4.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 354/1

(1)

A fizikai aktivitás – többek között a rendszeres sportolás és testmozgás – rendkívüli előnyökkel jár az egész élet folyamán; ide tartozik a szív- és érrendszeri megbetegedések, egyes rákfajták és a diabétesz kockázatának csökkenése, az egészségesebb izomzat és csontrendszer és a testsúlykontroll, valamint a mentális egészség fejlődésére és a kognitív folyamatokra gyakorolt pozitív hatás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően a testmozgás valamennyi korosztály számára fontos, de a gyermekek, a munkavállalók és az időskorúak esetében különös jelentőséggel bír.

(2)

A testmozgás, amely az egészséges életmód és az egészséges munkaerő előfeltétele, hozzájárul az Európa 2020 stratégiában meghatározott legfontosabb célkitűzések eléréséhez, nevezetesen a növekedés, a termelékenység és az egészségügy terén.

(3)

Bár az egészségvédő testmozgás (HEPA) népszerűsítéséért tett erőfeszítéseiket bizonyos tagállamok hatóságai fokozták az elmúlt években, a fizikai inaktivitás mértéke az Unióban továbbra is elfogadhatatlanul magas szintű. Az európai polgárok többsége nem végez elegendő fizikai tevékenységet, 60 %-uk egyáltalán nem vagy elvétve sportol vagy végez testmozgást. A szabadidős testmozgás hiánya az alsóbb társadalmi-gazdasági csoportokban általánosabb. Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy az említett negatív tendenciák az Unió egészében megfordulnának.

(4)

Az idő előtti elhalálozás és a megbetegedések legfőbb kockázati tényezőjeként a magas jövedelmű országokban világszerte a mozgásszegény életmódot jelölték meg, amely csak az Egészségügyi Világszervezet európai régiójában évente mintegy 1 millió halálesetért tehető felelőssé. Az Unióban jól ismertek a mozgáshiányból fakadó káros hatások, csakúgy, mint a mozgáshiányhoz és az ezzel járó egészségügyi problémákhoz közvetetten és közvetlenül kapcsolódó jelentős gazdasági költségek, különös tekintettel arra, hogy a legtöbb európai társadalom gyorsan öregszik.

(5)

A legfrissebb kutatásokból az derül ki, hogy az egészségügyi eredmények szempontjából az ülő életmód a testmozgás hatásától függetlenül kockázati tényezőnek minősülhet. A Unióban az e területre irányuló további intézkedések fontolóra vételekor figyelembe kell venni ezeket a megállapításokat.

(6)

A fizikai aktivitás szintjében jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Míg egyes tagállamok jelentős előrehaladást értek el az ajánlott minimális fizikai aktivitási szintet teljesítő lakosság arányának növelése terén, sokan egyáltalán nem léptek előre, sőt inkább visszalépést mutattak. Az eddig alkalmazott szakpolitikák Unió-szerte lényegében hatástalannak bizonyultak a fizikai inaktivitás szintjének csökkentésében. Sokat lehetne tanulni az egészségvédő testmozgással kapcsolatos szakpolitikák kialakításakor és végrehajtásakor alkalmazott sikeres megközelítésekből.

(7)

Az iskolai testnevelésben megvan a potenciál, hogy hatékony eszköz legyen abban, hogy felhívják a figyelmet az egészségvédő testmozgás fontosságára, és az iskolák könnyen és eredményesen rávehetők az ilyen célú tevékenységek végzésére.

(8)

Számos szakpolitikai terület – elsősorban a sport és az egészségügy – járulhat hozzá a testmozgás népszerűsítéséhez, és új lehetőségeket kínálhat az Unió polgárainak a fizikai aktivitásra. Ahhoz, hogy az említett potenciál teljes mértékben kiaknázható legyen, és ezáltal emelkedjen a fizikai aktivitás szintje, az egészségvédő testmozgás népszerűsítése terén elengedhetetlen a stratégiai ágazatközi megközelítés alkalmazása, beleértve valamennyi érintett minisztériumnak, szervnek és szervezetnek, különösen a sportmozgalmaknak az összes szinten történő bevonását is, és figyelembe véve az eddigi és jelenleg is folyó szakpolitikai tevékenységet. A fizikai aktivitás szintjére és az egészségvédő testmozgás népszerűsítését szolgáló szakpolitikákra vonatkozó több információ és jobb adat rendelkezésre állása alapvető eleme e folyamat támogatásának, továbbá szükséges ahhoz a szakpolitikai értékeléshez, amely a majdani szakpolitikák hatékonyabb formálását és végrehajtását célozza.

(9)

Az Unió testmozgásra vonatkozó iránymutatásai (EU PA GL) (1) – amelyekre a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítéséről szóló, 2012. november 27-i következtetésükben (2) és a Tanács az „Egészséges idősödés a teljes életciklus alatt” című, 2012. december 6–7-i következtetéseiben (3) is hivatkozik – olyan ágazatközi megközelítést szorgalmaznak, amely kiterjed az egészségvédő testmozgás népszerűsítéséért felelős valamennyi tematikus területre.

(10)

A Bizottságnak az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, A sport európai dimenziójának fejlesztése c. 2011. évi közleménye arra hívta fel a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Unió testmozgásra vonatkozó iránymutatásai alapján folytassák a nemzeti iránymutatások kidolgozására irányuló munkát, beleértve a felülvizsgálati és koordinációs folyamatokat is, és szorgalmazta, hogy mérlegeljék egy tanácsi ajánlás megfogalmazását e témában.

(11)

A Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2011–2014) szóló állásfoglalásban (4) elismerte, hogy egyes kiemelt jelentőségű, a sportot érintő területeken – ideértve az egészségvédő testmozgás előmozdítását – erősíteni kell a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést. 2012 júliusában a munkaterv keretében 2011 közepén felállított „Sport, egészség és részvétel” elnevezésű szakértői csoport kifejezte támogatását az egészségvédő testmozgást népszerűsítő új uniós kezdeményezés iránt.

(12)

A Tanács az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítéséről szóló, 2012. november 27-i következtetéseiben elismerte a további uniós szintű fellépés szükségességét, és felszólította a Bizottságot, hogy terjesszen elő tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatot, amely egy olyan egyszerű nyomon követési keretrendszert foglal magában, amely az Unió testmozgásra vonatkozó iránymutatásainak tematikus területeit lefedő mutatókon alapul,

1.

A többek között a sport, az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem és a közlekedés szakterületére kiterjedő ágazatközi megközelítést kialakítva, az Unió testmozgásra vonatkozó iránymutatásainak és egyéb érintett ágazatoknak a figyelembevételével, továbbá a nemzeti sajátosságoknak megfelelően dolgozzanak ki az egészségvédő testmozgást népszerűsítő hatékony szakpolitikákat. Ennek a következőket kell magában foglalnia:

2.

Kísérjék figyelemmel a fizikai aktivitás szintjét és az egészségvédő testmozgást népszerűsítő szakpolitikákat az egyszerű nyomon követési keretrendszer (5) segítségével, valamint a mellékletben – a nemzeti körülmények figyelembevételével – megállapított mutatók révén.

3.

Az ezen ajánlás elfogadásától számított hat hónapon belül a tagállami jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban jelöljenek ki az egészségvédő testmozgással foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontokat (6), a fent említett nyomon követési keretrendszer támogatására, továbbá tájékoztassák a Bizottságot a kijelölésükről.

Az egészségvédő testmozgással foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontoknak mindenekelőtt azt a folyamatot kell koordinálniuk, amely biztosítja a testmozgásra vonatkozó adatok elérhetőségét a nyomon követési keretrendszer számára; az adatokat a WHO már meglévő, a táplálkozásra, az elhízásra és testmozgásra vonatkozó európai adatbázisába (NOPA) kell betáplálni; a kapcsolattartó pontoknak emellett az egészségvédő testmozgást népszerűsítő szakpolitikák vonatkozásában elő kell segíteniük a szolgálatközi együttműködést.

4.

Szorosan működjenek együtt egymással és a Bizottsággal úgy, hogy kialakítanak egy eljárást, amelynek keretében a sport és az egészségügy területére vonatkozó uniós szintű struktúrákban rendszeresen kicserélik egymással az egészségvédő testmozgás népszerűsítésével kapcsolatos információkat és bevált gyakorlatokat, ami a megerősített szakpolitikai koordináció alapja.

1.

Nyújtson segítséget a tagállamoknak a nemzeti stratégiájuk elfogadásában, az egészségvédő testmozgást népszerűsítő szakpolitikákra vonatkozó ágazatközi megközelítések kialakításában és a megfelelő cselekvési tervek végrehajtásában úgy, hogy elősegíti az információcsere és a bevált gyakorlat megosztását, a társaktól való hatékony tanulást, a hálózatépítést és az egészségvédő testmozgás népszerűsítésére vonatkozó sikeres megközelítések meghatározását;

2.

Mozdítsa elő Az egészségvédő testmozgásra vonatkozó nyomon követési keretrendszernek a mellékletben felsorolt mutatókkal összhangban, az e területen már meglévő nyomon követési és adatgyűjtési módok alapján és a lehető legnagyobb mértékben a rendelkezésre álló információkra és adatokra támaszkodva történő kialakítását és működtetését azáltal, hogy:

3.

Készítsen háromévente jelentést az ezen ajánlás végrehajtásában elért eredményekről a nyomon követési keretrendszerben előírt jelentéstételi mechanizmusok révén szolgáltatott információk, valamint az egészségvédő testmozgást népszerűsítő szakpolitikák formálására és végrehajtására vonatkozó, a tagállamok által nyújtott egyéb információk alapján, továbbá értékelje, hogy ez az ajánlás milyen értéktöbbletet nyújt.