12.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 243/2

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2009 decemberében az 1247/2009/EU rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes dömpingellenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, legfeljebb 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm maximális keresztmetszetű molibdénhuzal behozatalára.

(2)

A Tanács 2010 júniusában az 511/2010/EU végrehajtási rendelettel (3) 64,3 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki az azonos behozatalokra. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése „hatályban lévő intézkedések”, az intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(3)

2012 januárjában a Tanács az alaprendelet 13. cikke szerinti, a kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően a 14/2012/EU végrehajtási rendelettel (4) kiterjesztette a hatályban lévő intézkedéseket a Malajziából szállított – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett – érintett termék behozatalaira.

(4)

2012 novemberében a Bizottsághoz az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be, mely a Kínai Népköztársaságból származó egyes molibdénhuzalok behozatalát illetően bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Kínai Népköztársaságból származó egyes, enyhén módosított, legalább 97, de legfeljebb 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó molibdénhuzalok behozatala révén történő esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint e behozatalok nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.

(5)

A kérelmet egy uniós molibdénhuzal-gyártó, a Plansee SE (a továbbiakban: Plansee) nyújtotta be, amely részt vett az eredeti vizsgálatban.

(6)

A kérelem elegendő meggyőző bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Kínai Népköztársaságból származó egyes molibdénhuzalok behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseket a Kínai Népköztársaságból származó egyes, enyhén módosított, legalább 97, de legfeljebb 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó molibdénhuzalok behozatala révén kijátsszák.

(7)

Miután a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése szerinti megindításához, a Bizottság az 1236/2012/EU rendelettel (5) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból származó egyes molibdénhuzalok behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásáról, és a vámhatóságokat arra utasította, hogy 2012. december 21-től visszamenőleg vegyék nyilvántartásba a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8102 96 00 KN-kód (TARIC-kód: 8102960030) alá tartozó, legalább 97, de legfeljebb 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó és 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm maximális keresztmetszetű molibdénhuzalok Unióba irányuló behozatalát.

(8)

Az érintett termék az eredeti vizsgálatban meghatározott termék, azaz a jelenleg az ex 8102 96 00 KN-kód alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, valamint 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm-es maximális keresztmetszetű molibdénhuzal (a továbbiakban: tiszta molibdén).

(9)

A vizsgált termék, nevezetesen a kijátszásban állítólag érintett termék megegyezik a (7) preambulumbekezdésben meghatározott, azaz a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 97, de legfeljebb 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, valamint 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm-es maximális keresztmetszetű termékkel.

(10)

A Bizottság hivatalosan értesítette a kínai hatóságokat a vizsgálat megindításáról, és kérdőíveket küldött a kínai exportáló gyártók és az érintettként ismert uniós importőrök részére. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, valamint azt, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozzák.

(11)

Két exportáló gyártó adott választ a bizottsági kérdőívre. E vállalatok egyike, amelyik az eredeti vizsgálatban is együttműködött, a vizsgált termék valódi exportáló gyártója. A másik vállalat pedig nem tett bejelentést a vizsgált termék értékesítéséről. Ennélfogva beadványát a Bizottság figyelmen kívül hagyta.

(12)

Négy importőr adott választ a bizottsági kérdőívre. Egyikük nem tett bejelentést a vizsgált termék behozatalára vonatkozóan, de kiderült, hogy használ molibdénhuzalt.

(13)

A Bizottság helyszíni vizsgálatot folytatott a kínai együttműködő exportáló gyártó alábbi két telephelyén:

valamint a következő uniós importőr telephelyén:

(14)

A másik három importőrnél a Bizottság nem tett látogatást, de beadványaikat a vizsgálat során tüzetesen áttanulmányozta.

(15)

A kereskedelem szerkezetében állítólag bekövetkezett változás kivizsgálására a vizsgálati időszakban, 2008. január 1. és 2012. szeptember 30. között került sor. A 2011. október 1. és 2012. szeptember 30. közötti beszámolási időszak annak kivizsgálására szolgált, hogy a vizsgált termék behozatala a meglévő intézkedésekhez és a dömping kialakulásához vezető vizsgálat során megállapított, kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon történt-e.

(16)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a lehetséges kijátszások gyakorlatának megállapítása érdekében vizsgálták azt, hogy:

(17)

A vizsgálatból kiderült, hogy a vizsgált termék molibdénből (99,6 % és 99,7 % között) és általában lantánból (0,25 % és 0,35 % között) készült huzal. Ez az ötvözet egyéb kémiai elemeket is tartalmaz, és molibdénként vagy „MoLa” vagy „ML”-ként ismert. Az érintett termék és a vizsgált termék is a 8102 96 00 KN-kód alá tartozik. Mint az az alábbi ismertetésből is kitűnik, a vizsgálat a kis százalékarányú lantánnak elegyítéskor a tiszta molibdénhez történő hozzáadásán kívül nem tárt fel különbséget a vizsgált termék és az érintett termék gyártási folyamatában. Ezenkívül az együttműködő exportáló gyártó megerősítette, hogy a vizsgált termék előállítási költsége hasonló az érintett termék költségeihez. Eszerint az exportáló gyártó számára a hatályban lévő intézkedések megkerülésén kívül nem származik gazdasági előny a vizsgált termék előállításából. Ezenkívül arra is fény derült, hogy az érintett termék felhasználói az ideiglenes intézkedések átültetését követően váltottak a vizsgált termékre, ami arra utal, hogy a felhasználók nem észlelik az érintett termék és a vizsgált termék közötti különbséget.

(18)

Az ideiglenes dömpingellenes rendelet (15) preambulumbekezdésében foglaltak alapján az érintett terméket elsősorban bevonatként használják gépjárműalkatrészek (pl. sebességváltómű), repülőgép-alkatrészek vagy elektromos csatlakozások gyártása során. A leggyakrabban forgalmazott, láng- vagy ívszóráshoz használt érintett termék átmérője 2,31 mm és 3,17 mm.

(19)

Három érdekelt fél állította, hogy a vizsgált termék és az érintett termék különböző alapvető tulajdonságokkal rendelkezik. Közülük két fél kérelmezett közös meghallgatást a GTV, JDC és Plansee vállalatok képviselőivel, amelyre 2013 áprilisában egy meghallgató tisztviselő elnökletével került sor. Mint az alábbiakból is kitűnik, a meghallgatás során a hangsúlyt az érintett termék és a vizsgált termék közötti állítólagos technikai különbségekre, valamint az utóbbinak az uniós piacra történő behozatalára vonatkozó gazdasági indokára helyezték.

(20)

A GTV és a JDC a meghallgatás során és írásban is azzal érvelt, hogy a vizsgált termék olyan eltérő alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek jelentősen különböznek az érintett terméktől. Részletesen felsorolták, hogy a vizsgált termék alakíthatósága, nevezetesen az anyag abbéli képessége, hogy húzóerő hatására hosszanti irányban szakadás nélkül a keresztmetszet csökkenése mellett meddig húzható, nyújthatósági paraméterei és bevonatának jellemzői az érintett termékhez viszonyítva sokkal jobbak.

(21)

A két fél ezen állítás védelmében számos cikket és tanulmányt is benyújtott, amelyek azt szándékoztak bemutatni, hogy a molibdén és lantán ötvözeteként olyan termék jön létre, amely az érintett terméknél jobban nyúlik, és nagyobb ellenállással rendelkezik a ridegtörésre. E felek azt is állították, hogy a Plansee honlapján közzétett információk bizonyítékul szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint az érintett termék.

(22)

Tekintve a termék jellemzőit, annak értékelése érdekében, hogy a vizsgált termék és az érintett termék különböző alapvető tulajdonságokkal rendelkezik-e, a Plansee javasolta, hogy bízzanak meg egy független intézetet az érintett termék és a vizsgált termék összehasonlításával.

(23)

A meghallgatást követően a fenti kérelmet a vizsgálat során összegyűjtött bizonyítékok, különösen az importőrök által az exportáló gyártónak küldött megrendelések, az exportáló gyártó által a gyártási folyamatáról nyújtott magyarázatok, a minőségi tanúsítványokon feltüntetett kémiai tartalom, nyújthatósági és szakíthatósági jellemzők, az exportáló gyártó által kibocsátott kereskedelmi számlák, valamint a fogyasztóknak elküldött, a vizsgált terméknek az érintett termékhez képest javított jellemzőihez kapcsolódó bármely kereskedelmi információ hiánya alapján értékelték. Valamennyi információ megerősítette, hogy a fogyasztók nem keresték a jobb tulajdonságokat és azokat a vizsgált termék gyártója nem is biztosította. Ezért a Bizottság arra következtetett, hogy nincs szükség szakértői véleményre. Következésképp e kérelmet a Bizottság elutasította.

(24)

E tekintetben a vizsgálat megerősítette, hogy a fenti (20) preambulumbekezdésben említett jobb tulajdonságok a lantántartalomtól és attól függenek, hogy optimalizált gyártási folyamatokat alkalmaznak-e. Az együttműködő exportáló gyártó azonban nem bizonyította, hogy az Unióba exportált vizsgált termékre vonatkozóan optimalizált gyártási folyamatokat alkalmazott volna a vizsgálati időszakban. A Bizottság az állítást megalapozatlannak nyilvánította és ezért elutasította.

(25)

Egy fél azt állította, hogy a vizsgált terméknek javultak a bevonati jellemzői. Az érdekelt fél azonban nem nyújtott be elegendő bizonyítékot ezen állítás alátámasztására. A Bizottság az állítást megalapozatlannak nyilvánította és ezért elutasította.

(26)

Két érdekelt fél szerint a vizsgált termék tekintetében javult a törési keménység. Ez azt jelenti, hogy a huzal – amikor nincs összetekerve – egy szórógépen belül sohasem törik el. A Bizottság arra kérte a feleket, hogy nyújtsanak be igazoló dokumentumokat, ezt azonban nem sikerült teljesíteniük. Igazoló dokumentumok hiányában a Bizottság ezt az állítást figyelmen kívül hagyta.

(27)

A fentiek fényében megállapítást nyert, hogy a vizsgált termék nem rendelkezik az érintett terméktől eltérő tulajdonságokkal.

(28)

Ezen túlmenően az ellenőrző látogatások során összegyűjtött bizonyítékokból kiderül, hogy a felhasználók/importőrök megrendelésük leadásakor nem kérték kifejezetten a fenti (20) preambulumbekezdésben részletezett jobb fizikai tulajdonságokkal rendelkező terméket. Egyikőjük sem kérte a speciális lantántartalmat, de a legalább 99 %-os tiszta molibdént igen. Csupán egy fogyasztó kérte a nyújthatósági és szakíthatósági paraméterekre vonatkozó speciális fizikai tulajdonságokat. Ebben az esetben az exportáló gyártó megvizsgálta ezeket a paramétereket, és e fogyasztók rendelkezésére bocsátotta a minőségi tanúsítványokat. Mivel e tanúsítványokat az érintett termékre vonatkozóan is megadták, lehetőség nyílt a két termék összehasonlítására e paraméterek tekintetében. Az összehasonlításból kiderült, hogy mindkét termék esetében azonosak voltak a nyújthatósági és szakíthatósági követelmények.

(29)

Ezenkívül a vizsgálat arra is rámutatott, hogy az exportáló gyártó nem tájékoztatta a piacot vagy fogyasztóit a vizsgált terméknek az érintett termékkel szembeni állítólagos előnyeiről, és nem hozta forgalomba a kissé módosított MoLa-huzalokat új vagy más termékként.

(30)

A Plansee által 1996 januárjában bejegyzett szabadalom alapján az egyik fél azt állította, hogy az érintett termék és a vizsgált termék különbözik egymástól. Ezen állítás elemzése azt mutatta, hogy a szabadalom nem érinti a vizsgált terméket, de a molibdénötvözet lámpákhoz használt fővezetékként, elektroncsőként és hasonló alkotóelemként történő felhasználását igen. Ezen túlmenően e terméktípus átmérői kisebbek a vizsgált termékre vonatkozóan meghatározott átmérőknél. Ezenfelül a fenti (24) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a MoLa-nak az érintett termékhez képest állítólag jobb tulajdonságai attól függnek, hogy alkalmazzák-e az optimalizált gyártási folyamatot. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(31)

Ezért megállapítást nyert, hogy a fogyasztó szempontjából az érintett termék és a vizsgált termék nagyon hasonló.

(32)

Az egyik fél szerint a Plansee honlapján közzétett kereskedelmi ajánlatokból az derül ki, hogy a vizsgált terméket nem csak a termikus szórás területén, hanem egyéb területeken (pl. lámpaalkatrészek, drótvágás ágazata) is kínálták. A Plansee azonban hozzátette, hogy a honlapján közzétett kereskedelmi információk között szerepelnek azok az átmérők, amilyen méretben gyártani tudnak. Ezenfelül a vizsgálatból kitűnt, hogy a Plansee értékesítései egyéb területeken nagyon korlátozottak (mennyiség tekintetében kevesebb, mint 2 % az érintett termék értékesítéseivel összehasonlítva), és optimalizált gyártási folyamatot alkalmaztak. Ezt az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(33)

Az egyik fél állítása szerint a Plansee már az eredeti vizsgálat megindítását eredményező panasz benyújtásakor gyártotta a vizsgált terméket, és mivel a Plansee úgy véli, hogy a vizsgált termék és az érintett termék azonos alapvető tulajdonságokkal rendelkezik, úgy be kellett volna azt vonni az eredeti vizsgálat hatálya alá. A fenti (32) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően azonban a vizsgálat megerősítette, hogy ez a bizonyos MoLa-huzal eltér a vizsgált terméktől. A termék átmérői rendszerint 1 mm alattiak, és azt elsősorban a világítás ágazatában használják. Ezenfelül a lenti 1. táblázatban említetteknek megfelelően a vizsgált termék behozatala csak az ideiglenes intézkedéseknek az érintett termékre vonatkozó elrendelését követően kezdődött meg. Ezért mivel nem került sor a vizsgált terméknek az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában történő behozatalára, nem volt indokolt e terméket felvenni a termékkörbe. A Bizottság az állítást megalapozatlannak nyilvánította és ezért elutasította.

(34)

Egy érdekelt fél állította, hogy a 99,95 %-ról 97 %-ra történő kiterjesztés lefedne mindenféle molibdénötvözetet, és így e termékek nem állnak majd rendelkezésre az uniós piacon (például az újrahuzalozás piacán). Először is e fél nem szolgáltatott bizonyítékot ezen állítás alátámasztására. Másodszor a vizsgálatból kiderült, hogy csak egy exportáló gyártó exportált MoLa-terméket az Unióba a vizsgálati időszakban, egyéb olyan ötvözetet nem, amelyre kiterjedne a vizsgált termék meghatározása. Harmadszor a vizsgálatból az is megtudható, hogy az újrahuzalozás és a molibdénötvözetek uniós piaca rendkívül korlátozott. Végül az intézkedések kiterjesztése nem fogja kizárni a vizsgált termék behozatalát. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(35)

Ami azt a kérdést illeti, hogy a (19) preambulumbekezdésben említett módosítás megváltoztatta-e az érintett termék alapvető tulajdonságait, úgy az együttműködő felek által nyújtott és a (24)–(34) preambulumbekezdésben elemzett tájékoztatásból kitűnik, hogy a vizsgált termék ugyanazokkal az alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint az érintett termék, és ugyanazon célra használják fel őket.

(36)

Következésképp a Bizottság megállapította, hogy nincsenek releváns különbségek a vizsgált termék és az érintett termék fizikai tulajdonságai között. Ezért megállapítást nyert, hogy a vizsgált termék az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősül.

(37)

Ezért meg kell állapítani, hogy a vizsgált termék az érintett termékhez képest csak kissé módosított, és behozatalának nincs egyéb gazdasági indoka, mint a hatályos dömpingellenes vámok kijátszása.

(38)

Az uniós behozatalokkal kapcsolatos információkat nem lehetett közvetlenül az Eurostat-adatokból megszerezni, mivel a KN-kód, amely alá a vizsgált terméket bejelentették, a vizsgált terméken kívül egyéb termékeket is magában foglal. Ezért a vizsgált termékre vonatkozó konkrét behozatali statisztikák hiányában az Eurostat-adatokat a kérelemben javasolt módszernek megfelelően igazították ki. Ennek megfelelően a vizsgált termék Unióba történő behozatalának mennyiségét az érintett termék teljes uniós gyártása által kiigazított uniós molibdénhuzal-fogyasztásra vonatkozó becslés alapján állapították meg. E módszert megbízhatónak találták a vizsgált termékre vonatkozó adatszerzés tekintetében.

(39)

A (11) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően csak egy kínai exportáló gyártó működött együtt a vizsgálat során. A szóban forgó exportáló gyártó által nyújtott információknak az előző preambulumbekezdésben említett kiigazított Eurostat-adatokkal való összehasonlítása alapján azonban megállapítást nyert, hogy e vállalat képviselte a vizsgált terméknek a vizsgálati időszakban történő teljes uniós behozatalának többségét, és ezért reprezentatívnak tekintették a molibdénhuzalok teljes uniós behozatalát illetően.

(40)

Amint az a lenti táblázatban is látható, az érintett termék Unióba történő behozatala teljesen megszűnt a végleges intézkedések 2010. júniusi elrendelését követően, és azt azonnal felváltotta a vizsgált termék behozatala.

1.   táblázat

A Kínából származó érintett termék és vizsgált termék behozatalának alakulása

(41)

A vizsgálat megerősítette, hogy az ideiglenes vám elrendelését követően vizsgált terméket vásároló felek az érintett terméket vásárolták meg az intézkedések elrendelését megelőzően. E felek a beszámolási időszakban a vizsgált termék teljes mennyiségének 99,8 %-át vásárolták meg.

(42)

Két érdekelt fél szerint már 2007-ben megkezdték a vizsgált termék fejlesztésére irányuló projektet Kínában és ezért a vizsgált termék kivitele nem kapcsolódott az intézkedéseknek az érintett termékre vonatkozó elrendeléséhez. A vizsgálat azonban nem erősítette meg, hogy szükség van-e ilyen projektre. Összesen egy e-mailt, egy telefonkonferenciáról készült jegyzőkönyvet és egy, a vizsgált termék mintájának kiviteléről szóló dokumentumot bocsátottak rendelkezésre további elemzés céljából. E projekt eredményeként továbbá nem került sor a vizsgált terméknek az ideiglenes intézkedéseknek az érintett termékre történő elrendelését megelőzően, azaz 2010 októberében az Unióban történő értékesítésére. Mindazonáltal az a tény, hogy a projektet állítólag 2007-ben kezdték meg, nem változtat azon a megállapításon, hogy az érintett termék és a vizsgált termék hasonló. A vizsgálat során levont következtetés szerint a vizsgált termék kivitelét illetően az intézkedéseknek az érintett termékre történő elrendelésén kívül nem tárt fel egyéb elfogadható okot vagy gazdasági indokot.

(43)

A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a vizsgált termék értékesítése kizárólag az Unióba irányult, és a vizsgálati időszakban csak korlátozott mennyiségeket értékesítettek a kínai piacon, mint azt a lenti 2. táblázat is mutatja.

2.   táblázat

A vizsgált termék piaca

(44)

A fentiek alapján a kérelmet a Bizottság elutasítja.

(45)

A vizsgált termék Unióba irányuló kínai exportjának az ideiglenes és végleges intézkedések elrendelését követő általános növekedése, ezzel párhuzamosan pedig az érintett termék behozatalának csökkenése a Kína és az Unió közötti kereskedelem szerkezetének változását eredményezte.

(46)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más elfogadható oka vagy gazdasági indoka nincs.

(47)

A (45) preambulumbekezdésben foglaltak alapján megállapítást nyert, hogy változás következett be a kereskedelem szerkezetében.

(48)

A (28) és (29) preambulumbekezdésben foglaltak szerint megállapítást nyert, hogy sem az exportáló gyártó, sem pedig az importőrök nem tájékoztatták a piacot vagy fogyasztóikat a vizsgált terméknek az érintett termékkel szembeni állítólagos előnyeiről, és nem hozták forgalomba a vizsgált terméket új vagy más termékként.

(49)

Ezen túlmenően mind az érintett terméket, mind a vizsgált terméket elsősorban a gépjárműgyártásban szóróhuzalként használják, és mindkét termék végfelhasználói azonosak.

(50)

Az egyik fél azt állította, hogy a vizsgált termék szóróhuzalként történő felhasználása során jelentős javulás tapasztalható. E javulás hatással volt a hajtóműalkatrészek bevonata esetében a termelékenységre, hiszen a huzal ridegtörése miatt ritkábban szakadt meg a termelési folyamat. A vizsgálat azonban megerősítette, hogy ez a fél nem hozta forgalomba a vizsgált terméket, és nem is tájékoztatta fogyasztóit az állítólagos különböző technikai jellemzőkről, illetve a vizsgált termékkel járó javulásról. Ezenfelül a fogyasztók nem is kérték kifejezetten ezeket a javításokat. A Bizottság az állítást megalapozatlannak nyilvánította és ezért elutasította.

(51)

Egy érdekelt fél azt állította, hogy egy felhasználó az érintett termék technikai hiányosságai miatt váltott a vizsgált termékre. A Bizottság arra kérte ezt a felet, hogy nyújtson be igazoló dokumentumokat, ezt azonban nem sikerült megtennie. Igazoló dokumentumok hiányában a Bizottság ezt az állítást figyelmen kívül hagyta.

(52)

A GTV azt állította, hogy a szórt bevonáshoz használt MoLa esetében jobb eredmények születnek a bevonat mikrokeménysége tekintetében. Ezáltal elkerülhető az egyik alkotóelemnek egy másik darabbal való érintkezésekor az anyagátvitellel létrejött elhasználódás. A szóban forgó fél benyújtotta egy független laboratórium által végzett vizsgálat eredményeit, amelyből kiderült, hogy a mikrokeménység javítható a MoLa használatával. A független laboratórium által alkalmazott módszertan azonban nem garantálta az eredményt, mivel a vizsgálatot csupán egy huzalkötegen végezték el, miközben a szóban forgó fél azt állította, hogy egy további vizsgálat kiterjed majd többféle huzalra is. Ezenkívül nem is elemezték a vizsgált minta kémiai összetételét, ami azt jelenti, hogy a megvizsgált huzalköteg nem is volt feltétlenül a vizsgált termék. A Bizottság az állítást megalapozatlannak nyilvánította és ezért elutasította.

(53)

A vizsgálat a vizsgált termék behozatalát illetően a hatályban lévő vám kifizetésének elkerülésén kívül nem tárt fel egyéb elfogadható okot vagy gazdasági indokot.

(54)

Ebből az a következtetés vonható le, hogy az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének második mondata értelmében elfogadható ok vagy gazdasági indok hiányában a kereskedelmi szerkezet megváltozása Kína és az Unió között a hatályban lévő intézkedések bevezetésének tudható be.

(55)

Annak értékelése érdekében, hogy a vizsgált termék behozatala mennyiségek és árak tekintetében gyengítette-e a hatályban lévő intézkedések javító hatásait, a Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott, a (39) preambulumbekezdésben foglalt adatokat használta fel.

(56)

A vizsgált termék kínai behozatalának az ideiglenes intézkedések elrendelésétől kezdődő növekedése jelentős volt a mennyiségek tekintetében. A beszámolási időszakban a Kínából az Unióba irányuló behozatal szintje megfelel a Kínából származó érintett termék 2008-as – az intézkedések bevezetése előtti – behozatali szintjének.

(57)

Az eredeti rendeletben megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szint és az exportár súlyozott átlaga közötti összehasonlítás jelentős áron aluli értékesítést mutatott. Emiatt a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai a mennyiség és az ár tekintetében nem tudnak teljes mértékben érvényesülni.

(58)

A vizsgált termék exportárait az együttműködő exportáló gyártó által küldött ellenőrzött információk alapján állapították meg.

(59)

Ezek az exportárak valamelyest alacsonyabbak voltak az érintett terméknek az eredeti vizsgálatban korábban megállapított exportárainál. Két érdekelt fél megerősítette, hogy szinte nincs is árkülönbség az érintett termék és a vizsgált termék között.

(60)

Ezért az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében helyesnek ítélték, hogy a vizsgált termék exportárát az eredeti vizsgálat során megállapított rendes értékkel kell összehasonlítani.

(61)

Az alaprendelet (24) és (25) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően az Egyesült Államokat tekintették piacgazdasággal rendelkező megfelelő analóg országnak. Emlékeztetni kell arra, hogy mivel az analóg ország gyártója az amerikai belföldi piacon csak nagyon kis mennyiségben értékesített, nem volt logikus, hogy az amerikai belföldi piac értékesítési adatait vegyék tekintetbe a rendes érték megállapításához vagy képzéséhez. Következésképpen a Kínára vonatkozó rendes értéket az USA-ból egyéb harmadik országokba – ideértve az Uniót is – irányuló export árai alapján határozták meg.

(62)

Egy érdekelt fél azt állította, hogy az eredeti vizsgálat során megállapított rendes értéket ki kell igazítani, mert e vizsgálat beszámolási időszakában jelentősen visszaesett a molibdén-oxid ára, amely az érintett termék és a vizsgált termék árképzésének meghatározó tényezője. A (61) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az eredeti vizsgálatban szereplő rendes értéket az Egyesült Államokban letelepedett gyártó által a kivitelért kért árak és nem a költségek alapján állapították meg. Ezért a költségeken alapuló bármely kiigazítás ebben az esetben nem tűnik indokoltnak. Mivel a legfontosabb nyersanyag ára jelentősen csökkent, még egyértelműbbnek tűnik, hogy a releváns rendes érték megállapításához az ár összetevőit kell felhasználni.

(63)

A rendes értékhez való kiigazítást ezért az érintett termék árainak alakulása alapján állapították meg. Tekintve, hogy az amerikai gyártó megszüntette tevékenységét és nem állt rendelkezésre információ az analóg országból, a kiigazítást a Plansee által az eredeti vizsgálatban és a beszámolási időszakban benyújtott árak alapján számították ki. Ez egy mintegy 20 %-os, csökkenő kiigazítást eredményezett az eredeti vizsgálatban megállapított rendes értékhez képest.

(64)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték kiigazított súlyozott átlagának és a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszaka során a vizsgált termékre alkalmazott exportárak súlyozott átlagának összehasonlításával számították ki, a nettó uniós határparitáson számított, vámfizetés előtti ár százalékában kifejezve.

(65)

A rendes érték kiigazított súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása alapján kimutatható a dömping megléte.

(66)

Egy kínai exportáló gyártó kért az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban mentességet a lehetséges kiterjesztett intézkedések alól, és nyújtott be választ a kérdőívre.

(67)

A vizsgálat azonban megerősítette, hogy e gyártó kijátszotta az alkalmazásban lévő intézkedéseket. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy elutasítja a kérelmet.

(68)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó molibdénhuzalok behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kijátszották a Kínából származó egyes, enyhén módosított molibdénhuzalok behozatalával.

(69)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára.

(70)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésével és 14. cikke (5) bekezdésével összhangban – amelyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedések a nyilvántartásba vétel napjától kezdődően alkalmazandók a nyilvántartott importtermékekre – a dömpingellenes vámot be kell szedni a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8102 96 00 KN-kód (TARIC-kód: 8102960030) alá tartozó, legalább 97, de legfeljebb 99,95 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm maximális keresztmetszetű molibdénhuzalok Unióba irányuló teljes behozatalára.

(71)

Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és szempontokról, melyek a fenti következtetésekhez vezettek, továbbá felkérték őket észrevételeik megtételére. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették. Az ismertetett érvek egyike sem indokolta a megállapítások módosítását,

Forrás:

JDC-beadvány

Forrás:

JDC-beadvány