az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról szóló 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a tarifális preferenciák ideiglenes visszavonására és általános védintézkedések elfogadására vonatkozó eljárási szabályok megállapításáról

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére,

tekintettel az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (12) bekezdésére, 19. cikke (14) bekezdésére és 22. cikke (4) bekezdésére,

A tarifális preferenciák ideiglenes visszavonásával és az általános védintézkedések elfogadásával kapcsolatos átláthatóság és kiszámíthatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazta a Bizottságot felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására a szabályok megállapításával kapcsolatban, különös tekintettel a határidőkre, a felek jogaira, a bizalmas kezelésre és a felülvizsgálatra,

A TARIFÁLIS PREFERENCIÁK IDEIGLENES VISSZAVONÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

(1) A Bizottság összegyűjt minden általa szükségesnek tartott információt, többek között a megfelelő ellenőrző szervektől származó megállapításokat és ajánlásokat. Megállapításai készítése során a Bizottság minden releváns információt értékel.

(2) A Bizottság ésszerű határidőt határoz meg arra, hogy a harmadik felek írásban, az érintett információk Bizottságnak való megküldésével kifejthessék álláspontjukat. Ezt a határidőt fel kell tüntetni az ideiglenes visszavonási eljárás megindítását bejelentő értesítésben. A Bizottság figyelembe veszi az említett harmadik felek által benyújtott álláspontokat, amennyiben azok elegendő bizonyítékkal vannak alátámasztva.

(3) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az érintett kedvezményezett ország vagy a (2) bekezdés szerint fellépő bármely harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat biztosított, az érintett információkat figyelmen kívül hagyja.

(1) Amennyiben a Bizottság megindította a tarifális preferenciák ideiglenes visszavonására vonatkozó eljárást, dossziét állít össze. Az összeállított dosszié a megállapítások készítéséhez releváns dokumentumokat tartalmazza, ezen belül az érintett GSP-kedvezményezett ország, GSP+ kedvezményezett ország vagy EBA-kedvezményezett ország (a továbbiakban: kedvezményezett ország) által benyújtott információkat, az 1. cikk (2) bekezdése szerint fellépő harmadik felek által benyújtott információkat és a Bizottsághoz eljuttatott releváns információkat.

(2) A kedvezményezett országnak és az 1. cikk (2) bekezdése szerint elegendő bizonyítékkal alátámasztott információkat benyújtó harmadik feleknek joga van írásbeli kérelemre betekinteni az összeállított dossziéba. Betekintést nyerhetnek az összeállított dossziéban található valamennyi információba – az uniós intézmények vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumok kivételével –, figyelembe véve a 978/2012/EU rendelet (a GSP-rendelet) 38. cikkében szereplő, bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettségeket.

(3) Az összeállított dosszié tartalma megfelel a GSP-rendelet 38. cikkével összhangban lévő, bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezéseknek.

(1) Amennyiben a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás szerinti tarifális preferenciák (GSP+) ideiglenes visszavonására vonatkozó eljárást a Bizottság indította meg, az érintett GSP+ kedvezményezett ország a bizottsági értesítésben előírt határidőn belül benyújt minden szükséges információt a kötelező erejű kötelezettségvállalásaiból származó kötelezettségei teljesítésének bizonyítására.

(2) Az a tény, hogy az érintett GSP+ kedvezményezett ország nem működik együtt, nem korlátozza az összeállított dossziéba való betekintés jogát.

(3) Amennyiben az érintett GSP+ kedvezményezett ország megtagadja az együttműködést, vagy a vonatkozó határidőn belül nem nyújtja be a szükséges információkat, vagy jelentős mértékben hátráltatja az eljárást, a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján megerősítő vagy nemleges megállapításokat tehet.

(1) Az érintett kedvezményezett országnak és az 1. cikk (2) bekezdése szerint elegendő bizonyítékkal alátámasztott információkat benyújtó harmadik feleknek joga van a Bizottság általi meghallgatáshoz.

(2) Ehhez írásbeli kérelmet kell benyújtaniuk, amelyben kifejtik a szóbeli meghallgatást alátámasztó indokokat. A kérelemnek legkésőbb az ideiglenes visszavonási eljárás megindításától számított egy hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

(1) Az érintett kedvezményezett ország és az 1. cikk (2) bekezdése szerint elegendő bizonyítékkal alátámasztott információkat benyújtó harmadik felek kérhetik a meghallgatási tisztviselő közbenjárását is. A meghallgatási tisztviselő megvizsgálja az összeállított dossziéba való betekintésre irányuló kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a meghallgatás iránti kérelmeket.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdése szerint elegendő bizonyítékkal alátámasztott információkat benyújtó harmadik felek kérhetik a meghallgatási tisztviselő közbenjárását annak ellenőrzése érdekében, hogy észrevételeiket a Bizottság figyelembe vette-e. Az írásbeli kérelmet az álláspontok kifejtésére rendelkezésre álló határidő lejártától számított tíz napon belül kell benyújtani.

(3) Amennyiben az érintett kedvezményezett ország vagy az 1. cikk (2) bekezdése szerint elegendő bizonyítékkal alátámasztott információkat benyújtó harmadik felek a meghallgatási tisztviselővel szóbeli meghallgatáson vesznek részt, azon részt vesz az érintett bizottsági szolgálat.

Nyilvánosságra hozatal a GSP-rendelet 15. cikke szerinti vizsgálatok céljából

(1) A Bizottság közli az érintett GSP+ kedvezményezett országgal az azon alapvető tényeket és szempontokat alátámasztó részleteket, amelyek alapján a Bizottság a GSP-rendelet 15. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében határozatot szándékozik elfogadni.

(2) A nyilvánosságra hozatalra írásban kerül sor. A nyilvánosságra hozatal tartalmazza a Bizottság megállapításait, és tükrözi arra irányuló ideiglenes szándékát, hogy megszünteti-e az ideiglenes visszavonási eljárást, vagy ideiglenesen visszavonja-e a tarifális preferenciákat.

(3) A nyilvánosságra hozatalra a GSP-rendelet 38. cikke szerint a bizalmas információk védelmének figyelembevételével a lehető legrövidebb időn belül, rendszerint legkésőbb a Bizottság végső intézkedésre irányuló javaslatára vonatkozó végleges határozat előtt 45 nappal kerül sor. Ha a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy bizonyos tényeket és szempontokat ezen időszak alatt nyilvánosságra hozzon, ezeket az ezt követő lehető legrövidebb időn belül nyilvánosságra kell hozni.

(4) Az információ nyilvánosságra hozatala nem sérthet semmilyen esetleges későbbi határozatot; ha azonban ez a határozat eltérő tényeken és megfontolásokon alapul, ezeket a tényeket és információkat a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni.

(5) A nyilvánosságra hozatalt követően tett bejelentéseket csak akkor veszik figyelembe, ha azokra a Bizottság által eseti alapon meghatározott határidőn belül került sor, amely határidő, az eset sürgősségét kellően figyelembe véve, legalább 14 nap.

(1) Az az érintett kedvezményezett ország, amelytől ideiglenesen visszavonták a tarifális preferenciákat, írásbeli kérelmet nyújthat be a preferenciális rendszer visszaállítására, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ideiglenes visszavonást alátámasztó indokok már nem állnak fenn.

(2) A Bizottság bármikor felülvizsgálhatja a preferenciák ideiglenes visszavonásának szükségességét, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a visszavonás feltételei már nem teljesülnek.

(3) E fejezet rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a tarifális preferenciák ideiglenes visszavonásának felülvizsgálatára.

(1) A védintézkedési eljárás megindítására irányuló kérelmet írásban, bizalmas és betekinthető változatban kell benyújtani. A kérelemnek a következő, a kérelmező fél számára szokásszerűen hozzáférhető információkat kell tartalmaznia:

(2) A kérelmet a kísérő dokumentumokkal együtt a Bizottság postaszolgálatához kell benyújtani:

A kérelem a Bizottság részére ajánlott küldeményként való kézbesítését vagy a Bizottság által kiadott átvételi elismervény kiadását követő első munkanapon tekintendő benyújtottnak.

A Bizottság a beérkezett kérelem egy példányát megküldi a tagállamoknak.

(3) A hivatalos írásbeli beadványon kívül a kérelmet és a kísérő dokumentumokat elektronikus formában is be kell nyújtani. A kizárólag elektronikus formában benyújtott kérelmeket e rendelet alkalmazásában a Bizottság nem tekinti érvényesnek.

(4) A hatóságoknak, amennyiben nem született határozat a vizsgálat megindításáról, tartózkodniuk kell a vizsgálat megindítására irányuló kérelem nyilvánosságra hozatalától. A megfelelő dokumentumokkal ellátott kérelem átvétele után és a vizsgálat megindítása előtt azonban az érintett exportáló ország kormányát értesíteni kell.

(5) A kérelmet a vizsgálat megindítása előtt vissza lehet vonni, ilyen esetben azt be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A Bizottság kérelem nélkül is indíthat vizsgálatot elegendő arra vonatkozó prima facie (első látásra helytálló) bizonyíték alapján, hogy a GSP-rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében előírt védintézkedés alkalmazásának feltételei teljesülnek.

(1) A vizsgálat megindításáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés:

(2) A Bizottság tájékoztatja az általa ismert érintett exportőröket, importőröket és az importőrök vagy exportőrök szervezeteit, továbbá az érintett kedvezményezett ország és a panaszt emelő uniós termelők képviselőit a vizsgálat megindításáról, és az írásbeli panasz teljes szövegét, a bizalmas információk védelmének megfelelő figyelembevételével, ismerteti az ismert exportőrökkel és az exportáló ország hatóságaival, illetve azt kérésre a többi érdekelt fél számára is rendelkezésre bocsátja. Amennyiben az érintett exportőrök száma különösen nagy, az írásbeli panasz teljes szövegét csak az exportáló ország hatóságainak vagy a megfelelő kereskedelmi szervezetnek kell eljuttatni.

(1) A Bizottság felkutat minden információt, amelyet a vizsgálat lefolytatásához szükségesnek vél.

(2) Az érdekelt felek írásban, az érintett információk Bizottságnak való megküldésével kifejthetik álláspontjukat. Ezeket az álláspontokat, amennyiben elegendő bizonyítékkal vannak alátámasztva, figyelembe kell venni. A Bizottság a kapott információkat az érintett kedvezményezett ország és bármely érdekelt fél segítségével ellenőrizheti.

(3) Azoknak a feleknek, akik a vizsgálat során kérdőíveket kapnak, a válaszadásra legalább 30 napot kell biztosítani. A 30 napos határidő, a vizsgálati határidőkre figyelemmel, meghosszabbítható, feltéve, hogy az illető fél megfelelő, különleges körülményekre vonatkozó indokot hoz fel az ilyen hosszabbítás mellett.

(4) A Bizottság a tagállamoktól tájékoztatást kérhet, és a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést e kérés teljesítése érdekében.

(5) A Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy – elsősorban az importőrök, kereskedők és uniós gyártók körében – hajtsanak végre minden szükséges ellenőrzést és vizsgálatot, és végezzenek vizsgálatokat harmadik országokban, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplők ebbe beleegyezésüket adják, továbbá, hogy a kérdéses ország kormányát hivatalosan értesítették, és az nem emelt kifogást. A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést a Bizottság e kérésének teljesítése érdekében. Ha a Bizottság vagy valamelyik tagállam kéri, a Bizottság tisztségviselői felhatalmazást kapnak arra, hogy a tagállamok tisztségviselőit segítsék feladataik ellátásában.

(6) Azokban az esetekben, amikor az érdekelt felek, a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló információk alapján statisztikailag érvényes minták használatával a felek, termékek vagy ügyletek ésszerű számára korlátozható, vagy arra a legnagyobb reprezentatív termelési, eladási vagy exportmennyiségre korlátozható, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A felek, termékfajták, illetve ügyletek e mintavételi rendelkezések alapján történő végső kiválasztása a Bizottság hatásköre, de ennek során az érintett felek véleményének kikérésével és beleegyezésével kiválasztott minták előnyt élveznek, feltéve, hogy ilyen felek jelentkeznek, és elegendő információt bocsátanak rendelkezésre a reprezentatív minta kiválasztásához. Ha a mintavétel mellett döntenek, de a kiválasztott felek egyike vagy mindegyike olyan mértékben tagadja meg az együttműködést, hogy az a vizsgálat eredményét várhatóan jelentősen befolyásolja, új mintát lehet kiválasztani. Ha azonban az együttműködési készség hiánya továbbra is jelentős, vagy nem áll rendelkezésre elegendő idő az új minta kiválasztására, a 13. cikk vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1) A Bizottság látogatásokat tehet az importőrök, exportőrök, kereskedők, ügynökök, termelők, szakmai szövetségek és szervezetek és egyéb érdekelt felek nyilvántartásának megvizsgálására annak érdekében, hogy ellenőrizze az esetlegesen védintézkedéseket igénylő termékekről benyújtott információkat.

(2) Szükség esetén a Bizottság harmadik országban is folytathat vizsgálatot, feltéve, hogy megszerzi az érintett gazdasági szereplők beleegyezését, értesíti a kérdéses ország kormányának képviselőit, és hogy ez utóbbi a vizsgálatot nem ellenzi. Az érintett gazdasági szereplők beleegyezésének kézhezvétele után a Bizottság értesíti az exportáló ország hatóságait a felkeresendő gazdasági szereplők nevéről és címéről, valamint az egyeztetett időpontokról.

(3) Az érintett gazdasági szereplőket tájékoztatni kell az ellenőrző látogatás során ellenőrizendő információk jellegéről, valamint az említett látogatásokon benyújtandó információkról. További információ kérhető.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően lefolytatott vizsgálatok során a Bizottságot azon tagállamok tisztségviselői segítik, amelyek ezt kérik.

(1) Azokban az esetekben, ha az érdekelt felek bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy azokat más módon nem szolgáltatja az e rendeletben megszabott határidőkön belül, illetve, ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a rendelkezésre álló tények alapján megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők. Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényeket lehet felhasználni. Az érdekelt feleket tájékoztatni kell az együttműködés hiányának következményeiről.

(2) Az érdekelt fél által benyújtott információkat abban az esetben sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha azok nem minden szempontból tökéletesek, feltéve, hogy az ésszerűen pontos ténymegállapítást a hiányosságok nem nehezítik meg indokolatlanul, az információk ellenőrizhetők, és azokat időben és megfelelő módon nyújtják be, továbbá, hogy a fél a legjobb tudása szerint járt el.

(3) A bizonyítékok vagy információk el nem fogadása esetén az azokat szolgáltató felet haladéktalanul értesíteni kell ennek okairól, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a meghatározott határidőn belül további magyarázatokkal szolgáljon. Ha a magyarázatok elégtelennek minősülnek, a bizonyítékok vagy információk visszautasításának okait nyilvánosságra kell hozni, és a közzétett ténymegállapításokban fel kell tüntetni.

(4) Ha a megállapítások az (1) bekezdés rendelkezésein alapulnak, ideértve a kérelemben benyújtott információkat, akkor ezeket – amennyiben az kivitelezhető és a vizsgálat határidejének figyelembevételével – ellenőrzésképpen össze kell hasonlítani a rendelkezésre álló, más független forrásból származó információkkal, így például a közzétett árlistákkal, hivatalos importstatisztikákkal és vámnyilatkozatokkal, vagy a többi érdekelt fél által a vizsgálat során nyújtott információkkal.

Az ilyen információk a világpiacra vagy adott esetben más reprezentatív piacokra vonatkozó releváns adatokat tartalmazhatnak.

(5) Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezáltal lényeges információkat visszatart, előfordulhat, hogy számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mint ha együttműködött volna.

(1) Amennyiben a Bizottság a GSP-rendelet 24. cikkének (2) bekezdése szerint vizsgálatot indított, dossziét állít össze. Az összeállított dosszié tartalmazza a tagállamok, a kedvezményezett ország, az érdekelt felek által benyújtott információkat, és a Bizottsághoz eljuttatott releváns információkat, figyelembe véve a GSP-rendelet 38. cikkében szereplő, bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettségeket.

(2) Az érintett kedvezményezett országnak és a 11. cikk (2) bekezdése szerint fellépő érdekelt feleknek joga van írásbeli kérelemre betekinteni az összeállított dossziéba. Betekintést nyerhetnek az összeállított dossziéban található valamennyi információba – az uniós vagy a tagállami hatóságok által készített belső dokumentumok kivételével –, figyelembe véve a 978/2012/EU rendelet (a GSP-rendelet) 38. cikkében szereplő, bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettségeket. Jogosultak a megtekintett információkra észrevételt tenni, és az általuk tett észrevételeket figyelembe kell venni minden olyan esetben, amikor azok megfelelően alátámasztottak.

(3) Az összeállított dosszié tartalma megfelel a GSP-rendelet 38. cikkével összhangban lévő, bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezéseknek.

(1) Az érintett kedvezményezett országnak és a 11. cikk (2) bekezdése szerint fellépő érdekelt feleknek joga van a Bizottság általi meghallgatáshoz.

(2) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt időtartamon belül írásos kérelmet kell benyújtaniuk, amelyben valószínűsíteniük kell, hogy a vizsgálat eredményei hatással lehetnek rájuk, és szóbeli meghallgatásuk szükségességének különleges okai vannak.

(1) Az érintett kedvezményezett ország és a 11. cikk (2) bekezdése szerint fellépő érdekelt felek kérhetik a meghallgatási tisztviselő közbenjárását is. A meghallgatási tisztviselő megvizsgálja az összeállított dossziéhoz való hozzáférésre irányuló kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a meghallgatás iránti kérelmeket.

(2) Amennyiben a meghallgatási tisztviselővel szóbeli meghallgatásra kerül sor, azon részt vesz az érintett bizottsági szolgálat.

(1) A Bizottság nyilvánosságra hozza a határozatai alapjául szolgáló alapvető tényeket és megfontolásokat alátámasztó részleteket.

(2) A nyilvánosságra hozatalra írásban kerül sor. A nyilvánosságra hozatal tartalmazza a Bizottság megállapításait, és tükrözi arra irányuló szándékát, hogy ismét alkalmazza-e a közös vámtarifában rögzített rendes vámtételeket vagy sem.

(3) A nyilvánosságra hozatalra a bizalmas információk védelmének figyelembevételével a lehető legrövidebb időn belül, rendszerint legkésőbb a Bizottság végső intézkedésre irányuló javaslatára vonatkozó végleges határozat előtt 45 nappal kerül sor, de mindenképpen megfelelő időben ahhoz, hogy a felek megtehessék észrevételeiket, és azokat a Bizottság mérlegelhesse. Ha a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy bizonyos tényeket és szempontokat ezen időszak alatt nyilvánosságra hozzon, ezeket az ezt követő lehető legrövidebb időn belül nyilvánosságra kell hozni.

(4) Az információ nyilvánosságra hozatala nem sérthet valamely esetleges későbbi határozatot; ha azonban ez a határozat eltérő tényeken és megfontolásokon alapul, ezeket a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni.

(1) Amennyiben ismét alkalmazzák a közös vámtarifában rögzített rendes vámtételeket, bármely érdekelt fél írásbeli kérelmet nyújthat be a preferenciális rendszer visszaállítására olyan prima facie bizonyítékok benyújtásával, amelyek alátámasztják, hogy a rendes vámtételek ismételt alkalmazását alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az uniós termelők írásbeli kérelmet nyújthatnak be a rendes vámtételek ismételt alkalmazási idejének meghosszabbítására, olyan prima facie bizonyítékok benyújtásával, amelyek alátámasztják, hogy a rendes vámtételek ismételt alkalmazását alátámasztó indokok továbbra is fennállnak.

(2) A Bizottság bármikor felülvizsgálhatja a közös vámtarifában rögzített rendes vámtételek visszaállításának szükségességét, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a felülvizsgálat indokolt.

(3) E fejezet rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a védintézkedések felülvizsgálatára.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. augusztus 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO