(1)

A szabványosítás fontos szerepet tölt be az „Európa 2020: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményben meghatározott „Európa 2020” stratégia (2) támogatásában. Az „Európa 2020” stratégia számos kiemelt kezdeményezése hangsúlyozza az önkéntes szabványosítás fontosságát a termék- vagy szolgáltatáspiacokon a más termékekkel vagy rendszerekkel való összeegyeztethetőség és közös működtethetőség, a technológiafejlesztés előmozdítása és az innováció támogatása érdekében.

(2)

A digitális társadalomban a szabványjellegű dokumentumok az eszközök, az alkalmazások, az adattárak, a szolgáltatások és a hálózatok interoperabilitásának biztosítása tekintetében elengedhetetlenné váltak. „Az európai szabványok stratégiai jövőképe: az európai gazdaság fenntartható növekedésének elősegítése és gyorsítása 2020-ig” című bizottsági közlemény (3) felismeri az IKT-szabványosításnak azt a sajátosságát, hogy az IKT-megoldásokat, alkalmazásokat és szolgáltatásokat gyakran olyan globális IKT-fórumok és -konzorciumok fejlesztik, illetve biztosítják, amelyek vezető IKT-szabványosítási szervezetté váltak.

(3)

Az 1025/2012/EU rendelet az európai szabványosítási keretrendszer korszerűsítésére és javítására törekszik. Olyan rendszert alakít ki, ahol a Bizottság dönthet a legrelevánsabb és legszélesebb körben elfogadott műszaki előírások kiválasztásáról, amelyeket olyan szervezetek fogadtak el, amelyek nem európai, nemzetközi vagy nemzeti szabványügyi szervezetek. A hardver, szoftver vagy információs technológiai szolgáltatások közbeszerzése során az IKT műszaki előírások teljes körének kihasználása lehetővé teszi az interoperabilitást és a technológiai bezáródás elkerülését a közigazgatásban, valamint ösztönzi a versenyt az interoperábilis IKT-megoldások szolgáltatásainak piacán.

(4)

A közbeszerzésben hivatkozható IKT műszaki előírásoknak meg kell felelniük az 1025/2012/EU rendelet II. mellékletében foglalt követelményeknek. Az említett követelményeknek való megfelelés garantálja a hatóságok számára, hogy az IKT műszaki előírások kidolgozása során érvényesültek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által a szabványosítás területén elismert elvek, azaz a nyitottság, a tisztességes verseny, az objektivitás és a hátrányos megkülönböztetés tilalma.

(5)

A műszaki előírások kiválasztására vonatkozó határozat elfogadására a Bizottság 2011/C 349/04 (4) határozatával létrehozott, az IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platformmal folyatott konzultációt, illetve ágazati szakértőkkel való egyéb konzultációkat követően kerülhet sor.

(6)

2013. október 17-én az IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platform első körben értékelte a következő hat IKT műszaki előírást: az internetprotokoll 6-os verziója (IPv6), a könnyű címtárelérési protokoll 3-as verziója (LDAPv3), a tartománynévrendszer biztonsági kiterjesztése (DNSSEC), a DKIM (DomainKeys Identified Mail) -aláírások, az ECMAScript-402 nemzetköziesítési specifikáció (ECMA-402) valamint az XML (bővíthető jelölőnyelv) 1.0-ás verziója (W3C XML). A platform kedvező véleményt nyilvánított a fenti előírások kiválasztásával kapcsolatban. A hat műszaki előírást ezt követően széles körű nyilvános konzultációra bocsátották, amely megerősítette a platform véleményét.

(7)

Az Internet-mérnöki Munkacsoport (IETF) által kiadott „IPv6”-előírás az eszközök és szolgáltatások széles körére alkalmazható műszaki előíráscsomagot tartalmaz különböző RFC (Requests for Comments) -dokumentumok formájában. A közbeszerzést kiíróknak a kontextustól és az alkalmazástól függően kell kiválasztaniuk az egyes termékekhez vagy szolgáltatásokhoz szükséges RFC-ket, az interoperabilitás akadályozása nélkül. Az „IPv6” nagymértékben megnöveli a lehetséges IP-címek számát, ezáltal lehetővé téve az egyre növekvő számú operációs rendszer, webszerver, keresőmotor és multimédiás oldal sikeres együttműködését. Az „IPv6” fejlett technológiai megoldás, amely hozzájárul az internet folyamatos növekedéséhez, és lehetővé teszi az olyan új internetes koncepciók létrejöttét, mint a „dolgok internete”.

(8)

Az „LDAPv3” egy, az Internet-mérnöki Munkacsoport (IETF) által kiadott, osztott címtárszolgáltatásokhoz való hozzáférésre szolgáló internetprotokoll, amely X.500-as adat- és szolgáltatásmodelleken alapul. Az IETF „Requests For Comments” (RFC) dokumentumsorozatban meghatározott és az RFC 4510–4519. számú dokumentumokban részletezett „LDAPv3” az LDAP szerverek replikációjával képes nagy elérhetőséget biztosítani. A legtöbb piaci szempontból releváns, címtárszolgáltatással kapcsolatos termék támogatja az „LDAPv3”-t. E technológia stabilitása révén növelheti az interoperabilitást, és az IKT-rendszerek közös szabványává válhat a hitelesítés, az engedélyezés, a felhasználói nyilvántartások és a címtárak tekintetében jobb elérhetőséget és folyamatosságot biztosítva különösen a közigazgatás által nyújtott közszolgáltatások terén.

(9)

Az Internet-mérnöki Munkacsoport (IETF) által kibocsátott „DNSSEC”- a tartománynévrendszer (DNS) biztonsági kiterjesztését jelenti, amely magában a DNS-ben található adatok eredetét hitelesíti és integritásának védelmét biztosítja. A „DNSSEC”-azonosítás a DNS biztonsági kiterjesztésének alapját képező dokumentumokat foglalja magában, amelyek a „DNSSEC”-előírások közbeszerzésének támogatásához szükségesek. A „DNSSEC” révén a DNS alkalmasabbá válik a domainnevekhez kapcsolódó biztonsági szolgáltatási paraméterek cseréjére. Ez növeli a DNS (mint alapvető internetes szolgáltatás) egészébe vetett bizalmat, ezáltal lehetővé teszi az alkalmazásokhoz kapcsolódó tanúsítványok tárolásának, kiosztásának és ellenőrzésének infrastruktúrájaként való használatát.

(10)

A „DKIM” az Internet-mérnöki Munkacsoport (IETF) által kidolgozott IKT műszaki előírás, amely segítségével egy aláíró domaint birtokló személy, funkció vagy szervezet felelősséget vállalhat a küldött üzenetéért a domainnek az üzenethez való társítása által. A DKIM az üzenet aláírója személyazonosságának kérdését elválasztja az üzenet felételezett szerzőjétől. Az üzenet hitelességének ellenőrzése a titkosított aláírással, valamint a megfelelő publikus kulcsnak az aláíró tartományából való közvetlen lekérdezésével történik. A „DKIM” számos ágazatban, például a pénzügyi és bankszektorban, az e-mail szolgáltatóknál, a közösségi oldalakon, illetve az elektronikus kereskedelemben használatos. A közigazgatásban a „DKIM” megteremthetné az alapszintű bizalmat a kommunikáció eredetét illetően, ezáltal javíthatná a küldő és a fogadó szervezetek interoperabilitását.

(11)

Az Ecma International által kifejleszett „ECMA-402” egy általános többcélú programozási nyelv, amelynek számos specifikációja létezik, alkalmazkodva a különböző nyelvek és országok kulturális konvencióihoz. Az ECMAScript a webes alkalmazások fejlesztésében széles körben használt programozási nyelv, Európában is. Alkalmazása kiterjed a kliensoldali webes alkalmazásokra, mint a webböngészők, a szerveroldali alkalmazásokra, mint az elektronikus banki szolgáltatások, levelezőszerverek vagy akár a számítógépes játékok, és a világháló fejlesztésének is fontos programozási nyelve. Az ECMA-402 nemzetköziesítési szolgáltatásai a többnyelvű európai környezetben az ECMAScript különösen fontos továbbfejlesztését jelentik. Az ECMAScript előírások és szabványok hatékonyan hozzájárulnak a jobb interoperabilitáshoz, és nagyon gyakran szerepelnek az interoperabilitási szabványok és közbeszerzési előírások nemzeti jegyzékeiben.

(12)

A Nemzetközi Webkonzorcium (W3C) által kiadott „W3C XML” egymáshoz kapcsolódó adatstrukturálási specifikációk csomagja, amely elősegíti az információk és számítási erőforrások széles körben méretezhető megosztását. Az XML 1.0 verziója jelenleg az egyik legelterjedtebb formátum a strukturált információk megosztására, és sok más adatformátum-specifikáció épül az XML kiterjesztésére. Alkalmazása mind a személyek, mind a számítógépek között megvalósuló információátvitelre az internethasználat kiiktathatatlan elemévé tette. Az ajánlatkérőknek ki kell választaniuk azokat az előírásokat, amelyek megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyek tekintetében közbeszerezést írtak ki. Az XML-nek az adattárak és hálózatok terén világszerte jellemző széles körű elterjedtsége biztosítja, hogy az IKT-alkalmazások, -szolgáltatások és -termékek közötti interoperabilitás egyik legfontosabb globális formátuma legyen az elkövetkezendő évtizedekben,