tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, valamint 31. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

(1) Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (a továbbiakban: az intézet) – melyet a 2001/554/KKBP együttes fellépés hozott létre – a továbbiakban e határozattal összhangban folytatja tevékenységét.

(2) A 2001/554/KKBP együttes fellépés keretében elfogadott meglévő jogok, kötelezettségek és szabályok nem változnak. Különös tekintettel valamennyi hatályos munkaszerződésre és az azokból eredő valamennyi jogra, amelyek szintén érvényesek maradnak.

(3) Az intézet székhelye Párizs. A Brüsszelben folytatott tevékenységek megszervezésének megkönnyítése érdekében az intézetnek összekötő irodája van Brüsszelben. Az intézet szervezetileg rugalmas, és különös figyelmet fordít a minőségre és a hatékonyságra, beleértve ebbe a személyzet létszámát is.

(1) Az intézet a tagállamokkal szoros együttműködésben hozzájárul az EU stratégiai gondolkodásának alakításában a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) – ezen belül a konfliktusok megelőzése és a békeépítés –, valamint az Uniónak az egyéb külső tevékenysége területén az EU elemzési, előrejelző és hálózatépítési kapacitásának erősítése céljából.

(2) Az intézet tevékenységének középpontjában a szakpolitikai célú elemzés, információgyűjtés, információterjesztés és vita, továbbá hálózatépítési rendezvények és szakmai műhelytalálkozók szervezése, valamint az uniós és tagállami tisztviselők és szakértők munkája szempontjából releváns dokumentáció összegyűjtése áll.

(3) Az intézet emellett előmozdítja a tudományos körökkel, a szellemi műhelyekkel és az érintett civil társadalmi szereplőkkel való kapcsolatokat Európában, az atlanti térségben és a szélesebb nemzetközi közösséggel egyaránt, kapcsolódási pontot kínálva az uniós intézmények és a külső szakértők, többek között a biztonsági ágazat szereplőinek világa között.

(1) A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) – a Tanács felelőssége mellett – felügyeletet gyakorol az intézet tevékenysége felett. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő) a KKBP és különösen a KVBP terén fennálló felelősségével összhangban operatív irányítási feladatot lát el az intézet vonatkozásában.

(2) A politikai felügyelet és az operatív irányítás ellátására az intézet céljai és feladatai teljesítése során élvezett szellemi függetlenségének és működési autonómiájának befolyásolása nélkül kerül sor.

Az intézet rendelkezik a feladatai ellátásához és céljai megvalósításához szükséges jogi személyiséggel. Az intézet számára lehetővé kell tenni különösen szerződések kötését, ingó és ingatlan vagyon szerzését és elidegenítését, illetve a bíróság előtti eljárásokban való részvételt. Az intézet nonprofit intézményként működik. A tagállamok megteszik az esetlegesen szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az intézet rendelkezzen az adott tagállam nemzeti joga értelmében a jogi személyek számára biztosított jogképességgel.

(1) Az intézeten belül igazgatóság működik, amely jóváhagyja az intézet éves és hosszú távú munkaprogramját és azok költségvetését. Az igazgatóság az intézet küldetésére, feladataira, működésére és személyzetére vonatkozó kérdések megvitatásának is a fóruma.

(2) Az igazgatóság elnöki tisztét a főképviselő vagy a főképviselő megbízottja látja el. Az igazgatóság titkárságát az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) biztosítja.

(3) Az igazgatóság az egyes tagállamok által kijelölt egy-egy képviselőből áll. Az igazgatóság minden tagját póttag képviselheti vagy kísérheti. Az igazgatóság munkájában részt vevő Bizottság szintén kijelöl egy képviselőt.

(4) Az intézet igazgatója vagy az igazgató képviselője rendszerint részt vesz az igazgatóság ülésein. A Katonai Törzs főigazgatója és a Katonai Bizottság elnöke, illetve képviselőik ugyancsak részt vehetnek az igazgatóság ülésein.

(5) Az igazgatóság a tagállamok képviselőinek minősített többségi szavazása útján hozza meg határozatait, a szavazatokat pedig – ezen határozat 11. cikke (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 16. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban kell súlyozni. Az igazgatóság elfogadja eljárási szabályzatát.

(6) Az igazgatóság dönthet eseti munkacsoportok vagy állandó bizottságok felállításáról, amelyek az igazgatóság átfogó feladatkörébe tartozó konkrét kérdésekkel vagy témákkal foglalkoznak és az igazgatóság felügyelete alatt tevékenykednek. Az ilyen munkacsoportok vagy bizottságok felállításáról rendelkező határozatokban az igazgatóság meghatározza a csoport vagy bizottság megbízását, összetételét és működésének időtartamát.

(7) Az igazgatóságot az elnök hívja össze évente legalább két alkalommal. Az igazgatóságot szintén összehívják tagjai legalább egyharmadának kérésére.

(1) Az igazgatóság – a főképviselő ajánlása alapján – kinevezi az intézet igazgatóját, akinek valamelyik tagállam állampolgárának kell lennie. Az igazgató kinevezése három éves időszakra szól, amely időtartam egy alkalommal további két évvel meghosszabbítható.

(2) Az igazgatói pozíció jelöltjei között olyan személyek szerepelhetnek, akik sokéves, elismert tapasztalatot és szakértelmet szereztek a külügyek, a biztonságpolitika és a diplomácia, valamint a kapcsolódó kutatás terén. A tagállamok benyújtják pályázataikat a főképviselőnek, aki ezekről tájékoztatja az igazgatóságot. Az előválogatási folyamat megszervezése a főképviselő felelősségi körébe tartozik. Az előválogató bizottság az EKSZ és az elnökségi triót alkotó tagállamok három-három képviselőjéből áll, az elnöki tisztet pedig a főképviselő vagy a főképviselő megbízottja tölti be. A főképviselő az előválogatási eredmények alapján, az előválogató bizottság által megszabott sorrend szerinti, legalább három jelöltből álló lista formájában javaslatot tesz az igazgatóságnak.

(4) Az igazgató felelős az intézet összes további személyzeti tagjának felvételéért. Az igazgatóság tagjait az elemző szakértők kinevezéséről előzetesen tájékoztatják.

(5) Miután elfogadták az intézet éves költségvetését és megvizsgálták annak pénzügyi vonzatait, az igazgatóság jóváhagyását követően az igazgató igazgatóhelyettest nevezhet ki. Amennyiben az igazgatóság így határoz, az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segítheti. Az igazgató az igazgatóság általi jóváhagyást követően nevezi ki az igazgatóhelyettest. Az igazgatóhelyettes kinevezése legfeljebb három évre szól, amely időtartam egy alkalommal további két évvel meghosszabbítható.

(6) Az igazgató gondoskodik arról, hogy az intézet teljesítse a 2. cikkben meghatározott céljait és feladatait. Az igazgató ezenkívül fenntartja az intézet magas szakmai színvonalát és professzionális jellegét, valamint gondoskodik az intézet tevékenységeinek eredményes és hatékony teljesítéséről.

Az igazgatónak emellett meg kell vizsgálnia az intézet költségvetéséhez való hozzájárulásnak a további lehetőségeit.

(7) Az igazgató az igazgatósággal folytatott konzultációt követően az intézet jóváhagyott munkaprogramjának és költségvetésének keretein belül jogosult szerződéseket kötni, intézkedni a költségvetésben jóváhagyott személyzet felvételéről és engedélyezni az intézet működéséhez szükséges kiadásokat.

(8) Az igazgató az intézet tevékenységéről éves jelentést készít a következő év március 31-ig. Az éves jelentést a főképviselő útján továbbítani kell az igazgatóság és a Tanács részére, mely utóbbi továbbítja a jelentést az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok felé.

(1) Az intézet személyzete elemző szakértőkből és igazgatási feladatokat ellátó személyzetből áll, akiket szerződéses státusban foglalkoztatnak, és akiket a tagállamok állampolgárai közül választanak ki.

Az intézet elemző szakértőinek felvétele szellemi érdemeik, tapasztalatuk, valamint az intézetnek a 2. cikkben meghatározott küldetése és feladatai vonatkozásában releváns szakértelmük alapján, tisztességes és átlátható versenyeljárás keretében történik.

Az intézet személyzeti szabályzatát az igazgató ajánlása alapján a Tanács fogadja el.

2. Kutatók és szakmai gyakornokok alkalmazhatóak eseti alapon és rövid időtartamra.

Az igazgató hozzájárulásával és az igazgatóság tájékoztatását követően meghatározott időszakra kutatók küldhetők az intézetbe az intézet szervezeti felépítésén belüli álláshelyek betöltésére, illetve az intézetnek a 2. cikkben meghatározott küldetése és feladatai vonatkozásában releváns konkrét feladatok és projektek végrehajtására.

A személyzet tagjait a szolgálat érdekében az intézet személyzetére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ki lehet rendelni meghatározott időszakra az intézeten kívüli álláshelyekre is.

A kirendelésre vonatkozó rendelkezéseket az igazgató javaslata alapján az igazgatóság fogadja el.

Az igazgató és az elemző szakértők az intézet tevékenységeinek végzése során szellemi függetlenséget és működési autonómiát élveznek.

(1) Az igazgató minden év október 31-ig elkészíti a következő évi éves munkaprogram tervezetét, melyhez csatolja az azt követő évekre szóló, hosszú távú indikatív tervet is, és a tervezetet benyújtja az igazgatóságnak elfogadásra.

(2) Az igazgatóság az éves munkaprogramot minden év november 30-ig jóváhagyja.

(1) Az intézet valamennyi bevételi és kiadási tétele szerepel a naptári évvel megegyező pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokban, és azokat fel kell tüntetni az intézet költségvetésében, amely tartalmazza a személyzet jegyzékét.

(2) Az intézet költségvetésében feltüntetett bevételek és kiadások egyensúlyban állnak.

(3) Az intézet jövedelme a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) skála alapján meghatározott tagállami hozzájárulásokból áll. Az igazgató javaslatára és az igazgatóság jóváhagyását követően az intézetnek a 2. cikkben meghatározott missziója és feladatai vonatkozásában releváns konkrét programokhoz egyéb forrásokból, így különösen tagállamoktól, uniós intézményektől további hozzájárulások is elfogadhatók.

(1) Az igazgató minden év október 31-ig benyújtja az igazgatóság részére az intézet éves költségvetésének tervezetét, amely tartalmazza az igazgatási kiadásokat, a működési kiadásokat és a tervezett bevételt, ideértve a 10. cikk (3) bekezdésében említett konkrét programokra szánt kiegészítő hozzájárulásokat is.

(2) Az igazgatóság a tagállamok képviselőinek egyhangú szavazatával minden év november 30-ig jóváhagyja az intézet éves költségvetését.

(3) Elkerülhetetlen, rendkívüli vagy előre nem látható körülmények esetén az igazgató költségvetésmódosítás-tervezetet nyújthat be az igazgatósághoz. Az igazgatóság – kellő tekintettel a sürgősségre – a tagállamok képviselőinek egyhangú szavazatával jóváhagyja a költségvetés-módosítást.

(4) Az igazgató minden év március 31-ig megküldi a Tanács és az igazgatóság részére az előző pénzügyi év összes bevételét és kiadását tartalmazó részletes elszámolást, beleértve az intézet tevékenységéről szóló jelentést is.

(5) Az igazgatóság mentesíti az igazgatót az intézet költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól.

Az igazgatóság az igazgató javaslata alapján – a Tanács jóváhagyásával – részletes pénzügyi szabályzatot állít össze, amely rendelkezik különösen az intézet költségvetésének elkészítése, végrehajtása és ellenőrzése során követendő eljárásról.

(1) Az igazgatót és az intézet személyzetének tagjait megillető kiváltságokat és mentességeket a 2001. október 15-én a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete és az Európai Műholdközpont, valamint annak szervei és személyzete részére biztosított kiváltságokról és mentességekről szóló határozata állapítja meg. Az említett határozat hatálybalépéséig a fogadó állam megadhatja a határozatban biztosított kiváltságokat és mentességeket az igazgató és az intézmény személyzete számára

(2) Az intézet kiváltságait és mentességeit az EUSZ és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv állapítja meg.

(1) Az intézet szerződéses felelősségéről az érintett szerződésre irányadó jog rendelkezik.

(2) Az intézet által kötött szerződések esetleges választott bírósági kikötései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal.

(3) A személyzet intézettel szemben fennálló személyes felelősségét az intézet személyzetére alkalmazandó vonatkozó rendelkezések szabályozzák.

Az igazgatóság az igazgató javaslatára szabályzatot fogad el az intézet dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozóan, figyelembe véve az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2), illetve az azt felváltó rendeletben meghatározott elveket és korlátozásokat.

Együttműködés tagállamokkal, az uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel

A 2. cikkben meghatározott küldetése és feladatai teljesítése céljából az intézet szorosan együttműködik a tagállamokkal és az EKSZ-szel. Az intézet szükség szerint munkakapcsolatot alakít ki a közös érdekű területeken szerzett szakértelem megosztása, illetve tanácsadás céljából az uniós intézményekkel, továbbá az érintett uniós szervekkel és ügynökségekkel, ideértve az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskolát (EBVF) is. Az intézet közös projekteket is indíthat az uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel.

Az igazgató javaslatára az igazgatóság végrehajtási szabályokat fogad el a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) vonatkozóan.

A főképviselő legkésőbb 2016. július 31-ig jelentést terjeszt a Tanács elé ennek a határozatnak a végrehajtásáról, melyet szükség esetén ajánlásokkal egészít ki.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) A Tanács 2001. július 20-i 2001/554/KKBP együttes fellépése az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetének létrehozásáról (HL L 200., 2001.7.25., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(3) A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).