1.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/53

A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. június 24.)

a szolidaritási klauzula Unió által történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról

(2014/415/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 222. cikke (3) bekezdésének első mondatára,

tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének együttes javaslatára,

mivel:

(1)

Ez a határozat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 222. cikkének (a továbbiakban: a szolidaritási klauzula) az Unió általi végrehajtására vonatkozik. Nem vonatkozik a szolidaritási klauzulának a tagállamok általi, az EUMSZ 222. cikke (2) bekezdése szerinti végrehajtására. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikkéről szóló 37. nyilatkozat értelmében egy adott tagállam egy másik tagállamra irányuló szolidaritási kötelezettségének eleget téve megválaszthatja a kötelezettség teljesítésének leghatékonyabb módját.

(2)

Az EUMSZ 222. cikkének (1) bekezdése értelmében, ha egy tagállamot terrortámadás ér, illetve ha természeti vagy ember okozta katasztrófa áldozatává válik, az Unió és tagállamainak a szolidaritás szellemében együttesen kell fellépniük fel. Törekedni kell arra, hogy a klauzula alkalmazását kérő bármelyik tagállamra irányuló uniós és tagállami intézkedések koherensek és egymást kiegészítő jellegűek legyenek, és el kell kerülni az erőfeszítések megkettőzését. Tekintettel arra, hogy az EUMSZ 222. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamoknak a Tanács keretében egyeztetniük kell egymással szolidaritási kötelezettségeik teljesítését illetően, célszerű ennek érdekében intézkedéseket megállapítani a szolidaritási klauzula Unió általi végrehajtásával kapcsolatban a Tanács keretében folytatandó egyeztetés tekintetében.

(3)

A Tanács keretében folytatandó egyeztetéssel kapcsolatos intézkedéseknek az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseken kell alapulniuk, amelyeket a Tanács 2013. június 25-én fogadott el, és amelyek kimondják, hogy az uniós politikai szintű integrált válságreagálás a szolidaritási klauzula alkalmazására vonatkozó intézkedéseket is támogatnia kell. Helyénvaló, hogy a Tanács, különösen a felülvizsgálatok esetén, kiigazítsa az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseket.

(4)

A szolidaritási klauzula Unió általi végrehajtása során a lehető legnagyobb mértékben támaszkodni kell a már meglévő eszközökre, a koordináció erősítése és a párhuzamosságok elkerülése révén növelni kell a hatékonyságot, nem lehet igénybe venni kiegészítő forrásokat, egyszerű és egyértelmű kapcsolattartási lehetőséget kell biztosítani uniós szinten a tagállamok számára, és tiszteletben kell tartani az egyes uniós intézményekre és szolgálatokra ruházott hatásköröket.

(5)

A szolidaritási klauzula előírja, hogy az Unió mozgósítson minden rendelkezésére álló eszközt. A releváns eszközök közé tartozik az Európai Unió belső biztonsági stratégiája, az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (1) létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: az uniós mechanizmus), az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (2), valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében létrehozott struktúrák.

(6)	A szolidaritási klauzula Unió általi végrehajtására vonatkozó rendelkezések hatályát világosan meg kell határozni.

(7)

A terrorizmus elleni küzdelem tekintetében az Unió fellépésének stratégiai keretét az Európai Unió terrorizmus elleni stratégiája alkotja. Számos eszköz – mint például a kritikus energetikai és közlekedési infrastruktúrák védelmét (3) erősítő eszközök – bevezetésére sor került. A Bizottság „Az EU terrorizmusellenes politikája: legfőbb eredmények és jövőbeni kihívások” című közleményét több fellépés is követte, így például lépések történtek a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés javítása, a radikalizálódás megakadályozásának – különösen a radikalizálódást figyelő uniós információs központ létrehozása révén történő – előmozdítása, a terroristák pénzeszközökhöz, robbanóanyagokhoz (4), valamint vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokhoz való hozzáférésének korlátozása, továbbá a robbanóanyagok biztonságának fokozása érdekében.

(8)	Meg kell határozni uniós szinten egy, az e határozat szerinti intézkedések aktiválására és azok alkalmazásának fokozatos megszüntetésére szolgáló mechanizmust, amely az érintett tagállam magas szintű politikai kérésén alapul, és amelyet egyetlen uniós szintű kapcsolati pont támogat.

(9)	Az uniós szintű reagálási intézkedéseknek a meglévő eszközök alapján folytatott megerősített koordináció révén javítaniuk kell a hatékonyságot.

(10)

Az uniós mechanizmus célja, hogy a polgári védelem terén megerősítse a tagállamok és az Unió közötti együttműködést és megkönnyítse a koordinációt. Az 1313/2013/EU határozat létrehozta a Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központot (ERCC), amely a hét minden napján napi 24 órában elérhető műveleti kapacitást kell biztosítania, és az uniós mechanizmus célkitűzéseinek megvalósításában a tagállamok és a Bizottság rendelkezésére kell állnia.

(11)

Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) rendelkezésére állnak hírszerzési és katonai szakértelemmel bíró struktúrák, illetve a küldöttségi hálózat is, mely ugyancsak megkönnyítheti a tagállamok területén jelentkező fenyegetésekre vagy katasztrófákra, illetve külső dimenzióval bíró válságokra való reagálást. A válságtól függően – adott esetben – a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), beleértve a KBVP területén érintett más struktúrákat vagy uniós ügynökségeket is be kell vonni az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(12)	Amennyiben szükséges és a helyzet sürgősségére tekintettel megvalósítható, az uniós szintű reagálási intézkedéseket jogi aktusok elfogadásával vagy meglévő aktusok módosításával kell kiegészíteni, a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

(13)	Ennek a határozatnak nem lesznek védelmi vonatkozásai. Amennyiben valamely válság a KKBP vagy a KBVP keretébe tartozó fellépést tesz szükségessé, úgy arról a Szerződések vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a Tanácsnak határozatot kell hoznia.

(14)	Ez a határozat nem sérti az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdését.

(15)

„Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé” című bizottsági közlemény célul tűzte ki az Unió válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének javítását több intézkedés, köztük a szolidaritási klauzula teljes mértékű kihasználása révén. Amint arra a Tanács is emlékeztet a 2011. február 24-25-i következtetéseiben, Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének javítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az Unióban tovább erősödjön a szabadság és a biztonság, és a jog még hatékonyabban érvényesülhessen.

(16)	Az Unió és tagállamai eredményes fellépésének biztosítása érdekében az Európai Tanácsnak rendszeresen értékelnie kell az Uniót fenyegető veszélyeket. Az Európai Tanács kérésére jelentéseket kell készíteni a meghatározott fenyegetésekről.

(17)	Az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően egyetlen tagállam sem kötelezhető olyan információ szolgáltatatására, amelynek közlését ellentétesnek tartja alapvető biztonsági érdekeivel.

(18)	2012. november 22-én az Európai Parlament elfogadta „Az EU kölcsönös védelmi és szolidaritási záradékai: politikai és műveleti dimenziók” című 2012/2223. sz. állásfoglalást.

(19)	Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, és alkalmazása során e jogoknak és elveknek megfelelően kell eljárni.

(20)

Mivel e határozat célját, nevezetesen a szolidaritási klauzula Unió általi végrehajtását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Általános célkitűzés és tárgy

(1) Ez a határozat az EUMSZ 222. cikkének (a továbbiakban: a szolidaritási klauzula) az Unió általi végrehajtására vonatkozó szabályokat és eljárásokat állapít meg.

(2) Az uniós és a tagállami fellépések közötti koherencia és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében a klauzula alkalmazása iránti kérésre való reagálás politikai szintű koordinálását a Tanács végzi az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések felhasználásával. Az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések alkalmazásához a Tanács Főtitkársága, a Bizottság és az EKSZ támogatást biztosít.

(3) Az uniós szintű intézkedések a Tanács, a Bizottság, az EKSZ és az uniós ügynökségek meglévő információ-szolgáltatási és támogatási mechanizmusaira épülnek. Adott esetben a főképviselő és az EKSZ is hozzájárul ezekhez az intézkedésekhez, mégpedig az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő) hatáskörén belüli kezdeményezések tételével, valamint releváns információk és támogatás nyújtásával.

(4) A releváns uniós eszközök és az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések tekintetében az azokra vonatkozó eljárásokat kell követni, és ezek az e határozat szerinti válaszlépés alkalmazásának kezdete előtt és megszűnését követően is aktívak lehetnek.

(5) Az ezen határozat szerinti intézkedések az Unió és a tagállamok válaszlépései közötti koordináció fokozása révén elősegítik a hatékonyabb fellépést.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a határozat terrortámadás, természeti katasztrófa vagy ember okozta katasztrófa esetében alkalmazandó, függetlenül attól, hogy az a tagállamok területén belülről vagy kívülről ered:

a)	a tagállamok azon területein, amelyekre a Szerződések hatálya kiterjed, ideértve a szárazföldi területet, a belvízi területet, a parti tengeri területet és a légteret;

b)	a valamely tagállam parti tengerén, kizárólagos gazdasági övezetében vagy kontinentális talapzatán található infrastruktúrát (például offshore kőolaj- és földgázlétesítményeket) érintő veszélyhelyzet esetében.

Az Uniót, amikor alkalmazza ezeket az intézkedéseket és különösen amikor mozgósítja a rendelkezésére álló eszközöket, köti a nemzetközi jog, és intézkedései nem sérthetik a nem uniós államok jogait.

(2) Ennek a határozatnak nincsenek védelmi vonatkozásai.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) „katasztrófa”: minden olyan helyzet, amely súlyos hatással van vagy súlyos hatással lehet személyekre, a környezetre vagy tulajdonra, beleértve a kulturális örökséget is;

b) „terrortámadás”: a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat (5) szerinti terrorista bűncselekmény;

c) „válság”: olyan, nagy horderejű vagy politikai jelentőségű katasztrófa vagy terrortámadás, amely kellő időben történő politikai koordinációt és reagálást tesz szükségessé uniós politikai szinten;

d) „reagálás”: katasztrófa vagy terrortámadás esetén hozott, az általa okozott közvetlen káros hatások kezelését célzó fellépés.

4. cikk

A szolidaritási klauzula alkalmazásának kérése

(1) Katasztrófa vagy terrortámadás esetén az érintett tagállam kérheti a szolidaritási klauzula alkalmazását, ha a nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló eszközök által kínált lehetőségeket már kimerítette és úgy véli, hogy a válság mértéke egyértelműen meghaladja a rendelkezésére álló reagálási képességeket.

(2) Az érintett tagállam politikai hatóságai a kérésüket a Tanács elnökségéhez intézik. A kéréseket az Európai Bizottság elnökének is el kell küldeni az ERCC-n keresztül.

5. cikk

Uniós szintű reagálási intézkedések

(1) A szolidaritási klauzula alkalmazása iránti kérés megtételét követően a Tanács biztosítja a szolidaritási klauzula alkalmazása iránti kérés nyomán teendő uniós válaszlépés politikai és stratégiai irányítását, teljes mértékben figyelembe véve a Bizottság és a főképviselő hatáskörét. Ebből a célból a Tanács elnöksége haladéktalanul aktiválja az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseket, amennyiben azok alkalmazására még nem került sor, és ily módon minden tagállamot tájékoztat a szolidaritási klauzula alkalmazása iránti kérésről.

(2) Ezzel egyidejűleg a Bizottság és a főképviselő az 1. cikk (3) bekezdésének megfelelően:

a)	azonosít minden olyan releváns uniós eszközt, amely a leginkább alkalmas az adott válságra való reagálás céljára, beleértve az ágazatspecifikus, az operatív, a szakpolitikai és a pénzügyi eszközöket és struktúrákat is, és megtesz minden szükséges, az adott eszközök keretében előírt intézkedést;

b)	azonosít minden olyan katonai képességet, amely alkalmas arra, hogy az EU Katonai Törzsének támogatásával reagáljon a válságra;

c)	azonosítja azokat az eszközöket és erőforrásokat, amelyek az uniós ügynökségek hatáskörébe tartoznak és amelyek alkalmasak a válságra való reagálás céljára, és javaslatot tesz ezek igénybevételére;

d)	tanácsot ad a Tanácsnak arra nézve, hogy a meglévő eszközök elégségesek-e ahhoz, hogy az érintett tagállamnak a klauzula alkalmazása iránti kérés megtételét követően segítséget nyújtsanak;

e)	e határozat 6. cikkével összhangban rendszeres időközönként integrált helyzetismereti és -elemzési jelentést készít a Tanácsban folytatott politikai szintű koordináció és döntéshozatal támogatása és a szükséges információk biztosítása céljából.

(3) A Bizottság és a főképviselő – adott esetben – az 1. cikk (3) bekezdésének megfelelően javaslatokat nyújt be a Tanácsnak, különösen a következőkre vonatkozóan:

a)	a meglévő eszközök keretében nem megvalósítható rendkívüli intézkedésekről szóló határozatok;

b)	a meglévő polgári védelmi intézkedéseket meghaladó katonai képességek iránti kérelmek; vagy

c)	a tagállamok általi gyors reagálást támogató intézkedések.

(4) Az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések igénybevételével a Tanács elnöksége biztosítja a válság Tanács keretében történő kezelésének és az uniós politikai szinten történő átfogó reagálásnak a koherenciáját, többek között az intézkedési javaslatok kidolgozása és naprakésszé tétele tekintetében, tiszteletben tartva a Bizottság és a főképviselő kezdeményezési jogát a hatáskörébe tartozó területeken. Ebben az elnökséget a Főtitkárság, a Bizottság, az EKSZ, illetve – terrortámadás esetén – a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora támogatja és segíti tanáccsal. A válságtól függően – adott esetben – a KKBP/KBVP területén érintett struktúrákat vagy uniós ügynökségeket is be kellene vonni az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(5) A Tanács elnöksége tájékoztatja az Európai Tanács elnökét és az Európai Parlament elnökét a klauzula alkalmazása iránti kérésről és a főbb fejleményekről.

(6) A klauzula alkalmazása iránti kérés megtételét követően uniós szinten az ERCC tartja napi 24 órában a kapcsolatot a tagállamok illetékes hatóságaival és más érdekelt felekkel a Bizottság és a főképviselő meglévő feladatkörének, valamint a meglévő információs hálózatoknak a sérelme nélkül. E határozat 6. cikkével összhangban az ERCC – az Unió helyzetelemző szolgálatával együttműködve – megkönnyíti az integrált helyzetismereti és -elemzési jelentések elkészítését.

6. cikk

Integrált helyzetismereti és -elemzési jelentések

Az integrált helyzetismereti és -elemzési jelentések igazodnak az uniós politikai szintnek a Tanács elnöksége által meghatározott igényeihez, és lehetővé fogják tenni a helyzet stratégiai áttekintését a Tanácsban a politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseknek megfelelően. E jelentések szükségessé teszik a tagállamok, a Bizottság, az EKSZ és az érintett uniós ügynökségek, valamint az érintett nemzetközi szervezetek által önkéntesen rendelkezésre bocsátott, validált információk felhasználását. A klauzula terrortámadások esetében történő alkalmazásakor a hírszerzési értékeléseket és tájékoztatókat külön, a meglévő csatornákon keresztül kell kezelni.

7. cikk

A klauzula alkalmazásának fokozatos megszüntetése

Az e határozat szerinti válaszlépés fokozatos megszüntetése esetében is a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárást kell követni. A klauzula alkalmazását kérő tagállam a lehető leghamarabb jelzi, ha úgy véli, hogy már nincs szükség a klauzula alkalmazására.

8. cikk

Uniós szintű fenyegetésértékelés

(1) Annak érdekében, hogy rendszeresen értékelni lehessen az Uniót fenyegető veszélyeket, az Európai Tanács felkérheti a Bizottságot, a főképviselőt és adott esetben az uniós ügynökségeket, hogy készítsenek jelentést a meghatározott fenyegetésekről.

(2) Amennyiben az Európai Tanács nem rendelkezik másképpen, ezeknek a jelentéseknek kizárólag a hatályos rendelkezések értelmében az érintett uniós intézmények, szervek és ügynökségek által a fenyegetésekről készített, rendelkezésre álló értékeléseken, valamint olyan információkon kell alapulniuk, amelyeket a tagállamok önkéntesen nyújtottak, elkerülve ugyanakkor a munka megkettőzését. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora adott esetben részt vesz e jelentések elkészítésében. Az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően egyetlen tagállam sem köteles olyan információt szolgáltatni, amelynek közlését ellentétesnek tartja alapvető biztonsági érdekeivel.

9. cikk

Felülvizsgálat

(1) Az e határozat szerinti intézkedéseket rendszeresen felül kell vizsgálni az azonosított igényeknek megfelelően, de minden esetben az alkalmazásuk megszüntetését követő tizenkét hónapon belül, a vonatkozó tanulságok levonása és kezelése érdekében. Ezt a felülvizsgálatot a Tanács keretében kell elvégezni a Bizottság és a főképviselő által készített együttes jelentés alapján.

(2) Adott esetben ezt a határozatot módosítani lehet. Ebben az esetben és az EUMSZ 222. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Tanácsot a Politikai és Biztonsági Bizottság, valamint a Belső Biztonsági Állandó Bizottság segíti.

(3) A Tanács adott esetben kiigazíthatja a politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseket, különösen annak érdekében, hogy kezelje a Tanács által a határozat felülvizsgálatával összefüggésben vagy a határozat módosítását követően azonosított igényeket.

10. cikk

Pénzügyi vonatkozások

Az e határozat végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásokat az elfogadott éves kiadási határokon belül, a meglévő uniós eszközök hatályának megfelelően és a többéves pénzügyi keret éves felső határait tiszteletben tartva kell rendelkezésre bocsátani.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. június 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. VENIZELOS

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1313/2013/EU határozata az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1082/2013/EU határozata a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

(3) Ezek meghatározását lásd az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvben (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 98/2013/EU rendelete a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 39., 2013.2.9., 1. o.).

(5) A Tanács 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).