulladéktermelés és -gazdálkodás
|
BAT 14. |
A hulladéktermelés megelőzése vagy – ha ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) olyan hulladékgazdálkodási terv elfogadása és végrehajtása, amely biztosítja a hulladék előkészítését – fontossági sorrendben – az újrafelhasználásra, az újrahasznosításra, a visszanyerésre vagy az ártalmatlanításra. |
|
BAT 15. |
A kezelendő vagy ártalmatlanítandó iszap mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
|
|
BAT 16. |
A kimerült katalizátorok szilárd hulladékainak csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
|
1.1.9. Zaj
|
BAT 17. |
A zajkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja:
|
1.1.10. Integrált finomítói menedzsmentre vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 18. |
A diffúz VOC-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák alkalmazása.
|
1.2. Az alkilezési eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
1.2.1. Fluorsavas alkilezési eljárás
|
BAT 19. |
A fluorsavas alkilezési eljárás nyomán a levegőbe jutó fluorsav-kibocsátás (HF) megelőzése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a kondenzálhatatlan párák fáklyára történő lefúvatás előtti kezelése céljából lúgos oldattal végzett nedves mosás. |
Lásd az 1.20.3. szakaszt.
Általánosan alkalmazható technika. A fluorsav veszélyes jellege miatt figyelembe kell venni a szükséges biztonsági előírásokat.
|
BAT 20. |
A fluorsavas alkilezési eljárás nyomán a vízbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.
|
1.2.2. Kénsavas alkilezési eljárás
|
BAT 21. |
A kénsavas alkilezési eljárás nyomán a vízbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a kénsavhasználat csökkentése az elhasznált sav újratöményítése, illetve az eljárás során keletkező szennyvíznek a szennyvíz-kezelő rendszerbe való bejutás előtti semlegesítése révén. |
1.3. Bázisolaj-előállítási eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 22. |
A bázisolaj-előállítás során a levegőbe vagy vízbe jutó veszélyesanyag-kibocsátás megelőzése és/vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
|
1.4. A bitumengyártásra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 23. |
A bitumengyártás során a levegőbe jutó kibocsátások megelőzése és csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a kikerülő gázok alábbi technikák egyikével történő kezelése.
|
1.5. A fluid katalitikus krakkolásra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 24. |
A katalitikus krakkolási eljárás (regenerátor) nyomán a levegőbe jutó NOX-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja. |
|
I. |
Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
|
||||||||||||||||||||||
|
II. |
Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
|
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 4. táblázatot.
4. táblázat
A katalitikus krakkolási eljáráshoz használt regenerátor levegőbe jutó NOX-kibocsátási szintjei
|
Paraméter |
Üzemegység típusa/égetési üzemmód |
BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
|
NOX, NO2-ban kifejezve |
Új üzemegység/minden égetési üzemmód |
< 30–100 |
|
Meglévő üzemegység/teljes elégetéses üzemmód |
< 100–300 (19) |
|
|
Meglévő üzemegység/részleges elégetéses üzemmód |
100–400 (19) |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
|
BAT 25. |
A katalitikus krakkolási eljárás (regenerátor) nyomán a levegőbe jutó por- és fémkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja. |
|
I. |
Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
|
|
II. |
Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
|
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd az 5. táblázatot.
5. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a katalitikus krakkolási eljáráshoz használt regenerátorból a levegőbe jutó porkibocsátás esetén
|
Paraméter |
Üzemegység típusa |
BAT-AEL (havi átlag) (20) mg/Nm3 |
|
Por |
Új üzemegység |
10–25 |
|
Meglévő üzemegység |
10–50 (21) |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
|
BAT 26. |
A katalitikus krakkolási eljárás (regenerátor) nyomán a levegőbe jutó SOX-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja. |
|
I. |
Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
|
|
II. |
Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
|
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 6. táblázatot.
6. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a katalitikus krakkolási eljáráshoz használt regenerátor levegőbe jutó SO2-kibocsátása esetén
|
Paraméter |
Üzemegység típusa/üzemmód |
BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
|
SO2 |
Új üzemegység |
≤ 300 |
|
Meglévő üzemegység/teljes elégetés |
< 100–800 (22) |
|
|
Meglévő üzemegység/részleges elégetés |
100–1 200 (22) |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
|
BAT 27. |
A katalitikus krakkolási eljárás (regenerátor) nyomán a levegőbe jutó szén-monoxid-kibocsátás (CO) csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
|
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 7. táblázatot.
7. táblázat
A katalitikus krakkolási eljáráshoz használt regenerátor levegőbe jutó szén-monoxid-kibocsátásának BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintjei részleges elégetéses üzemmód esetén
|
Paraméter |
Égetési üzemmód |
BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
|
CO-ban kifejezett szén-monoxid |
Részleges elégetéses üzemmód |
≤ 100 (23) |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
1.6. A katalitikus reformálási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 28. |
A katalitikus reformálási egységből a levegőbe jutó poliklórozott dibenzo-dioxin/furán-kibocsátás (PCDD/F) csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
|
|||||||||||||||||||||||||||
1.7. A kokszolási eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 29. |
A kokszolási eljárások során a levegőbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
|
|
BAT 30. |
A zöldkoksz-kalcinálási eljárás során a levegőbe jutó NOX-kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a szelektív nem katalitikus redukció (SNCR) alkalmazása. |
Lásd az 1.20.2. szakaszt.
Az SNCR technika alkalmazhatóságát (különösen az időtartam és a hőmérséklet-tartomány tekintetében) korlátozhatják a kalcinálási eljárás sajátosságai.
|
BAT 31. |
A zöldkoksz-kalcinálási eljárás során a levegőbe jutó SOX-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
|
|
BAT 32. |
A zöldkoksz-kalcinálási eljárás során a levegőbe jutó porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák kombinációja.
|
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 8. táblázatot.
8. táblázat
A zöldkoksz-kalcinálási egység levegőbe jutó porkibocsátásának BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintjei
|
Paraméter |
BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
|
Por |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
1.8. A sótalanítási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 33. |
A sótalanítási eljárás vízfogyasztásának és a vízbe jutó kibocsátásainak csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
|
1.9. A tüzelőberendezésekre vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 34. |
A tüzelőberendezésekből a levegőbe jutó NOX-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja. |
|
I. |
Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
II. |
Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
|
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 9., 10. és 11. táblázatot.
9. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek gázturbinából a levegőbe jutó NOX-kibocsátás esetén
|
Paraméter |
Eszköz típusa |
BAT-AEL (26) (havi átlag) mg/Nm3 15 % O2-n |
|
NO2-ban kifejezett NOX |
Gázturbina – beleértve a kombinált ciklusú gázturbinákat (CCGT) és az integrált szénelgázosításos kombinált ciklusú turbinákat (IGCC). |
40–120 (meglévő turbina) |
|
20–50 (új turbina) (27) |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
10. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a gázturbinától eltérő gáztüzelésű tüzelőberendezésből a levegőbe jutó NOX-kibocsátás esetén
|
Paraméter |
A tüzelés típusa |
BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
|
NOX, NO2-ben kifejezve |
Gáztüzelés |
30–150 meglévő üzemegység esetén (28) |
|
30–100 új üzemegység esetén |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
11. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek gázturbinától eltérő vegyes tüzelésű tüzelőberendezésből a levegőbe jutó NOX-kibocsátás esetén
|
Paraméter |
A tüzelés típusa |
BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
|
NOX, NO2-ban kifejezve |
Vegyes tüzelésű tüzelőberendezés |
30–300 |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
|
BAT 35. |
A tüzelőberendezések levegőbe jutó por- és fémkibocsátásának megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja. |
|
I. |
Primer vagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
II. |
Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
|
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 12. táblázatot.
12. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek gázturbinától eltérő vegyes tüzelésű tüzelőberendezésből a levegőbe jutó porkibocsátás esetén
|
Paraméter |
A tüzelés típusa |
BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
|
Por |
Vegyes tüzelés |
5–50 |
|
5–25 Új üzemegység esetén < 50 MW |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
|
BAT 36. |
A tüzelőberendezésekből a levegőbe jutó SOX-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja. |
|
I. |
A tüzelőanyag kiválasztásán vagy kezelésén alapuló primer avagy folyamathoz kapcsolt technikák, pl.:
|
|
II. |
Szekunder vagy kimeneti technikák, pl.:
|
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 13. és 14. táblázatot.
13. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek finomítóifűtőgáz-tüzelésű (RFG) tüzelőberendezésből a levegőbe jutó SO2-kibocsátás esetén, a gázturbinák kivételével
|
Paraméter |
BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
|
SO2 |
5–35 (33) |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
14. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek gázturbinától és stabilüzemű gázmotortól eltérő vegyes tüzelésű tüzelőberendezésből a levegőbe jutó SO2-kibocsátás esetén
Ez a BAT-AEL a finomító ágazatban meglévő vegyes tüzelésű tüzelőberendezések súlyozott átlagos kibocsátására vonatkozik, a gázturbinák és stabilüzemű gázmotorok kivételével.
|
Paraméter |
BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
|
SO2 |
35–600 |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
|
BAT 37. |
A tüzelőberendezésből a levegőbe jutó szén-monoxid-kibocsátások (CO) csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a tüzelőberendezés-ellenőrzési technika alkalmazása. |
Lásd az 1.20.5. szakaszt.
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 15. táblázatot.
15. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek gázturbinából a levegőbe jutó szén-monoxid-kibocsátás esetén
|
Paraméter |
BAT-AEL (havi átlag) mg/Nm3 |
|
CO-ban kifejezett szén-monoxid |
≤ 100 |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
1.10. Az éterezési eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 38. |
Az éterezési eljárás nyomán a levegőbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az eljárás melléktermék-gázainak megfelelő kezelése, a finomítóifűtőgáz-rendszerbe való elvezetéssel. |
|
BAT 39. |
A biológiai kezelés egyensúlyának fenntartása érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a megfelelő tárolótartály és az üzemben megfelelő termelési terv alkalmazása az oldott állapotban lévő mérgező összetevők (pl. metanol, hangyasav, éterek) ellenőrzésére a szennyvízáramban a végleges kezelés előtt. |
1.11. Az izomerizációs eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 40. |
A klórozott vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a katalizátortevékenység fenntartására szolgáló klórozott szerves vegyületek használatának optimalizálása, amennyiben ilyen eljárás létezik, vagy pedig a nem klórozott katalizátor-rendszerek használata. |
1.12. A földgázfinomításra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 41. |
A földgázkezelő üzemből a levegőbe jutó kén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a BAT 54. alkalmazása. |
|
BAT 42. |
A földgázkezelő üzemből a levegőbe jutó nitrogén-oxid-kibocsátás (NOX) csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a BAT 34. alkalmazása. |
|
BAT 43. |
A nyers állapotú földgázban esetlegesen megtalálható higany kibocsátásának megelőzése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a higany kivonása és a higanytartalmú iszap visszanyerése hulladék-lerakás céljára. |
1.13. A desztillálási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 44. |
A desztillálási eljárásból eredő szennyvíz keletkezésének megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a folyadékgyűrűs vákuum-szivattyúk vagy felületi kondenzátorok használata. |
Egyes esetekben utólagos beépítésnél nem alkalmazható. Új üzemegységek esetén az erőteljes vákuumhatás (10 mm Hg) eléréséhez gőz-ejektorokkal kombinált vagy önállóan alkalmazott vákuum-szivattyúk használatára lehet szükség. A vákuum-szivattyúk üzemzavara esetére tartalék rendszernek is rendelkezésre kell állnia.
|
BAT 45. |
A desztillálási eljáráshoz kapcsolódó vízszennyezés megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a savanyúvíz sztrippelő egységbe történő elvezetése. |
|
BAT 46. |
A desztillálási eljárás nyomán a levegőbe jutó kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a további felhasználás előtt a melléktermék-gázok megfelelő savasgázmentesítő kezelése, különös tekintettel a kondenzálhatatlan melléktermék-gázokra. |
Nyersföldgáz-feldolgozó és vákuumdesztillációs egységek esetén általánosan alkalmazható. Kevesebb mint 1 t/d kénvegyület-kibocsátású, különálló kenőanyag- és bitumenfinomító üzemekben nem minden esetben alkalmazható. Egyes speciális finomítói konfigurációk esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja pl. a nagy kapacitású vezetékek, kompresszorok, illetve a kiegészítő aminkezelő kapacitások szükségessége.
1.14. A termékfinomítási eljárásra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 47. |
A termékfinomítási eljárás nyomán a levegőbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a melléktermék-gázok megfelelő lerakásának biztosítása, különös tekintettel az édesítő egységből származó szagos használt levegőre, pl. égetéssel történő megsemmisítés útján. |
Általában alkalmazható minden olyan termékfinomítási eljárásnál, ahol a gázáram biztonságosan elvezethető a megsemmisítő egységekbe. Előfordulhat, hogy az édesítő egységben biztonsági okokból nem alkalmazható.
|
BAT 48. |
A lúgos oldatot használó termékkezelési eljáráshoz kapcsolódó hulladék- és szennyvíz-keletkezés csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a lúgos oldatok kaszkádolása, valamint a használt lúg átfogó kezelése, ideértve a megfelelő kezelést, pl. sztrippelést követő újrafeldolgozást. |
1.15. Tárolási és anyagmozgatási eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 49. |
Az illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek tárolásakor a levegőbe jutó VOC-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a kiválóan szigetelt úszótetős tartályok vagy páravisszanyerő rendszerhez kapcsolt fixtetős tartályok használata. |
A kiváló minőségű szigetelések a páraveszteség csökkentésére szolgáló speciális eszközök, amelyek lehetnek pl. javított primer tömítések, illetve kiegészítő többszörös (szekunder vagy tercier) tömítések (a kibocsátás mennyiségétől függően).
A kiváló minőségű tömítések alkalmazhatóságának korlátot szabhat a meglévő tartályokba tercier tömítések utólagos beszerelésére vonatkozó lehetőségek.
|
BAT 50. |
Az illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek tárolásából eredő, a levegőbe jutó VOC-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
|
|
BAT 51. |
Az illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek tárolásakor a talajba és a talajvízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
|
|
BAT 52. |
Az illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek be- és kirakodásakor a levegőbe jutó VOC-kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a legalább 95 %-os begyűjtési arány elérése érdekében az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.
|
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 16. táblázatot.
16. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek illékony folyékony szénhidrogén-vegyületek be- és kirakodásakor a levegőbe jutó NMVOC-, illetve benzolkibocsátás esetén
|
Paraméter |
BAT-AEL (óránkénti átlagérték) (36) |
|
NMVOC |
|
|
Benzol (38) |
< 1 mg/Nm3 |
1.16. Viszkozitástörésre és egyéb konverziós eljárásokra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 53. |
A viszkozitástörés és egyéb konverziós eljárások nyomán a vízbe jutó kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a szennyvízáramok megfelelő kezelése a BAT 11. dokumentumban leírt technikák alkalmazása révén. |
1.17. Hulladékgáz kénkezelésére vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 54. |
A kénhidrogént (H2S) tartalmazó melléktermékgázokból a levegőbe jutó kénkibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák együttes alkalmazása.
|
BAT-hoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint (BAT-AEPL): Lásd a 17. táblázatot.
17. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint hulladékgáz-kezelő kénkinyerő (H2S) rendszer esetén
|
|
BAT-hoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint (havi átlag) |
|
Savasgáz-eltávolítás |
Kénhidrogének (H2S) eltávolítása a kezelt RFG-ből a BAT 36. dokumentumban a gáztüzelésű berendezésekre vonatkozóan előírt BAT-AEL teljesítése érdekében |
|
Kénkinyerési hatékonyság (40) |
Új üzemegység: 99,5 – > 99,9 % |
|
Meglévő üzemegység: ≥ 98,5 % |
A kapcsolódó nyomon követést a BAT 4. ismerteti.
1.18. Fáklyákra vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 55. |
A fáklyázás nyomán a levegőbe jutó kibocsátások megelőzése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) a fáklyák használatának korlátozása a biztonsági okokból indokolt esetekre, illetve nem rutinszerű üzemi feltételekre (pl. beüzemelés, leállítás). |
|
BAT 56. |
Az elkerülhetetlen fáklyahasználat esetén a fáklyák levegőbe jutó kibocsátásainak csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) az alábbi technikák alkalmazása.
|
1.19. Integrált kibocsátáskezelésre vonatkozó BAT-következtetések
|
BAT 57. |
A tüzelőberendezésekből és a fluid katalitikus krakkoló egységekből (FCC) a levegőbe jutó NOX-kibocsátások általános csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) integrált kibocsátáskezelési eljárás alkalmazása, a BAT 24. és a BAT 34. alkalmazásának alternatívájaként. |
A technika lényege a finomítólétesítményben található több, illetve összes tüzelőberendezés és FCC-egység NOX-kibocsátásainak integrált kezelése, az elérhető legjobb technikák legmegfelelőbb kombinációjának alkalmazásával és működtetésével a különböző érintett egységekben, valamint e technikák hatékonyságának integrált nyomon követése oly módon, hogy az eredményként kapott összes kibocsátás ne haladja meg a BAT 24. és a BAT 34. dokumentumokban hivatkozott BAT-AEL-ek egyes egységekre történő alkalmazása esetén kapott kibocsátásokat.
A technika különösen az olajfinomító létesítményekre alkalmazható:
|
— |
a létesítmény közismert összetettsége, az alapanyagaik és energiaellátásuk tekintetében egymáshoz kapcsolódó tüzelőberendezések és feldolgozó egységek sokfélesége miatt, |
|
— |
az eljárásoknak a beérkező nyersolaj minőségének megfelelő, gyakori kiigazítása miatt, |
|
— |
az eljárásokból keletkező maradékanyagok belső tüzelőanyagként való újrahasznosításának technikai szükségszerűsége miatt, amiből kifolyólag gyakran kell módosítani az üzemanyagmixet, az eljárás szükségleteinek megfelelően. |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek: Lásd a 18. táblázatot.
Emellett minden, az integrált kibocsátáskezelési rendszerbe beillesztett új tüzelőberendezés vagy új FCC-egység esetében továbbra is alkalmazni kell a BAT 24. és a BAT 34. dokumentumokban megállapított BAT-AEL-eket is.
18. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a BAT 57. alkalmazásakor a levegőbe jutó NOX-kibocsátás esetén
A BAT 57. által érintett üzemek NOx-kibocsátásaira vonatkozó BAT-AEL havi átlagértékként mg/Nm3-ben kifejezve nem haladhatja meg azon NOx-koncentrációk (havi átlagértékként mg/Nm3-ben kifejezett) súlyozott átlagát, amelyek akkor valósultak volna meg, ha az egyes üzemekre alkalmazott technikák segítségével az üzemek teljesítették volna a következőket:
|
a) |
katalitikus krakkolási eljárás esetében (regenerátor): a 4. táblázatban megállapított BAT-AEL-tartományt (BAT 24.); |
|
b) |
-finomítói tüzelőanyagokat kizárólagosan vagy más tüzelőanyagokkal együtt égető tüzelőberendezések esetében a 9., 10. és 11. táblázatban előírt BAT-AEL-tartományt (BAT 34.). |
Ez a BAT-AEL a következő képlettel írható le:
Megjegyzések:
|
1. |
Az oxigén esetében alkalmazandó referenciafeltételek az 1. táblázatban leírtaknak felelnek meg. |
|
2. |
Az egyes üzemek kibocsátási szintjeinek súlyozása az érintett egység havi átlagértékben kifejezett (Nm3/óra) füstgázáramlási sebessége alapján történik, amely a finomítólétesítményen belül az adott üzemegység normál üzemelési körülményei között reprezentatív (az 1. megjegyzésben szereplő referenciafeltételek alkalmazása alapján). |
|
3. |
Számottevő és strukturális természetű üzemanyagváltás esetén, amely érinti az egy adott üzemre alkalmazandó BAT-AEL-t, illetve bármely más, az érintett üzem működésében bekövetkezett lényeges és strukturális jellegű változás esetén, továbbá az üzem lecserélése, bővítése, valamint új tüzelőberendezéssel vagy FCC-egységgel való kiegészítése esetén a 18. táblázatban meghatározott BAT-AEL-t megfelelően ki kell igazítani. |
A BAT 57-hez kapcsolódó nyomon követés
Integrált kibocsátáskezelési technika alkalmazása esetén a NOx-kibocsátás nyomon követésére irányadó BAT megfelel a BAT 4. előírásainak, a következőkkel kiegészítve:
|
— |
nyomonkövetési terv, amely magában foglalja a nyomon követett eljárások leírását, az egyes eljárásokkal kapcsolatban nyomon követett kibocsátási források jegyzékét és azok jellegét (termékek, hulladékgázok), valamint a nyomon követés módszerének ismertetését (számítások, mérések), a mögöttes feltételezéseket és a megbízhatóság szintjét, |
|
— |
az érintett egységek füstgázáramlási sebességének folyamatos nyomon követése, akár közvetlen mérések, akár egyéb, ezzel egyenértékű módszer alapján, |
|
— |
az integrált kibocsátáskezelési technika által érintett valamennyi kibocsátási forrás kibocsátásainak meghatározásához szükséges valamennyi nyomonkövetési adat gyűjtésére, feldolgozására és továbbítására alkalmas adatkezelő rendszer. |
|
BAT 58. |
A tüzelőberendezésekből, fluid katalitikus krakkoló egységekből (FCC) és hulladékgáz-kénkinyerő egységekből a levegőbe jutó SO2-kibocsátások általános csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika (BAT) egy integrált kibocsátáskezelési technika alkalmazása, a BAT 26., a BAT 36. és a BAT 54. alkalmazásának alternatívájaként. |
A technika lényege a finomítólétesítményben található több, illetve összes tüzelőberendezés, FCC-egység és hulladékgáz-kénkinyerő egység SO2-kibocsátásainak integrált kezelése, az elérhető legjobb technikák legmegfelelőbb kombinációjának alkalmazásával és működtetésével a különböző érintett egységekben, valamint e technikák hatékonyságának integrált nyomon követése oly módon, hogy az eredményként kapott összes kibocsátás ne haladja meg a BAT 26. és a BAT 36., valamint a BAT 54. dokumentumokban hivatkozott BAT-AEL-ek egyes egységekre történő alkalmazása esetén kapott kibocsátásokat.
A technika különösen az olajfinomító létesítményekre alkalmazható:
|
— |
a létesítmény közismert összetettsége, az alapanyagaik és energiaellátásuk tekintetében egymáshoz kapcsolódó tüzelőberendezések és feldolgozó egységek sokfélesége miatt, |
|
— |
az eljárásoknak a beérkező nyersolaj minőségének megfelelő, gyakori kiigazítása miatt, |
|
— |
az eljárásokból keletkező maradékanyagok belső tüzelőanyagként való újrahasznosításának technikai szükségszerűsége miatt, amiből kifolyólag gyakran kell módosítani az üzemanyagmixet, az eljárás szükségleteinek megfelelően. |
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szint: Lásd a 19. táblázatot.
Ezen túlmenően minden, az integrált kibocsátáskezelési rendszerbe beillesztett új tüzelőberendezés, új FCC-egység vagy új hulladékgáz-kénkinyerő egység esetében továbbra is alkalmazni kell a BAT 26. és a BAT 36., valamint a BAT 54. dokumentumokban megállapított BAT-AEL-eket.
19. táblázat
BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek a BAT 58. alkalmazásakor a levegőbe jutó SO2-kibocsátás esetén
A BAT 58. által érintett üzemek SO2-kibocsátásaira vonatkozó BAT-AEL, havi átlagértékként mg/Nm3-ben kifejezve nem haladhatja meg azon SO2-koncentrációk (havi átlagértékként mg/Nm3-ben kifejezett) súlyozott átlagát, amelyek akkor valósultak volna meg, ha az egyes üzemekre alkalmazott technikák segítségével az üzemek teljesítették volna a következőket:
|
a) |
katalitikus krakkolási eljárás esetében (regenerátor): a 6. táblázatban megállapított BAT-AEL tartományt (BAT 26.); |
|
b) |
finomítói tüzelőanyagokat kizárólagosan vagy más tüzelőanyagokkal együtt égető tüzelőberendezések esetében a 13. és 14. táblázatban előírt BAT-AEL-tartományt (BAT 36.), valamint |
|
c) |
hulladékgáz-kénkinyerő egységek esetében: a 17. táblázatban előírt BAT-AEPL-tartományt (BAT 54.). |
Ez a BAT-AEL a következő képlettel írható le:
Megjegyzések:
|
1. |
Az oxigén esetében alkalmazandó referenciafeltételek az 1. táblázatban leírtaknak felelnek meg. |
|
2. |
Az egyes üzemek kibocsátási szintjeinek súlyozása az érintett üzem havi átlagértékben kifejezett (Nm3/óra) füstgázáramlási sebessége alapján történik, amely a finomító létesítményen belül az adott üzemre normál üzemelési körülmények között reprezentatív (az 1. megjegyzésben szereplő referenciafeltételek alkalmazása alapján). |
|
3. |
Számottevő és strukturális természetű üzemanyagváltás esetén, amely érinti az egy adott üzemegységre alkalmazandó BAT-AEL-t, illetve bármely más, az érintett üzemegység működésében bekövetkezett lényeges és strukturális jellegű változás esetén, továbbá az üzemegység lecserélése, bővítése, valamint új tüzelőberendezéssel, FCC-egységgel vagy hulladékgáz-kénykinyerő egységgel való kiegészítése esetén a 19. táblázatban meghatározott BAT-AEL-t megfelelően ki kell igazítani. |
A BAT 58-hoz kapcsolódó nyomon követés
Integrált kibocsátáskezelési koncepció esetén a SO2-kibocsátás nyomon követésére irányadó BAT megfelel a BAT 4. előírásainak, a következőkkel kiegészítve:
|
— |
nyomonkövetési terv, amely magában foglalja a nyomon követett eljárások leírását, az egyes eljárásokkal kapcsolatban nyomon követett kibocsátási források jegyzékét és azok jellegét (termékek, hulladékgázok), valamint a nyomon követés módszerének ismertetését (számítások, mérések) és a mögöttes feltételezéseket és a megbízhatóság szintjét, |
|
— |
az érintett egységek füstgáz-áramlási sebességének folyamatos nyomon követése, akár közvetlen mérések, akár egyéb, ezzel egyenértékű módszer alapján; |
|
— |
az integrált kibocsátáskezelési technika által érintett valamennyi kibocsátási forrás kibocsátásainak meghatározásához szükséges valamennyi nyomonkövetési adat gyűjtésére, feldolgozására és továbbítására alkalmas adatkezelő rendszer. |
SZÓJEGYZÉK
1.20. A levegőbe jutó kibocsátások megelőzésére és ellenőrzésére szolgáló technikák leírása
1.20.1. Por
|
Technika |
Leírás |
|
Elektrosztatikus porleválasztó (ESP) |
Az elektrosztatikus porleválasztók a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni A kibocsátáscsökkentés hatékonysága függhet a mezők számától, a tartózkodási időtől (mérettől), a katalitikus tulajdonságoktól és a korábbi fázisokban beiktatott részecskeszűrő egységektől Az FCC-egységekben többnyire 3-mezős ESP-egységeket és 4-mezős ESP-egységeket használnak Az ESP-egység száraz üzemmódban, vagy ammónia-befecskendezéssel működhet, mely utóbbi javítja a részecskegyűjtés hatékonyságát Zöldkoksz-kalcinálási eljárás esetén az ESP részecskegyűjtési hatékonyságát korlátozhatja a kokszrészecskék elektromos feltöltésének nehézsége |
|
Többlépcsős ciklonszeparátorok |
A kétlépcsős ciklonfázis után beiktatott részecskegyűjtő cikloneszköz vagy -rendszer. Közismert nevén harmadik fázisú szeparátor: a leggyakoribb konfiguráció egyetlen tartályból áll, amely több hagyományos ciklont vagy javított hatékonyságú örvénycsöves technológiájú eszközt tartalmaz. Az FCC esetében a teljesítmény elsősorban a regenerátor belső ciklonjaiból kikerülő katalizátorpor részecskekoncentrációjának és méreteloszlásának függvénye |
|
Centrifugális mosó |
A centrifugális mosók kombinálják a ciklonelvet és a vízzel való intenzív érintkezést – ilyen pl. a Venturi mosó |
|
Harmadik fokozatú visszarobbantásos szűrő |
Fordított áramú (visszarobbantásos) kerámia vagy szinterezett fémszűrők, ahol a felszínen összetömörült szilárd részecskékből kialakuló pogácsát ellenirányú áram bomlasztja fel. A levált szilárd anyagokat ezt követően kitisztítják a szűrőrendszerből |
1.20.2. Nitrogén-oxidok (NOX)
|
Technika |
Leírás |
||||
|
Tüzelés módosításai |
|||||
|
Többlépcsős tüzelés |
|
||||
|
Füstgáz-visszavezetés |
A kemencéből származó füstgáznak az oxigéntartalom – és ezzel együtt a lánghőmérséklet – csökkentése érdekében a lángba történő visszainjektálása Speciális, a füstgázok belső visszavezetését kihasználó égők használata, melyek hűtik a láng kiindulópontját és csökkentik az oxigéntartalmat a láng legforróbb részeinél |
||||
|
Alacsony NOX-kibocsátású égőfejek (LNB) használata |
Az (ultraalacsony NOX-kibocsátású égőfejes) technika alapelvei a láng csúcshőmérsékletének csökkentése, az égés késleltetése, de mindemellett a tökéletes égés biztosítása, valamint a hőátadás növelése (a láng sugárzóképességének növelése). A technika a kemence égőkamrájának módosított kialakításával járhat együtt. Az ultraalacsony NOX-kibocsátású égőfejek (ULNB) kialakításának része a tüzelőanyag többlépcsős adagolása (levegő/tüzelőanyag) és a füstgáz-visszavezetés. Gázturbinákhoz száraz, alacsony NOX-kibocsátású égőket (DLNB) használnak |
||||
|
A tüzelés optimalizálása |
A megfelelő tüzelési paraméterek (pl. O2, CO-tartalom, tüzelőanyag-levegő [vagy oxigén] arány, el nem égett komponensek) folyamatos nyomon követésén alapuló technika ellenőrzési technológiák segítségével törekszik ideális tüzelési körülményeket kialakítani |
||||
|
Hígító-befecskendezés |
Inert hígítószerek, pl. füstgáz, gőz, víz, nitrogén hozzáadása a tüzelőberendezéshez csökkenti a láng hőmérsékletét és ennek megfelelően a NOX-koncentrációt a füstgázokban |
||||
|
Szelektív katalitikus redukció (SCR) |
A technika a NOX (általános vizes oldat formájában hozzáadott) ammóniával katalizátorágyon, 300–450 °C optimális üzemi hőmérsékleten való reagáltatása útján nitrogénné történő redukálásán alapul Egy vagy két rétegnyi katalizátor alkalmazható. Nagyobb mennyiségű (kétrétegnyi) katalizátor alkalmazásával nagyobb mennyiségű NOX redukálható |
||||
|
Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR) |
A technika a NOX ammóniával vagy karbamiddal magas hőmérsékleten való reagáltatása útján nitrogénné történő redukálásán alapul Az optimális reakció érdekében 900 és 1 050 °C közötti üzemi hőmérsékleti tartományt kell fenntartani |
||||
|
Alacsony hőmérsékletű NOX-oxidáció |
Az alacsony hőmérsékletű oxidációs eljárás ózont injektál a optimális, 150 °C alatti hőmérsékletű füstgáz-áramba, elősegítve az oldhatatlan NO és NO2 oxidációját rendkívül oldékony N2O5-vé. A N2O5-t nedves mosóban nyerik ki, hígított salétromsavat tartalmazó szennyvizet nyerve belőle, amely az üzemi eljárások során felhasználható, vagy kiürítés céljából semlegesíthető, és amely további nitrogénkivonást tehet szükségessé |
||||
1.20.3. Kén-oxidok (SOX)
|
Technika |
Leírás |
||||||||
|
A finomítói fűtőgáz (RFG) kezelése |
Míg egyes finomítói fűtőgázok már eleve kénmentesek (pl. katalitikus reformálási és izomerizációs eljárásból kikerülve), az eljárások többsége kéntartalmú gázokat termel (pl. a viszkozitástörés, a hidrogénezés vagy a katalitikus krakkolás melléktermék-gázai). E gázáramokat megfelelő gáz-kénmentesítési kezelésnek (pl. a H2S eltávolítása érdekében savasgáz-kezelésnek – lásd alább) kell alávetni, mielőtt bekerülnek a finomítóifűtőgáz-rendszerbe |
||||||||
|
Finomítói fűtőolaj (RFO) kéntelenítése hidrogénezéssel |
Az alacsony kéntartalmú nyersolaj kiválasztásán túlmenően a kénmentesítés a hidrogénezési eljárással biztosítható (lásd lent), amelynek során hidrogénezési reakciók mennek végbe, és ezek a kéntartalom csökkenését eredményezik |
||||||||
|
Gáz használata folyékony tüzelőanyag helyett |
A folyékony finomítói fűtőanyag (többnyire ként, nitrogént, fémeket stb. tartalmazó nehéz fűtőolaj) használatának csökkentése és helyettesítése cseppfolyósított propán-bután gázzal (LPG), finomítói fűtőgázzal (RFG) vagy külső forrásból beszerzett gáznemű tüzelőanyaggal (pl. földgáz), melyek kevés ként és egyéb nem kívánatos anyagot tartalmaznak. Az egyes tüzelőberendezések szintjén vegyes tüzelés esetén a láng stabilitásának biztosítása érdekében szükséges a folyékony tüzelőanyagok bizonyos szintjének fenntartása |
||||||||
|
SOX-redukáló katalizátor-adalékanyagok használata |
Olyan anyag (pl. fémoxid-katalizátor) használata, amely a kokszhoz kapcsolódó ként a regenerátorból visszavezeti a reaktorba. Az eljárás hatékonyabban érvényesül teljes elégetéses üzemmód esetén, mint részleges elégetéses üzemmódban Megjegyzés: A SOX-tartalmat csökkentő katalizátor-adalékanyagok káros hatással lehetnek a porkibocsátásra, mivel növelik a kopás miatti katalizátor-veszteségeket, továbbá a NOX-kibocsátásokra, mivel – a SO2 SO3-á történő oxidációjával párhuzamosan – hozzájárulnak a CO-termeléshez |
||||||||
|
Hidrogénnel való kezelés |
A hidrogénezéses reakciókon alapuló hidrogénes kezelés elsődleges célja alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok (pl. 10 ppm gázolaj és dízelolaj) előállítása és a folyamat konfigurációjának optimalizálása (nehéz maradékok konverziója és középpárlat-desztillátum előállítása). A hidrogénnel való kezelés az alapanyag kén-, nitrogén- és fémtartalmának csökkentését szolgálja. A folyamat hidrogénigénye miatt elegendő hidrogéntermelő kapacitás szükséges hozzá. Minthogy a technika az alapanyagból a ként a melléktermékgázban megjelenő kénhidrogénné alakítja (H2S), a kezelési kapacitás (pl. aminkezelő és Claus-egység) szintén szűk keresztmetszetet jelenthetnek |
||||||||
|
Savasgáz-eltávolítás pl. aminkezeléssel |
A savas gáz (főként kénhidrogén) elválasztása a tüzelőanyag-gázoktól, kémiai oldószerben való feloldás (abszorpció) révén. Oldószerként leggyakrabban aminokat használnak. Általában ez a kezelés az első szükséges lépés ahhoz, hogy az elemi kén ezt követően kinyerhető legyen az SRU-egységben |
||||||||
|
Kénkinyerő egység (SRU) |
Speciális üzemegység, amely általában egy Claus-egységből áll, és az aminkezelésből és a savanyúvíz-sztrippelőből kikerült, kénhidrogénben (H2S) gazdag gázáramokból való kéneltávolítást szolgálja Az SRU-egységhez többnyire egy, a fennmaradó H2S eltávolítását szolgáló véggázkezelő egység (TGTU) csatlakozik |
||||||||
|
Véggázkezelő egység (TGTU) |
Az SRU-egységet kiegészítő, a kénvegyületek még hatékonyabb eltávolítását szolgáló technikák családja. Az ide tartozó eljárások az alkalmazott elvek alapján négy kategóriába sorolhatók:
|
||||||||
|
Nedves mosás |
A nedves mosási folyamat során a gáz-halmazállapotú vegyületeket megfelelő folyadékban (vízben vagy lúgos oldatban) feloldják. Ezzel az eljárással egyszerre távolíthatók el a szilárd és a gáz-halmazállapotú vegyületek. A nedves mosót vízzel telített füstgáz hagyja el, amelynek kibocsátása előtt a cseppek leválasztása szükséges. A keletkező folyadékot szennyvízkezelési folyamatnak kell alávetni, az oldhatatlan anyagot pedig ülepítéssel vagy szűréssel gyűjtik össze A nedves mosáshoz használt folyadék típusa alapján az eljárás lehet:
Az alkalmazott módszer alapján a különböző technikák a következő eszközöket igényelhetik, pl.:
Amennyiben a nedves mosókat elsődlegesen SOX-eltávolításra szánják, a por egyidejű hatékony kiszűréséhez megfelelő kialakítás szükséges A jellemző indikatív SOx-begyűjtési hatékonyság nagyságrendileg 85–98 % között van |
||||||||
|
Nem regeneratív mosás |
A technika nátrium- vagy manéziumalapú oldatot használ lúgos reagensként a SOX – általában szulfátok formájában történő – feloldására. A technikák alapja lehet pl.:
|
||||||||
|
Tengervizes mosás |
A nem regeneratív mosás speciális típusa, amely a tengervíz lúgos kémhatását használja oldószerként. Általában a portartalom előzetes csökkentését igényli |
||||||||
|
Regeneratív mosás |
Speciális SOX-abszorber reagens (pl. abszorpciós oldat) használata, amely általában lehetővé teszi a kén melléktermékként való visszanyerését, a reagenst újrafelhasználó regenerációs ciklus során |
1.20.4. Kombinált technikák (SOx, NOx és por)
|
Technika |
Leírás |
|
Nedves mosás |
Lásd az 1.20.3. szakaszt |
|
SNOX kombinált technika |
A SOX, NOX és a por eltávolítására szolgáló kombinált technika, amelyben az első lépésben elvégzett poreltávolítást (ESP) speciális katalitikus eljárások követik. A kénvegyületeket kereskedelmi típusú koncentrált kénsav formájában nyeri ki, miközben a NOX redukciójával N2 jön létre A teljes SOX-begyűjtési hatékonyság nagyságrendileg: 94–96,6 % A teljes NOX-begyűjtési hatékonyság nagyságrendileg: 87–90 % |
1.20.5. Szén-monoxid (CO)
|
Technika |
Leírás |
|
Tüzelőberendezés-ellenőrzési technikák |
A tüzelőberendezésen a NOX-kibocsátás csökkentése érdekében végzett módosítások (primer technikák) miatt bekövetkező megnövekedett CO-kibocsátás az üzemeltetési paraméterek gondos szabályozásával korlátozható |
|
Szén-monoxid-oxidáció (CO) promotoros katalizátor |
Olyan anyag használata, amely szelektív módon elősegíti a CO oxidációját CO2 molekulákká (égetés) |
|
Szén-monoxid-kazán (CO) |
Speciális, a tüzelőberendezés után beillesztett egység, amely a füstgázban jelen lévő CO-t a katalizátor regenerátorból való távozását követően energia-visszanyerés céljára hasznosítja Általában csak részleges elégetéses FCC-egységekkel használatos |
1.20.6. Illékony szerves vegyületek (VOC)
|
Technika |
Leírás |
||||||||
|
Páravisszanyerés |
A legtöbb illékony anyag – nevezetesen a nyersolaj és a könnyebb finomítói termékek – ki- és berakodási műveleteikor keletkező illékony szervesanyag-kibocsátás különböző technikákkal mérsékelhető, pl.: — Abszorpció: a gőzmolekulák elnyelődése megfelelő abszorbens folyadékban (pl. glikolok vagy ásványolaj-frakciók, mint pl. kerozin vagy reformátum). A bejuttatott mosóoldatot a következő lépésben újramelegítéssel deszorbeálják. A deszorbeált gázokat vagy kondenzálásra, újrafeldolgozásra és elégetésre továbbítják, vagy megfelelő eljárással újra abszorbeálják (pl. a visszanyert termékben) — Adszorpció: a gőzmolekulákat aktív anyagok megkötik az adszorbens szilárd anyagok – pl. aktív szén (AC) vagy zeolit – felületén. Az adszorbenst rendszeresen regenerálni kell. Az így kapott deszorbátumot később a visszanyert termék cirkuláltatott áramába abszorbeálják egy később beiktatott mosótoronyban. A mosótoronyból a visszamaradó gázt további kezelésre továbbítják — Membrános gázszeparáció: a gőzmolekulákat szelektív membránokon vezetik keresztül, amelyek elválasztják a gőz/levegő mixet egy szénhidrogén-dúsított fázisra (permeátum), amelyet ezután kondenzálnak vagy abszorbeálnak, valamint egy szénhidrogénszegény fázisra (retentátum) — Kétszakaszos hűtés/kondenzáció: a gőz/gáz mix lehűtése révén a gőzmolekulák kondenzálódnak, és folyadékként szétválasztódnak. Minthogy a nedvesség a hőcserélő jegesedéséhez vezet, egy alternatív működésről is gondoskodó kétszakaszos kondenzációs eljárásra van szükség — Hibrid rendszerek: a létező technikák kombinációi
|
||||||||
|
Páramegsemmisítés |
A VOC megsemmisítésének lehetséges módjai pl. a termikus oxidáció (égetés) vagy a katalitikus oxidáció, ha a visszanyerés nehézségekbe ütközik. A robbanásveszély megelőzése érdekében bizonyos biztonsági előírásokat (pl. lánggátak) be kell tartani A termikus oxidációra jellegzetesen egykamrás, gázégővel és kéménnyel rendelkező, tűzálló bélésű oxidálóban kerül sor. Benzin jelenléte esetén a hőcserélő hatékonysága korlátozott, és az előmelegítési hőmérsékletet a tűzveszély miatt 180 °C alatt kell tartani. A működési hőmérsékleti tartomány 760 °C és 870 °C között van, a tartózkodási idő jellegzetesen 1 másodperc. Amennyiben nincs kifejezetten erre a célra szolgáló égetőmű, meglévő kohó is használható a szükséges hőmérséklet és tartózkodási idő biztosítására A termikus oxidációhoz olyan katalizátor szükséges, amely az oxigén és a VOC felszínen történő adszorbeálásával felgyorsítja az oxidációs arányt. A katalizátornak köszönhetően az oxidációs reakció a termikus oxidációnál alacsonyabb hőmérsékleten is végbemehet: a jellegzetes hőmérséklet-tartomány 320–540 °C. Egy első (elektromosan vagy gázzal történő) előmelegítési fázisra kerül sor, amíg a gőz eléri a VOC katalitikus oxidációjának beindításához szükséges hőmérsékletet. Az oxidációs fázisra akkor kerül sor, amikor a levegőt szilárd katalizátorágyon vezetik keresztül |
||||||||
|
LDAR (szivárgásészlelő és -javító) program |
Az LDAR (szivárgásészlelő és -javító) program a nem pontszerű VOC-kibocsátás csökkentésére irányuló strukturált koncepció, a szivárgó komponensek felderítése, majd azt követő kijavítása vagy kicserélése révén. Jelenleg szivárgásfelderítési (lásd az EN 15446 szabványt) és optikai gázérzékelési technikák állnak rendelkezésre az elillanó gázok felderítésére Szivárgásfelderítési módszer: az első lépés a felderítés, melyhez hordozható VOC-elemző készüléket használnak, amely méri a berendezés közelében a koncentrációt (pl. lángionizáció vagy foto-ionizálás révén). A második lépés a komponens meghatározása, hogy közvetlen mérést lehessen végezni a kibocsátási forrásnál. Ezt a második lépést egyes esetekben matematikai korrelációs görbék helyettesítik, melyek azonos komponens kapcsán végzett nagy számú korábbi mérés eredményeiből készített statisztikákon alapulnak Optikai gázérzékelési módszerek: az optikai gázérzékelés kis méretű, könnyű súlyú kézi kamerákat használ, melyek valós időben vizualizálni tudják a gázszivárgásokat, amelyek a képfelvételen „füstként” jelennek meg, az érintett komponens rendes képével együtt – ezzel a módszerrel könnyen és gyorsan lokalizálni lehet a jelentősebb VOC-szivárgásokat. Az aktív érzékelőrendszerek szórt infravörös lézerfénnyel alkotnak képet, amely visszaverődik a komponensről és környezetéről. A passzív rendszerek a berendezés és környezetének természetes infravörös sugárzásán alapulnak |
||||||||
|
Diffúz VOC-kibocsátás nyomon követése |
A létesítmény kibocsátásainak teljes átvilágítása és számszerűsítése is megvalósítható a kiegészítő módszerek megfelelő kombinációjával, így pl. szolárokkultációs fluxusmérést (Solar occultation flux, SOF) vagy differenciálabszorpciós fényérzékelést és távmérést (DIAL) alkalmazó mérési kampányokkal. Az így kapott eredmények felhasználhatók az időbeli trendek értékelésére, keresztellenőrzésekre, illetve a folyamatban lévő LDAR program módosítására/jóváhagyására Szolárokkultációs fluxusmérés (SOF): e technika alapja egy széles sávú infravörös vagy ultraviola/látható napfény-sprektrum rögzítése és Fourier-elv szerinti spektrometrikus elemzése egy adott földrajzi útvonal mentén, keresztezve a szélirányt és a VOC-felhőket Differenciálabszorpciós fényérzékelés és távmérés (DIAL): a DIAL egy differenciálabszorpciós fényérzékelési és távmérési (lézer alapú távérzékelési) módszereket alkalmazó lézeralapú technológia, amely a rádióhullám-alapú hangérzékelő RADAR optikai megfelelője. A technika a lézer által kibocsátott energiaimpulzusoknak a légköri aeroszolok által történő visszaverésén, valamint a teleszkóppal begyűjtött visszaverődő fény spektrumtulajdonságainak elemzésén alapul |
||||||||
|
Integrált berendezések |
Az integrált berendezések a következőket foglalják magukba pl.:
|
1.20.7. Egyéb technikák
|
Fáklyázásból származó kibocsátások megelőzését és csökkentését szolgáló technikák |
Megfelelő üzemtervezés: ennek része az elegendő kapacitású fáklyagáz-visszanyerő rendszer, az integrált kiegyenlítő szelepek, valamint az, hogy a fáklyázás csak a rendestől eltérő működés (beüzemelés, leállítás, vészhelyzetek) esetére fenntartott biztonsági rendszerként működjön Üzemirányítás: ennek része olyan szervezési és ellenőrzési intézkedések bevezetése, amelyek csökkentik a fáklyázás gyakoriságát többek között az RFG rendszer kiegyensúlyozása és fejlett folyamat-ellenőrzési rendszer stb. révén A fáklyázó eszköz kialakítása: jellemzői a magasság, a nyomás, a gőz-, levegő- vagy gázalapú segédrendszer stb. Célja a füstmentes és megbízható működés, valamint a felesleggázok hatékony eltüzelése a nem rutinszerű működés esetén végzett fáklyázáskor Monitoring és jelentéstétel: folyamatos nyomon követés (gázáram mérése és egyéb paraméterekre vonatkozó becslések) a fáklyázásra küldött gázzal és a kapcsolódó paraméterekkel kapcsolatban (pl. a gázáram mixje és hőtartalma, segédgázok aránya, gyorsaság, tisztítógáz-áram, szennyezőanyag-kibocsátás). A fáklyázási műveletekről készült jelentések lehetővé teszik, hogy a fáklyázási arány előírásként szerepeljen a környezetirányítási rendszerben, illetve segítenek megelőzni a jövőbeli eseményeket A fáklya vizuális távkövetése a fáklyázási események során színes televíziómonitorok használatával is megvalósítható |
|
Megfelelő katalizátor promotor kiválasztása a dioxin-képződés megakadályozása érdekében |
A reformáláshoz használt katalizátor regenerációja során általában a megfelelő reformálókatalizátor-teljesítményhez szerves kloridok használatára van szükség (a katalizátoron belül a megfelelő klóregyensúly visszaállítása, valamint a fémek megfelelő eloszlása érdekében). A megfelelő klórozott vegyület kiválasztása befolyásolja a dioxin- és furánkibocsátás lehetőségét |
|
Oldószer-visszanyerés a bázisolaj-előállítási folyamathoz |
Az oldószer-visszanyerő egység egy desztillálási fázisból áll, ahol az oldószert visszanyerik az olajáramból, majd egy frakcionáló-kolonnában (gőzzel vagy inert gázzal) végzett sztrippelési fázisból A felhasznált oldószer lehet egy 1,2-diklór-etánból (DCE) és diklór-metánból (DCM) álló keverék (DiMe) A paraffinfeldolgozó egységekben az oldószer-visszanyeréshez (pl. DCE esetén) kétféle rendszer használható: az egyik az olajtalanított paraffinhoz, a másik a lágy paraffinhoz. Mindkettő hőintegrált tartályokból és egy vákuumos sztrippelőből áll. A paraffinmentesített olaj és a paraffintermékek áramát az oldószertartalom eltávolítása céljából sztrippelik |
1.21. A vízbe jutó kibocsátások megelőzésére és ellenőrzésére szolgáló technikák leírása
1.21.1. A szennyvíz előkezelése
|
Technika |
Leírás |
|
A savanyúvíz-áramok előzetes kezelése újrahasznosítás vagy kezelés előtt |
A (pl. desztillálásból, krakkolásból, kokszoló egységből) keletkező savanyúvíz megfelelő előkezelése (pl. sztrippelő egységben) |
|
Egyéb szennyvíz-áramok előkezelése a kezelést megelőzően |
A kezelés hatékonyságának megőrzése érdekében megfelelő előkezelésre lehet szükség |
1.21.2. A szennyvíz kezelése
|
Technika |
Leírás |
||||||||||
|
Oldhatatlan anyagok eltávolítása olajvisszanyeréssel |
Az ilyen típusú technikákhoz tartoznak általában a következők:
|
||||||||||
|
Oldhatatlan anyagok eltávolítása lebegő szilárd anyagok és diszpergált olaj visszanyerésével |
Az ilyen típusú technikák általában magukban foglalják a következőket:
|
||||||||||
|
Oldható anyagok eltávolítása, ideértve a biológiai vízkezelést és a derítést |
A biológiai kezelési technikák részei lehetnek a következők:
A WWTP olajfinomítókban használt egyik leggyakoribb lebegőágyas rendszer az eleveniszap-eljárás. A fixágyas rendszerek része lehet egy bioszűrő vagy csepegtető szűrő |
||||||||||
|
Kiegészítő kezelési fázis |
Az előző kezelési fázisokat kiegészítő szennyvízkezelési módszer, pl. a nitrogén- vagy szénvegyületek további csökkentése érdekében. Általában akkor alkalmazzák, ha a vízminőség megóvására külön helyi előírások vannak érvényben |
(1) Az 58. BAT alkalmazása esetén.
(2) Az SO2-kibocsátások folyamatos mérése helyett a tüzelőanyag vagy alapanyagok kéntartalmának mérésén alapuló számítások is alkalmazhatók; feltéve, hogy ez a módszer bizonyíthatóan azonos pontosságot eredményez.
(3) Az SOX tekintetében csak a SO2 mérése folyamatos, míg az SO3 mérésére csak időszakosan kerül sor (pl. az SO2-nyomonkövetési rendszer kalibrálásakor).
(4) A kibocsátási forrást alkotó kéményhez kapcsolódó valamennyi tüzelőberendezés összes névleges bemenő hőteljesítménye.
(5) Vagy az SOX közvetett nyomon követése.
(6) A nyomon követés gyakoriságát módosítani lehet abban az esetben, ha egyéves időszak elteltével az adatsorok egyértelműen bizonyítják a kellő stabilitást.
(7) A kénkinyerő egység (SRU) SO2-kibocsátásának mérései helyett folyamatos nyersanyag-kimutatás vagy más releváns eljárási paraméterek nyomon követése is alkalmazható, ha az SRU-egység hatékonyságának mérései rendszeres (pl. 2 évente végzett) létesítmény-teljesítményteszteken alapulnak.
(8) Az antimont (Sb) csak a katalitikus krakkoló egységekben kell nyomon követni, ahol Sb-befecskendezésre kerül sor az ipari eljárás folyamán (pl. fémek passziválása céljából).
(9) A kizárólag gáznemű tüzelőanyagokat eltüzelő berendezések kivételével.
(10) Az N és S nyomon követése a tüzelőanyagban vagy az alapanyagban nem feltétlenül szükséges, ha a kéményben folyamatos a NOX- és SO2-kibocsátás mérése.
(11) Az értéktartomány felső határa magasabb belépő NOX-koncentrációkra, magasabb NOX-csökkentési arányokra és a katalizátor elhasználódására vonatkozik.
(12) Az értéktartomány alsó határa az SCR technika alkalmazásával függ össze.
(13) Gázfinomító létesítmények szennyvize esetében nem minden paraméter és mintavételi gyakoriság alkalmazható.
(14) 24 órás, térfogatáram-arányos egyesített mintaként tekintett mintavételi időszak vagy – ha a térfogatáram megfelelő stabilitást mutat – időarányos mintavétel.
(15) A jelenlegi módszerről az EN 9377-2 módszerre való átállás megfelelő átállási időszakot igényelhet.
(16) Ha létesítményen belüli korrelációk rendelkezésre állnak, a COD helyett TOC alkalmazható. A COD- és a TOC-értékek közötti korrelációt eseti alapon kell kidolgozni. A TOC nyomon követése az előnyben részesített opció, mert az nem rendkívül mérgező vegyületek alkalmazásán alapul.
(17) Ahol az összes nitrogén az összes Kjeldahl szerint mért nitrogén (TKN), nitrát és nitrit összegével egyenlő.
(18) Nitrifikáció/denitrifikáció alkalmazása esetén 15 mg/l alatti értékek is elérhetők.
(19) Amennyiben a fém passziválására antimonbefecskendezést (Sb) használnak, a NOX-szintek elérhetik akár a 700 mg/Nm3 értéket. Az értéktartomány alsó határa az SCR technika alkalmazásával teljesíthető.
(20) A korom kifúvatása a CO-kazánban és a gázhűtő egységen keresztül nem lehetséges.
(21) Az értéktartomány alsó határa 4-mezős ESP egység alkalmazásával teljesíthető.
(22) Amennyiben az alacsony (pl. < 0,5 % w/w) kéntartalmú alapanyagok választása (vagy a hidrogénes kezelés) és/vagy a mosás alkalmazható, minden égetési üzemmód esetén a BAT-AEL tartomány felső határa ≤ 600 mg/Nm3.
(23) Nem minden esetben megvalósítható, ha a CO-kazán nem üzemel teljes kapacitással.
(24) Az értéktartomány alsó határa 4-mezős ESP egység alkalmazásával teljesíthető.
(25) Ha ESP technika nem alkalmazható, a maximális értékek elérhetik a 150 mg/Nm3-t.
(26) A BAT-AEL a gázturbina és adott esetben a kiegészítő hőhasznosító kazán kombinált kibocsátására vonatkozik.
(27) Magas (10 % fölötti) H2-tartalmú tüzelőanyag esetén a tartomány felső határa 75 mg/Nm3.
(28) Magas (> 200 °C) levegő-előmelegítési szintet alkalmazó meglévő üzemegység esetén, vagy ha a fűtőgáz H2-tartalma meghaladja az 50 %-ot, a BAT-AEL felső értéktartománya 200 mg/Nm3.
(29) Meglévő üzemekben 0,5 %-ot (w/w) meghaladó nitrogéntartalmú, < 100 MW fűtőolaj tüzelése, illetve > 50 % folyékony tüzelőanyag használata vagy a levegő előmelegítése esetén a maximális értékek elérhetik a 450 mg/Nm3-t.
(30) Az értéktartomány alsó határa az SCR technika alkalmazásával teljesíthető.
(31) Az értéktartomány alsó határa a kimeneti technikákat alkalmazó üzemek esetében teljesíthető.
(32) Az értéktartomány felső határa az olajtüzelés nagyarányú alkalmazására, valamint arra az esetre vonatkozik, amikor kizárólag primer technikák alkalmazhatók.
(33) Abban a sajátos esetben, amikor az RFG kezelése alacsony nyomású mosással történik és a finomítói fűtőgázban a H/C mólaránya 5 fölött van, a BAT-AEL értéktartomány felső értéke elérheti a 45 mg/Nm3-t.
(34) A ii. és iii. pontban felsorolt technikák nem mindig általánosan alkalmazhatók, amennyiben a tartályok olyan termékek tárolására szolgálnak, melyek a folyékony kezeléshez hőt igényelnek (pl. bitumen) és ahol a megszilárdulás miatt nem valószínű a szivárgás előfordulása.
(35) A páravisszanyerő egységet páramegsemmisítő (pl. -égető) egység helyettesítheti, ha a pára visszanyerése nem biztonságos, vagy a visszaáramló pára mennyisége miatt műszakilag nem lehetséges.
(36) Óránkénti értékek folyamatos működés esetén, a 94/63/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 365., 1994.12.31., 24. o.) megfelelően kifejezve és mérve.
(37) Az alsó határérték kétlépcsős hibrid rendszerek esetén valósítható meg. A felső határérték egylépcsős adszorpciós vagy membrános rendszerek esetén valósítható meg.
(38) Ha az NMVOC-kibocsátás az értéktartomány alsó határánál van, a benzol nyomon követése nem feltétlenül szükséges.
(39) Kevesebb mint 1 t/nap kénvegyület-kibocsátású, különálló kenőanyag- és bitumenfinomító üzemekben nem minden esetben alkalmazható.
(40) A kénkinyerési hatékonyságot a teljes feldolgozási láncra vetítve kell kiszámítani (az SRU és TGTU egységet is ideértve), a gyűjtőárokba vezetett kénes áramban visszanyert alapanyag kénfrakciójaként.
Ha az alkalmazott technika nem foglal magában külön kénkinyerési eljárást (pl. tengervizes mosás), az érték a kéneltávolításnak a teljes feldolgozási lánc során eltávolított kén %-os értékében megadott hatékonyságára vonatkozik.