TERVEZET

AZ EU–KÖZÉP-AMERIKA TÁRSULÁSI TANÁCS 1/2014 HATÁROZATA

(2014. …)

a saját és a társulási bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról

AZ EU–KÖZÉP-AMERIKA TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a „Megállapodás”), és különösen annak 4. cikkére, 5. cikke (2) bekezdésére, 7. cikke (3) bekezdésére és 8. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Megállapodás 353. cikkének (4) bekezdése szerint a Megállapodás kereskedelemre vonatkozó IV. részét Nicaraguával, Honduras-szal és Panamával 2013. augusztus 1-je óta, Salvadorral és Costa Ricával 2013. október 1-je óta, Guatemalával pedig 2013. december 1-je óta alkalmazzák.

(2)	A Megállapodás hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében a Megállapodás intézményi keretét a lehető leghamarabb létre kell hozni.

(3)	A Megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában a társulási tanács feladata a Megállapodás végrehajtásának felügyelete, valamint a saját, a társulási bizottság és az albizottságok eljárási szabályzatának megállapítása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

A társulási tanács eljárási szabályzata, valamint a társulási bizottság és az albizottságok eljárási szabályzata – amelyek az A. és B. mellékletben találhatók – ezennel elfogadásra kerülnek.

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt…, 2014.

a Társulási Tanács részéről

a KA Félhez tartozó köztársaságok részéről

az EU Fél részéről

A. MELLÉKLET

A társulási tanács eljárási szabályzata

1. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a „Megállapodás”) 4. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott társulási tanács a Megállapodás 4. cikkének (2) bekezdésében előírt feladatokat végzi, és felelősséget vállal a Megállapodás általános végrehajtásáért, valamint bármely más két- vagy többoldalú, illetve nemzetközi közös érdekű kérdésért.

(2) A Megállapodás 5. és 345. cikkében előírtak szerint a társulási tanács az EU Fél képviselőiből és a közép-amerikai fél minden egyes köztársaságának megfelelő miniszteri szintű képviselőiből áll, figyelembe véve az adott ülésen tárgyalandó konkrét kérdéseket. Adott esetben, amennyiben valamennyi fél egyetért, a társulási tanács állam-, illetve kormányfői szinten ülésezik.

(3) A Megállapodás 345. cikke szerint, amikor a társulási tanács kizárólag vagy főként a Megállapodás IV. részében rábízott feladatokat végzi, összetételét tekintve az EU Fél képviselőiből és a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaságnak a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekért felelős minisztereiből kell állnia.

(4) A Megállapodás 352. cikke (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a KA Félhez tartozó köztársaságok együttesen járnak el a Megállapodás intézményi keretén belüli döntéshozatal során; a határozatok és ajánlások elfogadásához konszenzusuk szükséges.

(5) Az ezen eljárási szabályzatban szereplő „Felek”-re történő hivatkozásokra a Megállapodás 352. cikkében szereplő fogalommeghatározással összhangban kerül sor.

2. cikk

Elnökség

A társulási tanács elnökségét 12 hónapos időtartamra felváltva az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője illetve a KA Fél miniszteri szintű képviselője tölti be. Az első időszak a társulási tanács első ülésének napján kezdődik, és ugyanazon év december 31-én ér véget.

3. cikk

Ülések

(1) A társulási tanács rendszeresen, legalább kétévenként ülésezik. A társulási tanács bármelyik fél kérésére külön ülést tarthat, amennyiben a felek erről megállapodnak.

(2) A társulási tanács minden ülését a két fél közötti megállapodás szerinti helyszínen és időpontban tartja.

(3) A társulási tanács üléseit a társulási tanács titkárai az elnök egyetértésével, közösen hívják össze.

(4) A társulási bizottság ülései – kivételesen és amennyiben a felek erről megállapodnak – technológiai eszköz útján, például videokonferencia formájában is megtarthatók.

4. cikk

Képviselet

(1) A társulási tanács tagjai akadályoztatásuk esetén képviseltethetik magukat. Amennyiben egy tag valamely ülésen képviseltetni kívánja magát, az érintett ülést megelőzően írásban közölnie kell az elnökkel képviselője nevét.

(2) A társulási tanács tagjának képviselője a képviselt tag valamennyi jogát gyakorolja.

5. cikk

Küldöttségek

(1) A társulási tanács tagjait kísérhetik tisztviselők. Az elnököt a titkárság útján minden ülés előtt tájékoztatni kell a felek küldöttségének tervezett összetételéről.

(2) A társulási tanács a felek közötti megállapodás útján megfigyelőként vagy egyes témakörökre vonatkozó tájékoztatás céljából nem tagokat is felkérhet az üléseken való részvételre.

6. cikk

Titkárság

Az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának egy tisztviselője és a KA Fél egy tisztviselője együttesen látják el a Társulási Tanács titkári feladatait.

7. cikk

Levelezés

(1) A társulási tanácshoz címzett levelezést vagy az EU Fél, vagy a KA Félhez tartozó köztársaságok részéről a titkári feladatokat ellátó tisztviselőnek kell címezni, aki tájékoztatja erről a másik titkárt.

(2) A titkárság gondoskodik a levelezés továbbításáról az elnök részére, és adott esetben annak köröztetéséről a társulási tanács többi tagja számára.

(3) A titkárság elküldi a levelezést az Európai Bizottság Főtitkárságára, az Európai Külügyi Szolgálathoz, a tagállamok állandó képviseleteire, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságára, valamint a KA Félhez tartozó köztársaságok brüsszeli (Belgium) nagykövetségeire, másolatban pedig a külügyekért vagy a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekért felelős minisztériumoknak.

(4) A társulási tanács elnökétől származó közleményeket a titkárság elküldi a címzettek részére, és adott esetben körözteti a (3) bekezdésben megjelölt címeken a társulási tanács többi tagja körében is.

8. cikk

Titoktartás

(1) Amennyiben erről másképp nem határoznak, a társulási tanács ülései nem nyilvánosak.

(2) Amikor az egyik Fél bizalmasnak nyilvánított információkat terjeszt a társulási tanács elé, a másik fél a szóban forgó információkat a Megállapodás 336. cikke (2) bekezdésében leírt eljárás szerint kezeli.

(3) A felek dönthetnek úgy, hogy a társulási tanács határozatait és ajánlásait hivatalos lapjukban közzéteszik.

9. cikk

Az ülések napirendje

(1) Az elnök minden ülésre ideiglenes napirendet készít. Az ideiglenes napirendet a társulási tanács titkárai az ülés kezdete előtt legkésőbb 15 nappal eljuttatják a 7. cikkben említett címzetteknek.

Az ideiglenes napirend tartalmazza azokat a pontokat, amelyek napirendre történő felvételére vonatkozóan az elnök az ülés kezdete előtt legkésőbb 21 naptári nappal felkérést kapott. Ugyanakkor az ilyen pontok csak akkor kerülnek fel az ideiglenes napirendre, ha az e pontokat alátámasztó dokumentumokat legkésőbb a napirend kiküldésének napját megelőzően eljuttatták a titkároknak.

(2) A napirendet a társulási tanács minden ülés elején fogadja el. Amennyiben arról a felek megállapodnak, az ideiglenes napirenden nem szereplő pontot is felvehetnek a napirendre.

(3) Az elnök a felekkel való egyeztetést követően lerövidítheti az (1) bekezdésben megállapított időszakokat az adott esetre vonatkozó követelmények figyelembevétele érdekében.

10. cikk

Jegyzőkönyv

(1) A két titkár minden ülésről közös jegyzőkönyvtervezetet készít.

(2) A jegyzőkönyvben az egyes napirendi pontok tekintetében általában a következőket kell feltüntetni:

a)	a társulási tanácsnak benyújtott iratokat;

b)	a társulási tanács valamely tagja által felvételre kért nyilatkozatokat; valamint

c)	azon kérdéseket, amelyekben a Felek megállapodtak, köztük a meghozott határozatokat, a nyilatkozatokat, amelyekről megállapodás született, valamint az elfogadott következtetéseket.

(3) A jegyzőkönyvtervezet a társulási tanács elé kerül jóváhagyásra. A jegyzőkönyvet a társulási tanácsi üléseket követő 45 naptári napon belül jóvá kell hagyni. A jóváhagyást követően a jegyzőkönyvet az elnök és a két titkár aláírásával látja el. A 7. cikkben említett minden címzettnek el kell juttatni egy hitelesített másolatot.

11. cikk

Határozatok és ajánlások

(1) A társulási tanács a felek közös megegyezése mellett hozza meg határozatait és fogadja el ajánlásait, amelyeket a KA Félhez tartozó köztársaságok és az EU Fél is aláírnak.

(2) A társulási tanács írásbeli eljárás útján is hozhat határozatokat és elfogadhat ajánlásokat, amennyiben a Felek erről megállapodnak. E célból a társulási tanács elnöke a 7. cikk szerint írásban körözteti a javaslatot a tagok körében, legalább 21 naptári napos határidőt szabva a tagoknak fenntartásaik vagy módosításaik jelzésére. Ha a szövegben megállapodtak, a határozatot vagy ajánlást az EU Fél és a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság képviselői önállóan, egymás után aláírják.

(3) A társulási tanács jogi aktusai a Megállapodás 6. cikke szerint a „határozat” vagy az „ajánlás” címet viselik. A társulási tanács titkársága minden határozatot és ajánlást sorszámmal lát el, elfogadásuk időpontját és tárgyukat is megjelölve. Mindegyik határozat rendelkezik a hatálybalépésének időpontjáról, és a KA Félhez tartozó köztársaságok és az EU Fél aláírnak minden egyes határozatot.

(4) A társulási tanács határozatait és ajánlásait a két titkár hitelesíti.

(5) A határozatokat és az ajánlásokat ezen eljárási szabályzat 7. cikkében említett valamennyi címzettnek elküldik.

(6) A felek dönthetnek úgy, hogy elrendelik a társulási tanács határozatainak és ajánlásainak a hivatalos lapjukban való közzétételét.

12. cikk

Nyelvek

(1) A társulási tanács hivatalos nyelvei a spanyol és a Megállapodás egy másik hiteles nyelve, amelyben a Felek megegyeznek.

(2) Amennyiben erről másképp nem határoznak, a társulási tanács az említett nyelveken elkészített dokumentumok alapján folytatja tanácskozásait.

13. cikk

Kiadások

(1) A felek mindegyike viseli a társulási tanács ülésein való részvételével összefüggően a személyzettel kapcsolatos, utazási és ellátási, valamint a postai és távközlési kiadások terén felmerülő költségeket.

(2) Az ülések megrendezésével és a dokumentumok sokszorosításával kapcsolatos kiadásokat az ülésnek otthont adó Fél viseli.

(3) Az üléseken való tolmácsolással, valamint az iratok spanyol nyelvre és a társulási tanács – ezen eljárási szabályzat 12. cikkének (1) bekezdése szerinti – másik hivatalos nyelvére, illetve e nyelvekről történő fordításával kapcsolatos kiadásokat az ülésnek otthont adó Fél viseli. Más nyelvekre, illetve nyelvekről történő tolmácsolás és fordítás költségeit közvetlenül a tolmácsolást vagy fordítást kérő Fél viseli.

14. cikk

Társulási bizottság

(1) A Megállapodás 7. cikkével összhangban a társulási tanácsot feladatainak ellátásában a társulási bizottság segíti. A bizottság egyrészről az EU Fél képviselőiből, másrészről a KA Fél képviselőiből áll, a Megállapodás által meghatározott szinten.

(2) A társulási bizottság előkészíti a társulási tanács üléseit és tanácskozásait (1), adott esetben végrehajtja a társulási tanács határozatait, és általában véve biztosítja a társulási viszony folyamatosságát és a Megállapodás megfelelő működését. A társulási bizottság foglalkozik minden olyan üggyel, amelyet a társulási tanács a hatáskörébe utal, valamint amely a megállapodás napi végrehajtása folyamán felmerülhet. A társulási bizottság javaslatokat vagy határozat-, illetve ajánlástervezeteket terjeszt a társulási tanács elé jóváhagyásra. A Megállapodás 7. cikkének (4) bekezdésével összhangban a társulási tanács felhatalmazhatja a társulási bizottságot, hogy a nevében határozatokat hozzon.

(3) Olyan esetekben, amikor a Megállapodás konzultációs kötelezettséget vagy lehetőséget említ, illetve amikor a Felek közösen úgy döntenek, hogy egymással konzultációt folytatnak, a konzultációra – ha a Megállapodás eltérően nem rendelkezik – a társulási bizottságon belül is sor kerülhet. Ha a két fél arról megállapodik, a konzultáció folytatódhat a társulási tanácson belül.

15. cikk

Az eljárási szabályzat módosítása

Az eljárási szabályzat a 11. cikk rendelkezéseinek megfelelően módosítható.

(1) A Megállapodás IV. részével összefüggésben, ezt a feladatot a társulási bizottság látja el, szorosan együttműködve a Megállapodás 347. cikkének megfelelően kijelölt koordinátorokkal.

B. MELLÉKLET

A társulási bizottság és albizottságok eljárási szabályzata

1. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a „Megállapodás”) 7. cikke szerint létrehozott társulási bizottság ellátja a Megállapodásban előírt feladatait, és felelősséget vállal a Megállapodás általános végrehajtásáért.

(2) A Megállapodás 7. cikkének (1) bekezdésében és 346. cikkében előírtak szerint a társulási tanács az EU Fél képviselőiből és a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság – magas beosztású tisztviselői szintű – képviselőiből áll, akik az adott ülésen tárgyalandó konkrét kérdések tekintetében hatáskörrel rendelkeznek.

(3) A Megállapodás 346. cikke szerint, amikor a társulási tanács a Megállapodás IV. részében rábízott feladatokat végzi, összetételét tekintve az Európai Bizottság magas beosztású tisztviselőiből és a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaságnak a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekért felelős magas beosztású tisztviselőiből kell állnia. A társulási bizottság elnökségét ellátó Fél képviselője jár el a bizottság elnökeként.

(5) Az ezen eljárási szabályzatban szereplő „Felek”-re történő hivatkozásokra a Megállapodás 352. cikkében szereplő fogalommeghatározással összhangban kerül sor.

2. cikk

Elnökség

A társulási bizottság elnökségét 12 hónapos időtartamra az EU Fél és a KA Fél felváltva tölti be. Az elnök a társulási bizottság tagja. Az első időszak a társulási bizottság első ülésének napján kezdődik, és ugyanazon év december 31-én ér véget.

3. cikk

Ülések

(1) A Felek eltérő megállapodásának hiányában a társulási bizottság rendszeresen, legalább évenként egy alkalommal ülésezik. A társulási bizottság bármelyik Fél kérésére külön ülést tarthat, amennyiben a Felek erről megállapodnak.

(2) A társulási bizottság üléseit az elnök hívja össze; az ülések időpontjáról és helyszínéről a Felek közösen állapodnak meg. Ha a Felek nem állapodnak meg másként, az ülés összehívásáról szóló értesítést a társulási bizottság titkársága az ülés kezdete előtt legkésőbb 28 nappal megküldi a bizottság tagjainak.

(3) A társulási bizottság rendes ülését lehetőség szerint kellő idővel a társulási tanács rendes ülése előtt kell összehívni.

(4) A társulási bizottság ülései – kivételesen és amennyiben a Felek erről megállapodnak – bármely, a Felek közötti megállapodás szerinti technikai eszköz útján is megtarthatók.

4. cikk

Képviselet

(1) Mindegyik Fél elküldi a másik Félnek – a különböző megtárgyalandó kérdések szerinti bontásban – a társulási bizottságba jelölt képviselőinek (a „tagok”-nak) a jegyzékét. A jegyzéket a társulási bizottság titkársága vezeti.

(2) Az a tag, aki egy adott ülésre maga helyett egy másik képviselőt kíván küldeni, az ülés időpontja előtt írásban értesíti a társulási bizottságban részt vevő többi Felet az őt helyettesítő képviselő nevéről. A helyettes képviselő a helyettesített tag valamennyi jogát gyakorolja.

5. cikk

Küldöttségek

A társulási bizottság tagjait más tisztviselők is kísérhetik. A Feleket minden ülés előtt a titkárságon keresztül tájékoztatni kell az ülésen részt vevő küldöttségek tervezett összetételéről.

6. cikk

Titkárság

A társulási bizottság titkári feladatait az EU Fél egy tisztviselője és a KA Félhez tartozó egyik köztársaság egy tisztviselője közösen látják el, akik a KA Félhez tartozó köztársaságok által erre vonatkozóan megállapított iránymutatás szerint felváltva töltik be ezt a tisztséget.

7. cikk

Levelezés

(1) A társulási bizottsághoz címzett levelezést vagy az EU Fél, vagy a KA Félhez tartozó köztársaságok részéről a titkári feladatokat ellátó tisztviselőnek kell címezni, aki tájékoztatja erről a másik titkárt.

(2) A társulási bizottságnak címzett leveleket a titkárság a társulási bizottság elnökéhez továbbítja, és amennyiben indokolt, a jelen eljárási szabályzat 8. cikkében említett dokumentumként körözteti.

(3) A társulási bizottság elnökétől származó leveleket a titkárság elküldi a Feleknek, és amennyiben indokolt, ezen eljárási szabályzat 8. cikkében említett dokumentumként körözteti.

8. cikk

Dokumentumok

(1) Amennyiben a társulási bizottság tanácskozásai írott dokumentumokon alapulnak, ezeket a dokumentumokat a titkárság ellátja számmal, és a tagok körében körözteti.

(2) Mindegyik titkár felelős azért, hogy a dokumentumokat az ő részéről a társulási bizottságban részt vevő megfelelő tagoknak megküldje, és szisztematikusan másolatot küldjön ezekről a másik titkárnak.

9. cikk

Titoktartás

(1) Amennyiben erről másképp nem határoznak, a társulási bizottság ülései nem nyilvánosak.

(2) Amikor az egyik Fél bizalmasnak nyilvánított információkat terjeszt a társulási bizottság, az albizottságok, munkacsoportok vagy más testületek elé, a másik Fél a szóban forgó információkat a Megállapodás 336. cikke (2) bekezdésében leírt eljárás szerint kezeli.

(3) A Felek dönthetnek úgy, hogy a társulási bizottság határozatait és ajánlásait hivatalos lapjukban közzéteszik.

10. cikk

Az ülések napirendje

(1) Az egyes ülések ideiglenes napirendjét a társulási bizottság titkársága állítja össze a Felek által tett javaslatok alapján. Az ideiglenes napirendet a vonatkozó dokumentumokkal együtt – az ezen eljárási szabályzat 8. cikkében említett dokumentumokként – az ülés kezdete előtt legkésőbb 15 nappal eljuttatják a társulási bizottság elnökének és tagjainak.

(2) A tervezett napirend azokat a pontokat tartalmazza, amelyeknek napirendbe való felvételére legkésőbb az ülés kezdete előtt 21 naptári nappal valamelyik Fél felkérte a társulási bizottság titkárságát, és ehhez a lényeges dokumentumokat is elküldte.

(3) A napirendet a társulási bizottság minden ülés elején fogadja el. A Felek egyetértésével a tervezett napirenden kívüli pontokat is fel lehet venni a napirendbe.

(4) A társulási bizottság ülésének elnöke a Felek egyetértésével eseti alapon megfigyelőket kérhet fel az ülésen való részvételre, vagy szakértőket kérhet fel, hogy bizonyos témakörökben tájékoztatással szolgáljanak.

(5) Egy adott eset követelményeinek figyelembevétele érdekében a társulási bizottság ülésének elnöke a Felekkel egyeztetve lerövidítheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőket.

11. cikk

Jegyzőkönyv

(1) A két titkár általában az ülést követő 21 naptári napon belül közösen elkészíti az ülés jegyzőkönyvtervezetét.

(2) A jegyzőkönyvben az egyes napirendi pontok tekintetében általában a következőket kell feltüntetni:

a)	a társulási bizottságnak benyújtott iratokat;

b)	a társulási bizottság valamely tagja által felvételre kért nyilatkozatokat; valamint

c)	azon kérdéseket, amelyekben a Felek megállapodtak, köztük a meghozott határozatokat, az elfogadott ajánlásokat, a nyilatkozatokat, amelyekről megállapodás született, valamint az egyes konkrét kérdésekre vonatkozóan elfogadott következtetéseket.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá a bizottság azon tagjainak vagy helyettes tagjainak névsorát, akik részt vettek az ülésen, továbbá az őket kísérő küldöttségek tagjainak és az ülésen részt vevő megfigyelőknek és szakértőknek a névsorát is.

(4) Mindegyik Félnek írásban jóvá kell hagynia a jegyzőkönyvet az ülés napját követő 28 naptári napon belül. A jóváhagyást követően a jegyzőkönyvet a társulási bizottság elnöke és két titkára aláírásával látja el. A jegyzőkönyv hitelesített másolatát mindegyik Félnek továbbítják.

(5) Eltérő megállapodás hiányában a társulási bizottság cselekvési tervet fogad el, amelyben azok a fellépések szerepelnek, amelyekről az ülésen megállapodtak; a cselekvési terv végrehajtását a következő ülésen áttekintik.

12. cikk

Határozatok és ajánlások

(1) Azon konkrét esetekben, amikor a Megállapodás határozathozatalra való hatáskört ruház a társulási bizottságra, vagy amikor e hatáskör a társulási tanács által adott felhatalmazáson alapul, a társulási bizottság a felek közös megegyezése mellett hozza meg határozatait és fogadja el ajánlásait, amelyeket a társulási bizottság ülése alatt a KA Félhez tartozó köztársaságok és az EU Fél aláírnak.

(2) A társulási bizottság írásbeli eljárás útján is hozhat határozatokat és tehet ajánlásokat, amennyiben a Felek erről megegyeznek. E célból a társulási bizottság elnöke a 8. cikk szerint írásban körözteti a javaslatot a tagok körében, legalább 21 naptári napos határidőt szabva a tagoknak fenntartásaik vagy módosításaik jelzésére. Ha a szövegben megállapodtak, a határozatot vagy ajánlást az EU Fél és a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság képviselői önállóan, egymás után aláírják.

(3) A társulási bizottság jogi aktusai a „határozat” vagy az „ajánlás” címet viselik. A társulási bizottság titkársága minden határozatot és ajánlást sorszámmal lát el, elfogadásuk időpontját és tárgyukat is megjelölve. Mindegyik határozat rendelkezik a hatálybalépésének időpontjáról, és a KA Félhez tartozó köztársaságok és az EU Fél aláírnak minden egyes határozatot.

13. cikk

Jelentéstétel

A társulási bizottság a társulási tanács minden rendes ülésén beszámol a társulási tanácsnak mind a saját, mind az albizottságok, munkacsoportok és egyéb testületek tevékenységéről.

14. cikk

Nyelvek

(1) A társulási bizottság hivatalos nyelvei a spanyol és a Megállapodás egy másik hiteles nyelve, amelyben a Felek megegyeznek.

(2) Amennyiben erről másképp nem határoznak, a társulási bizottság az említett nyelveken elkészített dokumentumok alapján folytatja tanácskozásait.

15. cikk

Kiadások

(1) A Felek maguk viselik a társulási bizottság ülésein való részvételükkel összefüggő személyzeti, utazási és ellátási költségeket, valamint a postai és távközlési kiadások terén felmerülő költségeket.

(2) Az ülések megrendezésével és a dokumentumok sokszorosításával kapcsolatos kiadásokat az ülésnek otthont adó Fél viseli.

(3) Az üléseken való tolmácsolással, valamint az iratok spanyol nyelvre és a társulási bizottság – ezen eljárási szabályzat 14. cikkének (1) bekezdése szerinti – másik hivatalos nyelvére, illetve e nyelvekről történő fordításával kapcsolatos kiadásokat az ülésnek otthont adó Fél viseli. Más nyelvekre, illetve nyelvekről történő tolmácsolás és fordítás költségeit közvetlenül a tolmácsolást vagy fordítást kérő Fél viseli.

16. cikk

Az eljárási szabályzat módosítása

Az eljárási szabályzat a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően módosítható.

17. cikk

Albizottságok és szakértői munkacsoportok

(1) A Megállapodás 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban a társulási bizottság a Megállapodásban előírtakon kívül más albizottságok vagy szakértői munkacsoportok létrehozásáról is határozhat, amelyek segítenek feladatai teljesítésében. A társulási bizottság dönthet az ilyen albizottság vagy munkacsoport megszüntetéséről, illetve hatáskörének meghatározásáról vagy módosításáról. Amennyiben erről másként nem határoznak, az albizottságok a társulási bizottság felügyelete alatt működnek, amelynek minden ülésük után jelentést nyújtanak be.

(2) Amennyiben a Megállapodás eltérően nem rendelkezik, illetve a társulási tanácsban másként nem állapodnak meg, ezen eljárási szabályzatot kell értelemszerűen alkalmazni minden albizottságra vagy szakértői munkacsoportra is, a következő kiigazításokkal:

a)	mindegyik Fél írásban elküldi a többi Félnek az e testületekbe jelölt résztvevők jegyzékét az egyes résztvevők feladataival együtt. A jegyzékeket a társulási bizottság titkársága vezeti.

b)	a kapcsolattartók közötti összes levelezést, dokumentumot és kommunikációt egyidejűleg a társulási bizottság titkárságára is el kell küldeni.

c)	amennyiben a Megállapodás eltérően nem rendelkezik, illetve a Felek másként nem állapodnak meg, az albizottságok és a munkacsoportok csak ajánlásokat tehetnek.

TERVEZET

AZ EU–KÖZÉP-AMERIKA TÁRSULÁSI TANÁCS 2/2014. HATÁROZATA

(2014. …)

a X. cím szerinti vitarendezésre irányadó eljárási szabályzat, valamint a testületek tagjaira és a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex elfogadásáról

AZ EU–KÖZÉP-AMERIKA TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a „Megállapodás”), és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére, 319., 325. és 328. cikkére,

mivel:

(1)	A 6. cikk (1) bekezdése szerint a társulási tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a Megállapodásban meghatározott ügyekben határozatokat hozzon,

(2)	A 328. cikk (1) bekezdése szerint a társulási tanács első ülésén eljárási szabályzatot és magatartási kódexet fogad el, amelyek a Megállapodás X. címe szerinti vitarendezésre irányadóak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

A Megállapodás X. címe szerinti vitarendezésre irányadó eljárási szabályzat, valamint a testületek tagjaira és a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex – amelyek az A. és B. mellékletben találhatók – ezennel elfogadásra kerülnek.

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt …,

a Társulási Tanács részéről

a KA Félhez tartozó köztársaságok részéről

az EU Fél részéről

A. MELLÉKLET

A Megállapodás X. címe szerinti vitarendezési eljárásokra irányadó eljárási szabályzat

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(1)

Az e szabályzatban egy cikkre vagy címre tett hivatkozások vagy a Megállapodás megfelelő cikkére, vagy a Megállapodás vitarendezésről szóló X. címére vonatkoznak teljes egészében.

(2)

A Cím alkalmazásában, valamint e szabályzat szerint az alábbi fogalmak jelentése a következő:

a)	„tanácsadó”: az a személy, akit valamelyik fél megbízott azzal, hogy e fél részére tanácsot adjon vagy e fél számára támogatást nyújtson a testület eljárásával kapcsolatban;

b)	„Megállapodás”: az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló Megállapodás;

c)	„asszisztens”: az a személy, aki a testület vagy e testület valamely tagja megbízásának megfelelően – ahogyan a jogvita megkívánja – kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott tag vagy a testület részére;

d)	„panaszos Fél”: bármelyik Fél, aki a Megállapodás 311. cikke értelmében a KA Félhez tartozó egy vagy több köztársaságból álló testület létrehozását kéri;

e)	„nap”: naptári nap;

f)	„a vitában részt vevő Felek”: a panaszos Fél és az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek;

g)	„a vitában részt vevő Fél”: a panaszos Fél vagy az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek;

h)	„munkaszüneti nap”: szombat és vasárnap, valamint egy Fél által hivatalosan munkaszüneti napnak minősített más nap (1);

i)	„testület”: a 312. cikk szerint létrehozott testület;

j)	„testület tagja”: a 312. cikk szerint létrehozott testület tagja;

k)	„az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek”: bármelyik Fél, aki állítólagosan megsértette a Megállapodás 309. cikkében említett rendelkezéseket, és aki a KA Félhez tartozó egy vagy több köztársaság is lehet;

l)	„a Fél képviselője”: a Felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szerve által kinevezett alkalmazott vagy más személy.

(3)

Eltérő megállapodás hiányában az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, köteles gondoskodni a vitarendezési eljárás logisztikai lebonyolításáról, így különösen a meghallgatások megszervezéséről. A vitában részt vevő Felek azonban megosztják a lebonyolításból fakadó költségeket, köztük a testület tagjainak kiadásait és a fordítási költségeket is.

A DOKUMENTUMOK, ÉRTESÍTÉSEK ÉS MÁS KÖZLÉSEK BENYÚJTÁSA

(4)

A vitában részt vevő Felek és a testület minden kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot elismervény ellenében történő kézbesítéssel, ajánlott levélként, küldönc útján, telefaxon, telexen, távirati úton, e-mailen, internetes link közlésével vagy olyan más távközlő eszközzel továbbítanak, amely rögzíti az adott dokumentum feladását vagy kézhezvételét. A dokumentumot benyújtó Fél részéről a kézbesítés napja a feladóvevényen megjelölt nap. A dokumentumot átvevő Fél részéről a kézbesítés napja az átvételi elismervényen megjelölt nap lesz. A dokumentum kézbesítésének és tényleges kézhezvételének napja között eltelt időt az eljárási határidők számításánál figyelmen kívül kell hagyni (2).

(5)

A vitában részt vevő Fél minden, általa készített írásos beadványról egyidejűleg másolatot küld a vitában részt vevő másik Félnek a 67. szabályban meghatározott irodájába, valamint a testület mindegyik tagjának. A dokumentum egy példányát elektronikus formában is meg kell küldeni. Ehhez hasonlóan, a vitában részt vevő Felek és a testület, amennyiben a Címben fel van tüntetve, a társulási tanácsnak is elküldi a dokumentumok másolatát.

(6)

A testület által küldött értesítéseket az eljárásban részt vevő Felek irodájába kell címezni.

(7)

A testület eljárásához kapcsolódó bármilyen kérelemben, értesítésben, írásbeli beadványban vagy egyéb dokumentumban szereplő, elírásból származó csekély hibák egy új, a módosításokat egyértelműen feltüntető dokumentummal kijavíthatók.

(8)

Ha egy dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja az eljárásban részt vevő egyik Fél munkaszüneti napjára esik, vagy ha az adott Fél irodája az említett napon vis maior miatt zárva tart, a dokumentum a következő munkanapon is kézbesíthető a szóban forgó Fél részére.

A TESTÜLET ELŐTTI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

(9)

Ha a testület egy tagját a 312. cikkel összhangban megbízzák, a megbízott tagnak 10 nap áll rendelkezésére a megbízás elfogadására. A tag általi elfogadáshoz a magatartási kódexben előírt kezdeti nyilatkozatot is csatolni kell.

(10)

A vitában részt vevő Felek eltérő megállapodásának hiányában azon magánszemélyek, akik közvetítői minőségben jártak el vagy más vitarendezési feladatot végeztek, ugyanazon üggyel kapcsolatos későbbi jogvitában nem lehetnek a testület tagjai.

(11)

A vitában részt vevő Felek eltérő megállapodásának hiányában a vitás Felek a 312. cikk (6) bekezdése szerint a testület megalakulásától számított 7 napon belül kapcsolatba lépnek vagy találkoznak a testülettel, hogy meghatározzák a vitás Felek vagy a testület által helyénvalónak ítélt kérdéseket, többek között a testület tagjainak, valamint a 63., 64. és 65. cikk szerint megállapított egyéb magánszemélyeknek fizetendő díjazást és költségtérítést.

AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ BEADVÁNYOK

(12)

A panaszos fél legkésőbb a testület létrehozását követő 20. napon benyújtja az eljárást megindító keresetét. Az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, legkésőbb az eljárást megindító írásbeli beadvány kézhezvételét követő 20. napon írásban előterjeszti viszontkeresetét.

A TESTÜLETEK MŰKÖDÉSE

(13)

A testület meghatározza munkarendjét – figyelemmel arra, hogy elegendő időt biztosítson a Feleknek ahhoz, hogy minden eljárási lépést betartsanak. A munkarend meghatározza a kapcsolódó közlések, beadványok és más dokumentumok benyújtására, valamint a testület általi meghallgatásokra vonatkozó pontos határidőket, illetve ezek pontos napját. A testület a 19. szabályra is figyelemmel saját kezdeményezésére vagy a Felekkel folytatott egyeztetést követően módosíthatja a munkarendet, és minden esetben azonnal értesíti a vitában részt vevő Feleket a munkarend módosításáról.

(14)

Valamennyi ülést a testület elnöke vezeti. A testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási és eljárási döntéseket hozzon.

(15)

A testület tevékenységét bármilyen módon, így például telefonon, telefaxon, ajánlott levélben, küldönc útján, telexen, táviratban, e-mailben, videokonferencia vagy internetes linkek útján is végezheti, kivéve, ha a Megállapodás IV. vagy más Része másként rendelkezik. Amikor a testület az eljárás módjáról dönt, biztosítania kell, hogy az eljárási mód egyik Fél arra vonatkozó jogát sem csorbítja, hogy teljes körűen és ténylegesen részt vehessen az eljárásban.

(16)

A testület tanácskozásain kizárólag a testület tagjai vehetnek részt. A testület azonban engedélyezheti asszisztensek, tolmácsok vagy fordítók jelenlétét a tanácskozásain.

(17)

Az eljárási határozatok elfogadása, köztük a testületnek az ügy tárgyát képező kérdésben hozott döntése, a testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, és nem ruházható át.

(18)

Ha olyan eljárási kérdés merül fel, amelyet a Cím vagy ezen eljárási szabályzat rendelkezései nem szabályoznak, a testület az adott jogvitára vonatkozóan bármely megfelelő eljárást elfogadhat, ami összhangban áll az említett rendelkezésekkel.

(19)

Amennyiben a testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó valamely határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban értesíti a vitában részt vevő Feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról. A 317. cikk (3) bekezdésében szereplő határidők kizárólag rendkívüli körülmények fennállása esetén módosíthatók.

HELYETTESÍTÉS

(20)

Amennyiben a testület egy tagja nem tud részt venni az eljárásban, visszalép vagy leváltották, a 312. cikkel összhangban új tagot kell választani a helyébe.

(21)

Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a testület egy tagja megsérti a magatartási kódexet vagy nem felel meg a 325. cikkben meghatározott követelményeknek, és ennek következtében le kell váltani, ez a Fél az attól a naptól számított 10 napon belül értesítésben kérheti a másik Féltől a testület szóban forgó tagjának leváltását, hogy tudomására jutott, hogy a tag érdemben megsértette a magatartási kódexet.

(22)

Ha a vitában részt vevő egyik Fél úgy ítéli meg, hogy valamely, nem az elnöki tisztséget betöltő testületi tag megsérti a magatartási kódexet, akkor a Felek 10 napon belül konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, a leváltott tag helyébe a 312. cikkel összhangban kiválasztott testületi tag lép.

Ha a vitás Felek a testületi tag leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor bármelyikük kérheti, hogy az ügyet terjesszék a testület elnöke elé, akinek a határozata jogerős.

Ha az elnök megállapítja, hogy a testület tagja megsérti a magatartási kódexet, helyébe másik tag lép. Az előző testületi tag helyébe lépő tag kiválasztása a 312. cikk azon bekezdésének megfelelően történik, amelynek alapján a leváltandó tagot eredetileg kiválasztott ák. Ha attól a naptól számított 10 napon belül, hogy az elnök közli a Felekkel, hogy a testület egy tagja megsérti a magatartási kódexet, a 312. cikk vonatkozó bekezdése szerint a helyébe lépő tag kiválasztása nem történik meg, az elnök kiválasztja a testület új tagját. E kiválasztásnak 5 napon belül meg kell történnie, és a kiválasztás eredményét azonnal közölni kell a vitában részt vevő Felekkel.

(23)

Ha a vitában részt vevő egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a testület elnöke megsérti a magatartási kódexet, akkor a Felek 10 napon belül konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, a leváltott elnök helyébe a 312. cikkel összhangban kiválasztott elnök lép.

Ha a vitában részt vevő Felek az elnök leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, bármelyikük kérheti az ügynek a Cím 325. cikke (1) bekezdése alapján az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek csoportjának egyik további tagja elé terjesztését. E személyről a társulási bizottság elnöke vagy az elnök küldötte legkésőbb a kérelem keltétől számított 5 napon belül sorshúzással dönt; a Felek, ha kívánják, jelen lehetnek a sorsoláson. E személynek az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntése végleges.

Ha e személy megállapítja az eredetileg megválasztott elnökről, hogy megsérti a magatartási kódexet, akkor sorshúzással új elnököt választ a Cím 325. cikke (1) bekezdésében említett, az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek jegyzékében szereplő további tagok közül. Ez a kiválasztás, ha a vitában részt vevő Felek kívánják, a Felek jelenlétében történik az előző bekezdésben említett sorshúzás napjától számított 5 napon belül.

(24)

A testület bármelyik tagja, aki a feltételezés szerint megsérti a magatartási kódexet, szintén lemondhat; lemondása nem jelenti, hogy elismerné a leváltás iránti kérelem alapját képező okok valódiságát.

(25)

A helyébe lépő tag kinevezésekor a testület saját mérlegelési jogkörében dönthet arról, hogy teljes egészében vagy részben meg kell-e ismételni a meghallgatásokat.

(26)

A testület eljárásait a 20., 21., 22., 23. és 24. szabályban leírt eljárások végrehajtásának időtartamára fel kell függeszteni.

MEGHALLGATÁSOK

(27)

Az elnök – a Felekkel és a testülettel egyeztetve (3) – kitűzi a tárgyalások napját, időpontját és helyét, és azt írásban közli a Felekkel, és ezt az információt az eljárás logisztikai szervezéséért felelős vitás Fél nyilvánosan közzéteszi, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános. Amennyiben a Felek nem ellenzik, a testület úgy is dönthet, hogy nem hív össze meghallgatást.

(28)

Amennyiben a Felek másképpen nem állapodnak meg, úgy a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, az Európai Unió, vagy az adott közép-amerikai fővárosban, ha az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, a KA Félhez tartozó egyik köztársaság.

(29)

A testület pótlólagos meghallgatásokat is kitűzhet, ha a vitában részt vevő Felek ebben megállapodnak.

(30)

Az eredményes vitarendezés, valamint a testület intézkedései, határozatai és döntései érvényességének biztosítása érdekében a testület minden tagjának az összes meghallgatáson végig jelen kell lennie.

(31)

A következő személyek jelen lehetnek a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:

a)	a vitában részt vevő Felek képviselői;

b)	a vitában részt vevő Felek tanácsadói;

c)	adminisztratív személyzet, tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; valamint

d)	a testület tagjainak asszisztensei.

A testület előtti felszólalás joga kizárólag a vitában részt vevő Felek képviselőit és tanácsadóit illeti meg.

(32)

A meghallgatás napja előtt legkésőbb 5 nappal valamennyi vitás Fél köteles benyújtani a testülethez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az érintett Fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, illetve akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek. A vitában részt vevő Felek részéről megjelenő személyek között nem lehetnek olyan személyek, akik a kérdésben – közvetlenül vagy közvetve – pénzügyi vagy személyes érdekkel rendelkeznek. A vitában részt vevő Felek a fent említett személyek jelenléte ellen kifogást emelhetnek, amelyben meg kell jelölniük a kifogásuk okát. A testület a kifogás ügyében meghallgatás elején dönt.

(33)

A testület meghallgatásai nyilvánosak, kivéve, ha a vitában részt vevő Felek úgy döntenek, hogy azok részben vagy teljes egészében zártak legyenek. A választott bírói testületnek azonban zárt ülést kell tartania, ha valamelyik vitás Fél beadványa és érvei bizalmas információkat, például üzleti titkot tartalmaznak.

(34)

A testület a meghallgatást a következő módon hajtja végre, annak biztosítása érdekében, hogy a panaszos Fél és az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, egyenlő időt kapjon:

Érvek kifejtése

a)	a panaszos Fél érvei;

b)	annak a Félnek az érvei, amellyel szemben panaszt emeltek.

Ellenérvek kifejtése

a)	ellenérvelés

b)	viszontválasz

(35)

A testület a meghallgatás során bármikor kérdéseket intézhet a vitában részt vevő bármelyik Félhez.

(36)

A testület gondoskodik arról, hogy valamennyi meghallgatásról haladéktalanul jegyzőkönyv készüljön, és hogy azt közöljék a vitában részt vevő Felekkel.

(37)

A meghallgatás zárónapját követő 10 napon belül mindegyik vitás Fél kiegészítő írásos beadványt nyújthat be bármely kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült.

ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK

(38)

A testület az eljárás során írásban bármikor kérdést intézhet a Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A testület által feltett valamennyi kérdésről a vitában részt vevő mindegyik Fél másolatot kap.

(39)

A vitás Felek kötelesek a testület által feltett kérdésre adott írásbeli válaszukat másolatban megküldeni a másik Félnek. Mindegyik vitás Fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik Fél válaszának kézhezvételétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen.

BIZONYÍTÉKOK

(40)

A vitás Feleknek lehetőség szerint az első írásos beadvánnyal, valamint az írásbeli viszontkeresettel együtt kell benyújtaniuk az adott beadványban foglalt érveiket alátámasztó bizonyítékokat. A vitás Felek az ellenérvelésben, illetve a viszontválaszban közölt érveik alátámasztására további bizonyítékokat is benyújthatnak. Kivételes esetben a vitás Felek akkor is benyújthatnak kiegészítő bizonyítékokat, ha a szóban forgó bizonyítékra csak az írásos beadványok cseréjét követően tettek szert, illetve szereztek tudomást, vagy ha a testület az adott bizonyítékot az ügyhöz tartozónak ítéli, és lehetőséget biztosít a vitában részt vevő másik Félnek észrevételei megtételére.

TITOKTARTÁS

(41)

A vitás Felek és tanácsadóik fenntartják a testület előtt zajló meghallgatások titkosságát, amikor azokra a 33. szabály szerint teljesen vagy részben zárt ülés keretében kerül sor. Mindegyik vitás Fél köteles bizalmasan kezelni azokat az információkat, amelyeket a másik Fél a testület elé terjeszt és bizalmas információként jelöl meg. Ha valamelyik vitás Fél írásbeli beadványának bizalmas változatát terjeszti be a testület elé, a másik Fél kérésére köteles a bizalmas beadvány benyújtásától vagy a másik Fél kérelmétől (amelyik később történt) számított legfeljebb 15 napon belül a beadványban foglalt információknak egy olyan nem bizalmas összefoglalását is benyújtani, amelyet nyilvánosságra lehet hozni. E szabályzat semmilyen formában sem gátolja a Feleket abban, hogy saját álláspontjaikra vonatkozó nyilatkozataikat nyilvánosságra hozzák, amennyiben azok nem tartalmaznak bizalmas üzleti információt.

EX PARTE KAPCSOLATFELVÉTEL

(42)

A testület nem ülésezhet, illetve nem léphet kapcsolatba egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.

(43)

A testület egyik tagja sem vitathatja meg az eljárás tárgyának valamely részletét a Felek egyikével vagy mindkettővel a választott bírói testület többi tagja távollétében.

INFORMÁCIÓK ÉS TECHNIKAI TANÁCSADÁS

(44)

Amennyiben a 320. cikk (2) bekezdése szerint a testület információt vagy technikai tanácsadást kér, azt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a záró meghallgatás napjától számított 15 napon belül meg kell tennie, kivéve, ha rendkívüli körülmények fennállását igazolja.

(45)

Az információ vagy technikai tanácsadás kérése előtt a testület megállapítja az információ megszerzése érdekében követendő eljárásokat, és tájékoztatja erről a vitában részt vevő Feleket. Ezek az eljárások az alábbiakat is magukban foglalják:

a)	a vitás Felek lehetősége arra, hogy írásos észrevételeket nyújtsanak be a testülethez azon ténybeli kérdésekkel kapcsolatban, amelyek vizsgálatára a szakértőket, testületeket vagy más forrásokat felkérték;

b)	a szakértő vagy tanácsadó testület általi azonosítása és megbízása, és az információ vagy technikai tanácsadás nyújtására megszabott határidő megállapítása; valamint

c)	megfelelő határidő megállapítása a vitában részt vevő Felek számára arra, hogy a szakértő, a testület vagy más forrás által nyújtott információval vagy technikai tanácsadással kapcsolatban észrevételeket nyújtsanak be.

(46)

A testület nem választhat technikai tanácsadónak olyan személyt, akinek – vagy munkáltatójának, üzleti partnerének, kapcsolt vállalkozásának vagy rokonának – az eljárás tárgyát képező kérdéshez pénzügyi személyes érdeke fűződik. A 325. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelmények a szakértők, testületek vagy más források kiválasztására is minden esetben vonatkoznak.

(47)

Amennyiben a 320. cikk (2) bekezdése szerint információt vagy technikai tanácsadást kérnek, a testület mérlegeli, hogy szükség van-e a határidőknek a szóban forgó információk beérkezéséig való felfüggesztésére.

AMICUS CURIAE LEVELEK

(48)

Ha a vitás Felek másként nem állapodnak meg, a testület amicus curiae leveleket kaphat a vitás Felek területén letelepedett érdekelt természetes vagy jogi személyektől, amennyiben e leveleket a testület létrejöttének napjától számított 10 napon belül benyújtják.

(49)

A leveleket:

a)	keltezni kell, és azokat az érdekelt személynek vagy képviselőjének alá kell írnia;

b)	a vitában részt vevő Felek által az 55. szabálynak megfelelően kiválasztott nyelven vagy nyelveken kell megírni;

c)	a levelek megfogalmazásának tömörnek kell lennie, és valamennyi mellékletükkel együtt sem haladhatják meg a 15 gépelt oldalt; valamint

d)	közvetlenül kapcsolódniuk kell a testülethez vizsgálatra benyújtott ténybeli és jogi kérdésekhez.

(50)

A levelekhez írásos nyilatkozatot kell csatolni, amelyben egyértelműen szerepelnek a következők:

a)	a leveleket benyújtó érdekelt személyek leírása, beleértve a személyek bejegyzésének helyét és székhelyét, tevékenységük jellegét, finanszírozási forrásaikat, valamint adott esetben a szóban forgó információkat alátámasztó dokumentumokat;

azt, hogy az érdekelt személyeknek van-e bármilyen – közvetlen vagy közvetett – kapcsolatuk a vitában részt vevő Felekkel, valamint hogy általában vagy a levelek elkészítése során kaptak-e vagy várhatóan kapnak-e pénzügyi vagy más típusú támogatást bármelyik vitás Féltől, egy másik kormánytól, személytől vagy szervezettől; valamint

c)	rövid összefoglalót arról, hogy az érdekelt személyek levelei hogyan járulnának hozzá a vita rendezéséhez.

(51)

A leveleket a 49. szabályban meghatározott nyelveken a testület elnökének kell címezni.

(52)

A testület nem vesz figyelembe olyan amicus curiae leveleket, amelyek a fenti szabályoknak nem felelnek meg.

(53)

A testület a tárgyban hozott döntésében a hozzá beérkezett, a fenti szabályoknak megfelelő valamennyi amicus curiae levelet felsorolja. A testület a tárgyban hozott döntésében nem köteles kitérni az említett beadványokban szereplő ténybeli és jogi érvekre. Az e szabályzat alapján a testülethez beérkezett valamennyi beadványt észrevételezés céljából közölni kell a vitában részt vevő Felekkel.

SÜRGŐS ESETEK

(54)

A 313. cikk (3) bekezdésében említett sürgős esetekben a testület megfelelően kiigazítja az ebben a szabályzatban említett határidőket.

AZ ELJÁRÁS NYELVE, FORDÍTÁS ÉS TOLMÁCSOLÁS

(55)

A Megállapodás 310. cikkében említett konzultációk folyamán és legkésőbb a 11. szabályban említett ülésig a vitás Felek arra törekednek, hogy megegyezzenek a testület előtt folyó eljárás közös munkanyelvében, amely lehet angol vagy spanyol vagy mindkettő.

(56)

A testület a vitában részt vevő Felek által választott nyelven vagy nyelveken írja meg és hirdeti ki a tárgyban hozott döntését. A testület döntésének fordítási költségeit a vitás Felek egyenlő arányban viselik.

(57)

Az általa szükségesnek tartott további fordítási költségeket mindegyik vitás Fél maga viseli.

AZ ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK MEGÁLLAPÍTÁSA

(58)

Amennyiben a Cím vagy e szabályzat rendelkezéseivel összhangban, vagy a testület döntésénél fogva egy meghatározott időpont vagy esemény bekövetkezte előtt, bekövetkeztekor vagy után valamely intézkedést, eljárási lépést vagy meghallgatást kell foganatosítani, a Címben, e szabályzatban vagy a testület által meghatározott határidők megállapításakor a szóban forgó időpont vagy az esemény napja nem számít bele a határidőbe.

(59)

A Címben és e szabályzatban meghatározott valamennyi határidő számítása azon napot követően kezdődik, amikor a kérést, értesítést, írásos beadványt vagy más dokumentumot közölték azzal a Féllel, amely a dokumentum címzettje.

(60)

A dokumentum kézbesítésének és tényleges kézhezvételének napja között eltelt időt az eljárási határidők 4. szabály szerinti megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(61)

Amennyiben valamelyik Félhez egy dokumentum más napon érkezik meg, mint a másik Félhez, az e dokumentum kézhezvételétől számított határidők az említett dokumentum későbbi kézhezvételének napjától számítandók.

(62)

Amennyiben egy határidő valamely vagy mindkét vitás Fél esetében hivatalos munkaszüneti napon végződik, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik.

KÖLTSÉGEK

(63)

Amennyiben a testület rendkívüli körülmények fennállását nem állapítja meg, (4) a 320. cikknek megfelelően kijelölt testületi tagok, az asszisztensek, a szakértők, testületek vagy más források díjazását, utazási, szállás- és más elszámolható költségeit, valamint a testület előtti eljárások általános adminisztratív költségeit – a testület által előterjesztett költségtérítési igénynek megfelelően – a vitás Felek egyenlő arányban viselik.

(64)

A testület tagjainak mindenre kiterjedő, részletes nyilvántartást kell vezetniük a felmerült kiadásokról, és a díjazás megfizetése és a költségek megtérítése érdekében költségtérítési igényt kell benyújtaniuk a Felek által a 67. szabály szerint megjelölt irodához az igényt alátámasztó dokumentumokkal együtt. Ugyanez vonatkozik a 320. cikkel összhangban kijelölt asszisztensekre és magánszemélyekre is, amennyiben az az említetteknek a testület tagjai vagy maga a testület részére végzett asszisztensi munkáját, illetve az információt nyújtó és technikai tanácsadást végző szakértők, testületek vagy más források által végzett munkát érinti.

(65)

A társulási tanács meghatározza a 63. pontban említett egyének részére megtéríthető költségek körét, valamint a WTO normái szerint fizetendő díjazást és juttatásokat.

(66)

A fenti szabályok a közvetítő mechanizmus keretében működő közvetítőkre is alkalmazandók.

A VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSSAL ÉS A KÖZVETÍTŐ MECHANIZMUSSAL KAPCSOLATBAN KIJELÖLT IRODA

(67)

Mindkét Fél köteles:

a)	kijelölni egy irodát az e szabályzat vonatkozó részeiben meghatározott feladatok teljesítésére; valamint

b)	értesíteni a társulási bizottságot az általa kijelölt iroda helyéről.

(68)

A vitarendezésről szóló Címben, az eljárási szabályzatban és a közvetítő mechanizmusról szóló Címben említett értesítéseket és a dokumentumok küldését ezen irodán keresztül kell lebonyolítani.

EGYÉB ELJÁRÁSOK

(69)

Ezen eljárási szabályzatot kell alkalmazni a Megállapodás 315. cikkének (3) bekezdése, 316. cikkének (2) bekezdése, 317. cikkének (3) bekezdése és 318. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásokban is. Ugyanakkor az ezen eljárási szabályzatban megállapított határidőket ki kell igazítani az említett eljárásokra vonatkozó különleges határidőknek megfelelően.

A CÍM ÉS A SZABÁLYZAT RENDELKEZÉSEINEK BETARTÁSA

(70)

A Felek és a testület biztosítják, hogy képviselőik, tanácsadóik, asszisztenseik és más olyan magánszemélyek, akik a Cím és e szabályzat szerinti eljárás bármely részében részt vesznek, tartsák be a vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Felek megállapodása szerinti vagy a testület által elfogadott kiegészítő szabályokat.

(1) Ide tartoznak az állandó ünnepnapok, többek között a vallási vagy történelmi ünnepek, és a nem állandóan meghatározott egyéb munkaszüneti napok.

(2) A főtárgyaló megjegyzése: KA a továbbiakban még reagál azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy szükség van-e visszaszállási szabályra olyan helyzet esetén, amikor sem feladóvevény, sem átvételi elismervény nem áll rendelkezésre.

(3) Az e szabályban említett egyeztetés eredménye a testületre nézve nem kötelező erejű.

(4) A főtárgyaló megjegyzése: A főtárgyalók egyetértenek abban, hogy a testülettel és annak munkájával összefüggő valamennyi költséget a vitás Feleknek egyenlő arányban kell viselniük. A vitás Felek abban is egyetértenek továbbá, hogy ha az egyik Fél szándékosan megpróbálta akadályozni a vitarendezési eljárást vagy más módon visszaélt azzal, a testület úgy dönthet, hogy ez a Fél nagyobb arányban viselje a költségeket.

B. MELLÉKLET

A testületek tagjainak és a közvetítőknek a magatartási kódexe

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

(1)

E magatartási kódex alkalmazásában az alábbi fogalmak jelentése a következő:

a)	„Megállapodás”: az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló Megállapodás;

b)	„Cím”: a Megállapodás vitarendezésről szóló X. címe;

c)	„cikk”: hivatkozás a Megállapodás megfelelő cikkére;

d)	„asszisztens”: az a személy, aki a testület vagy e testület valamely tagja megbízásának megfelelően a jogvita céljából kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott tag vagy a testület részére;

e)	„jelölt”: olyan személy, akinek a 310. cikk szerinti testület tagjává történő kiválasztását megfontolás tárgyává teszik;

f)	„közvetítő”: a Megállapodás nem tarifális intézkedéseire vonatkozó közvetítő mechanizmusról szóló XI. cím szerint közvetítési eljárást folytató személy;

g)	„tag” vagy a „testület tagja”: a 312. cikk szerint létrehozott testület tagja;

h)	„eljárás”: eltérő meghatározás hiányában a testület által a Cím szerint lefolytatott eljárás; valamint

i)	„személyzet”: egy tag tekintetében azok a személyek, akik az asszisztensen kívül a tag irányítása és ellenőrzése alá tartoznak.

AZ ELJÁRÓ SZEMÉLYEK FELELŐSSÉGE

(2)

Valamennyi jelölt és tag elkerül minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, elkerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartást tanúsít annak érdekében, hogy a vitarendezési eljárás és a vitarendezési mechanizmus egységessége és pártatlansága ne sérüljön. A korábbi tagok kötelesek eleget tenni az e magatartási kódex a korábbi tagok kötelezettségeiről, valamint a titoktartásról szóló szakaszában meghatározott kötelezettségeknek.

NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖTELEZETTSÉG

(3)

A jelölt – a testület tagjává történő kiválasztásának elfogadása előtt – köteles vizsgálni és felfedni minden érdeket, kapcsolatot vagy egyéb körülményt, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy ésszerű indokok alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárásban. E célból a jelölt köteles minden ésszerű erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy az ilyen érdekeket, kapcsolatokat és kérdéseket megismerje.

(4)

A fentiek általános érvényének korlátozása nélkül a jelölt köteles jóhiszeműen felfedni:

a következőkhöz fűződő bármilyen pénzügyi vagy személyes érdekeltségét:

i.	az eljárás vagy annak kimenetele;

ii.	olyan kérdésekkel kapcsolatos bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági eljárás, amelyeket az eljárás, amelyben való részvételre a jelöltet megfontolás tárgyává teszik, közvetlenül vagy közvetve érint

a jelölt munkaadójának, üzleti partnerének, kapcsolt vállalkozásának vagy családtagjának a következőkhöz fűződő bármilyen pénzügyi érdekeltsége:

i.	az eljárás vagy annak kimenetele;

ii.	olyan kérdésekkel kapcsolatos bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági eljárás, amelyeket az eljárás, amelyben való részvételre a jelöltet megfontolás tárgyává teszik, közvetlenül vagy közvetve érint

c)	bármelyik Féllel, képviselőikkel vagy tanácsadóikkal fennálló vagy korábban fennállt pénzügyi, kereskedelmi, szakmai, családi, szociális vagy munkakapcsolat, illetve a jelölt munkaadójára, üzleti partnerére, kapcsolt vállalkozására vagy családtagjára is kiterjedő fenti kapcsolat; valamint

d)	bármilyen egyéb körülmény, ami elfogultsághoz vagy részrehajláshoz vezethet, illetve elfogultság vagy részrehajlás látszatát keltheti.

(5)

A 3. és 4. bekezdés betartása érdekében a testület tagjaként kiválasztott valamennyi jelölt, aki elfogadta a kijelölést, köteles a nyilvánosságrahozatallal kapcsolatos kezdeti nyilatkozatot kitölteni. A nyilatkozatot a jelölt elfogadó nyilatkozatával együtt továbbítani kell a Felek részére.

(6)

A tag jelölését követően is köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerjen e magatartási kódex 3. és 4. bekezdésében említett minden érdeket, kapcsolatot vagy más körülményt, és azokat felfedje. A nyilvánosságrahozatali kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a tagot arra, hogy az eljárás bármelyik szakaszában felfedjen minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy más körülményt. A tag a fenti érdekeket, kapcsolatokat vagy egyéb körülményeket úgy fedi fel, hogy írásban értesíti ezekről a Feleket, valamint a dokumentumok másolatát tájékoztatásul a társulási bizottságnak is elküldi.

(7)

A tag csak az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos információt köteles a társulási bizottság számára bejelenteni a Felek által történő megfontolás végett.

A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI

(8)

A jelölésének elfogadását követően a tag köteles feladatát alaposan és eredményesen, tisztességgel és gondossággal ellátni az eljárás egésze folyamán.

(9)

A tag csak az eljárás folyamán felmerült, a döntéshozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja és ezekben dönt, és e feladatot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(10)

A tag köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy asszisztense és személyzete ismerje és betartsa e magatartási kódexnek az eljáró személyek felelősségéről, a nyilvánosságrahozatali kötelezettségről, a tagok függetlenségéről, pártatlanságáról és jogairól, a korábbi tagok kötelezettségeiről és a titoktartásról szóló szakaszait.

(11)

A tag az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.

A TAGOK PÁRTATLANSÁGA, FÜGGETLENSÉGE ÉS JOGAI

(12)

A tag független és pártatlan, elkerüli a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát, eljárását nem befolyásolja önérdek vagy mások érdeke, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely Félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem.

(13)

A tagok sem közvetlenül, sem közvetve nem vállalnak kötelezettséget vagy fogadnak el olyan előnyöket, amelyek hatással lehetnek kötelezettségeik megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát kelthetik.

(14)

A tag nem használhatják fel a testületben betöltött pozíciójukat semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására, és elkerülik mindazokat a cselekményeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, hogy mások különleges helyzetüknél fogva befolyásolhatják őket.

(15)

A tagok nem engedik, hogy pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartásukat vagy döntésüket.

(16)

A tagoknak el kell kerülniük minden olyan kapcsolat kialakítását vagy pénzügyi érdekeltség megszerzését, amely hatással lehet pártatlanságukra, vagy amely ésszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.

(17)

A tag nem korlátozhatja más tagok azon jogát és kötelezettségét, hogy az eljárás minden részletében teljes körűen részt vegyenek, illetve nem foszthat meg más tagokat attól, hogy e jogukkal vagy kötelezettségükkel éljenek.

A KORÁBBI TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI

(18)

Valamennyi korábbi tag elkerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a testület döntéséből előnye származott.

TITOKTARTÁS

(19)

Egyetlen tag vagy korábbi tag sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.

(20)

A testület tárgybeli döntését vagy annak részeit a Cím rendelkezéseinek megfelelő közzétételt megelőzően a tagok nem hozhatják nyilvánosságra.

(21)

A tagok vagy korábbi tagok soha nem adhatnak ki a testület tanácskozásain elhangzott információkat, bármely tag véleményét, vagy az eljárással kapcsolatos bármely egyéb nem nyilvános szempontokat.

KÖZVETÍTŐK

(22)

Az e magatartási kódexben a tagok és a korábbi tagok részére előírt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre is.