2013.11.13.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 302/7


A BIZOTTSÁG 1128/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 7.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásában szereplő egyik elnevezéshez tartozó termékleírás kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyásáról (Morbier [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU bizottsági rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta a Franciaország által az 1027/2009/EK rendelettel (2) módosított 1241/2002/EK bizottsági rendelettel (3) bejegyzett „Morbier” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyása iránt benyújtott kérelmet.

(2)

A kérelmet abból a célból nyújtották be, hogy a termékleírás a termék leírása, a származás igazolása, az előállítás módja, a címkézés, a nemzeti előírások és az eredetmegjelölés ellenőrzéséért felelős szervek tekintetében pontosításra kerüljön.

(3)

A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosítást. Mivel a módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése harmadik francia bekezdése értelmében kisebb jelentőségű, a Bizottság azt az említett rendelet 50–52. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Morbier” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az egységes dokumentumnak a termékleírás főbb elemeit tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt szövege e rendelet II. mellékletében található.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)   HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)   HL L 283., 2009.10.30., 34. o.

(3)   HL L 181., 2002.7.11., 4. o.


I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja a „Morbier” oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának következő módosítását:

1.1.   A termék leírása

Érzékszervi jellemzők

A termék fizikai jellemzőinek pontosabb leírása érdekében a sajt valamennyi tulajdonságát megvizsgálták:

A fekete csík esetében a „folyamatos” szövegrészt megelőző „szép” szót szubjektív jellege miatt el kell hagyni.

A héj esetében a „sima és egynemű” szavak helyébe az „érdes, szabályos külsejű, só és víz keverékéből álló bevonat (franciául: »morge«) borítja, látható rajta a sajtforma lenyomata” szövegrész lép. A szín esetében „a héj színe pedig a világosszürke és a narancsos bézs közötti lehet” szövegrész helyébe a „Színe bézstől narancssárgáig terjedhet, narancssárgás barna, narancssárgás piros, illetve narancssárgás rózsaszín árnyalatokkal” szövegrész lép.

A sajttészta esetében a szöveg kiegészül a „homogén” szóval, és pontosítja, hogy a sajttészta puha „tapintású”. A repedezettség leírása valósághűbb: az „esetenként enyhén repedezett” helyébe a „gyakran elszórtan ribizli nagyságú nyílások vagy kisméretű, lapos lyukak találhatók benne” szövegrész lép. A leírás kiegészül azzal, hogy a sajttészta „a szájban kevéssé tapadós”, valamint „sima textúrájú”.

Az íz esetében az „íze enyhén krémes; Illata markáns, gyümölcsös és átható” szövegrészek helyébe a következő szöveg lép: „Íze markáns: tejre, karamellre, vaníliára, gyümölcsökre emlékeztet. Érése során a sajt aromavilága pörkölt, fűszeres és növényi ízekkel gazdagodik. Ízvilága harmonikus.”

Analitikai jellemzők

A (szárazanyag százalékában kifejezett) zsírtartalom esetében a leírás legalább 58 %-os értéket előíró rendelkezéssel egészül ki a túlságosan száraz, nem tipikus sajtok előállításának az elkerülése érdekében.

1.2.   A származás igazolása

„A termék földrajzi területről való származását igazoló elemek” szakasz szövegét egységesítették, és ez többek között a termék és előállítási feltételei nyomon követhetőségére vonatkozó jelentéstételi és nyilvántartási kötelezettségeket tartalmazza.

Ez a szakasz emellett többletinformációkkal, valamint a sajtok nyomon követhetőségének a garantálását lehetővé tévő nyilvántartásokra és jelentéstételi dokumentumokra vonatkozó rendelkezésekkel egészült ki.

1.3.   Az előállítás módja

A tej termelése

Fajták:

Az ellenőrzések megkönnyítése érdekében pontosították a fajták típusát, a helyi fajták mérésére vonatkozó kötelezettséget pedig kiterjesztették a „tejelő csordára” és „a gazdaság területén található összes tejelő tehénre”. Az „igazolhatóan a két fajta keresztezéséből született utódok” szintén elfogadottak. A két tiszta vérvonalú fajta, valamint keresztezésük történelmileg helyi fajtának számít. A keresztezés nem gyakorol érzékelhető hatást a termék sajátosságaira.

Legeltetésre használt terület:

„A csordát a helyi szokásnak megfelelően kell tartani” mondatot törölték, mivel túl általános, és nem teszi lehetővé az ellenőrzést.

A leírás „A »Morbier« előállítása céljából legeltetésre használt területnek tekintendő az a füves terület, ahol tartósan legalább három különböző növényfaj található, köztük legalább egy pázsitfűfélével és egy hüvelyessel” mondattal egészül ki annak érdekében, hogy a természetes legelők, valamint a növényzet sokféleségét kihasználó legeltetés kerüljön előtérbe.

A legelők gondozása és módosítások:

A legelők növényzete sokféleségének a megőrzése érdekében a termékleírás a nitrogéntartalmú műtrágya hektáronként és évente 50 egységre való korlátozásával egészült ki. Ugyanebből a célból szerepel a következő engedélyezett szerves trágyák felsorolása: trágya, hígtrágya, trágyalé és stabilizált szennyvíziszap. A tej minőségével kapcsolatos problémák elkerülése érdekében a szerves trágya kijuttatásának időpontja után kevesebb mint négy héttel a takarmánytermő terület bármely hasznosítása (legeltetés vagy kaszálás) tilos.

Legeltetés:

A termék és a földrajzi terület közötti kapcsolat fenntartása érdekében a legeltetés kötelező: „A tejelő tehenek a hóolvadás után – és amint azt a talaj felhajtóereje lehetővé teszi – legelnek. A legeltetési idényben a tejtermelésben érintett tejelő tehenek egyedenként legalább 20 ár legelőterületet használnak.”

A tejelő tehenek alaptakarmány-adagja:

„A takarmányok eltarthatóságának javítására kizárólag a nátrium-klorid engedélyezett” annak elkerülése érdekében, hogy a takarmányok tulajdonságai megváltozzanak.

A nem kívánatos csírák kialakulásának elkerülése érdekében a takarmány nedvesítése tilos.

A zöldtakarmány erjedésének elkerülése érdekében „A kiegészítő zöldtakarmányozás esetén a zöldtakarmányt tisztított vályúkba adagolják, és azt az állatok a kaszálást követő legfeljebb négy órán belül elfogyasztják.” Hasonlóképpen „Cukorrépát – eldarabolás esetén – mindennap készítenek.”

A termék és a földrajzi terület közötti kapcsolat fenntartása érdekében „A tejelő tehenek takarmányadagjába évente és egyedenként – a csordára vetítve – átlagosan legfeljebb 1 800 kg koncentrátum kerülhet (ideértve a szárított növényeket is).”

Az erjesztett takarmányokra vonatkozó tilalom általánossá válik, a „tejelő tehenek” helyett kiterjed a „tejelő csordára (a tejelő tehenekre, a szárazra állított tehenekre, valamint leválasztást követően az utánpótlás céljából tartott állatokra)”.

Arról is rendelkeznek azonban, hogy bizonyos feltételek mellett ezzel a takarmányfajtával másik, jól elkülönített csordát is lehessen takarmányozni.

A termék és a földrajzi terület közötti kapcsolat megőrzése érdekében géntechnológiával módosított takarmány alkalmazása tilos.

A tej minőségromlásának elkerülése érdekében „A tejelő csorda takarmányozása során tilos olyan takarmány alkalmazása, amely kedvezőtlenül befolyásolja a tej illatát vagy ízét.”

A fejés

A tej természetes flóráját meg kell őrizni. A napi fejések számának növelése kedvezőtlenül befolyásolja a tej természetes flóráját. A napi egy fejés a mikroflórák egyensúlyának felborulásához vezet. „A fejést naponta kétszer, reggel és este végzik. Az egyik fejés elhagyása tilos. A tej természetes flórájának megóvása érdekében a felhasznált termékek kizárólag rendellenesség megállapítása esetén tartalmaznak fertőtlenítőszert.”

A feldolgozás

Feldolgozott tej:

A tejet naponta kell fejni, és – a helyi hagyomány szerinti határidőknek megfelelően – rövid időn belül fel kell dolgozni.

Ezt a tejet ellenőrizhetősége érdekében külön kell választani a többi tejtől.

„A »Morbier« sajt előállítására szolgáló helyiségekbe csak az e termékleírásnak megfelelő, illetve a régió többi OEM-termékéhez szánt tej kerülhet be, amennyiben a nyomon követhetőség lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a »Morbier« sajt előállítása céljából ténylegesen feldolgozott tej megfelel ennek a termékleírásnak”. A régión belüli többi OEM termékleírásának megfelelő tej mikroflórája összeegyeztethető a „Morbier” sajtéval. A szóban forgó többi OEM tejtermelői ugyanis ismertek, és a gazdaságaikból származó tej ugyanazoknak az alapvető szabályoknak tesz eleget, mint a „Morbier” OEM: a tejelő teheneknek a területen található füvön és szénán alapuló takarmányozása, legeltetés, a tej korlátozott eltarthatósági ideje stb. Ezáltal megőrizhető az előállító üzemben kialakított mikroflóra. A sem a „Morbier” termékleírásának, sem a többi OEM termékleírásának nem megfelelő tej ugyanezt nem garantálja. A különböző sajtok előállítása ezenfelül természetesen vagy térben (más előállítási lánc keretében), vagy időben (egymást követő időszakokban) egymástól függetlenül történik.

Feldolgozás:

A „Részleges fölözés, beoltás, tejsavbaktérium, só, valamint az alvadék öblítésére használt víz hozzáadása kivételével a tejből való mindennemű kivonás és az ahhoz történő hozzáadás tilos, a gyártási folyamat során is” mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A részleges fölözés kivételével a tejből való mindennemű kivonás vagy az ahhoz történő hozzáadás tilos, az előállítási folyamat során pedig a következők kivonása vagy hozzáadása megengedett: – só (nátrium-klorid), – oltóenzim, – átoltással vagy közvetlen beoltással adagolt, nemesített baktériumkultúrák, – víz, – növényi szén (carbo medicinalis vegetalis).”

A termékleírás pontosítja, hogy technológiai és hagyományőrzési okok miatt „A sajt előállítását rozsdamentes acélból vagy rézből készült sajtkádban kell végezni.”.

Az alvadékdarabok mérete törlésre került, ugyanis nem ellenőrizhető, és a termékre sajátosan nem jellemző.

A termékleírás pontosítja a laktózmentesítés feltételeit, valamint a sajtkádban kialakítandó hőmérsékleti viszonyokat.

„A tömböket enyhe préseléssel alakítják ki” mondat törlésre került, mert nem technológiai előírásról van szó.

A termékleírás pontosítja, hogy a növényi szén felvitelét „kézzel” kell végezni annak érdekében, hogy a „Morbier” e fontos előállítási szakaszában a sajtkészítéssel kapcsolatos szakismeret megnyilvánulhasson. A hagyományos, fából készült sajtformák és a lenvászon használata engedélyezett, ugyanis ezeket az anyagokat ebben az ágazatban hagyományosan alkalmazzák.

A termékleírás kiegészül azzal, hogy a „Morbier” sajtot szárazon kell megsózni, vagy sófürdőbe kell tenni, és a sófürdő vegyi úton történő tisztítása tilos. Ez a fontos technológiai szakasz az előző termékleírásból kimaradt.

Az érlelés

Az érlelés folyamatát a fa segíti elő a legjobban, mivel szabad áramlást biztosít a víznek és a sónak, és így szabályozza azok eloszlását. A fa emellett a földrajzi területtel való kapcsolatot is erősíti azáltal, hogy kedvez a felületi mikroflórának. A termékleírás tehát a következő mondattal egészül ki: „A sajt érlelése falemezeken történik.” E lemezek származására vonatkozóan nincs előírás.

Az érleléshez jelenleg rozsdamentes acélt használó sajtüzemek hátrányos megkülönböztetésének elkerülése céljából a termékleírás azonban a következő átmeneti intézkedést javasolja: „Ettől eltérően a »Morbier« előállításához 2006. január 1. előtt használt rozsdamentes acél alátétek cseréjükig, de legkésőbb 2014. december 31-ig használhatók.”

A termékleírás kiegészül azzal, hogy az érlelés legalább 45 napon keresztül, „a ciklus megszakítása nélkül” történik.

A termékleírás pontosítja a következőt: „A forgalmazás előtti raktározás során az érett sajtot pozitív hőmérsékleten kell tárolni.”.

1.4.   Címkézés

Az „INAO” nemzeti szimbólum használatára vonatkozó kötelezettség megszűnt. A termékleírás kiegészült azzal, hogy az Európai Unió „OEM” szimbólumát kell használni. A gyártó elérhetőségének feltüntetésére vonatkozó kötelezettség helyébe az érlelőüzem elérhetőségének feltüntetésére vonatkozó kötelezettség lépett.

A termékleírás pontosítja, hogy a valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban foglalt információkon túlmenően az eredetmegjelölés mellett a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon vagy a kereskedelmi dokumentumokban minőségre utaló vagy egyéb jelölés nem helyezhető el, kivéve egyes márkaneveket vagy védjegyeket.

1.5.   Nemzeti előírások

A „Nemzeti előírások” között célszerűnek bizonyult „a fontosabb ellenőrizendő tételek”, valamint a referenciaértékek és az értékelési módszerek feltüntetése.

1.6.   Egyéb

A termékleírás feltünteti az előállítási feltételek ellenőrzésében részt vevő szervek elérhetőségét és különösen a csoportosulás által ellenőrző szervként választott tanúsító szerv elérhetőségét. Az Institut National de l’Origine et de la Qualité már nem szerepel ebben a szakaszban.


II. MELLÉKLET

KONSZOLIDÁLT EGYSÉGES DOKUMENTUM

A Tanács 2006. március 20-i 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (1)

„MORBIER”

EK-szám: FR-PDO-0205-0933-2011.12.29.

OFJ ( ) OEM (X)

1.   Elnevezés

„Morbier”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály:

Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Morbier” nyers tehéntejből készült, préselt, nyers állagú, lapos, 30–40 cm átmérőjű, henger alakú, 5–8 cm magas, 5–8 kg tömegű, sík felületű és enyhén domborodó aljú sajt.

A sajt belsejében, középen, vízszintes, folyamatos fekete csík látható, amely végighúzódik a sajtszelet teljes keresztmetszetén.

Héja természetes, érdes, szabályos külsejű, só és víz keverékéből álló bevonat (franciául: „morge”) borítja, látható rajta a sajtforma lenyomata. Színe bézstől narancssárgáig terjedhet, narancssárgás barna, narancssárgás piros, illetve narancssárgás rózsaszín árnyalatokkal. Sajttésztája homogén, színe az elefántcsont és a halványsárga közötti lehet, gyakran elszórtan ribizli nagyságú nyílások vagy kisméretű, lapos lyukak találhatók benne. A sajt puha tapintású, lágy és olvadós, a szájban kissé tapadós, sima és finom textúrájú. Íze markáns: tejre, karamellre, vaníliára, gyümölcsökre emlékeztet. Érése során a sajt aromavilága pörkölt, fűszeres és növényi ízekkel gazdagodik. Ízvilága harmonikus. 100 gramm teljesen kiszárított sajt minimális zsírtartalma 45 gramm. A (szárazanyag százalékában kifejezett) zsírtartalmának 58–67 % között kell lennie. A sajt érlelésére a gyártástól számított legalább 45 napon keresztül, a ciklus megszakítása nélkül kerül sor.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Morbier” előállításához használt tej kizárólag a 46. számú „Montbéliarde” fajtatípusú tehenektől, a 35. számú francia „Simmental” fajtatípusú tehenektől vagy igazolhatóan a két fajta keresztezéséből született utódokból álló tejelő csordától származhat.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A tejelő tehenek alaptakarmány-adagja a vegetációs időszak teljes időtartama alatt legelt fűből, a téli időszakban pedig szintén a földrajzi területen betakarított szénából vagy sarjúszénából áll.

A földrajzi terület és a termék közötti szoros kapcsolatnak a – földrajzi területre jellemző takarmányozással történő – garantálása érdekében a kiegészítő takarmány mennyisége tejelő tehenenként évente legfeljebb 1 800 kg. A gazdaságban tejelő tehenenként legalább egy hektárnyi területet kell legeltetésre használni.

A hagyományos legeltetési gyakorlat megőrzése érdekében tilos olyan gazdálkodási rendszerek alkalmazása, amelyekben minden takarmányt a vályúba helyeznek. A tejelő tehenek a hóolvadás után – és amint azt a talaj felhajtóereje lehetővé teszi – legelnek. A legeltetési idényben a tejtermelésben érintett tejelő tehenek egyedenként legalább 20 ár legelőterületet használnak. Ezek a korlátozások azt jelentik, hogy a takarmány legalább 70 %-a a földrajzi területről származik.

A tejelő csorda erjesztett takarmánnyal – legyen szó akár annak silózott, akár más fajtájáról – történő táplálása az év egésze során tilos, tekintettel azokra a technológiai kockázatokra, amelyek az ilyen takarmány alkalmazásával összefüggésben a sajt előállítása és érlelése során felmerülhetnek.

A takarmányozás hagyományos jellegének megőrzése érdekében a gazdaságban kizárólag géntechnológiával nem módosított termékből származó nyersanyag és kiegészítő takarmány használata engedélyezett.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tejtermelést, a sajtkészítést és a sajtérlelést a földrajzi területen végzik.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Morbier” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező sajtok címkéin – a címkén szereplő legnagyobb betűmérettel legalább megegyező nagyságú betűmérettel – fel kell tüntetni az oltalom alatt álló termék nevét, valamint az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” minősítést.

A címkén kötelezően feltüntetendő az Európai Unió „OEM” szimbóluma.

A sajton található címkén az érlelőüzem adatait (név vagy a vállalkozás neve, cím) is egyértelműen fel kell tüntetni.

A valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban foglalt információkon túlmenően az eredetmegjelölés mellett a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon vagy a kereskedelmi dokumentumokban minőségre utaló vagy egyéb jelölés nem helyezhető el, kivéve egyes márkaneveket vagy védjegyeket.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület az alábbi települések területére terjed ki:

Ain megye: Apremont, Bellegarde-sur-Valserine (az egykori Coupy településnek megfelelő része), Belleydoux, Champfromier, Charix, Chezery-Forens, Confort, Echallon, Giron, Lancrans, Leaz, Lelex, Mijoux, Plagne, Montanges és Saint-Germain-de-Joux települések.

Doubs megye: a megye valamennyi települése.

Jura megye: Annoire, Aumur, Champdivers, Chemin, Longwy-sur-le-Doubs, Molay, Peseux, Petit-Noir, Saint-Aubin, Saint-Loup, Tavaux kivételével minden település.

Saône et Loire megye: Beaurepaire-en-Bresse, Beauvernois, Bellevesvre, Champagnat, Cuiseaux, Flacey-en-Bresse, Fretterans, Joudes, Mouthier-en-Bresse, Sagy, Saillenard, Savigny-en-Revermont és Torpes települések.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

A földrajzi terület a Jura-hegység vonulata övezte terület, amely teljes egészében mészkőfennsík, valamint ennek a területnek a szomszédos síkság egy kis részén húzódó folytatása. A tengerszint feletti magasság gyakran nagy. A tájon legelők és erdők váltakoznak. A legelők mészkedvelő (kalcifil) természetes növényzete igen változatos.

A terület egészét kontinentális éghajlat jellemzi, a téli és a nyári hőmérsékletek között nagy az ingadozás, és az év egészében, de különösen a nyár folyamán jelentős a csapadékmennyiség. A terület egészét meghatározza továbbá az északias éghajlat, azaz (a nagy nyári hőségek ellenére) alacsony éves átlaghőmérséklet és a fagyos napok nagy száma. A környezetet hegyvidéki, illetve szubmontán vonások jellemzik, így sok a csapadék, amelynek éves mennyisége mindig meghaladja a 900 millimétert, általában pedig az 1 000 millimétert. A csapadék mennyisége már az alacsonyabban fekvő területeken is számottevő, és a hegyvidék belseje felé haladva nő. A csapadék évszakonkénti eloszlását a száraz évszak hiánya jellemzi. Ez az éghajlat különösen kedvez a fű növekedésének.

Emberi tényezők

A Jura-hegység középső és északi vidékén a legeltetés jelentősége meghatározta az – alapvetően az állattenyésztésre és elsősorban a tejtermelésre épülő – regionális gazdaságot.

A „Morbier” sajtról beszámoló legrégebbi dokumentum 1799-ből származik. A sajtot már akkor is ismerték Párizsban, ami arra utal, hogy ennél is régebbi eredetű.

A sajtot eredetileg olyankor készítették, amikor a tej annyira gyenge minőségű volt, hogy nem felelt meg a „Comté” sajtkorong előállításához. Ez a két termék – a „Morbier” és a „Comté” – szoros kapcsolatban áll egymással.

Több feltevés is van a „Morbier” előállításának az eredetéről. Az egyik feltevés szerint a „Morbier” sajtot azért állították elő, mert a gazdaságokban egy-egy 8–10 kilogrammos sajt elkészítéséhez két egymást követő fejést kellett végezni. Az első alvadéktömböt bekenték az üst alól kivett korommal, hogy a tömböt a következő előállítási folyamathoz használt alvadékkal való összekeverés előtt megvédjék a külső szennyeződésektől, és elkerüljék felülete módosulását. A két előállítási folyamatot a tömbön maradó réteg kapcsolta össze.

A szén kézi felvitele akkor sikerülhet, ha bevonáskor megtalálják a megfelelő egyensúlyt az alvadék túlságosan száraz, illetve túlságosan nedves állapota között. A kézzel végzett sajtkészítési szakasz megtartása garantálja a „Morbier” sajthoz kapcsolódó sajtkészítési szakismeret megőrzését, és tiszteletben tartja a hagyományt.

A Jura-vidék állattenyésztői generációkon át nemesítették a „Montbéliarde” tehénfajtát, amely különösen jól alkalmazkodik a helyi természeti körülményekhez, és amelynek a teje megfelelő a regionális sajtkészítési technológiák szempontjából. Emellett a ritkábban előforduló „Simmental” fajtát is nemesítették.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Morbier” sajt 5–8 kg tömegű, tehéntejből készített sajt.

A „Morbier” sajt a belsejében, középen, vízszintesen húzódó folyamatos fekete csíkról ismerhető fel, amely végighúzódik a sajtszelet teljes keresztmetszetén. A fekete csík kizárólag úgy állítható elő, hogy az egyik alvadéktömb felületére a préselés előtt növényi szenet visznek fel. A középen húzódó fekete csíkról híressé vált sajt sajttésztája homogén, gyakran elszórtan nyílások találhatók benne, színe elefántcsont és halványsárga között lehet.

Íze markáns: tejre, karamellre, vaníliára, gyümölcsökre emlékeztet. Érése során a sajt aromavilága pörkölt, fűszeres és növényi ízekkel gazdagodik.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A tejelő tehenek takarmányozásában túlnyomórészt alkalmazott fű hatással van a tej tulajdonságaira, valamint a „Morbier” sajt érzékszervi jellemzőire. A legelőkön található növényzet összetételének a megváltozása a sajt aromavilágának a változásával jár. Ez a hatás az évszakok váltakozása során könnyen ellenőrizhető. Ezért a termékleírás több feltétele is a növényzet természetes sokféleségének megőrzését célozza. Az említett fűforrás megóvását a – növényzet összetételét esetlegesen módosító vagy sokféleségét korlátozó – géntechnológiával módosított kultúrák tilalma biztosítja. A trágyázás korlátozása is a legelők változatos növényzetének megőrzését szolgálja.

A sajt formája (közepes méretű henger) eredetileg a hegyvidéki háztáji előállításhoz igazodott. A két fejéshez igazodó két szakaszban történő sajtkészítés lehetővé tette viszonylag nagy méretű sajtok előállítását, és ezáltal csökkenthető volt a raktározás miatti veszteség. A későbbiekben a sajttermelő szövetkezetek („fruitières”) is nagyméretű sajtokat állítottak elő, ami alacsony tejhozam idején is biztosította a sajttermelést. A hevített és préselt sajttészták – és különösen a „Comté” sajt – előállításával meglévő kapcsolat a héj bevonása során alkalmazott eljárásokban is fennáll. Ez a gondosság – külső megjelenésén túl – a sajt egyedi ízéhez is hozzájárul.

A fa sajtérlelés során történő használata közvetlen kapcsolatban áll egyrészt a technológiai követelményekkel, másrészt a természeti környezethez kapcsolódó, nagy tűlevelű erdők közelségével.

A finom és sima textúra kialakulásához, valamint a „Morbier” ízében kifejeződő kifinomult árnyalatokhoz elengedhetetlen a különleges tejsavbaktérium-flórával rendelkező nyers tej használata. A laktózmentesítés amellett, hogy hozzájárul a „Morbier” textúrájához, lehetővé teszi ezeknek a másodlagos aromáknak a kifejeződését.

A középen húzódó fekete csíkot először az üstről származó korom használatával állították elő. Ez az eljárás alátámasztja a hevített és préselt sajttészták Franche-Comté régióban történő előállításával fennálló kapcsolatot.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCMorbier.pdf


(1)   HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).