21.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 349/28

A BIZOTTSÁG 1391/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2013. október 14.)

a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet (1) módosításáról szóló 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 347/2013/EU rendelet új keretet határoz meg az infrastruktúra tervezése és a projektek végrehajtása számára a 2020-ig tartó és az azt követő időszakra. A rendelet kilenc földrajzilag stratégiai jelentőségű infrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosót, valamint három infrastruktúra-prioritásnak minősülő területet jelöl ki a villamosenergia-szupersztrádák, az intelligens hálózatok, valamint a szén-dioxid-szállítási hálózatok tekintetében, és átlátható, inkluzív folyamatot hoz létre a konkrét közös érdekű projektek azonosítására. A közös érdekű kategóriába sorolt projektek gyorsított és ésszerűsített engedélyezési eljárásban, jobb szabályozási környezetben, és – adott esetben – az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatásban részesülnek.

(2)

A 347/2013/EU rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közös érdekű projektek uniós listájának összeállítására az említett rendeletnek megfelelően létrehozott regionális csoportok döntéshozó testületei által elfogadott regionális listák alapján.

(3)

A közös érdekű projektek első uniós listájára történő felvétel céljából benyújtott projektjavaslatokat a 347/2013/EU rendeletnek megfelelően létrehozott regionális csoportok értékelték, melyekben egyaránt képviseltették magukat a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok, az átvitelirendszer-üzemeltetők, a Bizottság, az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség), valamint a villamosenergia-piaci átivitelirendszer-üzemeltetők és a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózata (villamosenergia-piaci ENTSO és földgázpiaci ENTSO).

(4)

A regionális csoportok munkája keretében egyeztetések zajlottak az érintett érdekelt feleket képviselő szervezetekkel, többek között az energiatermelőkkel, az elosztórendszer-üzemeltetőkkel, az elosztókkal, a fogyasztókkal és a környezetvédelmi szervezetekkel.

(5)

Egy 2013. július 13-án tartott szakértői szintű ülésen – melyen a Bizottság és az érintett tagállamok képviseltették magukat – megállapodás született a regionális listák tervezetéről. Miután az Ügynökség 2013. július 17-én kiadta véleményét a regionális listák tervezetéről, a döntéshozó testületek 2013. július 24-én elfogadták a végleges regionális listákat. Az EUMSZ 172. cikkével és a 347/2013/EU rendelet 3. cikke (3) bekezdésének (a) pontjával összhangban valamennyi projektjavaslat megkapta azon tagállamok jóváhagyását, amelyek területét az adott projektek érintik.

(6)

A közös érdekű projektek uniós listája a végleges regionális listákon alapul. A Natura 2000 területek kijelölése tárgyában folyamatban lévő eszmecserék miatt az egyik projektet le kellett venni a listáról.

(7)

A közös érdekű projektek ezen első uniós listáján szereplő projektek értékelése a 347/2013/EU rendelet 4. cikkében a közös érdekű projektekre vonatkozóan meghatározott kritériumok alapján megtörtént, és az a megállapítás született, hogy a projektek teljesítik az említett kritériumokat.

(8)

A Bizottság gondoskodott a régióközi összhangról, figyelembe véve az Ügynökség 2013. július 17-én kiadott véleményét.

(9)

A közös érdekű projektek a 347/2013/EU rendelet I. mellékletében szereplő prioritásnak minősülő folyosók sorrendjében kerültek a listára. A lista nem tartalmaz semmiféle rangsort a projektek között.

(10)

A közös érdekű projektek vagy önálló projektekként, vagy több közös érdekű projektekből álló klaszterek részeként szerepelnek a listán. Az egymással összefüggő, potenciálisan vagy ténylegesen versenyben álló projektek klaszterekbe lettek sorolva (2). Valamennyi közös érdekű projektre ugyanazok a 347/2013/EU rendelet által meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

(11)

Az uniós lista különböző fejlettségi szintű közös érdekű projekteket tartalmaz. Néhány közülük még korai, vagyis az előzetes megvalósíthatósági, a megvalósíthatósági, vagy az értékelési szakaszban van. Ezekben az esetekben további tanulmányokra van szükség annak bizonyítására, hogy az adott projektek műszakilag és gazdaságilag életképesek, valamint hogy megfelelnek az uniós jognak, különös tekintettel az uniós környezetvédelmi szabályozásra. Ebben az összefüggésben a potenciális környezeti hatásokat indokolt megfelelő módon meghatározni, értékelni, elkerülni, illetve mérsékelni.

(12)

A közös érdekű projektek uniós listájára való felvétel – különösen a még korai szakaszban lévő projektek esetében – nem érinti a vonatkozó környezeti hatásvizsgálat eredményeit és az engedélyezési eljárások kimenetelét. Azon projekteket, amelyek nem felelnek meg az uniós szabályozásnak, le kell venni a közös érdekű projektek uniós listájáról. A közös érdekű projektek végrehajtását, beleértve az uniós szabályozásnak való megfelelésüket, nemzeti szinten nyomon kell követni a 347/2013/EU rendelet 5. cikke alapján.

(13)

A 347/2013/EU rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében az uniós listát melléklet formájában kell az említett rendelethez csatolni.

(14)

A 347/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet mellékletével összhangban a 347/2013/EK rendelet a VII. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. október 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 115., 2013.4.25., 39. o.

(2)  Lásd a mellékletben.

MELLÉKLET

A 347/2013/EU rendelet a következő melléklettel egészül ki:

„VII. MELLÉKLET

A közös érdekű projektek uniós listája (»uniós lista«) a 3. cikk (4) bekezdése szerint

A.   A Bizottság az uniós lista összeállításakor az alábbi elveket alkalmazta:

1.   Közös érdekű projektek klaszterei

Az egymással összefüggő, potenciálisan vagy ténylegesen versenyben álló projektek klaszterekbe rendezhetők. A közös érdekű projektek klasztereinek kialakítása a következő elvek alkalmazásával történt:

—

Az egymással összefüggő közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi projekteket foglalja magában«. Az egymással összefüggő projektek klaszterei olyan projektek azonosítására szolgálnak, amelyek ugyanazzal a határokon átnyúló energiainfrastruktúra-szűkülettel foglalkoznak, és amelyek közös megvalósítása révén szinergiák teremthetők. Ebben az esetben az Unió egészében mutatkozó előnyök érdekében valamennyi projektet végre kell hajtani.

—

Az egymással potenciálisan versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszer, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában«. Az egymással potenciálisan versenyben álló projektek a határokon átnyúló adott energiainfrastruktúra-szűkülettel kapcsolatban bizonytalanságot mutatnak. Ebben az esetben nem szükséges a klaszterbe tartozó valamennyi közös érdekű projektet végrehajtani. A szükséges tervezéstől, engedélyezéstől és hatósági jóváhagyásoktól függően a piac határozza meg, hogy az összes, több, vagy csak egy projekt valósul meg. A projektek szükségességét a közös érdekű projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni, többek között a kapacitási szükségletek tekintetében is.

—

Az egymással versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi projektek egyikét foglalja magában«. Az egymással versenyben álló projektek egyazon energiainfrastruktúra-szűkülettel összefüggő határokon átnyúló problémával foglalkoznak. A probléma jellege azonban biztosabban meghatározható, mint a fenti második esetben, ezért egyértelmű, hogy a közös érdekű projektek közül csak egyet kell végrehajtani. A szükséges tervezéstől, engedélyezéstől és hatósági jóváhagyásoktól függően a piac határozza meg, hogy melyik projekt valósul meg. Szükség esetén a közös érdekű projektek következő kijelölési folyamata keretében a projekt szükségességét újra kell értékelni.

Valamennyi közös érdekű projektre ugyanazok, a 347/2013/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

2.   Alállomások, szoros csatolású áramátalakító állomások és kompresszorállomások kezelése

A villamosenergia esetében az alállomások és a szoros csatolású áramátalakító állomások, valamint a földgáz esetében a kompresszorállomások a közös érdekű projektek részének tekinthetők, és ha földrajzilag a szállítási vezetéken találhatók, külön nem kerülnek említésre. Amennyiben máshol helyezkednek el, külön említeni kell azokat. Valamennyi tételre ugyanazok, a 347/2013/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

B.   A közös érdekű projektek uniós listája

1.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

Szám

Meghatározás

1.1.

A (jelenleg NEMO projektként ismert) Belgium–Egyesült Királyság klaszter Zeebrugge és Canterbury között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.1.1.

Zeebrugge (BE) és Richborough (UK) környéke összekapcsolása

1.1.2.

Belső vezeték Richborough környéke és Canterbury (UK) között

1.1.3.

Belső vezeték Dungeness-től Sellindge-ig és Sellindge-től Canterbury-ig (UK)

1.2.

Belgium–Zeebrugge (BE) közös érdekű projekt: szárazföldi alállomáshoz kapcsolt, hálózatba integrálható két tengeri elosztóközpont előre tervezett, Franciaországgal és/vagy az Egyesült Királysággal való összekapcsolást lehetővé tevő befektetésekkel

1.3.

Dánia–Németország klaszter Endrup és Brunsbüttel között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.3.1.

Endrup (DK) és Niebüll (DE) összekapcsolása

1.3.2.

Belső vezeték Brunsbüttel és Niebüll (DE) között

1.4.

Dánia–Németország klaszter Kassø és Dollern között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.4.1.

Kassø (DK) és Audorf (DE) összekapcsolása

1.4.2.

Belső vezeték Audorf és Hamburg/Nord (DE) között

1.4.3.

Belső vezeték Hamburg/Nord és Dollern (DE) között

1.5.

Dánia–Hollandia közös érdekű projekt: Endrup (DK) és Eemshaven (NL) összekapcsolása

1.6.

Franciaország–Írország közös érdekű projekt: La Martyre (FR) és Great Island vagy Knockraha (IE) összekapcsolása

1.7.

A Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.7.1

A (jelenleg FAB-projektként ismert) Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolás Cotentin (FR) és Exeter (UK) környéke között

1.7.2

A (jelenleg IFA2-projektként ismert) Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolás Tourbe (FR) és Chilling (UK) között

1.7.3

A (jelenleg ElecLink-projektként ismert) Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolás Coquelles (FR) és Folkestone (UK) között

1.8.

A (jelenleg NORD.LINK projektként ismert) Németoszág–Norvégia közös érdekű projekt: összekapcsolás Wilster (DE) és Tonstad (NO) között

1.9.

Az Írországot az Egyesült Királysággal összekapcsoló, megújuló forrásokból származó energiatermelés klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.9.1.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Co. Offaly (IE), Pembroke és Pentir (UK) között

1.9.2.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Coolkeeragh – Coleraine elsoztóközpontok (IE) és Hunterston alállomás, Islay, Argyll és Location C tengeri szélerőmű-parkok (UK) között

1.9.3.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás a Northern hub, Dublin és Codling Bank (IE), illetve Trawsfynyd és Pembroke (UK) között

1.9.4

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Közép-Írország és Pembroke (UK) között

1.9.5.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Közép-Írország és Alverdiscott, Devon (UK) között

1.9.6.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Írország partvidéke és Pembroke (UK) között

1.10.

Norvégia–Egyesült Királyság összekapcsolás, közös érdekű projekt

1.11.

Az írországi villamosenergia-tárolási projektek és a kapcsolódó összekapcsolások klasztere, amely az Egyesült Királysággal az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.11.1.

Szivattyús energiatározó vízerőművek Északnyugat-Írországban

1.11.2.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Északnyugat-Írország és Midlands (UK) között

1.11.3.

Szivattyús energiatározó (tenger)vízerőművek Írországban – Glinsk

1.11.4.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Glinsk, Mayo (IE) és Connah’s Quai, Deeside (UK) között

1.12.

Sűrített levegős energiatároló Egyesült Királyság – Larne, közös érdekű projekt

2.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

Szám

Meghatározás

2.1.

Belső vezeték Észak-Tirol és Zell-Ziller (AT) között a kapacitás növelése érdekében az osztrák–német határon, közös érdekű projekt

2.2.

A (jelenleg ALEGrO projektként ismert) Belgium–Németország klaszter Lixhe és Oberzier között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.2.1.

Lixhe (BE) és Oberzier (DE) összekapcsolása

2.2.2.

Belső vezeték Lixhe és Herderen (BE) között

2.2.3.

Új alállomás Zutendaalban (BE)

2.3.

Belgium–Luxemburg klaszter – kapacitásnövelés a belga–luxemburgi határon –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.3.1.

Fáziseltolásos transzformátor koordinált üzembe helyezése és üzemeltetése Schifflange-ban (LU)

2.3.2.

Aubange (BE) és Bascharage/Schifflange (LU) összekapcsolása

2.4.

A (jelenleg SA.CO.I. 3 projektként ismert) Franciaország–Olaszország közös érdekű projekt, Codrongianos (IT), Lucciana (Corsica, FR) és Suvereto (IT) összekapcsolása

2.5.

Franciaország–Olaszország klaszter Grande Ile és Piossasco között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.5.1.

A Grande Ile (FR) és Piossasco (IT) közötti (jelenleg Savoie-Piemont projeként ismert) összekapcsolás

2.5.2.

Belső vezeték Trino és Lacchiarella (IT) között

2.6.

Belső vezeték Spanyolországban Santa Llogaia és Bescanó (ES) között a Bescanó (ES) és Baixas (FR) összekapcsolás kapacitásának növelése érdekében, közös érdekű projekt

2.7.

Franciaország–Spanyolország közös érdekű projekt, Aquitaine (FR) és Baszkföld (ES) összekapcsolása

2.8.

Fáziseltolásos transzformátor koordinált üzembe helyezése és üzemeltetése Arkale-ban az Argia (FR) és Arkale (ES) összekapcsolás kapacitásának növelése érdekében, közös érdekű projekt

2.9.

Németország, közös érdekű projekt – Belső vezeték Osterath és Philippsburg (DE) között a kapacitás növelése érdekében a nyugati határon

2.10.

Németország, közös érdekű projekt – Belső vezeték Brunsbüttel-Großgartach és Wilster-Grafenrheinfeld (DE) között a kapacitás növelése érdekében az északi és a déli határokon

2.11.

Németország–Ausztria–Svájc klaszter a Boden-tó körzetében, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.11.1.

A német határvidék, Meiningen (AT) és Rüthi (CH) összekapcsolása

2.11.2.

Belső vezeték rommelsbachi összekapcsolási ponttól Herbertingenig, Herbertingentől Tiengenig, wullenstetteni összekapcsolási ponttól a niederwangeni összekapcsoládi pontig terjedő régióban (DE), valamint az osztrák–német határvidéken

2.12.

Németország–Hollandia közös érdekű projekt, Niederrhein (DE) és Doetinchem (NL) összekapcsolása

2.13.

Az Írország–Egyesült Királyság (Észak-Írország) összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

2.13.1.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Woodland (IE) és Turleenan (UK–Észak-Írország) között

2.13.2.

Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Srananagh (IE) és Turleenan (UK–Észak-Írország) között

2.14.

Olaszország–Svájc közös érdekű projekt, Thusis/Sils (CH) és Verderio Inferiore (IT) összekapcsolása

2.15.

Olaszország–Svájc klaszter – kapacitásnövelés az olasz–svájci határon –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.15.1.

Airolo (CH) és Baggio (IT) összekapcsolása

2.15.2.

A Magenta alállomás (IT) korszerűsítése

2.15.3.

Belső vezeték Pavia és Piacenza (IT) között

2.15.4.

Belső vezeték Tirano ésVerderio (IT) között

2.16.

Portugál klaszter – kapacitásnövelés a portugál–spanyol határon –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.16.1.

Belső vezeték Pedralva és Alfena (PT) között

2.16.2.

Belső vezeték Pedralva és Vila Fria B (PT) között

2.16.3.

Belső vezeték Frades B, Ribeira de Pena és Feira (PT) között

2.17.

Portugália–Spanyolország közös érdekű projekt, Vila Fria – Vila do Conde – Recarei (PT) és Beariz – Fontefría (ES) összekapcsolása

2.18.

Szivattyús energiatározó vízerőművek kapacitásnövelése Ausztriában – Kaunertal, Tirol – közös érdekű projekt

2.19.

Szivattyús energiatározó vízerőművek Auszriában – Obervermuntwerk II, Vorarlberg tartomány, közös érdekű projekt

2.20.

Szivattyús energiatározó vízerőművek kapacitásnövelése Ausztriában – Limberg III, Salzburg – közös érdekű projekt

2.21.

Szivattyús energiatározó vízerőművek Németországban – Riedl, közös érdekű projekt

3.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

Szám

Meghatározás

3.1.

Ausztria–Németország klaszter St. Peter és Isar között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.1.1.

St. Peter (AT) és Isar (DE) összekapcsolása

3.1.2.

Belső vezeték St. Peter és Tauern (AT) között

3.1.3.

Belső vezeték St. Peter és Ernsthofen (AT) között

3.2.

Ausztria–Olaszország klaszter Lienz és Veneto régió között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.2.1.

Lienz (AT) és Veneto régió (IT) összekapcsolása

3.2.2.

Belső vezeték Lienz és Obersielach (AT) között

3.2.3.

Belső vezeték Volpago és Észak-Velence (IT) között

3.3.

Ausztria–Olaszország közös érdekű projekt, Nauders (AT) és Milánó régió (IT) összekapcsolása

3.4.

Ausztria–Olaszország közös érdekű projekt, Wurmlach (AT) és Somplago (IT) összekapcsolása

3.5.

Bosznia-Hercegovina–Horvátország klaszter Banja Luka és Lika között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.5.1.

Banja Luka (BA) és Lika (HR) összekapcsolása

3.5.2.

Belső vezeték Brinje, Lika, Velebit és Konjsko (HR) között

3.6.

Bolgár klaszter – kapacitásnövelés Görögországgal és Romániával –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.6.1.

Belső vezeték Vetren és Blagoevgrad (BG) között

3.6.2.

Belső vezeték Carevec és Plovdiv (BG) között

3.7.

Bulgária–Görögország klaszter Marica-Kelet 1 és N. Santa között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.7.1.

Maritsa East 1 (BG) és N. Santa (EL) összekapcsolása

3.7.2.

Belső vezeték Marica-Kelet 1 és Plovdiv (BG) között

3.7.3.

Belső vezeték Marica-Kelet 1 és Marica-Kelet 3 (BG) között

3.7.4.

Belső vezeték Marica-Kelet 1 és Burgasz (BG) között

3.8.

Bulgária–Románia klaszter – kapacitásnövelés –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.8.1.

Belső vezeték Dobrudzsa és Burgasz (BG) között

3.8.2.

Belső vezeték Vidino és Szvoboda (BG) között

3.8.3.

Belső vezeték Szvoboda (BG) és a Várna (BG) – Stupina (RO) összekapcsolás osztópontja között Bulgáriában

3.8.4.

Belső vezeték Cernavodă és Stâlpu (RO) között

3.8.5.

Belső vezeték Gutinaș és Smârdan (RO) között

3.8.6.

Belső vezeték Gădălin és Suceava (RO) között

3.9.

Horvátország–Magyarország–Szlovénia klaszter Žerjavenec/Hévíz és Cirkovce között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.9.1.

Žerjavenec (HR)/Hévíz (HU) és Cirkovce (SI) összekapcsolása

3.9.2.

Belső vezeték Divača és Beričevo (SI) között

3.9.3.

Belső vezeték Beričevo és Podlog (SI) között

3.9.4.

Belső vezeték Podlog és Cirkovce (SI) között

3.10.

A (jelenleg Euro Asia Interconnector néven ismert) Izrael–Ciprus–Görögország klaszter Hadera és Attika régió között, amely alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.10.1.

Hadera (IL) és Vaszilikosz (CY) összekapcsolása

3.10.2.

Vaszilikosz (CY) és Korakia, Kréta (EL) összekapcsolása

3.10.3.

Belső vezeték Korakia, Kréta és Attika régió (EL) között

3.11.

Cseh köztársasági klaszter – belső vezetékek a kapacitásnövelés érdekében az észak-nyugati és déli határokon –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.11.1.

Belső vezeték Vernerov és Vitkov (CZ) között

3.11.2.

Belső vezeték Vitkov és Prestice (CZ) között

3.11.3.

Belső vezeték Prestice és Kocin (CZ) között

3.11.4.

Belső vezeték Kocin és Mirovka (CZ) között

3.11.5.

Belső vezeték Mirovka és Cebin (CZ) között

3.12.

Közös érdekű projekt – belső vezeték Németországban Lauchstädt és Meitingen között a kapacitás növelése érdekében a keleti határokon

3.13.

Közös érdekű projekt – belső vezeték Németországban Halle/Saale és Schweinfurt között a kapacitás növelése érdekében az észak-dél keleti folyosón

3.14.

A (jelenleg GerPol Power Bridge projektként ismert) Németország–Lengyelország klaszter Eisenhűttenstadt és Plewiska között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.14.1.

Eisenhűttenstadt (DE) és Plewiska (PL) összekapcsolása

3.14.2.

Belső vezeték Krajnik és Baczyna (PL) között

3.14.3.

Belső vezeték Mikułowa és Świebodzice (CZ) között

3.15.

Németország–Lengyelország klaszter Vierraden és Krajnik között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.15.1.

Vierraden (DE) és Krajnik (PL) összekapcsolása

3.15.2.

Fáziseltolásos transzformátor koordinált üzembe helyezése és üzemeltetése a Krajnik (PL) – Vierraden (DE) és a Mikulowa (PL) – Hagenwerder (DE) rendszerösszekötő vezetékeken

3.16.

Magyarország–Szlovákia klaszter Gönyű és Bős (Gabčikovo) között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.16.1.

Gönyű (HU) és Bős (Gabčikovo) (SK) összekapcsolása

3.16.2.

Belső vezeték Nagygyőröd (Velký Ďur) és Bős (Gabčikovo) (SK) között

3.16.3.

A győri alállomás (HU) kibővítése

3.17.

Magyarország és Szlovákia összekapcsolása Sajóvánka (HU) és Rimaszombat (Rimavská Sobota) (SK) között, közös érdekű projekt

3.18.

Magyarország–Szlovákia klaszter Kisvárda környéke és Nagykapos (Velké Kapušany) között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.18.1.

Kisvárda környéke (HU) és Nagykapos (Velké Kapušany) (SK) összekapcsolása

3.18.2.

Belső vezeték Lemes (Lemešany) és Nagykapos (Velké Kapušany) (SK) között

3.19.

Olaszország–Montenegró klaszter Villanova és Lastva között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.19.1.

Villanova (IT) és Lastva (ME) összekapcsolása

3.19.2.

Belső vezeték Fano és Teramo (IT) között

3.19.3.

Belső vezeték Foggia és Villanova (IT) között

3.20.

Olaszország–Szlovénia klaszter Udine-Észak és Okroglo között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.20.1.

Udine-Észak (IT) és Okroglo (SI) összekapcsolása

3.20.2.

Belső vezeték Udine-Nyugat és Redipuglia (IT) között

3.21.

Olaszország és Szlovénia összekapcsolása Salgareda (IT) és Divača – Bericevo régió (SI) között, közös érdekű projekt

3.22.

Románia–Szerbia klaszter Resicabánya (Reșița) és Pancevo között az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.22.1.

Resicabánya (Reșița) (RO) és Pancevo (RS) összekapcsolása

3.22.2.

Belső vezeték Portile de Fier és Resicabánya (Reșița) (RO) között

3.22.3.

Belső vezeték Resicabánya (Reșița) és Temesvár/Szakálháza (Timișoara/Săcălaz) (RO) között

3.22.4.

Belső vezeték Arad és Temesvár/Szakálháza (Timișoara/Săcălaz) (RO) között

3.23.

Szivattyús energiatározó vízerőművek, Bulgária – Jadenica, közös érdekű projekt

3.24.

Szivattyús energiatározó vízerőművek, Görögország – Amfilohia, közös érdekű projekt

3.25.

Akkumulátoros energiatároló rendszerek Közép- és Dél-Olaszországban, közös érdekű projekt

3.26.

Szivattyús energiatározó vízerőművek, Lengyelország – Mloty, közös érdekű projekt

4.   Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve (»BEMIP Electricity«)

Szám

Meghatározás

4.1.

A (jelenleg Kriegers Flak Combined Grid Solution-ként ismert) Dánia–Németország közös érdekű projekt: összekapcsolás a Kriegers Flak (DK) és a Baltic 2 (DE) tengeri szélerőművek útján Ishøj/Bjæverskov (DK) és Bentwisch/Güstrow (DE) között

4.2.

A (jelenleg harmadik összekapcsolásként ismert) Észtország–Lettország klaszter Kilingi-Nõmme és Riga között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.2.1.

Kilingi-Nõmme (EE) és Riga CHP2 alállomás (LV) összekapcsolása

4.2.2.

Belső vezeték Harku és Sindi (EE) között

4.3.

Észtország/Lettország/Litvánia közös érdekű projekt, szinkron összekapcsolás a kontinentális európai hálózatokkal

4.4.

A (jelenleg NordBalt projektként ismert) Lettország–Svédország klaszter Lixhe és Oberzier között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.4.1

Belső vezeték Ventspils, Tume és Imanta (LV) között

4.4.2

Belső vezeték Ekhyddan és Nybro/Hemsjö (SE) között

4.5.

A Litvánia–Lengyelország klaszter – kapacitásnövelés –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.5.1.

Alytus (LT) és a litván–lengyel határ összekapcsolásának litván része

4.5.2.

Belső vezeték Stanisławów és Olsztyn Mątki (PL) között

4.5.3.

Belső vezeték Kozienice és Siedlce Ujrzanów (PL) között

4.5.4.

Belső vezeték Płock és Olsztyn Mątki (PL) között

4.6.

Szivattyús energiatározó vízerőművek, Észtország – Muuga, közös érdekű projekt

4.7.

Szivattyús energiatározó vízerőművek kapacitásnövelése Litvánia – Kruonis, közös érdekű projekt

5.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Gas«)

Az Írország és az Egyesült Királyság közötti kétirányú áramlást lehetővé tévő projektek

Szám

Meghatározás

5.1.

A kétirányú áramlást Észak-Írországból Nagy-Britanniába és Írországba, valamint Írországból az Egyesült Királyságba lehetővé tévő projektek klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

5.1.1.

Kétirányú fizikai áramlás a Moffat összekapcsolási ponton (Írország/Egyesült Királyság)

5.1.2.

A SNIP-vezeték (Skóciától Észak-Írországig) korszerűsítése a kétirányú fizikai áramlás lehetővé tétele érdekében Ballylumford ésTwynholm között

5.1.3.

Az Islandmagee föld alatti gáztároló (UGS) létesítmény fejlesztése Larne-nál (Észak-Írország)

5.2.

Közös érdekű ikerprojektek Délnyugat-Skócia szárazföldi rendszerével Cluden és Brighouse Bay között (Egyesült Királyság)

5.3.

Tarbert és Ballylongford (Írország) között elhelyezkedőShannon LNG-terminál, közös érdekű projekt

A Portugália, Spanyolország, Franciaország és Németország közötti kétirányú áramlást lehetővé tévő projektek

Szám

Meghatározás

5.4.

Harmadik összekapcsolási pont Portugália és Spanyolország között, közös érdekű projekt

5.5.

Spanyolország–Franciaország keleti tengely (jelenleg Midcat néven ismert) közös érdekű projekt – összekapcsolási pont az Ibériai-félsziget és Franciaország között Le Perthusnál

5.6.

A francia hálózat megerősítése dél-északi irányban – Fordított irányú áramlás Franciaországból Németországba Obergailbach/Medelsheim összekapcsolási pontnál (Franciaország), közös érdekű projekt

5.7.

A francia hálózat megerősítése dél-északi irányban a Bourgogne csővezetéknél Etrez és Voisines (Franciaország) között, közös érdekű projekt

5.8.

A francia hálózat megerősítése dél-északi irányban a keleti Lyonnais csővezetéknél Saint-Avit és Etrez (Franciaország) között, közös érdekű projekt

Kétirányú áramlás Olaszország, Svájc, Németország és Belgium/Franciaország között

Szám

Meghatározás

5.9.

A Svájc és Franciaország közötti kétirányú áramlást lehetővé tévő összekapcsolás, közös érdekű projekt

5.10.

Németországban a TENP-vezetéken kétirányú áramlást lehetővé tévő összekapcsolás, közös érdekű projekt

5.11.

Olaszország és Svájc között kétirányú áramlást lehetővé tévő összekapcsolás Passo Gries összekapcsolási pontnál, közös érdekű projekt

5.12.

Németországban a TENP-vezeték kétirányú áramlást lehetővé tévő összekapcsolása Eynatten összekapcsolási ponttal, közös érdekű projekt

A Hollandia, Belgium, Franciaország és Luxemburg közötti összekapcsolások fejlesztése

Szám

Meghatározás

5.13.

Új összekapcsolás Pitgam (Franciaország) és Maldegem (Belgium) között, közös érdekű projekt

5.14.

A francia hálózat megerőstése dél-északi irányban az Arc de Dierrey csővezetéknél Cuvilly, Dierrey és Voisines (Franciaország) között, közös érdekű projekt

5.15.

Gázkompresszorok optimalizálásának klasztare Hollandiában, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

5.15.1.

Emden (Norvégiától Hollandiáig)

5.15.2.

Winterswijk/Zevenaar (Hollandiától Németországig)

5.15.3.

Bocholtz (Hollandiától Németországig)

5.15.4.

’s Gravenvoeren (Hollandiától Belgiumig)

5.15.5.

Hilvarenbeek (Hollandiától Belgiumig)

5.16.

A Zeebrugge LNG-terminál kibővítése, közös érdekű projekt

5.17.

A Luxemburg, Franciaország és Belgium közötti klaszter az alábbi közös érdekű projektek közül foglal magában egyet vagy többet:

5.17.1.

Franciaország és Luxemburg összekapcsolása

5.17.2.

Belgium és Luxemburg összekapcsolásának megerősítése

Egyéb projektek

Szám

Meghatározás

5.18.

A német hálózatnak az Ausztriával való összekapcsolási kapacitása növelését célzó megerősítése (Haiming/Burghausen-Finsing), (jeleneg Monaco vezeték I. fázis néven ismert) közös érdekű projekt

5.19.

Máltának az európai gázhálózathoz kapcsolása (gázvezeték Olaszországgal Gelanál és úszó LNG-tároló és -visszaalakító egység (FSRU)), közös érdekű projekt

5.20.

Algériát Olaszországgal (Szardínia) és Franciaországgal (Korzika) összekapcsoló gázvezeték (jelenleg Galsi & Cyréné vezetékek néven ismert) közös érdekű projekt

6.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Gas«)

A Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország közötti kétirányú áramlást lehetővé tévő, az LNG-terminálokat Lengyelországba és Horvátországba bekapcsoló projektek

Szám

Meghatározás

6.1.

A cseh–lengyel klaszter – összekapcsolások korszerűsítése és ezekkel összefüggő belső megerősítések Nyugat-Lengyelországban –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.1.1.

Lengyelország és a Cseh Köztársaság (jelenleg Stork II néven ismert) összekapcsolása Libhošť – Hať (CZ/PL) és Kedzierzyn (PL) között

6.1.2.

Lwowek-Odolanow gázvezeték

6.1.3.

Odolanow kompresszorállomás

6.1.4.

Czeszów-Wierzchowice gázvezeték

6.1.5.

Czeszów-Kiełczów gázvezeték

6.1.6.

Zdzieszowice-Wrocław gázvezeték

6.1.7.

Zdzieszowice-Kędzierzyn gázvezeték

6.1.8.

Tworog-Tworzen gázvezeték

6.1.9.

Tworóg-Kędzierzyn gázvezeték

6.1.10.

Pogorska Wola-Tworzen gázvezeték

6.1.11.

Strachocina – Pogórska Wola gázvezeték

6.2.

Lengyel–szlovák klaszter – összekapcsolások és ezekkel összefüggő belső megerősítések Kelet-Lengyelországban –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.2.1.

Lengyelország – Szlovákia összekapcsolás

6.2.2.

Rembelszczyzna kompresszorállomás

6.2.3.

Rembelszczyzna-Wola Karczewska gázvezeték

6.2.4.

Wola Karczewska-Wronów gázvezeték

6.2.5.

Wronów csomópont

6.2.6.

Rozwadów-Końskowola-Wronów gázvezeték

6.2.7.

Jarosław-Rozwadów gázvezeték

6.2.8.

Hermanowice-Jarosław gázvezeték

6.2.9.

Hermanowice-Strachocina gázvezeték

6.3.

Szlovákia–Magyarország gázösszekapcsolás Felsőzellő (Vel’ké Zlievce) (SK) – Balassagyarmat szlovák–magyar határ –Vecsés (HU) között

6.4.

Osztrák–cseh kétirányú összekapcsolás (BACI) Baumgarten (AT) – Reinthal (CZ/AT) – Brečlav (CZ) között

A horvát LNG-termináltól a szomszédos országokba történő gázáramlást lehetővé tévő projektek

Szám

Meghatározás

6.5.

Krk klaszter – a cseppfolyósított földgáz visszaalakítására szolgáló tartály és gázvezetékek Magyarország, Szlovénia és Olaszország felé –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.5.1.

A cseppfolyósított földgáz visszaalakítására szolgáló tartály, Krk (HR)

6.5.2.

Gázvezeték Zlobin – Bosiljevo – Sisak – Kozarac – Slobodnica (HR)

6.5.3.

LNG csővezeték Omišalj – Zlobin (HR) – Rupa (HR)/Jelšane (SI) – Kalce (SI) vagy

6.5.4.

Gázvezeték Omišalj (HR) – Casal Borsetti (IT)

6.6.

Horvátország–Szlovénia összekapcsolása (Bosiljevo – Karlovac – Lučko – Zabok – Rogatec [SI]) közös érdekű projekt

6.7.

Szlovénia – Olaszország összekapcsolása (Gorizia [IT]/Šempeter [SI] – Vodice [SI]) közös érdekű projekt

A déli gázfolyosóról, és/vagy a Görögországban található LNG-terminálokból Görögországon, Bulgárián, Románián, Szerbián keresztül Magyarország és Ukrajna felé történő gázáramlást lehetővé tévő projektek, beleértve délről északra irányuló fordított áramlási kapacitást, valamint a tranzit- és szállítási rendszerek integrációját

Szám

Meghatározás

6.8.

A Görögország és Bulgária közötti összekapcsolások és a Bulgáriában szükséges megerősítések klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.8.1.

A (jelenleg IGB-ként ismert) Görögország–Bulgária összekapcsolás Komotini (EL) és Sztara Zagora (BG) között

6.8.2.

A bolgár szállítási rendszer szükséges rehabilitációja, korszerűsítése és bővítése

6.9.

Görögországi LNG-terminál klaszter, amely az alábbi közös érdekű projektek egyikét foglalja magában:

6.9.1.

Independent Natural Gas System LNG Görögország

6.9.2.

Aegean LNG import terminál

6.10.

Bulgária–Szerbia gázösszekapcsolás (jelenleg IBS-ként ismert) közös érdekű projekt

6.11.

Állandó kétirányú áramlás a görög–bolgár határon Kula (BG) és Sidirokastro (EL) között, közös érdekű projekt

6.12.

A meglévő gázvezeték szállítási kapacitásának növelése Bulgariából Görögországba, közös érdekű projekt

6.13.

A Románia–Magyarország–Ausztria szállítási folyosó klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.13.1.

Városföld-Ercsi – Győr gázvezeték + a városföldi kompresszorállomás megnagyobbítása + a központi szagosítás megváltoztatása

6.13.2.

Ercsi–Százhalombatta gázvezeték

6.13.3.

Csanádpalota vagy Algyő kompresszorállomás

6.14.

Román–magyar kétirányú áramlás Csanádpalotánál vagy Algyőnél (HU), közös érdekű projekt

6.15.

A romániai tranzit- és szállítási rendszer integrációjának és a kétirányú áramlás megvalósításának klasztere az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.15.1.

A romániai tranzit- és szállítási rendszer integrációja

6.15.2.

Kétirányú áramlás Isacceanál

A gázáramlást a déli gázfolyosóról és/vagy Olaszországot elérő LNG-terminálokból Ausztrián, Németországon és a Cseh Köztársaságon keresztül észak felé (valamint az NSI nyugati folyosó felé) lehetővé tévő projektek

Szám

Meghatározás

6.16.

Tauerngasleitung (TGL) gázvezeték Haiming (AT)/Überackern (DE) – Tarvisio (IT) között, közös érdekű projekt

6.17.

Összeköttetés Oberkappellel (AT) a cseh szállítási rendszer déli ágáról, közös érdekű projekt

6.18.

Adriatica csővezeték (IT), közös érdekű projekt

6.19.

Északi-adriai szárazföldi LNG-terminál (IT), közös érdekű projekt (1)

Föld alatti gáztároló kapacitások fejlesztésére irányuló projektek Délkelet-Európában

Szám

Meghatározás

6.20.

A délkelet-európai föld alatti gáztároló kapacitások fejlesztésére irányuló projektek klasztere az alábbi közös érdekű projektek közül foglal magában egyet vagy többet:

6.20.1.

Új tároló létesítmény megépítése Bulgária területén

6.20.2.

A hireni föld alatti gáztároló kibővítése

6.20.3.

Kavala-Dél tároló Görögországban

6.20.4.

Depomureș tároló Romániában

Egyéb projektek

Szám

Meghatározás

6.21.

Adriai- és jón-tengeri gázvezeték (Fieri (AB) – Split (HR)), közös érdekű projekt

6.22.

Az Azerbajdzsán–Grúzia–Románia rendszerösszekötő projekt az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.22.1.

Gázvezeték Constanța (RO) – Arad – Csanádpalota (HU) [jelenleg AGRI néven ismert]

6.22.2.

LNG-terminál, Constanța (RO)

6.23.

Magyarország–Szlovénia összekapcsolás (Nagykanizsa – Tornyiszentmiklós (HU) – Lendva (Lendava) (SI) – Kidričevo), közös érdekű projekt

7.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Déli gázfolyosó (»SGC«)

Szám

Meghatározás

7.1.

Integrált, méretezhető szállítási infrastruktúra és kapcsolódó berendezések klasztere a Kaszpi-tenger térségében található új forrásokból legalább 10 Mrd m3/év földgáz szállítására Grúzián és Törökországon keresztül, az uniós piacokat két lehetséges útvonalon elérve: az egyik Délkelet-Európán át Ausztriáig, a másik az Adriai-tengeren át Olaszországig halad – a klaszter az alábbi közös érdekű projektek közül foglal magában egyet vagy többet:

7.1.1.

Az EU-ból Türkmenisztánba Törökországon, Grúzián, Azerbajdzsánon és a Kaszpi-tengeren keresztül haladó (jelenleg a »transzanatoliai földgáz-vezeték« [ANAP], a »dél-kaukázusi csővezeték meghosszabbítása« [SCP-(F)X] és a »a transzkaszpi gázvezeték« [TCP] kombinációjaként ismert) gázvezeték

7.1.2.

Gázkompresszor-állomás, Kipi (EL)

7.1.3.

A Görögországból Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba érkező (jelenleg »transzadriai gázvezeték« [TAP] néven ismert) gázvezeték

7.1.4.

A Görögországból Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba érkező (jelenleg »török-görög-olasz rendszerösszekötő« [ITGI] néven ismert) gázvezeték

7.1.5.

A Bulgáriából Románián és Magyarországon keresztül Ausztriába érkező gázvezeték

7.2.

Integrált, méretezhető szállítási infrastruktúra és kapcsolódó berendezések a Kaszpi-tenger térségében (Azerbajdzsán és Türkmenisztán) található új forrásokból legalább 8 Mrd m3/év földgáz szállítására Romániába – közös érdekű projekt, amely az alábbi projekteket foglalja magában:

7.2.1.

Türkmenisztánból Azerbajdzsánba érkező (jelenleg »transzkaszpi gázvezeték« [TCP] néven ismert) tenger alatti gázvezeték a Kaszpi-tengerben

7.2.2.

Az Azerbajdzsán és Törökország közötti Grúzián keresztül haladó (jelenleg a »dél-kaukázusi csővezeték meghosszabbítása« [SCP-(F)X] néven ismert) gázvezeték korszerűsítése

7.2.3.

A Grúziát Romániával összekötő (jelenleg »fehér áramlat« néven ismert) tenger alatti gázvezeték

7.3.

Gázinfrastruktúrák és kapcsolódó berendezések klasztere földgáz szállítására a kelet-mediterrán térség tengeri területein található új forrásokból, amely az alábbi közös érdekű projektek közül foglal magában egyet vagy többet:

7.3.1.

A Ciprus tengeri területeiről Krétán keresztül görög szárazföldre érkező gázvezeték

7.3.2.

A ciprusi (jelenleg »mediterrán gáztároló« néven ismert) LNG-tároló

7.4.

Törökországgal való összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

7.4.1.

Gázkompresszor-állomás Kipiben (EL) minimum 3Mrd m3/év kapacitással

7.4.2.

A (jelenleg »ITB« néven ismert) Törökország-Bulgária rendszerösszekötő minimum 3 milliárd m3/év kapacitással

8.   Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve a gázenergia területén (»BEMIP Gas«)

Szám

Meghatározás

8.1.

LNG-ellátók klasztere a Balti-tenger keleti régiójában, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

8.1.1.

A »Balticconnector« Észtország-Finnország rendszerösszekötő, valamint

8.1.2.

Az alábbi LNG-terminálok egyike:

8.1.2.1.

Finngulf LNG

8.1.2.2.

Paldiski LNG

8.1.2.3.

Tallinni LNG

8.1.2.4.

Lett LNG

8.2.

Infrastruktúra-korszerűsítések klasztere a Balti-tenger keleti régiójában, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

8.2.1.

A Lettország–Litvánia összekapcsolás megerősítése

8.2.2.

Az Észtország–Lettország összekapcsolás megerősítése

8.2.3.

A Klaipėda–Kiemėnai gázvezeték kapacitásnövelése Litvániában

8.2.4.

Az Incukalns föld alatti gáztároló korszerűsítése és kibővítése

8.3.

Lengyelország–Dánia összekapcsolása, »Balti csővezeték«, közös érdekű projekt

8.4.

Kapacitásnövelés a dán–német határon, közös érdekű projekt

8.5.

Lengyelország–Litvánia összekapcsolás, (jelenleg »GIPL« néves ismert) közös érdekű projekt

8.6.

Göteborg LNG-terminál Svédországban, közös érdekű projekt

8.7.

A Swinoujscie LNG-terminál kapacitásnövelése Lengyelországban, közös érdekű projekt

8.8.

A Yamal-Europe gázvezeték Lwowek és Wloclawek belépési pontjainak korszerűsítése Lengyelországban, közös érdekű projekt

9.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Olajszállítási hálózati összeköttetések Közép-Kelet-Európában (OSC)

Szám

Meghatározás

9.1.

Adamowo-Brody csővezeték, közös érdekű projekt az Uktransnafta részvénytársaság kezelőtelepét Brody-ban (Ukrajna) és Adamowo Tank Farmot (Legyelország) összekötő csővezeték

9.2.

Pozsony (Bratislava) – Schwechat csővezeték, közös érdekű projekt: Schwechatot (Ausztria) és Pozsonyt (Szlovák Köztársaság) összekötő csővezeték

9.3.

JANAF-Adria csővezetékek, közös érdekű projekt: a meglévő JANAF és Adria vezetékek felújítása, korszerűsítése, karbantartása és kapacitásnövelése, valamint a horvát Omišalj kikötőnek a Barátság kőolajvezeték déli részéhez kapcsolása (Horvátország, Magyarország, Szlovák Köztársaság)

9.4.

Litvinov (Cseh Köztársaság) – Spergau (Németország) csővezeték, közös érdekű projekt: A Barátság kőolajvezeték meghosszabbítási projektje Spergau TRM finomítóig

9.5.

A pomerániai csővezeték klaszter (Lengyelország), amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

9.5.1.

Olajterminál építése Gdańskban

9.5.2.

A pomerániai csővezeték kibővítése a Plebanka olajtároló (Płock közelében) és Gdańsk kezelőterminál csatlakoztatása a pomerániai csővezetékhez egy második vezetékkel

9.6.

TAL Plus közös érdekű projekt: a TAL csővezeték kapacitásnövelése Trieszt (Trieste) (Olaszország) és Ingolstadt (Németország) között

10.   Kiemelt tematikus terület: intelligens hálózatok kiépítése

Szám

Meghatározás

10.1.

Észak-Atlanti »Green Zone Project« (Írosrszág, UK/Észak-Írország): A szélerőművi betáplálás korlátozottságának kommunikációs infrastruktúra segítségével történő csökkentése javítja a hálózatirányítást és hozzájárul keresletoldali gazdálkodás (határokon átnyúló) protokolljainak létrehozásához

10.2.

»Green-Me« (Franciaország, Olaszország): A megújuló energiaforrások integrálásának fokozása automatizálással, a nagyfeszültségű és a nagyfeszültségű/közepes feszültségű alállomások ellenőrzési és felügyeleti rendszereivel, a megújulóenergia-termelőkkel folytatott magas szintű kommunikációval és az elsődleges alállomásokon történő tárolással.”

(1)  Az északi-adriai LNG-terminál pontos helyét Olaszország Szlovéniával megállapodva fogja eldönteni.