2014.5.24.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 562/2014/EU HATÁROZATA

(2014. május 15.)

az Európai Uniónak az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való részvételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 94/375/EK tanácsi határozat (3) alapján az Európai Közösségen belüli „fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés” ösztönzése céljából 1994-ben létrejött az Európai Beruházási Alap (a továbbiakban: az alap).

(2)

Az alap jegyzett tőkéjének 2007. évi emelését követően az alap jegyzett tőkéje 3 milliárd EUR, amelyet 3 000, egyenként 1 millió EUR értékű részvény képvisel a befizetett tőke 20 %-os aránya mellett. Az Unió, amelynek képviseletében a Bizottság járt el, a 2007/247/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően részt vett az alap jegyzett tőkéjének előző emelésében.

(3)

Ennek eredményeként a Bizottság által képviselt Unió jelenleg az alap összesen 900 részvényét jegyzi névértéken 900 millió EUR értékben, amelyből 180 millió EUR-t fizetett be.

(4)

2012. június 28–29-i ülésén az Európai Tanács elfogadta a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot az intelligens, fenntartható, inkluzív, erőforrás-hatékony és munkahelyteremtő növekedés ösztönzése érdekében. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács következtetéseiben hangsúlyozta, hogy – más sürgős, a növekedés és a foglalkoztatás élénkítésére, a gazdaság finanszírozására és Európa termelő helyszínként és beruházási célpontként való versenyképesebbé tételére irányuló uniós szintű fellépések mellett – a meglévő tagállami struktúrákkal, például nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel párhuzamosan fejleszteni kell az alap tevékenységeit, mindenekelőtt pedig azokat, amelyek a kockázati tőkéhez kapcsolódnak.

(5)

A beruházások és a hitelezés további ösztönzése érdekében 2013. június 27–28-i ülésén az Európai Tanács „Új európai beruházási tervet” fogadott el a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására és a gazdaság finanszírozásának élénkítésére. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács következtetéseiben kérte a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy kezeljék prioritásként az alap hitelminőség-javítási kapacitásainak növelését.

(6)

Emlékeztetve arra, hogy a gazdaság és különösen a kkv-k számára biztosított rendes hitelezés helyreállítása kiemelt cél, 2013. december 19-20-i ülésén az Európai Tanács felkérte a Bizottságot és az EBB-t, hogy az alap tőkeemelése útján növelje annak kapacitásait, és 2014. májusig érjen el végleges megállapodást ebben a kérdésben.

(7)

Az alap saját tőkéjének jelenlegi mértéke nem teszi lehetővé az alap tevékenységeinek jelentős, az Európai Tanács felkérésének megfelelő bővítését, mivel az alap garanciális és kockázatitőke-műveletei nem haladhatják meg az alap összes kötelezettségvállalása tekintetében az alap alapokmányában vagy az alap közgyűlése által megállapított felső határokat. Emellett az alap hitelminőség-javítási kapacitását is korlátozza a saját források mértéke.

(8)

Az alap igazgatótanácsa ezért 2013. november 26-án elvi jóváhagyását adta az alap jegyzett tőkéjének legfeljebb 1 500 millió EUR-val történő megemeléséhez, és ezzel lehetővé tette a saját források szükséges növelését. A tőkeemelés technikai részleteire és eljárására vonatkozó dokumentumok a megfelelő időben az igazgatótanács elé fognak kerülni, hogy engedélyt lehessen kérni egy javaslatnak az alap 2014. évi közgyűlésén jóváhagyás céljából történő előterjesztésére.

(9)

Az új részvényeket az alap részvényesei igény szerint egy négyéves időszak során, 2014 és 2017 között jegyezhetnék le. Az új részvények árát évente, az alap részvényesei által jóváhagyott nettóeszközérték-képlet szerint kell meghatározni.

(10)

Az alap tőkeemeléséhez történő uniós hozzájárulás finanszírozására vonatkozó megállapodás nem érinthet az osztalékok esetleges kezelését.

(11)

Az Uniónak helyénvaló részt vennie az alap tőkeemelésében annak érdekében, hogy ösztönözze az olyan környezet kialakítására irányuló uniós célkitűzést, amely az Unió egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások – különösen a kkv-k – fejlődésének, és hogy elősegítse az Unió innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő iparági lehetőségek jobb kihasználását, ahogyan azt az Európai Tanács 2012. június 28–29-i, 2013. június 27–28-i és 2013. december 19–20-i következtetéseiben megfogalmazta, és a „Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumban”, valamint az „Új európai beruházási tervben” részletesen kifejtette.

(12)

Az Uniónak az alap tőkeemelésében való részvétele révén elérni kívánt meghatározott célok – különösen a vállalkozások, azon belül is a kkv-k javára szolgáló tagállami fellépéseket kiegészítő fellépéseknek az alapból való támogatása – vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 173. cikkének (3) bekezdése rendelkezik az e határozat elfogadásához szükséges hatáskörről.

(13)

Az Unió képviselőjének arra történő felhatalmazása érdekében, hogy az alap közgyűlésén mielőbb szavazhasson a tőkeemelésről, e határozatnak a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat célja a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások javára szolgáló tagállami fellépéseket kiegészítő fellépésekhez az Európai Beruházási Alapból (a továbbiakban: az alap) nyújtott támogatás növelése.

2. cikk

Az alapban meglévő részesedését kiegészítve az Európai Unió legfeljebb 450 darab, egyenként 1 millió EUR névértékű részvényt jegyez az alapban. A részvényjegyzést és az éves befizetéseket az alap közgyűlésén elfogadott feltételekkel kell végrehajtani.

3. cikk

Az Európai Unió az új részvényeket egy 2014-től kezdődő négyéves időszak során vásárolja meg. 2014 és 2017 között az Unió általános költségvetésében összesen 178 millió EUR értékű pénzeszközt kell rendelkezésre bocsátani a részvényjegyzés költségeinek fedezésére, a teljes kiadási előirányzat változatlanul hagyása érdekében felhasználva a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 1a. fejezetében már tervezett előirányzatokat. A költségvetési kötelezettségvállalás a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 85. cikkének (4) bekezdésével összhangban négy éven át éves részletekre bontható.

4. cikk

A Bizottság figyelemmel kíséri, hogy miként valósul meg az 1. cikkben kitűzött cél, és két jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, egy időközi jelentést 2016. december 31-ig és egy végleges jelentést 2018. december 31-ig.

5. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)   2014. március 25-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé)

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. május 6-i határozata.

(3)  A Tanács 1994. június 6-i 94/375/EK határozata a Közösségnek az Európai Beruházási Alapban való tagságáról (HL L 173., 1994.7.7., 12. o.).

(4)  A Tanács 2007. április 19-i 2007/247/EK határozata az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való közösségi részvételről (HL L 107., 2007.4.25., 5. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).


Az Európai Parlament és a Tanács nyilatkozata

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodnak abban, hogy az alapok osztalékának kezelésére vonatkozó kérdéssel az Unió általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendelet következő felülvizsgálatának keretében fognak foglalkozni, vagy legkésőbb a 4. cikkben meghatározott időközi jelentéshez kapcsolódóan.